EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016IP0275

Az Európai Parlament 2016. június 9-i állásfoglalása Tádzsikisztánról: a lelkiismereti foglyok helyzete (2016/2754(RSP))

HL C 86., 2018.3.6, p. 118–121 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

6.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/118


P8_TA(2016)0275

Tádzsikisztán: a lelkiismereti foglyok helyzete

Az Európai Parlament 2016. június 9-i állásfoglalása Tádzsikisztánról: a lelkiismereti foglyok helyzete (2016/2754(RSP))

(2018/C 086/17)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 7., 8. és 9. cikkére,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tádzsik Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás megkötéséről szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására (1),

tekintettel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról szóló 2011. december 15-i állásfoglalására (2),

tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2015. június 22-i tanácsi következtetésekre,

tekintettel az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiájának végrehajtásáról és felülvizsgálatáról szóló 2016. április 13-i állásfoglalására (3),

tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) címzett, a Tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Pártjára (IRPT) vonatkozó tádzsikisztáni büntetőeljárásokról szóló 2016. február 18-i európai uniós nyilatkozatra,

tekintettel az EU közép-ázsiai különleges képviselője Tádzsikisztánba tett 2015. szeptember 18-i látogatásának következtetéseire,

tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a tádzsik legfelsőbb bíróság által az Iszlám Újjászületés Pártja helyettes vezetőire kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló 2016. június 3-i nyilatkozatára,

tekintettel az ENSZ különleges előadója tádzsikisztáni látogatása végén közzétett, a lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogról szóló 2016. március 9-i előzetes megjegyzéseire,

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2016. május 6-i25. ülésszakán az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés Tádzsikisztánnak címzett ajánlásaira,

tekintettel az EU és Tádzsikisztán közötti éves emberi jogi párbeszédre,

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezés szabadságát, az egyének személyes, magán- és családi élethez, illetve egyenlőséghez való jogát, valamint tiltja az e jogok gyakorlása tekintetében alkalmazott diszkriminációt,

tekintettel a kínzás megelőzésével foglalkozó 2014. május 29–27-i regionális konferenciára, és a társadalomnak a kínzás megelőzésében betöltött szerepéről 2016. május 31–június 2. között tartott regionális konferenciára,

tekintettel a Bizottság kínzás elleni ajánlásainak végrehajtását célzó 2013. augusztusi tádzsikisztáni cselekvési tervre,

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az Európai Parlament 2009. szeptember 17-én hozzájárulását adta az Európai Közösség és a Tádzsik Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz (PEM); mivel a partnerségi és együttműködési megállapodást 2004-ben aláírták, és 2010. január 1-jén hatályba lépett; mivel különösen annak 2. cikke kimondja, hogy „a demokrácia elveinek, valamint az alapvető és az emberi jogoknak tiszteletben tartása […] vezérlik a Felek bel- és külpolitikáját, és e megállapodás lényegi elemét képezik”;

B.

mivel 1992 óta az EU és Tádzsikisztán közötti együttműködés köre számos különböző területre kiterjedt, többek között az emberi jogok és a demokrácia területére is, mely valamennyi partnerség alapját képezi;

C.

mivel az EU alapvető érdeke, hogy erősítse a közép-ázsiai régióval folytatott politikai, gazdasági és biztonsági, valamint a fenntartható fejlődést és a békét célzó együttműködést az EU és Tádzsikisztán közötti erős és nyitott, a jogállamiságra, demokráciára és az emberi jogokra épülő kapcsolat révén;

D.

mivel a közismert bolgár üzletember és ellenzéki személyiség, Abubakr Azizkhodzhaev 2016. február óta őrizetben van, miután komoly aggodalmának adott hangot a korrupt üzleti gyakorlatok miatt; mivel a tádzsik büntető törvénykönyv 189. cikke alapján nemzeti, faji, regionális vagy vallási alapú gyűlöletkeltéssel vádolják;

E.

mivel Tádzsikisztánban a politikai ellenzék tagjai rendszeres támadásoknak vannak kitéve; mivel 2015. szeptemberében betiltották a Tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Pártját (IRPT), miután kapcsolatba hozták az egy hónappal korábban Abdukhalim Nazarzoda ezredes által vezetett sikertelen puccskísérlettel, melyben az ezredes 37 támogatójával együtt életét vesztette; mivel a hatóságok immár mintegy 200 IRTP-tagot tartóztattak le;

F.

mivel a Legfelsőbb Bíróság 2016 februárjában megkezdte az IRTP politikai tanácsa 13 tagja, valamint további négy, a párthoz köthető személy ügyének tárgyalását, akiket a 2015 szeptemberében elkövetett támadásokban való állítólagos részvételük miatt „szélsőségesség” bűncselekményével vádolnak; mivel az IRTP számos tagját letartóztatták, és büntetőeljárás alá vonták, a tisztességes tárgyaláshoz való jog biztosítása nélkül; mivel Zaid Saidov üzletembert és jól ismert ellenzéki személyiséget 29 év börtönbüntetésre ítélték a 2013. novemberi elnökválasztáson való indulásához köthető büntetőeljárások során; mivel Umarali Kuvatovot 2015 márciusában Isztambulban meggyilkolták, egy másik aktivistát, Maksud Ibragimovot pedig Oroszországban megkéselték és elrabolták, majd visszaküldték Tádzsikisztánba, és ott 2015 júliusában 17 évbörtönbüntetésre ítélték;

G.

mivel a Legfelsőbb Bíróság 2016. június 2-án Dusanbéban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Mahmadali Hayit és Saidumar Hussainit, az IRPT helyettes vezetőit azzal a váddal, hogy ők álltak a 2015-ös puccskísérlet mögött; mivel az IRPT további 11 tagját börtönbüntetésre ítélték; mivel az IRPT vezetőjének, Muhiddin Kabirinak három hozzátartozóját bebörtönözték egy meg nem nevezett bűncselekmény bejelentésének elmulasztása miatt; mivel a bírósági eljárások nem voltak átláthatóak, és sértették a vádlottak tisztességes tárgyaláshoz való jogát;

H.

mivel több jogi szakembert, aki vállalkozott a Tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Pártjához tartozó alperes személyek jogi védelmére, halálosan megfenyegettek, illetve letartóztattak, fogva tartottak vagy börtönbe zártak; mivel Buzurgmehr Yorov, Nodira Dodajanova, Nuriddin Mahkamov, Shukhrat Kudratov, valamint Firuz és Daler Tabarov letartóztatása súlyos aggodalomra ad okot a jogi szakemberek függetlenségére vonatkozó nemzetközi normák betartását, a zárt tárgyalásokat és a jogi képviselethez való korlátozott hozzáférést illetően; mivel több újságírót is fogva tartottak, zaklattak és megfélemlítettek; mivel a véleménynyilvánítás szabadságát, a médiához való hozzáférést, valamint a politikai és ideológiai pluralizmust – többek között a vallás területén – Tádzsikisztán alkotmányával összhangban el kell ismerni;

I.

mivel a 2015. évi „Advokatura” törvény előírta az ügyvédi kamara tagjainak újraminősítését és számos korlátozást vezetett be arra vonatkozólag, hogy kik gyakorolhatnak jogi hivatást, ami adott esetben ütközéshez vezethet a jogi szakemberek függetlenségének elve tekintetében;

J.

mivel az egyesületekről szóló, 2015-ben hatályba lépett törvény közelmúltbeli módosításai akadályozzák a civil társadalmi szervezetek működését azzal, hogy kötelezik őket finanszírozási forrásaik közzétételére;

K.

mivel nyilatkozatában az Európai Parlament választási megfigyelő küldöttsége a 2015. március 2-i tádzsikisztáni parlamenti választások tekintetében jelentős hiányosságokra mutatott rá;

L.

mivel a sajtó, weboldalak, a közösségi média és az internetszolgáltatók Tádzsikisztánban korlátozó körülmények között működnek, és széles körben elterjedt az öncenzúra; mivel a kormány korlátozó jogszabályokkal és rendeletekkel él a média felhasználását illetően annak érdekében, hogy hátráltassa a független híradást, továbbá gyakran blokkolja az online médiafelületeket és a közösségi médiahálózatokat;

M.

mivel 2015 februárjában az ENSZ a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel foglalkozó különleges előadója tádzsikisztáni 2014. februári küldetése után tapasztalatairól szóló jelentésében aggodalmának adott hangot a kínzás, a rossz bánásmód és a bűncselekmények büntetlensége kapcsán;

N.

mivel a korrupciós index rangsorában Tádzsikisztán továbbra is aggasztóan elöl szerepel;

O.

mivel a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) fontos finanszírozási eszköz, melynek célja a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok támogatás az országban és a régióban;

P.

mivel Tádzsikisztánban 2016. május 22-én népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, amelynek eredményeképpen Emomali Rahmon jelenlegi tádzsik elnök korlátlan ideig indulhat az újraválasztásáért;

1.

kéri valamennyi politikai okból bebörtönzött személy, köztük Abubakr Azizkhodzhaev, Zaid Saidov, Maksud Ibragimov, továbbá Mahmadali Hayit és Saidumar Hussainiaz – az IRPT helyettes vezetői – és 11 másik IRPT-tag szabadon bocsátását;

2.

sürgeti a tádzsik hatóságokat, hogy semmisítsék meg az ítéleteket és helyezzék szabadlábra a jogi szakembereket és ügyvédeket, köztük Buzurgmehr Yorovot, Nodira Dodajanovát, Nuriddin Mahkamovot, Shukhrat Kudratovot, valamint Firuz és Daler Tabarovot;

3.

hangsúlyozza az EU és Tádzsikisztán közötti kapcsolatok, illetve az együttműködés minden területre kiterjedő erősítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy az EU-nak érdeke fűződik a Tádzsikisztánnal fenntartott kapcsolatok szilárdságához mind a politikai, mind a gazdasági együttműködés területén; hangsúlyozza, hogy az EU-val fenntartott politikai és gazdasági kapcsolatok szorosan összefonódnak az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával kapcsolatos értékek azonos megítélésével, ahogyan ez a partnerségi és együttműködési megállapodásban szerepel;

4.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy növekvő számban tartanak fogva és tartóztatnak le emberi jogokat védő jogi szakembereket, politikai ellenzékieket és ezek hozzátartozóit, korlátozzák a média szabadságát, az internetes és a mobil kommunikációt, továbbá akadályozzák a vallásgyakorlást;

5.

sürgeti a tádzsik hatóságokat, hogy a védőügyvédek és a politikai szereplők számára biztosítsanak tisztességes, nyílt és átlátható tárgyalásokat, e személyek jussanak érdemi védelemhez és eljárási garanciákhoz, összhangban Tádzsikisztán nemzetközi kötelezettségeivel, továbbá tegyék lehetővé, hogy nemzetközi szervezetek újra megvizsgálhassák az emberi jogok és az emberi méltóság megsértéseinek valamennyi bejelentett esetét; kéri, hogy valamennyi fogva tartott vagy bebörtönzött személy igénybe vehessen független jogi szolgáltatásokat, valamint élhessen azzal a jogával, hogy rendszeresen találkozhat családtagjaival; emlékeztet arra, hogy minden kiszabott büntetés esetében egyértelmű bizonyítékot kell bemutatni az alperes ellen emelt büntetőjogi vádak igazolása céljából;

6.

kéri a tádzsik kormányt, hogy tegye lehetővé, hogy az ellenzéki csoportok szabadon működjenek és gyakorolhassák a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a szólásszabadságot és a vallásszabadságot, összhangban a nemzetközi emberi jogi normákkal és Tádzsikisztán alkotmányával;

7.

hangsúlyozza, hogy a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni legitim küzdelem nem használható fel ürügyként az ellenzéki tevékenységek betiltásához, a szabad véleménynyilvánítás akadályozásához vagy a bírói kar függetlenségének korlátozásához; emlékeztet rá, hogy a tádzsik polgárok számára biztosítani kell az alapvető szabadságokat és tiszteletben kell tartani a jogállamiságot;

8.

kéri a tádzsik parlamentet, hogy a médiatörvényhez javasolt módosítások vizsgálatakor a médiaengedélyek kapcsán vegye figyelembe a független média és a civil társadalom álláspontját; felhívja a tádzsik hatóságokat, hogy hagyjanak fel az internetes híroldalak blokkolásával;

9.

felhívja a tádzsik hatóságokat arra, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, különös tekintettel az egyesületekről szóló törvényre, valamint az ügyvédi kamaráról és a jogi hivatás gyakorlásáról szóló törvényre; kéri a tádzsik kormányt, hogy biztosítsa, hogy valamennyi jogi szakember – beleértve az emberi jogi aktivistákat, az IPRT tagjait, a kínzások áldozatait és a szélsőségességgel vádolt személyeket védő ügyvédeket – szabadon, fenyegetéstől és zaklatástól való félelem nélkül végezhesse munkáját;

10.

üdvözli a tádzsik kormány által tett számos pozitív lépést, így a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményként való minősítésének megszüntetését 2012-ben, és kéri, hogy megfelelő módon hajtsák végre az ország büntető törvénykönyvét; üdvözli, hogy jogszabállyal módosították a büntető eljárási törvénykönyvet, valamint a gyanúsítottak, vádlottak és alperesek fogva tartására vonatkozó eljárásokról és feltételekről szóló törvényt, és felhívja a tádzsik hatóságokat annak biztosítására, hogy e jogszabályi rendelkezéseket késedelem nélkül hajtsák végre;

11.

üdvözli az EU és Tádzsikisztán közötti évenkénti emberi jogi párbeszédet, amelynek ezen állásfoglalás tartalmával is foglalkoznia kellene; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy hatékony és eredményorientált emberi jogi párbeszéd folyjon az EU és a tádzsik hatóságok között, mert az elősegíti az országban fennálló politikai helyzet enyhülését és az átfogó reformok elindítását;

12.

felhívja az EU-t és különösen az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy szorosan kísérjék figyelemmel a jogállamiság érvényesítését Tádzsikisztánban, főként az egyesülési jog és a politikai pártok alakításához fűződő jog érvényesülése tekintetében, annak érdekében, hogy a közelgő 2020. évi parlamenti választásokkal kapcsolatban felvessék a tádzsik hatóságoknak, hogy szükség esetén számíthatnak támogatásra, valamint hogy rendszeresen jelentést tegyenek az Európai Parlamentnek; felszólítja az dusanbei uniós küldöttséget, hogy továbbra is játsszon aktív szerepet;

13.

ösztönzi a tádzsik hatóságokat a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés megfelelő nyomon követésének és végrehajtásának biztosítására;

14.

mélységes aggodalmának ad hangot a kínzás elterjedt alkalmazása miatt, és sürgeti a tádzsik kormányt, hogy hajtsa végre a kínzás elleni bizottság által megfogalmazott ajánlások végrehajtására irányuló, 2013. augusztusi cselekvési tervét;

15.

tudomásul veszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának megfigyelő missziója által megfogalmazott következtetéseket a 2015. március 1-jei tádzsikisztáni parlamenti választások kapcsán, melyek megállapítják, hogy a választások „korlátozott politikai térben zajlottak és a jelöltek számára nem biztosítottak egyenlő feltételeket”, továbbá felhívja a tádzsik hatóságokat, hogy késedelem nélkül foglalkozzanak a következtetésekben rögzített valamennyi ajánlással;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, Tádzsikisztán kormányának és Emomali Rahmonnak, Tádzsikisztán elnökének.


(1)  HL C 224. E, 2010.8.19., 12. o.

(2)  HL C 168. E, 2013.6.14., 91. o.

(3)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0121.


Top