20.12.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/50

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1288/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény egy olyan egységes program létrehozására szólít fel az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén, ideértve a felsőoktatás nemzetközi aspektusát is, amely egyesíti az 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) létrehozott, az egész életen át tartó tanulásra irányuló cselekvési programot (Egész életen át tartó tanulás), az 1719/2006/EK európai és parlamenti határozattal (5) létrehozott Fiatalok lendületben programot (Fiatalok lendületben), az 1298/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (6) létrehozott Erasmus Mundus cselekvési programot (Erasmus Mundus), az 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott ALFA III. programot, valamint a Tempus és az Edulink programot annak érdekében, hogy biztosítsa a nagyobb hatékonyságot, az erősebb stratégiai összpontosítást, és az egységes program különböző aspektusai közötti szinergiák kiaknázását. Ezenkívül a sport ebbe az egységes programba (a továbbiakban: a program) való felvételét is javasolják.

(2)

A jelenlegi Egész életen át tartó tanulás, Fiatalok lendületben és Erasmus Mundus program időközi értékelő jelentései, valamint az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a felsőoktatás terén tervezett jövőbeli uniós fellépésről folytatott nyilvános konzultáció rámutatott arra, hogy ezeken a területeken nagy és bizonyos szempontból növekvő igény van a további, európai szintű együttműködésre és mobilitásra. Az értékelő jelentések hangsúlyozták az oktatás, képzés és ifjúságügy terén az uniós programok és a szakpolitika alakulása közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésének szükségességét, kifejezték azt az igényt, hogy az uniós cselekvés szerkezetének jobban meg kell felelnie az egész életen át tartó tanulás paradigmájának, valamint egyszerűbb, felhasználóbarátabb és rugalmasabb megközelítést szorgalmaztak az ilyen cselekvés végrehajtásához és a nemzetközi felsőoktatási együttműködési programok széttagoltságának megszüntetéséhez.

(3)

A programnak a finanszírozási források hozzáférhetőségére, valamint az adminisztratív és pénzügyi eljárások átláthatóságára kell összpontosítania, többek között az információs és kommunikációs technológiák (IKT) és a digitalizáció révén. A program sikeréhez a szervezeti felépítés és irányítás korszerűsítését és egyszerűsítését, valamint az igazgatási kiadások csökkentését középpontba állító folyamatos törekvések is nélkülözhetetlenek.

(4)

A sporttal kapcsolatos új uniós hatáskörök végrehajtására vonatkozó stratégiai döntésekről szóló nyilvános konzultáció, valamint a sporttal kapcsolatos előkészítő intézkedésekről szóló bizottsági értékelési jelentés betekintést adott az uniós cselekvés prioritásaival kapcsolatban, és szemléltette azt a hozzáadott értéket, amellyel az Unió hozzájárulhat a sportot európai szinten érintő különböző problémákkal kapcsolatos tapasztalatok és tudás megszerzésére, megosztására és terjesztésére irányuló tevékenységek támogatásához, feltéve hogy ezek különösen az alulról szerveződő szintre összpontosulnak.

(5)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést ösztönző Európa 2020 stratégia uniós növekedési stratégiát határoz meg a következő évtizedre az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében: e célból öt nagyszabású, 2020-ig teljesítendő célkitűzést határoz meg, különösen az oktatás területén, annak érdekében, hogy a korai iskolaelhagyás aránya 10 %-os szint alá csökkenjen, és hogy a 30–34 évesek legalább 40 %-a számára lehetővé váljon a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettség megszerzése. Idetartoznak a stratégia kiemelt kezdeményezései is, különösen a Mozgásban az ifjúság és az Új készségek és munkahelyek menetrendje.

(6)

A Tanács 2009. május 12-i következtetéseiben az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) létrehozására szólított fel, és egyúttal négy stratégiai célkitűzést határozott meg válaszul azokra a kihívásokra, amelyeknek még eleget kell tenni ahhoz, hogy tudásalapú Európa jöjjön létre, és hogy mindenki számára lehetővé váljon az egész életen át tartó tanulás.

(7)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének megfelelően a program előmozdítja többek között a férfiak és a nők közötti egyenlőséget, valamint a nem, faj vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében tett intézkedéseket. Szükség van arra, hogy kibővítsék a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok tagjainak hozzáférését és aktívan kezeljék a fogyatékossággal élő személyek speciális tanulási szükségleteit a program végrehajtása során.

(8)

A programnak erős nemzetközi dimenzióval kell rendelkeznie különösen a felsőoktatás tekintetében, nem csupán az európai felsőoktatás minőségének javítása érdekében – az Oktatás és képzés 2020 átfogóbb céljainak jegyében és Unió mint tanulmányi helyszín vonzerejének növelése céljából –, hanem azért is, hogy ösztönözze az emberek közötti megértést és támogassa a partnerországok felsőoktatását elősegítő fenntartható fejlődést és a tágabb értelemben vett társadalmi-gazdasági fejlődésüket, többek között azáltal, hogy a partnerországokból származó személyek bevonásával megvalósított mobilitási cselekvések révén ösztönzi a tudásáramlást. E célból finanszírozást kell rendelkezésre bocsátani a fejlesztési együttműködési eszközből, az európai szomszédsági eszközből, az előcsatlakozási támogatási eszközből és a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló partnerségi eszközből. A finanszírozást az Európai Fejlesztési Alapból, az arra vonatkozó eljárásoknak megfelelőn is rendelkezésre lehet bocsátani. E rendelet rendelkezései alkalmazandók e pénzeszközök felhasználására, ezzel egyidejűleg biztosítva az említett eszközöket és alapot létrehozó rendeletek betartását.

(9)

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló 2009. november 27-i állásfoglalásában a Tanács hangsúlyozta annak szükségességét, hogy minden fiatalt el kell ismerni mint társadalmi erőforrást, és arra törekedett, hogy előmozdítsa részvételüket az őket érintő szakpolitikák kialakításában folyamatos, a döntéshozók, a fiatalok és ifjúsági szervezetek közötti, minden szinten megvalósuló, átfogó strukturált párbeszéd formájában.

(10)

A formális, nem formális és informális tanulás egyetlen programban való egyesítésének szinergiákat kell teremtenie és ösztönöznie kell az ágazatközi együttműködést a különböző oktatási, képzési és ifjúságügyi ágazatok között. A program végrehajtása során megfelelően figyelembe kell venni a különböző ágazatok sajátos szükségleteit, valamint adott esetben a helyi és regionális hatóságok szerepét.

(11)

A mobilitás, a méltányosság és a tanulmányi kiválóság támogatására az Uniónak kísérleti jelleggel diákhitelgarancia-eszközt kell létrehoznia, amely szociális háttértől függetlenül lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy egy olyan országban mesterfokozatot szerezzenek, amely előtt a programban való részvétel nyitva áll (a továbbiakban: a programban részt vevő ország). A diákhitelgarancia-eszköz azon pénzügyi intézetek számára lesz hozzáférhető, amelyek készek kedvező feltételek mellett hitelt nyújtani a programban részt vevő egyéb országokban mesterképzésben részt vevő hallgatók számára. A tanulási célú mobilitás e további innovatív eszköze nem helyettesítheti a jelenlegi helyi, nemzeti és uniós szintű diákmobilitást támogató támogatási és hitelrendszereket, illetve nem akadályozhatja ezek jövőbeli létrehozását. A diákhitelgarancia-eszköznek szigorú monitoring és értékelés tárgyát kell képeznie, különösen a különböző országok piaci felvevőképessége vonatkozásában. A 21. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban 2017 vége előtt félidős értékelő jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a diákhitelgarancia-szköz folytatásával kapcsolatos politikai iránymutatás megszerzése céljából.

(12)

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Ez magában foglalja többek között – amennyiben lehetséges – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzése során nehézségeket okozó adminisztratív kérdések megoldását. A 2004/114/EK tanácsi irányelvvel (8) összhangban a tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy gyorsított beutazás-engedélyezési eljárásokat hozzanak létre.

(13)

„Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése” című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közlemény olyan keretrendszert hoz létre, amelyben az Unió, a tagállamok és a felsőoktatási intézmények együttműködhetnek a diplomások számának növelése, az oktatás minőségének javítása, valamint a felsőoktatás és a kutatás arra irányuló hozzájárulásának maximalizálása érdekében, hogy a tagállamok gazdaságai és társadalmai erősebben kerüljenek ki a gazdasági világválságból.

(14)

Az Unión belüli fiatalkori munkanélküliség hatékonyabb kezelése érdekében különös figyelmet kell fordítani a felsőoktatási és szakképzési intézmények és az üzleti vállalkozások közötti országokon átívelő együttműködésre a hallgatók foglalkoztathatóságának javítása és vállalkozói készségeinek fejlesztése céljából.

(15)	A 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999. június 19-én aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre azzal a céllal, hogy megteremtse az európai felsőoktatási térséget, amihez folyamatos uniós szintű támogatásra van szükség.

(16)

A szakoktatás és szakképzés (VET) által az Európa 2020 stratégiában meghatározott több célkitűzés elérésében játszott elengedhetetlen szerep széles körben elismert, és azt a megújult koppenhágai folyamat (2011–2020) keretében is megfogalmazták, figyelembe véve különösen a benne rejlő lehetőséget, amely alkalmassá teszi a nagymértékű európai munkanélküliség – különösen a fiatalkori és a tartós munkanélküliség – kezelésére, az egész életen át tartó tanulás kultúrájának előmozdítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre és az aktív polgári szerepvállalás ösztönzésére. Minőségi szakmai gyakorlatokra és tanulószerződéses gyakorlati képzésekre van szükség, ideértve a mikrovállalkozásoknál és a kis- és középvállalkozásoknál végzett gyakorlatokat és képzéseket is, az oktatás és képzés keretében szerzett ismeretek és a munka világában szükséges kompetenciák és készségek közötti szakadék áthidalása, valamint a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása érdekében.

(17)

Meg kell erősíteni az iskolák közötti európai együttműködés, valamint a tanulók és iskolai dolgozók mobilitásának intenzitását és mértékét annak érdekében, hogy az iskolákról szóló európai együttműködés XXI. századra vonatkozó menetrendjében meghatározott prioritások teljesüljenek, vagyis hogy fejlesszék az uniós közoktatás minőségét a kompetenciafejlesztés terén, valamint javítsák az iskolarendszerekben és intézményekben az egyenlőséget és a befogadást, valamint megerősítsék és támogassák a tanári szakmát és az iskolavezetést. Ebben az összefüggésben kiemelt célként kell kezelni a korai iskolaelhagyás csökkentésére, az alapkészségek terén nyújtott teljesítmény javítására, a kora gyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel és ezek minőségének javítására, valamint az iskolai tanárok és iskolavezetők szakmai kompetenciájának megerősítésére vonatkozó stratégiai célokat, valamint a migráns hátterű, illetve társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermekek oktatási lehetőségeinek javítását.

(18)

A 2011. november 28-i tanácsi állásfoglalásban szereplő, a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési program célja, hogy minden felnőtt számára lehetővé tegye készségeik és kompetenciáik egész életen át tartó fejlesztését és javítását. Különös figyelmet kell fordítani a tanulási lehetőségek– különösen az írás- és olvasási, valamint számolási készség javítása, illetve a rugalmas tanulási módszerek és a második esélyt nyújtó intézkedések előmozdítása révén való – javítására a nagy számú alacsony képzettségű európaiak vonatkozásában.

(19)

Az Európai Ifjúsági Fórum, a felsőfokú tanulmányok és oklevelek elismerésével foglalkozó nemzeti információs központok (NARIC), az Eurydice, az Euroguidance és az Eurodesk hálózat, az eTwinning nemzeti támogató szolgálatai, a nemzeti Europass központok és a szomszédos országok Nemzeti Információs Irodáinak a cselekvése nélkülözhetetlen a program célkitűzéseinek eléréséhez, különösen azáltal, hogy a Bizottságot rendszeresen ellátják friss, a tevékenységük különböző területeivel kapcsolatos információkkal, valamint terjesztik a program eredményeit az Unióban és a partnerországokban.

(20)	Meg kell szilárdítani a program alapján az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport területén működő nemzetközi szervezetekkel – különösen az Európa Tanáccsal – való együttműködést.

(21)

Az európai integrációs tanulmányokat érintő kiválóság fejlesztéséhez világszerte történő hozzájárulás és az európai integrációs folyamatra és annak alakulására vonatkozó ismeretek és az arról folytatott párbeszéd iránti növekvő igény kielégítése érdekében fontos, hogy a felsőoktatási intézmények, az európai integrációs folyamatban aktív egyesületek és az európai érdekeket szolgáló célt képviselő egyesületek Jean Monnet cselekvésen keresztül való támogatása révén e téren ösztönözzék a kiválóságot a tanításban, a kutatásban és a gondolkodásban.

(22)

A program alapján az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport területén működő civil társadalmi szervezetekkel folytatott nemzeti és uniós szintű együttműködés rendkívül fontos az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiákra és politikákra vonatkozó széles körű felelősségvállalás kialakítása érdekében, valamint ahhoz, hogy valamennyi szinten figyelembe lehessen venni az érdekeltek ötleteit és aggályait.

(23)

„A sport európai dimenziójának fejlesztése” című 2011. január 18-i bizottsági közlemény meghatározza a Bizottság elgondolásait a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a sport terén végrehajtandó uniós szintű cselekvésekre vonatkozóan, és a sporton keresztül kifejeződő európai identitás erősítése érdekében, a sport társadalmi szerepéről, gazdasági vetületéről és szervezéséről szóló három átfogó fejezetben konkrét, a Bizottság és a tagállamok által meghozandó cselekvéseket javasol. Emellett figyelembe kell venni a sport – többek között az őshonos sport – hozzáadott értékét és az Unió kulturális és történelmi örökségéhez való hozzájárulását.

(24)	Különösen az alulról szerveződő sportra és a sport területén vállalt önkéntességre kell összpontosítani, mivel ezek fontos szerepet játszanak a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás előmozdításában.

(25)

A képesítések és kompetenciák fokozottabb átláthatóságának és elismerésének és az átláthatóságot és elismerést szolgáló uniós eszközök szélesebb körű elfogadásának hozzá kell járulnia a minőségi oktatás és képzés fejlődéséhez, és elő kell segítenie mind az egész életen át tartó tanulás célját szolgáló, mind pedig a különböző országok és ágazatok közötti foglalkozási célú mobilitást egész Európában. A más országokban alkalmazott módszerek, gyakorlatok és technológiák megismerésére nyújtott lehetőség elősegíti a foglalkoztathatóság javítását.

(26)

E célból ajánlott a 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) által létrehozott, a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes uniós kerete (Europass), a 2006/143/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlással (10) létrehozott európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR) és a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetsége (ENQA), az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i ajánlásával (11) létrehozott európai képesítési keretrendszer (EKKR), az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i ajánlásával (12) létrehozott Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET) az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i ajánlásával (13) létrehozott szakoktatási és szakképzési európai minőségbiztosítási referenciakeret (EQAVET), valamint az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) szélesebb körű használata.

(27)

A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(28)

Biztosítani kell a program keretében végzett összes cselekvés európai hozzáadott értékét és ezen intézkedéseknek az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésével összhangban álló tagállami tevékenységekkel, illetve más tevékenységekkel, különösen a kultúra és a média, a foglalkoztatás, a kutatás és az innováció, az ipar és a vállalkozások, a kohéziós és fejlesztési politika, továbbá a bővítési politika, valamint a regionális politika és a külkapcsolatok területén végzett kezdeményezésekkel, eszközökkel és stratégiákkal fennálló kiegészítő jellegét.

(29)

A program célja, hogy pozitív és fenntartható hatása legyen az oktatási, képzési, ifjúság- és sportpolitikára és gyakorlatokra. A rendszerszintű hatást a programban előirányzott olyan különböző cselekvések és tevékenységek révén kell elérni, amelyek az intézményi szintű változás ösztönzését célozzák, és adott esetben rendszerszintű innovációhoz vezetnek. A programból pénzügyi támogatást igénylő egyedi projekteknek nem kell rendszerszintű hatást gyakorolniuk. A rendszerszintű hatás eléréséhez a projektek összesített eredményének kell hozzájárulnia.

(30)	A hatékony teljesítményirányításhoz – ideértve az értékelést és az monitoringot is – az intervenció logikáját tükröző, specifikus, időszakonként mérhető és valós teljesítménymutatók kialakítására van szükség.

(31)

A Bizottságnak és a tagállamoknak optimalizálnia kell az információs és kommunikációs technológiákat annak érdekében, hogy megkönnyítsék az oktatással, a képzéssel, az ifjúsággal és a sporttal kapcsolatos cselekvésekhez való hozzáférést. Ide tartozhat a virtuális mobilitás, amelynek ki kell egészítenie, de nem szabad helyettesítenie a tanulási célú mobilitást.

(32)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszegként szolgál az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredmények pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság intézményközi megállapodás (14) 17. pontja értelmében.

(33)

A program alapján a testületek működéséhez nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében a Bizottság számára a program kezdeti szakaszában lehetővé kell tenni, hogy a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó költségeket támogathatónak tekintse abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél.

(34)	Teljesítménykritériumokat kell létrehozni, amelyek alapul szolgálhatnak a költségvetési források tagállamok közötti felosztásához a nemzeti irodák által irányított cselekvések céljára.

(35)

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek részét képezik Európai Gazdasági Térségnek (EGT), részt vehetnek az uniós programokban a keretmegállapodások, a társulási tanácsi határozatok vagy hasonló megállapodások alapján.

(36)	A Svájci Államszövetség az Unió és Svájc között kötendő megállapodás alapján részt vehet az uniós programokban.

(37)

A tengerentúli országok és területek természetes személyei, valamint a tengerentúli országok és területek illetékes köz- és/vagy magántestületei és intézményei 2001/822/EK tanácsi határozattal (15) összhangban vehetnek részt a programokban. Az Unió legkülső régióinak, valamint tengerentúli országainak és területeinek a távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során.

(38)

A Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2011. május 25-i„Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című közleményében kifejtette többek között azt a célt, hogy továbbra is elősegítsék a szomszédos országok részvételét a felsőoktatás területén végrehajtott uniós mobilitási és kapacitásépítési intézkedésekben, valamint a jövőbeli oktatási program megnyitását a szomszédos országok előtt.

(39)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ezen intézkedések közé értve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben szankciók alkalmazását. Bár az Unió külső támogatásához egyre több finanszírozásra van szükség, az Unió gazdasági és költségvetési helyzete korlátozza az ilyen jellegű támogatáshoz biztosított forrásokat. Ezért a Bizottságnak ki kell alakítania a rendelkezésre álló források leghatékonyabb és fenntartható felhasználásának módját, e célból pedig tőkeáttételi hatású pénzügyi eszközöket kell használnia.

(40)

A programhoz való hozzáférés javítása érdekében az egyének mobilitásához nyújtott támogatásokat a fogadó ország megélhetési költségeitől függően ki kell igazítani. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek kell vonatkoznia a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is.

(41)	A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban az önkéntes tevékenységgel töltött idő természetbeni hozzájárulások formájában társfinanszírozásként beszámítható.

(42)

„Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című 2011. június 29-i közleményében a Bizottság az uniós finanszírozás egyszerűsítése melletti elkötelezettségét hangsúlyozta. Az egyetlen oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásának lényegesen le kell egyszerűsítenie a programot, emellett jelentős mértékben racionalizálnia kell azt, és szinergiákat kell létrehoznia az irányításában. Az egyösszegű, illetve rendszeres átalánytámogatásokon, valamint egységköltség-alapú támogatásokon alapuló finanszírozással, továbbá a kedvezményezettekre és a tagállamokra vonatkozó formai és adminisztratív követelmények csökkentésével tovább kell egyszerűsíteni a program végrehajtását.

(43)	A megvalósítás és a kifizetések végrehajtásának javítását a program célkitűzéseinek elérése érdekében irányadó elvnek kell tekinteni, ugyanakkor biztosítani kell a pénzügyi erőforrások optimális felhasználását.

(44)	Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony voltáról, valamint minél hatékonyabb és felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és valamennyi résztvevőnek a programhoz való hozzáférés lehetőségét is.

(45)

Annak érdekében, hogy a változó igényekre a program teljes időtartama alatt gyorsan lehessen reagálni, az EUMSZ 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a nemzeti irodák által irányított kiegészítő cselekvésekkel kapcsolatos rendelkezések tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(46)	E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlameni és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni.

(47)

A programnak három különböző területet kell lefednie, és az e rendelet alapján létrehozott bizottságnak kell foglalkoznia mind a horizontális, mind az ágazati kérdésekkel. A tagállamoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a bizottság napirendjén szereplő témák szerint delegálják képviselőiket a bizottság ülésein való részvételre, a bizottsági elnök pedig arról gondoskodik, hogy a találkozók napirendjében egyértelműen feltüntessék az érintett ágazato(ka)t és az egyes ágazatok tekintetében az üléseken megvitatásra kerülő témákat. Adott esetben a bizottság eljárási szabályzatával összhangban lehetőség van eseti alapon külső szakértők – többek között a szociális partnerek képviselőinek – meghívására, hogy a bizottság ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

(48)

Helyénvaló a program megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2014. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell a megelőző programok keretében 2013 végéig le nem zárult cselekvések irányítását.

(49)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a program létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(50)	Az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

(51)	A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Sürgősségi okokból e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

A program hatálya

(1)   Ez a rendelet létrehozza az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport terén végrehajtandó uniós cselekvésről szóló, „Erasmus+” elnevezésű programot (a továbbiakban: a program).

(2)   A programot a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakban kell végrehajtani.

(3)   A program az alábbi területekre terjed ki, a tagállamok különböző ágazatai struktúráinak és sajátos szükségleteinek tiszteletben tartása mellett:

a)	az egész életen át tartó tanulás távlatában minden szintű oktatás és képzés, ezen belül a közoktatás (Comenius), a felsőoktatás (Erasmus), a nemzetközi felsőoktatás (Erasmus Mundus), a szakoktatás és -képzés (Leonardo da Vinci), valamint a felnőttkori tanulás (Grundtvig);

b)	az ifjúságügy területe (Fiatalok lendületben), különösen a nem formális és az informális tanulás összefüggésében;

c)	sport, különös tekintettel az alulról szerveződő sportra.

(4)   A programnak van egy nemzetközi dimenziója is, amely az Unió és a partnerországok közötti együttműködés révén az Unió külső fellépéseinek, köztük fejlesztési célkitűzéseinek a támogatását célozza.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „egész életen át tartó tanulás”: az életút során elvégzett valamennyi általános oktatás, szakképzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és informális tanulás, amely az egyén, a polgár, a kultúra, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását vagy a társadalmi részvétel megerősítését eredményezik, ideértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is;

2.   „nem formális tanulás”: olyan tanulás, amely – a tanulási célkitűzések és a tanulásra fordított idő tekintetében – tervezett tevékenységeken keresztül valósul meg, tanuláshoz nyújtott támogatás (pl. tanár-diák kapcsolat) mellett, de amely nem része a formális oktatási és képzési rendszernek;

3.   „informális tanulás”: a munkával, családdal vagy szabadidővel kapcsolatos napi tevékenységekből eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulás támogatása tekintetében nem szervezett vagy strukturált; a tanuló szempontjából lehet, hogy nem szándékos;

4.   „strukturált párbeszéd”: a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott párbeszéd, amely teret enged az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásaira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folyamatos, közös gondolkodásnak;

5.   „országokon átívelő”: eltérő rendelkezés hiányában a 24. cikk (1) bekezdésében említett, a programban részt vevő legalább két országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik;

6.   „nemzetközi”: legalább egy, a programban részt vevő országot és legalább egy harmadik országot (a továbbiakban: a partnerország) érintő bármely cselekvésre vonatkozik;

7.   „tanulási célú mobilitás”: a tartózkodási országtól eltérő országba való, tanulmányi, képzési, illetve nem formális vagy informális tanulási célú tényleges átköltözés; ez megvalósulhat szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, ifjúsági csereprogramok, önkéntesség, tanítás, illetve szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvétel formájában, és ide tartozhatnak még olyan tevékenységek, mint a fogadó ország nyelvén folytatott előkészítő képzés, valamint a küldő, fogadó és a képzést követő tevékenységek;

8.   „együttműködés az innováció terén és a bevált gyakorlatok cseréje”: országokon átívelő és nemzetközi együttműködési projektek, amelyekben az oktatás, a képzés és/vagy az ifjúságügy területén tevékenységet folytató szervezetek vesznek részt, és amelyekben más szervezetek is részt vehetnek;

9.   „a szakpolitikai reform támogatása”: minden olyan típusú tevékenység, amelynek célja az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása és elősegítése, valamint az uniós ifjúságpolitika fejlesztésére irányuló támogatás a tagállamok közötti szakpolitikai együttműködés révén, különösen a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd és nyitott koordinációs módszer keretében;

10.   „virtuális mobilitás”: az információs és kommunikációs technológiák által támogatott tevékenységek – többek között az elektronikus tanulás – összessége, amelyeket az intézmények szintjén szerveznek, és amelyek megvalósítják vagy elősegítik az országokon átívelő és/vagy nemzetközi együttműködésből fakadó tapasztalatok szerzését az oktatás és/vagy a tanulás terén;

11.   „személyzet”: az oktatásban, a képzésben vagy a fiatalok nem formális tanulásában szakmai vagy önkéntes alapon részt vevő személyek, valamint ide tartozhatnak az egyetemi tanárok, a tanárok, az oktatók, az iskolavezetők, az ifjúságsegítők és a nem oktatással foglalkozó dolgozók;

12.   „ifjúságsegítő”: nem formális tanulásban érintett szakember vagy önkéntes, aki támogatja a fiatalokat személyes szociálpedagógiai és szakmai fejlődésükben;

13.   „fiatalok”: 13 és 30 év közötti személyek;

14.   „felsőoktatási intézmény”:

a)	a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban bármely típusú felsőoktatási intézmény, amely elismert fokozat vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmények megnevezésétől;

b)	a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban bármely intézmény, amely felsőfokú szakoktatást vagy szakképzést kínál;

15.   „közös oklevél”: legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program eredményeképpen az összes részt vevő intézmény által közösen kiállított és aláírt, és a részt vevő intézmények országaiban hivatalosan elismert egyetlen oklevél;

16.   „kettős oklevél/többes oklevél”: (a kettős oklevél esetében) legalább kettő, (a többes oklevél esetében) több felsőoktatási intézmény által nyújtott tanulmányi program elvégzésekor a hallgató által a részt vevő intézmények mindegyikétől külön-külön kapott oklevél;

17.   „ifjúsági tevékenység”: egy fiatal által végzett iskolán kívüli tevékenység (például ifjúsági csereprogramok, önkéntes tevékenység vagy a fiatalok képzése), amelyben egyedül vagy csoportosan, különösen ifjúsági szervezetek útján vesz részt, és amelyet nem formális tanulási megközelítés jellemez;

18.   „partnerség”: a programban részt vevő különböző országok intézményeinek és/vagy szervezeteinek egy csoportja közötti megállapodás az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport terén közös európai tevékenységek végrehajtása vagy egy kapcsolódó területen formális vagy informális hálózat létrehozása céljából, ilyenek például az iskolai csereprogramok és hosszú távú egyéni mobilitás formájában megvalósított közös tanulási projektek a tanulók és tanáraik számára, az intenzív felsőoktatási programok, valamint a regionális és helyi hatóságok között a régiók közötti – többek között a határokon átnyúló – együttműködés erősítése céljából folytatott együttműködés; ez a partnerség minőségének erősítése céljából kiterjeszthető partnerországok intézményeire és/vagy szervezeteire;

19.   „kulcskompetenciák”: a tudás, a készségek és a hozzáállások alapvető halmaza, amelyre mindenkinek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgári szerepvállaláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz, a 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (18) megfogalmazottak szerint;

20.   „nyitott koordinációs módszer”: olyan kormányközi módszer, amely keretet nyújt a tagállamok közötti együttműködéshez, így a nemzeti politikáikat konkrét közös célkitűzések felé irányíthatják. A program hatálya alatt a nyitott koordinációs módszer az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozik;

21.   „az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök”: olyan eszközök, amelyek Unió-szerte segítenek az érdekelteknek a tanulási eredmények és a képesítések megértésében, értékelésében és adott esetben elismerésében;

22.   „szomszédos országok”: az európai szomszédságpolitikába bevont országok és területek;

23.   „kettős karrier”: magas szintű sportképzés és általános oktatásban való részvétel vagy munka együttese;

24.   „alulról szerveződő sport”: helyi szinten, amatőr sportolók által szervezett formában gyakorolt sporttevékenység és tömegsport.

3. cikk

Európai hozzáadott érték

(1)   A program csak azokat a cselekvéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket képviselnek, és hozzájárulnak a 4. cikkben említett általános célkitűzés megvalósításához.

(2)   A program cselekvéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét különösen az alábbiak segítségével biztosítják:

a)	országokon átívelő jelleg, különösen a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó mobilitás és együttműködés tekintetében;

b)	más nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg és szinergia;

c)	hozzájárulásuk az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához.

4. cikk

A program általános célja

A program a következők megvalósításához járul hozzá:

a)	az Európa 2020 stratégiában – ezen belül is a kiemelt oktatási célban – megfogalmazott célkitűzések megvalósítása;

b)	az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretében („Oktatás és képzés 2020”) megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, ideértve a megfelelő referenciaértékeket is;

c)	partnerországok felsőoktatásának fenntartható fejlesztése;

d)	az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) átfogó célkitűzései;

e)	a sport európai dimenziójának, különösen az alulról szerveződő sportnak a fejlesztésére vonatkozó célkitűzés a sportra vonatkozó uniós munkatervvel összhangban; továbbá

f)	az európai értékek előmozdítása az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összhangban.

II.   FEJEZET

Oktatás és képzés

5. cikk

Különös célkitűzések

(1)   A program 4. cikkben meghatározott általános célkitűzésével és különösen az „Oktatás és képzés 2020” keretében megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban, továbbá támogatva a partnerországok felsőoktatásának fenntartható fejlesztését, a program keretében az alábbi konkrét célkitűzések megvalósítására kell törekedni:

a)

a kulcskompetenciák és készségek szintjének javítása, különös tekintettel azok munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájára és az összetartó társadalom érdekében tett hozzájárulására, különösen a tanulási célú mobilitási lehetőségek fokozása, továbbá az oktatás és képzés világa, valamint a munka világa közötti szorosabb együttműködés révén;

b)	az oktatási és képzési intézmények szintjén a minőségfejlesztés, az innováció, a kiválóság és a nemzetköziesedés támogatása, különösen az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint az egyéb érdekelt felek közötti szorosabb országokon átívelő együttműködés révén;

c)

a nemzeti szintű szakpolitikai reformok kiegészítését, valamint az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatását szolgáló, egész életen át tartó tanulás európai térsége létrejöttének ösztönzése és ismertségének növelése, különösen a megerősített szakpolitikai együttműködés, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök megfelelőbb alkalmazása és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;

d)

az oktatás és képzés nemzetközi dimenziójának erősítése, különösen az Unió és a partnerországok intézményei között megvalósuló együttműködés révén a szakképzés (VET) és a felsőoktatás területén megvalósuló együttműködés révén és a felsőoktatásban, az európai felsőoktatási intézmények vonzerejének növelése, valamint az Unió külső fellépéseinek – köztük a fejlesztési célkitűzéseknek – a támogatása révén, beleértve a mobilitás, az Unió és a partnerországok felsőoktatási intézményei közötti együttműködés, valamint a partnerországokban történő célzott kapacitásépítés formájában megvalósítandó fejlesztési célokat;

e)	a nyelvek oktatásának és tanulásának fejlesztése, valamint az Unió széles körű nyelvi sokfélesége és az interkulturális érzékenység ösztönzése;

f)	az európai integrációval kapcsolatos nemzetközi oktatási és kutatási kiválóság ösztönzése a 10. cikkben említett Jean Monnet program tevékenységei révén.

(2)   A program értékelése céljából az I. melléklet az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan mérhető és releváns mutatókat határoz meg.

6. cikk

A program cselekvései

(1)   A program a cselekvések alábbi típusain keresztül valósítja meg célkitűzéseit az oktatás és a képzés területén:

a)	az egyének tanulási célú mobilitása;

b)	együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén; valamint

c)	a szakpolitikai reform támogatása.

(2)   A Jean Monnet program egyedi tevékenységeinek leírása a 10. cikkben található.

7. cikk

Egyéni tanulási célú mobilitás

(1)   Az egyéni tanulási célú mobilitás az alábbi tevékenységeket támogatja a 24. cikk (1) bekezdésében említett, programban részt vevő országokban:

a)

a felsőoktatás minden ciklusában, illetve a szakoktatásban és képzésben részt vevő hallgatók, gyakornokok és diákok mobilitása. A mobilitásnak ez a típusa partnerintézményben vagy szakmai gyakorlaton, illetve képzésben résztvevőként, asszisztensként vagy gyakornokként külföldi tapasztalatszerzésen való részvétel formájában valósulhat meg. A mesterfokozatú oklevél megszerzése érdekében megvalósuló mobilitás a 20. cikkben említett diákhitelgarancia-eszköz segítségével támogatható;

b)	a személyzet mobilitása a 24. cikk (1) bekezdésében említett, programban részt vevő országokon belül. A mobilitásnak ez a típusa külföldi tanítás vagy asszisztensi tevékenység vagy szakmai fejlődést célzó tevékenységekben való részvétel formájában valósulhat meg.

(2)   Ez a cselekvés támogatja továbbá a hallgatók és a személyzet partnerországokból származó vagy azokba irányuló nemzetközi felsőoktatási mobilitását, ideértve a minőségi közös, kettős vagy többes oklevelek megszerzésére irányuló, illetve közös felhívások alapján szervezett mobilitást is.

8. cikk

Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén

(1)   Az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén folytatott együttműködés az alábbiakat támogatja:

a)

oktatási és képzési tevékenységekben részt vevő vagy más releváns ágazatokban működő szervezetek és/vagy intézmények közötti stratégiai partnerségek, amelyek célja, hogy közös kezdeményezéseket alakítsanak ki és hajtsanak végre, továbbá hogy ösztönözzék a társaktól való tanulást és a tapasztalatcserét;

b)

partnerségek a munka világa, valamint oktatási és képzési intézmények között, az alábbiak formájában: — különösen felsőoktatási intézmények és a munka világa között kialakított tudásfejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy megfelelő tanulmányi lehetőségek biztosítása révén – ideértve az új tantervek és pedagógiai módszerek kidolgozását is – ösztönözzék a kreativitást, az innovációt, a munkaalapú tanulást és a vállalkozói készséget; — oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a munka világa között létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy előmozdítsák a foglalkoztathatóságot, hozzájáruljanak új, ágazatspecifikus, illetve ágazatközi tantervek kidolgozásához, kifejlesszék a szakoktatás- és képzés innovatív módszereit, és átültessék a gyakorlatba az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközöket;

c)

informatikai támogató platformok – ideértve különösen az eTwinninget –, amelyek valamennyi oktatási ágazatra kiterjednek, és amelyek elősegítik a társaktól való tanulást, a virtuális mobilitást és a helyes gyakorlatok cseréjét, továbbá a szomszédos országok résztvevői számára is hozzáférést biztosítanak.

(2)   E cselekvés keretében támogatni kell továbbá a fejlesztést, a kapacitásépítést, a regionális integrációt, az ismeretek cseréjét és a korszerűsítési folyamatokat az Unió és partnerországok felsőoktatási intézményei közötti nemzetközi partnerségek révén, különösen a társaktól való tanulás és a közös oktatási projektek tekintetében, valamint különösen a szomszédos országokkal folytatott regionális együttműködés és a Nemzeti Információs Irodák előmozdításával.

9. cikk

A szakpolitikai reform támogatása

(1)   A szakpolitikai reform támogatása az alábbiakkal kapcsolatos, uniós szinten kezdeményezett tevékenységekre terjed ki:

a)	az Unió oktatási és képzési szakpolitikai menetrendjének végrehajtása a nyitott koordinációs módszerekkel, valamint a bolognai és a koppenhágai folyamattal összefüggésben;

b)

az uniós áttekinthetőséget és elismerést támogató eszközök alkalmazására a programban részt vevő országokban, különösen a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi kerete (Europass), az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET), a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET), az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR) és a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetsége (ENQA), továbbá az oktatás és képzés terén tevékeny uniós szintű hálózatok és európai nem kormányzati szervezetek támogatására;

c)	az érintett európai érdekeltekkel az oktatás és a képzés területén folytatott szakpolitikai párbeszédre;

d)	a NARIC, az Eurydice és az Euroguidance hálózatokra, valamint a nemzeti Europass központokra.

(2)   E cselekvés keretében támogatják továbbá a partnerországokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott szakpolitikai párbeszédet.

10. cikk

Jean Monnet cselekvések

A Jean Monnet tevékenységek célja:

a)

az európai integrációval kapcsolatos ismeretek tanításának és kutatásának előmozdítása világszerte az erre szakosodott felsőoktatási szakemberek, hallgatók és polgárok körében, különösen Jean Monnet tanszékek létrehozásával és más felsőoktatási tevékenységekkel, valamint a felsőoktatási intézmények más tudásépítési tevékenységeinek támogatásával;

b)	az európai integrációval foglalkozó felsőoktatási intézmények vagy szervezetek tevékenységeinek támogatása és a Jean Monnet kiválósági védjegy támogatása;

c)

az alábbi intézmények támogatása, amelyek európai érdekeket szolgáló célt képviselnek: i. a firenzei Európai Egyetemi Intézet; ii. az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (bruges-i és natolini kampusz); iii. az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA), Maastricht; iv. az Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), Trier; v. az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért, Odense; vi. az Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja (CIFE), Nizza;

d)	a felsőoktatás képviselői és az Unió szakpolitikai prioritásairól döntést hozók közötti szakpolitikai viták és véleménycserék ösztönzése.

III.   FEJEZET

Ifjúság

11. cikk

Különös célkitűzések

(1)   A program 4. cikkben meghatározott általános célkitűzéseivel és különösen az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében (2010–2018) meghatározott célkitűzésekkel összhangban a program az alábbi egyedi célkitűzések megvalósítására törekszik:

a)

a kulcskompetenciák és készségek szintjének javítása a fiatalok – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok – körében, valamint a következők előmozdítása: a fiatalok részvétele az európai demokratikus életben és a munkaerőpiacon, aktív polgárság, kultúrák közötti párbeszéd, társadalmi beilleszkedés és szolidaritás, különösen az ifjúsági munka területén vagy az ifjúsági szervezetekben aktív személyek és az ifjúsági vezetők nagyobb tanulási célú mobilitását biztosító lehetőségek, valamint az ifjúságügy és a munkaerőpiac szorosabb összekapcsolása révén;

b)	az ifjúságsegítés területén a minőségfejlesztés támogatása, különösen az ifjúsági szervezetek és/vagy az egyéb érdekelt felek közötti szorosabb együttműködés révén;

c)

a helyi, regionális és nemzeti szintű szakpolitikai reformok kiegészítése, az ismereteken és tényeken alapuló ifjúságpolitika kialakításának támogatása, valamint a nem formális és az informális tanulás elismerése, különösen a szorosabb szakpolitikai együttműködés, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök megfelelőbb alkalmazása, valamint a helyes gyakorlatok terjesztése révén;

d)

az ifjúsági tevékenységek nemzetközi dimenziójának, valamint az ifjúságsegítőknek és az ifjúsági szervezeteknek a fiatalokat támogató struktúraként betöltött szerepének a fokozása az Unió külső fellépésének kiegészítéseként, különösen az Unió, a partnerországok érdekelt felei és a nemzetközi szervezetek közötti mobilitás és együttműködés ösztönzése, valamint partnerországokban történő célzott kapacitásépítés révén.

(2)   A program értékelése céljából az I. melléklet az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan mérhető és releváns mutatókat határoz meg.

12. cikk

A program cselekvései

A program a cselekvések alábbi típusain keresztül valósítja meg célkitűzéseit:

a)	az egyének tanulási célú mobilitása;

b)	együttműködés az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén;

c)	a szakpolitikai reform támogatása.

13. cikk

Egyéni tanulási célú mobilitás

(1)   Az egyéni tanulási célú mobilitás az alábbiakat támogatja:

a)

a nem formális és informális tanulmányi tevékenységekben részt vevő fiatalok mobilitása a programban részt vevő országok között, beleértve az alábbiakat: a mobilitásnak ez a típusa az európai önkéntes szolgálat keretében szervezett ifjúsági csereprogramok és önkéntes tevékenységek, valamint a mobilitásra vonatkozó meglévő rendelkezésekre épülő innovatív intézkedések formájában valósulhat meg;

b)	az ifjúsági munka területén, illetve az ifjúsági szervezetekben aktív személyek és ifjúsági vezetők mobilitása; a mobilitásnak ez a típusa képzési és hálózatépítési tevékenységek formájában valósulhat meg.

(2)   E cselekvés egyúttal támogatja a fiatalok, az ifjúsági munka területén, illetve az ifjúsági szervezetekben aktív személyek és az ifjúsági vezetők partnerországokba – különösen a szomszédos országokba – irányuló, illetve onnan kiinduló mobilitását.

14. cikk

Együttműködés az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén

(1)   Az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén folytatott együttműködés az alábbiakat támogatja:

a)

stratégiai partnerségek, amelyek célja, hogy közös kezdeményezéseket, így például az aktív polgárságot, a társadalmi innováció, a demokratikus életben való részvételt és a vállalkozói készséget előmozdító ifjúsági kezdeményezéseket és polgári szerepvállalási projekteket dolgozzanak ki és hajtsanak végre a társaktól való tanulás és a tapasztalatcsere révén;

b)	informatikai támogató platformok, amelyek lehetővé teszik a társaktól való tanulást, a tudásalapú ifjúsági munkát, a virtuális mobilitást és a helyes gyakorlatok cseréjét.

(2)   E cselekvés keretében támogatni kell továbbá a fejlesztést, a kapacitásépítést és az ismeretek cseréjét a programban részt vevő országok és a partnerországok szervezetei közötti partnerségek révén, különösen a társaktól való tanulás révén.

15. cikk

A szakpolitikai reform támogatása

(1)   A szakpolitikai reform támogatása magában foglalja az alábbiakkal kapcsolatos tevékenységeket:

a)	az Unió ifjúságügyi szakpolitikai menetrendjének végrehajtása a nyitott koordinációs módszer révén;

b)	az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök – különösen a Youthpass – bevezetése a programban részt vevő országokban, továbbá az uniós szintű hálózatok és az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek támogatása;

c)	politikai párbeszéd az érintett európai érdekelt felekkel és strukturált párbeszéd a fiatalokkal;

d)	az Európai Ifjúsági Fórum, az ifjúsági munka fejlesztését célzó információs központok és az Eurodesk-hálózat.

(2)   E cselekvés keretében támogatni kell a partnerországokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott szakpolitikai párbeszédet is.

IV.   FEJEZET

Sport

16. cikk

Konkrét célkitűzések

(1)   A program 4. cikkben meghatározott általános célkitűzéseivel és a sportra vonatkozó uniós munkatervvel összhangban a program különösen az alulról szerveződő sportra összpontosít, és az alábbi konkrét célkitűzések megvalósítására törekszik:

a)	a sport integritását fenyegető, határokon átnyúló veszélyek, például a dopping, a bundázás és az erőszak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció minden formájának kezelése;

b)	a jó kormányzás ösztönzése és támogatása a sportban, valamint a sportolók kettős karrierjének támogatása;

c)	a sport területén végzett önkéntes tevékenységek ösztönzése, valamint a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás fontosságának tudatosítása a sportban való fokozott részvétel és mindenki számára egyenlő hozzáférési lehetőség biztosítása révén;

(2)   A program értékelése céljából az I. melléklet az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan mérhető és releváns mutatókat határoz meg.

17. cikk

Tevékenységek

(1)   A sport területén való együttműködés céljait az alábbi – különösen az alulról szerveződő sportra összpontosító – országokon átívelő tevékenységek révén kell megvalósítani:

a)	az együttműködési partnerségek támogatása;

b)	a programban részt vevő több ország részvételével megrendezett európai nonprofit sportesemények támogatása, amelyek hozzájárulnak a 16. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekhez;

c)	a szakpolitikák kidolgozását segítő adatok összegyűjtése;

d)	párbeszéd az érintett európai érdekeltekkel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységek harmadik felektől – például magánvállalkozásoktól – származó kiegészítő forrásokat mozgósíthatnak.

V.   FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

18. cikk

Költségvetés

(1)   A program 2014. január 1-jétől kezdődő végrehajtására meghatározott pénzügyi keretösszeg folyó árakon 14 774 524 000 EUR.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret keretein erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeget az alábbiak szerint kell különíteni el a program cselekvéseire, az elkülönített összegeket legfeljebb 5 %-kal meghaladó rugalmassági küszöb mellett:

a)

77,5 % oktatási és képzési célokra, amelyből az alábbi minimumösszegeket különítik el: i. 43 % a felsőoktatásra, amely a teljes költségvetés 33,3 %-a; ii. 22 % a szakoktatásra és -képzésre, amely a teljes költségvetés 17 %-a; iii. 15 % a közoktatásra, amely a teljes költségvetés 11,6 %-a; iv. 5 % a felnőttkori tanulásra, amely a teljes költségvetés 3,9 %-a;

b)	10 % ifjúságügyre;

c)	3,5 % a diákhitelgarancia-eszközre;

d)	1,9 % a Jean Monnet-ra;

e)	1,8 % a sportra, s ennek legfeljebb 10 %-a a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységekre;

f)	3,4 % a nemzeti irodákra működési támogatás formájában; továbbá

g)	1,9 % az adminisztratív kiadások fedezésére.

(3)   A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett elkülönítések tekintetében legalább 63 %-ot az egyéni tanulási célú mobilitásra, legalább 28 %-ot az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén megvalósuló együttműködésre, 4,2 %-ot pedig a szakpolitikai reform támogatására különítenek el.

(4)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszegen kívül, a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a különböző külső eszközök keretében (Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI), Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz (PI) és előcsatlakozási támogatási eszköz, (IPA)) további támogatást kell elkülöníteni a partnerországokba irányuló, vagy ilyen országokból érkező tanulási célú mobilitási cselekvésekre, valamint az ezen országok hatóságaival, intézményeivel és szervezeteivel folytatott együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. Ezen eszközök felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva az említett külső eszközökre irányadó rendeletek betartását, a DCI esetében pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága által megállapított hivatalos fejlesztéstámogatási kritériumok teljesülését.

A források két többéves keretösszeg révén lesznek hozzáférhetőek, amelyek az első négy, illetve a fennmaradó három évre szólnak. Az említett források kiutalását az érintett országok megállapított szükségletei és prioritásai alapján az említett első bekezdésben említett külső eszközökre vonatkozó többéves indikatív programozásban kell meghatározni. A partnerországokkal való együttműködés adott esetben a velük közösen megállapítandó eljárásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátandó, a partnerországoktól származó pótlólagos előirányzatokon alapulhat.

A programban részt vevő és a partnerországok közötti, a DCI előirányzataiból finanszírozott hallgatói és oktatói mobilitási cselekvések azokra a területekre összpontosítanak, amelyek a fejlődő országok inkluzív és fenntartható fejlődése szempontjából lényegesek.

(5)   A programhoz rendelt pénzügyi erőforrások fedezhetik a program irányításához és a célkitűzései eléréséhez szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségeket is: ilyen tevékenységek lehetnek különösen a tanulmányok, a szakértői találkozók, valamint az információs és kommunikációs cselekvések, beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak vállalati kommunikációját, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez, az információfeldolgozásra és -cserére koncentráló IT-hálózatokhoz kapcsolódó költségek, valamint minden más, a Bizottságnál a program irányítása során felmerült technikai és adminisztratív segítségnyújtási költség.

(6)   Az elkülönített pénzösszeg fedezheti továbbá a program és az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozatok értelmében elfogadott rendelkezések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadásokat. A 2020. december 31-ig le nem zárult cselekvések és tevékenységek irányításához szükséges hasonló kiadások fedezése céljából szükség esetén a 2020. utáni költségvetésben is szerepelhetnek előirányzatok.

(7)   A nemzeti iroda vagy irodák (a továbbiakban: a nemzeti iroda) által kezelt, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 12. cikk a) pontjában említett egyéni tanulási célú mobilitásra elkülönített pénzeszközöket a tagállam népessége és megélhetési költségei, a tagállamok fővárosai közötti távolság és a teljesítmény alapján osztják el. A teljesítményre vonatkozó paraméter a (8) és a (9) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelően az összes finanszírozás 25 %-át teszi ki. A nemzeti iroda által kiválasztott és kezelt, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett stratégiai partnerségek vonatkozásában a forrásokat a Bizottság által – a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően – meghatározott kritériumok alapján kell elosztani. E számítások a lehető legnagyobb mértékben semlegesek a tagállamok eltérő oktatási és képzési rendszerei tekintetében, nem okozhatnak a tagállamoknak szánt éves költségvetésben az egyik évről a másikra jelentős csökkenést, és a megítélt támogatások szintjét illetően minimálisra csökkentik a túlzott egyensúlyhiányt.

(8)   A pénzeszközök elosztása a teljesítmény alapján történik oly módon, hogy az elősegítse az erőforrások hatékonyabb és eredményesebb felhasználását. A teljesítmény mérésére szolgáló kritériumoknak az elérhető legújabb adatokon kell alapulniuk, és különösen az alábbiakat kell előtérbe helyezniük:

a)	az évente elért eredmények; valamint

b)	az évente végrehajtott kifizetések mértéke.

(9)   A pénzeszközök 2014. évi elosztásának az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus program keretében 2013. december 31-ig bezárólag végrehajtott cselekvésekről és a költségvetésből igénybe vett összegekről rendelkezésre álló legújabb adatokon kell alapulnia.

(10)   A program egyedi innovatív finanszírozási szabályok, különösen a 20. cikkben meghatározott módok révén is nyújthat támogatást.

19. cikk

Egyedi finanszírozási szabályok

(1)   A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban hajtja végre.

(2)   A Bizottság partnerországokkal vagy azok szervezeteivel és hivatalaival közös pályázati felhívást is közzétehet a projektek társfinanszírozáson alapuló finanszírozása érdekében. A projekteket az érintett finanszírozó szervek által elfogadott közös értékelési és kiválasztási eljárások segítségével lehet értékelni és kiválasztani, a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott alapelvekkel összhangban.

(3)   Azokra a köztestületekre, iskolákra, felsőoktatási intézményekre, valamint az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén tevékenykedő szervezetekre, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50 %-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezen intézmények nem kötelesek ezt a kapacitást további okmányokkal igazolni.

(4)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 130. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és kellően indokolt esetekben a Bizottság a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, 2014 első hat hónapjában felmerült költségeket 2014. január 1-jétől kezdődően támogathatónak tekintheti abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél.

(5)   A 966/2012/EU, Euratom 137. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett összeg nem vonatkozik az egyéni tanulási célú mobilitás céljából nyújtott pénzügyi támogatásokra.

20. cikk

A diákhitelgarancia-eszköz

(1)   A diákhitelgarancia-eszköz részleges hitelekkel kapcsolatos garanciát biztosít a pénzügyi közvetítők számára ahhoz, hogy egy a 24. cikk (1) bekezdésében említett programban részt vevő országban – amely sem a lakóhelyük szerinti ország, sem pedig az az ország, ahol a mesterképzés megkezdésére feljogosító minősítést megszerezték – elismert felsőoktatási intézményben második ciklusra, például mesterfokozat megszerzésére vállalkozó diákok számára a lehető legkedvezőbb feltételekkel hitelt nyújtsanak.

(2)   A diákhitelgarancia-eszköz által kibocsátott garanciák az új bankképes diákhitelekre vonatkozik legfeljebb 12 000 EUR (vagy a helyi pénznemben ezzel egyenértékű) összegig az egyéves mesterfokozatú program és 18 000 EUR (vagy a helyi pénznemben ezzel egyenértékű) összegig a legfeljebb kétéves mesterfokozatú program esetében.

(3)   A diákhitelgarancia-eszköz uniós szinten történő irányításával a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban a diákhitelgarancia-eszköz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat és előírásokat, valamint a felek egyedi kötelezettségeit tartalmazó, a Bizottsággal kötött hatáskör-átruházási megállapodás alapján az Európai Beruházási Alapot (EBA) bízzák meg. Ennek alapján az EBA megállapodásokat köt pénzügyi közvetítőkkel, például bankokkal, nemzeti és/vagy regionális diákhitelezésért felelős intézetekkel vagy egyéb elismert pénzügyi intézményekkel, és törekszik minden programban részt vevő országban pénzügyi közvetítő kiválasztására, annak érdekében, hogy az összes programban részt vevő ország diákjai következetesen és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhessenek a diákhitelgarancia-eszközhöz.

(4)   A diákhitelgarancia-eszköz működésére vonatkozó technikai információk a II. mellékletben találhatók.

VI.   FEJEZET

Teljesítmény, eredmények és terjesztés

21. cikk

A teljesítmény és az eredmények monitoringja és értékelése

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen ellenőrzi a program teljesítményét és eredményeit a célkitűzéseinek végrehajtásához mérve azokat, és ezekről jelentést tesz, különös tekintettel az alábbiakra:

a)	a 3. cikkben említett európai hozzáadott érték;

b)	az oktatási, képzési és ifjúsági ágazatokkal kapcsolatos pénzeszközök elosztása, amelynek célja annak biztosítása, hogy a program végére úgy osszák el a pénzeszközöket, hogy fenntartható rendszerszintű hatást biztosítsanak;

c)	a 18. cikk (4) bekezdésében említett külső eszközökből származó források felhasználása és azok hozzájárulása az adott eszközök megfelelő célkitűzéseihez és elveihez.

(2)   A folyamatban lévő monitoring tevékenységek elvégzésén kívül a Bizottság 2017. december 31-ig félidős értékelő jelentést nyújt be – adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslattal együtt – a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett intézkedések hatékonyságának valamint a program eredményességének és európai hozzáadott értékének értékelése érdekében. A félidős értékelő jelentés a program egyszerűsítésének körére, a belső és külső összehangoltságára, az összes célkitűzésének folyamatos relevanciájára, valamint az Európa 2020 stratégia megvalósítás érdekében tett intézkedéseknek a hozzájárulására terjed ki. Figyelembe veszi az elődprogramok (Egész életen át tartó tanulás, Fiatalok lendületben, Erasmus Mundus és más nemzetközi felsőoktatási programok) hosszú távú hatásainak értékelésekor kapott eredményeket is.

(3)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett, félidős értékelő jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(4)   A VIII. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 28. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2017. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve hatásáról a területükön.

(5)   A Bizottság 2022. június 30-ig végleges értékelést nyújt be a programról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

22. cikk

Kommunikáció és terjesztés

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a program keretében támogatott valamennyi cselekvéssel és tevékenységgel kapcsolatban az információk terjesztését, a nyilvánosságot és a nyomon követést, valamint az Egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus elődprogramok által elért eredmények terjesztését.

(2)   A 6., a 10., a 12., a 17. és a 20. cikkben említett cselekvések és tevékenységek segítségével támogatott projektek kedvezményezettjeinek biztosítaniuk kell az elért eredmények és hatások megfelelő kommunikációját és terjesztését. A mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos társak közötti tájékoztatásnyújtás is ide tartozhat.

(3)   A 28. cikkben említett nemzeti irodák egységes politikát alakítanak ki a program keretében irányított cselekvések által támogatott tevékenységek eredményeinek hatékony terjesztése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk – beleértve a nemzeti és uniós szinten irányított cselekvésekre és tevékenységekre vonatkozó információkat – terjesztésében, illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló cselekvésekről.

(4)   A program hatálya alá tartozó ágazatok köz- és magántestületei kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk terjesztése céljából az „Erasmus+” elnevezést használják. A program különböző ágazatai tekintetében a következő elnevezéseket használják:

—	„Comenius”: a közoktatáshoz kapcsolódik;

—	„Erasmus”: minden típusú felsőoktatási formára vonatkozik a programban részt vevő országokban;

—	„Erasmus Mundus”: minden típusú felsőoktatási formára vonatkozik a programban részt vevő és a partnerországokban;

—	„Leonardo da Vinci”: a szakoktatáshoz és -képzéshez kapcsolódik;

—	„Grundtvig”: a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódik;

—	„Fiatalok lendületben”: a nem formális és informális tanuláshoz kapcsolódik az ifjúságügy területén;

—	„Sport”: a sport területét érintő tevékenységekhez kapcsolódik.

(5)   A kommunikációs tevékenységeknek hozzá kell járulniuk továbbá az Európai Unió szakpolitikai prioritásainak intézményi kommunikációjához, amennyiben e rendelet általános célkitűzéséhez kapcsolódnak.

VII.   FEJEZET

A programhoz való hozzáférés

23. cikk

Hozzáférés

(1)   Minden olyan köz- vagy magántestület, amely az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a tömegsport területén folytat tevékenységet, jelentkezhet a programon belüli finanszírozásra. A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek esetében a program a fiatalok olyan csoportjainak a részvételét támogatja, akik ifjúsági munkát végeznek, de ezt nem feltétlenül ifjúsági szervezet keretében teszik.

(2)   A program végrehajtása során, többek között a résztvevők kiválasztásakor és az ösztöndíjak odaítélésekor a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy konkrét erőfeszítéseket tegyenek a sajátos szükségletekkel vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek társadalmi befogadásának és részvételének elősegítése érdekében.

24. cikk

Országok részvétele

(1)   A programban a következő országok vehetnek részt (a továbbiakban: a programban részt vevő országok):

a)	a tagállamok;

b)

a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és az előcsatlakozási stratégiák keretében kedvezményezett potenciális tagjelölt országok, az ezen országoknak az uniós programokban való részvételére vonatkozó általános elvekkel és feltételekkel összhangban, amelyeket a megfelelő keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban határoztak meg;

c)	azok az EFTA-országok, amelyek részes felei az EGT-megállapodásnak, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

d)	a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő kétoldalú megállapodás alapján;

e)	az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó azon országok, amelyek az Unióval olyan megállapodást kötöttek, amely lehetőséget biztosít számukra az uniós programokban való részvételre, a programban való részvétel feltételeiről szóló, az Unióval kötendő kétoldalú megállapodás függvényében.

(2)   A programban részt vevő országok az ebben a rendeletben a tagállamokkal kapcsolatban meghatározott valamennyi kötelezettséget és feladatot teljesítik.

(3)   A program támogatja a partnerországokkal, különösen a szomszédos országokkal való együttműködést a 6., 10. és 12. cikkben említett cselekvésben és tevékenységekben.

VIII.   FEJEZET

Irányító és auditrendszer

25. cikk

Kiegészítő jelleg

A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve biztosítja a program következőkkel való általános összhangját és kiegészítő jellegét:

a)

a megfelelő szakpolitikák és programok, különösen a kultúra és a média, a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, az ipar és a vállalkozások, a kohéziós és a fejlesztési politika, a bővítési politika, valamint a regionális politika és a külkapcsolatok területére irányuló kezdeményezések, eszközök és stratégiák;

b)

más, az oktatásra, képzésre, ifjúságügyre és sportra irányuló megfelelő uniós finanszírozási források, különösen az Európai Szociális Alap és a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatos egyéb pénzügyi eszközök, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Horizont 2020, a kutatási és innovációs keretprogram, valamint az igazságügyhöz, az állampolgársághoz, az egészségügyhöz és a külső együttműködési programokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök és az előcsatlakozási segítségnyújtás.

26. cikk

Végrehajtó szervek

A programot következetes módon az alábbi szervek hajtják végre:

a)	uniós szinten a Bizottság;

b)	nemzeti szinten a nemzeti irodák a programban részt vevő országokban.

27. cikk

Nemzeti hatóság

(1)   A „nemzeti hatóság” kifejezés – a tagállamok jogának és gyakorlatának megfelelően – egy vagy több nemzeti hatóságra utal.

(2)   A tagállamok 2014. január 22-ig az állandó képviseletük által átadott hivatalos értesítés útján tájékoztatják a Bizottságot arról a személyről vagy azokról a személyekről, akiket jogilag felhatalmaztak arra, hogy nevükben mint nemzeti hatóság eljárhassanak e rendelet alkalmazásában. Amennyiben a program időtartama alatt lecserélik a nemzeti hatóságot, az adott tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a fent említett eljárásnak megfelelően.

(3)   A tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy felszámolják a program megfelelő működésének jogi és igazgatási akadályait, ideértve – amennyiben lehetséges – a vízumok megszerzése során nehézségeket okozó problémák megoldását célzó intézkedéseket is.

(4)   A nemzeti hatóság [2014. március 22-ig] kijelöl egy nemzeti irodát vagy nemzeti irodákat. Amennyiben a nemzeti hatóság több nemzeti irodát is kijelöl, a tagállamok egy megfelelő mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja a program nemzeti szintű végrehajtásának koordinált irányítását – különösen a program koherens és költséghatékony végrehajtásának biztosítása és a Bizottsággal e tekintetben való hatékony kapcsolattartás céljából –, továbbá elősegíti a pénzeszközöknek az irodák közötti esetleges átadását, lehetővé téve ezáltal, hogy a tagállamok részére elkülönített pénzeszközöket rugalmasabban és megfelelőbb módon használják fel. A 29. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, mindegyik tagállam meghatározza, hogy hogyan alakítja ki a nemzeti hatósága és a nemzeti irodája közötti kapcsolatot, ideértve az olyan feladatokat is, mint például a nemzeti iroda éves munkaprogramjának kidolgozása.

A nemzeti hatóság megfelelő előzetes megfelelőségi értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontja v. és vi. alpontjának és 60. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének, a(z) 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (19) (38) cikkének, valamint a nemzeti irodák belső ellenőrzési előírásaira vonatkozó uniós követelményeknek és a program támogatási célú pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályoknak.

(5)   A nemzeti hatóság a 30. cikkben foglaltaknak megfelelően független ellenőrző szervet jelöl ki.

(6)   A nemzeti hatóság előzetes megfelelőségi értékelését saját kontrolljaira és auditjaira, és/vagy a 30. cikkben említett független ellenőrző szerv által végzett kontrollokra és auditokra alapozza.

(7)   Amennyiben a programhoz kijelölt nemzeti iroda ugyanaz, mint az egész életen át tartó tanulás vagy a Fiatalok lendületben elődprogramok esetében kijelölt előző nemzeti iroda, az előzetes megfelelőségi értékelés érdekében végzett kontrollok és auditok hatályát azokra a követelményekre lehet korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek.

(8)   A nemzeti hatóság nemzeti szinten elvégzi a program irányításának monitoringját és felügyeletét. A nemzeti hatóság kellő időben tájékoztatja Bizottságot és konzultál vele, mielőtt olyan döntést hoz, amely számottevően befolyásolhatja a program irányítását, különösen a nemzeti irodája tekintetében.

(9)   A nemzeti hatóság megfelelő társfinanszírozást nyújt a nemzeti irodája működéséhez annak biztosítása érdekében, hogy a program irányítása az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően történjék.

(10)   Amennyiben a Bizottság az előzetes megfelelőségi értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, a nemzeti hatóság biztosítja a szükséges korrekciós lépések megtételét annak érdekében, hogy a nemzeti iroda megfeleljen a Bizottság által megállapított minimumkövetelményeknek, vagy pedig másik nemzeti irodát jelöl ki.

(11)   A nemzeti iroda éves igazgatási nyilatkozata, az erről adott független audit vélemény és a nemzeti iroda megfelelésének és teljesítményének Bizottság általi elemzése alapján a nemzeti hatóság minden évben október 31-ig tájékoztatja a Bizottságot a programmal kapcsolatos monitoring- és felügyeleti tevékenységeiről.

(12)   A nemzeti hatóság felelősséget vállal a Bizottság által a program keretében nyújtott pénzügyi támogatások útján a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátott uniós finanszírozás megfelelő kezeléséért.

(13)   A nemzeti irodának tulajdonítható bármely szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, ha a nemzeti iroda súlyos hibát követ el vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt, amennyiben ez a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti irodával szemben, akkor a nemzeti hatóság felel a vissza nem térített összegek Bizottságnak történő megtérítéséért.

(14)   A (13) bekezdésben leírt körülmények esetén a nemzeti hatóság a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda kijelölését. Amennyiben a nemzeti hatóság más alapos indokok miatt kívánja visszavonni a kijelölést, arról a nemzeti iroda megbízatása megszüntetésének várható időpontja előtt legalább hat hónappal értesíti a Bizottságot. Ebben az esetben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik a konkrét és ütemezett átmeneti intézkedésekről.

(15)   Visszavonás esetén a nemzeti hatóság megfelelő kontrollokat hajt végre a felmentett nemzeti irodára bízott uniós pénzeszközök tekintetében, és biztosítja e pénzeszközök, valamint a program irányításához szükséges minden dokumentum és irányítási eszköz akadálymentes átadását az új nemzeti irodának. A nemzeti hatóság biztosítja a felmentett nemzeti irodának a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtását, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(16)   A nemzeti hatóságnak – a Bizottság kérése alapján – ki kell jelölnie azokat az intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek saját területükön jogosultnak tekinthetők a program konkrét cselekvéseiben való részvételre.

28. cikk

Nemzeti iroda

(1)   A „nemzeti iroda” kifejezés – a tagállamok jogának és gyakorlatának megfelelően – egy vagy több nemzeti irodára utal.

(2)   A nemzeti iroda:

a)	jogi személyiséggel rendelkezik vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany része, és az érintett tagállam joga vonatkozik rá; minisztérium nem jelölhető ki nemzeti irodának;

b)	megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy kielégítően lássa el feladatait, és biztosítsa a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes kezelését;

c)	rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;

d)	megfelelő, lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek azon uniós alapok szintjének, amelyek kezelésére felkérik;

e)	a program időtartamára kap kijelölést.

(3)   A nemzeti iroda felel a következő programcselekvések projekt-életciklusa valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkével:

a)	„egyéni tanulási célú mobilitás”, kivéve a közös vagy a kettős/többes oklevelek megszerzése érdekében szervezett mobilitást, nagyszabású önkéntességi projekteket és a diákhitelgarancia-eszközt;

b)	„stratégiai partnerségek” az „együttműködés az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén” elnevezésű cselekvés keretében;

c)	kisebb léptékű tevékenységek irányítása, amelyek a „szakpolitikai reform támogatása” elnevezésű cselekvésen belül támogatják az ifjúságpolitika területén folytatott strukturált párbeszédet.

(4)   A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérve, a (3) bekezdés b) pontjában említett stratégiai partnerségekre vonatkozó kiválasztási és odaítélési határozatok uniós szinten kezelhetők, amennyiben a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően erre vonatkozó döntés születik, és csak olyan konkrét esetekben, amikor ez a központosítás egyértelműen megindokolható.

(5)   A nemzeti iroda a Bizottság által a programcselekvés tekintetében meghatározott módon támogatási megállapodás vagy támogatási határozat útján nyújt támogatást a kedvezményezetteknek.

(6)   A nemzeti iroda évente beszámol a Bizottságnak és a nemzeti hatóságnak a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének megfelelően. A nemzeti iroda felel a Bizottság azon észrevételeinek végrehajtásáért, amelyeket a Bizottság az éves igazgatási nyilatkozatról, valamint az erről adott független audit véleményről készített elemzését követően ad ki.

(7)   A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül nem ruházhatja harmadik félre a rá ruházott, programmal kapcsolatos feladatokat vagy a költségvetés végrehajtását. Kizárólag a nemzeti iroda felel a harmadik felekre ruházott feladatokért.

(8)   A nemzeti iroda kijelölésének visszavonása esetén ez a nemzeti iroda jogilag felelős marad a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáért, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(9)   A nemzeti iroda feladata az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben elődprogramokkal kapcsolatos, a program kezdetekor még folyamatban lévő pénzügyi megállapodások kezelése és felszámolása.

29. cikk

Európai Bizottság

(1)   A 27. cikk (4) bekezdésében említett előzetes megfelelőségi értékelés nemzeti hatóságtól való beérkezését követő két hónapon belül a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság nem létesít szerződéses kapcsolatot a nemzeti irodával addig, amíg nem fogadja el az előzetes megfelelőségi értékelést. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses viszonnyal kapcsolatban.

(2)   A program céljára kijelölt nemzeti iroda általi előzetes megfelelőségi értékelés elfogadását követően a Bizottság a program kezdetekor még folyamatban lévő, az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben elődprogramokkal kapcsolatos pénzügyi megállapodásainak tekintetében formalizálja a jogi kötelezettségeket.

(3)   A 27. cikk (4) bekezdésével összhangban, a Bizottság és a nemzeti iroda közötti szerződéses viszonyt szabályozó dokumentum:

a)	meghatározza a nemzeti irodákra vonatkozó belső ellenőrzési normákat és az uniós pénzeszközök támogatási célú, nemzeti iroda általi kezelésére vonatkozó szabályokat;

b)	tartalmazza a nemzeti iroda munkaprogramját, amely magában foglalja a nemzeti iroda azon irányítási feladatait, amelyhez uniós támogatást kap;

c)	meghatározza a nemzeti irodára vonatkozó jelentéstételi követelményeket.

(4)   A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program alábbi pénzeszközeit:

a)	az érintett tagállamban azon program cselekvések pénzügyi támogatására szolgáló pénzeszközöket, amelyek irányításával a nemzeti irodát bízták meg;

b)

pénzügyi hozzájárulást a program nemzeti iroda által ellátott irányítási feladatai támogatására. Ezt a nemzeti iroda működési költségeihez való, átalányösszeg formájában történő hozzájárulásként nyújtják, és a hozzájárulást a nemzeti irodára bízott pénzügyi támogatáshoz nyújtott uniós pénzeszközök összege alapján határozzák meg.

(5)   A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a pénzeszközöket, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(6)   A 27. cikk (4) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszereket, különösen a nemzeti hatóság által elkészített előzetes megfelelőségi értékelés, a nemzeti hatóság éves igazgatási nyilatkozata és az erről adott, független audit szervtől származó vélemény alapján, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által a programmal kapcsolatosan végzett monitoring- és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.

(7)   Az éves igazgatási nyilatkozat és az erről adott, független audit szervtől származó vélemény értékelése után a Bizottság elküldi az ezekre vonatkozó véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(8)   Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves igazgatási nyilatkozatot vagy az erről adott független audit véleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem megfelelően hajtja végre a Bizottság észrevételeit, a Bizottság bármilyen megelőző és korrekciós intézkedést végrehajthat annak érdekében, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (4) bekezdése értelmében megóvja az Unió pénzügyi érdekeit.

(9)   A Bizottság rendszeresen közös üléseket szervez a nemzeti irodák hálózatával annak érdekében, hogy biztosítsa a program koherens végrehajtását valamennyi programban részt vevő országban.

30. cikk

Független audit szerv

(1)   A független audit szerv audit véleményt bocsát ki a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésében említett éves igazgatási nyilatkozatról.

(2)   A független audit szerv:

a)	rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)	biztosítja, hogy az auditok figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott audit-előírásokat;

c)	nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelynek a nemzeti iroda része. Különösen, funkciói tekintetében független attól a jogi személytől, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.

(3)   A független audit szerv teljes hozzáférést ad a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti irodára vonatkozó éves igazgatási nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott audit véleményét.

IX.   FEJEZET

Ellenőrző rendszer

31. cikk

Az ellenőrző rendszerre vonatkozó alapelvek

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalást, korrupciót és egyéb jogellenes tevékenységeket megelőzését célzó intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek behajtása, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések révén.

(2)   A Bizottság felel a nemzeti irodák által kezelt programcselekvésekkel és - tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság határozza meg a nemzeti iroda és a független audit szerv által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(3)   A nemzeti iroda felel a 28. cikk (3) bekezdésben említett programcselekvések és - tevékenységek keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzéséért. Ezek az ellenőrzések kellő bizonyosságot nyújtanak arról, hogy az odaítélt pénzeszközöket rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(4)   A program nemzeti irodáknak továbbított pénzeszközei tekintetében a Bizottság biztosítja, hogy a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja ellenőrzéseit az egységes audit alapelvnek megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.

32. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján auditokat végezni a támogatások kedvezményezettjei tekintetében, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. A nemzeti irodák tekintetében is auditokat és kontrollokat végezhetnek.

(2)   Az OLAF jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (20) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni kontrollokat és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban és az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten fel kell hatalmazni a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot az említett auditok, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére.

X.   FEJEZET

Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

33. cikk

A Bizottságra ráruházott hatáskörök

A feladatok irányításának a legmegfelelőbb szintre helyezése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 28. cikk (3) bekezdésének módosítására vonatkozóan, azonban kizárólag a nemzeti irodák által irányítandó további cselekvések előírása tekintetében.

34. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 33 cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 33. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 33. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

35. cikk

A program végrehajtása

A Bizottság a program végrehajtása érdekében a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. Valamennyi éves munkaprogram biztosítja, hogy a 4., 5., 11. és 16. cikkben meghatározott általános és konkrét célokat évente következetesen végrehajtják, illetve körvonalazzák a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és az éves munkaprogram teljes összegét. Az éves munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó cselekvések leírását, az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, a nemzeti irodák által irányítandó cselekvések számára a tagállamok között elosztott összegeket, valamint egy indikatív végrehajtási menetrendet. A támogatások esetében tartalmazzák a társfinanszírozás maximális mértékét, amely figyelembe veszi a célcsoportok sajátosságait, különösen a társfinanszírozási kapacitásukat és a harmadik felek finanszírozásba való bevonására irányuló lehetőségeiket. Különösen a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel rendelkező szervezetekre irányuló cselekvések esetében a társfinanszírozás mértéke legalább 50 %.

36. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy ágazati kérdésekkel foglalkozzon, illetve adott esetben a bizottság eljárási szabályaival összhangban, eseti alapon külső szakértőket – többek között a szociális partnerek képviselőit – lehet meghívni, hogy az üléseken megfigyelőként részt vegyenek.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

XI.   FEJEZET

Záró rendelkezések

37. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   Az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2)   A 2013. december 31-ig az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK határozat vagy az 1298/2008/EK határozat alapján indított intézkedéseket adott esetben e rendelet rendelkezéseivel összhangban kell irányítani.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az elődprogramok keretében az Egész életen át tartó tanulás, az ifjúságügy és a nemzetközi felsőoktatási együttműködés területén végrehajtott intézkedések és a program keretében végrehajtandó intézkedések közötti átmenet nemzeti szinten akadálymentes legyen.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL C 181., 2012.6.21., 154. o.

(2)  HL C 225., 2012.7.27., 200. o.

(3)  Az Európai Parlament 2013. november 19-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 3-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 45. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1719/2006/EK határozata (2006. november 15.) a 2007 és 2013 közötti időszakra a „Cselekvő ifjúság” program létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 30. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1298/2008/EK határozata (2008. december 16.) a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló Erasmus Mundus (2009–2013) cselekvési program létrehozásáról (HL L 340., 2008.12.19., 83. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.).

(8)  A Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (HL L 375., 2004.12.23., 12. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata (2004. december 15.) a szakképesítések és a képességek átláthatóságának egységes közösségi kereteiről (HL L 390., 2004.12.31., 6. o.).

(10)  A Tanács 2006/143/EK ajánlása (2006. szeptember 15.) a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről (HL L 64., 2006.3.4., 60. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (HL C 111., 2008.5.6., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról (HL C 155., 2009.7.8., 11. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról (HL C 155., 2009.7.8., 1. o.).

(14)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(15)  A Tanács 2001/822/EK határozata (2001. november 27.) az Európai Gazdasági Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról (Tengerentúli társulási határozat) (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.02.28., 13. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL L 394., 2006.12.30., 10. o.).

(19)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(20)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

---

---

---