EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62018TN0274

T-274/18. sz. ügy: 2018. április 30-án benyújtott kereset – Klymenko kontra Tanács

HL C 249., 2018.7.16, p. 35–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

201806290691986822018/C 249/452742018TC24920180716HU01HUINFO_JUDICIAL20180430353622

T-274/18. sz. ügy: 2018. április 30-án benyújtott kereset – Klymenko kontra Tanács

Top

C2492018HU3520120180430HU0045352362

2018. április 30-án benyújtott kereset – Klymenko kontra Tanács

(T-274/18. sz. ügy)

2018/C 249/45Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Oleksandr Viktorovych Klymenko (Moszkva, Oroszország) (képviselő: M. Phelippeau ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa Oleksandr Viktorovych Klymenko keresetét elfogadhatónak;

semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2018. március 5-i 2018/333 tanácsi határozatot;

semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. március 5-i (EU) 2018/326 tanácsi végrehajtási rendeletet;

a Törvényszék eljárási szabályzatának 87. és 91. cikke alapján az Európa Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a megtámadott jogi aktusok elégtelen indokolására alapított jogalap.

2.

A második, az uniós jog alapelvei által – különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. és 13. cikkében – biztosított védelemhez való jog és hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésére alapított jogalap.

3.

A harmadik, a jogalap hiányára alapított jogalap, mivel az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikke nem képezheti az O. V. Klymenkóval szemben hozott korlátozó intézkedés jogalapját.

4.

A negyedik, a ténybeli hibára alapított jogalap, mivel az O. V. Klymenko által benyújtott információk bizonyítják, hogy nem állt rendelkezésre a büntetőeljárást megalapozó kellő ténybeli alap.

5.

Az ötödik, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez fűzött első kiegészítő jegyzőkönyv által védelemben részesített alapvető uniós jogelvnek, a tulajdonhoz való alapvető jognak a megsértésére alapított jogalap.

Top