Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022CN0184

    C-184/22. sz. ügy: A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2022. március 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IK kontra KfH Kuratorium für Dialyse und Nierentransplantation e.V.

    HL C 237., 2022.6.20, p. 31–32 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.6.20.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 237/31


    A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2022. március 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IK kontra KfH Kuratorium für Dialyse und Nierentransplantation e.V.

    (C-184/22. sz. ügy)

    (2022/C 237/41)

    Az eljárás nyelve: német

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Bundesarbeitsgericht

    Az alapeljárás felei

    Felperes: IK

    Alperes: KfH Kuratorium für Dialyse und Nierentransplantation e.V.

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1.

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 157. cikket, valamint a 2006/54/EK irányelv (1) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének első mondatát, hogy az olyan nemzeti kollektív szerződési rendelkezés, amely szerint csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkaidejét meghaladóan ledolgozott munkaórák után fizetendő túlórapótlék, a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók közötti eltérő bánásmódot tartalmaz?

    2.

    A Bíróság által az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

    a)

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 157. cikket, valamint a 2006/54/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének első mondatát, hogy ilyen esetben annak megállapításához, hogy az eltérő bánásmód jóval több nőt érint, mint férfit, nem elegendő, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók között jóval több nő van, mint férfi, hanem ezenfelül a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók között jóval több férfinak kell lennie, illetve a férfiak arányának jelentősen nagyobbnak kell lennie?

    b)

    Vagy az EUMSZ 157. cikk és a 2006/54/EK irányelv tekintetében is valami más következik a Bíróságnak a Szpital Kliniczny im. dra J. Babińskiego Samodzielny Publiczny Zakład Opieki Zdrowotnej w Krakowie ítélet (2) 25–36. pontjában tett megállapításaiból, amelyek szerint egy, fogyatékossággal élő személyek csoportján belül megvalósuló eltérő bánásmód is a 2000/78/EK irányelv (3) 2. cikkében említett „hátrányos megkülönböztetés fogalma” alá tartozhat?

    3.

    Abban az esetben, ha a Bíróság az első kérdésre igenlő választ, a 2) a) és 2) b) kérdésre pedig azt a választ adja, hogy olyan helyzetben, mint amilyen az alapeljárásban szerepel, megállapítható, hogy a díjazás vonatkozásában megvalósuló eltérő bánásmód jóval több nőt érint, mint férfit:

    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 157. cikket, valamint a 2006/54/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének első mondatát, hogy jogszerű cél lehet, ha a kollektív szerződés felei egy olyan rendelkezéssel, mint amilyen az első kérdésben szerepel, egyrészt azt kívánják ugyan elérni, hogy a munkáltató ne rendeljen el túlórát, és túlórapótlékkal díjazza a munkavállalók megállapodás szerinti mértéket meghaladó munkavégzését, másrészt azonban azt a célkitűzést is követik, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók ne részesüljenek hátrányosabb bánásmódban, mint a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, és ezért előírják, hogy pótlék csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló naptári havi munkaidejét meghaladóan ledolgozott túlórák után fizetendő?

    4.

    Úgy kell-e értelmezni a 97/81/EK irányelv (4) mellékletében szereplő, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját, hogy az olyan nemzeti kollektív szerződési rendelkezés, amely szerint csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkaidejét meghaladóan ledolgozott munkaórák után fizetendő túlórapótlék, a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók közötti eltérő bánásmódot tartalmaz?

    5.

    A Bíróság által a 4. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

    Úgy kell-e értelmezni a 97/81/EK irányelv mellékletében szereplő, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját, hogy objektív ok lehet, ha a kollektív szerződés felei egy olyan rendelkezéssel, mint amilyen a negyedik kérdésben szerepel, egyrészt azt kívánják ugyan elérni, hogy a munkáltató ne rendeljen el túlórát, és túlórapótlékkal díjazza a munkavállalók megállapodás szerinti mértéket meghaladó munkavégzését, másrészt azonban azt a célkitűzést is követik, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat ne részesüljenek hátrányosabb bánásmódban, mint a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, és ezért előírják, hogy pótlék csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló naptári havi munkaidejét meghaladóan ledolgozott túlórák után fizetendő?


    (1)  A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) (HL 2006. L 204. 23. o.).

    (2)  2021. január 26-i ítélet (C-16/19, EU:C:2021:64).

    (3)  A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 4. kötet 79. o.).

    (4)  Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelv (HL 1998. L 14., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 267. o.).


    Top