Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52020AE4987

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról (COM(2020) 569 final – 2020/260 NLE)

EESC 2020/04987

HL C 123., 2021.4.9, p. 7–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.4.9.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 123/7

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról

(COM(2020) 569 final – 2020/260 NLE)

(2021/C 123/02)

Előadó:

Louise GRABO

Felkérés:

az Európai Unió Tanácsa, 2020.10.26.

Jogalap:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke és 188. cikkének első bekezdése

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2020.12.11.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2021.01.27.

Plenáris ülés száma:

557.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

240/0/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

 Az EGSZB megerősíti e stratégiai kezdeményezés aktualitását és az EuroHPC (európai nagy teljesítményű számítástechnika) közös vállalkozás hozzáadott értékét, amely az Európai Unió számítási felhőre vonatkozó stratégiájával összhangban tett kézzelfogható lépést jelent, valamint egy átfogóbb uniós stratégia szerves részét alkotja (amely kiterjed többek között a kiberbiztonságra, a digitális egységes piacra, a gigabitalapú európai információs társadalomra, a nyílt tudományra, „az EU az egészségügyért” programra és a rescEU-készletre).

1.2

 Az EGSZB úgy véli, hogy a világszínvonalú szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére irányuló, az utóbbi években, vagy akár a Covid19-világjárvány kitörése után elindított meglévő uniós beruházások még mindig nincsenek optimális szinten a versenytársakhoz (USA, Kína stb.) képest. További erőforrásokra és beruházásokra van szükség, többek között az uniós tagállamok – és különösen azon tagállamok – részéről, amelyek a terület fejlettségét, illetve részvételüket tekintve lemaradásban vannak. Ahhoz, hogy az EU globális szinten versenybe tudjon szállni a HPC alkalmazások területén, létfontosságú, hogy ezekhez az erőforrásokhoz a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben – ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is – koherens uniós kutatási és innovációs programok társuljanak.

1.3

 Az EGSZB támogatja az alacsony energiaigényű mikrochipek új generációjának kifejlesztésére vonatkozó – a megújított uniós ipari stratégia és abba beágyazott kkv-stratégia keretében alkalmazott – ágazati megközelítést, amelynek révén csökkenhet az EU importtól való függősége, és biztosítottá válhat a csúcsminőségű HPC technológiához és know-how-hoz való hozzáférés.

1.4

 Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kettőzze meg erőfeszítéseit annak érdekében, hogy egy „többéves menetrendet” készítsen, amely garantálja az uniós civil társadalom szerepvállalását, és gyakorlatiasan hozzá tud járulni a közös vállalkozás irányításának megfelelő szintjeihez a stratégiai ágazatokban (egészségügyi prevenciós célú korai figyelmeztető rendszerek, felkészültség, katasztrófakockázat-csökkentési és kiberbiztonsági képzésekkel kapcsolatos kísérleti programok). E célból a meglévő HPC kompetenciaközpontokon és digitális innovációs központokon túl sürgősen integrálni kell az állandó civil társadalmi párbeszéd hozzáadott értékét és multiplikátor szerepét a közös vállalkozások meglévő tanácsadó csoportjaiba. Az EGSZB – jellegénél fogva – ideális partner lenne egy nyílt EuroHPC közös vállalkozás éves uniós párbeszédfórum megrendezéséhez, amelyet oktatási célú figyelemfelhívó kampányok kísérnének a tudományos és tudáshálózatok, a szociális és gazdasági partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a média aktív részvételével.

1.5

 Az EGSZB megítélése szerint szükség lenne az uniós civil társadalom visszajelzéseinek gyűjtésére, hogy az uniós intézmények és a tagállamok jobban nyomon tudják követni, alá tudják támasztani és elő tudják mozdítani az EuroHPC közös vállalkozás rövid és középtávú hozzáadott értékét, valamint az általa mint jogi és stratégiai eszköz által nyújtott ágazati előnyöket és lehetőségeket. Az EuroHPC közös vállalkozásnak nemcsak a tudományos/kutatói közösségek javát kell szolgálnia, hanem garantálnia kell az érdekelt közvetítők, így például a közintézmények, az uniós szociális partnerek, civil társadalmi szervezetek, az ipari, valamint a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) képviselő szervezetek, illetve a szoftveralkalmazások fejlesztésének értékláncában működő szereplők nagyobb mértékű „felelősségvállalását” és részvételét is, hozzáférést biztosítva az infrastruktúrához, ami különösen a kisebb országok számára nagyon fontos, valamint növelve a HPC közös vállalkozáshoz nyújtott természetbeni hozzájárulásokat.

1.6

 Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottságnak a köz- és magánszféra közötti szerződéses partnerségben (cPPP) részt vevő partnerei közül ketten most először magánszektorbeli tagok lehetnek, aminek kulcsszerepe van abban, hogy az uniós iparágak már a kezdetektől fogva részt vesznek a közös vállalkozás alapításában. Ez különösen igaz a versenyképes megoldásokat/alkalmazkodóképességet kínáló mikrovállalkozásokra és kkv-kra, ezek esetében azonban fennáll annak a kockázata, hogy a közbeszerzés kizárja vagy szankcionálja őket, ha nem vonatkozik rájuk külön jogszabályi fejezet és/vagy meglévő konzorciumi formák. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy korszerűsíteni kell a konkrét közbeszerzési eljárásokat és az odaítélési kritériumokat, hogy könnyebb legyen a meglévő vagy új kkv-klaszterek bevonása a hagyományos HPC szuperszámítógépekre és szoftveralkalmazásokra, valamint a kvantumszámítógépek/szimulátorok beszerzésére is kiterjedő közös vállalkozásról szóló konkrét uniós rendeletbe (1).

1.7

 Az EGSZB üdvözli azt a lehetőséget, hogy több partner is csatlakozhat, azonban ragaszkodik ahhoz is, hogy minden új partner esetében teljesüljön a viszonosság követelménye, különös tekintettel az EU-n kívüli partnerekre.

1.8

 Az Uniónak a lehető legtöbbet kell kihoznia az EuroHPC közös vállalkozás technológiai fejlődése által teremtett lehetőségből, hogy fejlessze az érintett európai ipari ágazatokat, hogy azok a teljes termelési láncot (tervezés, gyártás, bevezetés és alkalmazás) le tudják fedni.

1.9

 Az EU-nak középtávú célként annak elérését kell kitűznie, hogy képes legyen európai technológia felhasználásával HPC-t tervezni és előállítani.

2.   Általános észrevételek

2.1

 2020. március 10-én az Európai Bizottság elfogadta az Új európai iparstratégia című közleményt, amely nagyratörő ipari stratégiát határoz meg Európa számára, hogy a klímasemlegességre és a digitális vezető szerepre való kettős átállás élére álljon. Közleményében az Európai Bizottság hangsúlyozza többek között, hogy meg kell erősíteni az olyan kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztését, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa iparának jövője szempontjából, ideértve a nagy teljesítményű számítógépeket és a kvantumtechnológiát is. Az Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért című későbbi, 2020. május 27-i közleményben (2) a HPC alkalmazásokat olyan digitális stratégiai kapacitásként azonosították, amelyet kiemelten kezelnek majd Európa helyreállításának beruházási forrásai, mint például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az InvestEU és a Stratégiai Beruházási Eszköz szempontjából.

2.2

 Az EuroHPC közös vállalkozás alkalmazások, amelyek rendkívül nagy számítógépes teljesítménnyel rendelkező úgynevezett szuperszámítógépeket használnak, nagymértékben összetett és megterhelő problémákat képesek megoldani. Ezek az alkalmazások napjainkban a tudományos, ipari és biológiai kockázatokkal, valamint a (kiber)terrorizmussal összefüggő kockázatokkal kapcsolatos stratégiák terén betöltött globális vezető szerep kulcsfontosságú tényezői, és ily módon alapvetőek a nemzetbiztonsági, védelmi és geopolitikai kihívások, általánosabban pedig társadalmunk digitális és zöld átállása szempontjából. Az EuroHPC közös vállalkozás alkalmazások képezik az adatgazdaság alapját is, lehetővé téve az olyan alaptechnológiák alkalmazását, mint a mesterséges intelligencia (MI), az adatelemzés és a kiberbiztonság, a nagy adathalmazokban rejlő hatalmas potenciál kiaknázására.

2.3

 Ezenkívül a HPC globális szinten is egyre fontosabb eszközzé válik, amely a természeti katasztrófák (pl. szökőárak, árvizek, tűzvészek, földrengések stb.) kockázataival és az ember okozta katasztrófák kockázataival (pl. ipari kockázatok) kapcsolatban forgatókönyvek szimulálásával, illetve a globális és regionális közös felkészültséget és reagálást, valamint a tudáshálózatokat segítve támogatja az állami döntéshozatalt. Ennek kapcsán az EuroHPC közös vállalkozási rendszerek különösen akkor bizonyíthatják és növelhetik hozzáadott értéküket, amikor több kockázat egyidejűleg áll fenn, jelentős negatív hatást gyakorolva társadalmainkra.

2.4

 Az EuroHPC közös vállalkozás több ipari ágazatot von be annak érdekében, hogy újítson, és nagyobb értékű termékekre és szolgáltatásokra álljon át a belső és a globális piacokon való bevezetés céljából, és ezáltal utat nyit új ipari alkalmazások és egyéb fejlett digitális technológiák egyidejű fejlesztése előtt.

2.5

 A HPC alkalmazások és infrastruktúrák alapvetőek majdnem minden kutatási területen, az alapfizikától a biomedicináig, a tudományos ismeretek elmélyítése és áttörések elérése érdekében.

2.6

 A HPC-t a Covid19-világjárvány kapcsán is felhasználják, mégpedig gyakran a mesterséges intelligenciával együttesen, hogy felgyorsítsák új gyógyszerek felfedezését, kiszámítsák a vírus terjedését, megtervezzék a szűkös egészségügyi erőforrások használatát és elosztását, előre jelezzék a járvány megfékezésére irányuló intézkedések hatékonyságát, illetve a járvány utáni forgatókönyveket.

2.7

 A HPC fontos eszköz a kutatók és a politikai döntéshozók számára is a főbb társadalmi kihívások kezelésében, az éghajlatváltozástól a migráción, az intelligens és környezetbarát fejlődésen, a fenntartható mezőgazdaságon át a személyre szabott orvoslásig és az EU-ban történő válságkezelésig, a szomszédos és harmadik országokkal együtt.

2.8

 Az (SWD) […] bizottsági szolgálati munkadokumentum) (3) szerint Európa világvezető volt és továbbra is világvezető a HPC alkalmazások terén, de szuper-számítástechnikai infrastruktúrája egyre lejjebb csúszik a világrangsorban.

2.9

 A HPC terén a regionális versenyképesség egyik széles körben elfogadott kiemelt mutatója a világ első 10, illetve első 500 szuperszámítógépét tartalmazó listán szereplő rendszerek száma a világ egyes régióiban.

2.10

 A kiinduló helyzet az EuroHPC közös vállalkozás hatásvizsgálatában és az EBB-tanulmányban (4) leírtak szerint a következő: az EuroHPC közös vállalkozás hatásvizsgálata szerint az „1. számú probléma (A világ legjobb szuperszámítógépei nem az EU-ban találhatók…). Jelenleg a világ 10 legjobb szuperszámítógépének egyike sem az EU-ban található. Az EU és a tagállamok együttesen lényegesen kevesebbet fektetnek be a HPC technológiák eszközeibe és infrastruktúráiba, mint az USA, Kína vagy Japán”.

2.11

 Az elkövetkező években Európa adatgazdaságban betöltött vezető szerepe, tudományos kiválósága és ipari versenyképessége nagymértékben azon múlik majd, hogy képes lesz-e kifejleszteni kulcsfontosságú HPC technológiákat, hozzáférést biztosítani a világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrákhoz és fenntartani jelenlegi kiválóságát a HPC alkalmazások terén. Ehhez alapvető egy közös vállalkozásokban testet öltő páneurópai stratégiai megközelítés.

2.12

 Az első EuroHPC közös vállalkozás 2018 októberében jött létre jogi és politikai keretként, hogy összevonja az EU, 32 ország és két magánszereplő, a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) és a Big Data Value Association (BDVA) forrásait.

2.13

 Mostanáig a közös vállalkozás a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret (MFF) pénzeszközeit használta fel stratégiai beruházásaira. 20 hónapnyi működése alatt jelentősen növelte a HPC-be irányuló összes beruházását európai szinten, és elkezdte megvalósítani azt a célkitűzését, hogy Európát ismét vezető pozícióba juttassa a HPC terén. 2020 végére világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát helyez üzembe, amely egész Európában az állami és magánfelhasználók rendelkezésére áll. Beruházásai támogatják a HPC kompetenciaközpontok létrehozását Európa-szerte, amelyek gondoskodnak arról, hogy a HPC széles körben rendelkezésre álljon az Unióban, emellett speciális szolgáltatásokat és forrásokat biztosítanak az ipari innovációhoz (a kkv-kat is ideértve), a HPC készségek fejlesztéséhez, valamint a kulcsfontosságú HPC hardver- és szoftvertechnológiák és alkalmazások kutatásához és innovációjához. Ez fokozza az EU innovatív HPC technológia előállítására való képességét.

2.14

 Az EuroHPC közös vállalkozást létrehozó rendelet 2018-ban (5) azt a célt tűzte ki, hogy elérje a következő szuper-számítástechnikai áttörést, azaz olyan számítástechnikai rendszereket fejlesszen ki, amelyek másodpercenként több mint egybillió (1018) műveletet képesek végrehajtani. Lásd a (12) preambulumbekezdést: „A közös vállalkozásnak legkésőbb 2019 elején létre kell jönnie és meg kell kezdenie a működését ahhoz, hogy teljesítse azt a célt, hogy az Unió 2020-ig rendelkezzen az exaszinthez közelítő teljesítményű infrastruktúrával, valamint hogy 2023–2025 körül pedig kifejlessze az exaflop teljesítmény-nagyságrendű kapacitás eléréséhez szükséges technológiákat és alkalmazásokat”. A számítástechnikai teljesítmény e növekedése a kvantumszámítógépek üzembe helyezése és az exaszintet meghaladó teljesítményű technológiák felé való elmozdulás eredménye is.

2.15

 A jelenlegi rendeletjavaslat lényegében az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelettel létrehozott, meglévő kezdeményezés folytatása, és módosításokat vezet be, hogy a 2018-as rendeletet a következő többéves pénzügyi keret programjaihoz igazítsa, de azért is, hogy megjelenítse az Európai Bizottság prioritásait, és hogy lehetővé tegye a közös vállalkozás számára az új, 2021–2027-es többéves pénzügyi keretbe tartozó programok pénzeszközeinek igénybevételét.

2.16

 Az SWD(2020) 179 final bizottsági szolgálati munkadokumentum az EU 2020–2025-re vonatkozó politikai prioritásainak figyelembevételével elemzi a fő társadalmi-gazdasági és műszaki tényezők, továbbá a felhasználói igények alakulását, amely érinti a HPC és adatinfrastruktúrák, technológiák és alkalmazások jövőbeni fejlődését az EU-ban és világszinten.

2.17

 A HPC-t több mint 800 tudományos, ipari és közszektorbeli alkalmazásban használják, amelyek jelentős szerepet játszanak az ipar innovációs kapacitásának növelésében, a tudományos haladásban és az emberek életminőségének a javításában. Európa jelenleg számos terület – így például a személyre szabott orvoslás, az időjárás-előrejelzés, az új repülőgépek, személygépjárművek tervezése, a gyógyszerek, az energia, a mérnöki tudományok és a gyártás – HPC alkalmazásai terén világvezető.

2.18

 A javaslat szerinti közös vállalkozás irányítása és a szavazati jogok eloszlása sem változott az (EU) 2018/1488 tanácsi rendeletben meghatározottakhoz képest. Az EuroHPC közös vállalkozás a HPC ökoszisztéma megteremtése érdekében továbbra is végrehajtja a HPC stratégiai menetrendjét, amelyet az EuroHPC közös vállalkozás kutatási és innovációs tanácsadó csoportja (RIAG) és az EuroHPC infrastrukturális tanácsadó csoportja (INFRAG) által kidolgozott többéves stratégiai kutatási és innovációs menetrendek határoznak meg, és az EuroHPC magánszektorbeli tagjainak stratégiai kutatási menetrendje egészít ki. Az Unió által a 2021–2027-es több éves pénzügyi keret szerint a közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulás [XXX] EUR lenne, amelyhez az EuroHPC közös vállalkozásban részt vevő államok és magánszektorbeli tagok összesen legalább ugyanilyen összegű hozzájárulása társul. A közös vállalkozás ezeket a pénzeszközöket elsősorban a fent bemutatott öt pillér szerinti tevékenységeinek végrehajtására fogja felhasználni.

2.19

 A javaslat szerinti EuroHPC közös vállalkozás várható eredményei a következő évtizedben többek között a következők lesznek:

—

egyesített, biztonságos és fokozottan összekapcsolt EuroHPC közös vállalkozás és adatinfrastruktúra közepes méretű (mid-range) szuperszámítógépekkel, és legalább két legmagasabb színvonalú, exaszintű és két legmagasabb színvonalú, az exaszintet meghaladó teljesítményű rendszerrel (az egyes kategóriákon belül legalább egy európai technológiával készült),

—

hibrid számítástechnikai infrastruktúrák, amelyek fejlett számítástechnikai rendszereket,

—

különösen kvantumszimulátorokat és kvantumszámítógépeket integrálnak a HPC infrastruktúrákba,

—

biztonságos, felhőalapú HPC- és adatinfrastruktúra az európai magánfelhasználók számára,

—

HPC-vel működtetett kapacitások és szolgáltatások, amelyek európai nyilvános adattereken alapulnak, a tudósok, az ágazat és a közszektor számára,

—

új generációs technológiai építőelemek (hardver és szoftver), valamint ezek beépítése innovatív HPC architektúrákba az exaszintű és az exaszintet meghaladó teljesítményű rendszerek számára,

—

a HPC alkalmazásokkal és a HPC szoftver iparosításával foglalkozó kiválósági központok, a szuperszámítógépek jövő generációira optimalizált új algoritmusokkal, kódokkal és eszközökkel,

—

nagyléptékű ipari kísérleti tesztelési környezet és platformok a HPC- és adatalkalmazások és -szolgáltatások számára a főbb ipari ágazatokban,

—

tagállami HPC kompetenciaközpontok, amelyek biztosítják az EU-ban a széles körű HPC-lefedettséget, egyedi szolgáltatásokkal és forrásokkal az ipari innováció (ideértve a kkv-kat) számára,

—

a HPC készségekben és know-how-ban jártas európai munkaerő létszámának jelentős növekedése,

—

megerősített adattárolási, feldolgozási kapacitások és új szolgáltatások a tagállamokban a közérdekű területeken.

2.20

 A közös vállalkozások fő eredményei:

—

Az EuroHPC közös vállalkozás a tagállamok egyetlen összehangolt erőfeszítése révén jelentősen növelte a HPC-re irányuló európai szintű beruházások mértékét és minőségét.

—

2020 végére az EuroHPC közös vállalkozás a világ legjobb szuperszámítógépeivel fogja ellátni az EU-t.

—

Az EuroHPC közös vállalkozás kulcsfontosságú technológiák európai forrását fogja biztosítani.

—

A HPC technológia európai kínálata és piaca.

—

Az EuroHPC sközös vállalkozás tratégia és annak hatása a HPC-értékláncra.

3.   Piaci trendek és a legfontosabb tanulságok

3.1

 A bizottsági szolgálati munkadokumentum bemutatja az EuroHPC közös vállalkozásra vonatkozó legfrissebb piaci adatokat, emellett áttekintést nyújt a közös vállalkozás tevékenységeiből eddig levont főbb tanulságokról.

3.2

 Az EuroHPC közös vállalkozás irányításából és igazgatásából levont tanulságok: az EuroHPC közös vállalkozás már komoly munkatapasztalatot szerzett az érdekeltekkel az irányításról, az igazgatásról és más üzemeltetési szempontokról folytatott, kiterjedt konzultáció révén. Erre példaképpen említhetők a következők:

—

az EuroHPC közös vállalkozás irányító testületének 13 ülése, amelyre az Európai Bizottság és a 32 részt vevő állam küldöttjeinek rendszeres részvételével került sor,

—

a közös vállalkozás tanácsadó csoportjai (a RIAG és az INFRAG) már számos ülést tartottak, és e csoportokat a két magánszektorbeli tag (az ETP4HPC és a BDVA) is aktív részvételével támogatta,

—

a nyolc üzemeltetési hely kiválasztása és a nyolc EuroHPC közös vállalkozás szuperszámítógépére vonatkozó közbeszerzési eljárás elindítása, valamint a közös vállalkozás 2019-es és 2020-as felhívásainak elindítása.

3.3

 22 végrehajtási szempont van, amelyek eddigi főbb tanulságai a következőképpen foglalhatók össze:

—

a társfinanszírozási rendszer egyszerűsítése,

—

a különböző EuroHPC közös vállalkozási tevékenységeket érintően az uniós és nemzeti pénzeszközök kombinálását egyszerűsíteni és optimalizálni kell,

—

az ajánlások között szerepel a részvételi jogosultsági feltételek egységes készletének meghatározása (a 32 különböző nemzeti jogosultsági feltételrendszer helyett),

—

az összes pénzügyi hozzájárulás központi kezelésének bevezetése (kivéve indokolt esetekben), összhangban az Európai horizont létrehozásáról szóló rendeletjavaslat 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjával, valamint rugalmasság a résztvevők K+I tevékenységeinek finanszírozására szolgáló uniós és nemzeti finanszírozás különböző százalékarányainak bevezetése során,

—

nagyobb rugalmasság a magánszektorbeli tagok és más magánszektorbeli szereplők EuroHPC tevékenységeihez való hozzájárulása terén, mégpedig az együttműködés újszerű formái, például ipari felhasználásra szolgáló konkrét HPC infrastruktúrák társfinanszírozása révén.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

 A projektpartnerek többsége kutatóhelyektől érkezik („a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák” projektjei teljes finanszírozásának 75 %-a), amelyeknek nem az elért eredmények ipari hasznosítása a fő mozgatórugója. Nemcsak az EuroHPC közös vállalkozás által finanszírozott következő exaszinthez közelítő és exaszintű szuperszámítógépek, hanem a jövőbeli számítógép-generációk maradéktalan kihasználása terén is jelentős tényező lesz a képzési erőfeszítések növelése és fenntartása. Jelentős kihívás a szimulációközpontú HPC-től a HPC-nek az IT-infrastruktúra teljes kontinuumába való integrálása felé – a pereminformatikától a HPC felé – való elmozdulás. Ez erős kapcsolat kialakítását tenné szükségessé a HPC közösség és más ökoszisztémák, így például a big data technológia, az MI és a dolgok internete között. Ha nem hagy alább a Horizont 2000 által teremtett lendület, Európa világvezető lehet e téren.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1)  A Tanács (EU) 2018/1488 rendelete (2018. szeptember 28.) az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 252., 2018.10.8., 1. o.).

(2)  „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” – COM(2020) 456 final.

(3)  Európa felkészítése a világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikára a következő évtizedben, SWD(2020) 179 final.

(4)  Európa felkészítése a világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikára a következő évtizedben, SWD(2020) 179 final.

(5)  (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet.

Top