6.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/118

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 7., 8. és 9. cikkére,

—

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tádzsik Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséről szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2015. június 22-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló 2016. április 13-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) címzett, a Tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Pártjára (IRPT) vonatkozó tádzsikisztáni büntetőeljárásokról szóló 2016. február 18-i európai uniós nyilatkozatra,

—

tekintettel az EU közép-ázsiai különleges képviselője Tádzsikisztánba tett 2015. szeptember 18-i látogatásának következtetéseire,

—

tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a tádzsik legfelsőbb bíróság által az Iszlám Újjászületés Pártja helyettes vezetőire kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló 2016. június 3-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ különleges előadója tádzsikisztáni látogatása végén közzétett, a lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogról szóló 2016. március 9-i előzetes megjegyzéseire,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2016. május 6-i25. ülésszakán az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés Tádzsikisztánnak címzett ajánlásaira,

—

tekintettel az EU és Tádzsikisztán közötti éves emberi jogi párbeszédre,

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezés szabadságát, az egyének személyes, magán- és családi élethez, illetve egyenlőséghez való jogát, valamint tiltja az e jogok gyakorlása tekintetében alkalmazott diszkriminációt,

—

tekintettel a kínzás megelőzésével foglalkozó 2014. május 29–27-i regionális konferenciára, és a társadalomnak a kínzás megelőzésében betöltött szerepéről 2016. május 31–június 2. között tartott regionális konferenciára,

—

tekintettel a Bizottság kínzás elleni ajánlásainak végrehajtását célzó 2013. augusztusi tádzsikisztáni cselekvési tervre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az Európai Parlament 2009. szeptember 17-én hozzájárulását adta az Európai Közösség és a Tádzsik Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz (PEM); mivel a partnerségi és együttműködési megállapodást 2004-ben aláírták, és 2010. január 1-jén hatályba lépett; mivel különösen annak 2. cikke kimondja, hogy „a demokrácia elveinek, valamint az alapvető és az emberi jogoknak tiszteletben tartása […] vezérlik a Felek bel- és külpolitikáját, és e megállapodás lényegi elemét képezik”;

B.

mivel 1992 óta az EU és Tádzsikisztán közötti együttműködés köre számos különböző területre kiterjedt, többek között az emberi jogok és a demokrácia területére is, mely valamennyi partnerség alapját képezi;

C.

mivel az EU alapvető érdeke, hogy erősítse a közép-ázsiai régióval folytatott politikai, gazdasági és biztonsági, valamint a fenntartható fejlődést és a békét célzó együttműködést az EU és Tádzsikisztán közötti erős és nyitott, a jogállamiságra, demokráciára és az emberi jogokra épülő kapcsolat révén;

D.

mivel a közismert bolgár üzletember és ellenzéki személyiség, Abubakr Azizkhodzhaev 2016. február óta őrizetben van, miután komoly aggodalmának adott hangot a korrupt üzleti gyakorlatok miatt; mivel a tádzsik büntető törvénykönyv 189. cikke alapján nemzeti, faji, regionális vagy vallási alapú gyűlöletkeltéssel vádolják;

E.

mivel Tádzsikisztánban a politikai ellenzék tagjai rendszeres támadásoknak vannak kitéve; mivel 2015. szeptemberében betiltották a Tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Pártját (IRPT), miután kapcsolatba hozták az egy hónappal korábban Abdukhalim Nazarzoda ezredes által vezetett sikertelen puccskísérlettel, melyben az ezredes 37 támogatójával együtt életét vesztette; mivel a hatóságok immár mintegy 200 IRTP-tagot tartóztattak le;

F.

mivel a Legfelsőbb Bíróság 2016 februárjában megkezdte az IRTP politikai tanácsa 13 tagja, valamint további négy, a párthoz köthető személy ügyének tárgyalását, akiket a 2015 szeptemberében elkövetett támadásokban való állítólagos részvételük miatt „szélsőségesség” bűncselekményével vádolnak; mivel az IRTP számos tagját letartóztatták, és büntetőeljárás alá vonták, a tisztességes tárgyaláshoz való jog biztosítása nélkül; mivel Zaid Saidov üzletembert és jól ismert ellenzéki személyiséget 29 év börtönbüntetésre ítélték a 2013. novemberi elnökválasztáson való indulásához köthető büntetőeljárások során; mivel Umarali Kuvatovot 2015 márciusában Isztambulban meggyilkolták, egy másik aktivistát, Maksud Ibragimovot pedig Oroszországban megkéselték és elrabolták, majd visszaküldték Tádzsikisztánba, és ott 2015 júliusában 17 évbörtönbüntetésre ítélték;

G.

mivel a Legfelsőbb Bíróság 2016. június 2-án Dusanbéban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Mahmadali Hayit és Saidumar Hussainit, az IRPT helyettes vezetőit azzal a váddal, hogy ők álltak a 2015-ös puccskísérlet mögött; mivel az IRPT további 11 tagját börtönbüntetésre ítélték; mivel az IRPT vezetőjének, Muhiddin Kabirinak három hozzátartozóját bebörtönözték egy meg nem nevezett bűncselekmény bejelentésének elmulasztása miatt; mivel a bírósági eljárások nem voltak átláthatóak, és sértették a vádlottak tisztességes tárgyaláshoz való jogát;

H.

mivel több jogi szakembert, aki vállalkozott a Tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Pártjához tartozó alperes személyek jogi védelmére, halálosan megfenyegettek, illetve letartóztattak, fogva tartottak vagy börtönbe zártak; mivel Buzurgmehr Yorov, Nodira Dodajanova, Nuriddin Mahkamov, Shukhrat Kudratov, valamint Firuz és Daler Tabarov letartóztatása súlyos aggodalomra ad okot a jogi szakemberek függetlenségére vonatkozó nemzetközi normák betartását, a zárt tárgyalásokat és a jogi képviselethez való korlátozott hozzáférést illetően; mivel több újságírót is fogva tartottak, zaklattak és megfélemlítettek; mivel a véleménynyilvánítás szabadságát, a médiához való hozzáférést, valamint a politikai és ideológiai pluralizmust – többek között a vallás területén – Tádzsikisztán alkotmányával összhangban el kell ismerni;

I.

mivel a 2015. évi „Advokatura” törvény előírta az ügyvédi kamara tagjainak újraminősítését és számos korlátozást vezetett be arra vonatkozólag, hogy kik gyakorolhatnak jogi hivatást, ami adott esetben ütközéshez vezethet a jogi szakemberek függetlenségének elve tekintetében;

J.

mivel az egyesületekről szóló, 2015-ben hatályba lépett törvény közelmúltbeli módosításai akadályozzák a civil társadalmi szervezetek működését azzal, hogy kötelezik őket finanszírozási forrásaik közzétételére;

K.

mivel nyilatkozatában az Európai Parlament választási megfigyelő küldöttsége a 2015. március 2-i tádzsikisztáni parlamenti választások tekintetében jelentős hiányosságokra mutatott rá;

L.

mivel a sajtó, weboldalak, a közösségi média és az internetszolgáltatók Tádzsikisztánban korlátozó körülmények között működnek, és széles körben elterjedt az öncenzúra; mivel a kormány korlátozó jogszabályokkal és rendeletekkel él a média felhasználását illetően annak érdekében, hogy hátráltassa a független híradást, továbbá gyakran blokkolja az online médiafelületeket és a közösségi médiahálózatokat;

M.

mivel 2015 februárjában az ENSZ a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel foglalkozó különleges előadója tádzsikisztáni 2014. februári küldetése után tapasztalatairól szóló jelentésében aggodalmának adott hangot a kínzás, a rossz bánásmód és a bűncselekmények büntetlensége kapcsán;

N.

mivel a korrupciós index rangsorában Tádzsikisztán továbbra is aggasztóan elöl szerepel;

O.

mivel a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) fontos finanszírozási eszköz, melynek célja a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok támogatás az országban és a régióban;

P.

mivel Tádzsikisztánban 2016. május 22-én népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, amelynek eredményeképpen Emomali Rahmon jelenlegi tádzsik elnök korlátlan ideig indulhat az újraválasztásáért;

1.

kéri valamennyi politikai okból bebörtönzött személy, köztük Abubakr Azizkhodzhaev, Zaid Saidov, Maksud Ibragimov, továbbá Mahmadali Hayit és Saidumar Hussainiaz – az IRPT helyettes vezetői – és 11 másik IRPT-tag szabadon bocsátását;

2.

sürgeti a tádzsik hatóságokat, hogy semmisítsék meg az ítéleteket és helyezzék szabadlábra a jogi szakembereket és ügyvédeket, köztük Buzurgmehr Yorovot, Nodira Dodajanovát, Nuriddin Mahkamovot, Shukhrat Kudratovot, valamint Firuz és Daler Tabarovot;

3.

hangsúlyozza az EU és Tádzsikisztán közötti kapcsolatok, illetve az együttműködés minden területre kiterjedő erősítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy az EU-nak érdeke fűződik a Tádzsikisztánnal fenntartott kapcsolatok szilárdságához mind a politikai, mind a gazdasági együttműködés területén; hangsúlyozza, hogy az EU-val fenntartott politikai és gazdasági kapcsolatok szorosan összefonódnak az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával kapcsolatos értékek azonos megítélésével, ahogyan ez a partnerségi és együttműködési megállapodásban szerepel;

4.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy növekvő számban tartanak fogva és tartóztatnak le emberi jogokat védő jogi szakembereket, politikai ellenzékieket és ezek hozzátartozóit, korlátozzák a média szabadságát, az internetes és a mobil kommunikációt, továbbá akadályozzák a vallásgyakorlást;

5.

sürgeti a tádzsik hatóságokat, hogy a védőügyvédek és a politikai szereplők számára biztosítsanak tisztességes, nyílt és átlátható tárgyalásokat, e személyek jussanak érdemi védelemhez és eljárási garanciákhoz, összhangban Tádzsikisztán nemzetközi kötelezettségeivel, továbbá tegyék lehetővé, hogy nemzetközi szervezetek újra megvizsgálhassák az emberi jogok és az emberi méltóság megsértéseinek valamennyi bejelentett esetét; kéri, hogy valamennyi fogva tartott vagy bebörtönzött személy igénybe vehessen független jogi szolgáltatásokat, valamint élhessen azzal a jogával, hogy rendszeresen találkozhat családtagjaival; emlékeztet arra, hogy minden kiszabott büntetés esetében egyértelmű bizonyítékot kell bemutatni az alperes ellen emelt büntetőjogi vádak igazolása céljából;

6.

kéri a tádzsik kormányt, hogy tegye lehetővé, hogy az ellenzéki csoportok szabadon működjenek és gyakorolhassák a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a szólásszabadságot és a vallásszabadságot, összhangban a nemzetközi emberi jogi normákkal és Tádzsikisztán alkotmányával;

7.

hangsúlyozza, hogy a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni legitim küzdelem nem használható fel ürügyként az ellenzéki tevékenységek betiltásához, a szabad véleménynyilvánítás akadályozásához vagy a bírói kar függetlenségének korlátozásához; emlékeztet rá, hogy a tádzsik polgárok számára biztosítani kell az alapvető szabadságokat és tiszteletben kell tartani a jogállamiságot;

8.

kéri a tádzsik parlamentet, hogy a médiatörvényhez javasolt módosítások vizsgálatakor a médiaengedélyek kapcsán vegye figyelembe a független média és a civil társadalom álláspontját; felhívja a tádzsik hatóságokat, hogy hagyjanak fel az internetes híroldalak blokkolásával;

9.

felhívja a tádzsik hatóságokat arra, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, különös tekintettel az egyesületekről szóló törvényre, valamint az ügyvédi kamaráról és a jogi hivatás gyakorlásáról szóló törvényre; kéri a tádzsik kormányt, hogy biztosítsa, hogy valamennyi jogi szakember – beleértve az emberi jogi aktivistákat, az IPRT tagjait, a kínzások áldozatait és a szélsőségességgel vádolt személyeket védő ügyvédeket – szabadon, fenyegetéstől és zaklatástól való félelem nélkül végezhesse munkáját;

10.

üdvözli a tádzsik kormány által tett számos pozitív lépést, így a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményként való minősítésének megszüntetését 2012-ben, és kéri, hogy megfelelő módon hajtsák végre az ország büntető törvénykönyvét; üdvözli, hogy jogszabállyal módosították a büntető eljárási törvénykönyvet, valamint a gyanúsítottak, vádlottak és alperesek fogva tartására vonatkozó eljárásokról és feltételekről szóló törvényt, és felhívja a tádzsik hatóságokat annak biztosítására, hogy e jogszabályi rendelkezéseket késedelem nélkül hajtsák végre;

11.

üdvözli az EU és Tádzsikisztán közötti évenkénti emberi jogi párbeszédet, amelynek ezen állásfoglalás tartalmával is foglalkoznia kellene; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy hatékony és eredményorientált emberi jogi párbeszéd folyjon az EU és a tádzsik hatóságok között, mert az elősegíti az országban fennálló politikai helyzet enyhülését és az átfogó reformok elindítását;

12.

felhívja az EU-t és különösen az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy szorosan kísérjék figyelemmel a jogállamiság érvényesítését Tádzsikisztánban, főként az egyesülési jog és a politikai pártok alakításához fűződő jog érvényesülése tekintetében, annak érdekében, hogy a közelgő 2020. évi parlamenti választásokkal kapcsolatban felvessék a tádzsik hatóságoknak, hogy szükség esetén számíthatnak támogatásra, valamint hogy rendszeresen jelentést tegyenek az Európai Parlamentnek; felszólítja az dusanbei uniós küldöttséget, hogy továbbra is játsszon aktív szerepet;

13.

ösztönzi a tádzsik hatóságokat a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés megfelelő nyomon követésének és végrehajtásának biztosítására;

14.

mélységes aggodalmának ad hangot a kínzás elterjedt alkalmazása miatt, és sürgeti a tádzsik kormányt, hogy hajtsa végre a kínzás elleni bizottság által megfogalmazott ajánlások végrehajtására irányuló, 2013. augusztusi cselekvési tervét;

15.

tudomásul veszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának megfigyelő missziója által megfogalmazott következtetéseket a 2015. március 1-jei tádzsikisztáni parlamenti választások kapcsán, melyek megállapítják, hogy a választások „korlátozott politikai térben zajlottak és a jelöltek számára nem biztosítottak egyenlő feltételeket”, továbbá felhívja a tádzsik hatóságokat, hogy késedelem nélkül foglalkozzanak a következtetésekben rögzített valamennyi ajánlással;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, Tádzsikisztán kormányának és Emomali Rahmonnak, Tádzsikisztán elnökének.