12

A 2013/255 határozat végrehajtásáról szóló, 2020. február 17‑i (KKBP) 2020/212 tanácsi végrehajtási határozattal (HL 2020. L 43 I., 6. o.) és a 36/2012 rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. február 17‑i (EU) 2020/211 tanácsi végrehajtási rendelettel (HL 2020. L 43 I., 1. o.) (a továbbiakban együttesen: első jogi aktusok) a felperes nevét a következő indokolással vették fel a 2013/255 határozat I. mellékletében és a 36/2012 rendelet II. mellékletében szereplő, a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek, szervezetek és szervek jegyzékeit (a továbbiakban együttesen: a szóban forgó jegyzékek) tartalmazó A. táblázat 289. sorába:

„Szíriában tevékeny prominens üzletember, üzleti érdekekkel a turisztikai, a távközlési és az ingatlanszektorban. A rezsim támogatását élvező [Telsa Group LLC] és a Castro LLC ügyvezető igazgatójaként, valamint egyéb üzleti érdekeltségein keresztül Mahir BurhanEddine Al‑Imam a rezsim haszonélvezője, továbbá támogatja a rezsim finanszírozási és lobbipolitikáját, valamint építéspolitikáját.”

[omissis]

21

2020. május 28‑án a Tanács elfogadta a 2013/255 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2020/719 határozatot (HL 2020. L 168., 66. o.), valamint a 36/2012 rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2020/716 végrehajtási rendeletet (HL 2020. L 168., 1. o.) (a továbbiakban együttesen: a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló jogi aktusok). A jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló jogi aktusok értelmében a 2013/255 határozat alkalmazását 2021. június 1‑jéig meghosszabbították. A felperes nevét – az első jogi aktusokban elfogadottakkal azonos indokolás alapján – szerepeltették továbbra is a szóban forgó jegyzékeket tartalmazó A. táblázat 289. sorában.

[omissis]

24

A Törvényszék Hivatalához 2020. április 18‑án benyújtott keresetlevelével a felperes megindította a jelen keresetet, amelynek tárgyát a 2013/255 határozat, a 36/2012 rendelet és az első jogi aktusok őt érintő részeinek megsemmisítése iránti kérelem képezi.

25

Ugyanezen a napon a felperes a Törvényszék eljárási szabályzata 67. cikkének (2) bekezdése alapján soron kívüli elbírálás iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a Törvényszék negyedik tanácsának elnöke a 2020. június 4‑i határozatában elutasított.

26

2020. április 23‑án a felperes az eljárási szabályzat 66. cikke értelmében névtelenség iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a Törvényszék a 2020. június 15‑i határozatában elutasított, mivel a szóban forgó adatok – különösen az azonosító adatok – szerepeltek a megtámadott határozatokban, amelyeket közzétettek a Hivatalos Lapban, ekként pedig ezek az adatok nyilvánossá váltak. A névtelenség iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot azonban oly módon fogadták el, hogy közben helyt adtak a gazdasági adatok és a harmadik személyekre vonatkozó adatok feltüntetésének mellőzése iránti kérelemnek.

27

A Törvényszék Hivatalához 2020. július 24‑én benyújtott beadványában a felperes az eljárási szabályzat 86. cikke alapján kiigazította a keresetlevelet, így az a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló jogi aktusok őt érintő részeikben történő megsemmisítésére is kiterjed.

28

2020. július 27‑én a Tanács benyújtotta az ellenkérelmet a Törvényszék Hivatalához.

29

2020. szeptember 10‑én a Tanács benyújtotta a Törvényszék Hivatalához a kiigazítási beadvánnyal kapcsolatos észrevételeket.

30

A választ és a viszonválaszt 2020. szeptember 14‑én, illetve október 26‑án nyújtották be.

31

Az eljárás írásbeli szakaszának lezárására 2020. október 26‑án került sor.

32

Az eljárási szabályzat 89. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt pervezető intézkedések keretében a Törvényszék 2021. március 10‑én arra kérte a feleket, hogy válaszoljanak egy sor kérdésre. A felek e kérelemnek a megadott határidőn belül eleget tettek.

33

Mivel a felek a megadott határidőn belül, 2021. május 26‑ig nem terjesztettek elő tárgyalás tartása iránti kérelmet, a Törvényszék (negyedik tanács) – az előadó bíró javaslatára – úgy döntött, hogy a keresetről az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz.

34

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

35

A felperes az általa előterjesztett három kártérítési kérelmet illetően a válaszban pontosította, hogy a kért kártérítési összeg meghatározása céljából a releváns időszaknak a Törvényszék ítélete kihirdetésének napján kell befejeződnie.

36

A Tanács azt kéri, hogy a Törvényszék:

84

Az első jogi aktusokat illetően a felperes elsősorban lényegében azzal érvel, hogy a felülvizsgálati kérelem és az észrevételek benyújtására kiszabott határidő túlságosan rövid volt, így az nem tette lehetővé, hogy megfelelően és hatékonyan meghallgassák. Ez a határidő a fenti 13. pontban említett értesítés Hivatalos Lapban való közzétételének napján, azaz 2020. február 18‑án kezdődött, és az említett kérelem benyújtására az ezen értesítésben meghatározott határidő lejártakor, azaz 2020. március 1‑jén fejeződött be.

85

A felperes emellett úgy véli, hogy a részére a felülvizsgálati kérelem és az észrevételek benyújtására kiszabott határidő, valamint az említett kérelmek és észrevételek vizsgálatára a Tanács számára rendelkezésre álló időszak nem áll egyensúlyban. Ez az időszak az említett határidő lejártának napján, azaz 2020. március 1‑jén kezdődött, és a 2013/255 határozat – 2019. május 17‑i (KKBP) 2019/806 tanácsi határozat (HL 2019. L 132., 36. o.) szerinti – legutolsó meghosszabbítása lejártának napján, azaz 2020. június 1‑jén fejeződött be.

86

A felperes másodsorban a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló jogi aktusokat illetően lényegében előadja, hogy nem felel meg a meghallgatáshoz való jognak az, hogy – a Hivatalos Lapban 2020. május 29‑én közzétett értesítés szerint – ahelyett, hogy az általa esetlegesen benyújtott észrevételeket azonnal elemeznék, azokat a szóban forgó jegyzékek következő éves felülvizsgálata során veszik figyelembe.

87

A felperes harmadsorban előadja, hogy nem felel meg a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozatnak és a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendeletnek az, hogy a Tanács úgy dönt, hogy évente egyszer vizsgálja felül a szóban forgó jegyzékeket. A felperes előadja, hogy – a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 32. cikkének (4) bekezdése értelmében – a Tanácsnak a szóban forgó jegyzékeket rendszeres időközönként, de legalább 12 havonta felül kell vizsgálnia. Ily módon az éves felülvizsgálat az e jogi aktusokban előírt felülvizsgálati kötelezettségnek csupán egy részét teszi ki.

88

A Tanács vitatja a felperes érveit.

89

Először is azt a kérdést illetően, hogy a felperes meghallgatáshoz való joga sérült‑e amiatt, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidő túl rövid volt, mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ez a határidő a fenti 13. pontban említett értesítés Hivatalos Lapban való közzétételének napjától, azaz 2020. február 18‑tól az említett kérelem benyújtására az ezen értesítésben meghatározott határidő, azaz 2020. március 1‑jéig tartó nyolc munkanapos időszak volt, amit a felek nem vitatnak.

90

Ezután meg kell állapítani, hogy a 36/2012 rendelet 32. cikkének (3) bekezdése értelmében „[a]mennyiben észrevételt tesznek vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja a határozatát, és erről értesíti az érintett természetes vagy jogi személyt, szervezetet vagy szervet”. Egyebekben e cikk (4) bekezdése hozzáfűzi, hogy „[a] II. és IIa. mellékletben foglalt jegyzékeket rendszeresen és legalább 12 havonta felül kell vizsgálni”. Ebből kitűnik, hogy a 36/2012 rendelet nem ír elő határidőt felülvizsgálati kérelem vagy észrevételek benyújtására.

91

Ily módon semmi nem akadályozta, hogy a felperes a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 32. cikke (3) bekezdésének megfelelően bármikor felülvizsgálati kérelmet vagy észrevételeket nyújtson be. A Tanács e tekintetben jelezte, hogy az éves időszak leteltének kivárása nélkül válaszol az említett észrevételekre.

92

Egyebekben emlékeztetni kell arra, hogy az igazgatási eljárások során az észszerű határidő betartására irányuló kötelezettség az uniós jog általános elvének minősül, amelynek betartását az uniós bíróság biztosítja, és azt egyébként – a megfelelő ügyintézéshez való jog alkotóelemeként – a Charta 41. cikkének (1) bekezdése is tartalmazza (lásd analógia útján: 2006. április 11‑iAngeletti kontra Bizottság ítélet, T‑394/03, EU:T:2006:111, 162. pont; 2012. december 6‑iFüller‑Tomlinson kontra Parlement ítélet, T‑390/10 P, EU:T:2012:652, 115. pont). Az ítélkezési gyakorlatból az is következik, hogy amikor az eljárás időtartamát az uniós jog valamely rendelkezése nem határozza meg, a határidő „észszerű” jellegét az egyes ügyek összes sajátos körülményének – különös tekintettel a jogvita érintett szempontjából felmerülő tétjének, az ügy bonyolultságának és az érintett felek magatartásának – figyelembevételével kell értékelni (lásd analógia útján: 2013. február 28‑iArango Jaramillo és társai kontra EBB [felülvizsgálat] ítélet, C‑334/12 RX‑II, EU:C:2013:134, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

93

E tekintetben egyrészről a Tanács jelzi, hogy az éves felülvizsgálat elvégzéséhez három hónapra, azaz a 2020. március 1‑jétől a 2013/255 határozatnak a 2019/806 határozat szerinti utolsó meghosszabbítása lejártának időpontjáig, azaz 2020. június 1‑jéig tartó időszakra volt szüksége. A Tanács álláspontja szerint ez a felülvizsgálat a szóban forgó jegyzékeken szereplő csaknem háromszázötven személy és szervezet egyéni helyzetének elemzését foglalja magában. A Tanács másrészről előadja, hogy válaszol a benyújtott észrevételekre és felajánlja új megjegyzések benyújtásának lehetőségét, így a közte, valamint az észrevételeket benyújtó személyek és szervezetek közötti kontradiktórius eljárásra e három hónapos időszakban sor került.

94

Meg kell állapítani, hogy a csaknem háromszázötven személy és szervezet egyéni helyzetének vizsgálata céljából viszonylag rövid a három hónapos határidő. E körülmények között határidőnek a felülvizsgálati kérelmek benyújtása céljából történő meghatározása jogszerű eszközként szolgál a Tanácsnak ahhoz, hogy meggyőződjön arról, hogy a felülvizsgálati szakasz vége előtt beérkeztek az érintett személyek és szervezetek által benyújtott észrevételek és bizonyítékok, valamint hogy elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy azokat kellő gondossággal vizsgálja meg. Kétségtelen, hogy a jelen ügyben a határidő megállapításából eredő tizenkétnapos időszak rövid volt, mivel az azt vonta maga után, hogy a felperesnek meg kellett ismernie az értesítést és a felvétel indokainak tartalmát, valamint meg kellett fogalmaznia a bizonyítékokkal ellátható észrevételeit. Egyrészről azonban a felülvizsgálati kérelem benyújtása tekintetében semmiféle alaki követelményt nem írtak elő. Ugyanígy – a felperes állításával ellentétben – nem volt követelmény, hogy e kérelem benyújtásához ügyvéd képviselje. Másrészről a felülvizsgálati kérelem benyújtása párbeszédet indít a Tanács és az érintett személy vagy szervezet között, amely sem időben, sem a levélváltások száma vonatkozásában nem korlátozott. Ez azt jelenti, hogy semmi nem képezi akadályát annak, hogy az összefoglaló jellegű észrevételeket tartalmazó felülvizsgálati kérelmeket a határidőn belül benyújtsák, majd pedig a Tanáccsal folytatott későbbi kontradiktórius eljárás keretében – adott esetben – más észrevételekkel, vagy egyéb bizonyítékokkal kiegészítsék. Ily módon pusztán a fenti 13. pontban említett, a 2020. február 18‑i Hivatalos Lapban közzétett értesítésben a Tanács által a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt tizenkétnapos határidő alapján nem lehet úgy tekinteni, hogy megsértették a felperes meghallgatáshoz való jogát.

95

Mindenesetre – a fenti 91. pontban megállapítottaknak megfelelően, és amint azt a Tanács elismeri – semmi nem képezte akadályát annak, hogy a felperes a 36/2012 rendelet 32. cikke (3) bekezdésének megfelelően, akár e határidő lejárta után is, bármikor ilyen kérelmet vagy észrevételeket nyújtson be. Ebben az értelemben a fenti 13. pontban említett, a 2020. február 18‑i Hivatalos Lapban közzétett értesítésben a Tanács által előírt határidő tisztán jelzésértékű lehetett. Egy ilyen jelzés azért hasznos, hogy lehetővé tegye az érintett személyek és szervezetek számára a felülvizsgálati kérelmüknek a felülvizsgálati szakasz vége előtti benyújtását – amely a Tanácsban zajló olyan belső esemény, amelyről az érintett személyeknek és szervezeteknek nem lehet ismeretük –, valamint e kérelem az előtti benyújtását, hogy a Tanács új jogi aktusokat fogadna el.

96

Másodszor a felperes által az egyrészről arra alapított érveket illetően, hogy az esetlegesen benyújtott észrevételeket nem elemzik azonnal, és másrészről az arra alapított érveket illetően, hogy a Tanács úgy dönt, hogy a szóban forgó jegyzékeket csak évente egyszer vizsgálja felül, mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy – a fenti 91. és 95. pontban jelzetteknek megfelelően – a felperes bármikor benyújthat észrevételeket, amelyekre a Tanács az éves időszak leteltének kivárása nélkül fog válaszolni.

97

Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 34. cikke értelmében ezt a határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni, ily módon, ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, azt meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell. Ezt bizonyítja – amint azt a Tanács helytállóan hangsúlyozza –, hogy az első jogi aktusokat nem a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 32. cikke (4) bekezdésének megfelelően elvégzett éves felülvizsgálat után, hanem 2020 februárjában fogadták el.

98

Ennélfogva el kell utasítani a felperesnek az első jogi aktusok felülvizsgálata iránti kérelem benyújtására előírt határidő rövidségére, valamint arra alapított kifogásait, hogy mivel a Tanács a jegyzékeket csak évente egyszer vizsgálta felül, nem végezte el a felperes észrevételeinek azonnali vizsgálatát.

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)

a következőképpen határozott: