31.1.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/2

1.

az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat létrehozta az európai felsőoktatási térség (EHEA) megteremtését célzó kormányközi folyamatot, amelyet az Európai Unió aktívan támogat; a folyamatban részt vevő országok felsőoktatásért felelős miniszterei a 2012 áprilisában Bukarestben tartott ülésükön – a felsőoktatás nemzetközivé tételének előmozdítását célzó törekvések szerves részeként – elfogadták az EHEA „Mobilitással az oktatás színvonalának emeléséért” elnevezésű, 2020-ig szóló stratégiáját (1);

2.

a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv (2) megállapítja, hogy a Közösség oktatás terén végzett tevékenységének egyik célja annak elősegítése, hogy Európa egésze a tanulmányok és a szakképzés legkiemelkedőbb központjává váljon a világon;

3.

a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelv (3) hasonló célt tűz ki, nevezetesen azt, hogy a Közösséget vonzóbbá tegye a világ minden tájáról érkező kutatók számára, és hogy a Közösség helyzetét – nemzetközi kutatási központként – javítsa;

4.

a bolognai folyamatban részt vevő országok minisztereinek 2007. májusi, Londonban megtartott ülésén elfogadott nemzetközi stratégia (4) kiemelte annak szükségességét, hogy az európai felsőoktatási térség legyen nyitott és vonzó a világ más részei számára is, és erősítse meg az Európán kívüli országokkal a felsőoktatás terén folytatott együttműködést és szakpolitikai párbeszédet;

5.

az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről szóló 2009. május 12-i következtetéseiken a Tanács hangsúlyozta, hogy a bolognai folyamattal való nagyfokú szinergiára törekedve kell támogatnia a felsőoktatás modernizálására irányuló tagállami erőfeszítéseket, különös tekintettel a minőségbiztosításra, a végzettségek elismerésére, a mobilitásra és az átláthatóságot célzó eszközökre;

6.

az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló, 2010 júniusában elfogadott Európa 2020 stratégia (5) konkrét célként tűzte ki a képzettségi szintek javítását, elsősorban a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező fiatalok arányának 2020-ig legalább 40 %-ra való növelése révén;

7.

a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló 2010. május 11-i tanácsi következtetések (6) kihangsúlyozták, hogy a felsőoktatás területén a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködési programok és szakpolitikai párbeszédek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a tudás szabadabban áramoljon, hanem hozzájárulnak az európai felsőoktatás minőségének és nemzetközi tekintélyének a javításához, a kutatás és az innováció fellendítéséhez, a mobilitás és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához, valamint a nemzetközi fejlesztésnek az EU külpolitikai célkitűzéseivel összhangban történő ösztönzéséhez is;

8.

a Tanács a tanulási célú mobilitás referenciaértékéről szóló 2011. november 28–29-i következtetéseiben (7) meghatározott egy referenciaértéket, amely szerint 2020-ra az újonnan végzett diplomásoknak EU-átlagban legalább 20 %-a kell, hogy rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett, felsőoktatáshoz kapcsolódó tanulmányi vagy képzési tapasztalattal (a szakmai gyakorlatokat is ideértve);

9.

a Tanács a felsőoktatás modernizációjáról szóló 2011. november 28–29-i következtetéseiben üdvözölte, hogy a Bizottság ki kívánja dolgozni az EU nemzetközi felsőoktatási stratégiáját, amelynek célja, hogy javítsa a nemzetközi ismertséget és láthatóságot, valamint a partnerekkel közösen erősíteni kívánja a partnerségeket és fokozni a kapacitásépítést a felsőoktatásban,

—

emelik az európai felsőoktatás színvonalát és növelik annak versenyképességét,

—

nemcsak a mobilitást tűzik ki célul, hanem fokozott figyelmet fordítanak arra is, hogy a tantervek, illetve az oktatási és tanulási folyamatok tervezése során és azok tartalmában érvényesüljön a globális látókör (amit gyakran „a nemzetközi látókör hazai megtapasztalásának” neveznek),

—

az új digitális erőforrásoknak az oktatás és tanulás hagyományos formáival való ötvözése révén szélesebb körben, nagyobb számú diákot céloznak meg, a magas színvonal fenntartása mellett, valamint

—

stratégiai partnerségekkel és kapacitásépítéssel erősítik meg a fejlesztési együttműködést,

—

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Az európai felsőoktatás a világban” című bizottsági közleményt (8),

—

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén” című bizottsági közleményt (9),

1.

a felsőoktatás kiemelt szerepet játszik abban, hogy egyre több legyen az aktív szerepet vállaló, elégedett és világosan gondolkodó polgár, és erőteljes mozgatórugója az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalmaknak, az egyéni jólétnek és a gazdasági növekedésnek; az egyének nemzetközi mobilitása, valamint a globális szempontok figyelembevétele a felsőoktatási programokban tovább erősíthetik ezek fejlődését;

2.

Európa felsőoktatási rendszereinek kimondott erőssége a magas színvonalú oktatási és kutatási tevékenység, az intézmények sokfélesége, valamint az, hogy támogatják az együttműködést olyan területeken, ahol az hozzáadott értéket biztosít, például a közös, vagy kettős diplomát adó programok, a doktori iskolák és tanulmányok, illetve a nemzetközi partnerségek esetében;

3.

a jelenlegi gazdasági környezetben a felsőoktatás, valamint a felsőfokú szakoktatás és szakképzés döntő szerepet játszik Európa kutatási és innovációs kapacitásainak megerősítésében és annak a magasan képzett emberi erőforrásnak a biztosításában, amelyre Európának a munkahelyek megtartásához, a gazdasági növekedéshez és a jóléthez szüksége van;

4.

a végzettek kompetenciái nem mindig vannak összhangban a munkaerőpiac és a társadalom folyamatosan változó szükségleteivel; a magán- és közszférabeli munkaadók arról számolnak be, hogy a munkaerő-piaci kínálat nem felel meg a szükségleteknek, és hogy nehezen találnak olyan megfelelő jelölteket, akik képesek kielégíteni a tudásalapú gazdaság igényeit;

5.

az Unió népességének elöregedése feltételezhetően lényeges következményekkel jár majd az elkövetkezendő évtizedekben, mivel a születések következetesen alacsony száma az európai munkáltatók rendelkezésére álló képzett munkaerő hiánya által jelentett probléma további mélyülésének kockázatát hordozza;

6.

tudás- és innovációs forrásként a felsőoktatási intézmények társadalmi felelősséget is hordoznak: mind nemzeti szinten, mind pedig a tágabb világot tekintve szerepük van az emberiség fejlődésében és hozzájárulnak a közjóhoz,

1.

a nemzetközi oktatók, kutatók és hallgatók aktív közreműködése az európai felsőoktatási intézményekben, mind a hallgatók, mind pedig az oktatók nemzetközi mobilitásának pénzügyi és szervezeti támogatása, valamint a tantervek nemzetközivé tételére irányuló fokozott törekvések elősegíthetik, hogy a diákok a globális munkaerőpiacon keresett kompetenciákra tegyenek szert;

2.

a tagállamok és az európai felsőoktatási intézmények – uniós támogatással – jelentős előrehaladást értek el a határokon átnyúló minőségbiztosítási mechanizmusok kidolgozásában és a diplomáknak a bolognai folyamat keretében, az olyan hálózatokon keresztül, mint az ENIC (Információs Központok Európai Hálózata) és a NARIC (Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központ), valamint az olyan fellépések révén történő elismerésében, mint az Erasmus Mundus és a Tempus programok;

3.

a nyitott oktatási segédanyagok, a nyílt hozzáférésű oktatóprogramok és a nyitott online tömegkurzusok globális előretörése olyan nemzetközi fejlemény, amely jelentős hatással lehet a felsőoktatási rendszerekre, és lehetőségeket teremt a globális, határokon átnyúló együttműködés innovatív formái számára,

1.

az érdekeltekkel egyeztetve alkalmazzanak a nemzetköziesítés vonatkozásában olyan átfogó stratégiai megközelítést, amely az alábbi három fő területet öleli fel:

2.

mozdítsák elő a hallgatók kétirányú, diploma- és kreditszintű mobilitását, valamint teremtsenek lehetőségeket az oktatók Európa és harmadik országok közötti mobilitására, többek között a következők révén:

3.

támogassák, többek között a következő intézkedések révén, a nemzetközi környezet hazai megtapasztalását és segítsék elő a digitális oktatást annak érdekében, hogy az európai hallgatók azon jelentős többsége, akik nem vesznek részt a fizikai mobilitást célzó fellépésekben, szintén lehetőséget kapjon nemzetközi készségek kifejlesztésére:

4.

segítsék elő partnerségek létrehozását mind Európán belül, mind pedig azon kívül, az oktatási, kutatási és innovációs intézményi kapacitások megerősítése céljából, többek között a következők révén:

1.

támogassa – többek között a következő intézkedések révén – a tagállamok és a felsőoktatási intézmények arra irányuló törekvéseit, hogy átfogó nemzetköziesítési stratégiákat alkalmazzanak és kihasználják az Erasmus+ és Horizont 2020 programok keretein belül rendelkezésre álló nemzetközi felsőoktatási együttműködési lehetőségeket:

2.

a tagállamokkal együttműködve törekedjen az európai felsőoktatás vonzerejének a világ minden részén történő növelésére és sokszínűségének elősegítésére, többek között a következők révén:

3.

segítse elő az innovációs és fejlesztési célú felsőoktatási együttműködést az Unió és annak nemzetközi partnerei között, többek között a következő módon: