Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62012CN0341

    C-341/12. P. sz. ügy: A Törvényszék (negyedik tanács) T-101/11. sz., Mizuno KK kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2012. május 8-án hozott ítélete ellen a Mizuno KK által 2012. július 17-én benyújtott fellebbezés

    HL C 287., 2012.9.22, p. 25–25 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    22.9.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 287/25


    A Törvényszék (negyedik tanács) T-101/11. sz., Mizuno KK kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2012. május 8-án hozott ítélete ellen a Mizuno KK által 2012. július 17-én benyújtott fellebbezés

    (C-341/12. P. sz. ügy)

    2012/C 287/48

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Fellebbező: Mizuno KK (képviselők: T. Wessing, T. Raab és H. Lauf ügyvédek)

    A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

    A fellebbező kérelmei

    A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-101/11. sz. ügyben 2012. május 8-án hozott ítéletet, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának az R 0821/2010-1. sz. fellebbezési ügyben 2010. december 15-én hozott határozatát;

    az eljárásban részt vevő másik felet kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A jelen fellebbezés a Törvényszék T-101/11. sz. ügyben 2012. május 8-án hozott azon ítélete ellen irányul, amellyel a Törvényszék elutasította a fellebbezőnek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal első fellebbezési tanácsa által a Golfino AG és a Mizuno KK közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2010. december 15-én hozott határozatával (R 821/2010-1. sz. ügy) szemben benyújtott keresetét.

    A fellebbező fellebbezését lényegében a következő indokokra alapítja:

     

    A Törvényszéknek téves megállapításokat tett arra vonatkozóan, hogy milyen oltalmat élvez és milyen megkülönböztető képességgel rendelkezik egy már fennálló, egy „G” betűből és egy „+” jelből álló ábrás védjegy. A Törvényszék helytelenül indult ki abból, hogy e két elem összetételének nincsen jelentése.

     

    A Törvényszék ebből kiindulva tévesen állapította meg, hogy fennáll az összetévesztés veszélye a már fennálló ábrás védjegy és a fellebbező által bejelentett, egy „G” betűből, egy „+” jelből és egy nyíl jelből álló ábrás védjegy között, mivel a megjelölések közötti hasonlóság megítélésénél nem a két védjegy által keltett összbenyomásra, hanem a megjelölések egyes alkotóelemeire összpontosított.

     

    A Törvényszék ezzel kapcsolatban tévesen feltételezte, hogy a mindkét ábrás védjegyben szereplő „G” betű hasonlósága többet nyom a latban, mint a védjegyek többi, különböző alkotóeleme. Helyes megítélés esetén a Törvényszék azonban nem önmagában a „G” betűt vette volna figyelembe, hanem a jelképes ábrázolás egészét.

     

    Bár igaz, hogy mindkét vitatott védjegy a/g/fonémából áll, döntő jelentősége azonban egyértelműen a védjegyek grafikai, nem pedig hangzásbeli kialakításának van. A két védjegy közötti összetéveszthetőség ezért nem állapítható meg.


    Top