6.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 86/72

—

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05431/2015),

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás tervezetére (15616/2010),

—

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével, 209. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0061/2015),

—

tekintettel a határozat tervezetéről szóló, 2016. június 8-i jogalkotási állásfoglalására (1),

—

tekintettel a Fülöp-szigeteki Köztársaság és az EU közötti (az Európai Gazdasági Közösség (EGK) során fennálló) diplomáciai kapcsolatokra, amelyek a Fülöp-szigeteki Köztársaság az EGK-hoz menesztett nagykövetének 1964. május 12-i kinevezésével kezdődtek,

—

tekintettel az EK–Fülöp-szigeteki Köztársaság fejlesztési együttműködési keretmegállapodásra, amely 1985. június 1-jén lépett hatályba,

—

tekintettel az Európai Unió a Fülöp-szigeteki Köztársasággal kapcsolatos 2014–2020-as többéves indikatív programjára,

—

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai – közötti együttműködési megállapodás megkötéséről szóló, 1440/80/EGK (1980. május 30.) tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló 2015. május 18-i, „Az EU és az ASEAN: stratégiai célú partnerség” című Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös közleményére,

—

tekintettel a 2014. október 16–17-én Milánóban tartott 10. ASEM-csúcstalálkozóra,

—

tekintettel az Európai Parlament és a Fülöp-szigeteki Köztársaság parlamentje közötti, 2013. februári parlamentközi találkozóra,

—

tekintettel az ASEAN–EU közös együttműködési bizottság 23., 2016. február 4-i jakartai ülésére,

—

tekintettel a Fülöp-szigetekről szóló közelmúltbeli állásfoglalásaira, és különösen a Fülöp-szigeteken a büntetlenség eseteiről szóló 2012. június 14-i állásfoglalására (3), a Fülöp-szigetekről szóló (a Maguindano tartományában lezajlott 2009. november 23-i öldökléseket követően kiadott) 2010. január 21-i állásfoglalására (4), valamint a Fülöp-szigetekről (és a kormányzati erők és a Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) közötti villongásokról) szóló 2009. március 12-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel arra, hogy a Fülöp-szigetek a bangkoki nyilatkozat 1967. augusztus 8-i aláírásával a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) alapító tagja,

—

tekintettel a malajziai Kuala Lumpurban 2015. november 18. és 22. között megrendezett 27. ASEAN-csúcstalálkozóra,

—

tekintettel a 2015. május 29–31-én Szingapúrban megrendezett 14. ázsiai biztonsági csúcstalálkozóra (IISS Shangri-La Dialogue),

—

tekintettel Hilal Elver, az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó 2015. december 29-i jelentésére (A/HRC/31/51/Add.1), Joy Ngosi Ezeilo, az emberkereskedelem kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó 2013. április 19-i jelentésére (A/HRC/23/48/Add.3), valamint Philip Alston, a bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2009. április 29-i jelentésére (A/HRC/11/2/Add.8),

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2012. májusi második időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére, amelyben a Fülöp-szigetek a 88 ajánlásból 66-ot elfogadott,

—

tekintettel a Fülöp-szigetek 2011 és 2016 közötti időszakra szóló élelmezési cselekvési tervére és az éhínség enyhítésére irányuló gyorsított programra, valamint az 1988. évi átfogó mezőgazdasági reformtervre és az 1998. évi halászati törvénykönyvre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0143/2016),

A.

mivel a nemzetközi és nemzeti emberi jogi jogszabályok tekintetében a Fülöp-szigetek követendő példaként szolgál a régió más országai számára, miután a kilenc jelentős emberi jogi egyezmény közül a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló egyezmény kivételével nyolcat ratifikált, emellett 2011-ben ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát;

B.

mivel a Fülöp-szigeteki kormány 2014 márciusában megállapodott a Moro Iszlám Felszabadítási Fronttal (MILF) a mindanaói békefolyamatban, amelynek értelmében létrejön a bangsamorói autonóm régió a muzulmánok által lakott déli területen, azonban a békefolyamatot ellenző egyéb militáns csoportok ebben a megállapodásban nem vettek részt; mivel ugyanakkor a Fülöp-szigeteki parlament 2016 februárjában nem fogadta el Bangsamoro alaptörvényét, és ezáltal nem zárta le sikeresen a béketárgyalásokat;

C.

mivel az Egyesült Államok hadserege kiképzést nyújtott a Fülöp-szigeteknek a felkelések elleni küzdelem, a terrorizmus elleni küzdelem és a hírszerzés terén annak érdekében, hogy fel tudjon lépni a délkelet-ázsiai regionális és az al-Kaidához és az ISIS-hez hasonló nemzetközi terrorista csoportokhoz potenciálisan köthető milíciákkal szemben;

D.

mivel a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok 2015 áprilisában aláírta a megerősített védelmi együttműködési megállapodást (EDCA);

E.

mivel Japán és a Fülöp-szigetek 2015 januárjában egyetértési nyilatkozatot írt alá a védelmi együttműködésről és cseréről;

F.

mivel a Kína és a Fülöp-szigetek közötti kapcsolatok a kínai segítségnyújtás kapcsán felhozott 2008. évi korrupciós vádak, és ami ennél is fontosabb, Kína a Dél-kínai-tenger területeit érintő egyre agresszívabb követelései óta fokozatosan romlanak;

G.

mivel a Fülöp-szigetek 2013 januárjában választottbírósági ügyet indított az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének (UNCLOS) Nemzetközi Választottbíróságánál, kérve az UNCLOS értelmében fennálló tengeri jogosultságainak egyértelműsítését, valamint annak tisztázását, hogy érvényesek-e Kínának a Dél-kínai-tenger jelentős része feletti, kilencpontos határvonal szerinti követelései;

H.

mivel a Fülöp-szigetek bejelentette, hogy új haditengerészeti és légitámaszpontokat létesít a Dél-kínai-tengerhez való széles körű hozzáférés érdekében, és e létesítményekhez hozzáférést engedélyez az Egyesült Államok, Japán és Vietnam hajói számára;

I.

mivel az EU 2014 decemberében GSP+ státusz adott a Fülöp-szigeteknek, és ezzel ő lett az első olyan ASEAN-ország, amely kereskedelmi preferenciában részesült; mivel ez lehetővé teszi a Fülöp-szigetek számára, hogy összes termékének 66 százalékát vámmentesen exportálja az Unióba, ideértve a feldolgozott gyümölcsöt, a kókuszolajat, a lábbeliket, a halat és a textilféléket;

J.

mivel a Fülöp-szigetek több ezer szigetből áll, ami a belső összeköttetés, az infrastruktúra és a kereskedelem szempontjából kihívást jelent;

K.

mivel az EU a Fülöp-szigetek kiemelkedő külföldi befektetője és kereskedelmi partnere;

L.

mivel az EU a Fülöp-szigetek negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és negyedik legnagyobb exportpiaca, amely a teljes Fülöp-szigeteki export 11,56 százalékát adja;

M.

mivel a Fülöp-szigetek nemrégiben kinyilvánította a Csendes-óceáni Partnerséghez való csatlakozási szándékát, és jelenleg konzultációt folytat az Egyesült Államokkal a megállapodáshoz való csatlakozásáról;

N.

mivel a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU több mint kétszeresére növelte a Fülöp-szigeteknek nyújtott fejlesztési együttműködési pénzügyi támogatást, továbbá jelentős humanitárius és vészhelyzeti segítséget nyújtott a trópusi viharok áldozatai számára;

O.

mivel a Fülöp-szigetek az a fejlődő ország, amelyik a harmadik legjobban ki van téve az éghajlatváltozásnak, amely hátrányosan fogja érinteni mezőgazdasági és tengeri erőforrásait;

P.

mivel a becslések szerint 6 000 emberéletet követelő Haiyan tájfun 2013-as pusztítása továbbra is negatívan hat a gazdaságra, és jelentős mértékben súlyosbította az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, emellett az ENSZ becslései szerint további egymillió embert döntött szegénységbe;

1.

üdvözli a Fülöp-szigetekkel kötött partnerségi és együttműködési keretmegállapodást;

2.

úgy véli, hogy a szegénység csökkentése, a társadalmi befogadás, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, a béke, a megbékélés, a biztonság, valamint az igazságszolgáltatás reformjának előmozdítása, továbbá a katasztrófákra való felkészülés, a segélyezés és helyreállítás, valamint az éghajlatváltozás kezelésére irányuló hatékony politikák végrehajtása terén az EU-nak továbbra is pénzügyi segítséget és kapacitásépítési támogatást kell nyújtania a Fülöp-szigetek részére;

3.

ösztönzi a Fülöp-szigetek kormányát, hogy továbbra is segítse elő a korrupció felszámolására és az emberi jogok előmozdítására irányuló lépéseket;

4.

üdvözli, hogy a Fülöp-szigetek 2001 óta részt vesz a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi koalícióban; aggodalmának ad hangot ugyanakkor amiatt, hogy a jelentések szerint a Fülöp-szigeteki katonaság továbbra is súlyos emberi jogi jogsértéseket követ el a felkelésellenes intézkedések során, különös tekintettel a paramilitáris egységekre;

5.

emlékeztet arra, hogy az Abu Szajjaf csoportot vádolják a legkegyetlenebb Fülöp-szigeteki terrorcselekmények, köztük véres bombamerényletek elkövetésével, amelyek egyike 2004-ben több mint 100 halálos áldozatot szedett egy manilai kompon;

6.

hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb az amiatti aggodalom, hogy a délkelet-ázsiai kötődő csoportok teljesen az ISIS befolyása alá kerülnek, mivel az a helyi nyelveken terjeszti propagandáját, és mivel a régió néhány szélsőséges eleme már elkötelezte magát mellette;

7.

értékeli a Fülöp-szigeteki kormány kötelezettségvállalásait, és hangsúlyozza a mindanaói békefolyamat lehető legátfogóbb voltának fontosságát; tudomásul veszi, hogy nemzetközi kapcsolattartó csoport jelentősen hozzájárult a mindanaói megállapodás létrejöttéhez; mélységesen sajnálja, hogy a Fülöp-szigeteki kongresszus nem fogadta el a mindanaói békemegállapodást; felhív a béketárgyalások folytatására és Bangsamoro alaptörvényének elfogadására;

8.

elítéli a szeparatista lázadók által Mindanao szigetén 2015. december 24-én keresztény földművesek körében végrehajtott mészárlást; üdvözli a Fülöp-szigeteki PeaceTech nem kormányzati szervezet kezdeményezését, amelynek keretében a Skype alkalmazás segítségével keresztény és muszlim diákokat hoznak kapcsolatba egymással, elősegítve a két közösség közötti kapcsolattartást;

9.

felhívja a Fülöp-szigeteki kormányt az emberkereskedelemmel kapcsolatos szisztematikus adatgyűjtésre irányuló kapacitások kiépítésére, és felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassák a kormány és különösen az Emberkereskedelem Elleni Ügynökségközi Tanács (IACAT) arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az áldozatok jobb támogatást és segítséget kapjanak, hatékony bűnüldözési intézkedések kerüljenek bevezetésre, valamint megfelelőbb legális módjai legyenek a munkavállalási célú migrációnak, és a Fülöp-szigeteki migránsok tisztességes bánásmódban részesüljenek a harmadik országokban;

10.

felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy cseréljenek hírszerzési információkat a Fülöp-szigetekkel, valamint működjenek együtt és támogassák a kormányt a terrorizmus és a szélsőségesség elleni nemzetközi küzdelemre irányuló kapacitásépítési erőfeszítéseiben, tiszteletben tartva az alapvető jogokat és a jogállamiságot;

11.

megjegyzi, hogy a Fülöp-szigetek a Dél-kínai-tenger fontosabb nemzetközi hajózási és légi közlekedési útvonalai mentén, stratégiai pozícióban helyezkedik el;

12.

emlékeztet arra, hogy komolyan aggasztják a Dél-kínai-tenger térségét jellemző feszültségek; sajnálatosnak tartja, hogy a 2002-es magatartási nyilatkozat ellenére számos fél területeket követel magának a vitatott térségben; különösen aggódik Kína jelenlegi intenzív tevékenysége miatt, amely katonai létesítmények, kikötők és legalább egy leszállópálya építésére is kiterjed; a vitatott területben érdekelt összes felet sürgeti, hogy tartózkodjanak az egyoldalú és provokatív lépésektől, és hogy a vitákat békés úton, a nemzetközi joggal, és különösen az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban, pártatlan nemzetközi közvetítés és választottbírósági eljárás segítségével rendezzék; felszólítja a feleket, hogy ismerjék el az UNCLOS és a választottbíróság joghatóságát, és felhív az UNCLOS esetleges határozatának tiszteletben tartására; támogat minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a Dél-kínai-tenger „a béke és az együttműködés tengerévé” váljon; támogatja továbbá a felek arra irányuló erőfeszítését, hogy megállapodjanak egy magatartási kódexről a kérdéses tengeri területek békés kiaknázása céljából, biztonságos kereskedelmi útvonalak meghatározására is kiterjedően, és ösztönzi a bizalom kiépítésére szolgáló intézkedések meghozatalát; úgy véli, hogy az EU-nak ki kellene használnia a két- és többoldalú együttműködés lehetőségeit annak érdekében, hogy hatékonyan hozzájáruljon a térség biztonságához;

13.

üdvözli a Fülöp-szigetek és Indonézia között létrejött megállapodást, amely 2014 májusában tisztázta Mindanao és a Celebesz-tenger átfedésben lévő tengeri határvonalait;

14.

felhívja a Fülöp-szigeteket mint azon országok egyikét, akiknek az EU GSP+ státuszt adott, hogy biztosítsa az emberi és munkajogokra, valamint a környezetvédelemre és a jó kormányzásra vonatkozó, a 978/2012/EU rendelet VIII. mellékletében felsorolt összes alapvető nemzetközi egyezmény tényleges végrehajtását; nagyra értékeli, hogy a Fülöp-szigetek megerősítette emberi jogi jogszabályait; ösztönzi a Fülöp-szigeteket, hogy továbbra is segítse elő a korrupció felszámolására és az emberi jogok előmozdítására irányuló lépéseket, köztük a nemzeti emberi jogi cselekvési terv közzétételét; különös aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a bányászat és az erdőirtás hatásai ellen az ősi földjeik védelmében békésen kampányoló aktivisták megtorlással szembesültek; emlékeztet, hogy a GSP+ keretében a kedvezményezetteknek bizonyítaniuk kell, hogy eleget tesznek az emberi jogi, munkaügyi, környezetvédelmi és kormányzási normákkal kapcsolatos kötelezettségeiknek;

15.

nyugtázza a GSP+ Fülöp-szigetekre vonatkozó országértékelését, különös tekintettel az uniós GSP+ szempontjából fontos hét emberi jogi ENSZ-egyezmény mindegyikének ratifikálására; rámutat, hogy további lépéseket kell tenni a végrehajtás érdekében; elismeri a kormány által tett lépéseket és az eddigi előrelépést;

16.

ösztönzi a Fülöp-szigeteket, hogy munkálkodjon a befektetési – és azon belül a közvetlen külföldi befektetési – környezet további javításán azáltal, hogy az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtásával növeli az átláthatóságot és a felelősségteljes kormányzást, valamint hogy – ahol lehet, a köz- és magánszféra partnerségein keresztül – fejleszti az infrastruktúrákat; aggodalmának ad hangot az éghajlatváltozás Fülöp-szigeteket érintő hatásai miatt;

17.

ösztönzi a kormányt, hogy a szigetcsoport szigetei közötti kulturális és kereskedelmi kapcsolatok megkönnyítése érdekében ruházzon be az új technológiákba és az internetbe;

18.

támogatja a Fülöp-szigetekkel kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére irányuló 2015. december 22-i megállapodást; helyénvalónak tartaná, ha a Bizottságot és a Fülöp-szigeteki hatóságok gondoskodnának a magas szintű emberi jogi, munkaügyi és környezetvédelmi normákról; hangsúlyozza, hogy e szabadkereskedelmi megállapodásnak egy párhuzamosan futó régióközi EU–ASEAN kereskedelmi és beruházási megállapodás építőköveként kell szolgálnia;

19.

rámutat, hogy az EU-ban 800 000 Fülöp-szigeteki állampolgár él, és hogy az EU-ban nyilvántartott hajókon dolgozó Fülöp-szigeteki tengerészek évente 3 milliárd eurót utalnak haza a Fülöp-szigetekre; úgy véli, hogy hallgatói, oktatói, tudományos kutatói és kulturális csereprogramok révén az EU-nak tovább kellene fejlesztenie a személyes kapcsolatfelvételt;

20.

mivel az európai kikötőkbe befutó, nem uniós lobogó alatt közlekedő hajók jelentős részének legénysége többségében Fülöp-szigeteki, és tekintettel arra, hogy e tengerészek közül sokan nehéz és embertelen körülmények között dolgoznak, kéri a tagállamokat, hogy ne engedélyezzék azon hajók európai kikötőkben való fogadását, amelyek fedélzeti munkakörülményei szembemennek az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített munkaügyi jogokkal és elvekkel; felszólítja továbbá a nem uniós lobogó alatt közlekedő hajókat, hogy biztosítsák legénységük számára a nemzetközi jogszabályok, valamint az ILO és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet előírásai szerinti munkakörülményeket;

21.

rendszeres kapcsolattartást szorgalmaz az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Parlament között annak érdekében, hogy a Parlament nyomon tudja követni a keretmegállapodás végrehajtását és célkitűzéseinek megvalósítását;

22.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Fülöp-szigeteki Köztársaság kormányának és parlamentjének.