This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62021CN0116
Case C-116/21 P: Appeal brought on 25 February 2021 by the European Commission against the judgment of the General Court (Seventh Chamber) delivered on 16 December 2020 in Case T-243/18, VW v Commission
C-116/21. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-243/18. sz., VW kontra Bizottság ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2021. február 25-én benyújtott fellebbezés
C-116/21. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-243/18. sz., VW kontra Bizottság ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2021. február 25-én benyújtott fellebbezés
HL C 182., 2021.5.10, p. 35–36
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2021.5.10. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 182/35 |
A Törvényszék (hetedik tanács) T-243/18. sz., VW kontra Bizottság ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2021. február 25-én benyújtott fellebbezés
(C-116/21. P. sz. ügy)
(2021/C 182/50)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: B. Schima, B. Mongin, G. Gattinara meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
— |
A Bíróság helyezze hatályon kívül a 2020. december 16-i T-243/18. sz., VW kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet; |
— |
utasítsa el az elsőfokú keresetet; |
— |
a fellebbezési eljárásban ellenérdekű felet kötelezze az elsőfokú eljárás költségeinek viselésére; |
— |
a fellebbezési eljárásban ellenérdekű felet kötelezze a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Az első jogalap a jogalkotó valamely választása jogszerűségének értékelési szempontjait érintő téves jogalkalmazásra és az indoklási kötelezettség megsértésére vonatkozik (a megtámadott ítélet 46–49. és 58. pontja). A Bizottság azt állítja, hogy:
— |
A Törvényszék eltért azon elvtől, amely szerint valamely uniós jogi aktus jogszerűségének az alapvető jogokra tekintettel történő értékelése nem alapulhat olyan állításokon, amelyek ezen aktus egy konkrét esetben megvalósult következményeire vonatkoznak; |
— |
a személyzeti szabályzat valamely rendelkezésének jogellenessége nem alapulhat a jogalkotó választásának „észszerűtlen” jellegén; |
— |
a Törvényszék nem vette figyelembe az összehasonlítandó két helyzet összes jellemzőjét, megsértve a HK kontra Bizottság ítéletben (C-460/18 P) lefektetett elveket. |
A második jogalap a hátrányos megkülönböztetés elvének értelmezését érintő téves jogalkalmazásra vonatkozik, mivel a Törvényszék összehasonlíthatónak ítélte a tisztviselők személyzeti szabályzata VIII. mellékletének 18. cikkében és 20. cikkében szereplő helyzeteket (a megtámadott ítélet 50–61. pontja). A Bizottság azzal érvel, hogy:
— |
a házasságkötés időpontja nem az egyedüli szempont, amely megkülönbözteti egymástól a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 18. és 20. cikkében szereplő helyzeteket. A megkülönböztetés egy sor más tényezőn alapul, amelyek figyelembevételét a Törvényszék megtagadta; |
— |
a Törvényszéknek figyelembe kellett volna vennie a szóban forgó két rendelkezésben a házasságkötés minimális időtartamának célját, ami egyértelművé tette volna azok eltéréseit; |
— |
az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés nem nyert bizonyítást. |
A harmadik jogalap az Alapjogi Charta 52. cikkének első bekezdését érintő téves jogalkalmazásra és az indokolási kötelezettség többszöri megsértésére vonatkozik (a megtámadott ítélet 65–80. és 81–88. pontja).
— |
a jogalap első része a tisztviselők személyzeti szabályzata VIII. mellékletének 18–20. cikkében előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjról való határozathozatal elmulasztására vonatkozik; |
— |
a jogalap második része a csalások megelőzése célkitűzésének értelmezését érintő téves jogalkalmazásra és az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozik (a megtámadott ítélet 65–80. pontja); |
— |
a jogalap harmadik része az uniós nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyának megőrzésére irányuló célkitűzés értelmezését érintő téves jogalkalmazásra vonatkozik (a megtámadott ítélet 81–88. pontja). |