21.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/17

1.

A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a T-456/13. sz. ügyben 2015. március 25-én hozott ítéletét;

2.

a Bíróság semmisítse meg a SA.21420. sz., Olaszország kontra SEA Handling eljárással kapcsolatos bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférés iránt a SEA Handling által benyújtott kérelem elutasításáról szóló, 2013. június 12-i Ref. Ares(2013)2028929. sz. bizottsági határozatot;

3.

az Európai Bizottságot kötelezze a költségek – köztük a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségek – viselésére.

1.

Első jogalap: az 1049/2001 rendelet (1) 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében szereplő, a vizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel értékelésével összefüggésben téves jogalkalmazás, a megtámadott ítélet indokolásának ellentmondásossága és hiányossága.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amennyiben úgy vélte, hogy a Bizottság jogszerűen folyamadott a konkrét dokumentumokra irányuló hozzáférés iránti kérelem esetében a bizalmas jelleg általános vélelméhez. Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében szereplő, a vizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivételnek a Törvényszék általi értelmezése i. az 1049/2001 rendelet 4. cikkével elérni kívánt célokhoz képest aránytalan és ii. nem megfelelően indokolt korlátozást vezet be a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében.

Az első kifogás keretében a felperes azt rója fel, hogy a Törvényszék nem teheti lehetővé a Bizottság számára, hogy a valamely állami támogatással kapcsolatos eljárásban keletkezett dokumentumokhoz való hozzáférés iránti, a kért dokumentumokat pontosan és részletesen meghatározó kérelem tekintetében az általános vélelemre hivatkozzon. Ez még inkább érvényes a jelen ügybelihez hasonló, a Bizottságnak felróható sajnálatos eljárási jogsértések jellemezte olyan helyzetben, amikor az ehhez hasonló eljárás a bizalmas jelleg általános vélelmének megdönthetetlen vélelemmé való átalakulását eredményezi, amely vélelmet a hozzáférést kérő fél nem támadhat meg, ami az 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő rendelkezések megsértését képezi.

A második kifogást illetően a felperes azt rója fel, hogy a megtámadott ítélet nem tartalmaz megfelelő indokolást azon okokkal kapcsolatban, hogy a Törvényszék miért véli úgy, hogy a C-139/07. P. sz., Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ügyben (EU:C:2010:376) 2010. június 29-én hozott ítéletben a Bíróság által megállapított jogelvet alkalmazni lehet azokban az esetekben is, amelyeket a nem a teljes dokumentációra, hanem pontosan meghatározott, egyedi dokumentumokra irányuló hozzáférés iránti kérelem jellemez.

2.

Második jogalap: téves jogalkalmazás a megtámadott ítéletnek a dokumentumokhoz való részleges hozzáférés lehetőségét megtagadó részében.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az általános vélelem igazolja a kért dokumentumok hozzáférésének megtagadását, ekként pedig jogszerűvé tette, hogy a Bizottság ne biztosítson részleges hozzáférést ezekhez a dokumentumokhoz. A jelen ügyben nem teljesültek azok a feltételek, amelyek korábban a Bizottságot arra késztették, hogy megtagadja a bizalmas jelleg általános vélelmének hatálya alá tartozó dokumentumokhoz való részleges hozzáférést, ekként pedig a Bizottság nem tagadhatta meg jogszerűen a részleges hozzáférést pusztán azon az alapon, hogy a kért dokumentumok egy, az állami támogatások ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos adminisztratív dokumentáció részét képezték.

3.

Harmadik jogalap: téves jogalkalmazás a megtámadott ítéletnek abban a részében, amelyben a Törvényszék nem teljesítette a hozzáférés megtagadásának tárgyát képező dokumentumok vizsgálatára irányuló kötelezettségét.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amennyiben nem teljesítette a hozzáférés megtagadásának tárgyát képező dokumentumok vizsgálatára irányuló kötelezettségét, és amennyiben úgy vélte, hogy a szóban forgó dokumentumok vizsgálata nélkül is ellenőrizheti a Bizottság eljárását.

4.

Negyedik jogalap: ellentmondásosság és téves jogalkalmazás, amennyiben a Törvényszék nem tekintette kellő mértékben relevánsnak a megtámadott határozat elfogadása során elkövetett eljárási szabálytalanságokat.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a megtámadott ítélet azon részében, amelyben tagadta, hogy a Bizottság által vétett eljárási hibák következményekkel jártak a felperes azon képességére, hogy a jelen ügyben a bizalmas jelleg vélelmének alkalmazhatóságával kapcsolatos álláspontját előadja. A Törvényszék nem vette figyelembe, hogy a szóban forgó hibák kiüresítették a felperes eljárási jogait, ekként pedig megdönthető vélelemből megdönthetetlen vélelemmé alakították át a vizsgálatok sérelmére vonatkozó általános vélelmet.

5.

Ötödik jogalap: téves jogalkalmazás, amennyiben a Törvényszék nem ismerte el nyomós közérdek fennállását.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állította, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő kivételekkel szemben semmiféle nyomós közérdekre nem lehet hivatkozni, és amikor – kötelezettségével ellentétben – nem vette figyelembe a felperes által e tekintetben előadott érveket.