MELLÉKLET

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Műszaki hatály

Ez az ÁME a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző, valamint a karbantartási alrendszerének egy részére vonatkozik. Ezeket a 96/48/EK irányelv II. mellékletének 1. pontjában található jegyzék tartalmazza.

Az ellenőrző-irányító alrendszerről a 2. fejezet tartalmaz további információkat (Az alrendszer meghatározása és hatálya).

1.2.   Területi hatály

Ezen ÁME területi hatálya a 96/48/EK irányelv I. mellékletében leírtaknak megfelelően a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre terjed ki.

1.3.   Ezen ÁME tartalma

A 96/48/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez az ÁME:

a)	kijelöli annak tervezett hatályát (az irányelv I. mellékletében említett hálózatrész vagy gördülőállomány; az irányelv II. mellékletében említett alrendszer vagy annak egy része) – 2. fejezet (Az alrendszer meghatározása és hatálya);

b)	alapvető követelményeket állapít meg az érintett ellenőrző-irányító alrendszerre és azok más alrendszerekkel való interfészeire vonatkozóan – 3. fejezet (Az ellenőrző-irányító alrendszer elengedhetetlen követelményei);

c)

megállapítja az alrendszer és annak más alrendszerekkel való interfészei által elérendő működési és műszaki előírásokat. Szükség esetén ezek az előírások változhatnak az alrendszer használatától függően, például az irányelv I. mellékletében megadott vonal-, csomópont- és/vagy gördülőállomány kategóriáktól függően – 4. fejezet (Az alrendszer jellemzése).

d)

meghatározza az európai előírások, köztük az európai szabványok tárgyát képező, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és interfészeket, amelyek szükségesek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának eléréséhez – 5. fejezet (A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemei);

e)

megállapítja a megfelelőség vagy használatra való alkalmasság értékelési eljárásait az összes szóban forgó esetben. Ez különösen kiterjed a 93/465/EGK határozatban definiált modulokra, vagy indokolt esetben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének, illetve használatra való alkalmasságának vizsgálatára használt konkrét eljárásokra és az alrendszerek „EK”-hitelesítésére – 6. fejezet (A rendszerelemek megfelelőségének és/vagy használhatóságának értékelése és az alrendszer hitelesítése);

f)	kijelöli az ÁME végrehajtásának stratégiáját. Ez különösen az annak érdekében teljesítendő fázisok pontosításához szükséges, hogy a jelenlegi helyzet fokozatosan átalakuljon a végleges helyzetté, amelyben az ÁME-nek való megfelelés a norma – 7. fejezet (Az ellenőrzési-irányítási ÁME megvalósítása);

g)	az érintett személyzet esetében jelzi az érintett alrendszer működéséhez és karbantartásához, valamint az ÁME végrehajtásához szükséges szakmai képesítéseket, illetve a munkaegészségügyi és biztonsági feltételeket – 4. fejezet (Az alrendszer jellemzése).

Továbbá, valamennyi ÁME esetében rendelkezni lehet különleges esetekről, ezeket a 7. fejezetben tüntetik fel (Az ellenőrző-irányító ÁME megvalósítása).

Végül ez az ÁME a 4. fejezetben (Az alrendszer jellemzése) tartalmazza a fenti 1.1 (Műszaki hatály) és 1.2 (Területi hatály) bekezdésben jelzett hatályra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási szabályokat.

2.   AZ ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS HATÁLYA

2.1.   Általános

Az ellenőrző-irányító alrendszer a meghatározás szerint azon funkciók és megvalósításuk összessége, amelyek lehetővé teszik a vonatok biztonságos működését.

Az ellenőrzési-irányítási ÁME meghatározza az ellenőrző-irányító alrendszer azon részeivel szemben támasztott alapvető követelményeket, amelyeknek szerepük van a kölcsönös átjárhatóságban, és ezért az EK hitelesítési nyilatkozat hatálya alá tartoznak.

Az ellenőrző és irányító alrendszernek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó jellemzőit a következők határozzák meg:

1.	Azok a FUNKCIÓK, amelyek nélkülözhetetlenek a vasúti forgalom biztonságos ellenőrzéséhez, és amelyek nélkülözhetetlenek a működtetéshez, a korlátozott üzemmód alatti üzemeltetést is ide számítva (1).

2.	Az INTERFÉSZEK.

3.	Az alapvető követelmények kielégítéséhez szükséges TELJESÍTMÉNY szintek.

Ezen funkciók, interfészek és teljesítési követelmények meghatározása a 4. fejezetben szerepel (Az alrendszer jellemzése), ahol a támogató szabványokra hivatkozik.

2.2.   Áttekintés

A nagysebességű transzeurópai vasúti hálózat kölcsönös átjárhatósága részben attól függ, hogy a fedélzeti ellenőrző-irányító berendezés képes-e együttműködni a különféle pályamenti berendezésekkel.

A fedélzeti rész mobilitása miatt az ellenőrző-irányító alrendszer két részből áll: Fedélzeti szerelvény és pályamenti szerelvény (lásd a D. mellékletben).

2.2.1.   Átjárhatóság

Jelen ÁME meghatározza azokat a funkciókat, interfészeket és teljesítményi követelményeket, amelyek szükségesek a műszaki átjárhatóság eléréséhez. A műszaki átjárhatóság az üzemeltetési átjárhatóság előfeltétele, amelyben a vezetés a vezetőfülkékben kijelzett konzisztens információkra épül és összhangban áll a nagysebességű transzeurópai hálózatokra nézve meghatározott egységes üzemeltetési követelményekkel. Jelen ÁME továbbá olyan funkciókat is tartalmaz, amelyek szükségesek az üzemeltetési átjárhatóság eléréséhez (lásd a 4.3.1 szakaszt: Az alrendszer forgalmi működtetésének és üzemeltetésének interfésze).

2.2.2.   Az ellenőrző-irányító rendszerek osztályai

Az ellenőrző-irányító alrendszeren belül a vonatbiztosító, rádiókommunikációs, hőnfutásjelző és vonatérzékelési rendszereknek két osztályát különböztetjük meg:

A. osztály:	Az egységes ellenőrző-irányító rendszer.
B. osztály:	Olyan ellenőrző-irányító rendszerek és alkalmazások, amelyek már a 96/48/EK irányelv hatályba lépése előtt is léteztek, amelyek a B mellékletben leírtakra korlátozódnak.

Az átjárhatóság elérése érdekében a vonatok fedélzeti ellenőrző-irányító egységének a következőket kell biztosítania:

—	A. osztályú rádió és adatátviteli interfészek az infrastruktúrához, az A. osztályú infrastruktúra működtetése esetén,

—

az infrastruktúra B. osztályú rádió- és adat-távközlő kapcsolódási pontjai, a B. osztályú infrastruktúrával történő üzemeléskor. Jelzési adatok esetén ezt el lehet érni a Speciális Adatátviteli Modul (STM) használatával, amely lehetővé teszi az A. osztályú fedélzeti rendszer működtetését a B. osztályú pályamenti rendszerrel felszerelt vonalakon, ahol B. osztályú adatokat használnak. Az A. osztályú fedélzeti rendszer és az STM közötti interfész jelen ÁME-ben van meghatározva.

A B. osztályú rendszerek üzemeltetése a tagállamok felelőssége azok teljes élettartama alatt; különös tekintettel arra, hogy e előírások esetleges változtatásai nem csorbíthatják az átjárhatóságot.

2.2.3.   Alkalmazási szintek (ERTMS/ETCS)

A jelen ÁME-ben meghatározott interfészek meghatározzák az adatok vonatokra, és alkalmanként a vonatokról történő átvitelének eszközeit. A jelen ÁME-ben hivatkozott A. osztályú előírások olyan lehetőséget biztosítanak, amelyeknek alapján a projekteken belül meg lehet választani a követelményeknek megfelelő adatátviteli eszközöket. Három alkalmazási szint került meghatározásra:

1. szint:	Pont(szerű át)vitellel megvalósított adatátvitel (Eurobalise), és bizonyos esetekben félfolyamatos átvitel (Euroloop vagy rádiós betöltés). A vonatokat a pályára épített berendezések, általában sínáramkörök vagy tengelyszámlálók észlelik. A jelzési információkat a vezetőfülkében felszerelt berendezések, vagy a pályamenti jelzők útján közlik a vezetővel.
2. szint:	Adatátvitel folyamatos rádióátvitel útján (GSM-R). Bizonyos funkciók esetén a rádióátvitelt ki kell egészíteni pont átvitellel (Eurobalise). A vonatokat a pályára épített berendezések, általában sínáramkörök vagy tengelyszámlálók észlelik. A jelzési információkat a vezetőfülkében felszerelt berendezések, vagy a pályamenti jelzők útján közlik a vezetővel.
3. szint:	Adatátvitel folyamatos rádióátvitel útján (GSM-R). Bizonyos funkciók esetén a rádióátvitelt ki kell egészíteni pontátvitellel (Eurobalise). A vonatok észlelése fedélzeti berendezések útján valósul meg, amelyek jelentéseket adnak a pályamenti ellenőrző-irányító egységnek. A jelzési információkat a vezetőfülkében felszerelt berendezések útján közlik a vezetővel.

Jelen ÁME követelményei az összes alkalmazási szintre vonatkoznak. A megvalósítással a 7. fejezet foglalkozik (Az ÁME ellenőrzés-irányítás megvalósítása). Az A. osztályú fedélzeti rendszerrel ellátott vonatnak egy adott alkalmazási szinten képesnek kell lennie a megadott és bármely alacsonyabb szinten üzemelni.

2.2.4.   Az infrastruktúra hálózat határai

A szomszédos infrastruktúrák pályamenti ellenőrző-irányító egységei közötti helyi műszaki interfészek nem korlátozhatják a vonatok zavartalan haladását, amikor átkelnek a közöttük húzódó határokon.

Egy, a vonatkozó ÁME-vel összhangban A. osztályú fedélzeti rendszerrel felszerelt nagysebességű vagy hagyományos vonat nem korlátozható olyan transzeurópai nagysebességű vagy hagyományos vonal használatában, amelynek infrastruktúrája a két ÁME egyikének alapján fel van szerelve A. osztályú pályamenti rendszerrel, amennyiben ezt egyeztették az adott vonat gördülőállományának nyilvántartásában és az adott vonal infrastruktúrájának nyilvántartásában.

3.   AZ ELLENŐRZŐ-IRÁNYÍTÓ ALRENDSZER ELENGEDHETETLEN KÖVETELMÉNYEI

3.1.   Általános

A 96/48/EK Átjárhatósági Irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, annak alrendszerei és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek – az interfészeket is ideértve – megfelelnek az irányelv III. mellékletében megállapított általános feltételeknek. Az elengedhetetlen követelmények a következők:

—	Biztonság.

—	Megbízhatóság és rendelkezésre állás.

—	Egészségvédelem.

—	Környezetvédelem.

—	Műszaki összeegyeztethetőség.

Az irányelv lehetővé teszi, hogy az elengedhetetlen követelményeket alkalmazzák a teljes nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre, vagy kifejezetten az egyes alrendszerekre és az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre.

Az elfogadott elengedhetetlen követelményeket az alábbiakban részletezzük. A B. osztályú rendszerek követelményei az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

3.2.   Az ellenőrző-irányító alrendszer különleges szempontjai

3.2.1.   Biztonság

A jelen előírás hatálya alá tartozó minden projekt során hatályba kell léptetni azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak szemléltetésére, hogy az ellenőrző-irányító alrendszer hatályán belül a balesetek bekövetkezése kockázatának szintje nem magasabb a szolgáltatás célkitűzésénél. Annak biztosítására, hogy a biztonság elérésére irányuló megoldások ne veszélyeztessék az átjárhatóságot, tiszteletben kell tartani a 4.2.1 szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) meghatározott alapvető paramétereket.

Az A. osztályú rendszerek (ERTMS/ETCS) esetén az alrendszerre vonatkozó globális biztonsági célkitűzést arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pályamenti szerelvények között. A részletes követelmények a 4.2.1 szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) előírt alapvető paraméterek között vannak meghatározva. Ezeket a biztonsági követelményeket teljesíteni kell a 3.2.2 szakaszban (Megbízhatóság és rendelkezésre állás) meghatározott rendelkezésre állási követelményekkel együtt.

A nagysebességű vasútüzemben alkalmazott B. osztályú rendszerek esetében az érintett tagállam (a B. mellékletben meghatározva) felelőssége:

—	annak biztosítása, hogy a B. osztályú rendszer felépítése megfeleljen a nemzeti biztonsági célkitűzéseknek,

—	annak biztosítása, hogy a B. osztályú rendszer alkalmazása megfeleljen a nemzeti biztonsági célkitűzéseknek,

—	a B. osztályú rendszer biztonságos üzemeltetése paramétereinek és feltételeinek meghatározása (ide számítva a teljesség igénye nélkül a karbantartást és a korlátozott üzemmódokat).

3.2.2.   Megbízhatóság és rendelkezésre állás

a)

Az A. osztályú rendszerek esetén az alrendszerre vonatkozó globális megbízhatósági és rendelkezésre állási célkitűzéseket arányosan meg kell osztani a fedélzeti és a pályamenti szerelvények között. A részletes követelmények a 4.2.1 szakaszban (Az ellenőrzés-irányítás átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői) előírt alapvető paraméterek között vannak meghatározva.

b)

A karbantartó szervezet színvonalának az ellenőrző-irányító alrendszert alkotó összes rendszer esetében biztosítania kell a kockázat szintjének az ellenőrzését, amint a rendszerelemek elöregednek és elhasználódnak. A karbantartás színvonalának gondoskodnia kell arról, hogy ezek a tevékenységek a biztonságot ne csorbítsák. Lásd a 4.5 szakaszt (Karbantartási szabályok).

3.2.3.   Egészségvédelem

Az európai rendeletekkel, valamint az európai joganyaggal összeegyeztethető nemzeti rendeletek szerint, óvintézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ellenőrző-irányító alrendszerekben felhasznált anyagok, valamint az alrendszerek megtervezése ne jelentsen egészségügyi kockázatot az alrendszerekhez hozzáférő személyek számára.

3.2.4.   Környezetvédelem

Az európai rendeletekkel, valamint az európai joganyaggal összeegyeztethető nemzeti szabályok szerint:

—	Az ellenőrző-irányító berendezés, ha túlzott hőnek vagy tűznek van kitéve, nem lépheti túl a környezetre ártalmas füstök vagy gázok kibocsátásának határértékeit.

—	Az ellenőrző-irányító berendezés nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek a normál használat során szennyezik a környezetet.

—	Az ellenőrző-irányító berendezés azon érvényben lévő európai joganyag hatálya alá tartozik, amelyek korlátozzák a károsanyag-kibocsátást és az elektromágneses interferencia iránti érzékenységet a vasúti tulajdon határai mentén.

—	Az ellenőrző-irányító berendezésnek meg kell felelnie a zajszennyezésre vonatkozó hatályos rendeleteknek.

—	Az ellenőrző-irányító berendezés nem bocsáthat ki megengedehetetlen szintű vibrációt, amely veszélyeztetné az infrastruktúra épségét (az infrastruktúra megfelelően karbantartott állapotában).

3.2.5.   Műszaki összeegyeztethetőség

A műszaki összeegyeztethetőség az átjárhatóság eléréséhez szükséges funkciókat, interfészeket és teljesítményeket tartalmazza.

A műszaki összeegyeztethetőség követelményei az alábbi három kategóriára oszthatók:

—	Az első kategória meghatározza az átjárhatóság általános műszaki követelményeit, vagyis a környezeti feltételeket, a belső elektromágneses összeegyeztethetőséget (EMC) a vasút határain belül és a berendezéseket. Ezek az összeegyeztethetőségi követelmények jelen fejezetben vannak meghatározva.

—	A második kategória leírja, hogyan kell az ellenőrző-irányító alrendszereket alkalmazni, és milyen funkciókat kell biztosítani az átjárhatóság elérése érdekében. Ez a kategória a 4. fejezetben van meghatározva.

—	A harmadik kategória leírja, hogy az ellenőrző-irányító alrendszert hogyan kell üzemeltetni az átjárhatóság elérése érdekében. Ez a kategória a 4. fejezetben van meghatározva.

3.2.5.1.   Műszaki összeegyeztethetőség

3.2.5.1.1   Fizikai környezeti feltételek

Az A. osztályú rendszerek követelményeinek megfelelő rendszereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy olyan klimatikus és fizikai feltételek között működjenek, amelyek a nagysebességű transzeurópai hálózat vonatkozó részén fennállnak. A gördülőállomány interfészeiről lásd a 4.3.2.5 szakaszt (A fizikai környezet feltételei).

A B. osztályú rendszerek követelményeinek megfelelő rendszereknek legalább az érintett B. osztályú rendszerre vonatkozó környezeti előírásoknak meg kell felelniük annak érdekében, hogy képesek legyenek működni az érintett transzeurópai nagysebességű vonalak mentén fennálló klimatikus és fizikai feltételek mellett.

3.2.5.1.2   A vasutak belső elektromágneses összeegyeztethetősége

Az alapvető paraméterek a 4.2.12 szakaszban vannak leírva (Elektromágneses összeegyeztethetőség). A gördülőállomány interfészeiről lásd a 4.3.2.6 szakaszt (Elektromágneses összeegyeztethetőség), az energiaellátás interfészeiről pedig lásd a 4.3.4.1 szakaszt (Elektromágneses összeegyeztethetőség).

3.2.5.2.   Ellenőrzési-irányítási összeegyeztethetőség

A 4. fejezet, az A. és a B. melléklet támogatásával, meghatározza az ellenőrző-irányító alrendszer átjárhatóságának követelményeit.

Ezenkívül jelen ÁME, az ellenőrző-irányító alrendszer szempontjából, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer ellenőrzési-irányítási ÁME-vel együtt gondoskodik a nagysebességű transzeurópai vasút és a hagyományos vasúti rendszerek közötti műszaki átjárhatóságról, ha mindkettő fel van szerelve A. osztályú rendszerrel.

4.   AZ ALRENDSZEREK JELLEMZÉSE

4.1.   Bevezetés

A 96/48/EK irányelv tárgyát képező nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, amelynek része az ellenőrző-irányító alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek konzisztenciáját igazolni kell. Ezt az egységességet különösen az alrendszer műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való interfészei és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni.

Figyelembe véve az összes vonatkozó elengedhetetlen követelményt, az ellenőrző-irányító alrendszert a következő alapvető paraméterek jellemzik:

—	Az átjárhatóság szempontjából vonatkozó ellenőrzési-irányítási biztonsági jellemzők (4.2.1 szakasz)

—	A fedélzeti ETCS funkciói (4.2.2 szakasz)

—	A pályamenti ETCS funkciói (4.2.3 szakasz)

—	Az EIRENE funkciók (4.2.4 szakasz)

—	Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek (4.2.5 szakasz)

—	Az ellenőrzés és irányítás belső fedélzeti interfészei (4.2.6 szakasz)

—	Az ellenőrzés és irányítás belső pályamenti interfészei (4.2.7 szakasz)

—	Kulcskezelés (4.2.8 szakasz)

—	ETCS-ID menedzsment (4.2.9 szakasz)

—	Hőnfutásjelző (forró csapágytok érzékelő) (4.2.10 szakasz)

—	Összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel (4.2.11 szakasz)

—	Elektromágneses összeegyeztethetőség

—	ETCS DMI (vezető és gép közötti interfészek (4.2.13 szakasz)

—	EIRENE DMI (vezető és gép közötti interfészek (4.2.14 szakasz)

—	Interfész a joghatású adatrögzítéshez (4.2.15 szakasz)

—	A pályamenti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága

Az egyes szakaszok követelményeit

—	4.2.10 (Hőnfutásjelző (forró csapágytok érzékelő)

—	4.2.11 (Összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel)

—	4.2.12 (Elektromágneses összeegyeztethetőség)

—	4.2.16 (A pályamenti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága)

mindig alkalmazni kell, a rendszer osztályától függetlenül.

A 4.2 szakasz (Az alrendszer funkcionális és műszaki előírásai) minden más követelménye csak az A. osztályú rendszerekre vonatkozik. A B. osztályú rendszerek követelményei az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak. A B. melléklet a B. osztályú rendszer jellemzőivel foglalkozik és meghatározza a felelős tagállamot.

Azokra az STM-ekre, amelyek lehetővé teszik az A. osztályú fedélzeti rendszer működését a B. osztályú infrastruktúrán, a B. osztály követelményei vonatkoznak.

Az átjárhatóság elérése érdekében nem szükséges szabványosítani az összes funkciót az ellenőrző-irányító alrendszeren belül. Az automata vonatvédelem és az automata vonatvezérlés funkciói, amelyekkel a 4. fejezet foglalkozik, a következők:

—	szabványos fedélzeti funkciók, amelyek gondoskodnak arról, hogy minden vonat előre kiszámítható módon reagáljon a pályamenti berendezésektől kapott adatokra.

—	szabványos pályamenti funkciók, amelyek alkalmasak a nemzeti jelző és biztosítóberendezésektől kapott adatok feldolgozására és arra, hogy ezeket az adatokat átalakítsák a vonatoknak szóló szabványos üzenetekké,

—	szabványos interfészek a pálya és a vonat, valamint a vonat és a pálya közötti kommunikációhoz,

Az ellenőrző-irányító funkciók olyan kategóriákba vannak besorolva, amelyek jelzik például azt, hogy ezek a kategóriák választhatók vagy kötelezőek. A kategóriákat az A. melléklet 1. hivatkozása és az A. melléklet 32. hivatkozása határozza meg, a funkciók besorolása a szövegben szerepel.

Az A. melléklet 3. hivatkozása közöl egy szószedetet az ETCS az A. mellékletben említett előírások által használt kifejezéseiről és meghatározásairól.

A 3. fejezetben ismertetett alapvető követelmények fényében az ellenőrző-irányító alrendszer működési és műszaki előírásai az alábbiak:

4.2.   Az alrendszer működési és műszaki előírásai

4.2.1.   Az átjárhatóság szempontjából vonatkozó ellenőrzési-irányítási biztonsági jellemzők

Ez az alapvető paraméter leírja az ERTMS/ETCS fedélzeti szerelvényekre, valamint a pályamenti szerelvényekre vonatkozó biztonsági követelményeket.

Hivatkozva a „biztonság” elengedhetetlen követelményére (lásd a 3.2.1 szakaszt: Biztonság), jelen alapvető paraméter meghatározza az átjárhatóság kötelező követelményeit.

—	Annak érdekében, hogy a biztonság elérésére irányuló megoldások ne veszélyeztessék az átjárhatóságot, az A. melléklet 47. hivatkozásában meghatározott követelményeket be kell tartani.

—

A fedélzeti szerelvény és a pályamenti szerelvény biztonságreleváns részére vonatkozó biztonsági követelmény az ETCS 1. szint vagy 2. szint (2) esetében: a tolerálható veszélyességi arány (THR) 10-9/óra (a véletlenszerű hibákra nézve), amely megfelel a 4. Biztonságintegritási szintnek. Az A. osztályú berendezésekre vonatkozó részletes követelmények az A. melléklet 27. hivatkozásában szerepelnek. A THR érték tekintetében a pályamenti berendezésekre nézve kevésbé korlátozó biztonsági követelmények is elfogadhatók, amennyiben az üzemeltetés biztonsági célkitűzései teljesülnek.

—	Be kell tartani az A. melléklet 28. hivatkozásának követelményeit a megbízhatóságra és a rendelkezésre állásra vonatkozóan.

4.2.2.   A fedélzeti ETCS funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja az ETCS fedélzeti funkcióit. Tartalmazza a vonat biztonságos haladásához szükséges összes funkciót. A funkciókat az A. melléklet 14. és 49. hivatkozásának megfelelően kell teljesíteni. Ezeket a funkciókat az A. melléklet 1., 2., 4., 13., 15., 23. és 53. hivatkozásaival, valamint az alábbiakban feltüntetett műszaki leírásokkal összhangban kell megvalósítani.

—

Kommunikáció a pályamenti ellenőrző-irányító egységgel. A betöltött adatok átvitelének funkciója az ETCS 1. szintű alkalmazásokban kizárólag a 7. fejezetben meghatározott feltételek között kötelező a fedélzeten. Az ETCS rádiós adatátviteli funkció csak az ETCS 2. szintű vagy az ETCS 3. szintű alkalmazások esetén kötelező. — Eurobalise vétel. Lásd: A. melléklet, 9., 36. és 43. hivatkozás. — Euroloop vétel. Lásd: A. melléklet, 16. és 50. hivatkozás. — Rádió átvitel és rádióüzenet protokollok kezelése. Lásd: A. melléklet, 10., 11., 12. és 18., 22., 39. és 40. hivatkozás.

—	Kommunikáció a vezetővel — A vezetés támogatása. Lásd: A. melléklet, 51. hivatkozás. — Útmérési információk biztosítása. Lásd: A. melléklet, 51. hivatkozás.

—	Kommunikáció az STM-mel. Lásd: A. melléklet, 8., 25., 26. és 29., 36., 49. és 52. hivatkozás. Ez a funkció a következőket tartalmazza: — Az STM kimenetek kezelése. — Az STM általi felhasználásra szánt adatok biztosítása. — Az STM átmenetek kezelése.

—

Automatikus vonatbiztosító funkció és vezetőfülke-jel biztosítása. Lásd: A. melléklet, 6., 7., 31. és 37. hivatkozás. Ez a funkció a következőket tartalmazza: — A vonat helyének meghatározása egy Eurobalise koordinációs rendszerben, amely a dinamikus sebességprofil felügyeletének alapja. — A dinamikus sebességprofil kiszámítása a menethez. — A dinamikus sebességprofil felügyelete a menet során. — A sebesség-felügyeleti üzemmód megválasztása. — A vonat felügyelete a nemzeti értékeknek megfelelően. — A beavatkozási funkció meghatározása és biztosítása. — A vonatjellemzők meghatározása.

—	A vonat integritásának igazolása – a 3. szinten kötelező, az 1. vagy 2. szinten nem követelmény.

—	A berendezések állapotfigyelése és a korlátozott üzemmód támogatása. Ez a funkció a következőket tartalmazza: — A fedélzeti ETCS funkciók inicializálása — Támogatás biztosítása a korlátozott üzemmódhoz. — A fedélzeti ETCS funkciók izolálása.

—	A joghatású adatrögzítés támogatása. Lásd: A. melléklet, 5., 41. és 55. hivatkozás.

—	Információk/parancsok továbbítása a DMI-hez és, szükség szerint, a vonat interfész egységhez, pl. a légterelők nyitásának/zárása, az áramszedő fel-/leengedése, a fő áramellátó kapcsoló nyitása/zárása, az A. vontatási rendszerről a B. vontatási rendszerre váltás. A. melléklet, 7. hivatkozás.

4.2.3.   A pályamenti ETCS funkciói

Ez az alapvető paraméter leírja az ETCS pályamenti funkcióit. Tartalmazza az adott vonat biztonságos útjának biztosításához szükséges összes ETCS funkciót. A funkciókat az A. melléklet 14. hivatkozása követelményeinek megfelelően kell teljesíteni. Ezeket a funkciókat az A. melléklet 1., 2., 4., 13., 15., 23., 31., 37. és 53. hivatkozásával, valamint az alábbiakban feltüntetett műszaki leírásokkal összhangban kell megvalósítani.

—	Kommunikáció a pályamenti jelzőberendezésekkel (biztosítóberendezés, jelzés)

—	Adott vonat helyének meghatározása egy Eurobalise koordinációs rendszerben (2. és 3. szint)

—	A pályamenti jelzőberendezések információinak lefordítása a fedélzeti ellenőrző-irányító egység szabványos formátumára.

—	Menetengedélyek generálása, ide számítva a pályaleírását és az adott vonat számára kiadott parancsokat.

—

Kommunikáció a fedélzeti ellenőrző-irányító egységgel. Ez a következőket tartalmazza: — Eurobalise átvitel. Lásd: A. melléklet, 9. és 43. hivatkozás. — Rádiós betöltés. Lásd: A. melléklet, 18., 19. és 21. hivatkozás. A rádiós betöltés csak az 1. szintre vonatkozik, ami kiegészítő. (lásd még a 7.2.6 szakaszt). — Euroloop. Lásd: A. melléklet, 16. és 50. hivatkozás. Az Euroloop csak az 1. szintre vonatkozik, ami választható (lásd még a 7.2.6 szakaszt). — RBC rádió kommunikáció. Lásd: A. melléklet, 10., 11., 12., 39. és 40. hivatkozás. Az RBC rádió kommunikáció csak a 2. és a 3. szintre vonatkozik.

—	Vágányút engedélyezési információk biztosítása a biztosítóberendezéshez. Ez a funkció csak a 3. szinthez szükséges.

—	Információk/parancsok generálása a DMI és, szükség szerint, a vonat interfész egység számára, pl. a légterelők nyitásának/zárása, az áramszedő fel-/leengedése, a fő áramellátó kapcsoló nyitása/zárása, az A vontatási rendszerről a B vontatási rendszerre váltás.

4.2.4.   EIRENE funkciók

Ez az alapvető paraméter leírja az EIRENE beszéd- és adatátviteli funkcióit:

—	A vezetői hívásokkal kapcsolatos funkciók

—

Üzemi rádió funkciók — Pl. éberségi riasztás funkció (Lásd A. melléklet, 32. hivatkozás, 5.7. rendelkezés, és A. melléklet 33. hivatkozás. Amikor az éberségi funkció riasztást hoz működésbe, és ez az opcionális funkció elérhető, a fedélzeti rádió egy, az éberségi rendszer által létrehozott automatikus üzenetet küld a pályának).

—	Adat kommunikáció

Ezeket a funkciókat az A. melléklet 32., 33. és 48. hivatkozásában feltüntetett műszaki leírásoknak megfelelően kell megvalósítani, és teljesítményüknek meg kell felelnie az A. melléklet 22. hivatkozásának.

4.2.5.   Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek

Ezen interfészek teljes leírása két részből áll:

—	a protokollok leírása az információk ERTMS funkciókhoz és funkcióktól történő átviteléhez, valamint gondoskodás a kommunikáció biztonságáról.

—

a berendezések egyes darabjai közötti interfészek leírása. A berendezések közötti interfészek a következő szakaszokban vannak leírva: — 4.2.6 szakasz (Az ellenőrzés-irányítás fedélzeti belső interfészei) a fedélzeti berendezések esetén — 4.2.7 szakasz (Az ellenőrzés-irányítás pályamenti belső interfészei) a pályamenti berendezések esetén

Ez az alapvető paraméter leírja a pályamenti és a fedélzeti ellenőrző-irányító egységek közötti légrést. Ez a következőket tartalmazza:

—	a biztonságos működés érdekében betartandó fizikai, elektromos és elektromágneses értékeket

—	az alkalmazandó kommunikációs protokollt

—	a kommunikációs csatorna rendelkezésre állását

A következő leírások érvényesek:

—	Rádióhírközlés a vonattal: Az A. osztályú rádió-kommunikációs interfészeknek az R-GSM sávban kell működniük. Lásd: A. melléklet, 35. hivatkozás. A protokollok megfelelnek az A. melléklet 10., 18., 19., 39. és 40. hivatkozásának.

—	Eurobalise és Euroloop kommunikáció a vonattal: Az Eurobalise kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. melléklet 9. és 43. hivatkozásának. Az Euroloop kommunikációs interfészeknek meg kell felelniük az A. melléklet 16. és 50. hivatkozásának.

4.2.6.   Az ellenőrzés és irányítás belső fedélzeti interfészei

Ez az alapvető paraméter három részből áll.

4.2.6.1.   Interfész az ETCS és az STM között.

A Speciális Adatátviteli Modul (STM) lehetővé teszi az ETCS fedélzeti működését a B. osztályú ATP/ATC rendszerekkel felszerelt vonalakon.

A fedélzeti ETCS funkció és a B. osztályú ATP/ATC rendszerek STM-jei közötti interfész az A. melléklet 4., 8., 15., 25., 26. és 49. hivatkozásában van meghatározva. Az A. melléklet 45. hivatkozása a „K” interfészt, a 46. hivatkozása a „G” interfészt határozza meg. A „K” interfész megvalósítása választható, de ha megvalósítják, akkor meg kell felelnie az A. melléklet 45. hivatkozásának. Ezenkívül amennyiben megvalósítják a „K” interfészt, a fedélzeti adatátviteli csatornáknak képeseknek kell lenniük az A. melléklet 46. hivatkozásában leírt jellemezők kezelésére.

4.2.6.2.   GSM-R/ETCS

Az A. osztályú rádió és a fedélzeti ETCS funkciók közötti interfész. Ezek a követelmények az A. melléklet 4., 7., 15., 20., 22. és 34. hivatkozásában vannak meghatározva.

4.2.6.3.   Útmérés

Az útmérési funkció és a fedélzeti ERTMS/ETCS közötti interfésznek meg kell felelnie az A. melléklet 44. hivatkozás követelményeinek. Ez az interfész hozzájárul jelen alapvető paraméterhez, amikor az úthosszmérő berendezés különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2 szakaszt: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7.   Az ellenőrzés és irányítás belső pályamenti interfészei

Ez az alapvető paraméter hat részből áll.

4.2.7.1.   Funkcionális interfész az RBC-k között.

Az interfész a szomszédos rádiós blokkoló központok (RBC) között kicserélendő adatok meghatározására szolgál, hogy a vonat biztonságosan haladhasson át az egyik RBC körzetből a másikba. Ez leírja a következőket:

—	Információk az „átadó” RBC-től a „fogadó” RBC számára.

—	Információk a „fogadó” RBC-től az „átadó” RBC számára

Ezek a követelmények az A. melléklet 12. hivatkozásában vannak meghatározva.

4.2.7.2.   Műszaki interfész az RBC-k között.

Ez az RBC-k közötti műszaki interfész. Ezek a követelmények az A. melléklet 58., 62. és 63. hivatkozásában vannak meghatározva.

4.2.7.3.   GSM-R/RBC

Ez az A. osztályú rádiórendszer és a pályamenti ETCS funkciók közötti interfész. Ezek a követelmények az A. melléklet 4., 15., 20., 22. és 34. hivatkozásában vannak meghatározva.

4.2.7.4.   Eurobalise/LEU

Ez az interfész az Eurobalise és a pályamenti elektronikus egység (LEU) között. Ezek a követelmények az A. melléklet 9. hivatkozásában vannak meghatározva. Ez az interfész csak akkor járul hozzá jelen alapvető paraméterhez, ha az Euroloop és a LEU-k különálló átjárhatósági rendszerelemként vannak felszerelve (lásd: 5.2.2 szakasz: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7.5.   Euroloop/LEU

Ez az interfész az Euroloop és a LEU között. Ezek a követelmények az A. melléklet 16. hivatkozásában vannak meghatározva. Ez az interfész csak akkor járul hozzá jelen alapvető paraméterhez, ha az Euroloop és a LEU-k különálló átjárhatósági rendszerelemként vannak felszerelve (lásd: 5.2.2 szakasz: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

4.2.7.6.   Az ERTMS pályamenti berendezés előzetes felszerelésének követelményei

Ez az interfész a pályamenti A. osztályú berendezés és a pályamenti ellenőrző-irányító infrastruktúra között. Ezek a követelmények az A. melléklet 59. hivatkozásában vannak meghatározva. Ez a hivatkozás leírja a pályamenti A. osztályú berendezés előzetes felszerelésének követelményeit.

4.2.8.   Kulcskezelés

Ez az alapvető paraméter a rádió útján továbbított, a biztonságreleváns adatokra vonatkozik, amelyeket olyan mechanizmusokkal védenek, amelyekhez rejtjelezési kulcsok szükségesek. Az pályahálózat-működtetők és a vasúti vállalkozások kötelesek gondoskodni egy olyan kezelési rendszerről, amely ellenőrzi és kezeli a kulcsokat. Kulcskezelési interfész szükséges:

—	a különféle pályahálózat-működtetők kulcskezelési rendszerei között,

—	a vasúti vállalkozások és az pályahálózat-működtetők kulcskezelési rendszerei között,

—	a kulcskezelési rendszer, valamint a fedélzeti és pályamenti ETCS-berendezés között.

Az átjárható régiók kulcskezelés rendszerei közötti kulcskezelés követelményei az A. melléklet 11. és 56. hivatkozásában vannak meghatározva.

4.2.9.   ETCS-ID Menedzsment

Ez az alapvető paraméter a pályamenti és a fedélzeti szerelvények berendezéseihez szükséges egyedi ETCS-azonosítókra vonatkozik. A követelmények az A. melléklet 23. hivatkozásában vannak meghatározva. A változók kiosztása az A. melléklet 53. hivatkozásában van meghatározva.

A fedélzeti ellenőrző-irányító berendezések szállítói felelősséggel tartoznak az egyedi azonosítók kezeléséért a kiosztott tartományon belül, az A. melléklet 53. hivatkozásának meghatározása szerint. A gördülőállomány tulajdonosai kötelesek gondoskodni egy olyan kezelési rendszerről, amely az egység életciklusa során ellenőrzi és kezeli az azonosítókat.

Az A. melléklet 53. hivatkozásában szerepelnek a tagállamok számára kiosztott azonosító-tartományok. A tagállamok felelősséggel tartoznak ezen tartományok államukban működő ajánlatkérők számára történő allokációjának kezeléséért.

A pályamenti szerelvényeket kezelő ajánlatkérők felelősséggel tartoznak az egyedi azonosítók kezeléséért a számukra kiosztott tartományon belül. A pályahálózat-működtető köteles gondoskodni egy kezelési rendszerről, amely ellenőrzi és kezeli az azonosítókat az egység életciklusa során.

4.2.10.   Hőnfutásjelző (forró csapágytok érzékelő)

Ez az alapvető paraméter meghatározza azon pályamenti berendezés követelményeit, amelyet annak ellenőrzésére használnak, hogy az áthaladó gördülőállomány tengelycsapágyainak hőmérséklete nem halad-e meg egy megadott értéket, és hogy továbbítsa ezt az információt egy ellenőrző központba. A követelmények az A. melléklet 2. függelékében vannak meghatározva.

A fedélzeti érzékelővel felszerelt gördülőállomány kezelésének leírása szintén megtalálható a Nagysebességű gördülőállomány ÁME (RS HS) 4.2.11 szakaszában.

4.2.11.   Összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel

Ez az alapvető paraméter leírja azoknak a pályamenti vonatérzékelő rendszereknek a jellemzőit, amelyeknek a gördülőállományra vonatkozó ÁME-knek megfelelő gördülőállománnyal való kompatibilitáshoz szükségesek.

A gördülőállománynak rendelkeznie kell azokkal a jellemzőkkel, amelyek szükségesek a pályamenti vonatérzékelő rendszerek működéséhez. Az A. melléklet 1. függelékében meg vannak határozva a jármű jellemzőivel kapcsolatos követelmények.

Ezeket a jellemzőket a gördülőállomány ÁME fogja tartalmazni.

4.2.12.   Elektromágneses összeegyeztethetőség

Ez az alapvető paraméter két részre oszlik.

4.2.12.1.   Belső ellenőrzési-irányítási elektromágneses összeegyeztethetőség

Az ellenőrző-irányító berendezés nem zavarhat más ellenőrző-irányító berendezéseket.

4.2.12.2.   Elektromágneses összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a pályamenti ellenőrző-irányító berendezés között

Elektromágneses kompatibilitás a gördülőállomány és a pályamenti ellenőrző-irányító berendezés között: Ez tartalmazza az elektromágneses kompatibilitás (EMC) (a vontatási áram és a vonattól származó más áramok által vezetett és gerjesztett elektromágneses mező jellemzők, valamint az elektrosztatikus mezők) kibocsátási tartományát, amelyeket a gördülőállománynak be kell tartania a pályamenti ellenőrző-irányító berendezés megfelelő működése érdekében. Ide tartozik az értékek mérésének leírása is

Az ellenőrző-irányító alrendszer pályamenti berendezéseinek tulajdonságait a következők határozzák meg:

—	A. melléklet A7. hivatkozás (berendezések általános érzéketlenségi jellemzői)

—	A. melléklet 9. hivatkozás (Eurobalise kommunikációra vonatkozó különleges követelmények)

—	A. melléklet 16. hivatkozás (Euroloop kommunikációra vonatkozó különleges követelmények)

Ezenkívül a vonatérzékelési rendszerekre vonatkozó különleges követelményeket a 4.3.11. fejezet, valamint a hőnfutásjelző rendszerre vonatkozó különleges követelményeket a 2. függelék A. melléklete tartalmazza.

4.2.13.   ETCS DMI (vezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter leírja azokat az információkat, amelyeket az ETCS fedélzeti rendszere közöl a vezetővel és amelyeket a vezető betáplál az ERTMS/ETCS fedélzeti szerelvénybe. Lásd: A. melléklet, 51. hivatkozás.

Ez a következőket tartalmazza:

—	Ergonómia (ide tartozik a láthatóság)

—	A megjelenítendő ETCS funkciók

—	A vezetői inputok által kiváltott ETCS funkciók

4.2.14.   EIRENE DMI (vezető és gép közötti interfész)

Ez az alapvető paraméter leírja azokat az információkat, amelyeket az EIRENE fedélzeti rendszere közöl a vezetővel és amelyeket a vezető betáplál az EIRENE fedélzeti szerelvénybe. Lásd: A. melléklet, 32., 33. és 51. hivatkozás.

Ez a következőket tartalmazza:

—	Ergonómia (ide tartozik a láthatóság)

—	A megjelenítendő EIRENE funkciók

—	A kimenő hívásokkal kapcsolatos információk

—	A beérkező hívásokkal kapcsolatos információk

4.2.15.   Interfész a joghatású adatrögzítéshez

Ez az alapvető paraméter leírja:

—	A Jogi Adatrögzítő és a letöltő eszköz közötti adatcserét

—	A kommunikációs protokollokat

—	A fizikai interfészt

—	Az adatok rögzítésére és használatára vonatkozó funkcionális követelményeket

Lehetővé kell tenni, hogy az egyes tagállamok nyomozó hatóságai hozzáférjenek azokhoz a rögzített adatokhoz, amelyek megfelelnek a hivatalos és nyomozási célú kötelező adatrögzítési követelményeknek. Lásd:

A. melléklet, 4., 5., 15., 41. és 55. hivatkozás.

4.2.16.   A pályamenti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága

Ez az alapvető paraméter leírja:

—	A fényvisszaverő jelzések jellemzőit a megfelelő láthatóság biztosítása érdekében. Gondoskodni kell arról, hogy a járművek fényszóróira vonatkozó követelmények alapján (lásd ÁME RS HS) teljesüljenek az OPE követelmények.

—	Az átjárhatósági követelmények jelzőtáblák tulajdonságaival kapcsolatban lásd az A. melléklet 38. hivatkozását.

4.3.   A más alrendszerekkel összekötő interfészek működési és műszaki előírásai

4.3.1.   Interfész a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerével

4.3.1.1.   ERTMS/ETCS és GSM-R működési szabályok

A transzeurópai hálózatra egyesített üzemeltetési követelmények vonatkoznak, amelyeket a „Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás” ÁME című dokumentumban határoztak meg (lásd még a CCS ÁME Üzemeltetési szabályok 4.4 szakaszát).

ÁME OPE CR: A. melléklet

ÁME OPE HS: A. melléklet

4.3.1.2.   ETCS vezető és gép közötti interfész

Ez az interfész leírja azokat az információkat, amelyeket az ERTMS ETCS fedélzeti rendszere közöl a vezetővel és amelyeket a vezető betáplál az ERTMS ETCS fedélzeti szerelvénybe. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméterek a 4.2.13 szakaszban vannak leírva (ETCS DMI [Vezető és gép közötti interfész]).

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC rendszerekre vonatkozó követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

ÁME OPE CR: A1. MELLÉKLET

ÁME OPE HS: A1. MELLÉKLET

4.3.1.3.   EIRENE vezető és gép közötti interfész

Ez az interfész leírja azokat az információkat, amelyeket az EIRENE fedélzeti rendszere közöl a vezetővel és amelyeket a vezető betáplál az EIRENE fedélzeti szerelvénybe. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméterek a 4.2.14 szakaszban vannak leírva (EIRENE DMI [Vezető és gép közötti interfész]).

Ez az interfész az A. osztályú rendszerekre vonatkozik. A B. osztályú rádiórendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

ÁME OPE CR: A2. MELLÉKLET

ÁME OPE HS: A2. MELLÉKLET

4.3.1.4.   Interfész a joghatású adatrögzítéshez

Ez az interfész az adatok rögzítésére és használatára vonatkozó funkcionális követelményekre vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.15 szakaszban van leírva (Interfész a joghatású adatrögzítéssel).

Ez az interfész az A. osztályú rendszerekre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC és rádiórendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

ÁME OPE CR: 4.2.3.5 szakasz

ÁME OPE HS: 4.2.3.5 szakasz

4.3.1.5.   A vonat garantált fékezési teljesítménye és jellemzői

Az ellenőrző-irányító alrendszer megköveteli a vonat garantált fékezési teljesítményének biztosítását. A Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás ÁME előírja azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a vonat garantált fékezési teljesítményét. A Gördülőállomány ÁME-k határozzák meg a járművek fékezési teljesítményének meghatározási módszerét.

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

ÁME OPE CR: 4.2.2.6.2 szakasz

ÁME OPE HS: 4.2.2.6.2 szakasz

4.3.1.6.   A fedélzeti ETCS funkciók selejtezése

Ez az interfész a fedélzeti ETCS funkciók meghibásodás esetén történő selejtezésének működési követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási követelmények leírása a 4.2.2 szakaszban található (Fedélzeti ETCS funkciók).

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

ÁME OPE CR: A1. MELLÉKLET

ÁME OPE HS: A1. MELLÉKLET

4.3.1.7.   Szándékosan törölve

4.3.1.8.   Forró csapágytok érzékelők

Ez az interfész a forró csapágytok érzékelők működési követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.10 szakaszban van leírva (Hőnfutásjelző [forró csapágytok érzékelő]).

ÁME OPE CR: B. melléklet C szakasz

ÁME OPE HS: B. melléklet C szakasz

4.3.1.9.   Vezetői éberségi berendezés

Ez az interfész a vezetői éberségi berendezés működési követelményeire vonatkozik.

Az OPE ÁME által előírt üzenetküldés funkcióra a 4.2.4 szakaszban (Eirene funkciók) leírt opcionális Eirene funkciók vonatkoznak.

ÁME OPE CR: 4.3.2.2 szakasz

ÁME OPE HS: 4.3.2.2 szakasz

4.3.1.10.   A homokszórás alkalmazása

Ez az interfész a vezetők azon tevékenységi követelményeire vonatkozik, hogy a homokszórás ne befolyásolja károsan a pályamenti vonatérzékelő berendezés teljesítményét. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.11 szakaszban található.

ÁME OPE CR: H. melléklet

ÁME OPE HS: B. melléklet

4.3.1.11.   A vezető külső látómezője

Ez az interfész a vezető külső látómezőjére vonatkozik a fülke szélvédőjén keresztül. Az ellenőrzési-irányítási követelmények a 4.2.16 szakaszban vannak leírva (A pályamenti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága).

ÁME OPE CR: 4.3.2.4 szakasz:

ÁME OPE HS: 4.3.2.4 szakasz:

4.3.2.   Interfész a gördülőállomány alrendszerrel

A CR ÁME gördülőállomány vontatóegységekkel és személyszállító kocsikkal való interfészekre utaló összes hivatkozás nyitott kérdés marad. A vontatóegység lehet mozdony, elektromos motorvonat és dízel motorvonat.

4.3.2.1.   Összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel

A pályamenti vonatérzékelő rendszereknek rendelkezniük kell azokkal a jellemzőkkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy összeegyeztethető legyen azzal a gördülőállománnyal, amely megfelel a gördülőállomány ÁME-(k)nek. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.11 szakaszban van leírva (Összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel). Az érintett ÁME-kben található részletes hivatkozások felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza.

Paraméter	Ellenőrzés-irányítás ÁME, A. melléklet 1. függelék	Nagysebességű gördülőállomány (RS HS) ÁME	Gördülőállomány-tehervagon (RS FW) ÁME	Gördülőállomány- vontatójárművek, mozdonyok, villamos motorvonatok, dízel motorvonatok és személykocsik ÁME (az ÁME elkészítése után frissítendő)
Tengelytávolságok	2.1, beleértve a 6. ábrát	4.2.7.10.2	4.3.2.1
A kerék geometriai méretei	2.2, beleértve a 7. ábrát	4.2.7.10.3	5.4.2.3
A jármű tömege (minimális tengelyterhelés)	3.1	4.2.3.2	4.2.3.2
Fémmentes tér a kerekek körül	3.2. (nyitott kérdés)	Még nincs meghatározva	Még nincs meghatározva
A jármű fémtömege	3.3. (nyitott kérdés)	Még nincs meghatározva	Még nincs meghatározva
A kerekek anyaga	3.4	4.2.7.10.3	5.4.2.3
Impedancia a kerekek között	3.5	4.2.3.3.1	4.2.3.3.1
A járművek impedanciája	3.6	4.2.8.3.8	Nem
A homokoló berendezések alkalmazása	4.1	4.2.3.10	Nem
Kompozit féktuskók használata	4.2	L. melléklet	Nyitott kérdés
Harmonikus frekvenciák a visszatérő vontatási áramban	5.1	4.2.8.3.4.1	Nem
Elektromos/mágneses fékek használata	5.2	TBD	Nem
Elektromos, mágneses, elektromágneses mezők	5.3	4.3.4.12	Nem

4.3.2.2.   Elektromágneses összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a pályamenti ellenőrző-irányító berendezés között.

Ez tartalmazza az elektromágneses kompatibilitás (EMC) (a vontatási áram és a vonattól származó más áramok által vezetett és gerjesztett elektromágneses mező jellemzők, valamint az elektrosztatikus mezők) kibocsátási tartományát, amelyeket a gördülőállománynak be kell tartania a pályamenti ellenőrző-irányító berendezés megfelelő működése érdekében. Ide tartozik az értékek mérésének leírása is. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter leírása a 4.2.12.2 szakaszban található (Elektromágneses összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a pályamenti ellenőrző-irányító berendezés között).

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: Nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.6.6 szakasz

4.3.2.3.   A vonat garantált fékezési teljesítménye és jellemzői

Az ellenőrző-irányító alrendszer megköveteli a vonat garantált fékezési teljesítményének biztosítását. A Gördülőállomány ÁME-k határozzák meg a járművek fékezési teljesítményének meghatározási módszerét. A forgalmi szolgálat és forgalomirányítás ÁME előírja azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a vonat garantált fékezési teljesítményét.

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

Rögzített szerelvények esetén a garantált fékezési teljesítményt a gyártók adják meg, és tüntetik fel a gördülőállomány nyilvántartásban.

Változó összetételű vonatszerelvények vagy egyedi járművek esetén a Gördülőállomány- tehervagon ÁME-t kell alkalmazni.

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: 4.2.4.1.2 szakasz

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.4.1., 4.2.4.4. és 4.2.4.7 szakaszok

4.3.2.4.   Az ellenőrző-irányító berendezés fedélzeti antennájának helye

Az Eurobalise és az Euroloop antenna helyét a gördülőállományon úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen a megbízható adatforgalom azon vágány-geometria szélső értékeinél is, amelyen a gördülőállomány még képes áthaladni. Figyelembe kell venni a gördülőállomány mozgását és viselkedését. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.2 szakaszban van leírva (Fedélzeti ETCS funkciók).

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC rendszerekre vonatkozó követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

A GSM R antenna helye a járművek tetején elsősorban azoktól a mérésektől függ, amelyeket minden egyes járműtípusra nézve el kell végezni, az egyéb (új vagy meglévő) antennák helyének figyelembevételével. Vizsgálati körülmények között az antenna kimenő teljesítményének meg kell felelnie a 4.2.5 szakaszban leírt követelményeknek (ETCS és EIRENE légrés interfészek). A vizsgálati követelmények a 4.2.5 szakaszban is le vannak írva (ETCS és EIRENE légrés interfészek).

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.3.4.8 szakasz:

4.3.2.5.   A fizikai környezet feltételei

Azokat a klimatikus és fizikai környezeti feltételeket, amelyeknek a vonatra felszerelt ellenőrző-irányító berendezések várhatóan ki lesznek téve, azon vonalak infrastruktúra-nyilvántartásaira való hivatkozással kell meghatározni, ahol a vonatot üzemeltetni kívánják, valamint az A. melléklet A4. és A5. indexére való hivatkozással.

4.3.2.6.   Elektromágneses összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a fedélzeti ellenőrző-irányító berendezés között

A transzeurópai hálózaton történő üzemeltetésre elfogadott új gördülőállomány fedélzeti ellenőrző-irányító egység felszerelései univerzális használatának megkönnyítése érdekében, azokat az elektromágneses feltételeket, amelyeknek a vonat várhatóan ki lesz téve, az A. melléklet A6 hivatkozásával összhangban kell meghatározni. Az Eurobalise és Euroloop kommunikációs rendszerre az A. melléklet 9. és 16. hivatkozásának különleges rendelkezései vonatkoznak.

A B. osztályú fedélzeti rendszerekre vonatkozó követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.6.6 szakasz

4.3.2.7.   A fedélzeti ETCS funkciók elkülönítése

Ez az interfész a fedélzeti ETCS funkciók izolálására vonatkozik. Az ETCS izolálása után lehetségesnek kell lennie a vonat haladásának az ETCS beavatkozása nélkül. Az ellenőrzési-irányítási követelményeket a 4.2.2 szakasz tartalmazza (Fedélzeti ETCS funkciók).

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC alrendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket a felelős tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.7.10.1 szakasz:

4.3.2.8.   Adatátviteli interfészek

A vonat és a fedélzeti ellenőrző-irányító egység közötti adatátviteli interfészek az A. melléklet 7. hivatkozásában vannak meghatározva.

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

Az ÁME gördülőállomány tehervagonokra az ETCS 1. és 2. szint nem vonatkozik.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.7.12, 4.2.8.3.6.9

A rádiókommunikáció és a gördülőállomány alrendszer közötti interfész követelményei az A. melléklet 33. hivatkozásában vannak meghatározva.

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú rádiórendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

Az egyes vonatkozó előírások a következő dokumentumokban szerepelnek

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem vonatkozik.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.7.9 szakasz

4.3.2.9.   Forró csapágytok érzékelők

Ez az interfész a forró csapágytok érzékelők műszaki követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.10 szakaszban van leírva (Hőnfutásjelző [forró csapágytok érzékelő]).

Ez az interfész az A. osztályú hőnfutásjelző rendszerre vonatkozik. A B. osztályú HABD rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett infrastruktúra-nyilvántartásban határozzák meg (lásd a C. mellékletet).

Az egyes vonatkozó előírások a következő dokumentumokban szerepelnek

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: 4.2.3.3.2 szakasz

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.3.3.2 szakasz

4.3.2.10.   A jármű fényszórói

Ez az interfész a jármű fényszóróinak szín- és fényintenzitásával kapcsolatos műszaki követelményekre vonatkozik, a pályamenti fényvisszaverő jelzések és a fényvisszaverő ruhák megfelelő láthatóságának biztosítása érdekében. Az ellenőrzési-irányítási követelmények a 4.2.16 szakaszban (A pályamenti ellenőrzési-irányítási tárgyak láthatósága) és 4.7 szakaszban találhatók.

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.7.4.1.1 szakasz

4.3.2.11.   Vezetői éberségi berendezés

Az OPE ÁME által előírt funkcióra a 4.2.4 szakaszban (Eirene funkciók) leírt opcionális Eirene funkciók vonatkoznak. Ez az interfész érvényes, ha az opcionális funkciókat egy PM valósítja meg.

A jármű éberségi berendezés és a GSM-R fedélzeti szerelvény közti interfész részletes előírása nyitott kérdés marad.

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: A 4.2.7.9 szakaszban nincs meghatározott tényleges követelmény.

4.3.2.12.   Útmérés

Ez az interfész az úthosszmérő eszköz és az ETCS fedélzeti funkciókhoz szükséges útmérési funkciók között.

A gördülőállomány ÁME ezen interfésze csak akkor vonatkozik a 4.2.6.3 (Útmérés) szakaszban leírt alapvető paraméterre, ha az úthosszmérő eszköz különálló átjárhatósági rendszerelemként van felszerelve (lásd az 5.2.2 szakaszt: A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása).

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú ATP/ATC rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

4.3.2.13.   Interfész a joghatású adatrögzítéshez

Ez az interfész az adatrögzítés műszaki követelményeire vonatkozik. Az ellenőrzési-irányítási alapvető paraméter a 4.2.15 szakaszban van leírva (Interfész a joghatású adatrögzítéssel).

Ez az interfész az A. osztályú rendszerre vonatkozik. A B. osztályú fedélzeti rendszerekre vonatkozó követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.7.11 szakasz

4.3.2.14.   Előzetes fedélzeti felszerelés

Ez az interfész az A. melléklet 57. hivatkozásában leírt A. osztályú berendezéseknek a gördülőállományra történő előzetes felszerelésének kiterjedésére vonatkozik.

Ez az interfész az A. osztályú rendszerekre vonatkozik.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.7.10.1 szakasz (ellenőrző-irányító és jelzőrendszer rendszer: általános)

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

4.3.2.15.   A vezető külső látómezője

Ez az interfész a vezető külső látómezőjére vonatkozik a fülke szélvédőjén keresztül. Az ellenőrzési-irányítási követelmények a 4.2.16 szakaszban vannak leírva (A pályamenti ellenőrző-irányító eszközök láthatósága).

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.2.6 és 4.2.2.7 szakasz

4.3.2.16.   Hosszú alagutak automatikus teljesítményszabályozási és különös gördülőállomány követelményei

Ez az interfész írja le az ellenőrző-irányító alrendszer funkcióit:

—	a légterelők zárásának és nyitásának szabályozását az RS követelményei szerint.

—	az áramszedők leeresztésének vagy felemelésének szabályozását az ENE követelményei szerint

—	a fő áramellátó kapcsoló nyitásának és zárásának szabályozását az ENE követelményei szerint

Ez egy, a 4.2.2 és 4.2.3 szakaszban leírt alapvető ETCS funkció.

Gördülőállomány- tehervagon ÁME: nem érintett.

Nagysebességű gördülőállomány ÁME: 4.2.7.12 és 4.2.8.3.6.7 szakasz

4.3.3.   Az infrastruktúra alrendszer interfészei

4.3.3.1.   Vonatérzékelő rendszerek

Az infrastruktúra felszerelése során ügyelni kell arra, hogy a vonatérzékelő rendszer figyelembe vegye a 4.2.11 szakaszban (Összeegyeztethetőség a pályamenti vonatérzékelő rendszerekkel) és az 1. Függelék A. mellékletében (3.5 szakasz, impedancia a kerekek között) említett követelményeket.

Nagysebességű infrastruktúra ÁME: 4.3.18 szakasz

Hagyományos infrastruktúra ÁME: A jövőbeni hagyományos vasúti ÁME-be bele kell illeszteni egy hivatkozást a CCS ÁME-re annak érdekében, hogy az infrastruktúra ÁME figyelembe vehesse a CCS követelményeit.

4.3.3.2.   Pályamenti ellenőrző-irányító berendezések

A pályamenti alrendszerek adóberendezéseit (GSM-R, Euroloop, Eurobalise) úgy kell elhelyezni, hogy biztosítva legyen a megbízható adatkommunikáció azon vágány-geometria szélső értékeinél is, amelyen a gördülőállomány még képes áthaladni. Figyelembe kell venni a gördülőállomány mozgását és viselkedését. Lásd a 4.2.5 szakaszt (ETCS és EIRENE légrés interfészek).

A jelzőtábláknak (lásd 4.2.16 szakasz) és más pályamenti ellenőrző-irányító berendezéseknek (pl. GSM-R antennák, Euroloop-, Eurobalise-berendezések, hőnfutásjelzők, fényjelzések, váltóhajtóművek, stb.) teljesíteniük kell az Infrastruktúra ÁME-ben meghatározott követelményeket (minimális infrastruktúra űrszelvény).

Ez az interfész releváns az A. osztályú rendszerek adatkommunikációjára vonatkozóan. A B. osztályú rendszerekre vonatkozó egyenértékű követelményeket az érintett tagállam határozza meg (lásd a B. mellékletet).

Nagysebességű infrastruktúra ÁME: A 4.2.3 szakasz:

4.3.3.3.   A gördülőállomány által használt homok minősége

A vonatérzékelő rendszerek megfelelő működése érdekében meghatározott minőségű homokot kell biztosítani a gördülőállomány által történő felhasználáshoz. A CCS követelményeit az 1. függelék A. mellékletének 4.1.4 pontja írja le.

Nagysebességű infrastruktúra ÁME: 4.2.25.4 szakasz:

4.3.3.4.   Elektromos/mágneses fékek használata

A pályamenti ellenőrző-irányító berendezések megfelelő működésének biztosítása érdekében a mágneses fékek és az örvényáramú vágányfékek használatát fel kell tüntetni az infrastruktúra-nyilvántartásban, az 1. függelék A. melléklete 5.2. pontjára való hivatkozással.

4.3.4.   Interfészek az energiaellátási alrendszerrel

4.3.4.1.   Elektromágneses összeegyeztethetőség

Azokat az elektromágneses feltételeket, amelyeket a rögzített létesítmények várhatóan kibocsátanak, az A. melléklet A7. hivatkozásra utaló hivatkozással kell meghatározni.

Az Eurobalise és EUROLOOP kommunikációs rendszerre az A. melléklet 9. és 16. hivatkozásának különleges rendelkezései vonatkoznak.

A vonatérzékelési rendszerekkel kapcsolatban lásd az 1. függelék A. mellékletét.

A hőnfutásjelzővel kapcsolatban lásd a 2. függelék A. mellékletét.

Nagysebességű rendszer energia ÁME: 4.2.6. rendelkezése

4.3.4.2.   Automatikus teljesítményszabályozás

Az ellenőrző-irányító alrendszernek az energia alrendszer visszajelzéseire alapuló fázishatárral és áramellátó határszakaszokkal kapcsolatos tulajdonságait a 4.2.2. és 4.2.3 szakasz írja le.

Nagysebességű rendszer energia ÁME: 4.2.21., 4.2.22. és 4.2.2. pontok

4.4.   Üzemeltetési szabályok

Az ellenőrző-irányító alrendszerre vonatkozó speciális üzemeltetési szabályok (ERTMS/ETCS és GSM-R) részletei az ÁME forgalmi szolgálat és forgalomirányítás című dokumentumban szerepelnek.

4.5.   Karbantartási szabályok

Az alrendszernek a jelen ÁME-ben szereplő karbantartási szabályainak biztosítaniuk kell azt, hogy a 4. fejezetben feltüntetett alapvető paraméterekben említett értékeket a megkövetelt határokon belül tartsák az egységek teljes élettartama alatt. Lehetséges azonban, hogy a megelőző vagy javító jellegű karbantartások során az alrendszer nem képes elérni az alapvető paraméterekben említett értékeket; a karbantartási szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezen tevékenységek során a biztonság ne csorbuljon.

Ezen eredmények elérése érdekében be kell tartani a következő rendelkezéseket.

4.5.1.   A berendezés gyártójának felelőssége

Az alrendszerbe beépített berendezés gyártója köteles meghatározni:

—

az összes karbantartási követelményt és eljárást (ide számítva a helyes működés felügyeletét, a diagnosztizálási és vizsgálati módszereket és eszközöket), amelyek az elengedhetetlen követelmények eléréséhez szükségesek, valamint a jelen ÁME kötelező követelményeiben említett értékeket a berendezés teljes életciklusa során (szállítás és tárolás a felszerelést megelőzően, a rendes üzemeltetés, hibák, javítási lépések, hitelesítések és karbantartási beavatkozások, leszerelés stb.)

—	az összes egészségügyi és biztonsági kockázatot, amely a nagyközönséget és a karbantartási személyi állományt érintheti,

—	a helyben történő karbantartások feltételeit (vagyis a gépben cserélhető egységek (LRU-k) meghatározását, a hardver és a szoftver jóváhagyott versenyképes változatainak meghatározását, a hibás LRU-k pótlását, és például az LRU-k tárolási és a hibás LRU-k javítási feltételeit,

—	a vonat közlekedtetésének műszaki feltételeit hibás berendezéssel az út végéig vagy a műhelyig (korlátozott üzemmód műszaki szempontból, például bizonyos funkciók részben vagy teljes egészében ki vannak kapcsolva, el vannak szigetelve más funkcióktól stb.).

—	azokat a hitelesítéseket, amelyeket akkor kell végrehajtani, ha a berendezés kivételesen nagy megterhelésnek van kitéve (pl. a környezeti feltételek túllépése vagy rendellenes rázkódások)

4.5.2.   A szerződő felek felelőssége

A szerződő felek kötelesek:

—	gondoskodni arról, hogy a jelen ÁME hatálya alá tartozó összes alkatrészre nézve (függetlenül attól, hogy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek-e vagy sem), meghatározzák a karbantartási követelményeket a 4.5.1 szakaszban leírtak szerint (A berendezés gyártójának felelőssége).

—	meghatározni a jelen ÁME hatálya alá tartozó összes alkatrészre vonatkozó szükséges karbantartási szabályokat, figyelembe véve az alrendszeren belüli különféle berendezések közötti kölcsönhatásokból, valamint a más alrendszerekkel összekapcsoló interfészekből fakadó kockázatokat.

4.5.3.   Az pályahálózat-működtető vagy a vasútvállalat felelőssége

A fedélzeti vagy a pályamenti szerelvény üzemeltetéséért felelős pályahálózat-működtető vagy a vasútvállalat:

—	Köteles karbantartási tervet összeállítani, a 4.5.4 szakaszban meghatározottak szerint (Karbantartási terv).

4.5.4.   Karbantartási terv

A karbantartási tervnek a 4.5.1 szakaszban (A berendezés gyártójának felelőssége), a 4.5.2 szakaszban (A szerződő felek felelőssége) és a 4.5.3 szakaszban (Az pályahálózat-működtető vagy a vasúti vállalkozás felelőssége) szereplő rendelkezésekre kell épülnie, és legalább a következők szempontokra ki kell terjednie:

—	A berendezés használatának feltételei, a gyártó által meghatározott követelmények szerint.

—

A karbantartási programok leírása (például a megelőző és a javító karbantartási kategóriák meghatározása, a megelőző jellegű karbantartási tevékenységek és az alrendszer biztonsága érdekében megteendő megfelelő óvintézkedések közötti maximális időtartam, valamint a karbantartó személyzet, figyelembe véve a karbantartási tevékenységek és az ellenőrző-irányító alrendszer üzemeltetése közötti kölcsönhatást).

—	A tartalék alkatrészek tárolási követelményei.

—	A helyben történő karbantartás meghatározása.

—	A hibás berendezések kezelési szabályai.

—	A karbantartó személyzet minimális szakmai alkalmasságával kapcsolatos követelmények, hivatkozással az egészségügyi és biztonsági kockázatokra.

—	Az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények.

—	A karbantartó személyzet felelősségének és jogkörének meghatározása (például hozzáférés a berendezésekhez, a rendszer üzemeltetése korlátozásainak és/vagy felfüggesztésének kezelése, az LRU-k cseréje, a hibás LRU-k javítása, a rendszer normál működésének helyreállítása).

—	Az ETCS-azonosítók kezelési eljárásai. Lásd a 4.2.9 szakaszt (ETCS-ID kezelés).

—	Az információk bejelentésének módja a berendezés gyártója felé a biztonság szempontjából kritikus hibákról és a rendszer gyakori meghibásodásairól.

4.6.   Szakmai alkalmasság

Az ellenőrző-irányító alrendszer üzemeltetéséhez szükséges szakmai alkalmassággal az ÁME Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás foglalkozik.

Az ellenőrző-irányító alrendszer karbantartásával kapcsolatos szakmai alkalmasság feltételeit részletesen meg kell határozni a karbantartási tervben (lásd a 4.5.4 szakaszt: Karbantartási terv).

4.7.   Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

A karbantartási tervekben meghatározott követelmények mellett, lásd a 4.5 szakaszt (Karbantartási szabályok), óvintézkedéseket kell tenni a karbantartó és üzemeltető állomány egészségének és biztonságának megóvására, az európai rendeletekkel, valamint az európai joganyaggal összeegyeztethető nemzeti szabályokkal összhangban.

Az ellenőrző-irányító alrendszer pályamenti berendezéseinek karbantartását végző személyzetnek a pályán vagy annak közelében történő munkavégzés során EC jelöléssel rendelkező (és ezáltal az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK irányelv előírásainak megfelelő) fényvisszaverő ruhát kell viselniük.

4.8.   Az infrastruktúra és a gördülőállomány nyilvántartásai

Az ellenőrző-irányító alrendszert két egységként kezeljük:

—	a fedélzeti szerelvény,

—	a pályamenti szerelvény.

Az infrastruktúra és a gördülőállomány nyilvántartásának tartalmára vonatkozó követelmények, az ellenőrző-irányító egységek tekintetében, a C. mellékletben vannak meghatározva (vonalspecifikus és vonatspecifikus jellemzők).

5.   A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1.   Meghatározás

A 96/48/EK irányelv 2. cikkének (d) pontja szerint:

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek „azok az elemi rendszerelemek, rendszerelemcsoportok, szerkezeti részegységei vagy berendezések teljes egységei, amelyek egy olyan alrendszerbe illeszkednek vagy illesztendők be, amelytől közvetve vagy közvetlenül a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága függ”. A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal.

5.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek felsorolása

5.2.1.   Alapvető kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

Az ellenőrző-irányító alrendszer átjárhatóságot biztosító rendszerelemei a következő helyeken vannak felsorolva:

—	5.1.a táblázat a fedélzeti szerelvényről,

—	5.2.a táblázat a pályamenti szerelvényről.

A „biztonsági platform” mint átjárhatósági rendszerelem meghatározása: olyan részegység (az alkalmazástól független generikus termék), amely hardverből és szoftverből áll (firmware és/vagy operációs rendszer és/vagy támogató eszközök), amelyek felhasználhatók összetettebb rendszerek felépítésére (generikus alkalmazások, vagyis alkalmazási osztályok).

5.2.2.   Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek csoportosítása

Az ellenőrző-irányító rendszer 5.1.a és 5.2.a táblázatban felsorolt, átjárhatóságot biztosító alapvető rendszerelemei egyesíthetők, hogy egy nagyobb egységet alkossanak. Utána a csoportot az integrált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és a csoporton kívüli fennmaradó interfészek funkciói alapján határozzuk meg. Ha egy csoportot ilyen módon hozunk létre, akkor kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek kell tekinteni.

—	Az 5.1.b táblázat felsorolja a fedélzeti szerelvény átjárhatósági rendszerelemeit

—	Az 5.2.b táblázat felsorolja a pályamenti szerelvény átjárhatósági rendszerelemeit

Ha egy interfész támogatására jelen ÁME-ben feltüntetett kötelező előírások nem állnak rendelkezésre, a megfelelőségi nyilatkozat az kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportosítása útján is megszerezhető.

5.3.   A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

Az 5. fejezetben szereplő táblázatok minden egyes alapvető átjárhatósági rendszerelem vagy átjárhatósági rendszerelem csoport esetében előírja a következőket:

—	A 3. oszlopban a funkciókat és az interfészeket. Ügyeljen arra, hogy az kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy interfészek egy része választható funkciókkal is rendelkezik.

—	A 4. oszlopban az egyes funkciók vagy interfészek megfelelőségi értékelésére vonatkozó kötelező előírások, adott esetben, hivatkozással a 4. fejezet vonatkozó szakaszára.

—	Az 5. oszlopban a megfelelőségi értékeléshez alkalmazandó modulok, amelyek jelen ÁME 6. fejezetében vannak leírva.

Ügyeljen arra, hogy a 4.5.1 szakasz követelményei (A berendezés gyártójának felelőssége) vonatkoznak minden egyes alapvető átjárhatósági rendszerelemre vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportjára.

5.1.a táblázat:

Alapvető kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a fedélzeti ellenőrző-irányító egységben

1	2	3	4	5
N	Átjárhatósági rendszerelem (IC)	Jellemzők	Speciális követelmények, amelyeket a 4. fejezetre történő hivatkozással igazolni kell	Modul
1	Fedélzeti ERTMS ETCS	Biztonság	4.2.1
		A fedélzeti ETCS funkciói	4.2.2	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		Kivéve: — Útmérés — Joghatású adatrögzítés
		Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	4.2.5
		RBC (2. és 3. szint)
		Rádió betöltő egység (választható 1. szint)
		Eurobalise légrés
		Euroloop légrés (választható 1. szint)
		Interfészek
		STM (a K interfész megvalósítása választható)	4.2.6.1
		Fedélzeti ERTMS GSM-R	4.2.6.2
		Útmérés	4.2.6.3
		Kulcskezelési rendszer	4.2.8
		ETCS ID kezelés	4.2.9
		ETCS vezető és gép közötti interfész	4.2.13
		Kulcskezelés	4.3.1.7
		A fizikai környezet feltételei	4.3.2.5
		EMC	4.3.2.6
		Adatátviteli interfész	4.3.2.8
		Biztonsági információ rögzítő	Nincs
2	Fedélzeti biztonsági platform	Biztonság	4.2.1	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
3	Biztonsági információ rögzítő	A fedélzeti ETCS funkciói	4.2.2	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		Kizárólag joghatású adatrögzítés
		Interfészek
		JRU letöltő eszköz	4.2.15
		Fedélzeti ERTMS/ETCS	Nincs
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.2.6
4	Útmérés	Biztonság	4.2.1	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		A fedélzeti ETCS funkciói	4.2.2
		Csak útmérés
		Interfészek
		Fedélzeti ERTMS ETCS	4.2.6.3
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.2.6
5	Külső STM	Funkciók és biztonság	Nincs	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		A nemzeti előírások szerint
		Interfészek
		Fedélzeti ERTMS ETCS	4.2.6.1
		B. osztályú ATP/ATC rendszer légrése	Nincs
		A nemzeti előírások szerint
		Környezeti feltételek	Nincs
		A nemzeti előírások szerint
		EMC	Nincs
		A nemzeti előírások szerint
6	Fedélzeti ERTMS/GSM-R	EIRENE funkciók	4.2.4	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		Adatkommunikáció csak a 2. vagy a 3. szinten, vagy 1. szinten rádiós kitöltéssel
		Interfészek
		Fedélzeti ERTMS ETCS
		Csak a 2. vagy a 3. szinten, vagy 1. szinten rádiós kitöltéssel	4.2.6.2
		GSM-R	4.2.5
		EIRENE vezető és gép közötti interfész	4.2.14
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.2.6

5.1.b táblázat:

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportjai a fedélzeti ellenőrző-irányító egységben

Ez a táblázat a struktúra bemutatásának példája. Más csoportosítást is lehet javasolni

1	2	3	4	5
N	Átjárhatósági rendszerelem (IC)	Jellemzők	Speciális követelmények, amelyeket a 4. fejezetre történő hivatkozással igazolni kell	Modul
1	Fedélzeti biztonsági platform Fedélzeti ERTMS ETCS Biztonsági információ rögzítő Útmérés	Biztonság	4.2.1
		A fedélzeti ETCS funkciói	4.2.2
		Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	4.2.5	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		RBC (2. és 3. szint)
		Rádió kitöltő egység (választható 1. szint)
		Eurobalise légrés
		Euroloop légrés (választható 1. szint)
		Interfészek
		STM (a K interfész megvalósítása választható)	4.2.6.1
		Fedélzeti ERTMS GSM-R	4.2.6.2
		Kulcskezelési rendszer	4.2.8
		ETCS ID kezelés	4.2.9
		ETCS vezető és gép közötti interfész	4.2.13
		A fizikai környezet feltételei	4.3.2.5
		EMC	4.3.2.6
		JRU letöltő eszköz	4.2.15
		Adatátviteli interfész	4.3.2.8

5.2.a táblázat:

Alapvető kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a pályamenti ellenőrző-irányító egységben

1	2	3	4	5
N	Átjárhatósági rendszerelem (IC)	Jellemzők	Speciális követelmények, amelyeket a 4. fejezetre történő hivatkozással igazolni kell	Modul
1	RBC	Biztonság	4.2.1	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		A pályamenti ETCS funkciói	4.2.3
		Az Eurobalise, a rádiós kitöltés és az Euroloop útján történő kommunikáció kizárva
		Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	4.2.5
		Csak rádiókommunikáció a vonattal
		Interfészek
		Szomszédos RBC	4.2.7.1, 4.2.7.2
		Pályamenti ERTMS GSM-R	4.2.7.3
		Kulcskezelési rendszer	4.2.8
		ETCS-ID Menedzsment	4.2.9
		Biztosítóberendezés	négative
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.4.1, 4.3.2.2
2	Rádió kitöltő egység	Biztonság	4.2.1
		A pályamenti ETCS funkciói	4.2.3
		Az Eurobalise, az Euroloop útján történő kommunikációs és a 2/3. szintű funkciók kizárva
		Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	4.2.5	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		Csak rádiókommunikáció a vonattal
		Interfészek
		Pályamenti ERTMS GSM-R	4.2.7.3
		Kulcskezelési rendszer	4.2.8
		ETCS-ID Menedzsment	4.2.9
		Biztosítóberendezés és LEU	4.2.3
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.4.1, 4.3.2.2
3	Eurobalise	Biztonság	4.2.1
		Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	4.2.5	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		Csak Eurobalise kommunikáció a vonattal
		Interfészek
		LEU Eurobalise	4.2.7.4
		ETCS-ID Menedzsment	4.2.9
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.4.1, 4.3.2.2
4	Euroloop	Biztonság	4.2.1	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	4.2.5
		Csak Euroloop kommunikáció a vonattal
		Interfészek
		LEU Euroloop	4.2.7.5
		ETCS-ID Menedzsment	4.2.9
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.4.1, 4.3.2.2
5	LEU Eurobalise	Biztonság	4.2.1
		A pályamenti ETCS funkciói	4.2.3	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		A rádiós kitöltés, az Euroloop, valamint a 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció kizárva
		Interfészek
		Pályamenti jelzés	Nincs
		Eurobalise	4.2.7.4
		ETCS-ID Menedzsment	4.2.9
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.4.1, 4.3.2.2
6	LEU Euroloop	Biztonság	4.2.1
		A pályamenti ETCS funkciói	4.2.3	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		A rádiós kitöltés, az Eurobalise, valamint a 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció kizárva
		Interfészek
		Pályamenti jelzés	Nincs
		Euroloop	4.2.7.5
		ETCS-ID Menedzsment	4.2.9
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.4.1, 4.3.2.2
7	Pályamenti biztonsági platform	Biztonság	4.2.1	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel

5.2.b táblázat:

Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek csoportjai a pályamenti ellenőrző-irányító egységben

Ez a táblázat a struktúra bemutatásának példája. Más csoportosítást is lehet javasolni

1	2	3	4	5
N	Átjárhatósági rendszerelem (IC)	Jellemzők	Speciális követelmények, amelyeket a 4. fejezetre történő hivatkozással igazolni kell	Modul
1	Pályamenti biztonsági platform Eurobalise LEU Eurobalise	Biztonság	4.2.1
		A pályamenti ETCS funkciói	4.2.3	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		Az Euroloop, valamint a 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció kizárva
		Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	4.2.5
		Csak Eurobalise kommunikáció a vonattal
		Interfészek
		Pályamenti jelzés	négative
		ETCS-ID Menedzsment	4.2.9
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.4.1, 4.3.2.2
2	Pályamenti biztonsági platform Euroloop LEU Euroloop	Biztonság	4.2.1
		A pályamenti ETCS funkciói	4.2.3	H2 vagy B, D-vel vagy B, F-fel
		Az Eurobalise, valamint a 2. és 3. szintű funkciók útján történő kommunikáció kizárva
		Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	4.2.5
		Csak Euroloop kommunikáció a vonattal
		Interfészek
		Pályamenti jelzés	Nincs
		ETCS-ID Menedzsment	4.2.9
		Környezeti feltételek	4.3.2.5
		EMC	4.3.4.1, 4.3.2.2

6.   A RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉS/VAGY ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ALRENDSZER HITELESÍTÉSE

6.0   Bevezetés

A jelen ÁME hatókörében a jelen ÁME 3. fejezetében említett vonatkozó alapvető műszaki követelmények teljesítését a 4. fejezetben hivatkozott előírásoknak, illetve a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében az 5. fejezetnek való megfelelés biztosítja, amit az átjárhatósági rendszerelem megfelelőségét és/vagy alkalmazhatóságát igazoló pozitív ellenőrzési eredmény és az alrendszer hitelesítése igazol a 6. fejezetben leírtak szerint.

Ennek ellenére, ha az alapvető követelmények egy részét a nemzeti szabályok szerint elégítik ki, mert

a)	B. osztályú rendszereket használnak (ide számítva az STM-ek funkcióit),

b)	nyitott kérdések vannak az ÁME-ben,

c)	a 96/48/EK irányelv 7. cikke szerint eltérés megengedett, és

d)	a 7.3 szakaszban leírt különleges esetek miatt,

akkor a megfelelőségi vizsgálatot az érintett tagállam felelőssége alatti eljárásokkal összhangban kell elvégezni, a bejelentett eljárások szerint.

6.1.   Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.1.1.   Vizsgálati eljárások

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem (IC) (és/vagy az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem-csoportok) gyártója, vagy felhatalmazott közösségi képviselője köteles elkészíteni egy EK-megfelelőségi nyilatkozatot, a 96/48/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése és IV. melléklete szerint, a piaci bevezetés előtt.

Az kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és/vagy átjárhatósági rendszerelem-csoportok megfelelőségértékelési eljárását, jelen ÁME 5. fejezetében meghatározottak szerint, a modulok alkalmazásával kell végrehajtani, a 6.1.2 szakasz előírásai szerint (Modulok).

A jelen ÁME-ben szereplő előírások egy része kötelező és/vagy választható funkciókat is tartalmaz. A bejelentett szervezet köteles:

—	Tanúsítani, hogy az átjárhatósági rendszerelemmel kapcsolatos összes vonatkozó kötelező funkciót megvalósították;

—	Tanúsítani, hogy mely választható funkciókat valósították meg,

és köteles elvégezni a megfelelőségi vizsgálatot.

A szállító köteles feltüntetni az EK-nyilatkozatban a megvalósított választható funkciókat.

A bejelentett testület köteles tanúsítani, hogy a rendszerelemben megvalósított kiegészítő funkciók nem vezetnek konfliktusokhoz a megvalósított kötelező vagy választható funkciók között.

6.1.1.1.   A speciális átviteli modul (STM)

Az STM-nek meg kell felelnie a nemzeti követelményeknek, és jóváhagyása az érintett tagállam felelőssége, a B. mellékletben említettek szerint.

Az STM és a fedélzeti ERTMS/ETCS közötti interfész hitelesítéséhez a bejelentett szervezetnek el kell végeznie a megfelelőségi értékelést. A bejelentett szervezet köteles tanúsítani, hogy a tagállam jóváhagyta az STM nemzeti részét.

6.1.1.2.   EK alkalmazhatósági nyilatkozat

Az ellenőrző-irányító alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekhez EK alkalmazhatósági nyilatkozat nem szükséges.

6.1.2.   Modulok

Az ellenőrző-irányító alrendszerben szerepet játszó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek értékeléséhez a gyártó vagy felhatalmazott közösségi képviselője megválaszthatja a modulokat az 5.1A, 5.1B, 5.2A és 5.2B táblázat szerint:

—	Vagy a típusvizsgálati eljárást (B modul) a tervezési és fejlesztési szakaszhoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (D modul) a gyártási szakaszban, vagy

—	A típusvizsgálati eljárást (B modul) a tervezési és fejlesztési szakasz esetében a gyártás hitelesítési eljárással (F modul) kombinálva, vagy

—	A teljes minőségirányítási rendszert a tervezés-vizsgálati eljárással (H2 modul).

A modulok leírása jelen ÁME E. mellékletében szerepel.

A D modul (termelés-minőségirányítási rendszer) csak akkor választható, ha a gyártó egy bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt minőségirányítási eljárást alkalmaz a gyártásra, a termékek végső ellenőrzésére és tesztelésére.

A H2 modul (teljes minőségirányítási rendszer a tervezés vizsgálatával) csak akkor választható, ha a gyártó egy bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt minőségirányítási eljárást alkalmaz a tervezésre, a gyártásra, a termékek végső ellenőrzésére és tesztelésére.

A következő kiegészítő tisztázás vonatkozik a modulok egy részének használatára:

—

Hivatkozással az E. mellékletben található B modul (típusvizsgálat) leírás 4. fejezetére: a) Szükség van a terv áttekintésére; b) A gyártási folyamat áttekintése nem szükséges, ha a B modult (típusvizsgálat) a D modullal (termelés-minőségirányítási rendszer) együtt alkalmazzák; c) A gyártási folyamat áttekintése szükséges, ha a B modult (típusvizsgálat) az F modullal (termék-hitelesítés) együtt alkalmazzák;

—	Hivatkozással az E. mellékletben található F modul (termék-hitelesítés) leírás 3. fejezetére,, a statisztikai tanúsítás nem megengedett, vagyis az összes átjárhatósági rendszerelemet külön-külön meg kell vizsgálni.

—	Hivatkozással a H2 modul 6.3 szakaszára (teljes minőségirányítási rendszer a terv vizsgálatával), a típus tesztelése szükséges.

A kiválasztott modultól függetlenül az A. melléklet 47., A1., A2. és A3. hivatkozásának rendelkezéseit kell alkalmazni azon kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek hitelesítéséhez, amelyekre nézve a biztonsági alapvető paraméter követelményei vonatkoznak (4.2.1 szakasz, az ellenőrzés-irányítás átjárhatósággal kapcsolatos biztonsági jellemzői).

A kiválasztott modultól függetlenül ellenőrizni kell, hogy a beszállítónak az átjárhatósági rendszerelem karbantartására vonatkozó utalásai megfelelnek-e jelen ÁME 4.5 szakasza (Karbantartási szabályok) követelményeinek.

Ha a B modult (típusvizsgálat) alkalmazzák, akkor ezt a műszaki dokumentáció vizsgálata alapján kell megtenni (lásd a B modul leírásának 3. és 4.1 szakaszát [típusvizsgálat]).

Ha a H2 modult alkalmazzák (teljes minőségirányítási rendszer a tervezés vizsgálatával), a tervezés vizsgálat alkalmazásának tartalmaznia kell az összes elem támogató bizonyítékát, amely szerint jelen ÁME 4.5 szakaszának (Karbantartási szabályok) követelményei teljesültek.

6.2.   Ellenőrző-irányító alrendszer

6.2.1.   Vizsgálati eljárások

Ez a fejezet az ellenőrző-irányító alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozattal foglalkozik. A 2. fejezetben említettek szerint, az ellenőrző-irányító alrendszer alkalmazását két egységként kell kezelni:

—	a fedélzeti szerelvény,

—	a pályamenti szerelvény.

Mindegyik egység esetében szükség van egy EK-hitelesítési nyilatkozatra.

Az ajánlatkérő vagy annak hivatalos közösségbeli képviselője kérésére a bejelentett szervezet elvégzi a fedélzeti vagy pályamenti szerelvény EK-hitelesítését, a 96/48/EK irányelv VI. mellékletével összhangban.

Az ajánlatkérő EK-hitelesítési nyilatkozatot állít össze az ellenőrző-irányító alrendszer esetében, a 96/48/EK irányelv V. melléklet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie a 96/48/EK irányelv V. mellékletének. Ez tartalmazza az egység részét alkotó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek integrációjának tanúsítását; a 6.1 és a 6.2 táblázat meghatározza a hitelesítendő jellemzőket és hivatkozik az alkalmazandó kötelező előírásokra.

A jelen ÁME-ben szereplő előírások egy része kötelező és/vagy választható funkciókat is tartalmaz. A bejelentett szervezet köteles:

—	tanúsítani, hogy az egységgel kapcsolatos összes kötelező funkciót megvalósították;

—	tanúsítani, hogy a pályamenti vagy a fedélzeti speciális megvalósítás által igényelt összes választható funkciót megvalósították;

A bejelentett testület köteles tanúsítani, hogy az egységben megvalósított kiegészítő funkciók nem vezetnek konfliktusokhoz a megvalósított kötelező vagy választható funkciók között.

A pályamenti szerelvény és a fedélzeti szerelvény konkrét megvalósítására vonatkozó információkat be kell vezetni az infrastruktúra-nyilvántartásba és a gördülőállomány nyilvántartásba, a C. melléklettel összhangban.

A pályamenti szerelvény vagy a fedélzeti szerelvény EK-hitelesítési nyilatkozatában közölni kell minden olyan információt, amelyeket be kell vezetni a fentiekben említett nyilvántartásokba. A nyilvántartásokat a 96/48/EK átjárhatósági irányelv 22a. cikkével összhangban kell kezelni.

A fedélzeti és a pályamenti szerelvények EK hitelesítési nyilatkozata a megfelelőségi tanúsítványokkal együtt, elégséges annak biztosítására, hogy a pályamenti szerelvény együttműködjön azzal a fedélzeti szerelvénygel, amely rendelkezik a megfelelő jellemzőkkel, a gördülőállomány nyilvántartásában és az infrastruktúra-nyilvántartásban meghatározottak szerint, további alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozata nélkül.

6.2.1.1.   A fedélzeti szerelvény funkcionális integrációjának tanúsítása

A tanúsítást el kell végezni a járműre felszerelt ellenőrző-irányító fedélzeti szerelvényről. Azon ellenőrző-irányító berendezésről, amely nincs meghatározva A. osztályú berendezésként, jelen ÁME csak az átjárhatósággal kapcsolatos tanúsítási követelményeket tartalmazza (például az STM-ERTMS/ETCS fedélzeti interfész).

Mielőtt sor kerülne bármilyen fedélzeti funkció tanúsítására, az egységbe beépített átjárhatósági rendszerelemet meg kell vizsgálni a fenti 6.1 szakasszal összhangban, ennek eredményeként születik meg az EK-megfelelőségi nyilatkozat. A bejelentett szervezet köteles megvizsgálni, hogy ezek az elemek megfelelnek-e az alkalmazásra (pl. a megvalósított kiegészítő funkciók).

Az átjárhatósági összetevő elem szintjén már hitelesített A. osztályú funkciókat nem kell további hitelesítésnek alávetni.

Az integrációs hitelesítési teszteket annak igazolására kell elvégezni, hogy az egység összetevőit megfelelő módon csatlakoztatták egymáshoz és a vonathoz, annak biztosítása érdekében, hogy elérjék a szükséges funkciókat és az egység ezen alkalmazásához szükséges teljesítményt. Amikor azonos ellenőrző-irányító egységeket szerelnek fel a gördülőállomány azonos elemeire, az integrációs hitelesítést csak egyszer kell elvégezni a gördülőállomány adott elemén.

A következőket kell hitelesíteni:

—	az ellenőrző-irányító fedélzeti szerelvény megfelelő felszerelését (pl. a műszaki szabályok betartása, együttműködés a csatlakoztatott berendezéssel, nincsenek nem biztonságos kölcsönhatások, és ha szükséges, az alkalmazás-specifikus adatok tárolása)

—	megfelelő működés a gördülőállománnyal való interfészeknél (pl. a vonat fékrendszerei, a vonat sértetlensége)

—	interfész a megfelelő jellemzőkkel rendelkező ellenőrző-irányító pályamenti szerelvénygel (pl. ETCS alkalmazási szint, felszerelt választható funkciók)

—	a biztonsági adatnyilvántartó összes szükséges információjának leolvasási és tárolási képessége (igény esetén nem ETCS-rendszereknél is biztosítva)

Ezt a hitelesítést a járműtelepen kell elvégezni.

Annak hitelesítése, hogy a fedélzeti szerelvény interfészen összekapcsolódhat a pályamenti szerelvénygel, a hitelesített Eurobalise és (ha ez a funkció fel van szerelve a fedélzetre) Euroloop leolvasási képesség, valamint a beszéd- és (ha ezt a funkciót installálták) adatátviteli GSM-R kapcsolatteremtési képesség ellenőrzéséből áll.

Ha B. osztályú berendezéseket is tartalmaz, akkor a bejelentett szervezetnek hitelesítenie kell, hogy az érintett tagállam által kibocsátott integrációs tesztkövetelmények teljesültek.

6.2.1.2.   A pályamenti szerelvény funkcionális integrációjának tanúsítása

A tanúsítást el kell végezni az infrastruktúrára felszerelt ellenőrző-irányító pályamenti szerelvényről. Azon ellenőrző-irányító berendezésről, amely nincs meghatározva A. osztályú berendezésként, jelen ÁME csak az átjárhatósággal kapcsolatos tanúsítási követelményeket tartalmazza (például az EMC).

Mielőtt sor kerülne bármilyen pályamenti funkció tanúsítására, az egységbe beépített átjárhatósági rendszerelemet meg kell vizsgálni a fenti 6.1 szakasszal összhangban (Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek), ennek eredményeként születik meg az EK-megfelelőségi nyilatkozat. A bejelentett szervezet köteles hitelesíteni, hogy ezek az elemek megfelelnek-e az alkalmazásra (pl. a megvalósított kiegészítő funkciók).

Az átjárhatósági összetevő elem szintjén már hitelesített A. osztályú funkciókat nem kell további hitelesítésnek alávetni.

Az ellenőrző-irányító pályamenti szerelvény részét alkotó ERTMS/ETCS megtervezéséhez az ÁME követelményeit ki kell egészíteni pl. a következő kérdésekre vonatkozó nemzeti előírásokkal:

—	A vonal olyan jellemzőinek leírása mint a lejtési szögek, távolságok, az útvonalelemek és az Eurobalise/Euroloops helye, védelmet igénylő helyek stb.

—	az ERTMS/ETCS rendszer kezeléséhez szükséges jelzési adatok és szabályok.

Az integrációs hitelesítési teszteket annak szemléltetésére kell elvégezni, hogy az egység alkatrészeit megfelelő módon csatlakoztatták és ellátták interfésszel a nemzeti pályamenti berendezéshez, annak biztosítása érdekében, hogy elérjék a szükséges funkciókat és az egység ezen alkalmazásához szükséges teljesítményt.

A következő pályamenti interfészeket kell figyelembe venni:

—	Az A. osztályú rádió-rendszer és az ERTMS/ETCS között (RBC vagy rádió betöltő egység, adott esetben)

—	Az Eurobalise és a LEU között

—	Az Euroloop és a LEU között

—	A szomszédos RBC-k között

—	Az ERTMS/ETCS (RBC, LEU, rádió betöltő egység) és a biztosítóberendezés vagy a nemzeti jelzések között, adott esetben

A következőket kell hitelesíteni:

—

az ellenőrző-irányító fedélzeti szerelvény részét alkotó ERTMS/ETCS megfelelő felszerelését (pl. a műszaki szabályok betartása, együttműködés az összekapcsolt berendezési elemekkel, nincsenek nem biztonságos kölcsönhatások, és ha szükséges, az alkalmazás-specifikus adatok tárolása, a fent említett nemzeti előírásokkal összhangban)

—	a nemzeti pályamenti berendezésekkel való interfészek megfelelő működése.

—	az interfész lehetősége a megfelelő jellemzőkkel rendelkező fedélzeti szerelvénygel (pl. ETCS alkalmazási szint)

6.2.1.3.   Értékelés az átállási szakaszokban

A meglévő pályamenti vagy fedélzeti ellenőrző-irányító egység korszerűsítése elvégezhető több lépésben, a 7. fejezettel összhangban. Mindegyik lépésben csak az ÁME-nek az adott lépés szempontjából vonatkozó követelményeit kell teljesíteni, miközben a többi lépés követelményei nem teljesülnek.

Az ajánlatkérő kérheti a bejelentett szervezettől az egység értékelését ebben a lépésben.

A bejelentett szervezet, az ajánlatkérő által kiválasztott moduloktól függetlenül köteles hitelesíteni, hogy:

—	az ÁME ezen lépéssel kapcsolatban vonatkozó követelményeit figyelembe vették

—	az ÁME már felmért követelményei nem csorbulnak

A más felmért, meg nem változtatott és jelen lépésben nem érintett funkciókat nem kell újból ellenőrizni.

A bejelentett szervezet által az egység pozitív eredményű értékelése után kibocsátott tanúsítvány(ok)hoz csatolni kell a tanúsítvány(ok) korlátait jelző fenntartásokat arról, hogy az ÁME mely követelményei teljesültek és melyek nem teljesültek.

A fenntartásokat fel kell tüntetni a gördülőállomány nyilvántartásában és/vagy szükség szerint az infrastruktúra-nyilvántartásában.

6.2.2.   Modulok

Az alábbiakban feltüntetett összes modul jelen ÁME E. mellékletében van meghatározva.

6.2.2.1.   Fedélzeti szerelvény

A fedélzeti szerelvény hitelesítési eljárásához az ajánlatkérő vagy annak felhatalmazott közösségi képviselője választhat az alábbi lehetőségek közül:

—	A típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési szakaszhoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (SD modul) a gyártási szakaszban, vagy

—	A típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési szakasz esetében a gyártás hitelesítési eljárással (SF modul) kombinálva, vagy

—	A teljes minőségirányítási rendszer a tervezés-vizsgálati eljárással (SH2 modul).

6.2.2.2.   Pályamenti szerelvény

A pályamenti szerelvény hitelesítési eljárásához az ajánlatkérő vagy annak Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője választhat az alábbi lehetőségek közül:

—	Az egység-hitelesítési eljárás (SG modul), vagy

—	A típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési szakaszhoz, ötvözve a gyártási minőségirányítási rendszer eljárásaival (SD modul) a gyártási szakaszban, vagy

—	A típusvizsgálati eljárás (SB modul) a tervezési és fejlesztési szakasz esetében a gyártás hitelesítési eljárással (SF modul) kombinálva, vagy

—	A teljes minőségirányítási rendszer a tervezés-vizsgálati eljárással (SH2 modul).

6.2.2.3.   A modulok használatának feltételei a fedélzeti és a pályamenti szerelvényekhez

Az SD modul (termelés-minőségirányítási rendszer) csak akkor választható, ha az ajánlatkérő csak egyetlen gyártóval szerződik, amely egy bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt minőségirányítási rendszert alkalmaz a gyártásra, a termékek végső ellenőrzésére és tesztelésére.

Az SH2 modul (teljes minőségirányítási rendszer a tervezés vizsgálatával) csak akkor választható, ha a hitelesítésre váró alrendszer projekthez hozzájáruló összes tevékenységet (tervezés, gyártás, összeszerelés, telepítés) alávetik egy bejelentett szervezet által jóváhagyott és felügyelt, a tervezésre, a gyártásra, a termékek végső ellenőrzésére és tesztelésére vonatkozó minőségirányítási eljárásnak.

A kiválasztott modultól függetlenül a tervezés felülvizsgálata tartalmazza annak hitelesítését, hogy jelen ÁME 4.5 szakaszának (Karbantartási szabályok) követelményeit betartották.

A kiválasztott modultól függetlenül alkalmazni kell az A. melléklet 47. és A1. hivatkozásának, és adott esetben, az A2. és A3. hivatkozásának rendelkezéseit.

Hivatkozással az SB modul 4. fejezetére (típusvizsgálat), a tervezést felül kell vizsgálni.

Hivatkozással az SH2 modul 4.3 szakaszára (teljes minőségirányítási rendszer a terv vizsgálatával), a típus tesztelése szükséges.

Hivatkozással

—	Az SD modul 5.2 szakaszára (termelés-minőségirányítási rendszer),

—	Az SF modul 7. fejezetére (termék-hitelesítés),

—	Az SG modul 4. fejezetére (Egységhitelesítés),

—	Az SH2 modul 5.2 szakaszára (teljes minőségirányítási rendszer a terv vizsgálatával), a teljes üzemi körülmények közötti validálás a 6.2.2.3.1 szakaszban (A fedélzeti szerelvény validálása) és a 6.2.2.3.2 szakaszban (A pályamenti szerelvény validálása) van meghatározva.

6.2.2.3.1   A fedélzeti szerelvény validálása

A fedélzeti szerelvény esetében a teljes üzemi körülmények közötti validálásnak egy típusvizsgálatnak kell lennie. Elfogadható, ha egyetlen esetben hajtják végre az egységen, és próbafutással kell elvégezni, a következő szempontok hitelesítése céljából:

—	Az útmérési funkciók teljesítménye.

—	Az ellenőrző-irányító egység összeegyeztethetősége a gördülőállomány berendezésével és a környezettel (pl. EMC), annak érdekében, hogy képes legyen megsokszorozni a fedélzeti szerelvény megvalósítását más, azonos típusú mozdonyokon.

—	A gördülőállomány összeegyeztethetősége az ellenőrző-irányító pályamenti szerelvénygel (pl. EMC vonatkozások, a pálya-áramkörök és a tengelyszámlálók működése).

Az ilyen próbafutásokat olyan infrastruktúrán kell elvégezni, amely lehetővé teszi a jellemzők szempontjából reprezentatív körülmények közötti hitelesítést, amelyek a nagysebességű európai vasúthálózaton tapasztalhatók (pl. lejtési szögek, a vonat sebessége, vibráció, vontatási erő, hőmérséklet).

Amennyiben korlátozások vannak a vizsgálatok általános alkalmazhatóságával kapcsolatban (pl. az ÁME-megfelelés csak megadott sebességig bizonyított), ezeket a korlátozásokat be kell jegyezni a tanúsítványba és a gördülőállomány nyilvántartásba.

6.2.2.3.2   A pályamenti szerelvény validálása

A pályamenti szerelvény esetében a teljes üzemi körülmények közötti validálást ismert jellemzőkkel rendelkező gördülőállomány próbafutásával kell végrehajtani, és az validálásnak ki kell terjednie a gördülőállomány és az ellenőrző-irányító pályamenti szerelvény közötti összeegyeztethetőségre (pl. EMC vonatkozások, a pálya-áramkörök és a tengelyszámlálók működése). Az ilyen próbafutásokat ismert jellemzőkkel rendelkező megfelelő gördülőállománnyal kell elvégezni, amely lehetővé teszi a hitelesítést olyan körülmények között, amelyek a működés során előfordulhatnak (pl. a vonat sebessége, vontatási erő).

A próbafutások során validálni kell továbbá azokat az információkat is, amelyeket a mozdonyvezető kap a pályamenti szerelvénytől a fizikai útvonalról (pl. sebességhatárok stb.).

Ha azok a előírások, amelyeket jelen ÁME előír, de amelyek még nem állnak rendelkezésre a pályamenti szerelvény hitelesítéséhez, akkor a pályamenti szerelvényet a terepen elvégzett megfelelő tesztekkel kell érvényesíteni (ezt e pályamenti szerelvény ajánlatkérőjének kell meghatároznia).

Amennyiben korlátozások vannak a vizsgálatok általános alkalmazhatóságával kapcsolatban (pl. az ÁME-megfelelés csak megadott sebességig bizonyított), ezeket a korlátozásokat be kell jegyezni a tanúsítványba és az infrastruktúra-nyilvántartásba.

6.2.2.4.   A karbantartás értékelése

A karbantartás megfelelőségének értékeléséért a tagállam által felhatalmazott testület viseli a felelősséget. Az F. melléklet leírja azt az eljárást, amellyel ez a testület megállapítja, hogy a karbantartási intézkedések megfelelnek-e jelen ÁME rendelkezéseinek és biztosítják-e az alapvető paraméterek és az elengedhetetlen követelmények betartását az alrendszer élettartama során. 6.1 Táblázat:

6.3.   EC nyilatkozattal nem rendelkező kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

6.3.1.   Általános

Korlátozott ideig, az úgynevezett „átmeneti időszak” alatt az EK megfelelőségi nyilatkozattal vagy használatra való alkalmasságról szóló nyilatkozattal nem rendelkező kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket kivételes esetben beilleszthetők alrendszerekbe, azzal a feltétellel, hogy az itt meghatározott rendelkezések teljesülnek.

6.3.2.   Az átmeneti időszak

Az átmeneti időszak ezen ÁME hatályba lépésével számítva kezdődik, és az attól számított hat évig tart.

Az átmeneti időszak vége után, a 6.3.3.3 szakasz által az alábbiakban engedélyezett eseteket kivéve, az kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek az alrendszerbe illesztés előtt rendelkezniük kell a szükséges EK-megfelelőségi nyilatkozattal és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozattal.

6.3.3.   Nem tanúsított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket tartalmazó alrendszerek tanúsítása az átmeneti időszak során

6.3.3.1.   Feltételek

Az átmeneti időszak során a bejelentett szervezetek adhatnak ki megfelelőségi nyilatkozatot az alrendszerekre vonatkozóan, még akkor is, ha az alrendszerbe illesztett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek nem rendelkeznek ezen ÁME szerinti megfelelő EK megfelelőségi nyilatkozattal és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozattal, ha az alábbi három kritérium teljesül:

—	az alrendszer megfelelőségét a bejelentett szervezet ezen ÁME 4. fejezetében meghatározott követelményekkel kapcsolatban ellenőrizte, és

—	a bejelentett szervezet további vizsgálatokkal megerősíti, hogy az kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelősége és/vagy használatra való alkalmassága összhangban áll az 5. fejezet követelményeivel, és

—	a megfelelő EK-megfelelőségi nyilatkozattal és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozattal nem rendelkező kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket ezen ÁME hatályba lépését megelőzően legalább egy tagállamban már üzembe helyezett alrendszerben felhasználták.

Az itt leírt módon vizsgált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekhez nem állítanak ki EK-megfelelőségi nyilatkozatokat és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozatokat.

6.3.3.2.   Bejelentés

—	az alrendszer megfelelőségi nyilatkozatának egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy a bejelentett szervezet mely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket vizsgálta az alrendszer ellenőrzésének részeként.

—

az alrendszer EK ellenőrzési nyilatkozatának egyértelműen fel kell tüntetnie: — az alrendszer részeként vizsgált kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket — annak megerősítését, hogy az alrendszer az alrendszer részeként ellenőrzött kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel azonos elemeket tartalmaz. — azon kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan, amelyekhez a gyártó nem biztosított EK megfelelőségi nyilatkozatot és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozatot, a nyilatkozat hiányának okát, mielőtt azokat az alrendszerbe illesztenék.

6.3.3.3.   Életciklus megvalósítás

Az érintett alrendszer legyártását vagy korszerűsítését/felújítását a hatéves átmeneti időszakon belül kell elvégezni. Az alrendszer életciklusára vonatkozóan:

—	Az átmeneti időszak alatt és

—	az alrendszer EK-ellenőrzési nyilatkozatát kiadó testület felelősségvállalása mellett

az EK-megfelelőségi nyilatkozattal és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozattal nem rendelkező, de ugyanazon gyártó által előállított, azonos típusú kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek cserealkatrészként és pótalkatrészként felhasználhatók az alrendszer karbantartáshoz.

Az átmeneti időszak lejárta után, és

—	az alrendszer korszerűsítéséig, felújításáig vagy cseréjéig és

—	az alrendszer EK-ellenőrzési nyilatkozatát kiadó testület felelősségvállalása mellett

az EK-megfelelőségi nyilatkozattal és/vagy használatra való alkalmassági nyilatkozattal nem rendelkező, de ugyanazon gyártó által előállított, azonos típusú kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek karbantartási cserealkatrészként továbbra is felhasználhatók.

6.3.3.4.   Figyelemmel kísérésre vonatkozó intézkedések

Az átmeneti időszak során a tagállamok figyelemmel kísérik:

—	a saját tagállamukban forgalomba hozott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek számát és típusát,

—	gondoskodnak arról, hogy amennyiben egy alrendszert engedélyezésre nyújtanak be, meghatározzák az átjárhatósági rendszerelem gyártó általi tanúsítása elmaradásának okát,

—	értesítik a Bizottságot és a többi tagállamok a nem tanúsított kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek adatairól, és a tanúsítás elmaradásának okairól.

6.1. Táblázat:

A fedélzeti ellenőrző-irányító egységre vonatkozó hitelesítési követelmények

1	2	2a	3	4	5
N	Leírás	Megjegyzések	Ellenőrzési-irányítási (CC) Interfészek	Alrendszer áme interfészek	A jelen ÁME 4. fejezetére történő hivatkozással felmérendő jellemzők
1	Biztonság	A bejelentett szervezet köteles gondoskodni a biztonsági jóváhagyási eljárás teljességéről, beleértve a biztonsági elemzést is.			4.2.1
2	A fedélzeti ETCS funkciói	Ezt a funkciót az ERTMS/ETCS fedélzeti IC biztosítja			4.2.2
		Megjegyzés: A vonatintegritás felügyelete: Abban az esetben, ha a vonat a 3. szintnek megfelelően van konfigurálva, a vonatintegritás felügyeleti funkcióját támogatni kell a gördülőállomány oldalára felszerelt észlelő berendezéssel	Interfész az ERTMS/ETCS fedélzeti szerelvény és az észlelő berendezés között	RST	4.3.2.8
3	EIRENE funkciók	Ezt a funkciót az ERTMS/GSM-R fedélzeti IC biztosítja			4.2.4
		Adatkommunikáció csak az 1. szinten rádiós kitöltéssel (választható), vagy a 2. és a 3. szinten
4	Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	Ezt a funkciót az ERTMS/ETCS és az ERTMS/GSM-R fedélzeti IC biztosítja	CC pályamenti szerelvény		4.2.5
		Rádiós adatkommunikáció a vonattal csak az 1. szinten rádiós kitöltéssel (választható), vagy a 2. és a 3. szinten
		Az Euroloop kommunikáció választható
5	Kulcskezelés	Biztonságpolitika a kulcskezeléshez		OPE	4.2.8 4.3.1.7
6	ETCS-ID Menedzsment	Az ETCS-ID menedzsmentjére vonatkozó politika		OPE	4.2.9
7	Interfészek
	STM	a bejelentett szervezetnek hitelesítenie kell, hogy az érintett tagállam által kibocsátott integrációs teszt követelmények teljesültek	Fedélzeti ERTMS/ETCS és külső STM IC-k		4.2.6.1
	Fedélzeti ERTMS/GSM-R		Fedélzeti ERTMS/ETCS és fedélzeti ERTMS/GSM-R IC-k		4.2.6.2
	Útmérés	Ez az interfész nem releváns, ha a berendezést rendszerelem-csoportként szállítják le.	Fedélzeti ERTMS/ETCS és úthosszmérő IC-k	RST	4.2.6.3 4.3.2.12
	ETCS DMI	Fedélzeti ERTMS/ETCS részét alkotó IC		OPE	4.2.13
					4.3.1.2
	EIRENE DMI	Fedélzeti ERTMS/GSM-R részét alkotó IC			4.2.14
				OPE	4.3.1.3
	Interfész a joghatású adatrögzítéshez	Biztonsági információkat rögzítő IC része			4.2.15
				OPE	4.3.1.4
				RST	4.3.2.13
	A vonat fékezési teljesítménye	Az érintett gördülőállományra történő adaptáció hitelesítése		OPE	4.3.1.5
				RST	4.3.2.3
	izoláció			OPE	4.3.1.6
				RST	4.3.2.7
	Az antenna felszerelése			RST	4.3.2.4
	Környezeti feltételek	A megfelelő működés hitelesítése az ellenőrző-irányító egység nélkül, a környezeti feltételek között. Ezt az ellenőrzést a teljes üzemi körülmények közötti validálás során kell elvégezni.		RST	4.3.2.5
	EMC	A megfelelő működés hitelesítése az ellenőrző-irányító egység nélkül, a környezeti feltételek között. Ezt az ellenőrzést a teljes üzemi körülmények közötti validálás során kell elvégezni.		RST	4.3.2.6
	Adatátviteli interfészek	Fedélzeti ERTMS/ETCS és GSM-R részét alkotó IC		RST	4.3.2.8; 4.3.2.11
				OPE	4.3.1.9

6.2 Táblázat:

A pályamenti ellenőrző-irányító egységre vonatkozó hitelesítési követelmények

1	2	2a	3	4	5
N	Leírás	MegjegyzéseK	Ellenőrzési-irányítási (CC) interfészek	Alrendszer áme interfészek	A jelen ÁME 4. fejezetére történő hivatkozással felmérendő jellemzők
1	Biztonság	A bejelentett szervezet köteles gondoskodni a biztonsági jóváhagyási eljárás teljességéről, beleértve a biztonsági elemzést.			4.2.1
2	Pályamenti ETCS funkciók	Ezt a funkciót az RBC-k, a LEU-k és a rádió kitöltő egységek IC-i hajtják végre, a megvalósítás szerint			4.2.3
3	EIRENE funkciók	Adatkommunikáció csak az 1. szinten rádiós kitöltéssel, vagy a 2/3. szinten			4.2.4
4	Az ETCS és az EIRENE légrés interfészek	Ezt a funkciót az RBC-k, a rádió kitöltő egységek, az Eurobalise-ok, az Euroloop-ok és a GSM-R pályamenti berendezések hajtják végre, a megvalósítás szerint.	fedélzeti CC egység		4.2.5
		Rádiókommunikáció a vonattal csak az 1. szinten rádiós kitöltéssel (választható), vagy a 2/3. szinten
		Az Euroloop kommunikáció választható
5	Kulcskezelés	Biztonságpolitika a kulcskezeléshez		OPE	4.2.8 4.3.1.7
6	ETCS ID kezelés	Az ETCS-ID menedzsmentjére vonatkozó politika		OPE	4.2.9
7	HABD	A hőnfutásjelző berendezések közti távolság nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés		OPE	4.2.10
				RST	4.3.1.8 4.3.2.9
8	Interfészek
	RBC/RBC	Csak a 2/3. szinten	A szomszédos RBC-k között		4.2.7.1
	Pályamenti GSM-R	Csak a 2/3. szinten, vagy 1. szinten rádiós kitöltéssel	Az RBC-k vagy rádió kitöltő egységek és a pályamenti GSM-R között		4.2.7.3
	Eurobalise/LEU	Ez az interfész nem releváns, ha a berendezést rendszerelem-csoportként szállítják le	Az ellenőrző-irányító IC-k között		4.2.7.4
	Euroloop/LEU	Az Euroloop kommunikáció választható	Az ellenőrző-irányító IC-k között		4.2.7.5
		Ez az interfész nem releváns, ha a berendezést rendszerelem-csoportként szállítják le
	Az antenna felszerelése			IN	4.3.3.1
	Környezeti feltételek	A megfelelő működés hitelesítése az ellenőrző-irányító egység nélkül, a környezeti feltételek között. Ezt az ellenőrzést a teljes üzemi körülmények közötti validálás során kell elvégezni.		IN	4.3.2.5
	EMC	A megfelelő működés hitelesítése az ellenőrző-irányító egység nélkül, a környezeti feltételek között. Ezt az ellenőrzést a teljes üzemi körülmények közötti validálás során kell elvégezni.		ENE	4.3.4.1
9	A vonatérzékelő rendszerek összeegyeztethetősége	A gördülőállomány által aktiválandó jellemzők		RST	4.2.11 4.3.1.10
				IN	4.3.2.1
10	EM összeegyeztethetőség a gördülőállomány és a vonatérzékelő rendszerek között			RST	4.2.12.2, 4.3.2.2
	Összeegyeztethetőség a vonat fényszóróival	A fényvisszaverő pályamenti jelzések és a ruházat jellemzői		RST	4.2.16 4.3.2.10
	Összeegyeztethetőség a vezető külső látómezőjével	A pályamenti berendezések felszerelése, amelyeket a vezetőnek látnia kell		OPE	4.2.16 4.3.1.11

7.   AZ ELLENŐRZÉS-IRÁNYÍTÁSRA VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA

7.1.   Általános

Ez a fejezet felvázolja az ÁME megvalósításával kapcsolatos stratégiát és a kapcsolódó műszaki megoldásokat, különös tekintettel az A. osztályú rendszerek átállási szakaszát támogató feltételekre.

Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ÁME megvalósítását alkalmanként össze kell egyeztetni más ÁME-k megvalósításával.

7.2.   Részletes megvalósítási kritériumok

7.2.1.   GSM-R megvalósítási szabályok

Pályamenti létesítmények:

Kötelező GSM-R pályamenti szerelvényet szerelni az ellenőrző-irányító pályamenti szerelvények rádiós részének újonnan telepített létesítményeibe vagy meglévő létesítmény korszerűsítésekor, amennyiben ez módosítja a funkcióit, teljesítményét és/vagy interfészeit. Nem tartoznak ide azok a módosítások, amelyek az örökölt egységek biztonságreleváns hibáinak megszüntetése érdekében tarthatnak szükségesnek.

Tilos B. osztályú vonat rádiórendszereket korszerűsíteni, kivéve, ha a módosítások az örökölt rendszer biztonságreleváns hibáinak megszüntetéséhez szükségesek

Javasolt a GSM-R telepítése minden olyan esetben, amikor a már üzemben levő vonal egy szakaszának infrastruktúra vagy energia alrendszerét korszerűsítik, felújítják vagy karbantartják, és e beruházás költsége legalább tízszer akkora, mint a GSM-R rendszer az adott vonalszakaszon történő telepítésének költsége.

Az ellenőrző-irányító pályamenti szerelvények rádiós részének korszerűsítése után a meglévő B. osztályú berendezéseket a vonatkozó nemzeti tervben vagy tervekben, majd az EU fő tervében meghatározott időpontig továbbra is együtt lehet használni az A. osztályú rádiós berendezésekkel. A vasúttársaság számára nem engedélyezett, hogy a fenti feltételek mellett megtiltsa a B. osztályú rádió eltávolítását.

Fedélzeti létesítmények:

Akkor kötelező GSM-R fedélzeti szerelvény felszerelése, ha:

—	fedélzeti ellenőrző-irányító szerelvény új rádiós részének telepítése esetén (B. osztályú rendszerrel vagy anélkül), vagy;

—

fedélzeti ellenőrző-irányító szerelvény meglévő rádiós részének korszerűsítése esetén, amennyiben az módosítja a meglévő örökölt rendszer funkcióit, teljesítményét és/vagy interfészeit (az ÁME B. mellékletében említett módon). Nem tartoznak ide azok a módosítások, amelyek az örökölt rendszer biztonságreleváns hibáinak megszüntetése érdekében tarthatnak szükségesnek.

A fedélzeti szerelvény rádiós részének korszerűsítése esetén a már meglévő B. osztályú berendezéseket továbbra is együtt lehet használni az A. osztályú rádiós berendezésekkel.

7.2.2.   ETCS megvalósítási szabályok

Pályamenti létesítmények:

Akkor kötelező ETCS pályamenti szerelvény felszerelése, ha:

—	a fedélzeti ellenőrző-irányító szerelvény vonatbiztosító része egy újonnan telepített létesítmény (B. osztályú pályamenti létesítménnyel vagy anélkül), vagy;

—

pályamenti ellenőrző-irányító szerelvény meglévő vonatbiztosító részének korszerűsítése esetén, amennyiben az módosítja a meglévő örökölt rendszer funkcióit, teljesítményét és/vagy átjárhatósági szempontból releváns interfészeit (légrés) (az ÁME B. mellékletében említett módon). Nem tartoznak ide azok a módosítások, amelyek az örökölt egységek biztonságreleváns hibáinak megszüntetése érdekében tarthatnak szükségesnek.

Tilos B. osztályú vonat vonatbiztosító rendszereket korszerűsíteni, kivéve, ha a módosítások az örökölt rendszer biztonságreleváns hibáinak megszüntetéséhez szükségesek

Javasolt az ETCS telepítése minden olyan esetben, amikor a már üzemben levő vonal egy szakaszának infrastruktúra vagy energia alrendszerét korszerűsítik, felújítják vagy karbantartják, és e beruházás költsége legalább tízszer akkora, mint a ETCS rendszer az adott vonalszakaszon történő telepítésének költsége.

A pályamenti ellenőrző-irányító egységek vonatbiztosító részének korszerűsítése után a meglévő B. osztályú berendezéseket a vonatkozó nemzeti tervben vagy tervekben, majd az EU a 7.2.5 szakaszban meghatározott főtervében meghatározott időpontig továbbra is együtt lehet használni az A. osztályú vonatbiztosító berendezésekkel. A vasúttársaság számára nem engedélyezett, hogy a fenti feltételek mellett megtiltsa a B. osztályú vonatbiztosító berendezés eltávolítását.

Fedélzeti létesítmények:

Akkor kötelező ETCS fedélzeti szerelvény felszerelése, ha:

—	a fedélzeti ellenőrző-irányító szerelvényhez új vonatbiztosító részt telepítenek, vagy;

—

a fedélzeti ellenőrző-irányító szerelvény meglévő vonatbiztosító részének korszerűsítése esetén, amennyiben az módosítja a meglévő örökölt rendszer funkcióit, teljesítményét és/vagy átjárhatóság szempontjából releváns interfészeit (az ÁME B. mellékletében említett módon). Nem tartoznak ide azok a módosítások, amelyek az örökölt rendszer biztonságreleváns hibáinak megszüntetése érdekében tarthatnak szükségesnek;

Javasolt az ETCS telepítése minden olyan esetben, amikor a már üzemben levő járműveket korszerűsítik, és e befektetés költsége legalább tízszer akkora, mint az ETCS rendszer az adott típusú járműveken történő telepítésének költsége.

A fedélzeti szerelvények vonatbiztosító részének korszerűsítése után a meglévő B. osztályú fedélzeti vonatbiztosító berendezéseket továbbra is együtt lehet használni az A. osztályú berendezésekkel.

7.2.3.   Kiegészítő B. osztályú berendezések az A. osztályú berendezésekkel felszerelt vonalakra

ETCS és/vagy GSM-R berendezésekkel felszerelt vonalakon lehetséges kiegészítő B. osztályú berendezések telepítése, hogy az A. osztályú berendezésekkel nem összeegyeztethető gördülőállomány az átállási szakaszban üzemeltethető legyen. Megengedett a meglévő B. osztályú berendezések használata az A. osztályú rendszerre történő visszakapcsolási intézkedésként: ez nem teszi lehetővé azt, hogy az infrastruktúrakezelő B. osztályú fedélzeti rendszereket igényeljen az ilyen vonalakon üzemeltetett, az átjárhatóságot biztosító vonatokra.

Ha sor kerül az A. és a B. osztályú rendszer párhuzamos felszerelésére és működtetésére, akkor mindkét fedélzeti rendszernek egyidőben aktívnak kell lennie, amennyiben a nemzeti műszaki követelmények és üzemeltetési szabályok támogatják ezt az üzemmódot, és ha az átjárhatóság nem sérül. A tagállamnak be kell jelentenie a nemzeti műszaki követelményeket és üzemeltetési szabályokat.

7.2.4.   Az ellenőrző-irányító pályamenti szerelvény vagy az egység részeinek korszerűsítése vagy felújítása

A pályamenti szerelvény korszerűsítése vagy felújítása kiterjedhet külön-külön a következőkre:

—	rádió-rendszer (a B. osztály esetén csak felújítás lehetséges),

—	vonatbiztosító rendszer,

—	vonatérzékelési rendszer interfész,

—	forró csapágy észlelési rendszer,

—	EMC jellemzők.

Ezért a pályamenti ellenőrző-irányító egység egyes részeit külön-külön is lehet korszerűsíteni vagy felújítani (ha az átjárhatóság nem sérül) és figyelembe veszik a következőket:

—	EIRENE funkciók és interfészek (lásd a 4.2.4 és a 4.2.5 szakaszt);

—	ETCS/ERTMS funkciók és interfészek (lásd a 4.2.1, 4.2.3, 4.2.5, 4.2.7 és 4.2.8 szakaszt);

—	Vonatérzékelési rendszer (lásd a 4.2.11 szakaszt);

—	Forró csapágy észlelési rendszer (lásd a 4.2.10 szakaszt);

—	EMC jellemzők (lásd a 4.2.12 szakaszt).

Az A. osztályú rendszer korszerűsítése után a meglévő B. osztályú berendezés az A. osztályú berendezéssel együtt használatban maradhat.

7.2.5.   Speciális Átviteli Modulok elérhetősége

A jelenlegi ÁME hatálya alá tartozó vonalak esetében, amelyekre nem szerelik fel az A. osztályú rendszereket, a tagállamnak minden tőle telhetőt meg kell tennie egy külső Speciális Átviteli Modul (STM) elérhetőségének biztosítása érdekében, az örökölt B. osztályú rendszeréhez vagy rendszereihez. Ezzel összefüggésben megfelelő módon figyelembe kell venni az STM nyitott piacának biztosítását, tisztességes kereskedelmi feltételek mellett. Azokban az esetekben, amikor műszaki vagy kereskedelmi okok (3) miatt nem lehet biztosítani az STM rendelkezésre állását a megfelelő időkereteken belül, a vonatkozó tagállam köteles tájékoztatni a Bizottságot a probléma okairól és arról, hogy milyen intézkedéseket kíván életbe léptetni az infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása érdekében, különös tekintettel a külföldi gazdasági szereplőkre.

7.2.6.   Interfészek B. osztályú rendszerekkel

Minden esetben, a folytonos átjárhatóság támogatása érdekében a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az – ÁME B. mellékletében hivatkozott – örökölt rádiós és vonatbiztosító rendszerek, valamint interfészeik működőképessége a jelenleg meghatározott szinten maradjanak. Nem tartoznak e követelmény hatálya alá azok a módosítások, amelyeket e rendszerek biztonságreleváns hibáinak megszüntetése érdekében tarthatnak szükségesnek.

A tagállamok kötelesek rendelkezésre bocsátani azokat az információkat, amelyek a berendezések fejlesztésének és hitelesítésének céljából szükségesek, és amelyek lehetővé teszik az A. osztályú berendezések és az örökölt B. osztályú rádiós és vonatbiztosító létesítmények közötti átjárhatóságot.

7.2.7.   Nemzeti ERTMS megvalósítási tervek és az EU főterve

A tagállamok elkészítik hivatalos nemzeti ERTMS megvalósítási tervüket a nagysebességű vasúti hálózatra vonatkozóan, ami tartalmazza mind az ETCS mind a GSM-R telepítését. A tervnek teljesítenie kell a 7.2.1 és 7.2.2 szakaszban meghatározott megvalósítási szabályokat.

Az ETCS esetében a nemzeti tervnek elsőbbséget kell biztosítania a nagysebességű CCS ÁME H. mellékletében leírt ETCS-Net hálózathoz tartozó nagysebességű vonalakon, valamint az ezeken a vonalakon használt járműveken történő kiépítésnek. A megvalósítás határideje 2015.

A nemzeti terveknek különösen a következő elemekről kell rendelkezniük:

—	Célvonalak: azoknak a nemzeti vonalaknak vagy szakaszoknak az egyértelmű meghatározása, amelyeket a megvalósításhoz kijelöltek.

—	Műszaki követelmények: a különféle megvalósítások elengedhetetlen műszaki jellemzői (pl. a GSM-R hálózat szolgáltatási minősége az adatátviteli vagy csak hangátviteli megvalósításokhoz, az ETCS, ETCS alapkonfiguráció, csak ETCS vagy ráhelyezett létesítmények funkcionális szintje);

—	Telepítési stratégia és tervezés: a megvalósítási terv vázlata (ide tartozik a munkálatok sorrendje és időrendje);

—

Átállási stratégia: a vonalak vagy szakaszok infrastruktúrája és gördülőállománya tervezett átállási stratégiája (pl. az A. és B. osztályú rendszerek egymásra építése, a B. osztályú létesítményekről az A. osztályú létesítményekre történő átállás vagy a B. osztályú létesítmények tervezett eltávolításának dátuma);

—

Potenciális korlátok: azon potenciális elemek áttekintése, amelyek hatást gyakorolhatnak a megvalósítási terv teljesítésére (pl. a jelzőrendszereken végzett munka, amely magában foglalja az infrastruktúrán végzett nagyobb munkálatokat, a határokon átnyúló szolgáltatás folytonosságának biztosítását).

Ezeket a nemzeti terveket végül összesíteni kell egy uniós főtervben, a bejelentésüktől számított hat hónapon belül.

7.2.8.   Infrastruktúra-nyilvántartás

Az infrastruktúra-nyilvántartás információkat közöl a vasúti vállalkozások számára az A. és a B. osztályú berendezésekről, a C. melléklet követelményei szerint. Az infrastruktúra-nyilvántartás jelzi, ha kötelező vagy választható funkció (4) érintett, és a fedélzeti konfigurációra vonatkozó korlátozásokat azonosítani kell.

Abban az esetben, ha az ellenőrző-irányító és jelző, valamint más alrendszerek közötti bizonyos interfész(ek) európai előírásai a telepítés pillanatában nem állnak rendelkezésre (pl. elektromágneses összeegyeztethetőség a vonatérzékelés és a gördülőállomány között), a vonatkozó jellemzőket és az alkalmazott szabványokat fel kell tüntetni az infrastruktúra-nyilvántartásban. Ez minden esetben kizárólag a C. mellékletben felsorolt tételeknél lehetséges.

7.2.9.   A. és B. osztályú vonatbiztosító berendezésekkel felszerelt gördülőállomány

A gördülőállományt fel lehet szerelni A. és B. osztályú rendszerekkel egyaránt, hogy több vonalon is lehessen közlekedtetni. A B. osztályú rendszereket meg lehet valósítani

—	STM használatával, amely csatlakoztatható az ERTMS egységbe („külső STM”), vagy

—	az ERTMS/ETCS berendezésbe integrált módon.

A B. osztályú rendszereket függetlenül is meg lehet valósítani (illetve korszerűsítés vagy felújítás esetén változatlanul lehet hagyni), olyan B. osztályú rendszerek esetén, amelyeknek esetében az STM gazdasági szempontból nem életképes alternatíva, a gördülőállomány tulajdonosának szempontjából. Ha azonban nem használnak STM-et, akkor a vasúttársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy a „handshake” (= az átmenet ETCS általi kezelése, az A. és B. osztályú pályamenti berendezések között) kezelése ennek ellenére is megfelelő legyen. A tagállamok beilleszthetik az ezzel kapcsolatos követelményeiket az infrastruktúra-nyilvántartásba.

Ha a vonat olyan vonalon fut, amely A. és B. osztályú rendszerekkel egyaránt fel van szerelve, akkor a B. osztályú rendszerek működhetnek lemaradási intézkedésként az A. osztályú rendszerhez képest, ha a vonat A. és B. osztályú rendszerekkel egyaránt fel van szerelve. Ez nem lehet átjárhatósági követelmény, és nem vonatkozik a GSM-R-re.

7.2.10.   A gördülőállomány nyilvántartásai

A gördülőállomány nyilvántartásának tartalmaznia kell a C. melléklet követelményeinek megfelelő információkat.

Abban az esetben, ha az ellenőrző-irányító és jelző, valamint más alrendszerek közötti bizonyos interfész(ek) európai előírásai a telepítés pillanatában nem állnak rendelkezésre (pl. elektromágneses összeegyeztethetőség a vonatérzékelés és a gördülőállomány között, azok a klimatikus viszonyok, amelyek között a vonat működhet, a vonat olyan geometriai paraméterei mint a hosszúság, maximális tengelytávolság, a vonat első és utolsó kocsija orr-részének hossza, fékezési paraméterek), a vonatkozó jellemzőket és az alkalmazott szabványokat fel kell tüntetni az infrastruktúra-nyilvántartásban. Ez kizárólag a C. mellékletben felsorolt tételeknél lehetséges.

Megjegyzés: a C. melléklet megadja az ellenőrző-irányító fedélzeti alrendszer adott vonalon történő minden megvalósítására vonatkozó követelményeket, amelyekkel az infrastruktúra-nyilvántartásban foglalkozni kell, feltüntetve, hogy ezek a követelmények kötelező vagy választható funkciókra vonatkoznak, és azonosítja a vonat konfigurációjára vonatkozó megszorításokat.

7.3.   Azok a feltételek, amelyek között szükség van kiegészítő funkciókra

A pályamenti ellenőrző-irányító egység, valamint a más alrendszerekhez való interfészeinek jellemzőivel összhangban, a pályamenti ERTMS/ETCS és GSM-R funkciók egy részét, amely nem minősül kötelezőnek, bizonyos alkalmazásokban szükségszerűen meg kell valósítani, hogy megfeleljen az elengedhetetlen követelményeknek.

A nemzeti vagy a kiegészítő pályamenti funkciók megvalósítása nem akadályozhatja meg egy olyan vonat belépését az infrastruktúrába, amely csak az A. osztályú fedélzeti rendszerek kötelező követelményeinek felel meg, kivéve akkor, ha a következő kiegészítő fedélzeti funkcióknak is meg kell felelnie:

—	ETCS 3. szintű pályamenti alkalmazás, amely megköveteli a vonatintegritás fedélzeti felügyeletét;

—	ETCS 1. szintű pályamenti alkalmazás kitöltéssel, amely megköveteli a megfelelő fedélzeti kitöltési funkciókat, ha a kioldási sebesség biztonsági okokból nullára van beállítva (pl. a veszélyeztetett pontok védelme).

—	Ha az ETCS rádió útján történő adatátvitelt igényel, a GSM-R adatátviteli szolgáltatásának teljesítenie kell az ETCS adatátviteli követelményeit.

—	A fedélzeti szerelvény, amely tartalmaz egy KER STM-et, szükségessé teheti a K-interfész megvalósítását.

—	A GSM-R pályamenti éberségi funkcióhoz annak megvalósítása esetén a 4.3.2.11 szakaszban leírt fedélzeti éberségi funkciókra van szükség.

7.4.   Változások kezelése

Az Ügynökség felelős az ÁME-k felülvizsgálatának és naprakésszé tételének előkészítéséért, továbbá ajánlásokat tesz a 96/48/EK irányelv 21. cikkében említett bizottság számára a műszaki fejlődés, illetve a társadalmi igények figyelembevétele érdekében.

E célból az Európai Vasúti Ügynökség az ERTMS rendszer hatóságaként eljárva, az ágazat képviselőinek közreműködésével egy átlátható folyamatot dolgozott ki a rendszer változásainak kezelésére.

Ez a folyamat figyelembe veszi az összes értékelt műszaki megoldás becsült költségeit és hasznait, és visszamenőleges kompatibilitást biztosít az egymást követő változatokhoz. Ezt a folyamatot az „ERTMS változásellenőrzés-kezelés” dokumentumban határozzák meg, és e dokumentumot az Európai Vasúti Ügynökség szükség szerint naprakésszé teszi.

7.5.   Különleges esetek

7.5.1.   Bevezetés

Az alábbi különleges esetekben a következő különös rendelkezések megengedettek.

E különleges esetek két kategóriába tartoznak: a rendelékezések vagy folyamatosan („P” eset), vagy ideiglenesen („T” eset) alkalmazandók. Ideiglenes esetekben ajánlatos, hogy az érintett tagállam vagy a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban célként kitűzött 2010-ig („T1” eset), vagy 2020-ig („T2” eset) feleljen meg a vonatkozó alrendszernek.

Jelen ÁME-ben a „T3” ideiglenes eset meghatározása szerint 2020 után is létezik.

7.5.2.   A különleges esetek felsorolása

7.5.2.1.   Az egyes különleges esetek kategóriái az A. melléklet 1 függelékében szerepelnek.

Sz.	Különleges eset	Indoklás	Időtartam
1	A Németországban használt járművek tengelytávolsága és kerékátmérője közötti kölcsönös összefüggés az A. melléklet 1 függelékének 2.1.5 bekezdésében van megadva.	A jelenlegi tengelyszámláló berendezés, amely az infrastruktúra-nyilvántartásban van meghatározva.	P
2	A Lengyelországban és Belgiumban használt jármű kinyúlásának maximális hossza az A. melléklet 1. függelékének 2.1.6 bekezdésben van megadva.	A meglévő pálya-áramköri berendezések geometriai méretei	T3
3	A Németországban használt vonatok minimális tengelytávolsága az A. melléklet 1 függelékének 2.1.7 bekezdésében van megadva.	A szintbeli kereszteződésekkel ellátott vonalakra vonatkozik, az infrastruktúra-nyilvántartás szerint.	T3
4	A franciaországi nagysebességű vonalakon és a belgiumi „L1” TEN nagysebességű vonalon közlekedő különálló jármű vagy szerelvény első és utolsó tengelye közötti minimális távolság az A. melléklet 1. függelékének 2.1.8 bekezdésében van megadva.	A jelenlegi pálya-áramköri berendezés, amely az infrastruktúra-nyilvántartásban van meghatározva.	Franciaország T3 Belgium T3
5	A belgiumi nagysebességű vonalakon (kivéve „L1” TEN nagysebességű vonalak) közlekedő különálló jármű vagy szerelvény első és utolsó tengelye közötti minimális távolság az A. melléklet 1. függelékének 2.1.9 bekezdésében van megadva.	A jelenlegi pálya-áramköri berendezés, amely az infrastruktúra-nyilvántartásban van meghatározva.	T3
6	A Franciaországban üzemelő járművek minimális kerékátmérője az A. melléklet 1. függelékének 2.2.2 bekezdésében van megadva.	A jelenlegi tengelyszámláló berendezés, amely az infrastruktúra-nyilvántartásban van meghatározva.	T3
7	A Litvániában üzemelő járművek minimális nyomkarima magassága az A. melléklet 1. függelékének 2.2.4 bekezdésében van megadva.	A meglévő tengelyszámláló berendezés lehetővé teszi az alacsonyabb nyomkarima magasságú kerekek érzékelését (pozitív különleges eset az RS számára).	T3
8	A Németországban, Ausztriában és Belgium egyes vonalain üzemelő járművek maximális tengelyterhelése az A. melléklet 1. függelékének 3.1.3 bekezdésében van megadva.	Németország: A bizonyos sínáramkörök söntöléséhez szükséges minimális tengelyterhelés az EBA (Eisenbahn-Bundesamt) azon követelményeiben van meghatározva, amelyek a német fővonalak egy részére vonatkoznak a volt DR (Deutsche Reichsbahn) területén, ahol 42 Hz és 100 Hz sínáramköröket alkalmaznak, az infrastruktúra-nyilvántartás szerint. Nincs felújítás.	T3
		Belgium: A minimális tengelyterhelés 5 t az összes belgiumi vonalon (kivéve a különleges esetben már leírt nagysebességű vonalakat). Erre a minimális terhelésre azért van szükség: 1) hogy söntölje a hagyományos hálózaton használt különböző sínáramköröket: különösen az 50 Hz-es sínáramköröket és az elektromos csatlakozókkal rendelkező sínáramköröket. 2) hogy megfelelően aktiváljon egyes, a tengelyek súlya által működtetett sínérintőket. Belgiumban a sínérintőket a sínáramkörökkel kombinálva útvonalak felszabadítására használják. Nincs felújítás.
		Ausztria: A bizonyos sínáramkörök söntöléséhez szükséges minimális tengelyterhelést a biztonságos működésre vonatkozó követelmények határozzák meg, amelyek az infrastruktúra-nyilvántartásnak megfelelően Ausztria egyes 100 Hz-es sínáramkörökkel rendelkező fővonalaira vonatkoznak. Nincs felújítás.
9	A franciaországi nagysebességű TEN vonalakon és a belgiumi „L1” nagysebességű TEN vonalakon közlekedő különálló jármű vagy szerelvény minimális tömege az A. melléklet 1. függelékének 3.1.4 bekezdésében van megadva.	Meglévő sínáramköri berendezés	Franciaország T3 Belgium T3
10	A belgiumi nagysebességű vonalakon (kivéve „L1” TEN nagysebességű vonalak) közlekedő különálló jármű vagy szerelvény minimális tömege az A. melléklet 1. függelékének 3.1.5 bekezdésében van megadva.	Meglévő sínáramköri berendezés	T3
11	A Németországban és Lengyelországban üzemelő járművek fémtömegének minimális méretei és jóváhagyási feltételei az A. melléklet függelékének 3.3.1 bekezdésben szerepelnek.	Az észlelő hurkokkal felszerelt szintbeli kereszteződésekkel ellátott vonalakra vonatkozik, az infrastruktúra-nyilvántartás szerint.	Németország P Lengyelország P
12	A Lengyelországban üzemelő járművek kerékpárjainak futófelületei közötti maximális reaktancia az A. melléklet 1. függelékének 3.5.2 bekezdésben van megadva.	Meglévő sínáramköri berendezés	T3
13	A Franciaországban üzemelő járművek kerékpárjainak futófelületei közötti maximális reaktancia az A. melléklet 1. függelékének 3.5.3 bekezdésben van megadva.	Meglévő sínáramköri berendezés	T3
14	A Hollandiában üzemelő jármű söntölési paramétereire vonatkozó kiegészítő követelmények az A. melléklet 1. függelékének 3.5.4 bekezdésben szerepel.	A jelenlegi alacsony feszültségű pálya-áramköri berendezés, amely az infrastruktúra-nyilvántartásban van meghatározva.	T3
15	A Belgiumban használt járművek áramszedője és kerekei közötti minimális impedancia az A. melléklet 1. függelékének 3.6.1 bekezdésében van megadva.	A meglévő B. osztályú berendezés	T3
16	Az Egyesült Királyságra vonatkozó további homokszórási követelmények az A. melléklet 1. függelékének 4.1.3 bekezdésben vannak meghatározva.	Csak hagyományos vasútra érvényes	T3
17	A mágnesfék és az örvényáramú vágányfék, amelynek használata nem megengedett a Németországban üzemelő vonat első járművének első forgóvázán, az A. melléklet 1 függelékének 5.2.3 bekezdésében szerepel.	A szintbeli kereszteződésekkel ellátott vonalakra vonatkozik, az infrastruktúra-nyilvántartás szerint.	T3

7.5.2.2.   Görögország különleges esete

„T1” kategória – ideiglenes: gördülőállomány 1 000 mm-es vagy keskenyebb nyomtávra és az 1 000 mm-es vagy keskenyebb nyomtávú vonalakra.

Ezekre a vonalakra a nemzeti szabályok vonatkoznak.

7.5.2.3.   A Balti államok különleges esete (Lettország, Litvánia, Észtország esetében csak a hagyományos vasúti rendszerre vonatkozóan)

„T2” kategória – az 1 520 mm-es nyomtávú folyosókra telepített jelenlegi B. osztályú létesítmények funkcionális és műszaki korszerűsítése megengedett, ha ezt szükségesnek tekintik ahhoz, hogy az Orosz Föderáció és Fehéroroszország vasúttársaságainak mozdonyai működhessenek. Az 1 520 mm-es nyomtávú mozdonyokra és vonatokra telepített jelenlegi B. osztályú létesítmények funkcionális és műszaki korszerűsítése megengedett, ha ezt szükségesnek tekintik ahhoz, hogy azok mind az Orosz Föderáció és Fehéroroszország területén működhessenek.

7.6.   Átmeneti intézkedések

A jelen ÁME G. mellékletében feltüntetett nyitott pontokat az átdolgozási folyamat során kell kezelni.

---

(1)  Korlátozott üzemmód: üzemmód olyan hibák esetén, amelyeket az ellenőrző-irányító alrendszer tervezésekor számításba vettek.

(2)  Az ERTMS/ETCS 3. szintjének biztonsági követelményeit még nem határozták meg.

(3)  pl. a külső STM elgondolás megvalósíthatóságát műszaki okok miatt nem lehet garantálni, vagy a B. osztályú rendszerek szellemi tulajdonjogával kapcsolatos potenciális kérdések megakadályozzák az STM-termék időben történő kifejlesztését.

(4)  A funkció minősítése: lásd 4 szakasz.