15.8.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 237/31

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 237/06

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„SZENTESI PAPRIKA”

EK-sz.: HU-PGI-0005-0912-30.11.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Név

„Szentesi paprika”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Magyarország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik

A „Szentesi paprika” oltalom alatt álló földrajzi jelzés a Capsicum annuum felsorolt fajtatípusainak és fajtáinak hajtatásban termesztett terméseit jelöli.

A kereskedelmi forgalomba hozatalkor a „Szentesi paprika” termékeknek összességében épnek, egészségesnek kell lennie, az egyes fajtatípusoknál pedig az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie.

a)

Fehér töltenivaló (TV) paprika (Capsicum annuum L. var. grossum) A fehér „Szentesi paprika” éretten sikamlós tapintású, bőre kisimult, csúszós; roppanva törik, begyűrt tompa végű és vastag húsú. Felülete sima, fényes színe sárgásfehér (csontfehér). Alakja kúpos, hossza 60–120 mm, vállszélessége 40–70 mm; többnyire három-négy rekeszes; húsvastagsága 4–7 mm, állaga tömör, héja vékony; intenzív paprika illatú, zamatos, csípmentes. Termesztett fajták: Hó, Cibere, Century, Hurricane, Bronson, Emese, Kurca, Creta, Joker, Karma, Bravia (RZ35862), Kalota, Brendon, Antal, Zalkod, Censor, Celtic, Cinema, Glorietta, Dimentio, E-49.39615, Galga, Claudius, Skytia.

b)

Hegyes erős paprika (Capsicum annuum L. var. longum) A hegyes erős „Szentesi paprika” felülete fényes, sima vagy enyhén hullámos; formája hosszú, hegyes. Színe világos-, közép- vagy sötétzöld, hossza 150–250 mm, vállszélessége 20–50 mm; többnyire kettő-három rekeszes, húsvastagsága 3–4 mm, állaga tömör, héja vékony. A termés intenzív paprika illatú, csípős, kellemes zamat- és ízhatása van. Termesztett fajták: Daras, Rush, Sarah, Fighter, Kard, Thunder, Kais. A termesztett fajták a Scoville-skála szerint a 2 500–5 000 közötti csípősségi értékkel rendelkeznek.

c)

Kápia paprika (Capsicum annuum L. var. grossum) A kápia csoportba tartozó „Szentesi paprika” alakja kúpos, kissé lapított; felülete sima, fényes, színe szedésre éretten bársonyos, sötétpiros. Hossza 60–120 mm, vállszélessége 40–70 mm; jellegzetesen kettő vagy három rekeszes. Húsvastagsága 4–7 mm, állaga tömör, héja közepesen vastag. A termés intenzív édes ízű, őrölt paprika illatú, csípmentes. Termesztett fajta: Kárpia (T 112), Kapirex, Karpex, Mágus.

d)

Paradicsomalakú paprika (Capsicum annuum L. var. grossum) A paradicsomalakú „Szentesi paprika” alakja igen jellegzetes: lapított gömb, felülete sima, fényes, színe szedésre éretten mélypiros. Átmérője 60–120 mm, hossza 40–60 mm, három vagy négy rekeszre tagolt, húsvastagsága 5–7 mm, állaga tömör, héja vékony, intenzív paprika illatú, csípmentes. Termesztett fajták: Pritavit, Kabala, Bihar. Az egyes fajtatípusokhoz tartozó fent említett fajtákból a termesztésbe bevonható fajták köre évente változhat.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén)

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén)

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Szentesi paprika” termesztési folyamatának minden szakaszát a 4. pontban meghatározott területen kell elvégezni, így:

—	a paprikapalánták előállítását és nevelését,

—	az egyes fajtatípusok, fajták integrált-biológiai termesztését, ezen belül:

—	a termesztési időszak megválasztását,

—	a tenyészterület kialakítását,

—	a talajművelést, alaptrágyázást,

—	az ültetést,

—	a támrendszer készítését,

—	a növényápolási munkákat (fitotechnika),

—	az öntözést és tápanyag-utánpótlást,

—	a klímaszabályozást,

—	a környezetkímélő integrált növényvédelmi eljárások alkalmazását,

—	a szedést, az áruvá készítést, az előtárolást, tárolást,

—	a paprikaállományok felszámolását, a termesztőberendezések kialakítását, fertőtlenítését.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Szentesi paprika” osztályozása, csomagolása és címkézése a termelőnél vagy minden más, erre alkalmas létesítményben, a meghatározott földrajzi területen belül történik.

Darabos kiszerelésben: tálca, kosár, polietilén zacskó (3, 5, 20, 30, 40, 50, 60, 80 db paprika/egység); tömegre kiszerelve: kosár, raschel háló (0,35, 0,5, 0,7, 1, 2 kg paprika/egység) vagy karton: M10, M20, M30 göngyölegben (2,5, 10, 12, 14 kg paprika/egység). Az egyes fajtatípusoknál a csomagolási egységek típusa a kereskedelmi igények szerint folyamatosan változhat.

Az egyes fajtatípusokra, ezen belül a fajtákra jellemző minőség és homogenitás, továbbá a „Szentesi paprika” OFJ jellegzetes íz-, illat- és zamatanyagainak, állagának, sérülésmentességének megőrzése érdekében, valamint a termékek nyomon követhetőségének biztosítására a csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen belül kell történnie.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

—	A „Szentesi paprika” szóösszetétel feltüntetése a csomagoláson.

—	A „Szentesi paprika” nyomon követésére használatos vonalkódos címke feltüntetése.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű (OFJ) „Szentesi paprika” termesztésének területe Csongrád megyében, összefüggő területet alkotva helyezkedik el.

A „Szentesi paprika” termesztése Csongrád megye következő településeinek közigazgatási határain belül történik: Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Felgyő, Mindszent, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár és Szentes.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A minőségi paprikatermesztést befolyásoló tényezők, kiemelten a hőmérsékleti- és fényviszonyok, valamint a talajtani és vízrajzi adottságok igen kedvező körülményeket teremtettek a Szentesi tájtermesztési körzetben megvalósult öntözéses paprikatermesztés kialakulásának, amely a XIX. század második felében a térségbe betelepedő ún. bolgárkertészek (speciális kisüzemi módszerekkel, melegágyi hajtatással és öntözéssel zöldséget termelő kertész) úttörő munkája révén indult útjára.

A Szentesi tájtermesztési körzet Magyarország délkeleti részén, az Alföld egyik legmélyebb medencerészében található. Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a terület, mert itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei; a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. A térség vízrajzi rendszerének legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész természetföldrajzi arculat meghatározója is. A térséget jellemző felszíni vizek sokaságából adódóan az itt uralkodó talajtípus a karbonátos és szolonyeces réti csernozjom talaj. A termőterület talaja jó fizikai állapotú, morzsás szerkezetű, könnyen felmelegedő, gyengén lúgos kémhatású, jó víz- és tápanyag-gazdálkodású, jó humusztartalmú és vastag termőrétegű.

A „Szentesi paprika” termesztése során a termés beltartalmi értékét kialakító éghajlati tényezők közül egyrészt a fény és a napsütéses órák száma, másrészt a hőmérséklet és a besugárzott hőösszeg a meghatározó. A Szentesi tájtermesztési körzetben elsősorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. A napfénytartam egyenletesen oszlik meg a térség területén. A napsütéses órák évi középértéke 2 050 óra. A termőterület az évi középhőmérséklet alakulását figyelembe véve az ország legmelegebb területei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet + 10–11 °C, a tenyészidőszak hőösszege pedig 3 200–3 300 °C, ami a melegigényes paprikatermesztés szempontjából igen kedvező.

Az évi csapadékmennyiség vonatkozásában viszont ez az ország legcsapadékszegényebb területe, 500–550 mm éves átlagos csapadékkal. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40 %-a téli félévben, 60 %-a pedig a nyári félévben hullik le. A vízigényes paprikatermesztést tehát csak a kedvező vízrajzi adottságok következtében kialakult – és a bolgárkertészek által bevezetett – öntözéses termesztés tette lehetővé.

5.2.   A termék sajátosságai

A földrajzi területről származó „Szentesi paprika” főbb fogyasztási-élvezeti értékei és jellemzői: a rendkívül zamatos, fűszeres, édes, illetve csípős íz; az intenzív paprikaillat, illetve őrölt fűszerpaprikára emlékeztető illat; a vékony héj. A bogyók húsvastagsága 3–7 mm, ami a döntően friss fogyasztás során is lehetővé teszi az íz- és zamatanyagok élvezetes feltáródását.

A fehér „Szentesi paprika”: éretten sikamlós tapintású, bőre kisimult, csúszós, roppanva törik, begyűrt tompa végű és vastag húsú. Frissen ható paprikaillata és zamatossága igen jellegzetes, amely a fogyasztók népies megfogalmazásában úgy hangzik: „a szentesi paprikának íze van”.

A hegyes erős „Szentesi paprika” héja fényes, sima vagy enyhén hullámos; formája hegyes, hosszú; húsának állaga tömör. A termés intenzív paprikaillatú, csípős, kellemes zamat- és ízhatása van. A kápia csoportba tartozó „Szentesi paprika” alakja kúpos, kissé lapított; húsának állaga tömör; héja középvastag. Felülete sima fényes és a földrajzi környezet hatására (fény, hő) kialakuló bársonyos, sötétpiros színe igen vonzó.

A paradicsomalakú „Szentesi paprika” alakja igen jellegzetes: lapított gömb; héja a húsvastagság ellenére is igen vékony, termésfelülete sima; színe szedésre éretten mélypiros.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

A földrajzi területtel való kapcsolat a termék régóta fennálló jó hírnevén és a „Szentesi paprika” termesztésével foglalkozó mezőgazdasági termelők családról családra öröklődő helyi szakértelmén alapul.

A „Szentesi paprika” hírneve

A Szentesi tájtermesztési körzet öntözéses paprikatermesztése a XIX. század második felében a térségbe betelepedő ún. bolgárkertészek úttörő munkája révén alakult ki. Az ennek révén elhíresült „Szentesi paprika” azóta is folyamatosan termesztésben van. A termék hírneve napjainkban is jelentős, amit az is bizonyít, hogy 2006-ban Debrecenben, a kertészeti szakkiállítással egybekötött Farmer Expón – ahol 300 hazai és külföldi cég képviseltette magát – fődíjat kapott. 2007-ben pedig a Magyar Termék Nagydíjat nyerte el a friss fogyasztású étkezési paprika.

Számos történelmi adat bizonyítja a „Szentesi paprika” hírneve és a terület között évszázadok óta fennálló kapcsolatot. Az étkezési paprika magyarországi megjelenése a bolgárkertészek Szegvár Úsztató majornál 1875–76 telén történt letelepedésétől számítható. Az 1895-ös nagy mezőgazdasági összeírás szerint az ország összes paprikatermésének 92,74 %-a adélkeleti országrészben, Szentes környékén összpontosult. A kertészek a mai Csongrád megye területének humuszban gazdag, könnyen felmelegedő réti csernozjom és öntéstalajait vették bérbe és lehetőleg enyhe lejtésű területet választottak. Korai termesztéshez előcsíráztatott magokat és melegágyakat használtak. A palántanevelő ágyakban is köztestermesztést végeztek, pl. a paprika mellett uborkapalántát neveltek, ami a paprika kiültetése után helyben maradt. A kipalántázott növényeket kis földlabdával ültették ki. Jelentős és rendszeres öntözést honosítottak meg: felmelegedő állóvizet vagy sekély, lassúmozgású folyóvizet használtak öntözésre. A víznyerésre és elvezetésre egyedülálló módszerük volt. Szentes környékén ebben az időszakban az ún. láncvödrös kereket használták, ami alkalmazkodott a változó vízszinthez.

Helyi szakértelem

A Szentesi tájtermesztési körzetben igen kedvező a talajfelszín hőgazdálkodása. Mivel a talaj, amelyen a „Szentesi paprika” termesztése történik, több hőt nyel el, mint ami a hajnali időszakban a kisugárzással távozik, a talaj és a felette lévő levegő hőkészlete gyarapszik, ami a hőmérséklet emelkedését vonja maga után. A harmonikus hőszolgáltatás révén megvalósuló kiegyenlített mikroklíma és a bolgárkertészek által bevezetett öntözéses termesztés együtt hozzájárul ahhoz, hogy a hő- és vízigényes „Szentesi paprika” rendkívül zamatos legyen.

A természeti tényezőkhöz társul a helyi gazdák munkája és a hajtatásos termesztésben alkalmazott gyakorlati tapasztalatok (hőszabályozás, szellőztetés, árnyékolás, növényápolás) családban történő átörökítése. Az így felhalmozott szaktudás ellensúlyozni tudja az utóbbi évtizedekben kialakuló szélsőséges időjárás következtében fellépő kedvezőtlen hatásokat, biztosítva és lehetőség szerint megőrizve a „Szentesi paprika” ízét, színét, zamatát, és az egyes fajtatípusokra jellemző tetszetős formáját.

A bolgárkertészek által bevezetett technológia ugyanis a mintegy 150 éve tartó termesztés során a kor követelményeinek megfelelően változott. A paprikatermesztéshez nélkülözhetetlen tényezők a termesztés folyamán átértékelődtek, új termesztési módszerek jelentek meg. A kezdetektől az 1960-as évekig a termesztés legfontosabb tényezőinek a jó talajadottságok, az öntözés lehetősége (Tisza, Körös és az öntözőcsatorna rendszerek), a napfényes órák száma (korai termesztés lehetősége), valamint a kora tavaszi felmelegedés számítottak. A következő korszak az 1960-as évek végétől a 1980-as évek végéig tartott. A korai felmelegedést, a téli-tavaszi hónapokban a magas napfényes órák számát optimálisan kihasználva, fóliaházas termesztésre kezdték el hasznosítani a paprikatermesztők. Az 1960–1980-as években a térségben feltárt geotermikus energia hatására a „Szentesi paprika” termesztése a szabadföldről bekerült üvegházakba, fóliákba, ahol a talaj nélküli termesztés van elterjedőben.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(az 510/2006/EK rendelet (3) 5. cikkének (7) bekezdése)

Vidékfejlesztési Értesítő, 2011. november 16., LXI. évfolyam, 6. szám, 317. oldal

http://elelmiszerlanc.kormany.hu/minosegpolitika

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  L. 2. lábjegyzet.

---