This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62006TN0053
Case T-53/06: Action brought on 21 February 2006 — UPM-Kymmene v Commission
T-53/06. sz. ügy: 2006. február 21-én benyújtott kereset – UPM-Kimmene Oyj kontra Bizottság
T-53/06. sz. ügy: 2006. február 21-én benyújtott kereset – UPM-Kimmene Oyj kontra Bizottság
HL C 86., 2006.4.8, p. 41–42
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
8.4.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 86/41 |
2006. február 21-én benyújtott kereset – UPM-Kimmene Oyj kontra Bizottság
(T-53/06. sz. ügy)
(2006/C 86/80)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: az UPM-Kimmene Oyj (Helsinki, Finnország) (képviselők: B. Amory, E. Friedel és F. Bimont ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság
— |
részlegesen semmisítse meg a határozatot, amennyiben az megállapította, hogy a Rosenlew Saint Frères Emballage 1994. július 18-tól1999. január 31-ig részt vett az európai szintű Valveplast-találkozókon, és hogy egységes és folytatólagos jogsértés valósult meg a Rosenlew Saint Frères Emballage rövid ideig tartó részvételével a Valveplast-találkozókon (1997. november 21-től1998. november 26-ig) és a nyitott szájú ipari zsákokkal foglalkozó francia találkozókon való együttműködésével; |
— |
csökkentse a határozatban a felperesre kiszabott bírság mértékét; |
— |
kötelezze a Bizottságot, hogy térítse vissza a felperesnek a bírságnak a jogtalanul fizetett részét, valamint a késedelmi kamatot a bírság kifizetésétől a Bizottság teljes és végleges visszafizetéséig terjedő időszakra; és |
— |
kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a COMP/F/38.354 ipari zsákok ügyben 2005. november 30-án hozott C(2005)4634 végl. bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri. A felperes nem vitatja a megállapított tények anyagi igazságát, azonban arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat számos értékelési hibát tartalmaz, a felperes leányvállalatával, a Rosenlew Saint Frères Emballage vállalkozással, és annak a kartell tevékenységében való részvételével kapcsolatban, és a bírság összegének csökkentését kéri azon az alapon, hogy az indokolatlan és aránytalan.
Keresete alátámasztásául a felperes az EK 81. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során elkövetett ténybeli hibákra hivatkozik. A felperes azt állítja, hogy a határozatban nem szerepel a Rosenlew Saint Frères Emballage egységes és folytatólagos jogsértésére irányuló bizonyíték. Másrészt a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen értékelte a jogsértés időtartamát. A felperes szerint a Bizottság nem bizonyította, hogy a Rosenlew Saint Frères Emballage 2004. december 4-től részt vett a kartell tevékenységében a zárt ipari zsákok ágazatában, illetve az európai szintű Valveplast-találkozókon. A felperes hozzáteszi, hogy nincs elegendő bizonyíték a Rosenlew Saint Frères Emballage részvételére a nyitott szájú ipari zsákokkal foglalkozó francia csoport találkozóin 1999. január 31-ig.
A felperes továbbá az arányosság, egyenlő bánásmód és tisztességesség általános elveinek megsértésére hivatkozik, valamint a bírság kiszabásakor vétett értékelési hibákra.
A felperes elsősorban azzal érvel, hogy a Bizottság túllépte az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörének határait azáltal, hogy az elkövetett jogsértés súlyához képest aránytalanul határozta meg a bírság kezdő összegét. Ezzel kapcsolatban a felperes vitatja a 2. elrettentő tényezőt és azt állítja, hogy a teljes kartellnek az ipari zsákok piacán 1996-ban meglévő piaci részesedése nem a megfelelő alap a bírság alapösszegének kiszámítására.
Másodsorban a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen ítélte meg a Rosenlew Saint Frères Emballage részvételének időtartamát a kartell tevékenységében.
Harmadsorban a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe azt a tényt, hogy a felperes felelősségét csak anyavállalat minőségében lehetett megállapítani, és így megsértette a tisztességesség követelményét.
Negyedsorban a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság nem értékelt bizonyos enyhítő körülményeket, és helytelenül állapította meg a visszaesést mint súlyosító körülményt.
Végül a bírság végső összegének kiszabása tekintetében a felperes kifogásolja azt, hogy a Bizottság a kartellt a versenyjog különösen súlyos megsértéseként értékelte, mivel a kartellnek valójában csak korlátozott hatása volt a versenyre és korlátozott területen érvényesült.
A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a védelemhez való jogát azáltal, hogy a közigazgatási szakaszban nem tekinthetett be egyes bizonyítékokba, amelyekre a Bizottság a Rosenlew Saint Frères Emballage által elkövetett jogsértés időtartamával és terjedelmével kapcsolatos megállapításait alapította.