Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62011TN0004

T-4/11. sz. ügy: 2011. január 7-én benyújtott kereset — Export Development Bank of Iran kontra Tanács

HL C 72., 2011.3.5, p. 22–23 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

5.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/22

2011. január 7-én benyújtott kereset — Export Development Bank of Iran kontra Tanács

(T-4/11. sz. ügy)

2011/C 72/38

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Export Development Bank of Iran (képviselő: J.-M. Thouvenin ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

—

A Törvényszék semmisítse meg a 961/2010/EU tanácsi rendeletet a felperesre vonatkozó részében;

—

nyilvánítsa a 2010/413/KKBP határozatot alkalmazhatatlanná a felperes vonatkozásában;

—

semmisítse meg a 961/2010/EU tanácsi rendelet 16. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját a felperesre vonatkozó részükben;

—

semmisítse meg a felperesnek a 961/2010/EU tanácsi rendelet VIII. mellékletében szereplő listára történő felvételére vonatkozóan hozott tanácsi határozatot;

—

kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.

Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet (1), illetve 16. cikke (2) bekezdése a) és b) pontja jogi alapjának hiányára alapított első jogalap

—

E jogalap első részében a felperes azt állítja, hogy az EUMSZ 215. cikk nem szolgálhat a 961/2010 rendelet jogi alapjául, mivel arról a 2010/413/KKPB határozat nem rendelkezik;

—

E jogalap második részében a felperes úgy érvel, hogy az EUMSZ 215. cikk nem szolgálhat a 961/2010 rendelet jogi alapjául, mivel a 2010/413/KKPB határozatot nem az EUSZ V. címe 2. fejezetének megfelelően hozták meg. E határozatot, mint a jelen esetben alkalmazhatatlant ezért figyelmen kívül kell hagyni.

2.

A nemzetközi jognak a 961/2010 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja általi megsértésére alapított második jogalap, amennyiben e rendelkezések nem minősülnek a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtásának, és sértik a nemzetközi jog által megállapított be nem avatkozás elvét.

3.

Az EUMSZ 215. cikk megsértésére alapított harmadik jogalap, mivel a VIII. melléklet listájára történő felvételre vonatkozó eljárás ellentmond az EUMSZ 215. cikk által előírt eljárásnak.

4.

A védelemhez való jog, a gondos ügyintézéshez való jog, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésére alapított negyedik jogalap, amennyiben a Tanács nem tartotta tiszteletben a felperes meghallgatáshoz való jogát, nem indokolta kellően a határozatait, és nem engedett betekintést az iratokba.

5.

Az arányosság elvének megsértésére alapított ötödik jogalap

—

A felperes mindenekelőtt azt állítja, hogy a vitatott határozatok nem megfelelőek, mivel a felperes által kezelt pénzeszközök és egyéb források befagyasztása olyan pénzeszközök és források befagyasztásához vezet, amelyekkel a felperes nem rendelkezik szabadon, és amelyek az ügyfeleihez tartoznak.

—

A felperes továbbá azt állítja, hogy a vele szemben kiszabott szankció a neki felrótt tényekhez képest aránytalan, és alá nem támasztott, régi tényeken alapszik.

6.

A tulajdonhoz való jog megsértésére alapított hatodik jogalap, mivel a tulajdonhoz való jogának korlátozása aránytalan, amennyiben a védelemhez való jogát nem tartották tiszteletben az eljárás során.

7.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére alapított hetedik jogalap, amennyiben a felperessel szemben anélkül szabtak ki szankciót, hogy bizonyították volna, hogy szándékosan és önként vett részt azokban a tevékenységekben, amelyek a korlátozó intézkedések megkerülését célozzák, vagy ilyen hatással járnak.

(1)  HL L 281., 1. o.

Top