–

az Asociación Autonómica Ambiental e Cultural Petón do Lobo képviseletében M. Díaz Amor procuradora, és R. F. García Mondelo abogado,

–

a Dirección Xeral de Planificación Enerxética e Recursos Naturais képviseletében S. Centeno Huerta abogada és M. Pillado Quintáns letrado,

–

az Eurus Desarrollos Renovables SLU képviseletében M. J. Gandoy Fernández procuradora és Í. Muniozguren Martínez abogado,

–

a spanyol kormány képviseletében A. Gavela Llopis és P. Pérez Zapico, meghatalmazotti minőségben,

–

a német kormány képviseletében J. Möller és P.‑L. Krüger, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Noll‑Ehlers és N. Ruiz García, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2014. április 16‑i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 124., 1. o.) módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 26., 1. o.; a továbbiakban: KHV‑irányelv) 6. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az egyrészről az Asociación Autonómica Ambiental e Cultural Petón do Lobo (a továbbiakban: Petón do Lobo egyesület) környezetvédelmi egyesület, másrészről a galíciai autonóm közösségben (Spanyolország) működő Dirección Xeral de Planificación Enerxética e Recursos Naturais (energiatervezésért és természeti erőforrásokért felelős főigazgatóság, a továbbiakban: tervezési főigazgatóság) és az Eurus Desarrollos Renovables SLU között az ezen egyesület által egy szélerőműtelep építésére vonatkozó engedély megadásáról szóló határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelem elutasítása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A KHV‑irányelv (16)–(19) preambulumbekezdése kimondja:

4

A 2014/52 irányelv (31)–(33) és (36) preambulumbekezdésének szövege a következő:

[…]

5

A KHV‑irányelv 1. cikkének (2) bekezdése előírja:

„Jelen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

[…]

[…]

6

Ezen irányelv 3. cikke értelmében:

„(1)   A környezeti hatásvizsgálat keretében minden egyedi esetre vonatkozóan megfelelő módon azonosítani kell, le kell írni és értékelni kell az egyes projektek jelentős mértékű közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre:

(2)   Az (1) bekezdésben említett, az ott meghatározott tényezőkre gyakorolt hatások magukban foglalják a projekt nagyobb balesetek és/vagy katasztrófák kockázatának való kitettségéből eredő várható hatásokat is.”

7

Az említett irányelv 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ha el kell végezni a környezeti hatásvizsgálatot, akkor a projektgazda elkészíti és benyújtja a környezeti hatásvizsgálati jelentést. A projektgazda által benyújtandó információknak legalább a következőket tartalmazniuk kell:

Ha a (2) bekezdés szerint véleményt adtak ki, a környezeti hatásvizsgálati jelentésnek azon kell alapulnia, és tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyekre észszerűen szükség lehet a projekt környezetre gyakorolt jelentős hatásaira vonatkozó, indokolt döntés meghozatalához, figyelemmel az aktuális ismeretekre és a vizsgálati módszerekre. A vizsgálatok felesleges megismétlésének elkerülése céljából a projektgazdának a környezeti hatásvizsgálati jelentés elkészítésekor a nemzeti vagy uniós jogi aktusokból következő egyéb értékelések eredményeit is figyelembe kell vennie.

(2)   A projektgazda kérésére a hatáskörrel rendelkező hatóság a projektgazda által elsősorban a projekt egyedi jellemzői, ideértve a helyszínt és a technikai kapacitást, és a várható környezeti hatások kapcsán szolgáltatott információkat figyelembe véve véleményt ad ki, amelyben meghatározza, hogy a projektgazda az e cikk (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentésben mely információkat és milyen részletességgel köteles bemutatni. A hatáskörrel rendelkező hatóság a véleménynyilvánítás előtt konzultál a 6. cikk (1) bekezdésében említett hattóságokkal.

A tagállamok azt is megkövetelhetik a hatáskörrel rendelkező hatóságtól, hogy az első albekezdésben említett véleményt adjon, függetlenül attól, hogy azt a projektgazda kérelmezi‑e vagy sem.

(3)   A környezeti hatásvizsgálati jelentés teljességének és minőségének garantálása érdekében:

(4)   A tagállamok – szükség esetén – biztosítják, hogy azok a hatóságok, amelyek fontos információkkal rendelkeznek, különös tekintettel a 3. cikkre, azokat a projektgazda rendelkezésére bocsássák.”

8

A KHV‑irányelv 6. cikke értelmében:

„(1)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a környezeti ügyekben gyakorolt hatáskörük, illetve helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságok – adott esetben a 8a. cikk (3) bekezdésében említett eseteket is figyelembe véve – lehetőséget kapjanak véleménynyilvánításra a projektgazda által benyújtott információkkal és az engedélyezési kérelemmel kapcsolatban. E célból a tagállamok általánosságban vagy esetről esetre kijelölik azokat a hatóságokat, amelyekkel konzultálni kell. Az 5. cikk alapján kapott információt közlik e hatóságokkal. A konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.

(2)   Annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek hatékonyan részt tudjanak venni a döntéshozatali folyamatban, a környezetet érintő, a 2. cikk (2) bekezdésében említett döntéshozatali folyamatok korai szakaszától kezdve, de legkésőbb amint az információkat észszerű keretek között elérhetővé lehet tenni elektronikus média és közzététel, illetve más megfelelő módon, a nyilvánosságot tájékoztatni kell a következő témákban.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő időkereteken belül az érintett nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátják a következőket:

(4)   Az érintett nyilvánosság számára kellő időben hatékony lehetőséget kell biztosítani a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban történő részvételre, ebből a célból a jogosult észrevételei és véleménye kifejezésre juttatására, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok előtt még minden lehetőség nyitva áll, még mielőtt az engedélyezési kérelemről a határozatot meghozzák.

[…]

(6)   A különböző szakaszokra olyan észszerű időkereteket kell meghatározni, amelyek elegendő időt biztosítanak:

(7)   Az érintett nyilvánossággal az 5. cikk (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentésről folytatandó konzultációra legalább harminc nap időkeretet kell biztosítani.”

9

Ezen irányelv 7. cikkének (2)–(5) bekezdése így rendelkezik:

„(2)   Ha a tagállam, amely az (1) bekezdés értelmében az információkat megkapta, jelzi, hogy részt kíván venni a 2. cikk (2) bekezdésében említett, a környezettel kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban, a tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, az érintett tagállamnak megküldi a 6. cikk (2) bekezdése értelmében megküldendő és a 6. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében rendelkezésre bocsátott információt, amennyiben ezt még nem tette meg.

(3)   Az érintett tagállamok aszerint, amilyen mértékben érintettek:

[…]

(5)   Az érintett tagállamok a 6. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében említett intézkedések és időkeretek alapján meghatározzák az e cikk (1)–(4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat; ezeket a szabályokat úgy kell meghatározni, hogy az érintett tagállam területén a projektre vonatkozóan lehetővé tegyék az érintett nyilvánosság számára a környezettel kapcsolatos, a 2. cikk (2) bekezdése szerinti döntéshozatali eljárásokban való érdemi részvételt.”

10

A 2013. december 9‑i Ley estatal 21/2013 de evaluación ambiental (a környezeti vizsgálatról szóló 21/2013. sz. állami törvény; a BOE 2013. december 11‑i 296. száma, 98151. o.) alapügyre alkalmazandó változata (a továbbiakban: 21/2013. sz. törvény) 33. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

„A rendes környezeti hatásvizsgálat a következő szakaszokból áll:

11

E törvény 35. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„A 34. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a projektgazda elkészíti a környezeti hatásvizsgálatot, amely legalább a következő, a VI. mellékletben meghatározott információkat tartalmazza:

12

Az említett törvény 36. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)   A projektgazda benyújtja a projektet és a környezeti hatásvizsgálatot az érdemben eljáró szervnek, amely a Boletín Oficial del Estadóban vagy a megfelelő hivatalos lapban és annak honlapján közzétett közleményt követően legalább 30 munkanapon keresztül azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

E nyilvános tájékoztatásra a projekt érdemi engedélyezési eljárásának azon szakaszában kerül sor, amelyben a projekt tartalmát, terjedelmét és meghatározását érintő valamennyi lehetőség elképzelhető.

[…]

(2)   Az érdemben eljáró szerv vagy adott esetben a környezetvédelmi ügyekben hatáskörrel rendelkező szerv a nyilvános tájékoztatás megindításáról szóló közleménybe belefoglalja a projekt engedélyezési eljárásának összefoglalását, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

(3)   Az érdemben eljáró szerv vagy adott esetben a környezetvédelmi ügyekben hatáskörrel rendelkező szerv meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvános tájékoztatására benyújtandó dokumentumokat a lehető legszélesebb körben, elektronikus vagy egyéb kommunikációs eszközök útján juttassák el a nyilvánosság számára.”

13

A 21/2013. sz. törvény 37. cikke előírja:

„(1)   A nyilvános tájékoztatási szakasszal egyidejűleg az érdemben eljáró szerv konzultál az érintett közigazgatási szervekkel és az érdekelt felekkel a projekt lehetséges jelentős hatásairól, beleértve azon jelentős kedvezőtlen környezeti hatások elemzését is, amelyek a projektnek a projektet érintő nagyobb balesetek vagy katasztrófák kockázatának való kitettségéből eredhetnek.

[…]

(2)   A hatáskörrel rendelkező szerv kötelező jelleggel kéri a következő jelentéseket, amelyeket megfelelően indokolni kell:

Az autonóm közösségek hatáskörükön belül megállapíthatják a fentiektől eltérő bármely más jelentés kötelező jellegét.

(3)   A konzultációkra olyan értesítés útján kerül sor, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

Az érintett közigazgatási szervekkel és érdekeltekkel folytatott konzultációt elektronikus úton, küldemény útján vagy más módon kell lefolytatni, feltéve, hogy bizonyítható, hogy a konzultációra sor került.

(4)   Az érintett közigazgatási szerveknek és az érdekelteknek az értesítés kézhezvételétől számítva legfeljebb 30 munkanap áll rendelkezésükre a jelentések benyújtására és az általuk relevánsnak tartott észrevételek megtételére.

(5)   Az érdemben eljáró szerv az érintett közigazgatási szervek és személyek rendelkezésére bocsátja a 3. bekezdésben előírtakon kívül azokat az információkat, amelyek csak a 36. cikkben említett nyilvános tájékoztatás időszakának lejárta után szerezhetők be, és amelyek a projekt végrehajtásáról szóló döntés szempontjából relevánsak.”

14

A 21/2013 irányelv 38. cikkének (2) bekezdése értelmében:

„Ha a nyilvános tájékoztatási szakasz, valamint az érintett közigazgatási szervekkel és személyekkel lefolytatott konzultációs eljárás eredményeként a projektgazda olyan módosításokat épít be a projektbe vagy a környezeti hatástanulmányba, amelyek az eredetileg tervezettől eltérő jelentős környezeti hatásokkal járnak, akkor a 36. és 37. cikkben előírt feltételek szerint új nyilvános tájékoztatási és konzultációs eljárást kell lefolytatni, amelyre minden esetben a környezeti hatásvizsgálati nyilatkozat kiadását megelőzően kerül sor.”

15

A 21/2013. sz. törvény 41. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] környezeti hatásvizsgálati dokumentáció műszaki elemzésének befejezését követően az illetékes környezetvédelmi szerv kiállítja a környezeti hatásvizsgálati nyilatkozatot”. E 41. cikk (2) bekezdése szerint e nyilatkozatnak tartalmaznia kell többek között „[a] nyilvános tájékoztatási eljárás, valamint az érintett közigazgatási szervekkel és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményeinek összefoglalását, valamint azok figyelembevételének módját”.

16

A 2009. december 29‑i Ley autonómica gallega 8/2009, de 22 de diciembre, por la que se regula el aprovechamiento eólico en Galicia y se crean el canon eólico y el Fondo de Compensación Ambiental (a szélenergia Galícia autonóm közösségben történő hasznosításának szabályozásáról, a szélerőművekre vonatkozó díj bevezetéséről és a környezeti kártalanítási alap felállításáról szóló, 2009. december 22‑i 8/2009. sz. autonóm közösségi törvény) (a BOE 2010. február 4‑i 30. száma, 9842. o.) alapügyre alkalmazandó változata (a továbbiakban: 8/2009. sz. törvény) 33. cikkének (10)–(12) és (15) bekezdése a következőket írja elő:

„(10)   A [kérelem] vizsgálatáért felelős egység rendes környezeti vizsgálat esetén a Diario Oficial de Galiciában és a regionális energiaügyi minisztérium honlapján történő egyidejű közzététel útján a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a megvalósítási tervet és a környezeti hatástanulmányt. […]

(11)   A fent említett időszak alatt bármely érintett személy, szervezet vagy szerv benyújthatja az általa szükségesnek ítélt valamennyi észrevételt, vagy kérheti az ügyirat és a műszaki dokumentáció, illetve annak részeinek vizsgálatát. A kérelmezőt értesítik a benyújtott észrevételekről, hogy legfeljebb tizenöt napon belül válaszolhasson azokra, és tájékoztathassa arról a vizsgálatért felelős egységet.

(12)   A nyilvános tájékoztatási eljárással egyidejűleg a projekt vizsgálatáért felelős egység meghallgatást és konzultációt folytat le az érintett közigazgatási szervekkel és személyekkel, bekérve legalább a környezeti vizsgálathoz megjelölt kötelező jelentéseket, és meghallgatva az érintett helyi tanácsokat. […]

(15)   A vizsgálatért felelős egység a beérkezett jelentéseket és észrevételeket megküldi a projektgazda részére, hogy a kivitelezési terv és a környezeti hatástanulmány elkészítése során azt elfogadja és/vagy figyelembe vegye, és így a projektgazda az egyes dokumentumokon elvégezze a módosításokat és kiigazításokat. A projektgazdának legfeljebb egy hónap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa az eljárás folytatásához szükséges végleges dokumentumokat […]”

17

A 8/2009. sz. törvény 34. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „miután a közigazgatási engedélyezési eljárást lefolytatták, a kérelmező részére az megadták a hozzáférést az esettől függően a szállítási hálózathoz vagy az elosztóhálózathoz, és ezek egyikéhez biztosították részére a csatlakozási pontot, az energiaügyekért felelős főigazgatóság a teljes dokumentációnak az eljárás lefolytatása tekintetében hatáskörrel rendelkező szervhez történő beérkezésétől számított legfeljebb két hónapon belül a szélerőműpark építésére vonatkozóan határozatot hoz az előzetes közigazgatási hatósági engedély és építési engedély megadása tárgyában”.

18

2017. december 22‑én az Eurus Desarrollos Renovables SLU projektgazda minőségében előzetes közigazgatási engedélyt és építési engedélyt kért a Galíciai Autonóm Közösség hatóságaitól a Mazaricos település (Spanyolország) területén található „A Raña III” szélerőműpark létesítményeinek építésére vonatkozóan. A kérelemhez különböző dokumentumokat csatolt, köztük a szóban forgó projekt környezeti hatásairól szóló, a 21/2013. sz. törvény 35. cikkében előírt hatásvizsgálatot.

19

Az előzetes jelentések elkészítését követően 30 napig nyilvános tájékoztatási eljárást folytattak le, amelynek eredményeként több észrevétel is érkezett.

20

Ezzel egyidejűleg az erdészet, a vízügy, a természeti és kulturális örökség, az idegenforgalom, az egészségügy, a villamos energia és a repülésbiztonság területén hatáskörrel rendelkező szervek benyújtották jelentéseiket a 21/2013. sz. törvény 37. cikkének megfelelően.

21

A Galícia autonóm közösség Dirección Xeral de Calidade Ambiental, Sostibilidade e Cambio Climático (a környezetminőségi, fenntarthatósági és éghajlatváltozási főigazgatóság) nevű főigazgatósága 2022. június 17‑én kiadta a 21/2013. sz. törvény 41. cikkében előírt környezeti hatásvizsgálati nyilatkozatot.

22

Azt követően, hogy az Eurus Desarrollos Renovables benyújtotta a tőle kért műszaki dokumentációt, a Galícia autonóm tartomány energiatervezésért és természeti erőforrásokért felelős főigazgatósága 2022. június 30‑án megadta a részére a kért engedélyeket.

23

A Tribunal Superior de Justicia de Galicia (Galicia autonóm közösség felsőbírósága, Spanyolország), a kérdést előterjesztő bíróság előtt a Petón do Lobo egyesület a 2022. június 30‑i határozat megsemmisítése iránti közigazgatási jogorvoslati kérelmét hallgatólagosan elutasító határozattal szemben keresetet nyújtott be.

24

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy keresetében ez az egyesület egy arra alapított megsemmisítési jogalapra hivatkozik, hogy a végül engedélyezett projektről nem tájékoztatták a nyilvánosságot, és e tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság 2022. január 14‑i ítéletére hivatkozik. Ebben az ítéletben az utóbbi bíróság egy hasonló ügyben, valamint azonos állami és autonóm tartományi jogszabályok alapján megállapította, hogy mivel e jogszabály nem írja elő a 21/2013. sz. törvény 37. cikkében említett jelentések érdekelt felek részére történő megküldését annak érdekében, hogy azok előterjeszthessék észrevételeiket, megsértette a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó, a KHV‑irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében előírt követelményt.

25

Az említett ítéletet hatályon kívül helyezte a Sala de lo Contencioso‑Administrativo del Tribunal Supremo (a legfelsőbb bíróság közigazgatási perekben eljáró tanácsa, Spanyolország) 2023. december 21‑i ítélete, többek között azzal az indokkal, hogy a KHV‑irányelv különböző eljárási lehetőségeket kínál a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy mikor kell az érintett nyilvánosságot tájékoztatni, illetve konzultálni az e projekt által a környezeti ügyekben gyakorolt hatáskörük vagy helyi és regionális illetékességük kapcsán várhatóan érintett hatóságokkal.

26

A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor úgy véli, hogy a környezetre hatást gyakorló projektek engedélyezése iránti kérelmekről döntő szervek a KHV‑irányelv 6. cikke értelmében kötelesek három előzetes intézkedést hozni. Az első kettő, amelynek megvalósításának időbeli sorrendje nincs meghatározva, abban áll, hogy a széles nyilvánosságnak meghallgatási lehetőséget biztosítanak a projekttel kapcsolatban, és összegyűjtik a különböző szakterületeken hatáskörrel rendelkező szervek jelentéseit. A harmadik intézkedésre később kerül sor, és az e szervezetek főbb jelentéseinek és véleményeinek az érintett nyilvánossággal való közléséből áll annak érdekében, hogy ez utóbbi a végleges határozat meghozatala előtt észrevételeket tehessen.

27

E bíróság ugyanis úgy véli, hogy a KHV‑irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében a tagállamok számára előírt kötelezettség egyértelmű: biztosítaniuk kell, hogy a főbb jelentéseket az érintett nyilvánosság rendelkezésére bocsássák, hogy e nyilvánosság élhessen az e cikk (4) bekezdése szerinti azon jogával, hogy 30 napos határidőn belül, az érintett projekt környezeti hatásainak értékeléséről szóló határozat meghozatala előtt benyújthassa észrevételeit és véleményét.

28

Az említett bíróság úgy véli, hogy a 21/2013. sz. törvény 37. cikkének (2) bekezdésében említett jelentések a KHV‑irányelv 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában szereplő „fő jelentések és vélemények” kifejezés hatálya alá tartoznak, mivel e jelentések tartalma közvetlen és jelentős hatással van a projekt környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára, mivel az említett jelentések az ezen irányelv 3. cikkében említett területekre szakosodott hatóságok által szolgáltatott értékes műszaki információkat szolgáltatnak. A KHV-irányelvértelmében vett „jelentős környezeti hatásokkal járó” projekt értékelése szempontjából lényeges és releváns információk legalábbis a 21/2013. sz. törvény 37. cikke (2) bekezdésének a)–g) és i) pontjában említett jelentések tartalmából következnek.

29

A 21/2013. sz. törvény azonban nem ír elő az e jelentések kézhezvételét követő olyan intézkedést, amely tényleges lehetőséget biztosítana az érintett nyilvánosság számára az értékelési eljárásban való részvételre. A 21/2013. sz. törvény 37. cikkének (5) bekezdése sem pótolja ezt a hiányosságot, mivel nem nevezi meg egyértelműen az érintett információkat, és azokkal kapcsolatban csak egyszerű „hozzáférhetővé tételről”, nem pedig olyan valós eljárásról rendelkezik, amely lehetővé teszi a KHV‑irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében az érintett nyilvánosság részére elismert azon jog gyakorlását, hogy „észrevételei[t] és vélemény[ét] kifejezésre jutta[ssa].

30

Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság szerint lehetséges, hogy a 21/2013. sz. törvény 36–38. cikke, valamint a 8/2009. sz. törvény 33. és 34. cikke nem ültette át megfelelően a KHV‑irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeket.

31

E körülmények között a Tribunal Superior de Justicia de Galicia (a galíciai autonóm közösség felsőbírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

32

A Bíróság elnöke a 2024. szeptember 10‑iAsociación Petón do Lobo végzésével (C‑461/24, EU:C:2024:758) végzésével elutasította a kérdést előterjesztő bíróság azon kérelmét, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikke alapján gyorsított eljárásban bírálják el. Ugyanezen határozatával a Bíróság elnöke elrendelte, hogy a jelen ügyet a Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (3) bekezdése alapján soron kívül bírálják el.

33

Három kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KHV‑irányelvet és különösen annak 6. cikke (3) bekezdésének b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely szerint az ezen irányelv hatálya alá tartozó projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében a környezeti ügyekben gyakorolt hatáskörük vagy helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságokkal és az érintett nyilvánossággal egyidejűleg konzultálnak, anélkül hogy ez utóbbi ezt követően jogosult lenne arra, hogy az említett projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok elé terjessze észrevételeit és véleményét a konzultációba bevont hatóságok által adott véleményekkel kapcsolatban.

34

A KHV‑irányelv 1. cikke (2) bekezdése g) pontjának ii. alpontja értelmében a környezeti hatásvizsgálati eljárásnak magában kell foglalnia „a 6., illetve adott esetben a 7. cikkben említett konzultációk lefolytatás[át]”.

35

A KHV‑irányelv 6. cikkének megfelelően egyrészt a környezeti ügyekben gyakorolt hatáskörük vagy helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságokkal, másrészt az érintett nyilvánossággal konzultációt kell folytatni.

36

Ez utóbbi konzultációhoz való joga a KHV‑irányelvben előírt vizsgálati eljárás lényeges eleme.

37

A nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő hatékony részvétele ugyanis, amint azt a KHV‑irányelv (16) preambulumbekezdése kifejti, lehetőséget nyújt a nyilvánosság számára az adott határozatok szempontjából lényeges vélemények és aggodalmak kifejezésére, illetve a döntéshozók számára azok figyelembevételére, növelve ezzel a döntéshozatali folyamat számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tudatossá tételéhez és a meghozott határozatok támogatásához.

38

E célból a KHV‑irányelv 6. cikke először is (2) és (3) bekezdésében előírja, hogy a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség alá tartozó projektekre vonatkozó egyes információkról esettől függően tájékoztatni kell a nyilvánosságot a „[…] döntéshozatali eljárás kezdetén, de legkésőbb akkor, amint az információ észszerű módon rendelkezésre bocsátható”, vagy azokat „megfelelő időkereteken belül” az érintett nyilvánosság számára rendelkezésre kell bocsátani. E cikk (4) bekezdése ezt követően kimondja, hogy „az érintett nyilvánosság számára kellő időben hatékony lehetőséget kell biztosítani […] a döntéshozatali eljárásokban történő részvételre, ebből a célból az jogosult észrevételei és véleménye kifejezésre juttatására, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok előtt még minden lehetőség nyitva áll, még mielőtt az engedélyezési kérelemről a határozatot meghozzák”. Végül az említett cikk (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az érintett nyilvánossággal a KHV‑irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti környezeti hatásvizsgálati jelentésről folytatandó konzultációra legalább harminc nap időkeretet kell biztosítani.

39

E rendelkezésekből egyrészt az következik, hogy mind a nyilvánosságnak az e részvétel alapjául szolgáló információkról való tájékoztatását, illetve azok nyilvánosság számára való rendelkezésre bocsátását, mind a nyilvánosság számára az ezen információkat, valamint általánosabban véve az érintett projektet és annak környezeti hatásait illetően biztosított észrevételezési és véleménynyilvánítási lehetőséget a kezdeti szakaszban, de legkésőbb az e projekt engedélyezésére vonatkozó határozat meghozatala előtt kell biztosítani (lásd ebben az értelemben: 2022. február 24‑iNamur‑Est Environnement ítélet, C‑463/20, EU:C:2022:121, 70. és 71. pont).

40

Másrészt, az említett részvételnek hatékonynak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a nyilvánosságnak nem csupán – hasznos és teljes körű módon – lehetőséget kell adni az érintett projektre, valamint annak környezeti hatásaira vonatkozó véleménynyilvánításra, hanem erre egy olyan időpontban kell lehetőséget biztosítani, amikor még minden opció elképzelhető (lásd ebben az értelemben: 2022. február 24‑iNamur‑Est Environnement ítélet, C‑463/20, EU:C:2022:121, 72. pont).

41

Ami a környezeti ügyekben gyakorolt hatásköreik, illetve a helyi és regionális illetékességük kapcsán a projekt által várhatóan érintett hatóságokkal folytatott konzultációt illeti, a KHV‑irányelv 6. cikkének (1) bekezdése lényegében azt írja elő, hogy e hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy véleményt nyilváníthassanak a projektgazda által szolgáltatott információkról és az engedély iránti kérelemről.

42

Mindemellett először is meg kell állapítani, hogy a KHV‑irányelv 6. cikkének (1) bekezdése nem pontosítja, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó projektek értékelésének és engedélyezésének mely szakaszában kell konzultálni e hatóságokkal. E rendelkezés ezzel szemben azt írja elő, hogy az e konzultációra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.

43

Az ilyen konzultáció időpontja e 6. cikk egyéb rendelkezéseiből sem következik. Konkrétabban, e rendelkezés (6) bekezdése egyrészt a környezeti ügyekben gyakorolt hatásköreik, illetve a helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságokkal, másrészt pedig az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációkra utal, anélkül, hogy meghatározná, hogy e konzultációkat milyen sorrendben kell lefolytatni.

44

Ilyen pontosítás nem szerepel sem a KHV‑irányelv 1. cikke (2) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában, sem pedig ezen irányelv 7. cikkének (3) bekezdésében azon konzultációkat illetően, amelyeket adott esetben olyan másik tagállamban kell lefolytatni, amelyet a projekt jelentős mértékben érinthet.

45

Másodszor, a KHV‑irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdése nem említi a nyilvánossággal közlendő vagy az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé teendő információk között az e 6. cikk (1) bekezdése alapján az ez utóbbi rendelkezésben említett hatóságok által adott véleményeket. Hasonlóképpen, a KHV‑irányelv 6. cikkének (4) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy az érintett nyilvánosság jogosult észrevételeket tenni vagy véleményt nyilvánítani a projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok részére az ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján az utóbbi rendelkezésben említett hatóságok által adott véleménnyel kapcsolatban.

46

Ami közelebbről a KHV‑irányelv 6. cikke (3) bekezdésének b) pontját illeti, amely „[a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok számára alkotott] főbb jelentések és javaslatok” érintett nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételére utal, meg kell állapítani, hogy e rendelkezés sem ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére, hanem éppen ellenkezőleg, a tagállamok jogára utal.

47

Egyébiránt, noha a KHV‑irányelv tárgyára tekintettel a KHV‑irányelv 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában szereplő, „[a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok számára alkotott] […] jelentések és javaslatok” fogalma kiterjedhet a szóban forgó projekt környezeti hatásvizsgálata szempontjából releváns valamennyi olyan dokumentumra, amelyekkel e hatóság vagy hatóságok rendelkeznek, meg kell állapítani, hogy e 6. cikk (3) bekezdése b) pontjának hatálya a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok számára „az érintett nyilvánosságnak az e cikk (2) bekezdésével összhangban történő tájékoztatásakor” címzett főbb jelentésekre és javaslatokra korlátozódik.

48

Ennélfogva, bár nem zárható ki, hogy a nemzeti jognak megfelelően az utóbbi rendelkezésben említett érintett hatóságok által a KHV‑irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján megfogalmazott legfontosabb véleményeket e 6. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján közölni kell az érintett nyilvánossággal, ha e véleményeket a nyilvánosság tájékoztatásának időpontjában az illetékes hatóságokhoz intézték, e rendelkezésből az sem vezethető le, hogy az említett véleményeknek mindenképpen részét kell képezniük az érintett nyilvánossággal folytatott konzultáció alapjául szolgáló információknak.

49

Így a KHV‑irányelv szövegéből nem következik sem az, hogy a környezeti ügyekben gyakorolt hatásköreik, illetve a helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságokkal folytatott, ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerinti konzultációt az érintett nyilvánossággal való konzultációt megelőzően kell lefolytatni, sem pedig az, hogy ez utóbbinak minden esetben jogosultnak kell lennie arra, hogy észrevételeket és véleményeket terjesszen a projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok elé az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján az e rendelkezésben említett hatóságok által kifejezett véleményekkel kapcsolatban.

50

Következésképpen a tagállamok jogosultak arra, hogy egyidejű konzultációt folytassanak egyrészt a környezeti ügyekben gyakorolt hatásköreik, illetve a helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságokkal, másrészt pedig az érintett nyilvánossággal, anélkül hogy ez utóbbi ezt követően jogosult lenne arra, hogy az említett projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok elé terjessze észrevételeit és véleményét a konzultációba bevont hatóságok által ennek keretében kifejezett véleményekre vonatkozóan, mint ahogyan arra a jelen esetben is sor került.

51

Mivel a 2011/92 irányelv (16)–(19) preambulumbekezdése hangsúlyozza a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való hatékony részvételére irányuló célkitűzést, hozzá kell tenni, hogy a KHV‑irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének, 6. cikke (6) bekezdése b) pontjának, valamint 7. cikke (5) bekezdésének szövegéből az következik, hogy az uniós jogalkotó ezt a célt a fenti cikkek megfogalmazása során figyelembe vette, annak kifejezett előírása nélkül, hogy a környezeti ügyekben gyakorolt hatásköreik, illetve a helyi és regionális illetékességük kapcsán a projektben várhatóan érintett hatóságokkal folytatott konzultációt megelőzően konzultáljanak az érintett nyilvánossággal, vagy hogy az érintett nyilvánosság jogosult legyen észrevételeket és véleményeket az említett projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok elé terjeszteni a konzultációba bevont hatóságok által kifejezett véleményekkel kapcsolatban.

52

Egyébiránt a KHV‑irányelv 6. cikkének (7) bekezdésében az uniós jogalkotó az említett irányelv 5. cikke szerinti hatásvizsgálati jelentést jelölte meg azon legalább 30 napos határidő kezdő időpontjaként, amelynek a konzultáció keretében minden körülmények között az érintett nyilvánosság rendelkezésére kell állnia. Ez arra utal, hogy e jogalkotó szempontjából ez a jelentés alapvető fontosságú a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való hatékony részvétele szempontjából.

53

Ezenkívül a 2014/52 irányelv (31)–(33) preambulumbekezdéséből következik, hogy a 2011/92 irányelv 5. cikkének és IV. mellékletének módosításával az uniós jogalkotó biztosította, hogy az említett jelentésben a projektgazda által megadott adatoknak és információk teljesek és kellő minőségűek legyenek, és hogy e célból a KHV‑irányelv hatálya alá tartozó projektekre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jelentések készítésében részt vevő szakértők rendelkezzenek a szükséges szakmai képesítéssel és hozzáértéssel.

54

Ebből következik, hogy amennyiben az érintett nyilvánosság a KHV‑irányelv hatálya alá tartozó projektek vizsgálati és engedélyezési eljárása keretében folytatott konzultáció céljából rendelkezik az ezen irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett valamennyi információval, és különösen legalább 30 napig az említett irányelv 5. cikkében, valamint IV. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően elkészített környezeti hatásvizsgálati jelentéssel, az érintett nyilvánosság részvétele hatékonynak tekinthető. Ezzel szemben e célból nem szükséges, hogy az érintett nyilvánosság minden esetben jogosult legyen arra, hogy e konzultáció keretében kifejtse álláspontját a KHV‑irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján az utóbbi rendelkezésben említett hatóságok által megfogalmazott véleményekről is.

55

Egyébiránt, amint azt lényegében a német kormány és az Európai Bizottság írásbeli észrevételeiben hangsúlyozta, az ezzel ellentétes megoldás túlzottan terhesnek bizonyulhat az érintett nemzeti közigazgatási szervek számára, és az eljárás elhúzódását eredményezheti, ami nem összeegyeztethető a hatékony döntéshozatali eljárásnak a 2014/52 irányelv (36) preambulumbekezdésében említett céljával.

56

Mindemellett emlékeztetni kell arra, hogy a KHV‑irányelv 6. cikke (3) bekezdésének c) pontja arra kötelezi a tagállamokat, hogy a 2003/4 irányelv rendelkezéseinek megfelelően tegyék hozzáférhetővé az érintett nyilvánosság számára az e 6. cikk (2) bekezdésében említettektől eltérő olyan releváns információkat, amelyek az érintett nyilvánosság ez utóbbi rendelkezés szerinti tájékoztatását követően válnak hozzáférhetővé.

57

A fenti megfontolásokra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KHV‑irányelvvel nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely szerint az ezen irányelv hatálya alá tartozó projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében az e projektben – a környezeti ügyekben gyakorolt hatáskörük vagy helyi és regionális illetékességük kapcsán – várhatóan érintett hatóságokkal és az érintett nyilvánossággal egyidejűleg konzultálnak, anélkül hogy ez utóbbi ezt követően jogosult lenne arra, hogy az említett projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok elé terjessze észrevételeit és véleményét a konzultációba bevont hatóságok által e tekintetben kifejezett véleményekkel kapcsolatban.

58

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2014. április 16‑i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet

a következőképpen kell értelmezni:

azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely szerint az ezen irányelv hatálya alá tartozó projektre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében az e projektben – a környezeti ügyekben gyakorolt hatáskörük vagy helyi és regionális illetékességük kapcsán – várhatóan érintett hatóságokkal és az érintett nyilvánossággal egyidejűleg konzultálnak, anélkül hogy ez utóbbi ezt követően jogosult lenne arra, hogy az említett projekt engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok elé terjessze észrevételeit és véleményét a konzultációba bevont hatóságok által e tekintetben kifejezett véleményekkel kapcsolatban.