EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017TN0038

T-38/17. sz. ügy: 2017. január 20-án benyújtott kereset – DQ és társai kontra Parlament

HL C 104., 2017.4.3, p. 53–54 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

3.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 104/53


2017. január 20-án benyújtott kereset – DQ és társai kontra Parlament

(T-38/17. sz. ügy)

(2017/C 104/74)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: DQ és tizenhárom másik fél (képviselő: M. Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

a jelen keresetlevelet nyilvánítsa elfogadhatónak;

kötelezze az alperest az okozott vagyoni kár megtérítése címén 92 200 euró megfizetésére;

kötelezze az alperest a jelen keresettel összefüggésben felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap az alperes adminisztrációja által elkövetett különböző hibákon és mulasztásokon alapul, amelyek miatt a felpereseket vagyoni kér érte, amely kárt a tisztviselők személyzeti szabályzata 24. cikkének első bekezdése alapján 2014. január 24-én benyújtott segítségnyújtás iránti kérelmük keretében felmerült összes ügyvédi költség teszi ki.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a felperesek napi tevékenységeinek gyakorlása során a felperesek egységvezetője visszaélésszerű és megfélemlítő szabálytalan magatartást tanúsított, különösen a pályázók felvételi eljárásai során történt, az Unió érdekeit sértő korrupció révén.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy az említett magatartás sértette a felperesek méltóságát, valamint pszichés és testi integritását, ami miatt szakmai előmenetelüket és családi életüket sérelem érte.

4.

A negyedik jogalap a felpereseket ért, létrejött és fennálló vagyoni káron alapul, amely szorosan összefügg a Parlament által velük szemben tanúsított rosszindulattal, valamint azon számos lépéssel, amelyeket a felperesek kénytelenek voltak megtenni, így különösen ügyvéd tanácsát kellett igénybe venniük.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a felperesek felettesei annak ellenére nem tettek semmit, hogy a felperesek által hivatkozott tények súlyosak voltak, és sürgető választ igényeltek volna. A felperesek különösen úgy vélik, hogy e körülményeknek arra kellett volna ösztönözniük feletteseiket, hogy véget vessenek:

a jogellenes tevékenységeknek;

az egységvezetőjük visszaélésszerű és megfélemlítő magatartásának, valamint annak, hogy az adminisztráció észszerű időn belül nem hoz intézkedéseket;

a kínos munkakörülményeiknek, ami lehetővé tette volna annak elkerülését, hogy ügyvédjüknek folyamatosan fel kelljen lépnie.

6.

A hatodik jogalap azon rendkívüli körülményeken alapul, amelyek szükségessé, sőt nélkülözhetetlenné tették ügyvéd fellépését a felperesek jogainak megóvása, illetve annak érdekében, hogy a kinevezésre jogosult hatóság reagáljon az őket ért lelki és szexuális zaklatásra vonatkozó állításaikkal kapcsolatban. Ügyvédjük fellépése amiatt is indokolt volt, hogy biztosítsák tanúvallomásaik bizalmas jellegét, és megvédjék magukat a jogi következetlenségektől és feletteseik gondatlanságától, mindezt pedig annak érdekében, hogy véget vessenek elfogadhatatlan munkakörülményeiknek.


Top