18.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 287/21

(1)

2012. január 24-én kérelem érkezett be a Hatósághoz az Akershus Energi Vannkraft AS, E-CO Energi AS, EB Kraftproduksjon AS és Østfold Energi AS részéről az iránt, hogy a Hatóság a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdésével összhangban hagyja jóvá a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének a norvégiai vízierőmű villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi tevékenységeire történő alkalmazását. 2012. február 17-i leveleiben a Hatóság további információkat kért Norvégiától (624270 sz.) és a kérelmezőtől (624258 sz.) egyaránt. A Hatóság e megkeresésére Norvégiától 2012. március 20-án, a kérelmezőktől pedig 2012. március 22-én kapott választ.

(2)

A 2004/17/EK irányelv értelmében állami vállalkozásként tekintendő kérelmezők kérelme az abban leírt módon a vízierőmű villamosenergia-termelését és -nagykereskedelmét érinti.

(3)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése értelmében a 3–7. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha abban az EFTA-államban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott.

(4)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése értelmében a 30. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatósága iránti kérelmet az ajánlatkérő hatóságok benyújthatják, amennyiben az érintett EGT-állam jogszabályai arról rendelkeznek. A közüzemi ágazatban folytatott közbeszerzésről szóló, 2006. április 7-i 403. rendelet 15-1. szakaszának (2) bekezdéséből (Forskrift nr. 403 av 7. April 2006 om innkjøp i forsyningssektorene) következik, hogy a kérelmező hatóságok a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazása iránt kérelmet nyújthatnak be a Hatóságnak, feltéve, ha a Norvég Versenyhatóságtól megkapták a véleményt.

(5)

A kérelmezők 2011. március 16-án megkapták a Norvég Versenyhatóság véleményét, amelyben a Norvég Versenyhatóság megállapította, hogy a vonatkozó tevékenységek közvetlenül olyan piaci versenynek vannak kitéve, amelyre nem korlátozott a belépés.

(6)

A piaci belépés akkor nem tekinthető korlátozottnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő EGT-jogszabályokat. Ezen jogszabályok jegyzéke megtalálható a 2004/17/EK irányelv XI. mellékletében, amely a villamosenergia-ágazat tekintetében a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) hivatkozik. A 96/92/EK irányelv helyébea villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: a 2003/54/EK irányelv) (3) lépett, amelyet beépítettek az EGT-megállapodás IV. mellékletének 22. pontjába. Így a piaci belépés akkor minősül korlátozatlannak, ha a norvég állam végrehajtotta és megfelelően alkalmazza a 2003/54/EK irányelvet.

(7)

A versenynek való kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos feltétel az adott piac meghatározó szereplőinek piaci részesedése. További ismérv az adott piacokon fennálló összefonódás szintje. Az érintett piacok sajátosságaira tekintettel egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni, úgymint a kiegyenlítő piac működését, az árversenyt és a fogyasztók szolgáltatóváltásának arányát.

(8)

Az érintett termékpiac a villamosenergia-termelés és a nagykereskedelmi értékesítés (4). A piac ezért az erőművekben történő villamosenergia-termelésre, valamint a villamos energia a nagy ipari vásárlók vagy kiskereskedők részére – újraértékesítés céljából – közvetlenül, rendszerösszekötőkön keresztül történő behozatalára is kiterjed.

(9)

A norvégiai nagykereskedelmi energiapiac nagymértékben beágyazódott a skandináv árampiacba (Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország). A skandináv térség villamosenergia-termelésének jelentős részével a fizikai szállítására irányuló szerződések vonatkozásában a Nord Pool Spot AS (Nord Pool) által működtetett általános villamosenergia-tőzsdén kereskednek. A Nord Pool északi villamosenergia-tőzsdéje jelenleg lefedi Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország és Észtország nagykereskedelmi energiapiacait.

(10)

A Nord Pool az energiatermékek fizikai nagykereskedelme vonatkozásában két másnapi villamosenergia-piacot működtet: az egyik az Elspot, a következő napra vonatkozó ajánlatokkal működő piac, ahol naponta óránkénti áramszerződésekkel kereskednek a következő nap 24 óráján belül történő fizikai szállításra vonatkozóan, a másik az Elbas, amely olyan, folyamatos, határokon átnyúló, napon belüli ügyleteket lebonyolító piac, ahol a következő napra vonatkozó ajánlatokkal működő piacon lebonyolított kereskedelmi ügyletek módosításait a szállítást megelőző egy óráig elvégzik. E piacok együttesen 2010-ben a skandináv országok áramfogyasztásának 74 %-át fedték le – 307 TW/h mennyiséggel. A kereskedésre szánt fennmaradó mennyiségről a beszállító és a vásárló együtt dönt.

(11)

A skandináv országok piaca számos ajánlattételi területre oszlik, amelyeket rendszerösszekötők kapcsolnak össze. Az Elspoton alkalmazott kereskedelmi ár az összes piaci résztvevőtől érkező ajánlatokon alapul és a 24 órás időtartam során minden egyes órában a piaci kereslet-kínálat kiegyenlítésére szolgál. Az Elspoton alkalmazott ármechanizmus a skandináv országok átvitelirendszer-üzemeltetői által a rendelkezésre bocsátott kereskedelmi kapacitáshoz igazítja a rendszerösszekötőkön keresztüli villamosenergia-áramlást a piacon.

(12)

A skandináv régióban az átviteli kapacitás korlátozott volta a skandináv területet földrajzilag kisebb piacokra elkülönítő, ideiglenesen szűk keresztmetszetet eredményezhet. A skandináv régió országai és Norvégia közötti rendszerösszekötőknél különböző Elspot-övezetre vonatkozó árak bevezetésével ármechanizmusokat használnak az átviteli hálózatban előforduló szűk keresztmetszet enyhítésére. Ezért az árzónákban különböző árak képződhetnek, amelyek egyensúlyt teremtenek a területen jelentkező kereslet-kínálat között.

(13)

Következésképp a vonatkozó földrajzi piac az egyik óráról a másikra is változhat. Szűk keresztmetszet esetében a vonatkozó földrajzi piac a skandináv régiónál szűkebb és egybeeshet a nemzeti ajánlattételi területekkel.

(14)

Norvégiában jelenleg öt ajánlattételi terület található (5).

(15)

Korlátozott azon órák százalékos aránya, amelyben árkülönbségek vannak a skandináv régió területein belül:

Az árzónák legtöbbször egymáshoz kapcsolódnak:

A norvég árzónák általában Svédországgal kapcsolódnak össze.

(16)

A szűk keresztmetszetek előfordulásának lehetősége aggodalomra ad okot az ideiglenes szűk keresztmetszetek lehetséges kihasználásával kapcsolatban, ami megnövelheti a helyi szereplők piaci erejét. Ezen az alapon a norvég versenyhatóságok az érintett földrajzi piacot szűk keresztmetszetek nélküli órákban skandináv régióként, a szűk keresztmetszeteket is tartalmazó órákban annál kisebb régióként határozták meg (6).

(17)

Azt a kérdést nem válaszolják meg, hogy a piacot a skandináv térséget vagy attól kisebb régiót lefedő területként kell-e meghatározni, mivel az elemzés eredménye továbbra is azonos, akár szűkebb, akár szélesebb körű területmeghatározásról van szó.

(18)

A jelenleg Norvégia rendelkezésére álló információk fényében és a jelenlegi célok érdekében úgy tűnik, hogy Norvégia teljes mértékben végrehajtotta és alkalmazta a 2003/54/EK irányelvet. Ebből következően – és a 30. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban – a piacra való belépés Norvégia egész területe vonatkozásában korlátozatlannak tekinthető.

(19)

A hatóság az Európai Bizottsággal összhangban (7) a három nagy termelő piaci részesedését, a piaci koncentráció és a piaci likviditás fokát elemzi.

(20)

Következésképpen a villamosenergia-termelés tekintetében az Európai Bizottság úgy véli, hogy a „nemzeti piacokon folyó verseny egyik fokmérője a három legnagyobb termelő teljes piaci részesedése”  (8).

(21)

A három legnagyobb termelőnek a termelési kapacitás vonatkozásában összesített piaci részesedése 2010-ben a skandináv térségben elfogadható szintet, 45,1 %-ot ért el (Vattenfall: 18,8 %, Statkraft: 13,3 % és Fortum: 13 %).

(22)

A Hirschman-Herfindahl Indexszel (HHI) mért koncentráció foka a kapacitást tekintve Norvégiában 2008-ban 1 826 volt (9).

(23)

A skandináv országok nagykereskedelmi villamosenergia-piacát versenyképesnek kell tekinteni. Rendkívül sikeresen zajlott a skandináv térségben a nyílt piacra történő átállás. A közös norvég-svéd piac 1996. évi megnyitása óta a többi skandináv ország is integrálódott a piacba; Finnország 1998-ban, Dánia 1999/2000-ben és Észtország 2010-ben. 2010-ben a skandináv régió villamosenergia-fogyasztásának mintegy 74 %-ával a tőzsdén kereskedtek, ahol több mint 300 bejegyzett kereskedő bonyolít ügyleteket.

(24)

Mint fent bemutattuk, a szűk keresztmetszetekre nehezedő nyomás ritka és jellegüket tekintve ideiglenes. Ezért létezik az az állandó versenynyomás, amely abból ered, hogy a villamos energiát norvég területen kívülről is be lehet szerezni. A skandináv országok között nem számítanak fel átviteli díjat. A Norvégia és az egyéb árzónák közötti csatlakozási pontok többnyire zavartalan átmenőforgalma azt eredményezi, hogy a norvég területen belül csak a teljes skandináv piac termelőkapacitásának figyelembevételével érdemes befektetéseket eszközölni az energiaiparban. Ezen túlmenően a nagykereskedelmi villamosenergia-árakat a rendkívül likvid kereskedési platformot működtető Nord Pool határozza meg.

(25)

Ebben a tekintetben szintén hasznos mutatónak számít a kiegyenlítő piacok működése a termelés és a nagykereskedelmi piacok vonatkozásában egyaránt. Valójában minden olyan piaci résztvevő, akinek nehézségbe ütközik termelési portfólióját megrendelőjének arculatához igazítani, a kiegyenlítő energia átviteli rendszerüzemeltetők által meghatározott eladási ára és a túltermelés e piaci résztvevő által kifizetett visszavásárlási ára közötti különbség miatt költségekkel számolhat. Ezeket az árakat a szabályozó hatóság közvetlenül kiróhatja az átviteli rendszerüzemeltetőkre; illetve olyan piaci alapú mechanizmus által rögzülhetnek, amelynek keretében az árakat a termelésüket felfelé vagy lefelé szabályozni kívánó egyéb termelők ajánlatai határozzák meg. A skandináv területen a kiegyenlítő energiaellátást a csaknem teljes mértékben integrált kiegyenlítő piac biztosítja, melynek főbb jellemzői (piacalapú árképzés; az átviteli rendszerüzemeltetőktől vásárolt energia vételi árának és az eladási árnak az alacsony különbözete) alapján kijelenthető, hogy e piac a versenynek való közvetlen kitettség mutatója.

(26)

Az említett tényezőket a felülvizsgálat alatt lévő piac vonatkozásában a versenynek való közvetlen kitettség mutatóiként kell értékelni, függetlenül attól, hogy a piac földrajzilag a skandináv térség egészére vagy csak egy részére terjed-e ki.

(27)

Tekintettel a fent említett, Norvégiával kapcsolatos tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni a villamos energia norvégiai termelésére és nagykereskedelmére vonatkozóan. Ezenkívül, a (18) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően, mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők e földrajzi területeken folytatandó villamosenergia-termelésre vagy -nagykereskedelemre vonatkozó szerződések odaítéléséről döntenek, illetve ha ezen tevékenységek folytatására írnak ki tervpályázatot.

(28)

Ez a határozat a kérelmező által szolgáltatott információkból kikövetkeztethetően 2012. január 24-én fennálló jogi és ténybeli helyzeten alapul. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható.

(29)

E határozat kizárólag a 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti mentesség biztosításának céljából készült, és nem sérti a versennyel kapcsolatos szabályok alkalmazását.

(30)

E határozat a norvég villamosenergia-termelésre és -nagykereskedelemre vonatkozik, és nem érinti az átvitel, elosztás és kiskereskedelmi értékesítés tevékenységeit Norvégiában.

(31)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az EFTA Felügyeleti Hatóság munkáját segítő EFTA Közbeszerzési Bizottság véleményével,