a)

Az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kérelem elbírálásának ideje alatt a tagállamban való maradáshoz való jognak kell-e elsőbbséget adni, vagy az irányelv 7. cikkének (2) bekezdését kell-e úgy értelmezni, hogy az elfogatóparancs végrehajtása a 7. cikk (1) bekezdése szerinti jogot kizáró okot jelent? A kerethatározat szerinti átadás a folyamatban lévő menekültügyi eljárás miatt megtagadható-e, noha a kerethatározat 3. és 4. cikke nem tartalmaz ez esetre vonatkozó megtagadási okot?

b)

Az irányelv 7. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy diszkrecionális jogkört biztosít a tagállamoknak annak eldöntése során, hogy az a) pontban említett kérdést a nemzeti jogukban hogyan kívánják szabályozni?

c)

A fent említett kérdésekre tekintettel az irányelv 7. cikkét hogyan kell értelmezni különösen abban az esetben, amikor az elfogatóparanccsal átadni kért személy lényegében ugyanazon okból kért menedékjogot, mint amely okra hivatkozva az átadást kifogásolta?

d)

Amennyiben menedékjogot nyújtanak, ebből az következik-e, hogy a végrehajtó tagállamnak az átadást meg kell tagadnia? Ez esetben a bíróság ezenkívül az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre (annak a)–c) pontjára) utal.

a)

Amennyiben a kerethatározatot ily módon kell értelmezni, a végrehajtó tagállamnak milyen okokra lehet, illetve kell támaszkodnia? Támaszkodhat-e azon értelmezési elvekre, amelyeket az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményére tekintettel a kiadatásra vonatkozó ítélkezési gyakorlatában állított fel? A tagállam olyan okokra is támaszkodhat-e, amelyek a megtagadási okokat az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában felállított értelmezési elvekhez képest kibővítik?

b)

Amennyiben a kerethatározatot úgy kell értelmezni, hogy az elfogatóparancs végrehajtása a 3. és 4. cikkben felsorolt okokon kívül más okokból is megtagadható, ebből az is következik-e, hogy a kerethatározat a tagállam számára lehetővé teszi, hogy a büntetés végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs végrehajtását olyan okokból is megtagadja, amelyek a kibocsátó államban hozott ítélet tartalmát vagy indokolását, vagy pedig az ítélethozatalt megelőző bírósági eljárás szabályszerűségét érintik, és amelyek a végrehajtó tagállamban az erre vonatkozó kifogások vizsgálatát feltételezik. Milyen konkrét feltételek mellett vagy milyen konkrét okokból jöhet tekintetbe az ilyen vizsgálat („révision au fond”)?

c)

A kerethatározatot úgy kell-e értelmezni, hogy a tagállamnak többek között megengedi, hogy a büntetés végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs alapján való átadást megtagadja, ha annak alapos gyanúja áll fenn, hogy a bírósági eljárás, amelyben a büntetést kiszabták, nem volt tisztességes, mivel az elítélt a bíróság államának hatóságai általi üldözésnek volt kitéve, ami hátrányosan megkülönböztető vádban nyilvánult meg?

a)

Ez esetben a kerethatározat 4. cikke (6) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók? Más szóval az elfogatóparancs végrehajtása csak akkor tagadható-e meg, ha az átadni kért személy a végrehajtó tagállam állampolgára, vagy ott van a lakóhelye, és ezen állam kötelezettséget vállal arra, hogy a büntetést vagy intézkedést a belső joga szerint végrehajtja?

b)

A megtagadáshoz meg kell-e követelni legalábbis azt, hogy az átadás iránti kérelemmel megkeresett állam kötelezettséget vállaljon arra, hogy a büntetést vagy intézkedést a belső joga szerint végrehajtja?

c)

Amennyiben a kerethatározatot úgy kell értelmezni, hogy bizonyos esetekben megengedi, hogy a büntetés végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs végrehajtását megtagadják olyan okokból, amelyek a kibocsátó államban hozott ítélet tartalmát vagy indokolását, vagy pedig az ítélethozatalt megelőző bírósági eljárás szabályszerűségét érintik, a megtagadás akkor is megengedett-e, ha az a) vagy b) pontban említett feltételek nem teljesülnek?

a)

A kerethatározat rendelkezéseire és a kibocsátó államnak az uniós jogból, többek között a 2004/83/EK irányelvből (3) és a 2005/85/EK irányelvből eredő, a harmadik országok állampolgáraival szembeni kötelezettségeire figyelemmel milyen jelentőséggel bír az ilyen megtagadási ok?

b)

Ezzel összefüggésben szerepet játszhat-e a kerethatározat 28. cikkének (4) bekezdése, amely szerint az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely őt átadta. E tilalom a bűncselekmény alapján való kiadatás mellett vonatkozhat-e a felségterületről való egyéb eltávolításra is, mint például a kitoloncolásra, és mely feltételek mellett?