31.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 173/29

Előadó:

Krister ANDERSSON

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusok javítására irányuló tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatát.

1.2.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a kettős adóztatás az egységes piacon felmerülő egyik legnagyobb adózási akadály. Sürgősen szükség van olyan mechanizmusokra, amelyek biztosítják, hogy a tagállamok között felmerülő kettős adóztatási problémák gyorsabban és határozottabban megoldhatók legyenek.

1.3.

Az EGSZB elismeri, hogy a kettős adóztatás megszüntetése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az adózás területén egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre. Úgy véli, hogy az Európai Uniónak pozitív, előretekintő közös keretre van szüksége a társasági adózás terén.

1.4.

Az EGSZB örömmel nyugtázza, hogy a javasolt irányelv célzott végrehajtási blokkokat vezet be az uniós választott bírósági egyezményben azonosított legfontosabb hiányosságok kezelése érdekében (1).

1.5.

Az EGSZB kifejezetten üdvözli, hogy olyan esetekben, amikor a tagállamok nem kezdik meg automatikusan a vitarendezési eljárást, az adózó a nemzeti bírósághoz fordulhat, hogy az tegye meg a szükséges lépéseket egy választott bírósági bizottság felállítása érdekében, amely meghatározott időtartamon belül végleges, kötelező erejű határozatot hoz az ügyre vonatkozóan.

1.6.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az országok teljesítményének nyomon követését kiterjessze a határokon átnyúló helyzetekben adódó valamennyi kettős adóztatással kapcsolatos jogvitára, hogy éves szinten értékelje, hogy az irányelv célkitűzései teljesültek-e.

1.7.

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy a tagállamok számára kellő rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy eseti alapon kétoldalú alternatív vitarendezési mechanizmusokról állapodjanak meg. Ez elősegíti az olyan többoldalú helyzetek megoldását, ahol a szóban forgó vita rendezése nemcsak uniós szinten, hanem harmadik országok tekintetében, kétoldalú szerződések révén is szükséges.

1.8.

Az EGSZB helyesli azt a rendelkezést, amelynek értelmében az illetékes hatóságok közzétehetik a végleges határozatot, amennyiben ehhez valamennyi érintett adózó hozzájárul.

1.9.

Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy ezt a javaslatot sürgősen meg kell valósítani. A kettős vagy többszörös adóztatás esetei egyre gyakoribbak és jelentősebbek. Késlekedésnek helye nincs.

2.1.

Az egyik fő probléma, amellyel a határokon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozásoknak szembe kell nézniük, az a kettős adóztatás. Léteznek már olyan mechanizmusok, amelyek a kettős adóztatással kapcsolatos vitarendezéssel foglalkoznak. Ezek a kölcsönös egyeztetési eljárások, melyek a tagállamok által megkötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben, valamint a kapcsolt vállalkozások nyereségének kiigazítása tekintetében a kettős adóztatás megszüntetéséről szóló uniós választott bírósági egyezményben előírásra kerültek.

2.2.

Bár a meglévő mechanizmusok számos esetben jól működnek, szükség van működésük további javítására az adózóknak e mechanizmusokhoz való hozzáférése, a lefedettség, az időszerűség és az eredményesség tekintetében. Ezenfelül a vitarendezés hagyományos módszerei már nem teljesen illeszkednek a jelenlegi globális adózási környezet komplexitásához és kockázataihoz.

2.3.

A javasolt irányelv a vállalkozási tevékenységre és a vállalatokra, valamint a kettős adóztatás eseteiben leginkább érdekelt felekre összpontosít. Ennek során épít a meglévő uniós választott bírósági egyezményre, amely már jelenleg is előír egy kötelező érvényű választott bírósági eljárást, de kiterjeszti annak hatályát azokra a területekre is, amelyekre jelenleg nem terjed ki, valamint célzott végrehajtási blokkokkal egészíti ki az ezen mechanizmus végrehajtása és hatékonysága tekintetében azonosított legfontosabb hiányosságok kezelése érdekében. Ennek következtében az Unión belüli, határokon átnyúló tranzakciókra vonatkozó és a vállalkozások nyereségét érintő kettős adóztatási viták mind a javaslat hatálya alá tartoznak.

2.4.

A javaslat kifejezett eredménykötelezettséget és egyértelműen meghatározott határidőt is bevezet a tagállamok számára. Kizárásra kerülnek az olyan helyzetek, amelyekre a kettős nem adóztatás jellemző, illetőleg a csalás, szándékos mulasztás vagy súlyos gondatlanság esetei.

2.5.

Az irányelv lehetővé tesz egy, az adózó panasza alapján kezdeményezett kölcsönös egyeztetési eljárást (MAP), amelynek értelmében a tagállamoknak két éven belül szabadon együtt kell működniük és megállapodásra kell jutniuk.

2.6.

A kezdeti kölcsönös egyeztetési eljárási szakasz kiegészül egy választott bírósági eljárással, amely előírja a jogvita választott bíróság útján, tizenöt hónapos határidőn belül történő megoldását, amennyiben a tagállamok nem jutottak megállapodásra a kezdeti békés rendezési szakasz folyamán. Ez a választott bírósági eljárás kötelező, és automatikusan megkezdődik. Az eljárás végén az érintett tagállamok illetékes hatóságai végleges, kötelező erejű határozatot bocsátanak ki.

2.7.

A javasolt irányelv egyik célkitűzése a fokozott átláthatóság. Az illetékes hatóságok közzéteszik a végleges választott bírósági határozatot és a részletesebb információkat, feltéve, hogy ebbe az adózó beleegyezik. Az adózó hozzájárulásának hiányában az illetékes hatóságok csak a határozat kivonatát teszik közzé.

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusok javítására irányuló tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatát, mely a társasági adóról szóló csomag részét képezi. Sürgősen szükség van olyan mechanizmusokra, amelyek biztosítják, hogy a tagállamok között felmerülő kettős adóztatási problémák gyorsabban és határozottabban megoldhatók legyenek.

3.2.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon kijelentésével, hogy Európának olyan adórendszerre van szüksége, amely megfelel a belső piac igényeinek és támogatja a gazdasági növekedést és a versenyképességet, vonzza a befektetéseket, hozzájárul a munkahelyteremtéshez, előmozdítja az innovációt és megerősíti az európai szociális modellt. Az adózásnak stabil bevételeket kell biztosítania a közberuházásokhoz és a növekedést ösztönző politikákhoz. Biztosítania kell, hogy a vállalkozások határokon átnyúló tevékenységük során egyenlő versenyfeltételekkel, jogbiztonsággal és minimális akadállyal számolhassanak.

3.3.

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság azon aggályát, hogy a tagállamok közötti arra vonatkozó nézeteltérések, hogy melyikőjük jogosult megadóztatni bizonyos nyereségeket, gyakran ahhoz vezetnek, hogy a vállalatok jövedelmét kétszer vagy többször terhelik adóval. A legfrissebb európai bizottsági adatok arra utalnak, hogy jelenleg körülbelül 900, 10,5 milliárd EUR összegű kettős adóztatással kapcsolatos ügy van folyamatban az Unióban.

3.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság lépéseket tesz annak biztosítására, hogy az EU-ban működő valamennyi vállalkozás ott fizesse meg az adót, ahol a nyereség és érték keletkezik, és helyénvaló, hogy ugyanazon nyereség után ne kelljen két vagy több helyen adózniuk. Ez az elv alapvető a méltányos és hatékony adózás szempontjából. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az egységes piacon felmerülő egyik legnagyobb adózási akadály a kettős adóztatás.

3.5.

Az EGSZB kifejezetten üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a kettős adóztatás problémáját az Európai Unióban összehangolt módon kezelje. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítéséhez kedvező adózási feltételeket kell teremteni a vállalkozások számára a megfelelési költségek és adminisztratív terhek csökkentése és az adózási biztonság biztosítása révén. Az adózás biztonságának a beruházások és a növekedés ösztönzésében játszott fontos szerepét nemrégiben a G20-ak vezetői is elismerték, és új globális súlyponttá vált. A tagállamoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a szükséges reformok megvalósítása és a vállalkozások számára stabil, egyértelmű és kiszámítható adózási feltételek megteremtése között.

3.6.

Az EGSZB elismeri, hogy a kettős adóztatás megszüntetése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az adózás területén egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre. Úgy véli, hogy az Európai Uniónak pozitív, előretekintő közös keretre van szüksége a társasági adózás terén. Ez az indok húzódik az Európai Bizottság arra irányuló javaslata mögött, hogy újra elő kell terjeszteni a közös konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA) vonatkozó javaslatot.

3.7.

Az EGSZB elismeri, hogy a legtöbb tagállam rendelkezik a kettős adóztatás elkerülésére irányuló kétoldalú adóegyezményekkel, és léteznek vitarendezési eljárások. Ezek az eljárások azonban hosszadalmasak, költségesek, és nem mindig végződnek megállapodással. Az uniós választott bírósági egyezmény kínál némi könnyebbséget. A hatálya azonban a transzferárazási vitákra korlátozódik, és a szabályok értelmezésével összefüggésben nincs jogorvoslati lehetőség.

3.8.

Az EGSZB örömmel nyugtázza, hogy a javasolt irányelv célzott végrehajtási blokkokat vezet be az uniós választott bírósági egyezményben azonosított legfontosabb hiányosságok – például a hozzáférés nyílt vagy burkolt megtagadása, illetve az elakadt vagy hosszúra nyúló eljárások – kezelése érdekében.

3.9.

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az esetek szélesebb körében lehet majd kihasználni egy olyan mechanizmus előnyeit, amely kötelező erejű határozattal rendezi a vitákat. A vitarendezési mechanizmusok javítása révén a vállalkozások és az adóhatóságok jelentős időt, pénzt és erőforrást takaríthatnak meg, és megerősödik az adózási biztonság az uniós vállalkozások számára.

3.10.

Az EGSZB kifejezetten üdvözli, hogy olyan esetekben, amikor a tagállamok nem kezdik meg automatikusan a vitarendezési eljárást, az adózó a nemzeti bírósághoz fordulhat, hogy az tegye meg a szükséges lépéseket egy választott bírósági bizottság felállítása érdekében, amely meghatározott időtartamon belül végleges, kötelező erejű határozatot hoz az ügyre vonatkozóan. Ez hozzájárul az érintett vállalkozások bizonytalan helyzetének elkerüléséhez, és olyan mechanizmusokra és bevált gyakorlatokra épül, amelyeket határokon átnyúló, nem adóügyi viták megoldására már most is alkalmaznak az összes tagállamban. Az EGSZB azonban hangsúlyozni szeretné, hogy a vitarendezés jelentős elhúzódását elkerülendő a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az idevonatkozó bírósági eljárások rövidek legyenek.

3.11.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az országok teljesítményének nyomon követését kiterjessze a határokon átnyúló helyzetekben adódó valamennyi kettős adóztatással kapcsolatos jogvitára, hogy éves szinten értékelje, hogy az irányelv célkitűzései teljesültek-e. A rendelkezésre álló elemzés azt mutatja, hogy vannak olyan esetek, amelyeknél megakadályozzák a meglévő mechanizmusok igénybevételét (ezek nem tartoznak az uniós választott bírósági egyezmény vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá), olyanok, amelyek elakadnak anélkül, hogy az adózót tájékoztatták volna az okokról, illetve olyanok, amelyeket egyáltalán nem oldottak meg. Az EGSZB ebben a szakaszban nem találja kielégítőnek a tagállami szintű teljesítményt, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az irányelv bevezetése után alaposan vizsgálja meg annak működését, és tegye közzé vizsgálatát és annak eredményeit.

3.12.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a kettős adóztatás megszüntetését olyan eljárás útján kell elérni, amelyben első lépésként az eset az érintett tagállamok adóhatóságához kerül benyújtásra azzal a céllal, hogy a vitát egy kölcsönös egyeztetési eljárás keretében rendezzék. Ha egy bizonyos időtartamon belül nem sikerül ilyen megállapodásra jutni, az esetet az érintett adóhatóságok képviselőiből és független, szaktekintéllyel bíró személyekből álló tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság elé kell terjeszteni. Az adóhatóság hozza meg a végleges, kötelező erejű határozatot, hivatkozással a tanácsadó bizottság vagy alternatív vitarendezési bizottság véleményére.

3.13.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az EU-ban létre kell hozni egy hatékony minimumszabványt a vitarendezési mechanizmusokra vonatkozóan, amely átfogóan és kellő részletességgel meghatározza az egységes és eredményes alkalmazás biztosításához szükséges lépéseket.

3.14.

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy a tagállamok kellő rugalmasságot kapnak ahhoz, hogy kétoldalúan, eseti alapon alternatív vitarendezési mechanizmusokról állapodjanak meg. Ez elősegíti az olyan többoldalú helyzetek megoldását, ahol a szóban forgó vita rendezése nemcsak uniós szinten, hanem harmadik országok tekintetében, kétoldalú szerződések révén is szükséges.

3.15.

Az EGSZB helyesli azt a rendelkezést, amelynek értelmében az illetékes hatóságok közzétehetik a végleges határozatot, amennyiben ehhez valamennyi érintett adózó hozzájárul.

3.16.

Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy ezt a javaslatot sürgősen meg kell valósítani. A kettős vagy többszörös adóztatás esetei egyre gyakoribbak és jelentősebbek. Késlekedésnek helye nincs.