1.

Úgy kell-e értelmezni a 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 14. cikkének (3) bekezdését a 2011/83 irányelv (50) preambulumbekezdésére tekintettel, hogy olyan szerződés esetén, amelynek a tartalma alapján nem egységes szolgáltatást, hanem több részszolgáltatásból álló átfogó szolgáltatást kell nyújtani, a fogyasztó által fizetendő, „a szerződésben meghatározott szolgáltatások összességéhez arányosan viszonyuló, az elállási joga gyakorlásának a kereskedővel való közlése időpontjáig arányosan teljesített szolgáltatásért járó összeget” pusztán időarányosan kell kiszámítani, ha a fogyasztó az átfogó szolgáltatásért ugyan időarányosan fizet, a részszolgáltatásokat azonban eltérő gyorsasággal nyújtják?

2.

Úgy kell-e értelmezni a 2011/83 irányelv 14. cikkének (3) bekezdését, hogy a fogyasztó által fizetendő, „a szerződésben meghatározott szolgáltatások összességéhez arányosan viszonyuló, az elállási joga gyakorlásának a kereskedővel való közlése időpontjáig arányosan teljesített szolgáltatásért járó összeget” akkor is pusztán időarányosan kell kiszámítani, ha az egyik (rész)szolgáltatást ugyan folyamatosan nyújtják, az azonban a szerződés időtartamának elején magasabb vagy alacsonyabb értékkel bír a fogyasztó számára?

3.

Úgy kell-e értelmezni a 2011/83 irányelv 2. cikkének 11. pontját és a 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikkének 1. pontját, hogy azok az adatok is a 2011/83 irányelv 2. cikke 11. pontjának és a 2019/770 irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében vett „digitális tartalomnak” minősülhetnek, amelyeket egy elsősorban a 2019/770 irányelv 2. cikkének 2. pontja értelmében vett „digitális szolgáltatásként” nyújtott átfogó szolgáltatás keretében részszolgáltatásként bocsátanak rendelkezésre, azzal a következménnyel, hogy a kereskedő az elállási jogot a részszolgáltatás tekintetében a 2011/83 irányelv 16. cikkének m) pontja alapján megszüntethetné, amennyiben azonban a kereskedőnek ez nem sikerülne, a fogyasztó a szerződés egészétől elállhatna, és a 2011/83 irányelv 14. cikke (4) bekezdése b) pontjának ii. alpontja miatt e részszolgáltatásért nem kellene kompenzációt fizetnie?

4.

Úgy kell-e értelmezni a 2011/83 irányelv 14. cikkének (3) bekezdését a 2011/83 irányelv (50) preambulumbekezdésére tekintettel, hogy a valamely szolgáltatásért szerződésben megállapított teljes ár a 2011/83 irányelv 14. cikke (3) bekezdésének harmadik mondata értelmében akkor „túlzottan magas”, ha jelentősen magasabb, mint az ugyanazon kereskedő által tartalmilag azonos szolgáltatásért, azonos időtartamra és egyebekben is azonos keretfeltételek mellett megállapított, más fogyasztóval való megállapodás szerinti teljes ár?