VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

A HŐTECHNIKAI STRATÉGIÁHOZ

(hatásvizsgálat nélkül)

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak, és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat.

A kezdeményezés címe

Hőtechnikai stratégia

Vezető főigazgatóság – felelős egység

ENER, B2. és C1. egység

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság közleménye

Indikatív ütemterv

2026. első negyedéve

További információk

https://energy.ec.europa.eu/topics/eus-energy-system/energy-system-integration_en

https://energy.ec.europa.eu/topics/energy-efficiency/heating-and-cooling_en 

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Jørgensen biztos megbízólevele „az energiarendszer integrációjának előmozdítására” és különösen „a fűtés és hűtés dekarbonizációjára és az energiahatékonyság növelésére” vonatkozó felhívást tartalmaz.

A megbízólevélben az energiarendszer integrációjára vonatkozóan meghatározott prioritási szinthez igazodva és a REPowerEU terv sikerére építve a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv 2026 első negyedévére hőtechnikai stratégiát jelentett be.

A kezdeményezés arra is reagál, hogy a Tanács felkérte a Bizottságot, dolgozzon ki a fűtés és hűtés dekarbonizációjára vonatkozó átfogó stratégiát és egy célzott geotermikus cselekvési tervet, valamint az Európai Parlament felhívására, hogy a Bizottság terjesszen elő egy uniós geotermikus stratégiát.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A fűtési és hűtési célú energiafelhasználás az EU energiafelhasználásának felét teszi ki. Mintegy 70%-a fosszilis tüzelőanyagokból, főként gázból származik, míg a megújuló energiaforrások aránya nagyon lassan növekszik; nagy része szilárd biomasszából származik, amelyet különböző rendszerekben és hatékonysági szinteken valamennyi ágazatban használnak. A szilárd biomassza több mint felét a lakossági ágazatban használják fel, ahol a modern biomassza (pelletek) mintegy 14%-os részarányt képvisel, a fennmaradó rész pedig továbbra is a tűzifához kapcsolódik, amely – ha a fokozatos szárítási művelet nem megfelelő – részecskekibocsátást eredményez, ami rontja a levegő minőségét; a biomassza-felhasználás a földhasználati ágazat szén-dioxid-kibocsátására is hatást gyakorol. A hőszivattyúk értékesítése az éveken át tartó erőteljes növekedés után lelassult, és a gázhoz képest magas villamosenergia-árak miatt hátrányt szenvedhet; a geotermikus energiában, a naphőenergiában és a hulladékhő-visszanyerésben rejlő lehetőségek nagyrészt kiaknázatlanok. A városi területeken hatékonyabb fűtési és hűtési ellátást lehetővé tevő távfűtési rendszereknek gyorsan dekarbonizálni, korszerűsíteni és bővíteni kell, hogy alacsonyabb hőmérsékletű megújuló forrásokat és hulladékhőforrásokat is be lehessen vonni. A fűtés és hűtés közvetlenül érzékelhető a polgárok számára; a háztartások által felhasznált energia több mint 60%-át teszi ki, az emberek kényelmére, és egészségére egyaránt hatást gyakorolva. A fűtési és hűtési költségek a versenyképességet is közvetlenül befolyásolják: a technológiai hő az uniós ipar által felhasznált összes energia 60%-át teszi ki; a fosszilis tüzelőanyagok fűtési költségei pedig várhatóan emelkedni fognak. A hőmérséklet emelkedésével és a gyakori hőhullámok miatt a hűtés egyre nagyobb energiabiztonsági problémát jelent a polgárok és az egész energiarendszer számára. A hűtési igény másik növekvő forrását az adatközpontok jelentik.

Annak érdekében, hogy az EU megvalósíthassa az energiabiztonságra, a megfizethetőségre, a versenyképességre és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseit, sürgősen kezelnie kell az energiarendszer hatékonyságának hiányosságait és az egyéb hiányosságokat, meg kell szüntetnie az energiapazarlást, és fokoznia kell a fűtési és hűtési, valamint a villamosenergia-ágazatok közötti intelligens integrációt.

A közelmúltban elfogadott uniós jogszabályok a fűtés és hűtés dekarbonizációjával kapcsolatos számos kihívásra jelenthetnek megoldást. A hatékony és időben történő végrehajtáshoz azonban jelentős nemzeti és helyi szintű támogatásra lesz szükség, tekintettel a kérdések összetettségére, a szakpolitikai eszközök közötti összefüggésekre és a helyi szempontok fontosságára. A fűtés és hűtés megfizethető dekarbonizációjának felgyorsítása érdekében ez a jogszabály további pontosításokat, a rendelkezések észszerűsítését és iránymutatásokat tehet szükségessé azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen az energiarendszer integrációját, az összekapcsolódásokat, valamint a különböző szakpolitikai területek és irányítási szintek közötti szinergiák gyors nyomon követését.

Ezen túlmenően további erőfeszítések nélkül továbbra is számos akadály nehezítheti a dekarbonizációt. Ezek a következő területekhez kapcsolódnak: finanszírozás (pl. magas kezdeti költségek vagy magas működési költségek a gáz / villamos energia kedvezőtlen áraránya miatt, kockázatmentesítés szükségessége); infrastruktúra (a fűtés és hűtés integrálása a villamosenergia- és gázinfrastruktúrával, olyan kulcsfontosságú technológiák bevezetése, mint a hőtárolás, a hatékony távfűtés műszaki és adminisztratív összetettsége, a hűtés hatása a villamosenergia-rendszerre); értékláncok (az európai gyártás támogatása, készségek, a gyártóknak és üzembe helyezőknek nyújtott ösztönzők, fogyasztók által megtapasztalt nehézségek); és magatartás (tudatosság, új üzleti modellek, innovatív kollektív megoldások, például megújulóhő-közösségek). Külön figyelmet kell fordítani a hulladékhő újrafelhasználása előtt álló akadályok kezelésére, mivel ez utóbbi az EU teljes energiaigényének közel 30%-át teszi ki. Hasonlóképpen, a hatékony hűtőberendezések telepítése akadályokba ütközhet a nemzeti, regionális vagy helyi szintű biztonsági vagy egyéb, épületekkel kapcsolatos korlátozások miatt, amelyek nem veszik figyelembe a hűtőberendezések technológiai fejlődését.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikke képezi az uniós fellépés alapját többek között „az Unión belüli energiaellátás biztonságának biztosítása” és „az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások fejlesztésének előmozdítása” érdekében. Az EUMSZ 192. cikke az uniós környezetvédelmi szakpolitikával összhangban lévő intézkedésekről való döntéshozatalhoz is jogalapot biztosít.

Jogalap

Az EUMSZ 194. cikke

Az uniós fellépés szükségessége

A fűtés és hűtés költség- és energiahatékony, egy integráltabb energiarendszeren belüli gyorsított dekarbonizációját a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani. Mivel az EU területén az éghajlati viszonyok tekintetében a globális átlag kétszeresét jelentő melegedés tapasztalható, a hűtési infrastruktúra kiépítése a városokban is elengedhetetlen lesz a polgárok egészségének megóvása és a hőhullámok gazdasági hatásainak korlátozása szempontjából. Uniós szintű megközelítésre van szükség a meglévő jogszabályok végrehajtásának támogatásához, valamint a különböző helyzetben lévő tagállamok számára megfelelő eszközök és iránymutatások biztosításához azzal a céllal, hogy összehangolt módon felgyorsítsák a tisztább, integráltabb és energiahatékonyabb energiarendszerre való energetikai átállást. Az uniós szintű hőtechnikai stratégia hozzá fog járulni e kihívás kezeléséhez.

Az energiatechnológiák terén a méretgazdaságosság is csak olyan közös uniós szintű megközelítéssel érhető el, amely egységes szabályokhoz vezet.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A hőtechnikai stratégia célja a tiszta fűtésre és hűtésre való költséghatékony átállás megvalósítása az energiahatékonyság növelése révén, többek között a rendszer hatékonyabb integrációján keresztül,  biztosítva a nagyrészt importált fosszilis tüzelőanyagok által uralt fűtés- és hűtésszolgáltatás megfizethetőségét. Támogatni fogja a közelmúltban elfogadott átfogó szakpolitikai keret végrehajtását. Erre nemzeti és helyi szinten is szükség van, tekintettel a problémák összetettségére, a szakpolitikai eszközök közötti összefüggésekre és a helyi dimenzió elterjedtségére.  A fűtés és hűtés megfizethető dekarbonizációjának felgyorsításához, valamint az energiahatékonyság és a digitalizációs megoldások intelligens ágazati integrációjához további pontosításra, a rendelkezések és az iránymutatás észszerűsítésére lehet szükség az összekapcsolódások, a gyors nyomon követés, valamint a szakpolitikai területek és irányítási szintek közötti jobb szinergiák biztosítása érdekében.

A stratégia további célja, hogy felszámolja azokat az akadályokat, amelyek az új jogszabályok közvetlen hatókörén kívül maradnak, és leküzdésük további erőfeszítéseket tesz szükségessé. Ezek közé tartoznak a pénzügyi akadályok, az infrastruktúra-tervezés és -fejlesztés által teremtett akadályok, valamint a kereslet ösztönzésével és a fogyasztók hatékony és megfizethető megoldásokhoz való hozzáférésének egyszerűsítésével, a nyári és téli energiaszegénység kezelésével, valamint az ágazat vonzerejének növelésével a képzett szakemberek rendelkezésre állásának biztosításával kapcsolatos kihívások.

A stratégia rendszerszintű, nem jogalkotási jellegű, egyedi intézkedéseket foglal magában, amelyek hatékonyságnövelő eszközökkel, például a tervezéssel és a távfűtéssel foglalkoznak; a kínálati oldalon fel kell gyorsítani a tiszta hő és a hűtőenergia bevezetését és a hulladékhő újrafelhasználását, a keresleti oldalon pedig a konkrét felhasználási esetekre vonatkozó ösztönzőkre és kihívásokra kell összpontosítani, az épületektől az ipari hőig.

Valószínűsíthető hatások

A fűtés és hűtés megfizethető, reziliens és tiszta dekarbonizációjára irányuló fő célkitűzés elérése a következő pozitív hatásokkal járna:

– a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának csökkenése, kevesebb import, nagyobb energiabiztonság és a geopolitikai tényezőktől való függőség csökkenése,

– megfizethetőbb energia a fogyasztók, háztartások és vállalkozások számára,

– jobb levegőminőség az uniós polgárok számára a szilárd tüzelőanyagok csökkentett használatából és a szilárd biomasszából előállított üzemanyagok minőségének javításából eredően, valamint a jobb égésterű kályháknak köszönhetően,

– az energiarendszer nagyobb hatékonysága, amely azonos mennyiségű energia előállításához kevesebb inputot igényel, különösen a hulladékhő újrafelhasználása révén annak érdekében, hogy az EU hőigényének 11%-át hulladékhővel lehessen fedezni,

– rugalmasabb és reziliensebb villamosenergia-rendszer, amely rendszerköltségeket és fogyasztói számlákat tartalmaz,

– lehetőségek kiterjesztett értékláncok létrehozására az EU-ban a szükséges technológiák tekintetében,

– a nagyobb hatékonyságot és versenyképességet eredményező ipari folyamatok innovációja,

– további beruházások a tiszta energia gyártásába és bevezetésébe.

Jövőbeli nyomon követés

A kezdeményezés végrehajtása nyomon követésének két releváns szempontja van:

– a különböző intézkedések végrehajtásának nyomon követése, amelyet a különböző érdekelt feleknek, különösen az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak kell biztosítaniuk,

– a különböző fő mutatók alakulásának nyomon követése, különös tekintettel a megújuló energia fűtési és hűtési célú felhasználásának arányára, a hulladékhő hasznosításának arányára és más energiahatékonysági mutatókra.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

Ez a kezdeményezés általános szakpolitikai megközelítést határoz meg, anélkül, hogy kötelezettséget vállalna a meglévő jogszabályok gyorsított végrehajtásán túlmutató intézkedésekre. Ezért nem készül hatásvizsgálat az előkészítés alátámasztására.

Konzultációs stratégia

A fő konzultációs tevékenység egy 12 hetes online nyilvános konzultáció lesz, amelyet ezzel a véleményezési felhívással egyidejűleg indítanak el, és amelyhez minden polgár és szervezet hozzá tud járulni. A nyilvános konzultáció a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” weboldalán lesz elérhető. A konzultáció befejezését követően ugyanitt összefoglaló jelentés kerül közzétételre.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

Az online nyilvános konzultáció célja, hogy visszajelzéseket gyűjtsön a tagállamoktól, az érdekelt felektől és a polgároktól a stratégia javasolt hatóköréről és tartalmáról, valamint olyan további elemekről, amelyekre a stratégiának ki kell terjednie.

Célközönség

A tiszta fűtés és hűtés számos érdekelt fél számára fontos az EU-ban. Idetartozik a helyiségek fűtésére és hűtésére, valamint az ipari folyamatokra szánt energia valamennyi fogyasztója – a háztartásoktól és a társasházak tulajdonosaitól kezdve, beleértve a hatóságokat és a vállalkozásokat is – a technológiai hő vagy hűtőenergia különböző ágazatokban működő ipari felhasználóiig; a hőszolgáltatók, a távfűtési és -hűtési rendszerek üzemeltetői, a berendezések és készülékek vagy építőanyagok gyártói, a projektfejlesztők vagy a fűtési és hűtési létesítmények tervezésével, telepítésével vagy integrációjával foglalkozó vállalkozások; építészmérnökök és építőipari vállalatok; energetikai szolgálató vállalkozások; fogyasztói szervezetek; nem kormányzati szervezetek; kutatási és innovációs szervezetek és hő- vagy hűtési energiát termelő vagy használó, illetve a hő- vagy hűtési energia iránt egyszerűen csak érdeklődő magánszemélyek; az uniós polgárok, mivel a lakossági fűtés jelentős hatást gyakorol a levegőminőségre.