7.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 359/19

—

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 961/2010/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2011. december 1-jei 1245/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet melléklete B. táblázatának 48. pontját a felperesre vonatkozó részében;

—

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet VIII. melléklete B. táblázatának 103. pontját a felperesre vonatkozó részében;

—

kötelezze az alperest a költségek viselésére.

1.

A Tanács határozatának alapjául szolgáló tények nyilvánvalóan téves értékelése

E jogalap keretében a felperes többek között arra hivatkozik, hogy a megtámadott jogi aktusokat nyilvánvalóan téves feltételezések alapján fogadták el és azok ellentmondásban állnak a Törvényszék T-63/12. sz., Oil Turbo Compressor kontra Tanács ügyben 2012. október 26-án hozott ítéletével (az EBHT-ban még nem tették közzé), valamint a T-404/11. sz., TCMFG kontra Tanács ügyben 2013. április 17-én hozott ítéletével (az EBHT-ban még nem tették közzé). A felperes azt állítja, hogy semmilyen tény nem támasztja alá azt, hogy az alperes határozata és az ezáltal a felperes alapvető jogait ért sérelem megfelelően indokolt és igazolt lehet.

2.

Az arányosság elvének megsértése

A felperes szerint megsértették az arányosság elvét, mivel a megtámadott jogi aktusokba történő felvétele semmilyen ésszerű kapcsolatban nem volt e jogi aktusok célkitűzésével, amely az Iráni Iszlám Köztársaságban az atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó nukleáris tevékenységek, az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek vagy más hordozóeszközök kifejlesztése és/vagy az azokkal való kereskedelem megakadályozása. Továbbá az alperes nem bizonyította, hogy a felperesnek az Európai Unióval való kereskedelemből történő kizárása megfelelő, és különösen a kitűzött cél elérésének a legkevésbé kényszerítő eszköze. A felperes továbbá azt állítja, hogy alapvető jogainak súlyos sérelme és az alperes által állítólagosan követett cél nyilvánvalóan nem arányos.

3.

A jogállamiság elvének megsértése

Ezzel összefüggésben a felperes arra hivatkozik, hogy az alperes elmulasztott megfelelő indokokat szolgáltatni a felperesnek a megtámadott jogi aktusokba történő felvételéhez. A felperes szerint az alperes nem nevezte meg az állítólag a birtokában lévő ténybeli elemeket és bizonyítékokat. A felperes továbbá azt állítja, hogy mivel a megtámadott jogi aktusok igazolására alkalmas tényeket és bizonyítékokat nem ismerte, valamint mivel az alperes a releváns információkat visszatartotta, sérült a jogállami alapelveknek megfelelő tisztességes eljáráshoz való joga. Egyébiránt a felperes megjegyzi, hogy a jogvita tárgyát képező ügyben még mindig nem biztosították számára az irataiba történő betekintés lehetőségét. Továbbá azt állítja, hogy az alperes a fent hivatkozott ítéletek ellenére továbbra is fenntartja a megtámadott jogi aktusokat.