Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában

(COM(2020) 628 final)

(2021/C 220/11)

Előadó:

Paul RÜBIG

Felkérés:	Európai Bizottság, 2020.11.11.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.3.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.3.24.
Plenáris ülés száma:	559.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	254/0/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az EKT számára kidolgozott új jövőképet és a kapcsolódó program megújítását. Ez nem csupán egy „ilyet már láttunk” változat, hanem egy valódi „új megállapodás” az uniós kutatásról, technológiáról és innovációról (KTI).

1.2.

Az EGSZB határozottan üdvözli a K+I területén elért eredmények mielőbbi gazdasági hasznosítására helyezett hangsúlyt, amint azt a dokumentum körvonalazza. A méltányos átállás folyamatának védelme az egyik legfontosabb tényező annak biztosításában, hogy a K+I támogassa az EU gazdaságát és foglalkoztatását.

1.3.

Az EGSZB határozottan kiáll amellett, hogy a kutatás területén új irányításra van szükség az innováció előtt álló adminisztratív és szabályozási akadályok felszámolása érdekében.

1.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy az új EKT-dokumentum összességében összhangban van az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, és támogatja azokat. Miközben elősegíti a reziliensebb európai gazdaságra való átállást, a fenntartható európai gazdaság felé történő elmozdulás során elengedhetetlen az olyan inkluzív fellendülés, amely egyetlen európait sem hagy magára (1).

1.5.

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja a K+F eszközök intelligens kombinálásának fontosságát valamennyi – regionális, nemzeti, uniós és globális – szinten. A kutatás-fejlesztést és az innovációt a nagy uniós strukturális alapok felhasználásával, valamint a K+F-re irányuló közvetlen és közvetett intézkedések (például adózási ösztönzők) útján kell előmozdítani.

1.6.

Az EGSZB a következő kulcsfontosságú ágazatokat és technológiákat javasolja alapvetőnek tekinteni az EU jóléte szempontjából: — digitális üzleti modellek, — árucikkek és élelmiszerek gyártására szolgáló technológiák, — klinikai kutatás, gyógyszeripar és biotechnológiai ágazat, — űrtechnológiák, — tiszta víz és megfelelő higiénés körülmények.

1.7.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a társadalom- és bölcsészettudomány terén végzett kutatás nagyon fontos az EKT-menetrend komplex megújítása szempontjából.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy az uniós kutatás gyengén teljesít a szabadalmak terén. A világszerte benyújtott szabadalmi bejelentéseken belül nőtt Ázsia részesedése. 2019-ben Ázsia a világ összes szabadalmi bejelentésének 65 %-át nyújtotta be. Európa részesedése visszaesett a szabadalmakból, és ma már csak a világszerte benyújtott szabadalmi bejelentések 11,3 %-áért felel.

1.9.

Számos tanulmány mutatott rá arra, hogy a vállalkozói kultúra terén az EU elmarad az USA és Ázsia mögött. Foglalkozni kell a vállalkozói kultúrával az oktatásban, többek között a felsőoktatásban is. A vállalkozói kultúrának ezért a teljes folyamat során fontos szerepet kell játszania, az alapkutatásban elért innovációtól kezdve az alkalmazott kutatáson át egészen az új technológia piaci értékesítéséig.

1.10.

Az Európai Innovációs Tanácsot (EIC) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), valamint annak tudományos és innovációs társulásait (TIT) értékes partnereknek tekintik a „kutatás és innováció átültetésének felgyorsításában”, valamint abban, hogy az uniós kutatás és innováció fő irányát az áttörést jelentő innovációkra helyezzék át, amelyek a polgárok és vállalkozások konkrét szükségleteit kezelik, különösen a nagy társadalmi kihívásokkal összefüggésben. Az Európai Innovációs Tanács (EIC) Akcelerátor programja jelentős uniós forrásokat kínál a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív európai induló vállalkozások számára, míg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) értelemszerűen a technológia vezérelte innovációk terén elért kutatási kiválóságra törekszik a tudományos és innovációs társulásaiban; ezért mind az EIC, mind az EIT fontos partnerek a K+I eredmények hasznosításának felgyorsítása tekintetében.--

1.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy integrálni kell a tudományos és etikai integritás elvét az emberi egészség károsodásának, a pénzügyi források elvesztésének és a tudományos kudarcok elkerülése érdekében.

1.12.

A K+F eredmények innovatív termékekbe és szolgáltatásokba történő átültetésének sebessége terén Európa különösen elmarad az USA és Ázsia mögött. Az EGSZB ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy KTI politikájában egyidejűleg törekedjen a „kiválóság” és a „gyorsaság” megteremtésére.

1.13.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság új K+I stratégiájában kiegyensúlyozott portfóliókra törekedjen: — a csúcstechnológiai ipari termelés, valamint a K+F/K+I szolgáltatóipar, — a piacösztönző innovációk (keresletvezérelt innováció), valamint a technológiavezérelt innovációk terén.

2.   Általános észrevételek

2.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az EKT-menetrendről kialakított új jövőkép és a menetrend megújítása a dokumentum kulcselemeit képezik. A dokumentum így azt bizonyítja, hogy ez nem csupán egy „ilyet már láttunk” változat, hanem valódi „új megállapodás” az uniós kutatásról, technológiáról és innovációról. Az „új megállapodás” egyik kulcsfontosságú eleme az innováció gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásának jelentős növelése. Ezzel az „új megállapodással” a 27 tagú EU határozottan elkötelezte magát amellett, hogy véget vet annak a jelenlegi folyamatnak, hogy az alapkutatásban, valamint az alkalmazott kutatásban a szabadalmi bejelentések, a csúcstechnológiai termékek és szolgáltatások terén Kína és Dél-Korea javára teret veszítsen.- Az „új megállapodás” célja, hogy még jobb oktatásban és képzésben részesítse az európai polgárokat mindenfajta K+F, innováció és vállalkozói készség terén, és ezáltal teljes mértékben felszabadítsa az európai társadalom innovációs erejét.

2.2.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság megközelítését, hogy növeli az innováció gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szervezett civil társadalom a társadalmi innováció katalizátora. A civil társadalom részvételére ma nagyobb szükség van, mint korábban bármikor, és igazi társadalmi innovációra csak akkor kerül sor, ha a civil társadalmat is bevonják a kialakításába (2).

2.3.

Ázsia, különösen Kína és Korea, az elmúlt 20 évben jelentősen javította teljesítményét a KTI terén. Kína nemcsak a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásainak részarányát növelte 0,55 %-ról (1995) 2,2 %-ra (2018), hanem az EU-t is felülmúlta a K+F-re fordított teljes költségvetésben, ugyanis 2017-ben 496 milliárd USD-t költött, míg az EU 430 milliárd USD-t. Az EU 2020-as ipari K+F beruházási eredménytáblája szerint 2018 és 2019 között az uniós vállalatok a kutatás-fejlesztést 5,6 %-kal, az amerikai vállalatok 10,8 %-kal, a kínai vállalatok pedig 21,0 %-kal növelték.

2.4.

Az OECD tudományos, technológiai és ipari eredménytáblájának jelentései többek között azt mutatják, hogy az EU különösen lemaradt a digitális szolgáltató vállalkozások és az úgynevezett áttörést jelentő technológiai tolóerőt képviselő innovációk terén. Az EGSZB kiáll a digitalizáció európai útja mellett, amely kihasználja a lehetőségeket a gazdaság számára, de eközben megvédi a társadalmi értékeket és az alapvető jogokat. A fejlődés európai megközelítése szempontjából kifejezetten üdvözlendő az Európai Bizottság valamennyi kezdeményezésének emberközpontúsága (3).

2.5.

A közeljövő egyik fő kihívása, hogy a méltányos átállás folyamatának biztosítása mellett kell előmozdítani az „áttörő jellegű” innovációk kifejlesztését (4).

2.6.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy egyértelműen a „kettős átállást”, azaz a digitális átállást és a zöld megállapodást helyezzék a középpontba.

2.7.

Az EGSZB üdvözli a K+I eredmények fenntartható gazdasági tevékenységekbe történő gyors átültetésére irányuló erőfeszítéseket. A méltányos átállási folyamat, azaz a zöldebb/éghajlatbarát Európa és a méltányos digitális jövő felé való átmenet védelme a munkavállalók jogainak és helyzetének tiszteletben tartása mellett a dokumentumban foglaltaknak megfelelően egyik legfontosabb eleme annak, hogy a K+I támogassa a gazdaságot és a foglalkoztatást az EU-ban.

2.8.

Az EGSZB üdvözli, hogy az új EKT-dokumentum összességében összhangban van a fenntartható fejlődési célokkal, és támogatja azokat. Miközben elősegíti a reziliensebb európai gazdaságra való átállást, a fenntartható európai gazdaság felé történő elmozdulás során elengedhetetlen az olyan inkluzív fellendülés, amely egyetlen európait sem hagy magára (5).

2.9.

Az EGSZB felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy minden (regionális, nemzeti, uniós) szinten intelligensen ötvözzék a K+F eszközöket. A kutatás-fejlesztést és az innovációt a nagy uniós strukturális alapok felhasználásával, valamint a K+F-re irányuló közvetlen és közvetett intézkedések (például adózási ösztönzők) útján kell előmozdítani.

3.   Európai Kutatási Térség – új kontextus

3.1.

Amint arra általános észrevételeinkben rámutattunk, az EGSZB egyértelműen úgy gondolja, hogy ha az EU KTI-stratégiája a szokásos marad, akkor még több teret fog veszíteni a globális KTI-versenyben, különösen Kínával, Koreával és az USA-val szemben.

3.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy integrálni kell a tudományos és etikai integritás elvét az emberi egészség károsodásának, a pénzügyi források elvesztésének és a tudományos kudarcok elkerülése érdekében.

3.3.

Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy egy „új megállapodást” jelentő KTI-menetrendet alakítson ki az Unió számára.

3.4.

A „kutatás és innováció átültetésének felgyorsítása” szempontjából az egyik kulcskérdés a korszerű és hatékonyan irányított K+I infrastruktúra.

3.5.

Az EGSZB szerint professzionalizálni lehetne ezeknek a K+I infrastruktúráknak a mindennapi irányítását. E drága K+I infrastruktúrák némelyikének hasznosítása viszonylag alacsony szintű: némelyik kihasználtsága alacsonyabb, mint az éves munkaidő 25 %-a.

3.6.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság „Nyílt tudomány” kezdeményezéseit (EOSC).

3.7.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a dokumentumban említett technológiák nagyon fontosak, stratégiai szempontból kulcsfontosságúak az EU számára, és a következő kulcsfontosságú technológiák és ágazatok további beillesztését javasolja: — digitális üzleti modellek, — árucikkek és élelmiszerek gyártására szolgáló technológiák, — klinikai kutatás, gyógyszeripar és biotechnológiai ágazat, — űrtechnológiák, — tiszta víz és megfelelő higiénés körülmények.

3.8.

A digitális üzleti modellek jelenleg a világ leggyorsabban növekvő vállalkozásai, és ez az elkövetkező években is folytatódni fog. Elég csak megnézni az e-kereskedelmet (pl. Amazon), az Ipar 4.0-t, az e-bankolást, az e-szerencsejátékot, a digitális közösségi hálózatokat (pl. Facebook), az e-biztonságot stb.

3.9.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a társadalom- és bölcsészettudomány terén végzett kutatás nagyon fontos az EKT-menetrend komplex megújítása szempontjából.

3.10.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az EU-ban végzett kutatások a szabadalmi eredmények tekintetében elmaradnak. A világszerte benyújtott szabadalmi bejelentéseken belül nőtt Ázsia részesedése. 2019-ben Ázsia a világ összes szabadalmi bejelentésének 65 %-át nyújtotta be. A szabadalmak európai aránya csökkent, és jelenleg a világszerte benyújtott szabadalmi bejelentések 11,3 %-át képviselik

3.11.

További fontos K+I témák közé tartozik (de nem kizárólag) az áruk gyártása (amely mindig is az EU egyik fellegvára volt, és ma is az), az informatika, a szoftverek és a mesterséges intelligencia, valamint a közepes technológiaigényű ágazatok.

3.12.

Az Unióban a munkahelyek többsége továbbra is közepes technológiaigényű ágazatokban van (ami ennek megfelelően mindig is az EU erőssége volt). Természetesen fontos a csúcstechnológia, de a közepes technológiaigényű ágazatokban is nagy növekedési és munkahelyteremtési potenciál rejlik.

3.13.

A koronavírus okozta válság súlyos kihívást jelent az emberiség számára, és minden lehetséges intézkedést meg kell hozni a koronavírus elleni oltások és kezelések kifejlesztése érdekében. A jelenlegi válság egy sor olyan problémára hívta fel a figyelmet, amelyekkel foglalkozni kell ahhoz, hogy a jövőben megelőzhessük a hasonló világjárványokat, nem utolsósorban a természeti világgal és az állatokkal való kapcsolatunkat illetően. Az európai K+I-nek fontos szerepet kell játszania e kérdések azonosításában, kutatásában és megoldásában. Másrészt nem szabad, hogy a válság legyen az egyetlen iránymutatás az EU hosszú távú K+I stratégiájához.

3.14.

Számos tanulmány mutatott rá arra, hogy a vállalkozói kultúra terén az EU elmarad az USA és Ázsia mögött. Foglalkozni kell a vállalkozói kultúrával az oktatásban, többek között a felsőoktatásban is. A vállalkozói kultúrának ezért a teljes folyamat során fontos szerepet kell játszania, az alapkutatásban elért innovációtól kezdve az alkalmazott kutatáson át egészen az új technológia piaci értékesítéséig. A vállalkozói kultúrának kulcskompetenciává kell válnia minden uniós KTI-ben, és így természetesen az új EKT-ban is.

4.   Jövőkép: erősebb Európai Kutatási Térség

4.1.

A közlemény több bekezdésben foglalkozik az új közös technológiai ütemtervvel, az új ipari stratégiával és az Európai Bizottság számára legfontosabb jövőbeli technológiákkal. Az EGSZB ismételten rámutat, hogy ezeket a témákat tartani a fenntartható fejlődési célokkal szoros összefüggésben kell vizsgálni. Másképpen megfogalmazva, a K+F-et különösen az új EKT-ban és a közös technológiai ütemtervekben kell előmozdítani, ahol támogatható a fenntartható fejlődési célok 17 területének bármelyike is. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a valamennyi szinten folytatott konstruktív társadalmi és polgári párbeszéd hozzájárul a stratégia sikeres végrehajtásához.

4.2.

Az EGSZB üdvözli a kutatás, a technológia és az innováció terén történő együttműködés megerősítését az EU-n belül. Önmagában az EU bármely tagállama egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy a kutatás terén versenyezzen az olyan nagyhatalmakkal, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Az egyes tagállamokban nincs meg az a „méretgazdaságosság”, ami nagyon fontos különösen a nagy, áttörést jelentő innovációk esetében. Európa jelentős eredményeket ért el a tudomány és a technológia területén, és a kutatási és fejlesztési tevékenység szerves része az európai gazdaságnak. Európa a legkülönbözőbb tudományterületek, nevezetesen a fizika, a matematika, a kémia és a mérnöki tudományok legismertebb kutatóival büszkélkedhet. Az európai tudományos kutatásokat az ipar, az európai egyetemek és számos tudományos intézmény támogatja. Az európai tudományos kutatás eredményei folyamatosan a világ legjobbjai közé tartoznak. Bár az együttműködés az új termékeket és szolgáltatásokat létrehozó hatékony innováció kulcsfontosságú eleme, a világgazdaságban a verseny az innováció fő mozgatórugója. Az EGSZB ezért kiegyensúlyozott portfólió kialakítását javasolja a tagállamok között, amely egyaránt magában foglalja az együttműködést és a versenyt az EU KTI-re vonatkozó új megállapodása keretében.

4.3.

Az Európai Innovációs Tanácsot (EIC) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), valamint annak tudományos és innovációs társulásait (TIT) értékes partnereknek tekintik a „kutatás és innováció átültetésének felgyorsításában”, valamint abban, hogy az uniós kutatás és innováció fő irányát az áttörést jelentő innovációkra helyezzék át, amelyek a polgárok és vállalkozások konkrét szükségleteit kezelik, különösen a nagy társadalmi kihívásokkal összefüggésben.

5.   A K+I területén elért eredmények gazdasági hasznosítása

5.1.

A közlemény kijelenti, hogy „a vállalkozások K+F intenzitását illetően az EU elmarad fő globális versenytársaitól, ami különösen igaz a csúcstechnológiai ágazatokra és az innovatív kkv-k felfuttatására. Mindez negatív hatást gyakorol a termelékenységre és a versenyképességre. […] A vállalkozásokat, a szolgáltatásokat és a közszférát érintő innovációba való beruházások megvalósítása elengedhetetlen e tendencia visszafordításához, csakúgy mint Európa ipari és technológiai szuverenitásának megerősítéséhez. Az uniós gazdaság zöld és digitális átállásának támogatása érdekében az EU-nak teljes mértékben ki kell használnia kiváló kutatási és innovációs eredményeit.” Az EGSZB egyetért ezzel az állásponttal, de hangsúlyozni kívánja, hogy a digitális átálláshoz különösen felelősségteljes KTI-megközelítésre van szükség. Az EGSZB megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a megbízható és emberközpontú mesterséges intelligencia megvalósítását célzó uniós stratégiát, és megismétli a mesterséges intelligencia emberi vezérlésű („human-in-command”) megközelítésére való felhívását, amint arra a mesterséges intelligenciáról szóló 2017-es első véleménye óta rámutatott (6).

5.2.

A K+F eredmények innovatív termékekbe és szolgáltatásokba történő átültetésének sebessége terén Európa különösen elmarad az USA és Ázsia mögött. Az EGSZB ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy KTI politikájában egyidejűleg törekedjen a „kiválóság” és a „gyorsaság” megteremtésére.

5.3.

Az EGSZB természetesen elismeri, hogy a közlemény szorgalmazza, hogy a K+I életképes termékekké és innovációs láncba való átültetésre figyelmet kell fordítani. Viszont a dokumentumban javasolt intézkedések és fellépések többsége továbbra is az innovációs lánc bemeneti oldalára összpontosít (felsőoktatás, kutatói életpálya tehetséges emberek számára, több pénz az állami és alapkutatásra stb.).

5.4.

Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy teremtsen megfelelő egyensúlyt a az innovációs lánc bemeneti oldalának előtérbe helyezése és a kimeneti oldal között.

5.5.

Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy még jobban ösztönözze a piaci húzóerőt jelentő innovációkat, például a következőkön keresztül: — a vezető felhasználó fogalmának népszerűsítése, — befektetés a szisztematikus társadalmi innovációs tanulmányokba, hogy előre lehessen jelezni az új termékek és szolgáltatások megítélését és elfogadását a korai szakaszban.

6.   Szolgáltatási szektorok

6.1.

Az ipari termelési folyamatok nagymértékben automatizálhatók, így nagyon nagy tételeket tudnak előállítani a munkaerőköltségek kis hányada és globálisan versenyképes termelési költségek mellett, még ha figyelembe vesszük Európa magas órabéreit is. A szolgáltató ágazatok esetében azonban a helyzet összetettebb. A digitális szolgáltatások üzleti modelljei is nagymértékben automatizáltak lehetnek, de az egyéneknek nyújtott szolgáltatások, például a hajvágás, a masszázs stb. nem automatizálhatók. Mindezek miatt az EU-nak tanácsos lenne arra törekednie, hogy az új K+I stratégiájában egy kiegyensúlyozott portfóliót alakítson ki a csúcstechnológiai ipari termelés és a szolgáltató ágazat között.

7.   A kutatói életpályára vonatkozó keretrendszer elmélyítése

7.1.

Az EGSZB üdvözli a közleményben a technológiai és tudományos kiválóság növelése és a fiatal kutatók mobilitásának javítása érdekében javasolt intézkedéseket, de arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy fokozza a fiatal kutatók és innovátorok vállalkozói szellemének javítására irányuló intézkedéseket. Ez magában foglalná a kutatók jobb karrierlehetőségeit, valamint a magasabb fizetéseket, különösen a pályafutásuk elején álló kutatók számára. Emellett jó eredményekkel kecsegtet az egyetemek és a gazdasági egységek összekapcsolása az innováció piacképes termékekké való átalakításának biztosítása érdekében. Az EGSZB javasolja az uniós kutatók és innovátorok egységes nyilvántartásának létrehozását, amely az uniós kutatók és innovátorok szorosabb összekapcsolása érdekében tartalmazza az alapvető szakmai kutatási adatokat.

7.2.

Kulcskompetenciák és alapvető innovációs kultúrák, új tanulási és oktatási technológiák, személyre szabott képzés.

7.2.1.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozni kívánja, hogy nemcsak a kulcsfontosságú stratégiai technológiák bírnak rendkívüli jelentőséggel, hanem a munkavállalók kulcskompetenciái és az összes uniós vállalkozásban megtalálható innovatív kultúrák is nagyon fontosak az EU fellendüléséhez.

7.2.2.

A következő elem különösen fontos az új EKT-menetrend, az új K+I-menetrend és az új európai kutatási és innovációs paktum szempontjából: az innovációs kultúra és a vállalkozói kultúra előmozdítása az uniós vállalkozásokon belül, mind vezetői, mind pedig alkalmazotti szinten, például megfelelő képzések stb. biztosításával a munkavállalók számára.

8.   A polgárok szerepvállalása

8.1.

Az EGSZB egyetért a közleményben megfogalmazott állítással: „A polgárok, a helyi közösségek és a civil társadalom szerepvállalása alapvető jelentőségű ahhoz, hogy az új EKT nagyobb társadalmi hatást érjen el, és fokozza a tudományba vetett bizalmat”. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság megközelítését, amely azon az elképzelésen alapul, hogy „a kutatószervezeteknek és az iparnak be kell vonniuk a polgárokat a technológiai döntések meghozatalába”.

8.2.

A szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket – például a fogyasztóvédelmi szervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket stb. – aktív partnerként be kell vonni az európai kutatási és innovációs folyamatokba és projektekbe, különösen akkor, ha a kutatás hatással van azokra az emberekre vagy ügyekre, amelyeket ezek a szervezetek képviselnek. E partnerek korai szakaszban történő bevonása elősegíti az innovációval kapcsolatos elkötelezettséget, megértést, felelősségvállalást és elfogadást, valamint támogatja a szükséges méltányos átállási folyamatokat, különösen az áttörést jelentő innovációk esetében. Segíteni fogja továbbá a kutatókat abban, hogy megértsék innovációiknak a társadalom egészére gyakorolt hatását, és hogy a folyamat korai szakaszában segítséget kapjanak a lehetséges negatív hatások kezeléséhez. Ezért az EGSZB több tudományágat átfogó megközelítést szorgalmaz bizonyos kutatási területeken olyan esetekben, amikor a hatás a kutatási területek egész sorát érinti. E területek egyike ismét a mesterséges intelligencia, amelynek kutatásához és innovációjához kapcsolódóan az EGSZB a puszta technikai elemen túlmenően a bölcsészettudományok, a jog, a gazdaságtudomány, az etika, a pszichológia stb. bevonását kéri (7).

8.3.

Az EU gazdasága nagyban függ az áruinak és szolgáltatásainak exportjától.

8.4.

A technológiai döntéseknek tehát az uniós polgárok árukra és szolgáltatásokra vonatkozó preferenciáin kell alapulniuk, valamint a világ többi 7,8 milliárd emberének preferenciáin is. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy különösen támogassa a K+I-t az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében.

8.5.

Amint azt általános észrevételeinkben is jeleztük, hatékonyabban kell kommunikálni a kutatás, a technológia és az innováció jelentőségét a politikusoknak, a médiának és a társadalomnak.

8.6.

Ezért fontos az is, hogy a közleménnyel és az új uniós KTI-stratégiával összefüggésben intelligens eszközöket és stratégiákat dolgozzanak ki a KTI és annak eredményei jelentőségének kommunikálására.

9.   Az új EKT irányítása

9.1.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy egy átlátható nyomon követési rendszerre (EKT-eredménytábla) lesz szükség ahhoz, hogy figyelemmel kísérjék az EU által a globális kutatási, technológiai és innovációs versenyben elért teljesítményt. Az EGSZB amellett foglal állást, hogy a kutatás területén új irányításra van szükség az innováció előtt álló adminisztratív és szabályozási akadályok felszámolása érdekében.

---

(1)  Az EGSZB javaslatai a Covid19-válságot követő helyreállításra és újjáépítésre vonatkozóan: „Az EU-nak azt a vezérelvet kell követnie, amely szerint az Unió egyfajta sorsközösségnek tekintendő” (HL C 311., 2020.9.18., 1. o.), 5.3.1. pont.

(2)  Az EGSZB javaslatai a Covid19-válságot követő helyreállításra és újjáépítésre vonatkozóan: „Az EU-nak azt a vezérelvet kell követnie, amely szerint az Unió egyfajta sorsközösségnek tekintendő” (HL C 311., 2020.9.18., 1. o.), 6.8. pont.

(3)  HL C 364., 2020.10.28., 101. o.

(4)  Clayton M. Christensen, The Innovator's Dilemma – When New Technologies Cause Great Firms to Fail, 2016.

(5)  Az EGSZB javaslatai a Covid19-válságot követő helyreállításra és újjáépítésre vonatkozóan: „Az EU-nak azt a vezérelvet kell követnie, amely szerint az Unió egyfajta sorsközösségnek tekintendő” (HL C 311., 2020.9.18., 1. o.), 5.3.1. pont.

(6)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o..

(7)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o..