13.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 54/21

1.

támogatja azt az elképzelést, hogy a környezetvédelmi politikák végrehajtása felülvizsgálatának (Environmental Implementation Review, EIR) célja az uniós környezetvédelmi politikák és jogszabályok terén az egyes tagállamokban fennálló végrehajtási hiányosságokkal kapcsolatos közös ismeretek javítása; továbbá hogy a felülvizsgálat a jogérvényesítést kiegészítő új megoldásokat biztosít; kezeli az e hiányosságok mélyén rejlő alapvető és gyakran ágazatokon átnyúló okokat; valamint ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét;

2.

elismeri, hogy a 2017. februárban közzétett, 28 országjelentést tartalmazó EIR-csomag (1) adott először átfogó áttekintést arról, hogy az uniós környezetvédelmi politikákat és jogszabályokat hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a tagállamokban. Bemutatja, hogy a környezetvédelmi politikák működnek, de az, hogy ezeket a szabályokat és politikákat milyen módon ültetik át a gyakorlatba Európa-szerte, messze nem egységes;

3.

hangsúlyozza, hogy az uniós környezetvédelmi politika sikeres végrehajtása szoros együttműködést kíván valamennyi kormányzati szint között, a helyitől egészen az uniós szintig; ezért örömmel nyugtázza, hogy az Európai Bizottság közleménye kifejezetten utal a Régiók Bizottságával való együttműködésre, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy számos tagállamban további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat valóban bevonják a végrehajtás felülvizsgálatába és javításába;

4.

felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető legjobban használják fel az EIR-t annak elősegítése érdekében, hogy a környezetvédelmi megfontolásokat figyelembe vegyék az európai szemeszter makrogazdasági prioritásaiban, valamint hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend szerinti fenntartható fejlesztési célokat elérjék;

5.

hangsúlyozza, hogy strukturált végrehajtási párbeszédet szükséges folytatni az egyes tagállamokkal 2017–2018 folyamán, valamint hogy szükséges megfelelően bevonni a helyi és regionális önkormányzatokat, azzal a céllal, hogy megvitassák a strukturális problémák és az egyes tagállamokban felmerülő igények kezelési módját;

6.

javasolja, hogy az Európai Bizottság mélyrehatóbban végezze az EIR-elemzést és fokozza a tagállamok közötti összehasonlíthatóságot. Az Európai Bizottságnak az EIR soron következő körében átlátható és könnyen érthető módon kellene bemutatnia az egyes tagállamok által a fő végrehajtási kihívások tekintetében elért haladást, ami azonban nem eredményezheti azt, hogy a tagállamoknak, a régióknak vagy a városoknak további jelentéseket kelljen készíteniük;

7.

sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is erősítsék az IMPEL szerepét és fejlesszék tovább a nemzeti IMPEL-hálózatokat, amelyek bevonják a regionális és helyi önkormányzatok szakértőit a legjobb gyakorlatok megosztásába (2);

8.

úgy véli, hogy a környezetvédelmi politikák végrehajtása felülvizsgálati folyamatának, ahol ez lehetséges és észszerű, kapcsolódnia kellene az olyan létező értékelési mechanizmusokhoz, amelyek az európai jogszabályok végrehajtásának előrehaladásával is foglalkoznak, köztük a „Make it Work” projekthez, az IMPEL-hálózat tevékenységeihez és a REFIT programhoz;

9.

üdvözli a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló európai bizottsági közleményt (3) és várakozással tekint a környezetvédelmi megfeleléssel kapcsolatos iránymutatás elé, amely további konkrét intézkedést jelent az Európai Bizottság részéről 2017-ben a környezetvédelmi jog jobb végrehajtásának támogatása érdekében (4);

10.

támogatja a környezetvédelmi jelentéstétel egyszerűsítésére irányuló intézkedésekről szóló európai bizottsági jelentést (5), mely az uniós környezetvédelmi politikával kapcsolatos felügyelet és jelentéstétel európai bizottsági célravezetőségi vizsgálatának (6) eredményeképpen készült. A vizsgálathoz az RB a COR-2015-05660-00-00-AC-TRA előretekintő véleménnyel járult hozzá. Az RB ismételten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a környezetvédelmi felügyelet és jelentéstétel kapcsán horizontális megközelítést alkalmazzon és reméli, hogy az Európai Bizottság következetesen alkalmazza majd a jelentésben szereplő 1. és 2. intézkedést és módosításokat javasol a meglévő vagy új jogszabályokban meghatározott jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozóan, hogy tovább harmonizálja és egyszerűsítse ezeket a kötelezettségeket;

11.

szoros és strukturált együttműködést ajánl fel az Európai Bizottság részére az EIR teljes ciklusára, többek között a környezetvédelmi együttműködésre irányuló közös technikai platform (7) tevékenységei révén, a helyi és regionális önkormányzatok különféle strukturális végrehajtási kihívásaira és azok megoldásaira összpontosítva, amint azt a vélemény D. szakaszában hangsúlyozzuk. Ez magában foglalja annak feltárását is, hogy az RB milyen módon tud hozzájárulni a területi dimenzió meghatározásával az országspecifikus EIR-jelentések és a tagállamok részére biztosítandó iránymutatás létrehozásához, figyelembe véve az RB által az Európa 2020 kormányzási ciklusához az európai szemeszter helyi/regionális szemszögből végzett rendszeres értékelése alapján tett hozzájárulásai révén szerzett tapasztalatot;

12.

örömének ad hangot afelett, hogy az Európai Bizottság a közleményben kimondja, hogy az EIR az olyan jelenlegi végrehajtási erőfeszítések kiegészítését jelenti, mint például a megfelelőség felügyelete és a kötelezettségszegési eljárások;

13.

fontosnak tartja, hogy az EIR-rendszert két ciklus (négy év) után értékeljék a mechanizmus hatékonyságának vizsgálata céljából;

14.

úgy véli, hogy az EIR lehetőséget kínál az RB és az Európai Parlament közötti célzott együttműködés kialakítására, az uniós környezetvédelmi jog végrehajtásával kapcsolatos kihívásokról és megoldásokról folytatott eszmecserékkel, a társjogalkotó érdekeinek és a végrehajtó hatóságok döntéshozói tapasztalatainak összeegyeztetésével. A Régiók Bizottsága felkéri az Európai Parlamentet, hogy szorosan működjön együtt az ENVI bizottság által tárgyalt mindkét kérdéssel – az EIR-rel, illetve a fő végrehajtási kihívásokkal és azonosított kiváltó okokkal – kapcsolatban, valamint a jövőbeni releváns európai parlamenti végrehajtási jelentések elkészítésében, többek között közös találkozók szervezésével az RB ENVE szakbizottsága és az EP ENVI bizottsága részvételével e témakörökről;

15.

hangsúlyozza, hogy készen áll arra, hogy hozzájáruljon az EIR-rel kapcsolatos, a Tanács által tartott jövőbeni vitákhoz, a környezetvédelmi miniszterek nem hivatalos értekezleteihez, illetve a Tanács elnökségének az EIR-rel kapcsolatos egyéb tevékenységeihez; felajánlja támogatását az e vitákra és tevékenységekre való előkészületekhez, nevezetesen a tanácsi elnökségek igényei szerinti célzott RB-vélemények, valamint az RB és az EB környezetvédelmi együttműködésre irányuló közös technikai platformjának találkozói révén;

16.

véleménye szerint fel kellene tárni, lehetne-e tematikus üléseket szervezni a helyi és regionális önkormányzatok, illetve az Európai Bizottság és az EP különböző tagállami képviseletei közti szoros együttműködésben; ezeken a rendezvényeken megvitatnák a végrehajtással kapcsolatos sajátos helyi problémákat, és ezzel hozzájárulhatnának az országspecifikus jelentésekhez;

17.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság az EIR-t kezdetben a hulladékgazdálkodás, a természet és a biodiverzitás védelme, a levegőminőség, a zajszennyezés, valamint a vízminőség és vízgazdálkodás területére korlátozta (8);

18.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság tegye az éghajlatváltozást az EIR soron következő körének fontos elemévé és az éghajlatváltozás enyhítését és az alkalmazkodást vonja be a felülvizsgálatba, biztosítva ugyanakkor az energiaunió irányítására vonatkozó rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséget. Emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozás kezelésében, és ennek kapcsán ösztönzi a regionális és helyi éghajlatváltozási célok kialakítását és elosztását a nemzeti vállalásokon felül, a Párizsban vállalt nemzeti éghajlatváltozási kötelezettségek fontos elemeként;

19.

hangsúlyozza, hogy szükséges beépíteni az ipari kibocsátásokról szóló irányelv végrehajtását a felülvizsgálat soron következő körébe. E tekintetben az IMPEL-hálózatnak jelentősebb szerepet kell játszania a folyamatban annak biztosítása érdekében, hogy támogassa a bevált gyakorlatnak minősülő esetek 2019-re történő összegyűjtését;

20.

javasolja továbbá a vegyi anyagokról szóló uniós szakpolitika beépítését is, amely az uniós környezetvédelmi szakpolitika sarokköve. Az EIR-nek ki kell emelnie a vegyi anyagok regisztrálásával, értékelésével és engedélyezésével kapcsolatos hiányosságokat és pozitív tapasztalatokat;

21.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy javítsa az országspecifikus ismereteket a közigazgatás minőségére és a kormányzásra, valamint az uniós környezetvédelmi jog végrehajtása terén a nemzeti/regionális/helyi hatóságok közötti hatáskörmegosztásra vonatkozóan;

22.

elismeri, hogy a felülvizsgálat azon túlmenően, hogy átfogóbb módon elemzi a hagyományos környezetvédelmi ágazatokban tapasztalható végrehajtási hiányosságokat, a környezetvédelem területén most első alkalommal előzetes megállapításokat tesz arra vonatkozóan, hogy melyek a nem megfelelő végrehajtás alapvető okai;

23.

javasolja, hogy a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatai összpontosítsanak a helyi, regionális és nemzeti hatóságok közötti nem elég eredményes koordinációra, a következők kezelése érdekében: a hatáskörök és feladatok nem világos elosztása, a közigazgatási kapacitáshiány, az elégtelen finanszírozás és a piaci alapú eszközök elégtelen használata, a politikai integráció és a szakpolitikák koherenciájának hiánya, az ismeret- és adathiány, valamint az elégtelen megfelelésbiztosítási mechanizmusok (9);

24.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy közös módszertant a nemzeti EIR-párbeszédekre vonatkozóan, és adjon iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan biztosítható a helyi és regionális önkormányzatok teljes körű részvétele a teljes folyamatban;

25.

utal a végrehajtás javítása és a jobb jogalkotás közötti kölcsönhatásra: a felhasznált uniós eszköztárat, az uniós jogalkotás koherenciáját és következetességét és az adminisztratív terheket is meg kell vizsgálni, ha a környezetpolitikai célokat láthatóan nem sikerül elérni;

26.

kéri a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a környezetvédelmi politikák végrehajtására vonatkozó, a nemzeti felülvizsgálatoknak megfelelő helyi és regionális felülvizsgálatok készítését;

27.

javasolja, hogy a tagállamok már a politikakidolgozás és a jogi átültetés szakaszában is szorosabban működjenek együtt a helyi és regionális önkormányzatokkal és, amint azt a hetedik környezetvédelmi cselekvési program is ösztönözte, például az adott tagállam összes kormányzati szintjének közigazgatási szakértőiből álló horizontális kormányzati ügyvivői csoportok keretében;

28.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok fejlesszenek további mechanizmusokat a tényleges vertikális koordináció javítására, ideértve a különböző kormányzati szintek közötti egyértelmű felelősségmegosztást is;

29.

sürgeti a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy csökkentsék tovább a szétaprózódottságot, ideértve a további lépések megtételét olyan integrált környezetvédelmi engedélyek bevezetésével, amelyek magukban foglalják a különböző ágazati környezetvédelmi engedélyeket és észszerűsítik a KHV és SKV eljárásokat (10);

30.

hangsúlyozza, hogy amint azt az EIR megerősítette, számos helyi és regionális önkormányzatnál hiányosak a pénzügyi, emberi és technikai erőforrások az uniós környezetvédelmi jogszabályok megfelelő végrehajtásához, és különösen a kisebb települések rendelkeznek gyakran korlátozott erőforrásokkal a szabályozási követelményekre vonatkozó saját technikai szakértelmük fejlesztése terén; ezért hangsúlyozza, hogy több uniós szintű támogatásra van szükség akár közvetlenül, akár a tagállamok támogatásra való ösztönzésével ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatok (tagállamon belül, illetve határon átnyúlóan) együttműködjenek egymással azért, hogy összevonjanak projekteket, kicseréljék a bevált gyakorlatokat és közös folyamatokat és eljárásokat alakítsanak ki;

31.

felhívja a tagállamokat, a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy biztosítsák, hogy a helyi és regionális környezetvédelmi hatóságok pénzügyi és emberi erőforrásai arányban álljanak (átruházott) feladataikkal;

32.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy tegye elérhetővé az uniós iránymutatásokat több nyelven, és a tagállamokat, hogy hozzanak létre közös normákat, sablonokat, ellenőrzőlistákat és képzési programokat a regionális és helyi önkormányzatokkal együttműködve annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a végrehajtás és a jelentéstétel egységességét;

33.

kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül az eljárások minőségét, észszerűsítsék a környezetvédelmi engedélyezést; használják közösen az erőforrásokat a többi osztállyal, méretgazdaságosságot elérve vagy leküzdve azokat a környezetvédelmi problémákat, amelyek túlnyúlnak a közigazgatási határokon és hasznosítva az Unió közigazgatási minőséggel kapcsolatos eszköztárát (11);

34.

kéri az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy támogassák a helyi és regionális szakértők bevonását az IMPEL-hálózatba, valamint a majdani EIR szakértői értékelési eszközbe;

35.

arra kéri az Európai Bizottságot és különösen a tagállamokat, hogy az uniós iránymutatások, illetve az ezekhez kapcsolódó nemzeti iránymutatások kidolgozásába vonjanak be helyi és regionális szakértőket is, hogy az ilyen iránymutatások világosabbak, alkalmazásuk pedig rugalmasabb legyen;

36.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság elegendő költségvetést fordítson az új EIR szakértői értékelési eszközre. Az Európai Bizottságnak továbbá biztosítania kell azt, hogy az új eszköz kiegészítse az IMPEL által lebonyolított szakértői tevékenységeket, valamint a TAIEX REGIO PEER 2 PEER eszközének keretében az irányítóhatóságok által a környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatban folytatott információcserét;

37.

szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, a tagállamok támogatásával, használják fel az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) szerinti technikai segítségnyújtást a 11. tematikus célkitűzés keretében, hogy fokozzák környezetvédelmi osztályaik intézményi és közigazgatási kapacitását és az esb-alapokból kapott finanszírozás felhasználására való képességüket, különösen a nagyszabású környezetvédelmi infrastruktúrákra vonatkozóan (6. célkitűzés), továbbá ösztönzi őket arra, hogy környezetvédelmi igazgatásuk javításához is használják ki az EU strukturálisreform-támogató programját;

38.

támogatja azt az elképzelést, hogy további tagállamok hozzanak létre szakértői hálózatokat a kohéziós politika irányító hatóságaiból, amelyek a környezetvédelmi beruházások támogatására szolgálnak;

39.

kéri az Európai Uniót, hogy a következő többéves pénzügyi keretre készülve teljes mértékben tárja fel a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtására szolgáló uniós finanszírozás növelésének lehetőségeit, ideértve egy bizonyos százalék e célra történő elkülönítésének lehetőségét is;

40.

elismeri, hogy az is a környezetvédelmi jogszabályok nem megfelelő végrehajtásának alapvető oka, hogy más szakpolitikai területeken nem veszik kellően figyelembe a környezetvédelmi megfontolásokat, ezért emlékeztet arra, hogy a legfontosabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseket valamennyi uniós tevékenységbe be kell építeni;

41.

kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy biztosítsák a megfelelő koordinációt politikai és stratégiai szinten, helyi/regionális fenntartható fejlődési stratégiák elfogadásával és annak biztosításával, hogy a környezetvédelmi megfontolásokat már korai szakaszban integrálják területfejlesztésükbe a konfliktusok csökkentése érdekében. kéri továbbá a környezetvédelmi megfontolások megfelelő integrálásának biztosítását már korai szakaszban, SKV-k alkalmazásával;

42.

szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok támogassák az önkéntes ágazati megállapodásokat a fő ipari ágazatokkal, vagy a hatóságok és a társadalmi érdekcsoportok közötti „szerződéseket” azzal a céllal, hogy információkat nyújtsanak, azonosítsák a problémákat és megoldásokat találjanak;

43.

hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi politika számos területén az EU-nak határozottabb és hatékonyabb, forrásalapú politikákat kell követnie, enélkül ugyanis helyi és regionális szinten továbbra is lehetetlen lesz megfelelni a környezetminőségi normákra vonatkozó különféle uniós jogszabályoknak;

44.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban támogassák az illetékes helyi és regionális önkormányzatokat abban, hogy megfeleljenek ezeknek a normáknak és céloknak;

45.

kéri, hogy az Európai Bizottság működjön együtt az illetékes nemzeti hatóságokkal, a Régiók Európai Bizottságával, a Polgármesterek Szövetségével, a Polgármesterek Globális Éghajlat- és Energiaügyi Szövetségével és az ICLEI-vel (Local Governments for Sustainability, Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért) a helyileg és regionálisan meghatározott vállalások bevezetésére szolgáló koncepció és módszertan kidolgozása céljából, ezáltal hozzájárulva az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (COP21) keretében létrejött Párizsi Megállapodás értelmében elfogadott éghajlatváltozási célkitűzések eléréséhez. Az úttörő helyi és regionális önkormányzatokat eleinte önkéntes alapon, a működőképességről való meggyőződés alapján lenne célszerű bevonni;

46.

elismeri, hogy az adatok korlátozott elérhetősége még mindig végrehajtási problémákat okoz különböző kormányzati szinteken sok tagállamban, és a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepet játszhatnak az ismeretek és adatok gyűjtésében és a közvélemény tájékoztatásában, nagyobb tudatosságra ösztönözve a polgárokat;

47.

üdvözli, hogy az EIR-nek valós adatokon kellene alapulnia és ezek jobb felhasználását és kereszthivatkozását kellene eredményeznie, javítva az adatok hozzáférhetőségét nem utolsósorban a helyi és regionális önkormányzatok számára;

48.

ösztönzi a strukturált vita kialakítását a felelősségi körök és az erőforrások megfelelő elosztásáról a tagállamokban a települések, a régiók és a nemzeti szint között annak biztosítása érdekében, hogy a környezet állapotát leíró jelentések és mutatók következetesek, hatékonyak és megbízhatóak legyenek;

49.

szorgalmazza, hogy a tagállamok az illetékes helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve fejlesszék tovább a strukturált végrehajtási és információs keretrendszereket valamennyi fő uniós környezetvédelmi jogszabályra vonatkozóan;

50.

kéri, hogy az Európai Bizottság biztosítsa, hogy a tagállamok és azok helyi és regionális önkormányzatai megfelelően betartsák az információhoz való hozzáférésről szóló irányelvben foglalt minimumkövetelményeket;

51.

kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok aktív tájékoztatási politikát kövessenek. Ennek kétirányúnak kell lennie (magában kell foglalnia visszajelzési funkciókat is) és nagyobb mértékben a polgárokat középpontba állító információkat kell biztosítania, mint például az online térképalapú eszközök, alkalmazások és oktatási kampányok;

52.

támogatja a nem kormányzati szervezetek bevonását a környezetvédelmi információk gyűjtésébe és az állampolgárok körében történő terjesztésébe, valamint a „közösségi tudomány” felhasználását a környezetvédelmi adatok gyűjtése céljára;

53.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok támogassák a hatóságokat a környezetvédelmi nyomon követés és jelentéstétel javítását szolgáló elektronikus megoldások és e-kormányzati alkalmazások bevezetésében; például a 2016–2020-as e-kormányzati cselekvési terv, a LIFE program, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és a Horizont 2020 program révén, valamint annak kapcsán, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elindítja a Reportnet 2.0-t (12);

54.

kéri a környezetvédelmi adatok elektronikus megosztásának és az INSPIRE további fejlesztésének biztosítására vonatkozó erőfeszítések meghozatalát valamennyi szinten (13). A regionális és helyi önkormányzatoknak az INSPIRE folyamatban való részvételét is meg kell erősíteni;

55.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EIR-elemzés szerint a megfelelés nyomon követése és érvényre juttatása – a nem hatékony szankciókkal és együttműködéssel az ellenőrök és az ügyészek között – gyakran problémákat vet fel. A helyi és regionális önkormányzatok problémákkal szembesülhetnek a következetlen uniós rendelkezések értelmezése és átvétele során, amikor a megfelelés biztosításával kapcsolatos tevékenységeket végeznek. Sok helyi önkormányzat adminisztrációja túl kicsi ahhoz, hogy biztosítsa a környezetvédelmi jogszabályok szakszerű végrehajtását;

56.

kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy biztosítsák az illetékes hatóságok egyértelmű kijelölését, hatáskörökkel való felruházását és szakszerű működését; a hatékony koordinációt a nemzeti hatóságokkal (azaz a rendőrséggel, a vámhivatallal, az ügyészségi szolgálatokkal) és a közös regionális környezetvédelmi végrehajtó ügynökségek létrehozásának megvizsgálását abban az esetben, ha a saját vizsgálati hatáskörök korlátozottak;

57.

sürgeti a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy alkalmazzanak kockázatalapú megközelítést a megfelelésbiztosításhoz, a nyomon követés, a támogatás és a jogérvényesítés legjobb vegyítésével, és jobb prioritásokat meghatározva korlátozott erőforrásaik használata terén;

58.

kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, mivel közel vannak a vállalkozásokhoz és az állampolgárokhoz, hogy folytassanak a megfelelést támogató tevékenységeket, amelyek magukban foglalják a szabályozott üzleti közösségekkel, az érintett nem kormányzati szervezetekkel és az állampolgárokkal való együttműködést;

59.

kéri a tagállamokat, a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy következetesen járjanak el a gyors jogérvényesítés terén és fogadjanak el arányos és visszatartó erejű szankciókat az uniós környezetvédelmi jogszabályok megsértése tekintetében, valamint következetesen alkalmazzák a környezeti bűnözésről szóló 2008/99/EK irányelvet;

60.

sürgeti a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy kezeljék a korrupciót és biztosítsák az igazságszolgáltatási rendszerek megfelelő működését a környezetvédelem területén, tiszteletben tartva az uniós környezetvédelmi jogszabályok által az állampolgárok számára biztosított eljárási jogokat (14);

61.

támogatja a nemzeti és regionális hatóságok és a helyi önkormányzatok szövetségei valamennyi arra irányuló kezdeményezését, hogy bővítsék ismereteiket az európai hálózatok, mint például az IMPEL, az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózat és a rendőrök hálózata (EnviCrimeNet) által kidolgozott legjobb gyakorlatok megosztásával;

62.

sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is erősítsék az IMPEL szerepét és fejlesszék tovább a nemzeti IMPEL hálózatokat, amelyek bevonják a regionális és helyi önkormányzatok szakértőit a legjobb gyakorlatok megosztásába.