Ez a dokumentum technikai válaszokat ad azokra a kérdésekre, amelyek a Bizottság szolgálataihoz az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1) (a továbbiakban: a közös piacszervezésről szóló módosított rendelet) módosító (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) bevezetett, a borok címkézésére vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban érkeztek, és amelyeket az említett szolgálatok megvitattak a tagállami szakértőkkel.

E közlemény célja, hogy segítséget nyújtson a nemzeti hatóságoknak és a vállalkozásoknak e jogszabály alkalmazásában. Az uniós jog hitelt érdemlő értelmezése az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Tartalomjegyzék

Általános kérdések

1

Az összetevők felsorolása

4

Tápértékjelölés

7

Elektronikus jelölés

9

Általános kérdések

1.   Milyen kapcsolat áll fenn az 1308/2013/EU rendelet és az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) között az összetevők felsorolásának jelölése és a tápértékjelölés tekintetében?

A közös piacszervezésről szóló rendeletnek a horizontális szabályok alkalmazhatóságáról szóló 118. cikke előírja, hogy amennyiben a rendelet másképp nem rendelkezik, az 1169/2011/EU rendeletet (a továbbiakban: a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet) kell alkalmazni a borágazatban a címkézésre és a kiszerelésre. Ez azt jelenti, hogy a borágazati jogszabályokban meghatározott külön szabályok hiányában a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletben meghatározott általános címkézési és kiszerelési szabályok alkalmazandók. Hasonlóképpen a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet ugyanezt a szabályt tartalmazza az 1. cikkben, amely előírja, hogy a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet a meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó külön uniós rendelkezésekben előírt jelölési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó.

A tápértékjelölés tekintetében ezért a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, különösen a rendelet 30–35. cikkének vonatkozó rendelkezéseit, kivéve azokat az eseteket, amikor a közös piacszervezésről szóló módosított rendeletben meghatározott azon külön szabály alkalmazandó, amely lehetővé teszi, hogy a tápértékjelölést a csomagoláson vagy a címkén az energiaértékre korlátozzák, és a teljes tápértékjelölést elektronikus úton biztosítsák.

Az összetevők felsorolását illetően a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet szabályait szintén alkalmazni kell, különösen a 18. cikk, a 20. cikk, a 21. cikk (1) bekezdése és a 22. cikk, valamint a VI–VIII. melléklet vonatkozó rendelkezéseit, kivéve azokat az eseteket, amikor a közös piacszervezésről szóló módosított rendeletben meghatározott, az összetevők felsorolásának elektronikus úton történő megjelenítését lehetővé tevő külön szabályok, valamint az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4), különösen annak 40. cikkében (a címkén való megjelenítés), 41. cikkében (az allergén anyagok jelölése), 48a. cikkében (a borösszetevők feltüntetése és a használandó kifejezés) és az I. mellékletében (az allergén anyagokra vonatkozó kifejezések) meghatározott külön szabályok alkalmazandók.

2.   Hogyan kell feltüntetni az új kötelező információkat a címkén?

A közös piacszervezésről szóló módosított rendelet 119. cikkében említett kötelező adatokként a tápértékjelölést és az összetevők felsorolását az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell megjeleníteni, azaz a szóban forgó adatoknak ugyanabban a látómezőben kell szerepelniük, mint ahol többi kötelező adat is látható, oly módon, hogy a tárolóedény elfordítása nélkül is egyidejűleg olvashatók legyenek, és kitörölhetetlen betűkkel kell feltüntetni őket, úgy, hogy világosan megkülönböztethetők legyenek a körülöttük található szöveges vagy grafikus elemektől.

Amennyiben minden kötelező információ a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén kerül megjelenítésre, az azonos látómezőben megjelenítendő kötelező adatok tehát a következők: i. a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése (ideértve adott esetben az „alkoholmentesített”/„részlegesen alkoholmentesített” kifejezést), a közös piacszervezésről szóló rendelet 119. cikkének (2) bekezdésében az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott egyes borokra vonatkozóan előírt kivétellel; ii. az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” (OEM) vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” (OFJ) kifejezés és az adott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés elnevezése az OEM-mel/OFJ-vel ellátott borok esetében; iii. a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban; iv. a származás feltüntetése; v. a palackozó neve, vagy bizonyos termékkategóriák (4., 5., 6., 7.) esetében a termelő vagy adott esetben az eladó neve; vi. a nettó űrtartalom; vii. a cukortartalom a pezsgők kategóriái (4., 5., 6., 7.) esetében; viii. a tápértékjelölés; ix. az összetevők felsorolása; x. az alkoholmentesítési eljáráson átesett, szőlőből készült termékek esetében a minőségmegőrzési idő.

A tápértékjelölésnek és/vagy az összetevők felsorolásának elektronikus úton történő biztosítása esetén a tápértékjelölésre és/vagy az összetevők felsorolására mutató linket (QR-kód vagy hasonló) a címkén a többi kötelező adathoz hasonlóan azonos látómezőben kell feltüntetni.

A teljes tápértékjelölés elektronikus úton történő biztosítása esetén a csomagoláson vagy a címkén megjelenítendő energiaértéket a többi kötelező adathoz hasonlóan azonos látómezőben kell feltüntetni.

Az összetevők teljes felsorolásának elektronikus úton történő biztosítása esetén az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat a csomagoláson vagy a címkén kell megjeleníteni, de nem feltétlenül a többi kötelező információval azonos látómezőben (az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazandó).

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében megállapított eltérés, amelynek értelmében bizonyos kötelező adatok a látómezőn kívül is feltüntethetők, az importőr megjelölésére, a tételszámra és (alkoholmentesített borok esetében) a minőségmegőrzési időre is alkalmazandó.

3.   Az új címkézési rendelkezések alkalmazásának kezdőnapján mely borokon, a forgalmazás mely szakaszában kell szerepelnie a tápértékjelölésnek és az összetevők felsorolásának? Pl. a tartályban/kis hordóban/hordókban tárolt borok vagy csak a palackozott borok esetében?

Általános szabályként a szóban forgó új kötelező adatokra vonatkozó szabályok az alkalmazásnak az (EU) 2021/2117 rendeletben meghatározott kezdőnapjától, azaz 2023. december 8-tól kezdődően forgalomba hozott borokra érvényesek. Az említett időpont előtt „előállított” borok azonban a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók a 2023. december 8. előtt alkalmazandó címkézési követelményeknek megfelelően.

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 2. cikkével összhangban „az élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatás” azokat az adatokat jelenti, amelyeket a végső fogyasztó számára meg kell adni; ez, amennyiben az élelmiszert forgalmazzák, a tárolóedénytől függetlenül érvényes. Ez a rendelkezés a borra is vonatkozik. Az ellátási láncban részt vevő vállalkozók címkézéssel és kiszereléssel kapcsolatos felelősségét a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 8. cikke és különösen annak (7) bekezdése pontosítja.

4.   Mikor tekinthető egy bor előállítottnak?

Az uniós jogszabályok szerint a bortermelés nem csupán az alkoholos erjesztést foglalja magában, hanem esetlegesen bizonyos borászati eljárások alkalmazását is. A közös piacszervezésről szóló rendelet 80. cikke a „VII. melléklet II. részében felsorolt termékek […] előállítása és tartósítása során” alkalmazandó borászati eljárásokra utal, és további részleteket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tartósításának vagy érlelésének biztosítására alkalmazhatók. Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) az 1. cikkben (Hatály) és a 3. cikkben (Engedélyezett borászati eljárások) azonos kapcsolatot teremt az előállítás és tartósítás tekintetében.

Ebben az összefüggésben egy szőlőből készült termék akkor minősül „előállított”-nak, ha megfelel az érintett borkategória tekintetében a közös piacszervezésről szóló rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott jellemzőknek és követelményeknek, többek között adott esetben az említett rendelet 80. cikkében és VIII. mellékletében megállapított szabályokon alapuló engedélyezett borászati eljárások végrehajtása révén.

Például a „Bor” (1. kategória) a kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert terméket jelenti. Ezenkívül a bor alkoholtartalmának és savtartalmának el kell érnie a közös piacszervezésről szóló rendelet VII. melléklete II. részének 1. pontjában előírt alkoholtartalmat és savtartalmat.

Egy második alkoholos erjesztéssel előállított „pezsgő” (4. kategória) esetében a pezsgő csak akkor tekinthető „előállított”-nak, ha a második erjesztés megtörtént, és a termék esetében teljesülnek a közös piacszervezésről szóló rendelet VII. mellékletének II. részében foglalt, az alkoholtartalomra és a túlnyomásra vonatkozó feltételek. Pusztán az a tény, hogy az alapborok elkészítésére vagy az elegyítésre 2023. december 8. előtt került sor, nem indokolja a tápértékjelölés alóli mentességet.

Az előállítást követően a közös piacszervezésről szóló rendelet 80. cikke szerint a szőlőből készült termék megfelelő tartósításának vagy megfelelő érlelésének biztosítása érdekében egyéb borászati eljárások is alkalmazhatók.

5.   Hogyan ellenőriznék a címkézési szabályokat, különösen az „előállított” jelző tekintetében?

A borok címkézésére vonatkozó szabályok érvényre juttatása a tagállami hatóságok hatáskörébe tartozik.

Az uniós piacon 2023. december 8. után forgalomba hozott valamennyi hazai vagy importált bornak elvben meg kell felelnie az új címkézési követelményeknek. A 2023. december 8. előtt előállított borok (az „előállított” kifejezést illetően lásd a 4. kérdést) azonban a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók a 2023. december 8. előtt alkalmazandó címkézési követelményeknek megfelelően. Ami az importált borokat illeti, az ezen időpont előtt importált borokat úgy kell tekinteni, mint amelyeket korábban állítottak elő, és ezért jogosultak e mentességre.

Az összetevők felsorolása

6.   Milyen formát kell öltenie az összetevők felsorolásának?

Az összetevők felsorolásának megjelenítési formájára a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet általános szabályai alkalmazandók, mivel nem léteznek a borra meghatározott külön szabályok. Ezeket a szabályokat a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 18–22. cikke határozza meg (lásd az 1. kérdésre adott választ). Ami a felsorolás megjelenítését illeti:

—	Az összetevők felsorolását az „összetevők” szót tartalmazó kifejezés előzi meg.

—	A felsorolásban az összetevőknek az élelmiszer előállításakor való felhasználásuk időpontjában mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben kell szerepelniük. A késztermék kevesebb mint 2 %-át alkotó összetevők az egyéb összetevőket követően más sorrendben is felsorolhatók.

—	Az összetevőket saját egyedi nevük szerint kell feltüntetni a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletben és az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott kivételekkel (pl. a nyersanyagra utaló „szőlő”).

7.   Hogyan kell megnevezni a bortermelésben használt adalékanyagokat és technológiai segédanyagokat? Az adalékanyagokat a technológiai funkciójukkal együtt kell megjeleníteni?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet VII. mellékletének C. részével összhangban az összetevők felsorolásában az adalékanyagokat a funkcionális csoportjuk nevével kell megjelölni, saját nevükkel vagy adott esetben E-számukkal kiegészítve. A borok címkézésére vonatkozó rendelkezések e tekintetben nem állapítanak meg további megjelenítési követelményeket.

Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. részének 2. táblázata tartalmazza a bortermelés során felhasználható adalékanyagok és technológiai segédanyagok teljes listáját, a releváns funkcionális csoportokba csoportosítja azokat (savasságot szabályozó anyagok, tartósítószerek/antioxidánsok, stabilizáló anyagok stb.), és megadja az összetevők felsorolásában feltüntetendő funkcionális csoportok és anyagok megnevezésére használandó kifejezéseket, amelyeket a meghatározott neveknek (1. oszlop) vagy az adalékanyagok E-számainak (2. oszlop) a használatával kell megjeleníteni.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 48a. cikkének (5) bekezdése rendelkezik arról a lehetőségről, miszerint a „savasságot szabályozó anyagok” és a „stabilizáló anyagok” kategóriájába tartozó, hasonló vagy kölcsönösen helyettesíthető adalékanyagok feltüntethetők az összetevők felsorolásában a „tartalmaz... és/vagy” kifejezéssel, amelyet legfeljebb három adalékanyag követhet, amennyiben ezen adalékanyagok legalább egyike jelen van a végtermékben.

8.   Csak az allergén adalékanyagokat és technológiai segédanyagokat kell feltüntetni az összetevők felsorolásában?

Az élelmiszer-adalékanyagok az „összetevő”-nek a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletben (2. cikk (2) bekezdés f) pont) szereplő általános fogalommeghatározásával összhangban összetevőnek minősülnek, ezért a bortermelésben használt valamennyi adalékanyag az összetevők felsorolásának szerves részét képezi. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 20. cikkének b) pontjával összhangban a technológiai segédanyagként használt élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket nem kötelező feltüntetni az összetevők felsorolásában. Ugyanezen rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja azonban előírja minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó összetevő vagy technológiai segédanyag kötelező feltüntetését, amelyet a termék előállításánál használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár megváltozott formában is.

Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. részének 2. táblázata tartalmazza az EU-ban a bortermelésben engedélyezett valamennyi adalékanyagot és technológiai segédanyagot.

Összefoglalva, az összetevők felsorolásának tartalmaznia kell a címkézett bor előállítása során használt valamennyi, allergiát vagy intoleranciát okozó adalékanyagot és technológiai segédanyagot, amely a késztermékben még jelen van.

9.   Hogyan kell kezelni az allergén anyagokat a címkén?

A késztermékben akár megváltozott formában is jelen lévő, allergiát vagy intoleranciát okozó valamennyi anyagot fel kell tüntetni a címkén. A címkén való megjelenítésüknek két lehetséges módja van:

a)

Amennyiben az összetevők felsorolása a címkén kerül megjelenítésre, minden allergiát vagy intoleranciát okozó anyagot fel kell tüntetni összetevőként az összetevők felsorolásában. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban az anyag vagy a termék nevét olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.

b)

Az összetevők felsorolásának elektronikus úton történő biztosítása esetén minden allergiát vagy intoleranciát okozó anyagot fel kell tüntetni a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén. Megjelenítésük előtt fel kell tüntetni a „tartalmaz” szót, amelyet a megfelelő anyag(ok) vagy termék(ek) neve követ az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 41. cikkével, 48a. cikkének (4) bekezdésével és I. mellékletével összhangban megjelenítve. Ebben az esetben az összetevők elektronikus úton megjelenített teljes listájának az a) pontban ismertetettekkel azonos szabályoknak kell megfelelnie.

10.   Ha a címkén allergén anyagokat is tartalmazó összetevőket sorolnak fel, meg lehet-e ismételni az allergénre vonatkozó információkat a „tartalmaz…” formában vagy piktogram használatával?

A meghatározott élelmiszerekre vonatkozó hatályos uniós rendelkezések (6) sérelme nélkül az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokra vonatkozó információkat nem kell megismételni. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet kifejezetten előírja, hogy az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokra vonatkozó információkat fel kell tüntetni az összetevők felsorolásában. Az összetevők felsorolásának hiányában az ilyen anyagok megjelölésének a „tartalmaz” szóból és az anyag vagy termék nevéből kell állnia.

Borok esetében az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbra is a piktogram mint a hivatkozott kötelező adatokat kísérő opcionális információ használata marad az egyetlen lehetséges ismétlődés.

11.   Milyen szabályok vonatkoznak az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok címkén való feltüntetésére?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 21. cikkében említett egyes allergiát vagy intoleranciát okozó anyagoknak vagy termékeknek a címkézéséhez a szulfitokra, a tojásra és a tojásalapú termékekre, valamint a tejre és a tejalapú termékekre vonatkozóan alkalmazandó kifejezésekről az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 41. cikke rendelkezik. Ezeket a kifejezéseket az utóbbi rendelet I. mellékletének A. része tartalmazza.

Ezeket a kifejezéseket – a következetesség érdekében és tekintettel arra, hogy a fogyasztók ismerik őket – továbbra is használni kell az összetevők felsorolásában.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 48a. cikkének (4) bekezdése a 41. cikkben felsoroltaktól eltérő, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokra utal, mivel a 41. cikk nem tér ki egyes ismert allergén anyagokra. Ezekben az igen korlátozott esetekben az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. része 2. táblázatának 1. oszlopában meghatározott konkrét nevüknek megfelelően kell felsorolni (pl. „búzafehérje”).

12.   Fel kell-e tüntetni az alkoholtartalom-növelésre használt anyagokat az összetevők felsorolásában?

Igen. Az alkoholtartalom-növelésre használt anyagok a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 2. cikke (2) bekezdésének f) pontja értelmében összetevőnek minősülnek, amennyiben hozzáadásukra az előállítás folyamán kerül sor, és a késztermékben még jelen vannak, akár módosult formában is. Ezért fel kell tüntetni őket az összetevők felsorolásában.

13.   Hogyan kell megemlíteni az alkoholtartalom-növelésre szánt cukrot az összetevők felsorolásában?

Az engedélyezett alkoholtartalom-növelési eljárásokat és anyagokat a közös piacszervezésről szóló rendelet VIII. mellékletének I. része ismerteti. Az (EU) 2019/33 rendelet 48a. cikkének (2) bekezdésében a szőlőből készült termékek összetevőinek felsorolására vonatkozóan meghatározott szabályokkal összhangban a szőlőmustsűrítmény és a finomított szőlőmustsűrítmény megjelölése helyettesíthető a „szőlőmustsűrítmény” kifejezéssel, vagy csoportosíthatók, és feltüntethetők az összetevők felsorolásában csak „szőlőmustsűrítmény”-ként. A szacharózt, az alkoholtartalom-növelésre engedélyezett másik anyagot külön kell felsorolni. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet VII. mellékletének B. része „bármilyen típusú szacharóz” esetében lehetővé teszi a „cukor” megnevezéssel történő megjelölést, bár ez a megjelölés nem kötelező.

14.   Fel kell-e sorolni az élesztőket összetevőként?

A bortermeléshez használt élesztőket nem kell összetevőként felsorolni. Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. részének 2. táblázatával összhangban az élesztőket technológiai segédanyagokként használják. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 20. cikke b) pontjának ii. alpontjával összhangban a technológiai segédanyagként használt élelmiszer-adalékanyagokat nem kell feltüntetni az összetevők felsorolásában. Az élesztőknek a bortermelésben eltérő funkciókkal használt egyéb összetevői vagy részei szintén technológiai segédanyagoknak minősülnek, és ezért ugyanazon mentesség hatálya alá tartoznak. Az egyetlen olyan élesztővegyület, amelyet fel kell tüntetni az összetevők felsorolásában, a mannoprotein alapú élesztő, mivel ez adalékanyagként használatos az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. részének 2. táblázatában meghatározottak szerint.

15.   Ha a címkén fel van tüntetve a savasságot szabályozó anyagok és a stabilizáló anyagok csoportjában az összes lehetséges alternatíva, akkor van-e konkrét sorrend, amelyben fel kell tüntetni őket?

Nincs. Az összetevők feltüntetésének sorrendjére vonatkozó kizárólagos követelmények a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet VII. mellékletének A. részével összefüggésben értelmezett 18. cikkének (1) bekezdésében leírtak. Ezenkívül a késztermék kevesebb mint 2 %-át alkotó összes összetevőnek nem kell külön sorrendet követnie a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet VII. melléklete A. részének 6. pontja szerint.

16.   A „Védőgázas csomagolásban palackozva” vagy „A palackozás védőgázas csomagolásban is történhet” kifejezés után fel kell-e tüntetni a felhasznált csomagológázt, vagy fel kell-e sorolni a lehetséges alternatív csomagológázokat?

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 48a. cikkének (6) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy „ A »csomagológázok« kategóriájába tartozó adalékanyagoknak az összetevők felsorolásában való feltüntetése helyettesíthető a »Védőgázas csomagolásban palackozva« vagy »A palackozás védőgázas csomagolásban is történhet« egyedi jelöléssel ”. Ha ezen egyedi jelölések egyikét használják, a felhasznált konkrét gázokat sem az összetevők felsorolásában, sem az egyedi jelölésen kívül nem kell külön felsorolni. A fenti egyedi jelölésekkel megjelenített, csomagológázokra való hivatkozást – használat esetén – az összetevők felsorolásával azonos látómezőben kell feltüntetni.

Amennyiben a csomagológázok szerepelnek az összetevők felsorolásában (azaz ha az egyedi jelöléseket nem használják), ugyanazon szabályok szerint kell megjeleníteni őket, mint a többi adalékanyagot (azaz a funkcionális csoport megadásával, amelyet a név vagy adott esetben az E-szám követ).

17.   A csomagológázok különféle alternatíváinak használata esetén van-e olyan konkrét sorrend, amelyben a csomagológázokat fel kell tüntetni?

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet nem teszi lehetővé az alternatív csomagológázok felsorolását. A felhasznált konkrét csomagológázt kell feltüntetni az összetevők felsorolásában annak saját nevével, vagy a következő jelölések egyikével kell helyettesíteni: „ Védőgázas csomagolásban palackozva ” vagy „ A palackozás védőgázas csomagolásban is történhet ”.

18.   Hogyan kell feltüntetni a címkén a bor fő összetevőjét? A fogalommeghatározás szerint a bor egész vagy zúzott szőlőből vagy szőlőmustból készül. A szőlőmust közvetlenül szőlőből készült természetes közbenső termék. Milyen helyzetekben kell tehát összetevőként feltüntetni a mustot, és milyen helyzetekben kell összetevőként feltüntetni a szőlőt?

Amint az az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 48a. cikkének (1) bekezdéséből következik, a bor „fő összetevőjét” alkotó nyersanyagok megjelölése történhet annak pontos megadásával, hogy szőlőt, zúzott szőlőt és/vagy szőlőmustot használtak-e fel, vagy pedig e kifejezéseknek a „szőlő” kifejezéssel való helyettesítésével. A rendelkezés egy lehetséges egyszerűsítést kínál a gazdasági szereplők számára, amelyet önkéntes alapon alkalmazhatnak.

Tápértékjelölés

19.   Milyen formát kell öltenie a tápértékjelölésnek? Táblázatnak kell lennie, vagy léteznek más lehetséges formák?

A tápértékjelölés megjelenítését a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 34. cikke szabályozza.

Amennyiben a rendelkezésre álló hely ezt lehetővé teszi – a tápértékjelölést táblázatos formátumban és sorba igazított számokkal kell megadni. Amennyiben a rendelkezésre álló hely miatt ez nem lehetséges, az információkat folyamatosan egymás után sorba írva kell megadni. A tápértékjelöléssel kapcsolatos tájékoztatás elektronikus úton történő biztosítása esetén a tápértékjelölést mindig táblázatos formában és sorba igazított számokkal kell megadni, mivel helykorlát ebben az esetben nem érvényesül.

A tápértékjelölés különböző elemeinek megjelenítési sorrendjét a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet XV. melléklete határozza meg. A kötelező elemek esetében ez a sorrend a következő lenne: Energia, zsír (amelyből telített zsírsavak stb.); Szénhidrát (amelyből cukrok stb.); Fehérje, só. Vagy táblázatos formában:

A tápértékjelölésben a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 30. cikkének (2) bekezdése értelmében feltüntethető egyéb elemek (pl. poliolok) sorrendjére vonatkozó külön szabályok is léteznek, amely elemek azonban nem kötelezőek.

Amennyiben a csomagoláson vagy a címkén a tápértékjelölés tartalma az energiaértékre korlátozódik, azaz a teljes tápértékjelölés elektronikus úton történő biztosítása esetén a közös piacszervezésről szóló módosított rendelet 119. cikkének új (4) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi az energiaértéknek az „E” jel és az érték használatával történő kifejezését.

20.   A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet az energiaérték mellett előírja a zsír-, telítettzsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalom feltüntetését is. Ha a borok ezekből semennyit sem tartalmaznak (pl. a zsír vagy telített zsír esetében), a tartalmat „0”-val kell jelölni, vagy egyszerűen nincs szükség zsírtartalom feltüntetésére a címkén?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 34. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy amennyiben a termék energiatartalma vagy a tápanyagok mennyisége elhanyagolható, az említett alkotóelemekre vonatkozó információk helyett az „Elhanyagolható mennyiségű …-t tartalmaz” szöveg tüntethető fel. Amennyiben ilyen tájékoztatás van, azt a tápértékjelölés közvetlen közelében kell szerepeltetni.

Ellenkező esetben minden kötelező elemet fel kell tüntetni a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 34. cikkében meghatározott sorrendben, beleértve azt az esetet is, amikor azok tartalma nulla értéket képvisel.

21.   A tápértékjelölésben szerepelnie kell-e bármely más összetevőnek a zsír, a telített zsírsavak, a szénhidrát, a cukrok, a fehérje és a só mellett?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 30. cikke (1) bekezdésének megfelelően a kötelező tápértékjelölésnek a következőket kell tartalmaznia: energiatartalom és zsír- és telítettzsírsav-tartalom, szénhidráttartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, valamint sótartalom. Az említett rendelet 30. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kötelező tápértékjelölés tartalma adott esetben kiegészíthető az alábbiak közül egy vagy több további tápanyag mennyiségének megjelölésével: egyszeresen telítetlen zsírsavak; többszörösen telítetlen zsírsavak; poliolok; keményítő; rost; a szóban forgó rendelet XIII. melléklete A. részének 1. pontjában felsorolt és az ugyanazon rendelet XIII. melléklete A. részének 2. pontjában foglalt meghatározás szerint jelentős mennyiségben jelen lévő vitaminok vagy ásványi anyagok.

22.   Hogyan rögzítik a különböző tápanyagelemek értékeit? Szükség van-e elemzésre minden bor és minden szüret esetében, vagy ki is lehet számítani az értékeket (pl. a kalóriatartalom esetében az alkoholtartalom és a maradékcukor alapján)?

A tápértékjelölésben szereplő értékek jelölése tekintetében a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet vonatkozó cikkei alkalmazandók.

A 31. cikkel (Számítás) összhangban nevezetesen a tápértékjelölésben szereplő értékek átlagértékek, amelyek a következőkön alapulnak: a) az élelmiszer előállítója által végzett vizsgálatok; b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások; vagy c) általánosan meghatározott és elfogadott adatok.

Az energiatartalmat a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet XIV. mellékletében előírt átváltási együtthatók felhasználásával kell kiszámítani, és kilojoule-ban (kJ) és kilokalóriában (kcal) kell megadni, első helyen a kilojoule értéket, második helyen a kilokalória értéket feltüntetve, a rendelet XV. mellékletében előírtak szerint.

Az energiatartalmat és a tápértéket 100 g-ra vagy 100 ml-re vonatkozóan kell kifejezni (a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 32. cikkének (2) bekezdése).

23.   A bortermelés jellegéből adódóan az egyes tételek eltérőek lehetnek. Milyen tűréshatár vonatkozik a címkén feltüntetett információk és a bor tényleges energia- és tápanyagtartalma közötti különbségre?

A borok tápértékjelölésével kapcsolatos tűréshatárok megegyeznek a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletben meghatározottakkal; az említett rendelet szerint az energiatartalmat és a tápanyagok mennyiségét „átlagértékként” kell megjelölni, amely az az érték, amely a legjobban mutatja az adott élelmiszer által tartalmazott tápanyag mennyiségét, ugyanakkor tükrözi az élelmiszerek természetes eltéréseit, a szezonális eltéréseket, a fogyasztási szokásokat, valamint az egyéb olyan tényezőket, amelyek az aktuális érték változásait okozhatják (lásd a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet I. mellékletének 13. pontját).

A Bizottság szolgálatai útmutatót (7) adtak ki a tagállamok illetékes hatóságai számára a címkén feltüntetett tápértékekre vonatkozó tűréshatárok meghatározásáról. A Bizottság szolgálatai továbbá egy összefoglaló táblázatot (8) is közzétettek, amely áttekintést nyújt az útmutatóban szereplő különböző tűréshatárokról.

Az útmutató dokumentum megállapítja, hogy az élelmiszer-vállalkozóknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a tápértékjelölésben található értékek a legnagyobb pontossággal legyenek meghatározva. Ez azt jelenti, hogy a feltüntetett (deklarált) értékeknek a lehető legnagyobb mértékben közelíteniük kell az élelmiszer több tételében mért értékekből számított átlagértékhez, és a megállapított minimális és maximális tűréshatárokon belül kell lenniük.

Az alkoholtartalom feltüntetésére azonban az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkének tűréshatárra vonatkozó szabályai alkalmazandók.

24.   Milyen tűréshatárok vannak a címkén feltüntetett értékek és a bor tényleges energia- és tápanyagértékei között abban az esetben, ha a feltüntetett értékek a bor életkora során változhatnak?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban a 30. cikk (1)–(5) bekezdésében említett energiatartalomnak és tápanyagmennyiségeknek az élelmiszer értékesítéskori állapotára kell vonatkozniuk, figyelembe véve az előző kérdésnél említett tűréshatárokat is.

25.   Milyen méretűek legyenek a karakterek?

A szőlőből készült termékek tekintetében a közös piacszervezésről szóló rendelet 119. cikkében említett kötelező adatok feltüntetésére vonatkozó általános szabályokat az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikke határozza meg. A 40. cikk (3) bekezdésével összhangban az ilyen kötelező adatoknak, többek között a tápértékjelölésnek és az összetevők felsorolásának a megjelenítésére használt betűk mérete legalább 1,2 mm, függetlenül az alkalmazott karakterformátumtól.

Elektronikus jelölés

26.   Kötelező lesz-e egy, az információk elektronikus úton történő biztosítására szolgáló külön rendszer/szoftver használata? Lehet-e a kevésbé ismert 2d kódokkal megadni a csomagoláson elektronikus úton biztosított teljes tápértékjelölést?

A közös piacszervezésről szóló módosított rendelet nem határozza meg, hogy milyen elektronikus eszközöket kell használni a tápértékjelölésnek és az összetevők felsorolásának a címkén kívüli feltüntetésére, sem pedig az ilyen információkhoz való hozzáférés konkrét elektronikus típusait. A közös piacszervezésről szóló módosított rendeletben az elektronikus eszközök működésére vonatkozóan meghatározott egyetlen feltétel az, hogy az alkalmazandó rendszer nem gyűjthet és nem követhet nyomon felhasználói adatokat. A Bizottság nem rendelkezik megfelelő felhatalmazással arra, hogy további szabályokat határozzon meg az e-jelölésre vagy az alkalmazandó konkrét elektronikus eszközökre vonatkozóan.

Az információk biztosítása elvileg bármilyen elektronikus eszközzel vagy e-címkézési eszközzel történhet, amely a nyilvánosság számára bármilyen vonalkódon (QR, a QR-tól eltérő 2D, 1D, chip) keresztül hozzáférhető, mely az egyetemes hozzáférést biztosító eszközök (pl. okostelefon) segítségével lehívható online információkra mutató linket biztosít.

Az elektronikus információkra mutató link csomagoláson vagy címkén való megjelenítésének összhangban kell lennie a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 12. és 13. cikkében felsorolt, a kötelező adatok megjelenítésére vonatkozó követelményekkel. Vagyis az elektronikus információkhoz hozzáférést biztosító jelölést közvetlenül a csomagoláson vagy a címkén kell feltüntetni, feltűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen látható, jól olvasható és adott esetben letörölhetetlen legyen. Nem rejthető el, nem tehető kivehetetlenné, nem vonhatják el róla a figyelmet vagy szakíthatják meg azt más írott vagy képi anyagok vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyagok.

Ezen túlmenően egyszerű, közvetlen és egyetemes hozzáférést kell biztosítania az információkhoz oly módon, hogy az összehasonlítható legyen az adatoknak a csomagoláson vagy a rögzített címkén való megjelenítésével. Az információkhoz való hozzáférés rendkívül specializált vagy szokatlan módjai nem felelnek meg az e-címkézés céljainak, és nem tűnnek megfelelőnek a fogyasztók tájékoztatásának támogatási eszközeként.

27.   Teljesíthető-e a teljes tápértékjelölésnek és az összetevők felsorolásának elektronikus úton való rendelkezésre bocsátása a borok címkéjén szereplő QR-kóddal, amely a teljes tápértékjelölést és az összetevők felsorolását tartalmazó elektronikus címkéhez vezet?

A közös piacszervezésről szóló módosított rendelet úgy rendelkezik, hogy mind a tápértékjelölés, mind az összetevők felsorolása biztosítható „a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus úton”. A QR-kódok valóban az egyik lehetséges módszert jelentik arra, hogy a fogyasztók a címkén vagy a csomagoláson hozzáférjenek a fent említett elektronikus információkhoz.

28.   Kiegészíthető-e az eredeti palackcímke a QR-kóddal mint további „matricával”, vagy annak a termelő eredeti címkéjének a részét kell képeznie?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről és válaszokról szóló bizottsági közlemény (9) 2.2. szakasza kimondja, hogy „ a címkék nem lehetnek könnyen eltávolíthatók, hogy ne veszélyeztethessék azoknak az információknak az elérhetőségét és hozzáférhetőségét, amelyeket az élelmiszer vonatkozásában kötelező megadni a fogyasztóknak ”.

Ezenkívül az összetevők felsorolására és a tápértékjelölésre vonatkozó részletes információk elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátása nem mentesít az alól a kötelezettség alól, hogy a vonatkozó információkat az uniós jogszabályokkal összhangban kell megjeleníteni, függetlenül attól, hogy a QR-kód matrica lenne-e vagy sem. Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikke (1) bekezdésének megfelelően biztosítani kell különösen azt, hogy az összetevők felsorolásával és a tápértékjelöléssel kapcsolatos információk, amelyek kötelező adatok (a közös piacszervezésről szóló módosított rendelet 119. cikke), ugyanabban a látómezőben szerepeljenek, mint a többi kötelező adat, oly módon, hogy a szóban forgó adatok a tárolóedény elfordítása nélkül is egyidejűleg olvashatók legyenek, és kitörölhetetlen betűkkel kell feltüntetni őket, úgy, hogy világosan megkülönböztethetők legyenek a körülöttük található szöveges vagy grafikus elemektől.

29.   Léteznek-e a tápértékjelölésre és annak elektronikus megjelenítésére vonatkozó formatervezési előírások, vagy lehetséges-e a formatervezési minta testre szabása?

A tápértékjelölés megjelenítésére vonatkozó szabályokat a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 34. cikke határozza meg, amint azt a fenti szakasz, különösen a 19. kérdés is ismerteti (lásd még a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről és válaszokról szóló bizottsági közlemény 3. szakaszát8). Azok a szabályok vonatkoznak a tápértékjelölésre, függetlenül attól, hogy azt a tényleges címkén vagy elektronikus úton tüntetik fel.

30.   Lehetséges-e összekapcsolni – egy QR-kód vagy hasonló révén – az „elektronikus címkét”, amely a teljes tápértékjelölést és az összetevők felsorolását jeleníti meg, a termelő honlapjával, a weboldalának részeként?

Nem. A közös piacszervezésről szóló módosított rendelet 119. cikkének (5) bekezdése, előírja, hogy a teljes tápértékjelölésre és az összetevők felsorolására vonatkozó információ nem tüntethető fel értékesítési vagy marketingcélokra szánt egyéb információkkal együtt, továbbá tilos a felhasználói adatok gyűjtése és nyomon követése. A Bizottság szolgálatai úgy ítélik meg, hogy e kötelező információnak a termelői honlap részeként történő megjelenítése nem felel meg a 119. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek, mivel vélelmezhető, hogy a bortermelő weboldala jellemzően a marketing és/vagy az értékesítés szempontjából releváns kereskedelmi információkat tartalmaz. A honlapok továbbá általában nyomon követik a felhasználókra vonatkozó információkat.

Az információk olvashatósága, stabilitása, megbízhatósága, tartóssága és pontossága tekintetében azoknak az elektronikus eszközöknek/platformoknak, amelyeken az információkat elhelyezik, a termék teljes élettartama alatt ugyanolyan garanciákat kell nyújtaniuk, mint amelyek az információnak a csomagoláson vagy a rögzített címkén való megjelenítése esetén érvényben vannak. E jellemzők garantálása megkérdőjelezhetőnek tűnik, ha az információt a termelő honlapján helyeznék el, amely bármikor könnyen módosítható lenne, még akkor is, ha a termék már forgalomban van.

31.   Meghatározhatnak-e a gyártók a címkéken az „elektronikus eszközöktől” eltérő további QR-kódokat, amelyek segítségével forgalmazási információkat jelenítenek meg?

A további önkéntes információknak, mint például egy további QR-kódnak a címkén történő megjelenítését a közös piacszervezésről szóló rendelet 118. cikke szabályozza, amely szerint a szőlőből készült termékek címkézése nem egészíthető ki további adatokkal, kivéve, ha ezek az adatok megfelelnek a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet követelményeinek.

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 36. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntes alapon megadott tájékoztatás nem lehet megtévesztő a fogyasztók számára; nem lehet bizonytalan értelmű vagy zavart keltő a fogyasztók számára; és adott esetben vonatkozó tudományos adatokon kell alapulnia. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 37. cikke előírja, hogy ezen információk feltüntetése nem történhet az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás szerepeltetéséhez rendelkezésre álló hely rovására.

A további QR-kódok használata nem vezetheti félre a fogyasztókat, és nem vezethet a fogyasztók megtévesztéséhez, és nem csökkentheti a kötelező adatok céljára rendelkezésre álló helyet, amely a kötelező információkhoz elektronikus úton való hozzáférést biztosító kódokat foglalná magában.

32.   Létre lehet-e hozni egyetlen QR-kódot, amely az európai gyártmánykód (EAN-kód) szerepét tölti be, és amely egyben a kötelező adatokat, például az összetevők felsorolását és a tápértékjelölést is tartalmazza?

Az információk megjelenítésével kapcsolatos fő szempont nem az, hogy azokat kötelező-e megjeleníteni vagy sem, hanem az, hogy azokat az információkat kinek szánják és mi a célja az egyes információknak.

Az elektronikus úton biztosított kötelező címkézési információk esetében (összetevők felsorolása és tápértékjelölés) a célközönséget a fogyasztók alkotják, akiknek haladéktalanul hozzá kell tudniuk férni a pontos és számukra nem félrevezető információkhoz. Az EAN-információk nem a fogyasztóknak szólnak, hanem az a céljuk, hogy megkönnyítsék a gazdasági szereplők (gyártók, eladók, szállítók) számára az áruk azonosítását, valamint megkönnyítsék és nyomon kövessék a marketingműveleteket.

Egyetlen QR-kód használata nem kizárt, ha az a szkennelés során biztosítja a fogyasztóknak, illetve a kereskedelmi szereplőknek szóló információk egyértelmű elkülönítését. Más szóval meg kell akadályoznia, hogy a fogyasztók az egységes kód beolvasásakor a számukra irreleváns információknak legyenek kitéve.

33.   Megfelel-e ennek a követelménynek a címkére nyomtatott weboldalcím, ahol a fogyasztó megtalálja a vonatkozó információkat?

A címkére nyomtatott egyszerű weboldalcím nem tekinthető olyan megoldásnak, amely megfelel a kötelező adatok elektronikus eszközökkel történő biztosítására vonatkozó jelölési kötelezettségeknek. A vonatkozó információknak jellegüknél fogva közvetlenül hozzáférhetőnek kell lenniük egy olyan géppel olvasható kód segítségével, amely közvetlen hozzáférést biztosít a releváns információkhoz. Az univerzális hozzáférést biztosító gépnek, például az okostelefonnak képesnek kell lennie a címkén szereplő kód leolvasására/szkennelésére, és a felhasználót azonnal a vonatkozó információkhoz kell irányítania.

34.   Lehetséges-e, hogy az ugyanazon termelőtől származó különböző borok címkéi elektronikus úton további információkat tartalmazzanak ugyanazon a weboldalon, vagy minden egyes bortípushoz külön weboldallinknek kell tartoznia?

A különböző borokra vonatkozó, elektronikus úton rendelkezésre bocsátott kötelező információk (összetevők felsorolása, tápértékjelölés) feltüntethetők ugyanazon a honlapon, de az egyes címkék linkjének egyértelműen egy referencia-bortermék egy vagy több tételére vonatkozó konkrét információk világosan megkülönböztetett megjelenítéséhez kell vezetnie, a fogyasztók számára a megfelelő információkhoz egyszerű hozzáférést biztosítva, elkerülve a megtévesztésük lehetőségét, pontosan ugyanúgy, mint ahogy egy papírcímke azonosít egy konkrét élelmiszerterméket.

35.   Ami az „adatgyűjtést” illeti: az érintett hozzájárulása jogszerűvé teheti-e az adatgyűjtést?

A közös piacszervezésről szóló módosított rendelet előírja, hogy a teljes tápértékjelölésre és az összetevők felsorolására vonatkozó információ nem tüntethető fel értékesítési vagy marketingcélokra szánt egyéb információkkal együtt, továbbá tilos a felhasználói adatok gyűjtése és nyomon követése. E szabály alól nincsenek kivételek, ezért nem teszi lehetővé a felhasználó hozzájárulásának kérését arra vonatkozóan, hogy adatai nyomon követhetők-e. Emellett a fogyasztók/felhasználók kötelező információkhoz való hozzáférésének közvetlennek kell lennie, azaz nem foglalhat magban köztes lépéseket, például formanyomtatványok vagy kérdőívek kitöltését, vagy köztes webhelyeken való áthaladást. A Bizottság szolgálatainak elvárása szerint a kód a leolvasás/szkennelés után a felhasználót haladéktalanul és közvetlenül a kötelező címkézési információkhoz viszi.

36.   Hogyan értelmezi az Európai Bizottság a „marketingcélokra szánt” fogalmát? Milyen mértékben tekinthető egy (például a fenntarthatóságra, a termék származására vagy a tanúsításra stb. vonatkozó) állításnak az elektronikus címkén való feltüntetése a címkén jogszerűen feltüntetendő opcionális információnak? És mikor tekinthető ez az állítás „marketing” jellegűnek?

A közös piacszervezésről szóló módosított rendelet 119. cikke (5) bekezdésének b) pontja említi „az értékesítési vagy marketingcélokra szánt […] információk”-at. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a kötelező információkat semleges környezetben kell megjeleníteni, amely biztosítja, hogy az információk megadásának módja ne arra irányuljon, hogy rábírja az olvasót a termék megvásárlására, akár közvetlenül (pl. internetes oldalak linkjei, promóció, értékesítési pontok jelzése stb. révén), akár közvetve (pl. olyan formatervezési minták révén, amelyek a terméket vonzóvá tevő vizuális vagy hangelemeket, kifejezéseket vagy nyilatkozatokat tartalmaznak, amelyek elnyerhetik a fogyasztó tetszését, vagy olyan kereskedelmi nyelv vagy más kereskedelmi stratégiák alkalmazása révén, amelyeknek célja a fogyasztók vásárlói magatartásának vagy döntésének befolyásolása).

Az egyéb további önkéntes információknak a címkén (ideértve az e-címkéket is) történő megjelenítését a közös piacszervezésről szóló rendelet 118. cikke szabályozza, amely szerint a szőlőből készült termékek címkézése nem egészíthető ki további adatokkal, kivéve, ha ezek az adatok megfelelnek a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet követelményeinek. Nevezetesen a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 36. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntes alapon megadott tájékoztatás nem lehet megtévesztő a fogyasztók számára, amint azt a rendelet 7. cikke említi; nem lehet bizonytalan értelmű vagy zavart keltő a fogyasztók számára; és adott esetben vonatkozó tudományos adatokon kell alapulnia. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 37. cikke továbbá előírja, hogy ezen információk feltüntetése nem történhet az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás szerepeltetéséhez rendelkezésre álló hely rovására.

37.   Marketingcélnak tekinthető-e egy borászat e-kereskedelmi weboldalára mutató linknek a címkén való feltüntetése?

Egy e-kereskedelmi weboldal vagy borászati weboldal feltüntetése kétségtelenül „marketingcélnak” minősül.

38.   Hogyan kell a címkén azonosítani az elektronikus úton biztosított információkat az elektronikus eszközök tartalmáról való tájékoztatás céljából? Azonosítható-e a QR-kód szimbólummal (pl. a „fogyasztók tájékoztatása” kifejezésre szánt „i” betűvel), vagy kifejezetten megszövegezéssel kell utalni azokra a kötelező információkra, amelyekhez a QR-kód vezet? Túl nagy terhet jelentene-e a megszövegezés, és fennállna-e a belső piac széttöredezettségének kockázata?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást feltűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen látható, jól olvasható és adott esetben letörölhetetlen legyen. Nem rejthető el, nem tehető kivehetetlenné, nem vonhatják el róla a figyelmet vagy szakíthatják meg azt más írott vagy képi anyagok vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyagok. Amennyiben a címkén nincs egyértelmű utalás az elektronikus úton biztosított információk tartalmára vonatkozóan, a fogyasztók nehezen tudják értelmezni a linken elérhető (kötelező vagy nem kötelező) információk jellegét. Ez rejtett, nem szembetűnő és nem könnyen látható kötelező információnak tekinthető.

A QR-kód megjelenítésének ezért egyértelműnek kell lennie a fogyasztók számára annak tartalma, azaz az elektronikus úton biztosított kötelező információk tekintetében. Az általános kifejezések vagy szimbólumok (például az „i” betű) nem elegendőek e rendelkezés követelményeinek teljesítéséhez. Amennyiben az elektronikus úton biztosított (pl. QR-kóddal azonosított) információ az összetevők felsorolása, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett kifejezést kell használni, az egyéb élelmiszerek papírcímkéi esetében alkalmazott jelenlegi gyakorlatnak megfelelően (azaz a kifejezésnek tartalmaznia kell az „összetevők” szót).

A használt kifejezéseket illetően a nyelvhasználati szabályok ugyanazok a szabályok, amelyek a közös piacszervezésről szóló rendelet 119. cikkében említett egyéb kötelező adatokra vonatkoznak, azaz a közös piacszervezésről szóló rendelet 121. cikkében különös szabályként meghatározott szabályok.

39.   Előreláthatólag melyik szervezet lesz felelős annak ellenőrzéséért, hogy a felhasználói adatokat nem gyűjtik és nem követik nyomon, illetve hogy az információkat nem kereskedelmi vagy marketingcélú egyéb információkkal együtt jelenítik-e meg?

A közös piacszervezésről szóló módosított rendelet 119. cikkének (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések – amelyek azokat a követelményeket állapítják meg, melyek az elektronikus úton biztosított tápértékjelölés és összetevő-felsorolás esetében alkalmazandók – a szőlőből készült termékek esetében két kötelező címkézési adatra utalnak, a közös piacszervezésről szóló rendelet 119. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.

A közös piacszervezésről szóló módosított rendelet 90. cikkének a) pontja utal a forgalmazási szabályokkal kapcsolatos ellenőrzésekre és büntetésekre. Az említett cikk (1) bekezdése meghatározza a közös piacszervezésről szóló rendelet 119. cikkének (1) bekezdésében említett azon termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos tagállami felelősségi köröket, amelyeket nem a rendeletnek megfelelően címkéztek. Ugyanezen cikk (3) bekezdése a tagállamok által annak ellenőrzése érdekében elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozik, hogy bizonyos termékek, köztük a bor, megfelelnek-e a közös piacszervezésről szóló rendeletben meghatározott forgalmazási szabályoknak.

A fent említett rendelkezések teljesítésének ellenőrzését ezért ugyanazon tagállami hatóságoknak kell végezniük, amelyek a szőlőből készült termékek címkézésének és kiszerelésének ellenőrzéséért felelősek.

40.   Joga van-e a fogyasztónak ahhoz, hogy a QR-kód segítségével hozzáférhető kezdőoldalhoz (landing page) hosszabb ideig férjen hozzá? Fog-e a Bizottság ajánlást tenni arra vonatkozóan, hogy a bor értékesítését követően mennyi ideig legyen elérhető a QR-kód?

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 12. cikke előírja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatásnak rendelkezésre kell állnia, és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie valamennyi élelmiszer esetében. Az elektronikus úton (pl. QR-kódon keresztül) biztosított kötelező információknak a fizikai címkén feltüntetett információkkal egyenértékű módon kell hozzáférhetőnek maradniuk, azaz legalább azon időszak alatt rendelkezésre kell állniuk, amikor a meghatározott kategóriába tartozó borászati termék várhatóan továbbra is alkalmas marad a szokásos tárolási körülmények között történő fogyasztásra, annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a termék várható élettartama során bármikor hozzáférjenek a kötelező információkhoz. E tekintetben az információk feltüntetése és pontossága az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős vállalkozó felelőssége, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerint az élelmiszer-vállalkozók felelősek az élelmiszereket kísérő információkban általuk tett bármilyen változtatásért.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32013R1308&qid=1697529611776

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 435., 2021.12.6., 262. o.).

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2021.435.01.0262.01.HUN

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex%3A32011R1169

(4)  A Bizottság (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 9., 2019.1.11., 2. o.).

https://eur-lex.europa.eu/eli/reg_del/2019/33/oj?locale=hu

(5)  A Bizottság (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 149., 2019.6.7., 1. o.).

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/ALL/?uri=CELEX:32019R0934

(6)  A Bizottság közleménye (2017. július 13.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet II. mellékletében felsorolt, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek élelmiszerekben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatásról (HL C 428., 2017.12.13., 1. o.). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017XC1213(01)

(7)  https://food.ec.europa.eu/system/files/2016-10/labelling_nutrition-vitamins_minerals-guidance_tolerances_1212_en.pdf

(8)  https://food.ec.europa.eu/system/files/2016-10/labelling_nutrition-vitamins_minerals-guidance_tolerances_summary_table_012013_en.pdf

(9)  A Bizottság közleménye a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről és válaszokról (HL C 196., 2018.6.8., 1. o.).

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52018XC0608%2801%29