EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015TN0395

T-395/15. P. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék F-159/12. és F-161/12. sz., CJ kontra ECDC egyesített ügyekben 2015. április 29-én hozott ítélete ellen az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által 2015. július 14-én benyújtott fellebbezés

HL C 311., 2015.9.21, p. 55–56 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

21.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/55


A Közszolgálati Törvényszék F-159/12. és F-161/12. sz., CJ kontra ECDC egyesített ügyekben 2015. április 29-én hozott ítélete ellen az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által 2015. július 14-én benyújtott fellebbezés

(T-395/15. P. sz. ügy)

(2015/C 311/60)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) (képviselők: J. Mannheim és A. Daume meghatalmazottak, D. Waelbroeck és A. Duron ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: CJ (Agios Stefanos, Görögország)

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az F-159/12. és F-161/12. sz. egyesített ügyekben 2015. április 29-én hozott ítéletét a fellebbezésben kifogásolt jogalap vonatkozásában, és

a másik felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap szerint a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a meghallgatáshoz való jog terjedelmét illetően.

A Közszolgálati Törvényszék ítélkezési gyakorlatra való hivatkozás vagy külön indokolás nélkül kiterjesztően értelmezte a meghallgatáshoz való jog terjedelmét, amely jog nem csak az egyénnel szemben megfogalmazott állításokra, hanem az egyén magatartásának következményeire is alkalmazandó. Emellett a Közszolgálati Törvényszéknek a meghallgatáshoz való jog terjedelmével kapcsolatos megközelítése ellentmond a magában a vitatott ítéletben megfogalmazott megállapításoknak.

2.

A második jogalap értelmében a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az annak értékelése nyomán tett megállapításaiban, hogy az állítólagos szabálytalanság hiányában az eljárás eltérő eredményre vezethetett volna-e.

A Közszolgálati Törvényszék elismerte, hogy a felperes és az alperes közötti bizalmi viszony helyrehozhatatlanul megromlott, így az állítólagos szabálytalanság hiánya nem vezetett volna eltérő eredményre.


Top