15.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 13/14

Előadó:

Renate HEINISCH

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a digitális menetrend keretében kiemelten kezeli az e-egészségügyi megoldásokat.

1.2.

Az EGSZB megállapítja, hogy az információkat keresők, a betegek és az egészségügyi szakemberek több alkalommal hangsúlyozták a gyógyászati termékekkel kapcsolatos átfogó, pontos és aktuális információk, valamint egy egységes digitális piac szükségességét.

1.3.

Az EGSZB szerint ezeknek a hatóságilag engedélyezett információknak akadály- és diszkriminációmentesen hozzáférhetőnek kell lenniük, hogy a látás- és hallássérült vagy más testi korlátozottsággal élő emberek számára is hozzáférhetők legyenek. Az egyes polgárok, betegek, egészségügyi szakemberek szükségleteihez kell igazítani ezeket, hogy biztosítható legyen a gyógyászati termékek lehető leghatékonyabb és legbiztonságosabb felhasználása.

1.4.

Az EGSZB szerint, ha a gyógyászati termékeket engedélyező hatóságok által jóváhagyott termékinformációkat elektronikus úton is terjeszteni lehet, az tovább javítja hozzáférhetőségüket. Az egészségügyi hatóságok által jóváhagyott felhasználási és szakmai információkat (Summary of Product Characteristics, SmPC) tartalmazó elektronikus adatbank lehetővé teszi, hogy aktuális és célirányos információkat szerezhessünk a gyógyszerekről.

1.5.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az információkat a látássérültek számára legmegfelelőbb módon bocsássák rendelkezésre, pl. nagyobb betűmérettel vagy hangfájlként. A segédeszközök (pl. asztmaspray-k) helyes használatának bemutatását videók, illetve a hallássérültek részére jelnyelven tolmácsolt videók révén lehetne rendelkezésre bocsátani. A kommunikációs akadályok további csökkentése egyszerűsített megfogalmazással oldható meg. Így célcsoportjukhoz szabotton a tanulási nehézségekkel küzdőkhöz is eljuthatnak az információk, és mérséklődhetnek a képzettségi korlátokból adódó információ-hozzáférési nehézségek.

1.6.

Az EGSZB megállapítja, hogy ezenkívül az említett információknak egy weboldalon történő összefoglalása megbízható és többnyire könnyen hozzáférhető forrást biztosítana a hatóságilag jóváhagyott információkhoz, amelyek megfelelnek az akadálymentesség kritériumainak. Emellett lehetővé teszi, hogy a betegek és az egészségügyi szakemberek valamennyi más módon elérhető információt összehasonlíthassanak a jóváhagyott alapvető információkkal.

1.7.

Ahhoz, hogy ez a weboldal átfogó módon használható legyen, fejlesztését felhasználókkal és az akadálymentesség terén szakértelemmel rendelkező webdizájnerekkel együttműködve kell végezni. Olyan formátumfüggetlen megoldást kell kidolgozni, amelynek révén a felhasználók igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelően maguk választhatják meg az információk megjelenítéséhez használt készüléket (asztali számítógép, tablet, okostelefon stb.).

1.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a hatóságilag jóváhagyott információkat tartalmazó adatbankot/weboldalt valamennyi lényeges érintett féllel – többek között a gyógyszeriparral, a betegeket és a fogyatékkal élőket képviselő szervezetekkel és egészségügyi szakemberekkel – szorosan együttműködve kellene működtetni, és a gyógyszeriparnak kellene azt finanszíroznia, hogy az a legjobban megfeleljen az igényeknek.

1.9.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy felhasználókból kiinduló megoldásokat sikerüljön találni, hogy az alacsony szintű iskolai végzettséggel rendelkező és az internetet nem gyakran használó emberek is hozzáférhessenek az információkhoz.

1.10.

Fontosnak tartjuk tehát az információk elektronikus hozzáférhetőségét, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az orvosok (különösen az általános orvosok) és más egészségügyi szakemberek, pl. a gyógyszerészek és az ápolók jelentik az első kapcsolatot a betegek számára ahhoz, hogy ajánlásokat kapjanak megbetegedéseiket és azok kezelését illetően.

1.11.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa az elektronikus termékinformációra irányuló IMI2-projektkérelmet. A tagállamokat pedig arra kérjük, hogy csatlakozzanak a meglévő adatbázisok összehangolását célzó kezdeményezéshez.

2.1.

2012-ben az Európai Bizottság „Elektronikus egészségügyi cselekvési terv a 2012–2020 közötti időszakra – innovatív egészségügyi ellátás a 21. században” címmel közzé tett egy cselekvési tervet (1), amely megnevezi azokat az akadályokat, melyek a digitális megoldások Európa egészségügyi rendszereiben történő teljes körű felhasználása előtt állnak.

2.2.

Az Európai Bizottság kijelenti, hogy a cél az egészségügyi ellátás javítása a betegek érdekében, annak biztosítása, hogy a betegek nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak kezelésük fölött, valamint a költségcsökkentés. Míg betegek, a polgárok és az egészségügyi szakemberek lelkesen használnak távgyógyászati alkalmazásokat, és európaiak milliói töltöttek le okostelefonos alkalmazásokat egészségük és jóllétük figyelemmel kíséréséhez, a digitális egészségügyi ellátásnak még ki kell bontakoztatnia óriási lehetőségeit az egészségügyi rendszerek javítása és a hatékonyság révén történő költségmegtakarítás érdekében. Az EGSZB ebben az összefüggésben utal arra, hogy ennek során a személyiségi jogok és az adatok védelmével kapcsolatos szempontokat is figyelembe kell venni.

2.3.

A telemedicinát és az m-egészségügyet is magában foglaló e-egészségügyet a WHO a következőképpen definiálja: az e-egészségügy az egészségügyi erőforrások és egészségügyi ellátás elektronikus eszközök révén történő biztosítása. Három fő területet fog át:

2.4.

Az Európai Bizottság zöld könyvet tett közzé a mobil egészségügyről  (2). A mobil egészségügy („m-egészségügy”) az e-egészségügy egy részterülete, és a mobileszközök által alátámasztott gyógyászati és közegészségügyi gyakorlatokra vonatkozik. Elsősorban a mobiltelefonos kommunikációs lehetőségek egészségügyi és jólléti szolgáltatásokra és információs célokra való felhasználását, valamint a mobiltelefonos egészségügyi alkalmazásokat fogja át.

2.5.

Minden korcsoportban egyre több ember használja az egyre több elektronikus egészségügyi és információs alkalmazást.

2.6.

Az ilyen információforrások minősége azonban igen különböző, a keresőprogramok pedig általában nem tesznek különbséget a megbízható, hivatalosan jóváhagyott és a kevésbé megbízható források között.

2.7.

A egészségügyi szakembereknek számos tanúsított információs rendszer áll rendelkezésére. Az egészségügyi szakemberek – főként a háziorvosok és a gyógyszerészek – kulcsszerepet töltenek be az egészségügyi rendszerekben, az értékes információk pedig elengedhetetlenül fontosak, ha azt szeretnénk, hogy az egészségügyi szakemberek jól tájékozottak legyenek, akik eleget tudnak tenni az uniós lakosság egészségügyi ellátására irányuló igényeknek.

2.8.

Az EGSZB úgy gondolja, hogy a betegeknek ugyanilyen egyszerű hozzáférésre van szükségük a megbízható információkhoz ahhoz, hogy egészségügyi ellátásukat jobban meg tudják szervezni, illetve jobban részt vehessenek benne, ami az orvosi kezeléssel való együttműködési készségüket is javítja. A szükséges képzéssel és a valamennyi csoport (köztük az idősebbek és a fogyatékossággal élők) bevonásával kapcsolatos követelményeket korábbi véleményekben (3) már részletesen leírtuk.

2.9.

Az egészségügyi dolgozók magasabb munkaterhei, valamint az, hogy a betegek, illetve polgárok különböző lehetőségekkel rendelkeznek az egészségügyi szervezetekben – pl. nemzeti engedélyezési hatóságokban, az Európai Gyógyszerügynökség bizottságaiban vagy etikai bizottságokban – való részvételre, széles körű ismereteket követel meg.

2.10.

A betegek számára képzési lehetőséget nyújt a „Terápiás Innovációs Európai Betegakadémia” (EUPATI). A konzorciumot az „Innovatív Gyógyszerkutató Kezdeményezés”, az Európai Bizottság és a „Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége” (EFPIA) köz-magán társulása finanszírozza.

2.11.

Az EUPATI egy 29 szervezetből álló konzorcium, melyet az Európai Betegfórum vezet. Egyedi társulásként páneurópai betegszervezeteket, a betegek szerepvállalásában és a nyilvánosság részvételében jártas tudományos és nonprofit szervezeteket, valamint az EFPIA tagszervezeteit fogja át. Az EUPATI tájékoztatást nyújt az egészségügyi rendszerben laikus betegek, valamint nehezen elérhető betegcsoportok részére, felhívva a nyilvánosság figyelmét az új terápiás lehetőségek megjelenésére. Az EUPATI révén képzéseket is lehet szervezni a gyógyszerekkel kapcsolatos információk megértésére irányulóan, illetve ennek megfelelő oktatási programot is ki lehet dolgozni.

2.12.

Egyes európai tagállamok már rendelkeznek gyógyszerekkel kapcsolatos elektronikus információkkal. A FASS nevű legfejlettebb adatbankot (4) a svéd LIF gyógyszergyártói szövetség üzemelteti, továbbiakat találhatunk például Németországban, Nagy-Britanniában, Finnországban és Dániában. Ezek az adatbankok általában nem akadálymentesek látássérültek részére, vagy nem tartalmaznak minden gyógyszert.

2.13.

Néhány ilyen adatbankot nem is aktualizálnak rendszeresen.

2.14.

Ezenkívül a gyógyszereket engedélyező hatóságok lehetővé tették olyan kódok (QR kódok) felvételét a betegtájékoztatóba, amelyek a vállalat weboldalán található tájékoztatóhoz vezetnek. Az akadálymentes hozzáférés számos esetben itt sem biztosított.

2.15.

Ezek a kezdeményezések azt mutatják, hogy továbbra is összehangolt megközelítésre van szükség annak biztosításához, hogy az ilyen új technológiák segítségével minden társadalmi csoport hozzáférhessen az információkhoz.

3.1.1.

Az EGSZB szerint a gyógyszeripar felelős a termékeiről szóló pontos és aktuális információkért. Minden technológiai megoldást az iparral szorosan együttműködve kell kidolgozni, hogy a már létező technikai megoldásokat is fel lehessen használni, a gyógyszer-engedélyező hatóságok pedig felügyelhessék azokat.

3.1.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hatóságok által jóváhagyott információk megjelenítésének módját és a hozzáférési lehetőségeket egyeztetni kell az érintett felekkel (engedélyező hatóságok, betegszervezetek, egészségügyi szakemberek).

3.1.3.

Az IMI-kezdeményezés keretében lehetne létrehozni és finanszírozni egy, az adatbank/weboldal kialakításának koordinációjáért felelős konzorciumot.

3.1.4.

A javasolt portál létrehozásánál meglévő adatbázisokat (pl. az Európai Gyógyszerügynökség adatbázisát) is figyelembe kell venni.

—

A nemzeti adatbankok dizájnjai rendelkezésre állnak. Ezenkívül egy felhasználóbarát és messzemenően akadálymentes adatbank bemutatása érdekében kidolgoztak egy további prototípust is, amely hang- és videófájlok számára is tartalmaz lehetőségeket. Ki kellene fejleszteni egy olyan szabadon hozzáférhető műszaki megoldást, amely a leghatékonyabban használja ki a meglévő lehetőségeket.

—

Ennek a műszaki megoldásnak figyelembe kell vennie azt is, hogy a polgárok/betegek nem akarnak túl sok szkennelő alkalmazást használni okostelefonjukon. Ezért az adatbanknak/weboldalnak pl. a hagyományos szkennelési technológiákkal is használhatónak kell lennie.

—

Az elfogadottság növelése érdekében formátumfüggetlen megoldásokra kell törekedni. Fontos, hogy az információkat minden készüléken (asztali számítógép, tablet, okostelefon stb.) meg lehessen keresni és jeleníteni.

—

Össze kell hasonlítani a különféle műszaki megoldásokat, amelybe az egészségügyi rendszerek különféle területeit is be kell vonni (pl. tagállami kezdeményezések arra, hogy az embereket televíziócsatlakozás vagy bankautomaták révén érjék el, az Európai Bizottság által javasolt kezdeményezések (5) stb.).

—

Olaszországban a gyógyszertárakat törvények kötelezik arra, hogy aktualizált betegtájékoztatókat nyomtassanak ki, amelyet a gyógyszeripar egy adatbankba helyez. A gyógyszertárban a gyógyszerész általi, vagy (bankautomatához hasonló termináloknál) a beteg általi kinyomtatás olyan egyéb lehetőségek, amelyek kiegészíthetik egymást, és az internetet nem használó emberek számára is rendelkezésre állnak.

—

A kutatásnak a műszaki megoldás szükséges ellenőrzésére vonatkozó strukturális kérdésekre is ki kell terjednie az elfogadottság növelése érdekében.

—

Hogyan ellenőrzik az engedélyező hatóságok a tartalmakat?

—

A tartalmakat olyan módon kell megjeleníteni, amely lehetővé teszi a betegek/polgárok egyéni igényeihez való alkalmazkodást, és ugyanakkor minden olyan információt tartalmaz, amelyet az engedélyezési dokumentumok és a jogszabályok megkövetelnek.

—

Ahhoz, hogy minden szereplő gyors visszajelzést kaphasson, lehetőséget lehetne biztosítani az információk (főként az érthetőség) felhasználók általi értékelésére. Ennek ismertetése, terjesztése és az eszmecsere céljából a közösségi média elemeit is fel lehetne használni.

—

Hogyan lehet ösztönözni az aktív tanulást annak érdekében, hogy az érintettek fel tudják használni az egészségügyi témákról meglévő információkat (köztük a digitális információkat is)?

—

A tanulás módszerének megtanulása (egész életen át tartó tanulás) egyike az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i, a tagállamokat nemzeti szintű intézkedések bevezetésére felszólító ajánlásában (6) szereplő 8 kulcskompetenciának. A felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program a felnőttek aktív tanulásának elősegítését célzó tagállami intézkedésekre tesz javaslatot. Az egészséggel kapcsolatos digitális jártasságot fel lehetne venni a felnőttképzést értékelő felmérés (PIAAC) kritériumai közé.

—

Milyen szerepet tölthetnek be a különböző oktatási intézmények (egyetemek, felnőttképzési központok stb.) és egészségügyi intézmények az olyan sokrétű készségek fejlesztésében, amelyek pl. az új technológiákkal való munkához, a közhasznú szerepvállaláshoz, valamint a szociális és műszaki ismeretek átadásához szükségesek?

—

Az egészségügyi szakembereknek számára tudományos képzésük során megfelelő tréninget kell tartani. A felnőttoktatási központok a rendszerfelhasználók számára testreszabott, vonzó tanfolyamokat dolgozhatnának ki. A célcsoport elérése érdekében az egészségügyi szakemberekkel (különösen az orvosokkal), a helyi gyógyszerészekkel, valamint a helyi egészségügyi és szociális intézményekkel együtt léphetnének fel. Ez különösen a vidéki térségekben fontos, ahol az emberek elszigeteltebben élnek. Az egyes konkrét témákra vonatkozó ismeretek és a technikai készségek megosztásában elsősorban a nemzedékeket átfogó tanulás segíthet.