Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52022IP0114

Az Európai Parlament 2022. április 6-i állásfoglalása az állampolgári ismeretek oktatására irányuló intézkedések végrehajtásáról (2021/2008(INI))

HL C 434., 2022.11.15, p. 31–41 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 434., 2022.11.15, p. 22–32 (GA)

2022.11.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/31

P9_TA(2022)0114

Az állampolgári ismeretek oktatására irányuló fellépések végrehajtása

Az Európai Parlament 2022. április 6-i állásfoglalása az állampolgári ismeretek oktatására irányuló intézkedések végrehajtásáról (2021/2008(INI))

(2022/C 434/06)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 10. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. és 165. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

—

tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira, különösen a 4. célra (minőségi oktatás) és a 4.7. célkitűzésre,

—

tekintettel „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

—

tekintettel az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i állásfoglalására a lányok társadalmi szerepvállalásának ösztönzéséről az oktatáson keresztül az Európai Unióban (1),

—

tekintettel a Bizottság „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i közleményére (COM(2020)0698),

—

tekintettel a digitális oktatási politika kialakításáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Európa Tanács által kidolgozott, a demokratikus kultúra építéséhez szükséges kompetenciák referenciakeretére,

—

tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az európai fiatalok körében a demokratikus tudatosság és a demokratikus szerepvállalás előmozdításáról szóló következtetésekre (3),

—

tekintettel az Európa Tanács demokratikus polgársággal és emberi jogokkal kapcsolatos oktatásról szóló chartájára,

—

tekintettel a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló cselekvési tervről szóló, 2021. március 4-i bizottsági közleményre (COM(2021)0102),

—

tekintettel a szociális jogok európai pillérére, amelyet az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki és írt alá,

—

tekintettel „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén – az Európai Bizottság hozzájárulása a 2017. november 17-i göteborgi vezetői találkozóhoz” című, 2017. november 14-i bizottsági közleményre (COM(2017)0673),

—

tekintettel az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról szóló, 2016. június 14-i bizottsági közleményre (COM(2016)0379),

—

tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményre (COM(2020)0274),

—

tekintettel a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027: Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0624),

—

tekintettel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerére (Oktatás és képzés 2020), és különösen annak a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítására irányuló célkitűzésére,

—

tekintettel az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0625),

—

tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra (4),

—

tekintettel a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra (5),

—

tekintettel az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló, 2021. február 19-i tanácsi állásfoglalásra (6),

—

tekintettel a fiatalok döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása során a többszintű kormányzás megerősítéséről a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2021. május 17-én elfogadott következtetésekre (7),

—

tekintettel a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló, 2015. március 17-én aláírt nyilatkozatra (2015. évi párizsi nyilatkozat),

—

tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia 1. európai polgári vitacsoportjának „Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek / Oktatás, kultúra, ifjúság és sport / Digitális átalakulás” című jelentésére,

—

tekintettel a 2021. évi Európai Ifjúsági Rendezvény „Az Európa jövőjéről szóló konferencia számára készített ifjúsági ötletjelentés” című jelentésére,

—

tekintettel a Bizottság „Állampolgári ismeretek oktatása az európai iskolákban, 2017” című, 2017. november 7-i Eurydice-jelentésére,

—

tekintettel az Európai Föderalisták Uniójának (UEF) a valenciai UEF XXVII. európai kongresszusán, 2021. július 4-én elfogadott, az európai állampolgársággal kapcsolatos oktatás szisztematikus megközelítéséről szóló állásfoglalására,

—

tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának az európai oktatási térségről és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó oktatási és képzési stratégiai keretről szóló, 2021. májusi tájékoztatójára,

—

tekintettel a Bizottság „Egyenlőség az iskolai oktatásban Európában – Struktúrák, szakpolitikák és hallgatói teljesítmény” című, 2020. október 19-i Eurydice-jelentésére,

—

tekintettel a „2020. évi jelentés az uniós polgárságról: A polgárok felhatalmazása és jogaik védelme” című, 2021. december 15-i bizottsági jelentésre (COM(2020)0730),

—

tekintettel az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2020. december 3-i bizottsági közleményre,

—

tekintettel a Bizottság európai oktatási és képzési szakértői testülete által 2019. december 7-én közzétett, a tanulás jövőjéről szóló 2019. évi fórum megállapításainak és megbeszéléseinek összefoglalójára,

—

tekintettel az „Európai uniós polgárság és demokrácia” című, 2020. júniusi bizottsági jelentésre,

—

tekintettel a Jean Monnet hálózat 2017. évi iránymutatásaira a tanárok és oktatók számára a gyermekek európai identitásáról és állampolgárságáról,

—

tekintettel „A polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdítása – Az európai oktatáspolitikai fejlemények áttekintése a 2015. március 17-i párizsi nyilatkozatot követően” című, 2015. március 18-i bizottsági jelentésre,

—

tekintettel a 2018. és 2020. évi Oktatási és Képzési Figyelőre,

—

tekintettel az Európai Oktatási és Képzési Szakértői Testület befogadásról és polgárságról szóló vitaanyagára,

—

tekintettel az európai uniós ismeretek iskolai elsajátításáról szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel „Az európai oktatási térség: közös, holisztikus megközelítés” című, 2021. november 11-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel „Az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentés: A polgárok jogainak megerősítése a demokratikus átalakulás uniójában” című, 2017. december 12-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel „A polgárokkal folytatott párbeszéd és a polgárok részvétele az uniós döntéshozatali folyamatokban” című, 2021. július 7-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0060/2022),

A.

mivel az oktatás alapvető jog és közjó, amelynek mindenki számára hozzáférhetőnek és ingyenesnek kell lennie; mivel a szociális jogok európai pillére kimondja, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív, egész életen át tartó oktatáshoz és képzéshez annak érdekében, hogy teljes mértékben és érdemi módon részt vehessen a társadalom életében; mivel az oktatást és a tanulást nem szabad pusztán a munkaerőpiacot szolgáló eszköznek tekinteni;

B.

mivel a helyi, regionális és globális hatásokkal járó új, rendszerszintű kihívások, mint például az éghajlatváltozás, a digitális átállás, a társadalmi és területi szakadékok vagy maga a szupranacionális politikai integráció szükségessé teszik az oktatási rendszerek megfelelő kiigazítását, beleértve az állampolgári ismeretek oktatását is; mivel a zöld átállás és a zöld megállapodás az állampolgári ismeretek oktatásának kiterjesztését szorgalmazza annak érdekében, hogy az magában foglalja a felelősségteljes fellépés szükségességét, nemcsak egy adott közösségen vagy társadalmon belül, hanem a bolygó egésze felé is; mivel a digitális átállás és a digitális menetrend nemcsak új lehetőségeket nyit meg az aktív polgári szerepvállalás és az online demokratikus részvétel előtt, hanem magában foglalja a félretájékoztatás és a dezinformáció jelentette kockázatokat és fenyegetéseket is; mivel az aktív digitális polgárságnak figyelembe kell vennie és kezelnie kell a generációk közötti digitális szakadékot; mivel a helyi, nemzeti és európai médiának az európai kultúra és történelem népszerűsítésébe való bevonása a nyilvános vita és a polgári szerepvállalás fontos része;

C.

mivel az állampolgári ismeretek oktatását többszintűnek kell tekinteni, amely magában foglalja a polgárság helyi, regionális, nemzeti, európai és globális dimenzióját; mivel a globalizáció és az európai integráció jelenlegi folyamata megköveteli, hogy az európaiak új generációja több szinten is egyre nagyobb politikai szerepvállalást tanúsítson, hogy képes legyen arra, hogy nemzetközi szinten éljen és dolgozzon, valamint arra, hogy mindennapjaiba integrálja a sokszínűséget; mivel a kritikus gondolkodás, az interperszonális készségek és a polgári kompetenciák egyre fontosabbak a munkaerőpiacon és a társadalmi életben; mivel a társadalmak egyre sokszínűbbé válnak, és emiatt a kultúrák és a származás sokféleségének tiszteletben tartása, valamint a nők, az LMBTIQ-személyek vagy a kisebbségek elleni bármiféle megkülönböztetés elutasítása egyre fontosabbá válik Európában;

D.

mivel az állampolgári ismeretek oktatása ágazatközi megközelítésből és a formális, nem formális és informális oktatási formák közötti kölcsönös együttműködésből fakad; mivel az állampolgári ismeretek oktatása lehetővé teszi az oktatók és a tanulók számára az értékek, attitűdök, készségek és ismeretek felfedezését és a világ közös megértését, többek között a részvételen alapuló pedagógia révén;

E.

mivel a tagállamokban megfigyelt társadalmi-politikai változások – a társadalmi polarizációtól és az intézményekbe vetett alacsony bizalomtól a demokratikus visszacsúszásig, a jogállamiság erodálódásáig, a kirekesztő nacionalizmusig és az euroszkepticizmus politikai célú eszközként való felhasználásáig –, valamint a szélsőséges mozgalmak térnyerése, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formájának újbóli megjelenése, az önkényuralom, a félretájékoztatás és a dezinformáció súlyos fenyegetést jelenthetnek az európai demokráciákra nézve, és destabilizálhatják az EU egészét; mivel az állampolgári ismeretek oktatásának formális, nem formális és informális keretek között, az egész életen át tartó tanulás révén történő megerősítése fontos szerepet játszhat e tendencia leküzdésében és egy nyitottabb politikai diskurzus elindításában, valamint a polgárok nemzeti és európai szintű politikai és jogalkotási folyamatokba való nagyobb mértékű részvételének ösztönzésében;

F.

mivel az Unió politikai támogatottsága inkább érzelmekben, attitűdökben és értékekben nyilvánul meg, mintsem ennek a polgárok mindennapi életére gyakorolt konkrét hatásában; mivel a polgárok, különösen a fiatalok körében hiányzik az Unió demokratikus folyamataihoz és részvételi mechanizmusaihoz való közelség és azok megértése; mivel az állampolgári ismeretek oktatásának megújult európai lendülete arra ösztönözheti a fiatalokat, hogy részt vegyenek a választásokban, korlátozva a szélsőséges és populista diskurzusok vonzerejét, ezáltal erősítve a társadalmi kohéziót is;

G.

mivel a dinamikus európai polgárság kialakulását tudásbeli és érzelmi szakadék akadályozta, valamint a polgárok részvételét és a párbeszédet lehetővé tevő mechanizmusok hiánya; mivel az európai identitás kiegészíti azokat a többszörös helyi, nemzeti, földrajzi, kulturális vagy egyéb identitásokat, amelyekkel egy személy rendelkezhet; mivel az EU elégtelen ismerete vagy ismeretének hiánya, valamint működésének és hozzáadott értékének csekély ismerete a demokratikus deficit érzékelését erősítheti, és bizalmatlansághoz, polgári szerepvállalástól való elforduláshoz és euroszkepticizmushoz vezethet a tagállamokban;

H.

mivel az „Európai uniós ismeretek iskolai elsajátítása” című, 2016. április 12-i állásfoglalásában felszólította a Bizottságot, hogy biztosítson közös keretet, és dolgozzon ki iránymutatásokat az EU-ról való tanulás konkrét példáival együtt annak érdekében, hogy előmozdítsa az Európai Unió által a polgárai számára nyújtott előnyökkel kapcsolatos objektív és kritikus gondolkodást;

I.

mivel az európai oktatási térségről szóló, 2021. november 11-i állásfoglalásában azt szorgalmazza, hogy az európai oktatási térség tegye lehetővé a tanulók, a tanárok és a tudás nagyobb áramlását, előmozdítva az európai összetartozás érzését és a polgári tudatosságot, garantálva a jogokat és az értékeket, méltányos lehetőségeket és esélyegyenlőséget biztosítva, valamint javítva a társadalmi kohéziót;

J.

mivel a Bizottság nem tett semmilyen jelentős, rendszerszintű kezdeményezést ezen a stratégiai területen; mivel a meglévő uniós programok, például az Erasmus+ vagy az Európai Szolidaritási Testület még mindig jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkeznek az állampolgári ismeretek oktatása végrehajtásának javítására a programok formális, nem formális és informális tanulási komponenseinek stratégiaibb megközelítése, valamint az erőforrások jobb összehangolása révén; mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak többet kell tenniük az Európai Unióval, valamint a konkrét jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos információáramlás javítása és fokozása érdekében;

K.

mivel számos tagállam nemzeti önkéntességi rendszereket fejlesztett ki; mivel e rendszerek létrehozása és fejlesztése fontos a gyakorlati állampolgári ismeretek oktatásának előmozdítása, a társadalmi kohézió erősítése, a közérdekű ügyek érdekében való mozgósítás lehetővé tétele – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára – , valamint a résztvevők személyes és szakmai fejlődéséhez való hozzájárulás szempontjából; mivel a nagyobb mértékű európai polgári mobilitás hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalokban erősödjön az európai közösséghez tartozás érzése, ezáltal erősítve a polgárok Európájának kialakulását; mivel a nemzeti önkéntességi rendszerek természetes kapuként szolgálhatnak a fiatalok – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők – európai mobilitásához;

L.

mivel az 1996-ban létrehozott Európai önkéntes szolgálat utódjaként 2018-ban létrehozott Európai Szolidaritási Testület az önkéntességre vonatkozó általános európai mobilitási program, de a 2021–2027-es időszakban korlátozott költségvetéssel rendelkezik; mivel nagyobb szinergiákat és együttműködést kell kialakítani az Európai Szolidaritási Testület és a nemzeti önkéntességi rendszerek, valamint az Európai Szolidaritási Testületen keresztül a meglévő nemzeti önkéntességi rendszerek között;

Az állampolgári ismeretek oktatásának helyzete az EU-ban

1.

 sajnálja, hogy az állampolgári ismeretek oktatásának nincs közös meghatározása; úgy véli, hogy az állampolgári ismeretek oktatása a tudás, a készségek, a módszerek, az eszközök, a tartalom, a kompetenciák, az attitűdök, az értékek és a gondozás kombinációját foglalja magába, és elengedhetetlen a szolidaritás és az összetartozás érzésének megteremtéséhez;

2.

 úgy véli, hogy az állampolgári ismeretek oktatásának minimális megértése biztosítja bizonyos politikai, jogi, társadalmi, környezeti és gazdasági fogalmak és struktúrák elméleti megértését, beleértve az európai szintre vonatkozókat is, valamint a globális fejleményekét, az oktatás és képzés szintjének megfelelően, gyakorlati tapasztalatokkal kiegészülve; rámutat a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség fontosságára az állampolgári ismeretek oktatásának szerves részeként; kitart amellett, hogy az Unióban pedagógiai megújulásra, valamint egy az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati megközelítés elfogadására van szükség; javasolja az állampolgári ismeretek oktatásának az Európa Tanács demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről szóló chartájában és az Európa Tanácsnak a demokratikus kultúra építéséhez szükséges kompetenciakeretében szereplő fogalommeghatározásai alkalmazását;

3.

 aggódik amiatt, hogy a nemzeti tantervekben csak korlátozott hangsúlyt kapnak a polgárság európai és globális aspektusai; aggodalommal állapítja meg, hogy az EU-ban tanuló diákoknak csak a fele számol be arról, hogy az iskolában lehetősége nyílik arra, hogy Európáról tanuljon; kiemeli, hogy az európai országok közötti együttműködés diákok általi támogatása és a magasabb szintű állampolgári ismeretek között pozitív kapcsolat állt fent; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok tanterveiben egyre nagyobb a feszültség a nemzeti és az európai szint között; aggodalmát fejezi ki az állampolgári ismeretek oktatásának túlzott átpolitizálódása és annak következményei, például az ismétlődő és drasztikus tantervváltozások miatt, és megismétli, hogy hosszú távú stabilitásra és koherenciára van szükség az állampolgári ismeretek oktatása terén;

4.

 hangsúlyozza, hogy a társadalmi-politikai és globális változások szükségessé teszik az állampolgári ismeretek oktatása jelenlegi minősége és megközelítése szintjének jelentős növelését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tanulmányi eredmények tekintetében a férfi diákok jelentősen elmaradnak női kollégáiktól (13); aggódik az átlagos polgári ismeretek tekintetében a tagállamok között és a tagállamokon belül tapasztalható egyensúlyhiányok miatt; megjegyzi, hogy a vidéki, távoli, szociálisan hátrányos helyzetű régiókban és legkülső régiókban élő diákok további akadályokkal szembesülnek az állampolgári ismeretek oktatásában való részvételük során; megerősíti, hogy minden tanuló számára biztosítani kell az állampolgári ismeretek magas színvonalú oktatásához való hozzáférést, különös figyelmet fordítva – egyéb források mellett – a finanszírozással és az infrastruktúrával kapcsolatos sajátos szükségleteikre, ami elengedhetetlen az európai oktatási térség sikeres létrehozásához;

5.

 rámutat arra, hogy bár az állampolgári ismeretek oktatásának egyes szempontjai jelen vannak a legtöbb nemzeti tantervben, jelentős különbségek vannak a tagállamok között és a tagállamokon belül a tantárgy oktatási szintje, a tantárgyra fordított összes óra, annak tartalma és az alkalmazott módszertanok tekintetében; megjegyzi, hogy csak néhány tagállam rendelkezik strukturált értékelésekkel, célkitűzésekkel, pedagógiai iránymutatásokkal vagy a tanároknak szóló speciális képzéssel; megjegyzi, hogy még azokban az esetekben is, amikor ezek az elemek jelen vannak, szakadék tátong a nemzeti programok és azok hatékony iskolai végrehajtása között;

6.

 emlékeztet arra, hogy az oktatás minősége van a legerősebb hatással a hatékony tanulásra, és hogy ezért az állampolgári ismeretek oktatása és különösen az állampolgári ismeretek oktatásának európai és globális dimenziói tekintetében prioritásként kell kezelni a tanárok és oktatók alap- és továbbképzését, függetlenül a tantárgyi szakosodástól;

7.

 kiemeli, hogy az állampolgári ismeretek oktatásának hatékony tanítására és értékelésére vonatkozó alapos kutatás hiánya, valamint az ehhez szükséges megfelelő pedagógiai eszközök hiánya akadályozza az állampolgári ismeretek oktatásának hatékony tanítását; megjegyzi, hogy néhány empirikus bizonyíték arra utal, hogy az „egész iskola” vagy a „teljes közösség” megközelítés pozitív hatást gyakorol a polgári kompetenciákra és attitűdökre; úgy véli, hogy az állampolgári ismeretek oktatásának megközelítése során figyelembe kell venni a részvételen alapuló pedagógiai módszereket annak érdekében, hogy a tanulók megtapasztalhassák az állampolgárságot annak minden dimenziójában, valamint szerepüket az Európai Unió, a tagállamok, az egyén és a társadalom egészének szintjén;

8.

 sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alapfokú szakoktatásban és -képzésben, valamint a felnőttoktatásban nem fordítanak figyelmet az állampolgári ismeretek oktatására; kéri, hogy az állampolgári ismeretek oktatását az oktatás minden szintjén biztosítsák, a tanulók sajátos jellemzőihez és szükségleteihez igazítva azt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem helyeznek hangsúlyt a generációk közötti párbeszédet megkönnyítő, generációk közötti tanulási környezet értékére;

9.

 úgy véli, hogy nem lehet elég korán elkezdeni az ismeretszerzést a polgárságról regionális, nemzeti, európai és globális szinten; megjegyzi, hogy a koragyermekkori nevelés fontos szerepet játszik a kritikus szociális és érzelmi készségek fejlesztésében, és ezáltal elültetjük a jóllét, a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, a megértés és a közös értékek magvait;

10.

 emlékeztet a nem formális és informális tanulás – többek között az önkéntesség, a mentorálás, a vita és a sport – alapvető pedagógiai szerepére a szociális és állampolgári készségek, kompetenciák és magatartásformák fejlesztésében, valamint a felelősségteljesen gondolkodó és aktív polgárok nevelésében;

Uniós szakpolitikák az állampolgári ismeretek oktatása terén

11.

 sajnálja, hogy az állampolgári ismeretek oktatása előmozdításának szükségességével és a közös európai értékek oktatásával kapcsolatos európai szintű politikai konszenzus nem öltött testet konkrét célkitűzésekben, célokban, referenciaértékekben és fellépésekben, és arra a következtetésre jut, hogy az állampolgári ismeretek oktatására irányuló politikák végrehajtása nem történt meg maradéktalanul;

12.

 úgy véli, hogy az uniós programok korlátozott mértékben járulnak hozzá az állampolgári ismeretek oktatása bizonyos dimenzióinak előmozdításához, főként a kifejezett közvetlen támogatás hiánya, a korlátozott források és az egyenlőtlen földrajzi lefedettség miatt; sajnálja, hogy a kapcsolódó uniós finanszírozású projektek eddig nem jártak széles körben hosszú távú hatással;

13.

 úgy véli, hogy uniós szinten hiányzik a szakpolitikai koherencia az állampolgári ismeretek oktatása terén, és hogy jelenleg nincs olyan politikai eszköz, amely strukturált módon egyesítené az összes érintett szervet és hatóságot;

14.

 arra a következtetésre jut, hogy az olyan uniós programok, mint többek közt az Erasmus+, az Horizont Európa, az Európai Szolidaritási Testület, a Jogok és értékek program vagy a Kreatív Európa, többnyire közvetetten hozzájárultak az állampolgári ismeretek oktatásának aktív biztosításához; megjegyzi azonban, hogy ezek nem voltak képesek szisztematikus, tartós hatást kifejteni;

15.

 megerősíti, hogy az EUSZ 9., 10., 165. és 166. cikke és a Charta alapján az EU elsődleges felelőssége, hogy előmozdítsa az uniós polgársággal kapcsolatos oktatást, amely biztosítja, hogy polgárai jobban megismerjék a demokratikus államok uniójaként működő európai projektet, ezáltal garantálva polgárai számára az uniós szintű politikai életben és döntéshozatalban való teljes körű részvétel jogát;

16.

 kiemeli az arra irányuló szándékot, hogy közös tudományos program révén ösztönözzék a közös európai identitást, és hogy az oktatásba erőteljesen integrálják az európai dimenziót, amint azt a polgárok az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében kifejezték, valamint kiemeli az európai fiatalok azon igényét, hogy az Európa kínálta lehetőségekkel és előnyökkel kapcsolatos ismereteket építsék be a tantervekbe;

17.

 megjegyzi, hogy néhány tagállam elismeri, hogy az uniós szakpolitikai fejlemények pozitív hatást gyakorolnak az állampolgári ismeretek oktatása terén az oktatás átalakításának előmozdítására;

18.

 aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem lép fel hatékonyan az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetencia 2018. évi „Állampolgársági kompetencia” elnevezésű keretének előmozdítása terén, miközben más alapvető kompetenciák megjelennek az Oktatás és képzés 2020 keret referenciaértékeiben, vagy azokat célzott kompetenciakeretek támogatják a nemzeti szintű oktatás és alkalmazás megkönnyítése érdekében;

19.

 felhívja a figyelmet arra, hogy a 2021. évi Európai Polgár díjat a diákok vitakezdeményezései kapták; úgy véli, hogy a fokozódó polarizáció légkörében a demokratikus vita fontosabb, mint valaha; úgy véli, hogy a vitához szükséges készségek és kompetenciák előmozdítása az állampolgári ismeretek oktatásának szerves részét képezi;

20.

 megjegyzi, hogy az állampolgári ismeretek oktatása fontos szerepet játszik az éghajlatvédelmi átállással kapcsolatos tudatosság növelésében és a fenntartható fejlődési célok 2030-ig történő elérésében; hangsúlyozza az állampolgári ismeretek oktatása és a fenntarthatóságot szolgáló oktatás közötti kapcsolatot, valamint annak fontosságát, hogy összehangolják a mindkét terület szakpolitikákba, tantervekbe, pedagógiai megközelítésekbe és módszerekbe való beépítésére irányuló erőfeszítéseket a formális, nem formális és informális tanulás és oktatás keretében;

Ajánlások az európai állampolgári ismeretek oktatásának megújítására

21.

 ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák, vizsgálják felül és frissítsék oktatási rendszerüket – minden unióval kapcsolatos tantervtartalommal együtt az oktatás minden szintjén, beleértve a szakoktatást és szakképzést is –, azzal a céllal, hogy megerősítsék az uniós dimenziót, ugyanakkor nyomatékosan ösztönözve erre a régiókat és a helyi hatóságokat is, különösen amikor közvetlen hatáskörük van az oktatási rendszerek tekintetében;

22.

 e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai állampolgársági ismeretek oktatásában figyelembe vegyék a nyelvi sokszínűséget, kellő figyelmet fordítva a kisebbségi és regionális nyelvekre, valamint a veszélyeztetett nyelvekre;

23.

 ismételten felhívja a tagállamokat és az oktatási közösséget, hogy vonjanak be mindenkit, köztük a migráns háttérrel rendelkezőket, a migránsokat, a menekülteket és a vallási közösségeket kétirányú, tiszteletteljes és a polgári szerepvállalást erősítő folyamatokba, biztosítva a polgári és kulturális életben való aktív részvételt; úgy véli, hogy a globális polgárság fontos eleme annak elősegítése, hogy a polgárok jobban megértsék a migránsok utazásainak történelmi és személyes okait, beleértve a gyarmatosítást, valamint a közös kulturális hátteret;

24.

 kéri a tagállamokat, hogy fokozzák és bővítsék a tanárok, oktatók, családok és a tágabb oktatási közösség kezdeti és folyamatos szakmai és egész életen át tartó fejlődési lehetőségeit, és biztosítsanak számukra megfelelő támogatást és forrásokat az állampolgári ismeretek oktatásához, amelyeket az összes érintett szereplővel szoros együttműködésben, uniós és nemzeti szinten dolgoznak ki;

25.

 e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy hasonlóan az európai digitális kompetenciakerethez, az európai vállalkozói kompetenciakerethez, a személyes, szociális és tanulási kulcskompetenciák európai keretrendszeréhez, valamint a közelmúltban elindított európai fenntarthatósági kompetenciakerethez – amely kapcsolatokat épít ki az összes keretrendszer között –, dolgozzon ki közös polgári oktatási kompetenciakeretet a tanárok és a diákok számára az „állampolgárság” kulcskompetencia terén, beleértve az oktatók többnyelvű és interkulturális kompetenciáit és figyelembe véve a helyi, regionális, nemzeti, európai és globális szférát;

26.

 hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani és ösztönözni kell a mobilitási lehetőségeket, a társaktól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét az oktatók körében; úgy véli, hogy a 2021–2027-es Erasmus+ program hibrid és rugalmas mobilitási jellemzői lehetőséget kínálnak a jelenlegi és jövőbeli tanárok mobilitásának növelésére; ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a tanárok rövid távú mobilitását, és hozzon létre hosszú távú mobilitási partnerségeket, kihasználva a digitális eszközöket anélkül, hogy felváltaná a fizikai mobilitást és a személyközi csereprogramokat;

27.

 felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ösztönözzék és segítsék elő az uniós témákról szóló magas színvonalú, munkaidőn belüli képzést a tanárok, az egyéb oktatási személyzet, valamint az ifjúsági vezetők és oktatók számára, beleértve a külföldi modulokat is, lehetővé téve számukra, hogy képzésük egy részét egy másik tagállamban töltsék, és biztosítva az uniós ismeretek oktatására való képesítésük elismerését;

28.

 felszólít az „Euro Teacher” címke létrehozására és népszerűsítésére; ismételten kéri az „Erasmus+ tanárképző akadémiák” népszerűsítését és fejlesztését az oktatás európai dimenziójának előmozdítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy szenteljen pályázati felhívást egy Erasmus+ tanári akadémiának, ahol állampolgári ismereteket oktatnak a formális és a nem formális ágazatból érkező tanárok, oktatók és tanulók számára, beleértve a szakoktatást és -képzést is;

29.

 felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szinergiákat az állampolgári ismeretek oktatása rendszerszintű hatásának növelése érdekében, és működjenek együtt egy tanári alapképzési modul kidolgozásában, amely megismerteti a tanárokkal az európai oktatási rendszereket, a legjobb pedagógiai gyakorlatokat, az uniós csereprogramok platformjait, az európai értékeket tükröző és az állampolgári ismeretek oktatása európai kultúrájának kialakulását elősegítő eszközöket és partnerségeket, elismerve ugyanakkor az Európán belüli különbségeket; hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú képzési modult be kell építeni a tanárképző akadémiák programjába;

30.

 felszólít a nem formális és informális tanulás – többek között az ifjúsági munka és az önkéntesség – során szerzett állampolgári kompetenciák elismerésére és érvényesítésére, valamint a formális, a nem formális és az informális tanulás közötti kapcsolatok erősítésére az állampolgári ismeretek oktatásában;

31.

 úgy véli, hogy az Oktatás és képzés 2020 utáni együttműködési keretben figyelmet kell fordítani az állampolgári ismeretek oktatására vonatkozó olyan tantervek és nemzeti értékelések kidolgozására, amelyek az Európa Tanács demokratikus kultúrára vonatkozó európai referenciakeretével és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai referenciakeretével összhangban integrálják a téma valamennyi releváns aspektusát, különös tekintettel a szociális és állampolgári kompetenciákra, figyelembe véve az informális és nem formális oktatást, annak koordinációját és elősegítését is;

32.

 felszólít egy új, az állampolgári ismeretek oktatásával foglalkozó munkacsoport létrehozására, amely a 2015. évi párizsi nyilatkozat után létrehozott, a közös értékek és az inkluzív oktatás előmozdításával foglalkozó „Oktatás és képzés 2020” munkacsoport munkáját követi nyomon;

33.

 felszólít kézzelfogható és mérhető célkitűzések és referenciaértékek kidolgozására az állampolgári ismeretek oktatására vonatkozóan, beleértve az európai állampolgári ismeretek oktatását is, az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretében, az európai térség érdekében és a 2021–2030-as időszakot követően; rámutat, hogy e célkitűzéseket 2025-re vonatkozó célokká kell alakítani, a hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó konkrét célokkal, és azokat bele kell foglalni az európai állampolgári ismeretek oktatására vonatkozó egyedi cselekvési tervbe, figyelembe véve az egész életen át tartó tanulás perspektíváját, a kisgyermekkortól kezdve;

34.

 hangsúlyozza, hogy strukturáltabb megközelítésre van szükség az uniós programok – nevezetesen az Erasmus+, a Horizont Európa, az Európa a polgárokért, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület és jogutódjai – állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatos projektjei eredményeinek azonosítása és terjesztése tekintetében, hogy Unió-szerte fokozni lehessen az eredményeket, az Európai Parlament folyamatba való bevonása mellett; úgy véli, hogy e célból uniós szinten állandó felülvizsgálati és elemzési mechanizmust kell létrehozni a bevált gyakorlatok azonosítására, amelyek széles körben terjeszthetők és bővíthetők a rendszerszintű és tartós szakpolitikai változásokhoz való hozzájárulás érdekében;

35.

 hangsúlyozza, hogy határozottan elő kell mozdítani az arra irányuló kutatást, hogy miként lehet a legjobban tanítani és értékelni az állampolgári ismeretek oktatását, és különösen a koragyermekkori nevelés keretében, valamint a formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek szerepét, valamint végrehajtásának nyomon követését az összes tagállamból származó elegendő és naprakész összehasonlító adatok alapján; hangsúlyozza a 2. kulcsintézkedés, a 3. kulcsintézkedés, a Jean Monnet tanszékek és a Horizont Európa fontosságát; üdvözli, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Erasmus+ programban a 2. kulcsintézkedés nagyobb hangsúlyt fektet a „közös értékekre, a polgári szerepvállalásra és részvételre”;

36.

 hangsúlyozza, hogy a meglévő hálózatok megerősítése és az ilyen típusú képzésekhez igazított új tantervek kidolgozása révén többet kell beruházni az Európai Unióval kapcsolatos oktatási formákba iskolai és egyetemi szinten; felszólít az európai ügyekkel foglalkozó szakosodott karok bevonására az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatos legjobb tanítási módszereik és eszközök kutatásába és alkalmazásába, a rendelkezésre álló uniós alapok és források felhasználásával;

37.

 hangsúlyozza, hogy az állampolgári ismeretek oktatása lényegi összehangolásának együtt kell járnia a digitális kompetenciák és oktatás biztosításával, ha az nem csupán a digitális transzformáció követelményeinek való megfelelés, hanem a digitális média felelősségteljes használatának biztosítása is;

38.

 ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki közös és részvételen alapuló oktatási kutatást, különösen uniós szinten összehasonlítható tesztelést az állampolgári ismeretek oktatása terén, beleértve az uniós polgárságot is, pontosan meghatározott megbízatással és célkitűzésekkel az uniós hatáskörökön belül; javasolja, hogy végezzenek Eurobarométer tematikus felmérést a polgárok EU-val kapcsolatos általános ismereteiről, kibővítve az európai uniós polgárság és demokrácia jelenlegi sorozatának hatókörét;

39.

 felhívja a Bizottságot, hogy az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület mobilitási lehetőségeinek szerves részeként építsen be európai állampolgári ismeretekkel kapcsolatos tanulási modulokat és az Unió és a fogadó országok számára történelmi jelentőségű örökségi és emlékezeti helyszínekre irányuló látogatási programot a történelem interkulturális és párbeszéden alapuló megközelítésének előmozdítása, valamint az európai értékek és elvek megerősítése érdekében;

40.

 felhívja a Bizottságot, hogy aktívabban mozdítsa elő az állampolgári ismeretek oktatását valamennyi polgár, köztük a felnőttek számára is, és ezt vegye figyelembe a vonatkozó finanszírozási programokban és a munkacsoportokban; kéri a Bizottságot, hogy az európai készségfejlesztési program kezdeményezéseit kapcsolja össze a polgári kompetenciákkal, és vonja be a digitális polgárságot az európai digitális készségtanúsítvány kidolgozásába;

41.

 felszólít arra, hogy hozzanak létre európai címkét az állampolgári ismeretek oktatását aktívan előmozdító iskolák és egyetemek számára; felszólít egy olyan európai díj létrehozására, amely támogatja az Európáról szóló oktatást aktívan előmozdító oktatókat és helyi szereplőket;

42.

 kéri a Bizottságot, hogy értékelje a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program új egyedi ágának bevezetését az állampolgári ismeretek oktatásának előmozdítása érdekében, célzott költségvetési előirányzatokkal, valamint az Erasmus+ és a Horizont Európa keretében célzott pályázati felhívásokkal növelje az állampolgári ismeretek oktatására irányuló fellépéseket és tevékenységeket; sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető legjobban használja ki az ifjúság európai évét 2022-ben az európai polgárságot és identitást erősítő egyedi programok és fellépések kidolgozása érdekében;

43.

 úgy véli, hogy fontos a meglévő uniós szintű lehetőségek további terjesztése a szakoktatásban és -képzésben részt vevő oktatási közösség körében; fontosnak tartja, hogy testre szabott támogatást nyújtsanak a programokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében; felszólít, hogy valamennyi uniós szakoktatási és -képzési intézkedésben – különösen a szakképzési kiválósági központok tevékenységeiben – fektessenek kiemelt hangsúlyt az állampolgári ismeretek oktatására;

44.

 kiemeli az Európai Történelem Házának szerepét az olyan egyedi programok, eszközök és tevékenységek kidolgozásában, amelyek az európai integráció és annak alapvető értékei szilárd narratíváját alakítják ki, különösen az oktatás minden szintjén a diákok és a tanárok számára; kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt a Parlamenttel az Európai Történelem Háza decentralizálására szolgáló eszközök értékelésében annak érdekében, hogy – többek között a tagállamok és különösen az oktatási közösség részéről – kiszélesítsék a hozzáférhetőséget, többek között a tagállamok kulturális intézményeivel való fokozott együttműködés, az úttörő kiállítások és az állandó küldöttségek hálózata révén;

45.

 felszólít az európai polgári és állampolgári ismeretek oktatására vonatkozó átfogó európai stratégia kidolgozására, valamint az ennek végrehajtását előmozdító támogató platformok létrehozására, különös tekintettel a közös uniós demokratikus értékekre és elvekre, valamint az alapvető jogokra – például az emberi méltóságra, a demokráciára, a jogállamiságra, az emberi jogokra, az egyenlőségre, a toleranciára, a sokféleség tiszteletben tartására és a lelkiismereti szabadságra – azzal a céllal, hogy a polgárok jobban megértsék az uniós intézményeket, a hatáskörök megosztását, a döntéshozatali folyamatot és az uniós szakpolitikákat, felhívják a figyelmüket az uniós polgárság előnyeire, jogaira és kötelezettségeire, bővítsék az európai integrációs folyamattal, az uniós demokratikus folyamatokban és az uniós döntéshozatalban való aktív részvétel módjával kapcsolatos ismereteiket, valamint megerősítsék a közös összetartozás érzését;

46.

 ösztönzi az állampolgári ismeretek oktatása területén dolgozó civil társadalmi szervezeteket, intézményeket, szakértőket és szakembereket, hogy nyílt transznacionális hálózatokon keresztül fokozzák az együttműködést és alakítsanak ki szinergiákat; kiemeli, hogy a Networking European Citizenship Education (az európai állampolgári ismeretek oktatásának hálózata) szerepet játszott a fórumok biztosításában és az állampolgári ismeretek oktatásának nemzeti, európai és nemzetközi szinten történő előtérbe helyezésében; felszólít az ilyen európai hálózatok további intézményesítésére, mivel azok az Unión belül és kívül is fejlesztik és előmozdítják az állampolgári ismeretek oktatására irányuló kezdeményezéseket;

47.

 hangsúlyozza, hogy a stratégiának magában kell foglalnia az egész életen át tartó tanulást és a közösségi perspektívát, bevonva az informális és nem formális ágazatokat, valamint a vállalkozásokat és a nem kormányzati szervezeteket, különösen azokat, amelyek uniós finanszírozásban részesülnek, aminek közvetlenül hozzá kell járulnia az EU-val kapcsolatos ismeretek bővítéséhez a résztvevők és azon közösségek körében, amelyekben tevékenykednek;

48.

 úgy véli, hogy a stratégiának szinergiákat kell magában foglalnia az ifjúság területére vonatkozó uniós fellépésekkel, a rasszizmus és az idegengyűlölet valamennyi formája, az LMBTIQ-személyekkel szembeni gyűlölet, valamint a nőkkel és a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés elleni uniós politikákkal, kapcsolatot teremtve az EU rasszizmus elleni cselekvési tervével, valamint olyan finanszírozási eszközökkel, mint a Jogok, egyenlőség és polgárság program;

49.

 felszólít az állampolgári ismeretek oktatásának a vonatkozó uniós programokban való általános érvényesítésére, valamint az ezek közötti szinergiák megerősítésére az állampolgári ismeretek oktatása rendszerszintű hatásának növelése érdekében, többek között egy, az uniós polgársággal kapcsolatos modul bevezetése és biztosítása révén, amelyet az uniós strukturális alapokból finanszírozott projektek előtt vagy azokkal párhuzamosan, vagy az Erasmus+ vagy az Európai Szolidaritási Testület keretében megvalósuló mobilitási lehetőségként kell kezelni; úgy véli, hogy az uniós állampolgársági ismeretek oktatása modul felvételének mikrotanúsítványok révén történő tanúsítással kell járnia;

50.

 ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az EU-val kapcsolatos ismeretek iskolai elsajátítását az uniós tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások során;

51.

 hangsúlyozza, hogy új tantervek kidolgozása révén többet kell beruházni az Európai Unióval kapcsolatos oktatási formákba iskolai és egyetemi szinten, mind a formális, mind a szakoktatás és -képzés tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan ajánlásra, amely indikatív alapfokú, közép- és felsőfokú oktatást, valamint szakoktatást és -képzést, az uniós és globális állampolgári ismeretek oktatásáról szóló tantervet tartalmaz, amelyet a tagállamok önkéntesen fogadnak el, teljes mértékben tiszteletben tartva a Szerződés rendelkezéseit, különösen az EUMSZ 165. cikkét, amelyeket a tagállamok szakértőivel, az európai ügyekkel foglalkozó szakosodott karokkal, tanárokkal, oktatókkal, diákokkal és a szélesebb oktatási közösséggel közösen dolgoztak ki, és amelyeket az elterjedésüket elősegítő ösztönző intézkedések kísérnek; úgy véli, hogy az említett közös demonstrációs tanterveknek elő kell segíteniük az európai integráció történetének, a meglévő uniós intézmények szervezetének és struktúrájának jobb megértését, az európai választási és döntéshozatali folyamatok jobb megismerését, beleértve a polgároknak az EU demokratikus életében való részvételének eszközeit, ötvözve a tanulók igényeihez igazított különböző pedagógiai megközelítéseket és módszereket, beleértve az elméleti és projektalapú tanulást is;

52.

 felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatos munkáját annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban javítsák az állampolgári ismeretek oktatásához való hozzáférést és annak minőségét, és támogassák az állampolgári ismeretek oktatásának európai dimenzióját; úgy véli, hogy egy állandó struktúrának kell felelnie az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatos európai szintű szinergiák létrehozásáért, az erre a célra elkülönített uniós források kezeléséért, valamint a közös módszerekre, gyakorlatokra, eszközökre és tartalmakra irányuló erőfeszítések összehangolásáért; úgy véli, hogy az Unió által finanszírozott, az állampolgári ismeretek oktatására irányuló fellépések hatásának felméréséért és az adatgyűjtésért is a Bizottságnak kell felelnie a legsikeresebb fellépések terjesztése és fokozása céljából, és lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy ennek alapján politikai és jogalkotási kezdeményezéseket javasoljon e területen; úgy véli, hogy a Bizottságnak támogatnia kell az állampolgári ismeretek oktatására irányuló képzési lehetőségeket mind a tanárok, mind az oktatók számára, és ösztönöznie kell a nemzetek közötti cseréket;

53.

 úgy véli, hogy sürgősen el kell indítani az erre irányuló munkát egy adatgyűjtésre összpontosító megvalósíthatósági intézkedés bevezetésével, valamint a Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóságán és az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökségen belül az állampolgári ismeretek oktatásával foglalkozó külön egységek által koordinált, az állampolgári ismeretek oktatására irányuló intézkedések hatásának értékelésével; úgy véli, hogy ez lehetőséget kínálhat arra, hogy növeljék a tagállamok állampolgári ismeretek oktatására irányuló intézkedéseinek és azok végrehajtásának támogatását és összehangolását, stratégiai iránymutatást adjanak az állampolgári ismeretek oktatására vonatkozó nemzeti struktúrák és tantervek kidolgozásához, valamint hogy Unió-szerte közös minimumszabályokat határozzanak meg az állampolgársággal és az állampolgári neveléssel kapcsolatos tartalom és módszertan tekintetében; úgy véli, hogy ennek érdekében ezeknek az egységeknek be kell vonniuk a tagállamokat, az Európai Parlamentet, a tanulókat és a tágabb tanulói közösséget;

54.

 méltatja a „Nagykövet iskolák” programot, amely növeli a diákok tudatosságát az európai parlamenti demokráciával és az európai értékekkel kapcsolatban, valamint az Euroscola kezdeményezést, amely gyakorlati immerzív tapasztalatot kínál középiskolás diákok számára az Európai Parlament üléstermében, és fenntartható hozzáadott értéket képvisel az állampolgári ismeretek oktatásának egyéni biztosítása és a demokratikus életben való aktív részvétel szempontjából; felszólít a résztvevők által elsajátított készségek és kompetenciák tanúsításának és elismerésének bevezetésére mind a tanulók, mind a tanárok számára; úgy véli, hogy ez olyan bevált gyakorlat, amelyet ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy Unió-szerte rendszerszintű hatást érjenek el;

55.

 ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre és fejlesszenek ki nemzeti önkéntes rendszereket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemzeti rendszerek közötti kölcsönös elismerést, és fokozzák az európai együttműködést a polgári szolgálatok és a fiatalok önkéntessége terén; ösztönzi a nemzeti önkéntességi rendszereket és polgári szolgálatokat, hogy kölcsönös alapon irányozzanak elő európai mobilitási tapasztalatokat;

56.

 felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Szolidaritási Testület keretében fejlesszék a fiatalokat célzó európai polgári mobilitást azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a valódi európai polgári szerepvállaláshoz és szolgálatokhoz; e célt szem előtt tartva kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék az Európai Szolidaritási Testület forrásait; hangsúlyozza, hogy az önkéntes tevékenységekre vonatkozó európai normáknak – például az önkéntesek pénzügyi támogatásának, a biztosításnak, a tanulásnak, a képzésnek, a befogadásnak és az állásban való foglalkoztatás helyettesítésének elkerülése – az Európai Szolidaritási Testület jövőbeli fejlődésében is szerepet kell játszaniuk; kitart amellett, hogy az Európai Szolidaritási Testület tevékenységei csak kiegészíthetik a nemzeti önkéntességi programokat vagy polgári szolgálatokat, és nem helyettesíthetik azokat;

57.

 úgy véli, hogy Ventotene szigete és kiáltványa meghatározó szerepet játszott az európai integráció történetében; hangsúlyozza az európai integráció és a közös európai értékek védelmének emblematikus emlékhelyeként betöltött szerepét; kiemeli hozzájárulását az európai állampolgári ismeretek oktatásának előmozdításához, különösen a fiataloknak az Altiero Spinelli által 1982-ben kezdeményezett, az európai integrációról szóló éves szemináriumán való aktív részvétel révén; hangsúlyozza továbbá a Santo Stefano szigetén található börtön rehabilitációs munkálatainak szimbolikus jelentőségét, valamint azt a lehetőséget, hogy a börtön a kulturális cserék, nyilvános rendezvények, kiállítások és állandó viták referenciaközpontjává váljon; ezért úgy véli, hogy ez az európai értékek erkölcsi és intellektuális felépítésének történelmi tőkéje;

58.

 felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyenlő mértékben fektessenek be az állampolgári ismeretek oktatására vonatkozó formális intézkedésekbe és az állampolgári ismeretek informális oktatásának támogatásába, a tantervekbe és a tanórán kívüli tevékenységekbe, valamint erősítsék meg az oktatást és az állampolgári ismeretek oktatását támogató uniós programokat; felszólít arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe és az uniós forrásokból finanszírozott oktatási programokba építsenek be konkrét célokat az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatban; felszólít több pénzügyi forrás elkülönítésére az állampolgári ismeretek oktatásának valamennyi tagállamban, különösen az Euroscola-ban történő előmozdításával kapcsolatos parlamenti tevékenységekre, eszközökre és fellépésekre; felhívja a Bizottságot, hogy hagyja jóvá a Parlament által javasolt kísérleti projekteket, amelyek célja az állampolgári ismeretek oktatásának megerősítése; kitart amellett, hogy külön költségvetésre van szükség ahhoz, hogy uniós szinten összehasonlítható vizsgálatokat lehessen kidolgozni a polgárság területén;

59.

 úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia időszerű lehetőség arra, hogy többszintű vitát folytassanak az oktatás, az ifjúság és a kultúra területét érintő szakpolitikák alakulásáról; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fogadják el és mozdítsák elő a konferencia oktatással, kultúrával, ifjúsággal és sporttal foglalkozó munkacsoportjának záró jelentéseit; ezért úgy véli, hogy az oktatás területén be kell vezetni a megosztott hatásköröket, legalább az állampolgári ismeretek oktatása terén, miközben e hatáskör EU általi gyakorlása „nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy hatásköreiket gyakorolják”;

60.

 felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy a tagállamok valamennyi településén támogassa egy, az Európai Unióról készült emlékmű létrehozását, amely az európai integráció vizuális szimbólumát jelképezi a polgárok számára;

61.

 felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás (14) végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket, tekintettel arra, hogy az ilyen típusú tanulás során szerzett kompetenciák közül hány kapcsolódik a polgári kompetenciák fejlesztéséhez, egészíti ki azt vagy teljesen elengedhetetlen ahhoz;

o

o o

62.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL C 316., 2017.9.22., 182. o.

(2)  HL C 494., 2021.12.8., 2. o.

(3)  HL C 415., 2020.12.1., 16. o.

(4)  HL C 189., 2018.6.4., 1. o.

(5)  HL C 195., 2018.6.7., 1. o.

(6)  HL C 66., 2021.2.26., 1. o.

(7)  HL C 241., 2021.6.21., 3. o.

(8)  HL C 58., 2018.2.15., 57. o.

(9)  HL C 11., 2018.1.12., 16. o.

(10)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0452.

(11)  HL C 369., 2018.10.11., 11. o.

(12)  HL C 99., 2022.3.1., 96. o.

(13)  Schulz, W. et al., Becoming Citizens in a Changing World, IEA International Civic and Citizenship Education Study 2016 International Report, Springer, Cham, 2016. (Polgárrá válni a változó világban, az IEA International Civic and Citizenship Education Study 2016. évi nemzetközi jelentése).

(14)  HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

Top