32001R1470

A Tanács 1470/2001/EK rendelete

(2001. július 16.)

a Kínai Népköztársaságból származó integrált elektronikus kompakt fénycső (CFL-i) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból történő dömpingelt behozatal elleni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

Ár-alákínálás

(1) A 255/2001/EK rendelettel [2] (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó, az ex85393190 KN-kód alá tartozó, integrált elektronikus kompakt fénycsövek (integrated electronic compact fluorescent lamps, a továbbiakban: CFL-i) behozatalára.

B. TOVÁBBI ELJÁRÁS

Ár-alákínálás

(2) Miután az érdekelt feleket tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján ideiglenes intézkedéseket vezettek be a Kínai Népköztársaságból származó CFL-i behozatalára vonatkozóan, valamint az ideiglenes rendelet közzétételét követően, több érdekelt fél írásos észrevételeket nyújtott be. Minden meghallgatást kérvényező érdekelt fél lehetőséget kapott a Bizottság által történő meghallgatásra.

(3) A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításhoz szükséges információk beszerzését és vizsgálatát.

(4) Minden felet tájékoztattak azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetésének, illetve az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedésének ajánlását tervezték. Továbbá határidőt biztosítottak számukra, hogy a tájékoztatást követően észrevételeket tegyenek.

(5) A felek szóbeli és írásos észrevételeit figyelembe vették, és adott esetben az ideiglenes megállapításokat ennek megfelelően módosították.

C. A VIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSA

Ár-alákínálás

(6) Néhány érdekelt fél azt kérte, hogy egyes harmadik országokat, Lengyelországot és Magyarországot, be kellett volna vonni a dömpingellenes vizsgálatba, mivel ezen országoknak a be nem vonása hátrányos megkülönböztetést jelentene.

(7) E tekintetben megerősítik, hogy nem lehetne párhuzamos vizsgálatot indítani Lengyelország és Magyarország ellen, mivel a vizsgálat megindításakor rendelkezésre álló információ alapján a Bizottságnak nem volt birtokában bizonyíték arra nézve, hogy dömpingelt behozatal történt-e, és hogy az kárt okozott. Ezt a kérelmet ezért elvetették.

D. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

Ár-alákínálás

(8) Néhány exportáló termelő azt kifogásolta, hogy a Kínai Népköztársaságban előállított CFL-i nem hasonlítható össze a Közösségben gyártottal, mivel a kínai termelők csak olyan CFL-i-t exportálnak, amelynek élettartama kevesebb, mint 6000 óra, és amelyet a közösségi iparág nem gyárt.

(9) A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai és a közösségi termelők is gyártanak 6000 óránál alacsonyabb, és 6000 óránál magasabb élettartamú CFL-i-t. Továbbá megerősítik, hogy a kár és az ár-alákínálás mértékének kiszámításához készített összehasonlítás alapja a hasonló élettartamú CFL-i. A kifogást ezért elutasították.

E. DÖMPING

Ár-alákínálás

1. Rendes érték

Ár-alákínálás

(10) Több érdekelt fél kifogást emelt az ellen, hogy Mexikót válasszák piacgazdasággal rendelkező, megfelelő harmadik országnak a rendes érték megállapításához a Kínai Népköztársaság vonatkozásában.

(11) Néhány érdekelt fél azt javasolta, hogy azt a rendes értéket használják, amelyet nem egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország adatai alapján, hanem két, piacgazdasági vállalati bánásmódban részesülő kínai exportáló termelőnek a belföldi értékesítései alapján határoztak meg. A 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) 2. cikkének (7) bekezdése szerint, a Kínai Népköztársasághoz hasonló országokból történő behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy kiszámított érték alapján kell megállapítani, kivéve, ha az exportáló termelő megfelel az említett cikk (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek. Ezért a javaslatot nem lehetett elfogadni.

(12) Ennek következtében, és mivel nem hoztak fel új érveket Mexikó, mint referenciaország megválasztásához, az ideiglenes rendelet (32) preambulumbekezdésében foglalt, Mexikó választásával kapcsolatos megállapításokat megerősítik.

(13) Ezzel tehát megerősítik, hogy a kínai exportáló termelők által a Közösségbe kivitt egyes terméktípusok rendes értékét a referenciaországban működő együttműködő termelő által nyújtott információ alapján állapították meg.

(14) Mivel nem nyújtottak be új bizonyítékokat a rendes értékre vonatkozóan, az ideiglenes rendelet (14)–(34) preambulumbekezdésének ideiglenes megállapításait megerősítik.

2. Exportár

Ár-alákínálás

(15) Egy exportáló termelő – bizonyítékok bemutatása mellett – azt kifogásolta, hogy egy árutípust nem helyesen kódoltak. A kifogást megvizsgálták és elfogadták, és megfelelően kiigazították.

(16) Egy exportáló termelő azt kifogásolta, hogy elírás történt egyes közösségi értékesítései esetében, egyes CIF-árak megadásánál. A kifogást megvizsgálták és elfogadták, és az árakat megfelelően módosították.

(17) Mivel az exportárral kapcsolatban más észrevételt nem nyújtottak be, az ideiglenes rendelet (35)–(38) preambulumbekezdésének ideiglenes megállapításait megerősítik.

3. Összehasonlítás

Ár-alákínálás

(18) Mivel nem érkezett hozzászólás az összehasonlítással kapcsolatban, az ideiglenes rendelet (39)–(41) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

4. Dömpingkülönbözet

Ár-alákínálás

(19) A dömpingszámításokat felülvizsgálták annak meghatározására, hogy az exportárak jelentősen eltértek-e vevőtől, régiótól, vagy időszaktól függően, és hogy a súlyozott átlagos rendes értéknek a súlyozott átlagos exportárral való összehasonlítása (a továbbiakban: a súlyozott átlagok összehasonlítása) a dömpinggyakorlatot teljes mértékben tükrözte-e. A közösségi exportügyleteknek a részleges vizsgálata egy kínai exportáló termelő tekintetében kimutatta az exportár egy olyan alakulását, amely jelentősen különbözött a vevők, a régiók, valamint az egyes időszakok tekintetében. Különösen azt állapították meg, hogy azok az exportárak, amelyeket ez az exportáló termelő egy adott dániai importőrnek a vizsgálati időszak végén felszámított, lényegesen alacsonyabbak voltak. Továbbá azt is megállapították, hogy a súlyozott átlagok összehasonlítása nem tükrözte teljes mértékben ezen exportáló termelő dömpinggyakorlatát. Ezért ezen exportáló termelő dömpingkülönbözetét úgy számították ki, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket a Közösségbe történő összes exportügylet árával hasonlították össze. Az összes többi exportáló termelő esetében a dömping számítását a súlyozott átlagok összehasonlítása alapján végezték.

(20) E változtatások alapján az egyes dömpingkülönbözetek a következők:

Changzhou Hailong Electronics & Light Fixtures Co. Ltd. Changzhou | 59,5 % |

City Bright Lighting (Shenzhen) Ltd., Shenzen | 17,1 % |

Deluxe Well Enterprises Ltd, Shenzen | 37,1 % |

Lisheng Electronic and Lighting (Xiamen) Co. Ltd, Xiamen | minimális érték |

Philips & Yaming Lighting Co. Ltd, Shanghai | 61,8 % |

Sanex Electronics Co. Ltd. Suzhou | 20,2 % |

Shenzen Zuoming Electronic Co. Ltd, Shenzen | 8,4 % |

Zhejiang Yankon Group Co., Ltd (korábban Zhejiang Sunlight Group Co., Ltd), Shangyu | 35,3 % |

(21) A Kínai Népköztársaság tekintetében ezen az alapon megállapított országos dömpingkülönbözet 66,1 %.

F. KÁR

Ár-alákínálás

1. Előzetes megjegyzések

Ár-alákínálás

(22) Az exportáló termelőtől származó azon behozatalt illetően, ahol nem állapítottak meg dömpinget, megvizsgálták, hogy ennek a behozatalnak a kizárása gyakorolt-e valamilyen jelentős hatást a kár és kár okának az elemzésére. Megállapították, hogy ha az ilyen behozatalt nem is vennék figyelembe az elemzésnél, a dömpingelt behozatal által okozott jelentős kár létezését illetően levont következtetések változatlanok maradnának, különös tekintettel a jelentős ár-alákínálásra, a behozott mennyiségek és a piaci részesedés jelentős növekedésére, valamint az értékesítési árak csökkenésére, amely még jelentősebb lenne.

2. A közösségi iparág meghatározása

Ár-alákínálás

(23) Az Európai Világítótest-gyártó Vállalatok Szövetsége (a továbbiakban: a panaszos) azt állította, hogy a Philips Lighting B.V-re (a továbbiakban: a Philips) vonatkozó adatokat figyelembe kellett volna venni a kár elemzésénél, mivel ez a vállalat is kárt szenvedett el. A panaszos utalt a WTO bizottságának az Indiából származó ágynemű behozataláról szóló jelentésére [3], és azzal érvelt, hogy a bizottság szerint a Közösség a kárral kapcsolatos vizsgálatánál jogtalanul támaszkodott a közösségi termelők különböző csoportjaira.

(24) Meg kell jegyezni, hogy a bizottság jelentése ebben a tekintetben nem mérvadó. A jelentés egy olyan esetre vonatkozott, amelyben szúrópróbaszerű módszert alkalmaztak. Ebben az összefüggésben, a panaszos állításával ellentétben, a bizottság jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a közösségi iparág részét nem képező termelőket nem kell figyelembe venni az importáló ország belföldi iparága helyzetének elemzésénél. Mivel a Philips a vizsgálat megindítását követően visszavonult a panaszosok csoportjából, és röviddel a VI után felhagyott a CFL-i-nek a Közösségben történő gyártásával, a továbbiakban nem tekinthető a közösségi iparág részének az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdésével és 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Ezért a kifogást el kellett utasítani.

(25) Több érdekelt fél ismételten azzal érvelt, hogy a közösségi iparág egyes vállalatai maguk is behozták az érintett terméket a Kínai Népköztársaságból, és ezért ne tekintsék ezeket a vállalatokat a közösségi iparág részének. Azt is állították, hogy a CFL-i-nek a Kínai Népköztársaságból, a panaszos által történő behozatala a VI alatt a Közösségbe irányuló összes behozatal legalább 10 %-át tette ki.

(26) A további vizsgálat megerősítette, hogy a VI alatt a közösségi termelők által történő összes CFL-i értékesítés átlagosan 14,6 %-a az érintett országból származott. Ez a kereskedelmi tevékenység azonban nem volt hatással ezeknek a termelőknek közösségi termelői helyzetére, mivel ez utóbbi termelők továbbra is a Közösségben gyakorolták fő tevékenységüket, és a kérdéses kereskedelmi tevékenységüket az magyarázza, hogy ezeknek a termelőknek ki kell egészíteniük választékukat a kereslet kielégítése céljából, valamint megkísérelték a védekezést az alacsony dömpingárakon történő behozatal ellen. Arra a kifogásra, hogy a panaszos által, a Kínai Népköztársaságból, a VI alatt behozott CFL-i a Közösségbe behozott összes árumennyiség legalább 10 %-át tette ki, meg kell jegyezni, hogy egyrészt a panaszt nem támasztották alá megfelelő bizonyítékokkal, másrészt a vizsgálat valójában azt mutatta ki, hogy ez a behozatal sokkal alacsonyabb százalékot jelentett. A kifogást ezért elutasították, és az ideiglenes rendelet (51)–(53) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

3. A Kínai Népköztársaságból történő behozatal

Ár-alákínálás

(27) Az ár-alákínálás mértékével kapcsolatban néhány exportáló termelő azt állította, hogy a közösségi iparág kalkulációra használt árai ellentmondásosak, mivel egyes esetekben egy bizonyos WATT-teljesítményű CFL-i-ért magasabb árat kértek, mint a nagyobb WATT-teljesítményű CFL-i-ért, holott annak az árnak alacsonyabbnak kellett volna lennie.

(28) E tekintetben megerősítik, hogy a közösségi iparág egyes esetekben a bizonyos WATT-teljesítményű CFL-i-t olyan áron adta el, amely magasabb volt a nagyobb WATT-teljesítményű CFL-i áránál. Ez vonatkozik azonban azon exportáló termelők által előállított CFL-i-re is, akik ezt az érvet felhozták. Az árak nyilvánvalóan nem csak a WATT-teljesítménytől függenek, hanem más tényezőktől is, mint például az egységnyi előállítási költség, amely jelentős mértékben ingadozhat attól függően, hogy egy adott CFL-i típusból hány darabot állítottak elő, vagy többek között attól is, hogy milyen mennyiséget adtak el.

(29) Egy érdekelt fél azt állította, hogy a Közösség kiskereskedelmi árai 1996. és a VI között alapvetően stabilak voltak, míg ugyanezen időszak alatt az importárak csökkentek. Azt állították, hogy ennek következtében az ár-alákínálási mértékére vonatkozó számítások félrevezetőek, mivel ezek alapja az importár volt, amely nem tükrözi a piaci helyzetet.

(30) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ár-alákínálás mértékét általában úgy állapítják meg, hogy az exportáló termelők CIF-paritásra kiigazított árát a kereskedelem azonos szintjén összehasonlítják a közösségi iparág által az első független vevőnek felszámított tényleges EXW-árakkal. Mivel ebben az esetben az exportáló termelők és a közösségi iparág azonos besorolású vevőknek értékesített termékeket a VI alatt, nem volt szükség kiigazításra ahhoz, hogy elvégezzék az összehasonlítást a kereskedelemnek ugyanazon a szintjén. Továbbá, a ténylegesen felszámított kiskereskedelmi árakon alapuló összehasonlítás nem az exportáló termelőknek a közösségi iparággal szembeni árpolitikáját, hanem sokkal inkább a bármilyen származású CFL-i forgalmazóinak és kiskereskedőinek a Közösségben alkalmazott árpolitikáját tükrözte volna.

(31) A fentiek figyelembevételével, az ár-alákínálás mértékét a fentiek szerint felülvizsgálták és módosították a felülvizsgált exportárak, valamint egy bizonyos exportáló termelő esetében az alkalmazott valutával kapcsolatban felmerült hiba kiigazítása alapján. A felülvizsgált, súlyozott, átlagos ár-alákínálási mérték a közösségi iparág árainak százalékában kifejezve a következő:

Ország: Kínai Népköztársaság | Ár-alákínálás |

Az együttműködő exportáló termelők ár-alákínálási mértéke | 13,7 % és 45,1 % között |

4. A közösségi iparág helyzete

(32) Mivel nem nyújtottak be új bizonyítékot, megerősítik az ideiglenes rendelet (64)–(83) preambulumbekezdésének ideiglenes megállapításait, amelyek szerint a közösségi iparág súlyos kárt szenvedett a VI alatt.

5. A kár oka

(33) Egy érdekelt fél azt állította, hogy a Lengyelországból származó érintett termék árai – az ideiglenes rendelet (90) preambulumbekezdésében foglaltakkal ellentétben – a VI alatt ugyanolyan szintűek, vagy alacsonyabbak voltak, mint a Kínai Népköztársaságból származó behozatal árai.

(34) A Lengyelországból történő behozatal árait az Eurostat adatok alapján állapították meg egy darabra jutó importárként, úgy, mint a Kínai Népköztársaságból történő behozatal esetében, és nem tonnánkénti importárként, mint amelyet a fent nevezett fél alkalmazott. Ezért a kifogást visszautasították.

(35) Újabb bizonyítékok hiányában, megerősítik az ideiglenes rendelet (84)–(99) preambulumbekezdésének a kár okával kapcsolatos azon megállapításait, amelyek szerint a dömpingelt behozatal okozta a közösségi iparág által elszenvedett súlyos kárt.

6. A Közösség érdeke

(36) Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése az érintett országból történő behozatal árainak emelkedéséhez vezetne, amely komoly hatással lenne a CFL-i Közösségben működő importőreinek a pénzügyi helyzetére.

(37) Mivel az egyes kínai exportáló termelők esetében alkalmazott vám alacsony, és mivel a kivitel mennyiségét tekintve a legnagyobbnak számító exportőrökre nem vetnek ki vámot, nem valószínű, hogy az átlagárak jelentős mértékben emelkednének. Mindazonáltal, az importárak esetleges növekedése esetén az intézkedések a továbbiakban is indokoltak lennének, mivel ezek célja a tisztességes verseny visszaállítása a Közösség piacán. Továbbá, nem valószínű a behozatal jelentős csökkenése, mivel a fogyasztók számára az energiatakarékos lámpák vásárlása még akkor is rendkívül előnyös, ha a megnövekedett költségeket rájuk hárítják. A dömpingellenes vám bevezetésének az importőrök pénzügyi helyzetére gyakorolt hatását illetően – új bizonyítékok hiányában – megerősítik, hogy bár nem zárható ki az esetleges hátrányos hatás azokra az importőrökre vonatkozóan, akiknek a vállalkozásában igen jelentős szerepet játszik a CFL-i, de azoknak az importőröknek a pénzügyi helyzetét, akik széles termékválasztékot kínálnak, illetve akik az érintett terméket kizárólag olyan exportáló termelőktől szerzik be, akikre nem alkalmaznak vámot, a vám nem fogja jelentős mértékben érinteni. Ezért az ideiglenes rendelet (106)–(109) preambulumbekezdésében összefoglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik.

(38) Néhány érdekelt fél azt kifogásolta, hogy a vám a kiskereskedelmi ár jelentős növekedéséhez vezetne, és ez hátrányosan érintené a fogyasztókat.

(39) E tekintetben, egy esetleges áremelkedés valóban több tényezőtől függ, mint pl. a kínai exportáló termelő piaci politikája, az importőrök azon képessége, hogy az importárak növekedését a kiskereskedőkre vagy a fogyasztókra hárítsák, valamint az, hogy az importkereskedelem szerkezete milyen mértékben változik, figyelembe véve azt a tényt, hogy néhány kínai exportáló termelőre csak alacsonyabb vámot alkalmaztak, illetve nem alkalmaztak vámot.

(40) Egy exportőr azt állította, hogy a Bizottságnak a Közösség érdekének a vizsgálatához fel kellett volna vennie a kapcsolatot az országos felhasználói és fogyasztói szövetségekkel.

(41) E tekintetben a Bizottság utal arra, hogy az érdekelt felek – az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban – önállóan, és nem felkérésre, jelentkeznek a Bizottságnál és nyújtanak információt. Ebben az esetben azonban mégis a Bizottság vette fel a kapcsolatot az Európai Fogyasztók Szövetségével (BEUC), amely 32 független, országos fogyasztói szövetséget képvisel Európában. Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően a European Property Federation (a továbbiakban: az EPF), amely többek között lakó- és üzleti helyiségek megvilágításával foglalkozó vállalatokat képvisel, kapcsolatot vett fel a Bizottsággal és azt állította, hogy az ár a legfontosabb tényező a felhasználók számára CFL-i szállítójuk kiválasztásánál. Az EPF azonban nem nyújtott be további információt arra vonatkozóan, hogy milyen hatást gyakorolna a vám a kiskereskedelemi árakra, és ezáltal a felhasználók és fogyasztók viselkedésére.

(42) Több érdekelt fél azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vám ellentétes a Közösség energiatakarékossági politikájával, mivel az a fogyasztókat érintő kiskereskedelmi árak emelkedéséhez vezetne, és ezzel csökkenne az energiatakarékos lámpák (CFL-i) értékesített mennyisége.

(43) Ebben a tekintetben a közösségi iparágtól nem várható el, hogy vállalja a Közösségben az energiatakarékossági politika költségeit, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat mellett. Továbbá, azt is figyelembe kell venni, hogy a CFL-i a kétszálas izzólámpák által felhasznált energia mindössze 20 %-át fogyasztja átlagosan, és élettartama 5-ször akkora, ezáltal sokkal költségtakarékosabb. Tehát, egy esetleges mérsékelt áremelkedés esetén is, a CFL-i megvásárlása a fogyasztó számára továbbra is rendkívül előnyös lesz.

(44) Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése ellentétes lenne a Közösség érdekével, mivel a versenyt korlátozza az árra vonatkozó információk cseréje. Ennek a versenyellenes magatartásnak a hatásai csak erősödnének, ha a kínai CFL-i kiszorulna a közösségi piacról.

(45) A vizsgálat kimutatta, hogy bár az országos versenyfelügyelet határozatot hozott az árra vonatkozó információknak a közösségi termelők közötti cseréjével kapcsolatban, ez a határozat azonban nem vonatkozott az érintett termékre. Az érintett termék esetében nem találták bizonyítottnak, hogy a közösségi termelők tisztességtelen versenygyakorlatot folytatnának. Továbbá, a Bizottságnak nem jutott tudomására semmiféle versennyel kapcsolatos probléma az érintett termékre vonatkozóan a közösségi piacon. Végül, az egyes kínai exportáló termelőkre vonatkozó vám tekintetében valószínű, hogy sok kínai versenytárs továbbra is aktív marad a Közösség piacán, és továbbra is olyan alternatív beszerzési források állnak majd rendelkezésre, mint például a közösségi termelők és más, harmadik országok szállítói, akikre nem alkalmaznak vámot, különösen Lengyelország és Magyarország, amelyek körülbelül 15 %-os piaci részesedéssel rendelkeztek a VI alatt.

(46) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (100)–(118) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősítik, azaz figyelembe véve a Közösség érdekét, semmiféle kényszerítő ok nem akadályozza a dömpingellenes vám bevezetését.

G. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. Kármegszüntetési szint

(47) Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerint a dömpingellenes vámnak a dömpingkülönbözettel kell megegyeznie, kivéve, ha a kár mértéke alacsonyabb. A végleges intézkedések szintjének megállapítására meghatározták a kármegszüntetési szintet.

(48) Egy exportáló termelő túl magasnak találta azt a 8 %-os haszonkulcsot, amelyet a közösségi iparág által alkalmazott ár tekintetében kárt nem okozó ár kiszámításához alkalmaztak, mivel a haszonkulcs csökkenése normális volt, figyelembe véve az egyre inkább fejlődő piac feltételeit.

(49) Meg kell jegyezni, hogy egyrészt a CFL-i piaca bővül, mivel a fogyasztás 1996. és a VI között 117 %-kal nőtt, tehát ilyen körülmények között nem tűnik indokoltnak a nyereség csökkenéséből kiindulni. A Bizottság arra is utal, hogy a közösségi iparág megközelítőleg 8 %-os nyereséget termelt 1997-ben, majd az ezt követő évben az iparág helyzete rosszabbra fordult, amely időben egyebeesett a behozatal mennyiségének növekedésével, és a Kínai Népköztársaságból származó behozatal árának csökkenésével. Másrészt, az ideiglenes rendelet (105) preambulumbekezdésében foglaltak szerint, a CFL-i műszakilag olyan csúcstechnológiai termék, amely komoly kutatást és fejlesztést igényel. A versenyképesség megőrzéséhez folyamatosan újabb, egyre kifinomultabb típust kell kifejleszteni. Tekintettel a fenti tényezőkre a 8 %-os haszonkulcs tűnik elérhetőnek a káros dömping nélkül.

(50) Ezért az ideiglenes rendelet (121) és (122) preambulumbekezdésében ismertetett, a kármegszüntetési szint meghatározására alkalmazott módszertant megerősítik.

(51) Az ár-alákínálás mértékével kapcsolatban fent ismertetettekhez hasonlóan, a kár mértékét felülvizsgálták és módosították.

2. A végleges vám formája és nagysága

(52) A fentiek figyelembevételével, az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban, végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Philips & Yamingra vonatkozóan a kár megállapított mértéke, a többi exportáló termelő esetében a megállapított dömpingkülönbözet szintjén.

(53) Az ebben a rendeletben a vállalatokra vonatkozóan egyénileg megállapított dömpingellenes vám mértékét ennek a vizsgálatnak a megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek a megállapítások a vizsgálat ideje alatt, az említett vállalatokra vonatkozóan megállapított helyzetet tükrözik. Az "összes többi vállalatra" alkalmazandó országos vámmal ellentétben, a vám e mértékei ezért kizárólag az érintett országból származó termékek behozatalára vonatkoznak, amelyeket az említett vállalatok, tehát a meghatározott jogi személyek gyártanak. Ennek a rendeletnek a rendelkező részében névvel és címmel külön meg nem említett bármilyen más vállalat által gyártott, behozott termékek tekintetében – beleértve a kifejezetten megemlített vállalatokhoz kapcsolódó vállalatok által gyártott termékeket – nem alkalmazhatók a vámnak e mértékei, hanem az "összes többi vállalatra" vonatkozó mértéket kell alkalmazni.

(54) Ennek az egyes vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámnak az alkalmazására irányuló kérvényeket (pl. a cégnév változását, vagy új termelő, illetve értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottságnak [4] minden vonatkozó információval együtt, különös tekintettel a vállalatnak a termeléssel, illetve a belföldön és külföldön történő értékesítéssel kapcsolatos tevékenységeinek bármiféle változására, amely az említett névváltozással vagy az új termelő vagy értékesítési egység változásával kapcsolatos. A Bizottság adott esetben, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, megfelelően módosítja a rendeletet azon vállalatok jegyzékének aktualizálása által, amelyekre a vám egyénileg meghatározott mértékei vonatkoznak.

3. Ideiglenes vámok beszedése

(55) Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetek nagyságára, és a közösségi iparágat ért kár szintjének figyelembevételével, az ideiglenes rendelettel kivetett, ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket véglegesen be kell szedni a véglegesen kivetett vám összegében. Ha a kivetett végleges vám mértéke meghaladja az ideiglenes vám mértékét, csak az ideiglenes vám szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.

4. Egyénileg megállapított dömpingellenes vámot fizető vállalatok nevének módosítása

(56) Az ideiglenes rendelet a Zhejiang Sunlight Group Co., Ltd. exportáló termelőre vonatkozóan 35,4 %-os egyéni vámot állapított meg. Ez a vállalat tájékoztatta a Bizottságot, hogy nevét Zhejiang Yankon Group Co., Ltd-re változtatta. A vállalat a rendeletet módosítására kérte a Bizottságot annak biztosítására, hogy a névváltoztatás nem érintse a vállalatra – még a névváltoztatást megelőzően – vonatkozó, egyénileg megállapított vám alkalmazásának a jogát.

(57) A Bizottság megvizsgálta a benyújtott információt, amely szerint a névváltoztatással nem változott a vállalat tevékenysége az érintett termék gyártására, értékesítésére és kivitelére vonatkozóan. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a névváltoztatás az ideiglenes rendelet megállapításait semmiféle módon nem érinti.

(58) Ezért az ideiglenes rendelettel a Zhejiang Sunlight Group Co., Ltd. által gyártott termékekre kivetett, ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket véglegesen be kell szedni a Zhejiang Yankon Group Co., Ltd által előállított termékekre véglegesen kivetett vám összegében, és az A241 kiegészítő Taric-kód, amely korábban a Zhejiang Sunlight Group Co., Ltd-ra vonatkozott, a jövőben a Zhejiang Yankon Group Co., Ltd-re vonatkozik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell alkalmazni a Kínai Népköztársaságból származó, az ex85393190 KN-kód (85393190*91 TARIC-kód) alá tartozó, egy vagy több gázcsővel rendelkező, olyan elektronikus, kompakt, fluoreszkáló, gáztöltésű kisülési cső behozatalára, amelyben minden világítási elemet és elektronikus alkotóelemet a lámpaaljzathoz erősítettek vagy a lámpaaljzatba építettek be.

(2) Az alábbi termelők által gyártott termékek nettó, közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti árára a vám alábbi mértékei vonatkoznak:

Termelő | A vám mértéke % | Kiegészítő Taric-kód |

Changzhou Hailong Electronics and Light Fixtures Co. Ltd. Luoyang, Changzhou, Jiangsu Changzhou 213104 Kínai Népköztársaság | 59,5 | A234 |

City Bright Lighting (Shenzhen) Ltd. Shenzen Kínai Népköztársaság | 17,1 | A235 |

Deluxe Well Enterprises Ltd. Block 17–18, Hong Qiao Tao Industrial Zone Bao An Yuan Shenzen Kínai Népköztársaság | 37,1 | A236 |

Lisheng Electronic and Lighting (Xiamen) Co., Ltd. Xiamen Kínai Népköztársaság | 0,0 | A237 |

Philips and Yaming Lighting Co., Ltd. 1805 Hu Yio Highway Malu Jia Ding District Shanghai 201801 Kínai Népköztársaság | 32,3 | A238 |

Sanex Electronics Co., Ltd. Xion Su Industrial Area, Jiangsu Suzhou 215001 Kínai Népköztársaság | 20,2 | A239 |

Shenzen Zuoming Electronic Co. Ltd. Shenzen,Guandong Kínai Népköztársaság | 8,4 | A240 |

Zhejiang Sunlight Group Co., Ltd. 129 Fengshan Road, Zhejiang Shangyu 213104 Kínai Népköztársaság | 35,3 | A241 |

Összes többi cég | 66,1 | A999 |

(3) Ellenkező rendelkezés hiányában az érvényes vámrendeleteket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A 255/2001/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó, egy vagy több gázcsővel rendelkező, elektronikus, kompakt, fluoreszkáló, gáztöltésű kisülési csövek – amelyekben minden világítási elemet és elektronikus alkotóelemet a lámpaaljzathoz erősítettek vagy a lámpaaljzatba építettek be – behozatalára kivetett, ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket a véglegesen kivetett vám összegében be kell szedni. A 255/2001/EK rendeletnek megfelelően, a Zhejiang Sunlight Group Co., Ltd. vállalat által előállított importáru tekintetében ideiglenes vámmal biztosított összegeket a Zhejiang Yankon Group Co., Ltd (A241kiegészítő TARIC-kód) által előállított importárura véglegesen kivetett vám összegében kell beszedni.

(2) A végleges dömpingellenes vám mértékén túl biztosított összegeket fel kell szabadítani. Olyan esetekben, ha a kivetett végleges vám mértéke meghaladja az ideiglenes vám mértékét, csak az ideiglenes vám szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. július 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. Michel

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 38., 2001.2.8, 8. o.

[3] Kereskedelmi Világszervezet, Európai Közösségek – Dömpingellenes vám az Indiából származó pamut-típusú ágynemű behozatalára, a bizottság jelentése, WT/DS141/R, 2000. október 30.

[4] Európai BizottságKereskedelmi FőigazgatóságB. IgazgatóságTERV 0/10Rue de la Loi/Wetstraat 200B-1049 Brüsszel

--------------------------------------------------