31992R2075

A Tanács 2075/92/EGK rendelete

(1992. június 30.)

a nyersdohány piacának közös szervezéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a mezőgazdasági termékek közös piacának működtetését és fejlesztését olyan közös agrárpolitika létrehozásának kell kísérnie, amely magában foglalja különösen a piacok közös szervezését, amely a termékektől függően különféle formákat ölthet;

mivel a közös agrárpolitika célja a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok megvalósítása, valamint különösen a nyersdohányágazatban a piacok stabilizálása és tisztességes életszínvonal elérése az érintett mezőgazdasági népesség számára; mivel ezeket a célokat az erőforrásoknak a követelményekhez való igazításával, különösen a minőséget előtérbe helyező politika révén lehet elérni;

mivel a dohánypiac jelenlegi helyzete, amely szerint a kínálat nem felel meg a keresletnek, szükségessé teszi a piacra mostanáig irányadó közösségi megállapodások lényegi felülvizsgálatát, biztosítva eközben, hogy a hagyományos termelők folytathassák a dohánytermesztést; mivel e felülvizsgálat megköveteli a piaci irányítás mechanizmusainak egyszerűsítését, a termelésnek a piac követelményeivel és a költségvetés igényeivel összhangban álló korlátozását, valamint az ellenőrzés erőteljesebb eszközeinek alkalmazását annak biztosítására, hogy az irányítási mechanizmusok teljes mértékben elérjék a piac közös szervezésének céljait;

mivel a dohányfajtákat a termesztési technológia és a termelési költségek alapján lehet csoportosítani, figyelembe véve a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott termékmegnevezéseket;

mivel a dohánypiaci verseny szükségessé teszi a hagyományos dohánytermelők bizonyos mértékű támogatását; mivel e támogatást a dohány Közösségen belüli értékesítését lehetővé tevő jövedelemtámogatási rendszerre kell építeni;

mivel a jövedelemtámogatási rendszert a termelők és az elsődleges feldolgozók közötti termeltetési szerződések segítségével lehet hatékonyan irányítani a termelők számára stabil piacot, a feldolgozók számára pedig rendszeres beszállítást biztosítva; mivel az, hogy a feldolgozó a jövedelemtámogatásnak megfelelő összeget fizet a termelőnek a szerződés szerinti dohánymennyiség leszállításának időpontjában, a minőségi követelmények teljesítésétől függően, támogatást biztosít a termelőknek, miközben elősegíti a jövedelemtámogatási rendszer irányítását;

mivel a Közösségen belüli dohánytermelés korlátozása és a nehezen értékesíthető fajták termelésének csökkentésére való ösztönzés érdekében maximális általános garanciaküszöböt kell meghatározni a Közösségre, és azt évente külön garanciaküszöbökre kell felosztani az egyes fajtacsoportok tekintetében;

mivel a garanciaküszöbök tiszteletben tartásának biztosításához korlátozott időszakra egy feldolgozási kvótarendszert kell bevezetni; mivel a tagállamoknak egy átmeneti időszakra a garanciaküszöbökön belül feldolgozási kvótákat kell biztosítaniuk az érintett vállalkozások számára a Közösségben meghatározott szabályok szerint, amelyeket azért kell alkalmazni, hogy a múltban feldolgozott mennyiségek alapján biztosítsák a tisztességes kiosztást, figyelmen kívül hagyva a szokásostól eltérő termelési szinteket; mivel a szükséges intézkedésekkel lehetővé kell tenni, hogy a kvótákat utóbb a termelőknek osszák ki megfelelő feltételek alapján; mivel azokat a tagállamokat, amelyek rendelkeznek a múltbeli teljesítmény alapján a kvóták termelők részére történő kiosztásához szükséges adatokkal, fel kell hatalmazni e kiosztásra;

mivel az elsődleges feldolgozók nem köthetnek a kiosztott kvótát meghaladó mennyiségekre termeltetési szerződéseket; mivel a jövedelemtámogatás megtérítését a kvótának megfelelő mennyiségre kell korlátozni;

mivel kezdetben a jövedelemtámogatási, illetve termeléskorlátozó rendszerek 1997-ig történő működéséről kell rendelkezni, hogy azokat a tapasztalatok fényében felül lehessen vizsgálni és lehetőség szerint a rákövetkező időszakra ki lehessen igazítani;

mivel a termelést orientáló intézkedések elősegíthetik a dohánypiac stabilizálását és javíthatják a termelés minőségét; mivel a különtámogatás lehetővé teszi a termelői csoportok számára, hogy hozzájáruljanak a termelés szervezésének és orientációjának fejlesztéséhez; mivel a jövedelemtámogatásból történő levonásból származó bevétellel finanszírozott kutatási program a dohánytermelés és a Közösség közegészségügyi követelményei között jobb összhangot teremt; mivel végül a Mavra, Tsebelia, Forchheimer Havanna IIc, valamint a Geudertheimer dohányfajták hibridjeit termelők számára szükséges egy áttérési program e fajtáknak a Közösség bizonyos régiói gazdaságában betöltött szerepe miatt;

mivel az egységes piac létrehozása megköveteli az egységes kereskedelmi rendszert a külső határokon;

mivel a Közösség külső határain a mennyiségi korlátozásokat el lehet törölni; mivel azonban kivételes körülmények felmerülése esetén a Közösségnek képesnek kell lennie késedelem nélkül meghozni az összes szükséges intézkedést, hogy a Közösség piaca ne maradjon az esetleges zavarok elleni védelem nélkül;

mivel előre nem látható piaci körülmények szükségessé tehetik, hogy a Bizottság kivételes piactámogatási intézkedéseket fogadjon el;

mivel bizonyos támogatások nyújtása veszélyeztetné az egységes piac megvalósítását; mivel a Szerződésnek a tagállamok által biztosított támogatások értékelésére irányadó rendelkezéseit, valamint a közös piaccal összeférhetetlen támogatások tilalmát a dohányágazatra is alkalmazni kell;

mivel a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1970. április 21-i 729/70/EGK tanácsi rendelet [4] szerint a Közösségnek kell viselnie a pénzügyi felelősséget a tagállamoknál az e rendelet alapján felmerülő kiadásokért;

mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a szigorúbb ellenőrzés a dohányágazatban alapvető fontosságú; mivel megfelelő esetekben egy független felügyelő ügynökséget kell bizonyos ellenőrzési jogkörökkel felruházni, hogy az a dohánypiac meghatározott követelményeivel foglalkozhasson;

mivel a dohánypiac közös szervezésének egyidejűleg és megfelelően figyelembe kell vennie a Szerződés 39. és 110. cikkében meghatározott célokat;

mivel a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1970. április 21-i 727/70/EGK tanácsi rendelet [5] által bevezetett intézkedésekről az e rendeletben foglalt intézkedésekre történő áttérésnek a lehető legjobb körülmények között kell megtörténnie; mivel ennek biztosításához átmeneti intézkedésekre lehet szükség; mivel az új intézkedéseket az 1993. évi betakarításig nem kell teljeskörűen alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nyersdohány piacának közös szervezése az alábbiakra vonatkozó szabályokat foglalja magában:

- a jövedelemtámogatási rendszer,

- a termelés orientációjára és korlátozására irányuló intézkedések,

- a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó intézkedések.

A közös piacszervezés vonatkozik a 2401 KN vámtarifaszám alá tartozó nyers- vagy feldolgozatlan dohányra és dohányhulladékra.

2. cikk

A nyersdohányfajtákat az alábbi csoportokba kell besorolni:

a) mesterséges hővel szárított dohány:

szabályozott levegőkeringetéses, szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú szárítókamrában szárított dohány;

b) természetes úton szárított világos dohány:

levegőn, fedett helyen szárított dohány, amelyet nem hagynak fermentálódni;

c) természetes úton szárított sötét dohány:

levegőn, fedett helyen szárított dohány, amely értékesítés előtt természetes módon fermentálódik;

d) napon szárított:

napon szárított dohány;

e) füstöléssel szárított:

füstöléssel szárított dohány;

f) Basma (napon szárított);

g) Katerini (napon szárított);

h) Kaba-Koulak (klasszikus) és hasonló fajták (napon szárított).

Az egyes csoportokban található fajtákat a melléklet sorolja fel.

I. CÍM

A jövedelemtámogatási rendszer

3. cikk

(1) Az 1993. évi betakarítástól az 1997. évi betakarításig egy jövedelemtámogatási rendszert kell alkalmazni. A jövedelemtámogatás összege azonos az egy csoportba tartozó dohányfajták esetében.

(2) A Belgiumban, Németországban és Franciaországban termesztett, mesterséges hővel szárított, természetes úton szárított világos és természetes úton szárított sötét dohányoknál azonban kiegészítő összeget kell fizetni. Ez az összeg az (1) bekezdés szerint az ilyen dohányokra biztosított jövedelemtámogatás, illetve az 1992. évi betakarításra alkalmazandó jövedelemtámogatás közötti különbözet 50 %-ának felel meg.

(3) A jövedelemtámogatás célja, hogy kiegészítse azoknak a termelőknek a jövedelmét, akiknek a termékei megfelelnek a piaci követelményeknek, valamint hogy elősegítse a Közösségben termelt dohány értékesítését.

4. cikk

(1) A Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a Tanács meghatározza a jövedelemtámogatás összegét és a kiegészítő összegeket minden egyes dohánybetakarításra, különösen figyelembe véve a különféle dohányfajták múltbeli, illetve előre látható értékesítési lehetőségeit a verseny szokásos feltételei mellett a Közösségben és a világpiacon.

(2) A jövedelemtámogatás összegét meg kell állapítani:

a) az elsődleges feldolgozáson és piaci előkészítésen még át nem esett dohánylevél kilogrammjára;

b) a nyersdohány minden egyes csoportjára.

5. cikk

A jövedelemtámogatás biztosítása különösen az alábbi feltételek teljesítésétől függ:

a) a dohánynak az érintett fajtára meghatározott termőterületről kell származni;

b) a minőségi követelményeknek meg kell felelni;

c) a dohánylevelet a termelőnek az elsődleges feldolgozó telephelyére termeltetési szerződés alapján kell leszállítania.

6. cikk

(1) A termeltetési szerződések az alábbiakat tartalmazzák:

- az elsődleges feldolgozó kötelezettségvállalása arra, hogy a leszállítás időpontjában a vételáron felül megfizeti a termelőnek a szerződésben foglalt és ténylegesen leszállított mennyiségért a jövedelemtámogatásnak megfelelő összeget,

- a termelő kötelezettségvállalása arra nézve, hogy a minőségi követelményeknek megfelelő nyersdohányt szállít az elsődleges feldolgozó telephelyére.

(2) Az illetékes szerv megtéríti a jövedelemtámogatás összegét az elsődleges feldolgozónak arra vonatkozó igazolás bemutatása ellenében, hogy a termelő leszállította a dohányt, és az (1) bekezdésben említett összeget kifizették.

7. cikk

Az e cím alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ezek közé tartozik:

- az egyes fajták termőterületeinek körülhatárolása,

- a leszállított dohánnyal szemben támasztott minőségi követelmények,

- a termeltetési szerződésbe foglalandó további pontok, illetve a termeltetési szerződés megkötésének határideje,

- az elsődleges feldolgozó esetleges biztosítékadási kötelezettsége, amennyiben előleget kér, illetve az említett biztosíték nyújtásának és visszaadásának feltételei,

- a jövedelemtámogatás biztosításának különleges feltételei arra az esetre, amikor a termeltetési szerződést termelők csoportjával kötik meg,

- meghozandó intézkedések arra az esetre, ha a termelő vagy az elsődleges feldolgozó nem teljesíti törvényes kötelezettségeit.

II. CÍM

A termelés korlátozásrendszere

8. cikk

A Közösség maximális általános garanciaküszöbe betakarításonként 350000 tonna nyers dohánylevél. Ez a küszöb azonban 1993-ra 370000 tonna.

Ezen a kereten belül a Tanács minden évben a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint külön garanciaküszöböt rögzít a fajták minden egyes csoportjára, külön figyelembe véve az érintett termőterületeken a piaci, a társadalmi-gazdasági és az agronómiai feltételeket.

9. cikk

(1) A garanciaküszöbök betartásának biztosítása érdekében az 1993–1997. évi betakarításokra egy feldolgozási kvótarendszert kell alkalmazni.

(2) A Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a Tanács minden egyes betakarításra kiosztja a termelő tagállamok között a fajták egyes csoportjaira rendelkezésre álló mennyiségeket.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kiosztott mennyiségek alapján és az (5) bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül a tagállamok transznacionális alapon osztják el a feldolgozási kvótákat az 1993. és 1994. évi betakarításra az elsődleges feldolgozók között a legutóbbi betakarítás évét megelőző három évben feldolgozásra leszállított átlagos mennyiségek arányában, fajtacsoportok szerinti bontásban. Az 1992. évi termelést és az e betakarításból származó szállítmányokat azonban nem lehet figyelembe venni. Az ezután következő betakarításokra a feldolgozási kvóták kiosztásának eljárását ez a kiosztás nem érinti.

Azok az elsődleges feldolgozók, akik működésüket a referencia-időszak kezdete után kezdték meg, a működésük során feldolgozásra leszállított átlagos mennyiség arányában kapnak mennyiséget.

A tagállamok a rendelkezésükre álló összes mennyiség 2 %-át fajtacsoportonként tartalékolják azoknak az elsődleges feldolgozóknak, akik működésüket a betakarítás évében vagy az azt megelőző évben kezdik meg. E százalékon belül az említett elsődleges feldolgozók a feldolgozási kapacitásuk 70 %-át meg nem haladó mennyiséget kapnak, feltéve hogy megfelelő garanciát tudnak biztosítani vállalkozásuk hatékonyságáról és hosszú távú életképességéről.

(4) A tagállamok azonban közvetlenül is kioszthatnak kvótákat a termelőknek, amennyiben rendelkeznek a legutolsó betakarítást megelőző három betakarítás tekintetében minden termelő termelésére, a megtermelt és a feldolgozónak leszállított fajtákra és mennyiségekre vonatkozó szükséges adatokkal.

(5) Amikor a (3), illetve a (4) bekezdés rendelkezései szerint osztanak ki kvótákat, nem vehető figyelembe a referenciatermelés számításánál a 727/70/EGK rendelet alapján alkalmazandó maximális garantált mennyiségeket meghaladóan termelt nyersdohány mennyisége.

Adott esetben a termelést kizárólag a figyelembe vett évek során kiosztott kvóta keretein belül kell figyelembe venni.

10. cikk

Az elsődleges feldolgozó a neki vagy a termelőnek kiosztott kvótát meghaladó mennyiségekre nem köthet termeltetési szerződést, és nem téríthetik meg számára az arra vonatkozó jövedelemtámogatás összegét.

11. cikk

Az e cím alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ide tartoznak a 9. cikk (5) bekezdésében előírt kiigazítások a kvóták elosztásának módszerében, illetve a termelők szintjén a kvóták alkalmazásának előfeltételei, különösen a korábbi helyzetükkel kapcsolatban.

III. CÍM

A termelés átalakítására irányuló intézkedések

12. cikk

(1) A kínálat koncentrálása és a piac minőségi követelményeihez való hozzáigazítása érdekében a jövedelemtámogatás 10 %-ának megfelelő külön támogatást kell nyújtani, ha egy elsődleges feldolgozó és a termelők egy elismert csoportja köt termeltetési szerződéseket, feltéve hogy az ilyen szerződések alapján történő szállítások a csoport tagjainak teljes termelését jelentik.

(2) A különtámogatást a termelői csoportnak a termelés szervezésének és orientálásának javítása érdekében kell fizetni.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a Bizottság a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el. Ide tartozik:

- a különtámogatásra jogosult termelői csoportok meghatározása,

- a termelői csoportok elismerésének feltételei,

- a különtámogatás felhasználásának lehetőségei.

13. cikk

(1) Létrejön egy, a dohánykutatást és tájékoztatást szolgáló közösségi alap. Az alapot a kifizetés időpontjában a jövedelemtámogatásból történő, a jövedelemtámogatás 1 %-át meg nem haladó levonásból származó bevétellel kell finanszírozni.

(2) Az alap finanszírozza és összehangolja a kutatási és tájékoztatási programokat a dohány káros hatásainak tágabb megismerése, a megfelelő megelőző és az ilyen hatások szempontjából releváns gyógyító intézkedések elősegítésére, valamint annak érdekében, hogy a közösségi dohánytermelőket a legkevésbé káros fajták és minőség felé orientálja.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

14. cikk

A Bizottság a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően elfogad egy hároméves programot a Mavra, Tsebelia, Forchheimer Havanna IIc, valamint a Geudertheimer dohányhibridek ültetvényeiről a piaci követelményekkel inkább összhangban álló fajtákra vagy más mezőgazdasági termékekre történő áttérésre. A program az 1993. évi betakarítással indul. A program tartalmazhat különleges intézkedéseket a termelők áttérés miatti esetleges jövedelemveszteségének megtérítésére.

IV. CÍM

Harmadik országokkal folytatott kereskedelem

15. cikk

Amennyiben ez a rendelet másként nem rendelkezik, vagy a Bizottság eltérő szabályokat nem fogad el a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben tilos:

a) bármely vámmal azonos hatású díj beszedése;

b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy ezzel azonos hatású intézkedés alkalmazása.

16. cikk

(1) Ha a behozatal vagy kivitel miatt az 1. cikkben említett termékek valamelyikének piacán súlyos, a Szerződés 39. cikkében meghatározott célokat esetleg veszélyeztető zavar alakul ki vagy ilyen zavar kialakulása várható, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében megfelelő intézkedéseket lehet hozni mindaddig, ameddig a zavar vagy a zavar veszélye meg nem szűnik.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett helyzet felmerül, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére dönt a szükséges intézkedésekről, amelyekről a tagállamokat értesíti, és amelyeket azonnal alkalmazni kell. Amennyiben a Bizottság valamely tagállamtól ilyen kérést kap, az erre vonatkozó döntést a kérés kézhezvételétől számított 24 órán belül meghozza.

(3) A Bizottság által meghozott intézkedéseket bármely tagállam a Tanács elé utalhatja az értesítés keltétől számított három munkanapon belül. A Tanács késedelem nélkül összeül. A Tanács minősített többséggel módosíthatja vagy helyezheti hatályon kívül az adott intézkedést.

V. CÍM

Általános és átmeneti rendelkezések

17. cikk

Az előre nem látható piaci körülmények kezelése érdekében a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kivételes támogatási intézkedéseket lehet meghozni. Az ilyen intézkedések alkalmazási köre és időtartama nem haladhatja meg azt, ami szigorúan szükséges a piac támogatásához.

18. cikk

Ha ez a rendelet másképpen nem rendelkezik, a Szerződés 92., 93. és 94. cikkét kell alkalmazni az 1. cikkben említett termékek termelésére és a velük folytatott kereskedelemre.

19. cikk

Az I. és a III. cím alapján felmerülő kiadásokat a 729/70/EGK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásnak kell tekinteni.

20. cikk

(1) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a Közösség nyersdohányra vonatkozó rendelkezései betartásának biztosítására. Ebből a célból e rendelet elfogadásától számított hat hónapon belül értesítik a Bizottságot mindazokról az intézkedésekről, amelyeket az irányítás és az ellenőrzés érdekében be kívánnak vezetni. Az ilyen értesítéstől számított három hónapon belül a Bizottság jóváhagyja az intézkedéseket vagy módosításukat kéri. Amennyiben módosításokat kér, a tagállam azokról a lehető leghamarabb rendelkezik. A nemzeti intézkedések bármiféle módosításáról a tagállamok a Bizottságot haladéktalanul értesítik, és a Bizottság megvizsgálja azokat ugyanazon eljárás szerint.

(2) Minden tagállam a saját jogának megfelelően létrehoz egy külön ügynökséget a Bizottság dohányra vonatkozó intézkedéseihez kapcsolódó egyes ellenőrzések elvégzésére. A 9. cikk (2) bekezdése szerint 45000 tonnánál kisebb küszöbmennyiséggel rendelkező tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy nem hoznak létre ilyen ügynökséget.

(3) Az ügynökségnek teljes körű közigazgatási önállóságot kell adni. Az érintett tagállamok az ügynökséget teljes jogkörrel ruházzák fel a rábízott feladatok elvégzésére.

Az ügynökség alkalmazotti állománya létszámának és képzettsége szintjének alkalmasnak kell lennie a fent meghatározott feladatok ellátására.

(4) Az egyes gazdasági évek kezdete előtt az érintett tagállam az ügynökség javaslatára elkészíti a jövedelemtámogatási rendszer helyes alkalmazásának biztosításához szükséges költségvetési tervet és ütemtervet, és elküldi azt a Bizottságnak. A Bizottság kérheti a tagállamot az utóbbi felelősségének sérelme nélkül, hogy az általa megfelelőnek vélt módosításokat vezesse át a költségvetési tervben vagy ütemtervben.

A Bizottság által kijelölt személyek bármikor ellenőrizhetik az ügynökség által végzett munkát.

Az ügynökség rendszeresen jelentést tesz a tagállamnak és a Bizottságnak az általa végzett munkáról. E jelentésekben említést kell tenni az esetleges problémákról, és megfelelő javaslatokat kell tenni az ellenőrzési megoldások javításának módjára.

(5) Az ügynökség tényleges kiadásainak 50 %-át az Európai Közösségek általános költségvetésének kell felszámítani, míg a fennmaradó részt az érintett tagállam fedezi.

(6) Az (5) bekezdésben említett tényleges kiadás éves összegét a Bizottság határozza meg az érintett tagállam által benyújtott részletes adatok alapján. Az összeget akkor hagyják jóvá, amikor a Bizottság meggyőződött arról, hogy az ügynökség létrejött és elvégzi a rábízott feladatot. Az ügynökség létrehozásának és működésének elősegítésére az adott összeg kifizethető előre is az érintett év során részletek formájában az ügynökség éves költségvetésének megfelelően, amelyet a tagállam és a Bizottság egyetértésével minden rákövetkező év októberének vége előtt kell elkészíteni.

(7) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (2)–(4) bekezdés alapján kijelölt felügyelők:

- beléphessenek a termelés, feldolgozás és értékesítés helyszíneire,

- megvizsgálhassák az ellenőrzési eljárás szempontjából releváns számviteli adatokat és egyéb dokumentumokat, azokról másolatot vagy azokból kivonatokat készíthessenek,

- bármilyen releváns tájékoztatást kérhessenek.

(8) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el.

21. cikk

A tagállamok és a Bizottság megküldenek egymásnak minden tájékoztatást, amely e rendelet alkalmazásához szükséges. Az ilyen információ küldésének és terjesztésének részletes szabályait a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

22. cikk

Létrejön a Nyersdohánypiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: a "bizottság"), amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.

23. cikk

(1) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(2) A Bizottság intézkedéseket fogad el, amelyeket haladéktalanul alkalmazni kell. Ha azonban ezek az intézkedések nem felelnek meg a bizottság véleményének, azokról a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot. Ebben az esetben a Bizottság elhalaszthatja az általa elhatározott intézkedések alkalmazását az ilyen közlés keltétől számított legfeljebb egy hónapos időtartamra.

(3) A Tanács minősített többséggel eljárva az előző bekezdésben meghatározott határidőn belül ettől eltérő határozatot hozhat.

24. cikk

A bizottság az elnöke által – akár a saját kezdeményezésére, akár valamelyik tagállam képviselőjének kérésére – felvetett bármilyen egyéb ügyet is mérlegelhet.

25. cikk

Ezt a rendeletet a Szerződés 39. és 110. cikkében meghatározott célok egyidejű és megfelelő figyelembevételével kell alkalmazni.

26. cikk

1996. április 1-je előtt a Bizottság javaslatot terjeszt a Tanács elé a I. és II. címben meghatározott, az 1998. évi betakarítás utáni időszakra alkalmazandó intézkedésekre vonatkozóan. A Tanács e javaslatra a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően jár el.

27. cikk

Amennyiben a 727/70/EGK rendelet által meghatározott intézkedésekről az e rendeletben megállapított intézkedésekre történő áttérés elősegítése érdekében átmeneti intézkedések bizonyulnak szükségesnek, az ilyen intézkedéseket a 23. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

28. cikk

A 727/70/EGK rendelet az 1993. évi betakarítástól kezdve hatályát veszti.

29. cikk

Ezt a rendeletet az 1993. évi betakarítástól kezdve kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 1992. június 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

Arlindo Marques Cunha

[1] HL C 295., 1991.11.14., 10. o.

[2] HL C 94., 1992.4.13.

[3] HL C 98., 1992.4.21., 18. o.

[4] HL L 94., 1970.4.28., 13. o. A legutóbb a 2048/88/EGK rendelettel (HL L 185., 1988.7.15., 1. o.) módosított rendelet.

[5] HL L 94., 1970.4.28., 1. o. A legutóbb a 860/92/EGK rendelettel (HL L 91., 1992.4.7., 1. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A DOHÁNYFAJTÁK OSZTÁLYOZÁSA

I. MESTERSÉGES HŐVEL SZÁRÍTOTT

Virginia

Virginia D és hibridjei

Bright

II. TERMÉSZETES ÚTON SZÁRÍTOTT VILÁGOS

Burley

Badischer Burley és hibridjei

Maryland

III. TERMÉSZETES ÚTON SZÁRÍTOTT SÖTÉT

Badischer Geudertheimer, Pereg, Korso

Paraguay és hibridjei

Dragon Vert és hibridjei

Philippin

Petit Grammont (Flobecq)

Semois

Appelterre

Nijkerk

Misionero és hibridjei

Rio Grande és hibridjei

Forchheimer Havanna IIc

Nostrano del Brenta

Resistente 142

Goyano

Geudertheimer hibridek

Beneventano

Brasile Selvaggio és hasonló fajták

Fermentált Burley

Havanna

IV. FÜSTÖLÉSSEL SZÁRÍTOTT

Kentucky és hibridjei

Moro di Cori

Salento

V. NAPON SZÁRÍTOTT

Xanthi-Yaka

Perustitza

Samsun

Erzegovina és hasonló fajták

Myrodata Smyrnis, Trapezous és Phi I

Kaba Koulak (nem klasszikus)

Tsebelia

Mavra

VI. Basmas

VII. Katerini és hasonló fajták

VIII. Kaba Koulak (klasszikus)

Elassona

Myrodata Agrinion

Zichnomyrodata

--------------------------------------------------