EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62018CA0658

C-658/18. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Giudice di pace di Bologna [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – UX kontra Governo della Repubblica italiana (Előzetes döntéshozatal – Elfogadhatóság – EUMSZ 267. cikk – A „nemzeti bíróság” fogalma – Szempontok – Szociálpolitika – 2003/88/EK irányelv – Hatály – 7. cikk – Fizetett éves szabadság – 1999/70/EK irányelv – Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás – 2. és 3. szakasz – A „határozott időre alkalmazott munkavállaló” fogalma – Békebírák és rendes bírák – Eltérő bánásmód – 4. szakasz – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve – Az „objektív okok” fogalma)

HL C 297., 2020.9.7, p. 8–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

7.9.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 297/8


A Bíróság (második tanács) 2020. július 16-i ítélete (a Giudice di pace di Bologna [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – UX kontra Governo della Repubblica italiana

(C-658/18. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Elfogadhatóság - EUMSZ 267. cikk - A „nemzeti bíróság” fogalma - Szempontok - Szociálpolitika - 2003/88/EK irányelv - Hatály - 7. cikk - Fizetett éves szabadság - 1999/70/EK irányelv - Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás - 2. és 3. szakasz - A „határozott időre alkalmazott munkavállaló” fogalma - Békebírák és rendes bírák - Eltérő bánásmód - 4. szakasz - A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - Az „objektív okok” fogalma)

(2020/C 297/10)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Giudice di pace di Bologna

Az alapeljárás felei

Felperes: UX

Alperes: Governo della Repubblica italiana

Rendelkező rész

1)

Az EUMSZ 267. cikket akként kell értelmezni, hogy a Giudice di pace (békebíróság, Olaszország) a „tagállami bíróság” e cikk értelmében vett fogalmába tartozik.

2)

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdését és az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a békebíró, aki feladatkörében olyan nem pusztán kiegészítő és járulékos, hanem valóságos és tényleges munkát végez, amelyért díjazás jellegű juttatásokban részesül, a „munkavállaló” e rendelkezések értelmében vett fogalmába tartozhat, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

3)

Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv mellékletét képező, 1999. március 18-án megkötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontját akként kell értelmezni, hogy a „határozott időre alkalmazott munkavállaló” e rendelkezésben szereplő fogalma magában foglalhatja azt a korlátozott időszakra kinevezett békebírót, aki feladatkörében olyan nem pusztán kiegészítő és járulékos, hanem valóságos és tényleges munkát végez, amelyért díjazás jellegű juttatásokban részesül, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.

4)

Az 1999/70 irányelv mellékletét képező, 1999. március 18-án megkötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely nem írja elő, hogy a békebírák jogosultak a rendes bírák vonatkozásában előírthoz hasonló 30 nap fizetett éves szabadságra abban az esetben, ha a békebírák a „határozott időre alkalmazott munkavállaló” e keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontja értelmében vett fogalmába tartoznak, továbbá ha a rendes bírákéval összehasonlítható helyzetben vannak, kivéve, ha ezt az eltérő bánásmódot az e bírák vonatkozásában megkövetelt képesítések közötti különbségek és felelősségi körükbe tartozó feladatok jellege igazolja, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia.


(1)  HL C 25., 2019.1.21.


Top