P7_TC1-COD(2013)0025

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2014. március 11-én került elfogadásra a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2014/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A jelentős feketepénz-áramlás illegális pénzáramlás árthat a pénzügyi szektor stabilitásának és hírnevének, és fenyegetést jelent a belső piacra és a nemzetközi fejlődésre nézve;. A terrorizmus társadalmunk alapjait támadja meg. Az adóparadicsomként is ismert, banktitkot fenntartó joghatóságokban és azokon keresztül működő titkos vállalati struktúrák az illegális pénzáramlást megkönnyítő döntő tényezőnek számítanak.  A büntetőjogi megközelítésen megközelítés uniós szintű továbbfejlesztésén túl elengedhetetlen, és kiegészítő eredményekkel járhat a pénzügyi rendszeren keresztül történő megelőző erőfeszítések hozhatnak eredményt megelőzés . Mindazonáltal a megelőzési megközelítésnek célzottnak és arányosnak kell lennie, és nem járhat a teljes lakosság ellenőrzését szolgáló átfogó rendszer létrehozásával. [Mód. 1]

(2)

A bűnözőknek és társaiknak a bűnözésből származó bevételek eredetének leplezésére vagy a jogszerűen, illetve a jogellenesen szerzett pénzeknek terrorista célokra való átirányítására irányuló erőfeszítései súlyosan veszélyeztethetik a hitelintézetek és pénzügyi intézmények megbízhatóságát, integritását és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat. A pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmus finanszírozói bűnözői tevékenységeik megkönnyítése érdekében megpróbálhatják kihasználni a tőke szabad mozgását és a pénzügyi szolgáltatásnyújtás szabadságát, ami az egységes pénzügyi térség velejárója, . Ezért amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra szükségesek uniós szinten. Egyensúlyi helyzetet kell teremteni mindamellett a társadalom bűnözőktől való megvédésére és az európai pénzügyi rendszer stabilitásának és sértetlenségének védelmére irányuló célkitűzések, valamint az olyan szabályozási környezet megteremtésének szükségessége között, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy aránytalan jogszabályi megfelelési költségek nélkül fokozzák üzleti tevékenységeiket. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harc tekintetében a kötelezett jogalanyokkal szemben támasztott bármilyen követelménynek ezért indokoltnak és arányosnak kell lennie. [Mód. 2]

(3)

A jelenlegi javaslat a pénzmosás jelentette fenyegetéssel foglalkozó negyedik irányelv. A 91/308/EGK tanácsi irányelv (4) a pénzmosást a kábítószeres bűncselekmények szempontjából határozta meg, és kötelezettségeket kizárólag a pénzügyi szektorra rótt. A 2001/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a hatályt mind a bűncselekmények, mind a lefedett foglalkozások és tevékenységi körök tekintetében kiterjesztette. A Pénzügyi Akció Munkacsoport (Financial Action Task Force, a továbbiakban: FATF) 2003 júniusában módosította ajánlásait, hogy azokat a terrorizmus finanszírozására is kiterjessze és részletesebb követelményeket vezetett be az ügyfél azonosításával és adatainak ellenőrzésével kapcsolatban, valamint azokra a helyzetekre vonatkozóan, amikor a pénzmosás nagyobb kockázata fokozott intézkedéseket tehet indokolttá, illetve amikor a kisebb kockázat kevésbé szigorú ellenőrzést is lehetővé tesz. Ezeket a módosításokat tükrözte a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6), és a 2006/70/EK bizottsági irányelv (7). A FATF ajánlásainak végrehajtása során az Európai Uniónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania saját adatvédelmi jogát, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a Charta) és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményét. [Mód. 3]

(4)

Pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására gyakran nemzetközi összefüggésekben kerül sor. A kizárólag nemzeti vagy akár uniós szinten elfogadott intézkedések a nemzetközi koordináció és együttműködés figyelembevétele nélkül nagyon korlátozott hatással járnának. Ezért az Unió által e téren elfogadott intézkedéseknek összhangban összeegyeztethetőnek kell lenniük az egyéb a nemzetközi fórumokon tett egyéb lépésekkel , és legalább ugyanolyan szigorúnak kell lenniük . Az adókijátszás, valamint a bevallás elmulasztásával és az adó elleplezésével kapcsolatos mechanizmusok olyan stratégiaként használhatók, amelyeket a pénzmosásban és a terrorizmus finanszírozásában a felderítés elkerülése érdekében alkalmaznak. Az uniós fellépésnek továbbra is különös figyelmet kell fordítania a Pénzügyi Akció Munkacsoport és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban élen járó tevékenykedő más nemzetközi testületnek, a Pénzügyi Akció Munkacsoport testületek által megfogalmazott ajánlásokra. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatékonyságának megerősítése céljából a 2005/60/EK és a 2006/70/EK irányelveket adott esetben össze kell hangolni a FATF 2012 februárjában elfogadott és kiterjesztett új ajánlásaival. Alapvető fontosságú azonban, hogy a FATF nem kötelező erejű ajánlásaival való ezen összehangolást az uniós jogszabályok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett végezzék, különösen az uniós adatvédelmi jog és a Chartában rögzített alapvető jogok védelme tekintetében. [Mód. 4]

(4a)

Különös figyelmet kell fordítani az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208., a fejlesztési együttműködési politika koherenciáját előíró cikkében foglalt uniós kötelezettségek teljesítésére, azon egyre terjedő jelenség megszüntetése érdekében, hogy a pénzmosási tevékenységet a fejlett országokból a kevésbé szigorú pénzmosás elleni jogszabályokkal rendelkező fejlődő országokba helyezik át. [Mód. 5]

(4b)

Tekintettel arra, hogy az illegális pénzmozgás – és különösen a pénzmosás – a fejlődő országok GDP-jének 6–8,7 %-át teszi ki  (8) , amely tízszer nagyobb összeg, mint az Unió és a tagállamai által a fejlődő világnak nyújtott támogatás, össze kell hangolni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, és figyelembe kell venni az Unió és a tagállamok fejlesztési stratégiáját és politikáit, melyek célja a tőkekiáramlás elleni küzdelem. [Mód. 6]

(5)

Ezenkívül a pénzügyi rendszerrel való visszaélés a bűncselekményből származó vagy akár tiszta pénzek terrorista célok felé irányítása által egyértelmű kockázatot jelent a pénzügyi rendszer integritására, megfelelő működésére, hírnevére és stabilitására. Ennek megfelelően ezen irányelv megelőző intézkedéseinek nem kizárólag a bűncselekményből a súlyos bűncselekményekből származó pénzek felhasználására kell kiterjedniük, hanem a és pénzeknek vagy vagyontárgyaknak a terrorizmus a terrorizmus céljaira történő gyűjtésére is kell kiterjedniük . [Mód. 7]

(5a)

A tagállamokban alkalmazott szankcióktól függetlenül az ezen irányelv szerinti valamennyi intézkedés elsődleges céljának a jelentős illegális nyereséget eredményező gyakorlatok elleni küzdelemnek kell lennie. Mindezt azáltal kell elérni, hogy minden eszközzel megakadályozzák, hogy a pénzügyi rendszert e nyereségek tisztára mosására használják fel. [Mód. 8]

(6)

A nagy összegű készpénzfizetések esetén fennáll a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázata. Az elővigyázatosság fokozása és a készpénzfizetések kockázatainak enyhítése céljából az irányelv hatályát indokolt kiterjeszteni az árukkal kereskedő a természetes és jogi személyekre, amennyiben legalább 7 500 euró összegben teljesítenek vagy fogadnak készpénzfizetést. A tagállamok dönthetnek szigorúbb előírások, többek között alacsonyabb küszöbérték elfogadásáról. [Mód. 9]

(6a)

Az elektronikuspénz-termékeket egyre szélesebb körben használják a bankszámlák helyettesítőjeként. E termékek kibocsátóira a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozása érdekében szigorú kötelezettségeknek kell vonatkozniuk. Az elektronikuspénz-termékek azonban mentesíthetők az ügyfél-átvilágítás alól, ha bizonyos feltételek együttesen teljesülnek. Az ügyfél-átvilágítás nélkül kibocsátott elektronikus pénz csak termékek és szolgáltatások olyan azonosított kereskedőtől és szolgáltatótól való vásárlására használható, amelyek azonosságát az elektronikus pénz kibocsátója igazolta. Nem szabad megengedni az elektronikus pénz ügyfél-átvilágítás nélküli használatát a személyek közötti átutalások esetében. Az elektronikusan tárolt összegnek kellően alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy elkerüljék a joghézagokat, és biztosítsák, hogy egy személy ne kaphasson korlátlan összegű anonim elektronikuspénz-terméket. [Mód. 10]

(6b)

A tagállamokban az ingatlanügynökök sokféle és különböző módokon tevékenykednek az ingatlanügyekkel összefüggésben. Annak érdekében, hogy az ingatlanszektorban mérsékeljék a pénzmosás kockázatát, ezen irányelv hatályának ki kell terjednie az ingatlanügynökökre, ha szakmai tevékenységük során ingatlanokkal kapcsolatos pénzügyi műveletekben vesznek részt. [Mód. 11]

(7)

A tagállamok meghatározása szerinti jogi szakembereknek indokolt ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozniuk, ha pénzügyi vagy társasági ügyletekben vesznek részt, ideértve az adótanácsadást is, mivel ezekben az esetekben a legnagyobb a kockázata annak, hogy ezen jogi szakemberek szolgáltatásaival visszaélnek a bűnözői cselekményből származó jövedelem tisztára mosása vagy a terrorizmus finanszírozása céljából. Helyénvaló azonban mentességet nyújtani a bírósági eljárás előtt, folyamán és azt követően, vagy az ügyfél jogi helyzetének tisztázása során szerzett információkra vonatkozó bejelentési kötelezettség alól. Ily módon a jogi tanácsadásra továbbra is vonatkoznia kell a szakmai titoktartás kötelezettségének, kivéve, ha a jogi tanácsadó pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási tevékenységekben vesz részt, ha a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának céljára nyújtják, vagy ha a jogász tudja, hogy az ügyfél a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása érdekében kéri.

(8)

A közvetlenül összehasonlítható szolgáltatások tekintetében ugyanolyan módon kell eljárni, amennyiben azokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó szakemberek bármelyike nyújtja. A Chartában garantált jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, egyes tagállamokban az ügyfelet jogi eljárásokban védő vagy képviselő, vagy az ügyfél jogi helyzetét tisztázó könyvvizsgálók, külső könyvszakértők és adótanácsadók esetében az általuk e feladatok ellátása során szerzett információknak nem kell az ezen irányelvben szabályozott bejelentési kötelezettségek alá tartozniuk.

(9)

Fontos kifejezetten kiemelni azt, hogy a közvetlen és közvetett adózáshoz kapcsolódó adóbűncselekmények a módosított FATF-ajánlásokkal összhangban bekerültek a bűnözői cselekmény ezen irányelvben található széles fogalommeghatározásába. A 2013. május 23-i Európai Tanács kijelentette, hogy a belső piacon, valamint a nem együttműködő harmadik országokkal és területekkel szemben egyaránt széles körűen fel kell lépni az adócsalás és adókikerülés, illetve a pénzmosás ellen. Az adóbűncselekmények felderítésében fontos lépés e bűncselekmények fogalommeghatározásáról történő megállapodás, ahogy a bizonyos pénzügyi információk országonkénti közzététele is az Unióban működő nagyvállalatok által. Azt is fontos biztosítani, hogy a kötelezett jogalanyok és a tagállamok által meghatározott jogi szakemberek ne próbálják meghiúsítani ezen irányelv szándékát, és ne könnyítsék meg az agresszív adótervezést, illetve ne vegyenek részt abban. [Mód. 12]

(9a)

A tagállamoknak az adóügyekben elkerülés elleni általános szabályokat (GAAR) kell bevezetniük annak érdekében, hogy az Európai Bizottság agresszív adótervezésről szóló, 2012. december 12-i ajánlásaival és az OECD által a G20 számára készített, 2013. szeptember 5-i eredményjelentéssel összhangban megfékezzék az agresszív adótervezést és az adóelkerülést. [Mód. 13]

(9b)

Amennyiben kereskedelmi vagy magánjellegű ügyleteket bonyolítanak le vagy könnyítenek meg, a pénzügyi rendszerben konkrét szerepet betöltő jogalanyok, mint például az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a tagállamok központi bankjai és a központi elszámolási rendszerek, amennyire lehetséges, kötelesek betartani az ezen irányelvnek megfelelően elfogadott, a más kötelezett jogalanyokra alkalmazandó szabályokat. [Mód. 14]

(10)

Szükség van azoknak a természetes személyeknek az azonosítására, akik valamely jogi személy fölött tulajdonosi vagy ellenőrzési jogokat gyakorolnak. Bár a részesedés pontos arányának ismerete nem eredményezi automatikusan a tényleges tulajdonos személyének megállapítását, olyan bizonyító tényező, amelyet figyelembe kell venni egy a szempontok közül a tényleges tulajdonos azonosításában . A tényleges tulajdonosok személyazonosságának megállapítását és az adatok ellenőrzését adott esetben indokolt kiterjeszteni olyan jogalanyokra, amelyek más jogalanyok fölött tulajdonjoggal rendelkeznek, és a tulajdonosi láncot addig a természetes személyig kell követni, aki azon jogi személy fölött gyakorol tulajdonosi vagy ellenőrzési jogokat, aki vagy amely az ügyfél. [Mód. 15]

(11)

Fontos, hogy biztosítsák és javítsák a pénzforgalom nyomon követhetőségét. A bármely jogalany, mint például a jogi személyek, vagyonkezelő társaságok, alapítványok, holdingtársaságok és minden egyéb hasonló, meglévő vagy jövőbeni társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosra tulajdonosára vonatkozó pontos és naprakész információ szükségessége megléte alapvető tényező azon bűnözők felderítése során, akik személyazonosságukat egyébként valamely társasági struktúra mögé rejthetik. A tagállamoknak ezért helyénvaló biztosítaniuk, hogy a vállalkozások megőrizzék a tényleges tulajdonosaikra vonatkozó információkat, és azokat a megfelelő, pontos és naprakész információkat online elérhető, központi nyilvános nyilvántartásban nyílt és biztonságos adatformátumban elérhetővé tegyék, az uniós adatvédelmi szabályoknak és a Chartában rögzített, a magánélet tiszteletben tartásához való jognak megfelelően. Hozzáférést kell biztosítani e nyilvántartásokhoz az illetékes hatóságok , különösen a FIU-k és a kötelezett jogalanyok rendelkezésére bocsássák számára, valamint a nyilvánosság számára az információhoz hozzáférni kívánó személy előzetes azonosítása és adott esetben díjfizetés mellett . Emellett a vagyonkezelőknek nyilatkozniuk kell státuszukról a kötelezett jogalanyok felé. [Mód. 16]

(11a)

A tényleges tulajdonosokat feltüntető tagállami nyilvántartások létrehozása jelentősen javítaná a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a korrupció, az adóbűncselekmények, a csalás és egyéb pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelmet. Ezt úgy lehetne elérni, ha a tagállamok létező cégnyilvántartásainak működését fejlesztenék. Elengedhetetlen, hogy a nyilvántartások össze legyenek kapcsolva, ha biztosítani akarjuk– az üzleti ügyletek határokon átnyúló jellege miatt – az azokban tárolt információ tényleges felhasználhatóságát. Az üzleti nyilvántartások egész Unióra kiterjedő összekapcsolhatóságát a 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (9) már előírja, és ezt tovább kell fejleszteni. [Mód. 17]

(11b)

A technológiai fejlődés olyan eszközöket hozott, amelyek segítségével a kötelezett jogalanyok ügyfeleiket bizonyos ügyletek létrejöttekor azonosítani tudják. Ezek a technológiai fejlesztések idő- és költséghatékony megoldásokat kínálnak mind a vállalkozások, mind az ügyfelek számára, és ezért a kockázatértékelés során figyelembe kellene venni őket. A tagállamok illetékes hatóságainak és a kötelezett jogalanyoknak proaktívan kell fellépniük a pénzmosás új és innovatív módszerei elleni küzdelem során, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot. [Mód. 18]

(12)	Ezen irányelv a hatálya alá tartozó kötelezett jogalanyok által végzett olyan tevékenységekre is alkalmazandó, melyeket az interneten keresztül folytatnak.

(12a)

Az Unió EBRD irányító testületeiben lévő képviselőinek ösztönözniük kell az EBRD-t, hogy hajtsa végre ezen irányelv rendelkezéseit, és tegyen közzé a weboldalán pénzmosás elleni politikát, amely olyan részletes eljárásokat tartalmaz, amelyek érvényt szereznek az irányelvnek. [Mód. 19]

(13)

Aggályokra ad okot a szerencsejáték-ágazat felhasználása a bűnözői cselekményből származó jövedelem tisztára mosása céljából. Az ágazattal összefüggő kockázatok enyhítése és a szerencsejáték-szervezők közötti egyenlőség biztosítása érdekében indokolt előírni valamennyi szerencsejáték-szervező a szerencsejáték-szervezők számára, hogy végezzen végezzenek ügyfél-átvilágítást azon egyedi ügyletek esetén, amelyek összege legalább 2 000 EUR. Az ügyfél-átvilágítás során kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a szerencsejáték-szolgáltatások egyes típusaihoz kapcsolódó eltérő kockázatokat és azt, hogy magas vagy alacsony kockázatot képviselnek a pénzmosás szempontjából. Figyelembe kell venni az egyes szerencsejáték-típusok sajátosságait is, például úgy, hogy különbséget tesznek a kaszinók, az online szerencsejáték vagy a szerencsejáték-szolgáltatások egyéb nyújtói között. A tagállamoknak mérlegelniük kell ennek a küszöbértéknek az alkalmazását a nyereményfelvétel és a pénzértékkel rendelkező tétek esetében. A fizikai létesítményekkel (például kaszinók és játéktermek) rendelkező szerencsejáték-szervezőknek biztosítaniuk kell, hogy az ügyfél-átvilágítás, amennyiben a létesítmény bejáratánál belépéskor történik, összekapcsolható legyen az ügyfél által az említett létesítményben végrehajtott ügyletekkel. [Mód. 20]

(13a)

A pénzmosás egyre kifinomultabbá válik, és magában foglalja a – különösen a sporteseményekkel kapcsolatos – fogadások illegális és néha legális formáit is. Kialakultak a szervezett bűnözés új jövedelmező formái, mint például a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, amelyek a pénzmosással kapcsolatos bűnözői tevékenység egy nyereséges formájává fejlődtek. [Mód. 21]

(14)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata nem minden esetben ugyanaz. Ennek megfelelően minimumszabályokon alapuló, holisztikus kockázatalapú megközelítést kell alkalmazni. A kockázatalapú megközelítés nem valamely indokolatlanul megengedő lehetőség a tagállamok és a kötelezett jogalanyok számára. Sokkal inkább a tényeken alapuló döntéshozatal alkalmazását jelenti az Unióban felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok és az e tevékenységekben részt vevők célzottabb kezelésére. [Mód. 22]

(15)

A tagállamoknak és az Uniónak szükségük van a kockázatalapú megközelítés alátámasztására a felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, megértése és enyhítése érdekében. A kockázatazonosítás szupranacionális megközelítésének fontosságát nemzetközi szinten is felismerték, és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH); az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (a továbbiakban: EBFH); és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (a továbbiakban: EÉPH) meg kell bízni azzal a feladattal, hogy adjon véleményt a pénzügyi ágazatot érintő kockázatokról , és a tagállamokkal együttműködve dolgozza ki az illetékes nemzeti hatóságok által elvégzett kockázatértékelések minimumszabályait . A folyamatba, amennyire lehetséges, az érdekelt feleket is be kell vonni nyilvános konzultációkon keresztül. [Mód. 23]

(16)	A tagállami szinten végzett kockázatelemzés eredményeit adott esetben megfelelő időben a kötelezett jogalanyok rendelkezésére kell bocsátani, hogy azonosítani, értelmezni és enyhíteni tudják saját kockázataikat. [Mód. 24]

(17)

Az uniós szintű kockázatok jobb megértése és enyhítése érdekében egy nemzetek felett álló kockázatelemzést kell bevezetni a belső piacot fenyegető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok hatékony azonosítása érdekében. Az Európai Bizottságnak köteleznie kell a tagállamokat, hogy eredményes módon foglalkozzanak a nagy kockázatúnak tartott forgatókönyvekkel. Továbbá, az egyes tagállamoknak kockázatelemzéseik eredményeit adott esetben meg kell osztaniuk egymással, a Bizottsággal, az EBH-val, az EBFH-val , az EÉPH-val (együttesen európai felügyeleti hatóságok) és az EÉPH-val Europollal . [Mód. 25]

(18)

Az irányelv rendelkezéseinek alkalmazásakor helyénvaló figyelembe venni azon kisméretű kötelezett jogalanyok jellemzőit és szükségleteit, amelyek a hatálya alá tartoznak, és olyan bánásmódot kell biztosítani, amely megfelel a kisméretű kötelezett jogalanyok konkrét igényeinek és üzleti tevékenységük jellegének.

(19)

Maguk a kockázatok jellegüknél fogva változók, és a változók önmagukban vagy együttesen növelhetik vagy csökkenthetik a felmerülő potenciális kockázatot, és így hatással vannak a megelőző intézkedések, például az ügyfél-átvilágítási intézkedések megfelelő szintjére. Így bizonyos körülmények között megerősített átvilágítást kell alkalmazni, míg más esetekben egyszerűsített átvilágítás elegendő lehet.

(20)

Fel kell ismerni, hogy bizonyos helyzetek nagyobb kockázatot jelentenek a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás szempontjából. Bár minden ügyfél személyazonosságát és üzleti profilját meg kell állapítani, vannak olyan esetek, amikor különösen szigorú ügyfél-azonosítási és adatellenőrzési eljárásokra van szükség.

(21)

Ez különösen igaz az olyan magánszemélyekkel való üzleti kapcsolatokban, akik fontos állami pozíciókat töltenek vagy töltöttek be, különösen, ha ezek a személyek olyan – Unión belüli vagy kívüli – országokból származnak, ahol elterjedt a korrupció. Az ilyen kapcsolatok a pénzügyi szektort mindenekelőtt jelentős, a hírnevet érintő és jogi kockázatoknak tehetik ki. A korrupció elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítés is indokolja az ilyen esetekben alkalmazott fokozott figyelmet, és megfelelő megerősített ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását olyan személyek esetében, akik hazai szinten vagy külföldön kiemelkedő politikai szerepet töltenek vagy töltöttek be, illetve nemzetközi szervezetek vezető személyiségei. [Mód. 26]

(21a)

Mindazonáltal az, hogy megerősített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni azoknak a személyeknek az esetében, akik akár saját országukban, akár külföldön kiemelkedő politikai szerepet töltenek vagy töltöttek be, illetve nemzetközi szervezetek vezető személyiségei, nem vezethet oda, hogy az ezekre a személyekre vonatkozó információkat tartalmazó listákkal üzleti célból kereskedjenek. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az ilyen tevékenységek tiltására. [Mód. 27]

(22)

A felső vezetés üzleti viszony létesítéséhez adott jóváhagyásának megszerzése nem teszi szükségessé minden esetben az igazgatótanács jóváhagyását. Indokolt, hogy a jóváhagyást megadhassa olyan személy, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az intézmény milyen mértékben kitett pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak és megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettség tekintetében döntéseket hozzon.

(22a)

Alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió közös megközelítést és közös politikát dolgozzon ki azok ellen az együtt nem működő joghatóságok ellen, amelyek gyenge teljesítményt nyújtanak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén. Ennek érdekében a tagállamoknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló saját nemzeti rendszereik keretében kell fellépniük, és közvetlenül alkalmazniuk kell a FATF által közzétett összes országlistát. Továbbá, a tagállamoknak és a Bizottságnak a rendelkezésre álló információ alapján azonosítaniuk kell a többi együtt nem működő joghatóságot. A Bizottságnak közös megközelítést kell kidolgoznia az annak érdekében alkalmazandó intézkedésekre vonatkozóan, hogy a belső piac integritását megvédjék ezekkel az együtt nem működő joghatóságokkal szemben. [Mód. 28]

(23)

Az üzleti késedelmekhez és a hatékonyság csökkenéséhez vezető ismételt ügyfél-azonosítási eljárás elkerülése érdekében helyénvaló megfelelő biztosítékok mellett megengedni az olyan ügyfelek kötelezett jogalany általi befogadását, akiknek az azonosítását máshol már elvégezték. Azokban az esetekben, amikor valamely kötelezett jogalany harmadik személy által elvégzett ellenőrzésre hagyatkozik, az ügyfél-átvilágítási eljárás alkalmazása azon kötelezett jogalany végső felelőssége, amelynél az ügyfelet befogadják. A harmadik személy vagy az a személy, aki az ügyfelet bevezette, az ügyféllel való, ezen irányelv hatálya alá tartozó kapcsolata erejéig továbbra is felel az ezen irányelvben foglalt előírások betartásáért, beleértve a gyanús ügyletek bejelentésére és a nyilvántartások megőrzésére vonatkozó kötelezettségét is.

(24)

A kötelezett jogalanyok és az irányelv hatálya alá nem tartozó, külső természetes vagy jogi személyek között fennálló, szerződésen alapuló meghatalmazotti vagy kiszervezési kapcsolat esetében a kötelezett jogalany részeként tevékenykedő meghatalmazottakra vagy a kiszervezett szolgáltatás nyújtójára vonatkozó bármely, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggő kötelezettség csak a szerződésen alapulhat, és nem ezen az irányelven. Az ezen irányelvnek való megfelelés felelőssége továbbra is az irányelv hatálya alá tartozó elsősorban a kötelezett jogalanyt terheli. Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden ilyen harmadik fél felelősségre vonható legyen az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért. [Mód. 29]

(25)

Valamennyi tagállam létrehozott vagy létre kell hoznia függetlenül működő és önálló pénzügyi hírszerző egységeket (Financial Intelligence Unit, a továbbiakban: FIU) a kapott információk gyűjtésére és elemzésére azzal a céllal, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozása és leküzdése érdekében megállapítsa az összefüggést a gyanús műveletek és a mögöttes bűnözői cselekmény között. A gyanús ügyleteket a pénzügyi hírszerző egységnek kell jelenteni, amely országos központként működik a gyanús, lehetséges pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra utaló ügyletekre vonatkozó bejelentések és egyéb információk fogadása, elemzése és az illetékes hatóságokhoz történő továbbítása tekintetében. Ez nem kényszerítheti a tagállamokat olyan meglévő bejelentési rendszereik megváltoztatására, amelyekben a bejelentés az ügyészségeken vagy egyéb bűnüldöző hatóságokon keresztül történik, amennyiben az információ azonnal és szűrés nélkül továbbításra kerül a pénzügyi hírszerző egységek felé, oly módon, hogy ez lehetővé tegye számukra feladatuk megfelelő elvégzését, ideértve az egyéb pénzügyi hírszerző egységekkel való nemzetközi együttműködést is. Fontos, hogy a tagállamok ellássák a FIU-kat a teljes működőképességük biztosításához szükséges erőforrásokkal, hogy kezelni tudják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása jelentette jelenlegi kihívásokat, ezzel egyidejűleg tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot. [Mód. 30]

(26)

A gyanús ügyletek végrehajtásának általános tilalmától eltérően a kötelezett jogalanyok az illetékes hatóságok értesítését megelőzően végrehajthatják a gyanús ügyleteket, ha a végrehajtás elkerülése nem lehetséges, vagy ha a végrehajtás elmaradása egy feltételezett pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási művelet kedvezményezettjének felderítését valószínűleg akadályozná. Ez azonban nem érinti a tagállamok által vállalt azon nemzetközi kötelezettségeket, hogy a terroristák, terroristaszervezetek vagy a terrorizmust finanszírozó személyek pénzeszközeit és vagyonát az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelően haladéktalanul befagyasszák.

(26a)

Mivel az illegális pénzmozgás jelentős részének végállomása egy adóparadicsom, az Uniónak nagyobb nyomást kell gyakorolnia ezekre az országokra, hogy együttműködjenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben. [Mód. 31]

(27)

A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a 2. cikk (1) bekezdése 3. a), b) és d) pontjában említett szakmák megfelelő önszabályozó testületét jelöljék ki, mint a FIU helyett első fokon tájékoztatandó hatóságot. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban egy, első fokon az önszabályozó testületnek jelentést tevő rendszer fontos biztosítékot jelent az alapvető jogok védelmének fenntartása szempontjából, mivel a jogászokra alkalmazandó bejelentési kötelezettségeket érinti.

(28)

Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy élni kíván a 33. cikk (2) bekezdésében meghatározott mentességgel, engedélyezheti vagy előírhatja az ott említett személyeket képviselő önszabályozó testületnek, hogy az e személyektől az említett cikkben meghatározott körülmények között kapott információt ne továbbítsa a FIU felé.

(29)

Számos esetben érte fenyegetés vagy ellenséges fellépés azokat a magánszemélyeket – ideértve a munkavállalókat és képviselőket – , akik bejelentést tettek pénzmosásra utaló gyanújukról. Bár ez az irányelv nem avatkozhat be a tagállamok bírósági eljárásaiba, ez rendkívül jelentős kérdés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hatékonysága szempontjából. Indokolt, hogy a tagállamok tudatában legyenek a problémának, és minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy a magánszemélyeket – köztük a munkavállalókat és a képviselőket – megvédjék az ilyen fenyegetéstől vagy ellenséges fellépéstől , valamint más kedvezőtlen bánásmódtól és hátrányos következményektől, megkönnyítve számukra a gyanúk bejelentését, így erősítve a pénzmosás elleni küzdelmet . [Mód. 32]

(30)	A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) – a nemzeti jogba átültető jogszabályok szerint – alkalmazandó a személyes adatok ezen irányelv alkalmazásában történő feldolgozására.

(30a)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (14) alkalmazandó a személyes adatok uniós intézmények és szervek általi, ezen irányelv céljaira történő feldolgozására. [Mód. 33]

(31)

Az irányelv végrehajtásának egyes aspektusai adatok gyűjtését, elemzését, tárolását és megosztását foglalják magukban. Az ezen irányelvben megállapított kötelezettségeknek való megfelelés érdekében engedélyezni kell a személyes adatok feldolgozását, beleértve az ügyfél-átvilágítás végrehajtását, a folyamatos ellenőrzést, a szokatlan és gyanús ügyletekkel kapcsolatos nyomozást és azok bejelentését, valamely jogi személy vagy társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosának azonosítását, a politikai közszereplők azonosítását, az információ illetékes hatóságok, illetve pénzügyi intézmények , illetve kötelezett jogalanyok általi megosztását. Az összegyűjtött személyes adatoknak szigorúan az irányelv előírásainak betartásához szükséges adatokra kell korlátozódniuk, és nem dolgozhatók fel tovább a 95/46/EK irányelvvel összeegyeztethetetlen módon. Szigorúan meg kell tiltani mindenekelőtt a személyes adatok kereskedelmi célból történő további feldolgozását. [Mód. 34]

(32)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet minden tagállam fontos közérdekként ismeri el. Az ilyen jelenségek leküzdéséhez minden szinten határozott politikai akaratra és együttműködésre van szükség. [Mód. 35]

(32a)

A pénzügyi bűncselekmények, köztük a korrupció és az adócsalás megelőzése érdekében rendkívül fontos, hogy az uniós költségvetésből társfinanszírozott beruházások megfeleljenek a legmagasabb szintű szabványoknak. Az EBB ezért 2008-ban egy belső iránymutatást fogadott el „Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politika” címmel, amelynek jogalapja az EUMSZ 325. cikke, az EBB alapokmányának 18. cikke és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet  (15) volt. A politika elfogadását követően az EBB-nek jelentenie kell a luxemburgi pénzügyi hírszerző egység felé az EBB által támogatott projekteket, műveleteket és ügyleteket érintő pénzmosás gyanúját vagy állítólagos eseteit. [Mód. 36]

(33)	Az irányelv nem érinti a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmét, többek között a 2008/977/IB kerethatározat rendelkezéseit. [Mód. 37]

(34)

Az irányelv alkalmazásában feldolgozott személyes adatokra alkalmazandó az adatalany hozzáférési joga. Azonban az adatalanynak a gyanús ügyletekről szóló bejelentésekben levő információkhoz való hozzáférése súlyosan aláásná a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatékonyságát. Ezért indokolt lehet e jognak a 95/46/EK irányelv 13. cikke szerinti korlátozása. Az ilyen korlátozásokat azonban az adatvédelmi hatóságoknak a 95/46/EK irányelvben megállapítottak szerint, a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos problémákra vonatkozó igények hivatalból vagy az érintett panasza alapján történő kivizsgálására szóló, tényleges hatásköreivel kell ellensúlyozni, ideértve a közvetett hozzáférési hatásköröket. Ebbe bele kell tartoznia különösen a kötelezett jogalany adatállományához való hozzáférésnek is. [Mód. 38]

(35)

Azok a személyek, akik valamely hitelintézet vagy pénzügyi intézmény számára szerződés alapján csupán papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ugyanígy azon természetes vagy jogi személyek sem, akik vagy amelyek a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények számára a pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldő vagy egyéb támogató rendszert, illetve elszámolási vagy kiegyenlítési rendszert működtetnek.

(36)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása nemzetközi problémák, és az ellenük folytatott küzdelemnek globálisnak kell lennie. Amennyiben az uniós hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények olyan harmadik országokban rendelkeznek fióktelepekkel vagy leányvállalatokkal, amelyekben e területen elégtelen a jogi szabályozás, az egy intézményen vagy intézménycsoporton belül nagyon eltérő előírások alkalmazásának elkerülése érdekében ezeknek az uniós előírásokat kell alkalmazniuk, vagy ha ez lehetetlen, akkor értesíteniük kell a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(37)

A kötelezett jogalanyok számára – ahol ez alkalmazható lehetséges  – visszajelzést kell adni a gyanús ügyletekkel összefüggésben általuk tett bejelentések hasznosságáról és nyomon követéséről. Ennek lehetővé tétele érdekében és azért, hogy ellenőrizhető legyen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló rendszereik eredményessége, a tagállamoknak erre vonatkozó statisztikákkal kell rendelkezniük és ezeket folyamatosan tökéletesíteniük kell. Az uniós szinten gyűjtött statisztikai adatok minőségének és összhangjának további javítása érdekében a Bizottságnak nyomon kell követnie a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem alakulását az Unióban, és rendszeresen áttekintést kell közzétennie, beleértve a nemzeti kockázatértékelések minősítését is. Az első bizottsági áttekintést az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított egy éven belül kell elvégezni. [Mód. 39]

(37a)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kötelezett jogalanyok ne egyszerűen csak megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és útmutatásoknak, hanem olyan rendszerekkel is rendelkezzenek, amelyek ténylegesen csökkentik e jogalanyokon belüli pénzmosás kockázatát. [Mód. 40]

(37b)

Annak érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának leküzdésére szolgáló rendszereik hatékonyságát felül lehessen vizsgálni, a tagállamoknak vezetniük és javítaniuk kell a megfelelő statisztikákat. Az uniós szinten gyűjtött statisztikai adatok minőségének és összhangjának további javítása érdekében a Bizottságnak nyomon kell követnie a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem alakulását az Unióban, és rendszeresen áttekintést kell közzétennie. [Mód. 41]

(38)

Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzváltó iroda, vagyonkezelési vagy vállalati szolgáltatást nyújtó szervezet vagy szerencsejáték-szervező tekintetében azok a személyek, akik ténylegesen irányítják e jogalanyok üzleti tevékenységét, valamint a tényleges tulajdonosok megfeleljenek a szükséges alkalmassági feltételeknek. Az egyes személyek alkalmassági feltételeknek való megfelelése megállapítására szolgáló szempontoknak minimálisan annak szükségességét kell tükrözniük, hogy az ilyen jogalanyokat megóvják attól, hogy vezetőik vagy tényleges tulajdonosaik bűnözési célból velük visszaéljenek.

(39)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának transznacionális jellegére tekintettel az uniós FIU-k közötti koordináció és együttműködés rendkívül fontos. Ezt az együttműködést eddig csak a 2000/642/IB tanácsi határozat (16) szabályozta. A FIU-k közötti jobb koordináció és együttműködés, és különösen annak biztosítása érdekében, hogy a gyanús ügyletekről tett jelentések eljussanak azon tagállam pénzügyi hírszerző egységéhez, amely számára az a leghasznosabb, az irányelvbe részletesebb, mélyrehatóbb és naprakész szabályokat kell beépíteni.

(40)

Az uniós FIU-k közötti információcsere javítása kiemelt jelentőségű a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás transznacionális jellegének kezelése szempontjából. A tagállamoknak ösztönözniük kell az információcserére szolgáló biztonságos berendezések – különösen a FIU.net decentralizált számítógépes hálózat, valamint a hálózat és az ilyen berendezések által kínált módszerek – használatát. [Mód. 42]

(41)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jelentőségének arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg a nemzeti jogban az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések betartásának elmulasztása esetére. A tagállamok jelenleg az alapvető megelőző intézkedések megszegése tekintetében közigazgatási intézkedések és szankciók széles skálájával rendelkeznek. Ez a sokféleség hátrányos lehet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén tett erőfeszítések szempontjából és azzal a kockázattal jár, hogy az uniós fellépés elaprózottá válik. Indokolt ezért, hogy az irányelv egy sor közigazgatási intézkedést és szankciót tartalmazzon, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak az ügyfél-átvilágítási intézkedésekhez, a nyilvántartáshoz, a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentésekhez, valamint a kötelezett jogalanyok belső ellenőrzéséhez kapcsolódó előírások rendszeres megsértése esetére. Az intézkedések körének kellően szélesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a tagállamok és az illetékes hatóságok számára, hogy figyelembe vegyék a kötelezett jogalanyok közötti különbségeket, különösen a pénzügyi intézmények és egyéb kötelezett jogalanyok esetében, tekintettel méretükre, jellemzőikre , kockázati szintjükre és tevékenységi területeikre. Az irányelv alkalmazása során a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ezen irányelvvel összhangban kiszabott közigazgatási intézkedések és szankciók, valamint a nemzeti joggal összhangban kiszabott büntetőjogi szankciók ne sértsék a ne bis in idem elvet. [Mód. 43]

(42)

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardoknak biztosítaniuk kell a következetes harmonizációt és a betétesek, befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az európai felügyeleti hatóságokat, mint nagyon jelentős szakértelemmel rendelkező szervet a Bizottsághoz benyújtandó olyan szabályozási technikaistandard-tervezetek kidolgozásával megbízni, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(42a)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az illetékes hatóságok és a kötelezett jogalanyok jobban értékelhessék a bizonyos műveletekből eredő kockázatokat, a Bizottságnak egy listát kell készítenie azokról az Unión kívüli joghatóságokról, amelyek az ebben az irányelvben meghatározottakhoz hasonló szabályokat és szabályozásokat hajtottak végre. [Mód. 44]

(43)

Az európai felügyeleti hatóságok által ezen irányelv 42. cikkének megfelelően kidolgozott szabályozási technikaistandard-tervezeteket a Bizottságnak az EUMSZ 290. cikke alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadnia, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban.

(44)	Figyelembe véve, hogy a 2005/60/EK és a 2006/70/EK irányelvet lényegesen és alapvetően kellene módosítani, az egyértelműség és a következetesség érdekében a két irányelvet össze kell vonni és új irányelvvel kell felváltani.

(45)

Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen a pénzügyi rendszernek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, vizsgálata és felderítése révén történő védelmét a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel a tagállamok által pénzügyi rendszereik védelme érdekében elfogadott egyedi intézkedések adott esetben nem lennének összhangban a belső piac működésével, valamint a jogállamiság és a közösségi közrend szabályaival, és ezért az a fellépés terjedelme és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(46)

Az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi különösen a Charta által elismert elveket, mindenekelőtt a magán- és családi élet tiszteletben tartását, az ártatlanság vélelmét, a személyes adatok védelméhez való jogot, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetés tilalmát és a hatékony jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot. [Mód. 45]

(47)	A Charta a mindenfajta megkülönböztetést tiltó 21. cikkével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ennek az irányelvnek a végrehajtása az ügyfél-átvilágítással összefüggésben végzett kockázatértékelések tekintetében megkülönböztetés nélkül történik.

(48)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(48a)

A tagállamokat és a kötelezett jogalanyokat ezen irányelv vagy az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alkalmazásakor köti a 2000/43/EK tanácsi irányelv  (17) . [Mód. 46]

(48b)

Az európai adatvédelmi biztos 2013. július 4-én véleményt nyilvánított (18),

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmát.

(2)   Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő szándékos elkövetői magatartás minősül pénzmosásnak:

a)

vagyon átváltása vagy átruházása annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából, vagy a befagyasztási és elkobzási határozatok elkerülése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy tevékenysége jogi következményeinek elkerüléséhez nyújtott segítség céljából; [Mód. 47]

b)	a vagyon valódi természetének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának elrejtése vagy leplezése, annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik;

c)	vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata a szerzés időpontjában annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik;

d)	az a), b) és c) pontokban említett bármely cselekmény elkövetésében való részvétel, elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének támogatása, pártolása, elősegítése és ajánlása.

(3)   A cselekmény akkor is pénzmosásnak minősül, ha a tisztára mosandó vagyont eredményező cselekményeket más tagállam vagy egy harmadik ország területén hajtották végre.

(4)   Ezen irányelv alkalmazásában „terrorizmus finanszírozása”: pénzeszközök bármely, közvetlen vagy közvetett módon történő rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azt teljesen vagy részben a 2008/919/IB tanácsi kerethatározattal (19) módosított, 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (20) 1–4. cikkében meghatározott bűncselekmények elkövetésére fogják felhasználni.

(5)   A (2) és a (4) bekezdésben említett cselekmények tényállási elemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy célzatra az objektív ténybeli körülményekből lehet következtetni.

2. cikk

(1)   Ez az irányelv a következő kötelezett jogalanyokra alkalmazandó:

1.	hitelintézetek;

2.	pénzügyi intézmények;

3.

a szakmai tevékenységük folytatása során eljáró alábbi természetes és jogi személyek: a) könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók; b) közjegyzők és más független jogi hivatás képviselői, ha azok akár az ügyfelük nevében vagy javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljárnak, vagy ügyfelüknek az alábbiakra vonatkozó ügyletek tervezésében vagy végrehajtásában nyújtanak segítséget: i. ingatlanvagyon vagy üzleti részesedés adásvétele; ii. az ügyfél pénzének, értékpapírjainak vagy más vagyoni eszközeinek kezelése; iii. bank-, takarék- vagy értékpapírszámlák megnyitása vagy kezelése; iv. társaságok létesítéséhez, működtetéséhez vagy vezetéséhez szükséges vagyoni hozzájárulások megszervezése; v. vagyonkezelő társaságok, alapítványok, kölcsönös biztosítók, társaságok vagy hasonló struktúrák létesítése, működtetése vagy vezetése; [Mód. 48] c) az a) vagy b) pont hatálya alá nem tartozó vagyonkezelői vagy vállalati szolgáltatók; d) ingatlanügynökök, beleértve a bérbeadással foglalkozó ügynököket , amennyiben pénzügyi műveletekben vesznek részt ; [Mód. 49] e) árukkal vagy szolgáltatásokkal kereskedő más természetes vagy jogi személyek, amennyiben legalább 7 500 EUR összegű készpénzfizetést teljesítenek vagy kapnak, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor; [Mód. 50] f) szerencsejáték-szervezők. A kaszinók kivételével a tagállamok dönthetnek úgy, hogy bizonyos, az első albekezdés 3. pontjának f) alpontjában említett szerencsejátékokat teljes mértékben vagy részben mentesítenek az ezen irányelv rendelkezéseit átültető nemzeti rendelkezések alól annak alapján, hogy e szolgáltatások jellege a kockázatértékelések alapján alacsony kockázatot jelent. Az érintett tagállamnak az ilyen mentesítés előtt kérnie kell a Bizottság jóváhagyását. [Mód. 153]

(2)   A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy a pénzügyi tevékenységgel alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon foglalkozó természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek esetében alacsony a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás előfordulásának kockázata, nem tartoznak az irányelv hatálya alá, feltéve, hogy a természetes vagy jogi személy teljesíti a következő kritériumok mindegyikét:

a)	a pénzügyi tevékenység abszolút értékben korlátozott;

b)	a pénzügyi tevékenység ügyletenkénti alapon korlátozott;

c)	a pénzügyi tevékenység nem képez fő tevékenységet;

d)	a pénzügyi tevékenység kiegészíti a fő tevékenységet és közvetlenül kapcsolódik hozzá;

e)	a fő tevékenység nem az (1) bekezdésben említett tevékenység, az (1) bekezdés 3.e) pontjában említett tevékenység kivételével;

f)	a pénzügyi szolgáltatást csak a főtevékenység ügyfeleinek nyújtják és nem a nyilvánosságnak.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 4. cikke 13. pontja szerinti készpénzátutalási tevékenységgel foglalkozó természetes és jogi személyekre.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok előírják, hogy a pénzügyi tevékenység teljes árbevétele nem haladhat meg egy megfelelően alacsony küszöbértéket. E küszöbértéket a pénzügyi tevékenység típusától függően nemzeti szinten határozzák meg.

(4)   A tagállamok a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában ügyfelenként és egyedi ügyletenként maximális küszöbértéket alkalmaznak, függetlenül attól, hogy az ügyletet egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben hajtják végre. E küszöbértéket a pénzügyi tevékenység típusától függően nemzeti szinten kell meghatározni. A küszöbértéknek kellően alacsonynak kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy a kérdéses ügylettípusok gyakorlati szempontból megvalósíthatatlan és hatástalan módszert jelentsenek a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében, továbbá nem haladhatja meg az 1 000 EUR-t.

(5)   A tagállamok a (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában előírják, hogy a pénzügyi tevékenység árbevétele nem haladhatja meg az érintett természetes vagy jogi személy teljes árbevételének 5 %-át.

(6)   A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása kockázatának e cikk alkalmazásában történő értékelése során a tagállamok különös figyelmet fordítanak valamennyi olyan pénzügyi tevékenységre, amely – jellegénél fogva – különösen alkalmas arra, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljából felhasználják vagy visszaéljenek vele.

(7)   Az e cikk alapján hozott bármely határozat tartalmazza az alapjául szolgáló indokokat. A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a körülmények megváltozása esetén a határozatot vissza lehessen vonni.

(8)   A tagállamok kockázatalapú ellenőrzési tevékenységeket alakítanak ki, vagy egyéb más megfelelő intézkedést tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az e cikk alapján hozott határozatok által nyújtott mentességekkel ne lehessen visszaélni.

3. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

„hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, ideértve az Unión belül vagy harmadik országban központi irodával rendelkező hitelintézeteknek az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti, az Unióban található fióktelepeit;

2.

„pénzügyi intézmény”: a) a hitelintézettől eltérő vállalkozás, amelynek fő tevékenységi körébe a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) I. mellékletének 2–12., 14. és 15. pontjában felsorolt egy vagy több tevékenyság folytatása tartozik; ez magában foglalja a pénzváltási tevékenységeket is („bureaux de change”); b) a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) szerint engedélyezett biztosítótársaság, amennyiben az az említett irányelvben meghatározott tevékenységet folytat; c) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás; d) a részvényeit vagy befektetési jegyeit forgalmazó kollektív befektetési vállalkozás; e) a 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott biztosításközvetítő, kivéve az említett irányelv 2. cikkének 7. pontjában említett biztosításközvetítőt életbiztosítások és más befektetési célú biztosítások közvetítése esetén; f) az a)–e) pontokban említett, az Európai Unión belül vagy harmadik országban központi irodával rendelkező pénzügyi intézményeknek az Unióban található fióktelepei;

3.	„vagyon”: az a dolog, akár materiális, akár immateriális, ingó vagy ingatlan, fizikai vagy eszmei, valamint bármilyen formájú olyan jogi dokumentum vagy okirat, ideértve az elektronikust és digitálist is, amely bizonyítja az ilyen dolgokban megtestesült jogcímet vagy bennük lévő érdekeltséget;

4.

„bűnözői cselekmény”: a következő súlyos bűncselekmények elkövetésében való mindenfajta bűnözői részvétel; a) a 2008/919/IB tanácsi kerethatározattal módosított 2002/475/IB kerethatározat 1–4. cikkében meghatározott cselekmények; b) a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni 1988. évi ENSZ-egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett bármely bűncselekmény; c) a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés (27) 1. cikkében meghatározott bűnszervezetek tevékenységei; d) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (28) 1. cikke (1) bekezdésében és 2. cikkében meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő, legalább súlyosnak minősülő csalás; e) korrupció; f) minden olyan bűncselekmény – többek között a közvetlen és közvetett adózáshoz kapcsolódó adóbűncselekmények –, amely maximálisan legalább egy év szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással büntetendő, illetve azon államok esetében, amelyeknek a jogrendszere a bűncselekményekre legalacsonyabb büntetési tételt ír elő, minden olyan bűncselekmény, amely legalább hathónapos szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással büntetendő; [Mód. 52; A módosítás nem érinti az összes nyelvi változatot]

4a.

„önszabályozó szerv”: olyan szerv, amely – a nemzeti jog által elismerten – egy bizonyos szakma vagy egy gazdasági tevékenység bizonyos területe számára kötelezettségeket és szabályokat jogosult előírni, amelyeket az adott szakmában vagy területen dolgozó természetes vagy jogi személyek kötelesek betartani; [Mód. 53]

5.

„tényleges tulajdonos”: azon természetes személy, amely az ügyfél végső tulajdonosa, vagy azt végső soron ellenőrzi, és/vagy az a természetes személy, amelynek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy valamely tevékenységet folytatnak, és amely magában foglalja legalább a következőket: a) gazdasági társaságok esetében: i. azon természetes személy, aki valamely jogalanyban szerzett közvetlen vagy közvetett tulajdon, illetve a jogalany részvényeinek vagy szavazati jogainak megfelelő százaléka fölötti ellenőrzés révén – beleértve a bemutatóra szóló részvények birtoklását is – végső soron a jogalany tulajdonosa, vagy azt ellenőrzi, amennyiben ez a jogalany nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre az uniós jogszabályokkal vagy azokkal egyenértékű nemzetközi standardokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; a 25 % plusz egy részvény a részvények 25 %-ának plusz egy részvénynek valamely természetes személy általi tulajdonlása minden esetben a közvetlen tulajdon bizonyítéka; az ügyfélben valamely, természetes személy(ek) ellenőrzése alatt álló gazdasági társaság, vagy több, ugyanazon természetes személy ellenőrzése alatt álló gazdasági társaság által szerzett 25 % plusz egy részvény részvénytulajdon a közvetett tulajdonlást jelzi; az ellenőrzés fogalmát többek között a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (29) 22. cikkének (1)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban kell meghatározni; ez azonban a tagállamok azon jogának sérelme nélkül alkalmazandó, hogy valamilyen alacsonyabb százalékaránynak a tulajdonlás vagy a részvénytulajdon révén gyakorolt ellenőrzés bizonyítéka és a közvetlen vagy közvetett tulajdon valamennyi szintjére alkalmazandó bizonyítékaképpen való elfogadásáról is dönthetnek ; ii. amennyiben bármilyen kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az i. pontban meghatározott személy a tényleges tulajdonos, vagy ha az összes szükséges intézkedés megtétele után az i. pont szerint egy személy sem azonosítható, az a természetes személy – ideértve akár a felső vezetést is – , aki egyéb módon ellenőrzést gyakorol valamely jogalany vezetése felett; iia. amennyiben nem azonosítanak az i. és ii. pont szerinti természetes személyt, az a természetes személy, aki a vezető tisztségviselő pozícióját tölti be, amely esetben a kötelezett jogalanyoknak nyilvántartást kell vezetniük az i. és ii. pont szerinti tényleges tulajdonos azonosítása érdekében meghozott intézkedésekről annak bizonyítására, hogy e személyek nem azonosíthatók; b) olyan jogalanyok, például alapítványok, valamint társulás jellegű jogi megállapodások, így vagyonkezelő társaságok vagy kölcsönös biztosítók esetében, amelyek pénzeszközöket kezelnek és osztanak el: i. az a természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogalany vagyonának legalább 25 %-a felett; valamint ii. abban az esetben, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, az a természetes személy, aki egy társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogalany vagyona legalább 25 %-ának a kedvezményezettje; vagy iii. abban az esetben, ha a társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogalany hasznát élvező egyéneket még ezután kell meghatározni, azon személyek csoportja, akiknek legfőbb érdeke a társulás jellegű jogi megállapodás vagy jogalany létrehozása, illetve működtetése. Vagyonkezelő társaság jellemzők vagy csoport alapján kijelölt kedvezményezettjei esetén a kötelezett jogalanyok elegendő információt szereznek a kedvezményezettről, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kifizetés időpontjában, illetve akkor, amikor a kedvezményezett a szerzett jogait érvényesíteni szándékozik, meg tudják állapítani a kedvezményezett személyazonosságát; iiia. vagyonkezelő társaságok esetében a célvagyon alapítójának, kezelőjének, (adott esetben) az ellenőrnek, a kedvezményezetteknek vagy a kedvezményezettek csoportjának, valamint a vagyonkezelő társaság fölött tényleges végső ellenőrzést gyakorló más természetes személynek (ellenőrzési vagy tulajdonosi láncon keresztül is) a személyazonossága; [Mód. 54]

6.

„vagyonkezelői és vállalati szolgáltató”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki harmadik személyek részére a következő szolgáltatások bármelyikét üzletszerűen nyújtja: a) társaságok vagy más jogi személyek alapítása; b) társaság igazgatójaként vagy ügyvezetőjeként, személyegyesítő társaságban tagként vagy más jogi személyek esetén hasonló tisztségben folytatott tevékenység, vagy ilyen tevékenység végzésének megszervezése más személy részére; c) székhely, üzleti cím, levelezési vagy igazgatási cím, továbbá bármely más kapcsolódó szolgáltatás nyújtása társaság, személyegyesítő társaság vagy más jogi személy, illetve társulás jellegű jogi megállapodás részére; d) kifejezett vagyonkezelő társaság vagy hasonló társulás jellegű jogi megállapodás vagyonkezelőjeként végzett tevékenység vagy ilyen tevékenység végzésének megszervezése más személy részére; e) eljárás részvényesi meghatalmazottként más személy javára vagy ilyen eljárásról való gondoskodás más személy számára, amely nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre az uniós jogszabályoknak vagy azokkal egyenértékű nemzetközi standardoknak megfelelő közzétételi követelmények vonatkoznak;

7.

a) „külföldi politikai közszereplők”: olyan természetes személyek, akik fontos közfeladatokat látnak vagy láttak el valamely harmadik ország megbízásából; b) „belföldi politikai közszereplők”: olyan természetes személyek, akik valamely a tagállam megbízásából fontos közfeladatokat látnak vagy láttak el; [Mód. 55] c) „valamely nemzetközi szervezet megbízásából fontos közfeladatot ellátó személy”: nemzetközi szervezet igazgatója, igazgatóhelyettese, vagy az igazgatótanács tagja, vagy egyenértékű feladatot ellátó személy; d) „fontos közfeladat ellátásával megbízott természetes személyek” a következők: i. államfők, kormányfők, miniszterek és miniszterhelyettesek vagy államtitkárok; ii. országgyűlési képviselők vagy hasonló jogalkotó szervek tagjai ; [Mód. 56] iii. a legfelsőbb bíróságok, alkotmánybíróságok és magas rangú bírói testületek tagjai, akik döntései ellen – kivételes körülményektől eltekintve – rendszerint nem lehet fellebbezni; iv. a számvevőszékek és a központi bankok igazgatósági tagjai; v. nagykövetek, ügyvivők és a fegyveres erők magas rangú tisztviselői; vi. állami tulajdonú vállalatok ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének vezető beosztású tagjai. [Mód. 57] Az i.–vi. pontban meghatározott kategóriák egyikébe sem értendők bele a középvezetők vagy a beosztottak; e) „közvetlen hozzátartozók” a következők: i. a házastárs; ii. a házastárssal egyenrangúnak tekintett élettárs; iii. a gyermekek és azok házastársai vagy élettársai; [Mód. 58] iv. a szülők; [Mód. 59] f) „közeli kapcsolatban álló személyek” a következők: i. bármely természetes személy, aki a (7) bekezdés a)–d) pontjában említett személlyel közösen jogalanyok és társulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosaként ismert vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; ii. bármely természetes személy, aki egyedüli tényleges tulajdonosa egy jogalanynak vagy társulás jellegű jogi megállapodásnak, amelyről tudott, hogy gyakorlatilag a (7) bekezdés a)–d) pontjában említett személy javára hozták létre; [Mód. 60]

8.

„felső vezetés”: olyan tisztségviselő vagy alkalmazott, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az intézmény milyen mértékben kitett pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak és megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettség tekintetében döntéseket hozzon. Nem szükséges, hogy minden esetben az igazgatótanács tagja legyen;

9.	„üzleti kapcsolat”: olyan üzleti, szakmai vagy kereskedelmi kapcsolat, amely a kötelezett jogalanyok szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és amely a kapcsolat létesítésekor várhatóan tartós lesz;

10.

„szerencsejáték-szolgáltatás”: bármely olyan szolgáltatás, amely pénzbeli tétre játszott szerencsejátékot foglal magában, többek között olyanokat is, amelyek esetében valamilyen készségre van szükség, beleértve a lottó- és kaszinójátékokat, a pókert és a fogadást, mely szolgáltatások nyújtása valamely fizikai létesítményben, vagy bármely, például elektronikus módon, vagy más, a kommunikációt lehetővé tevő módon távolból és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésére történik;

(10a)

„fogadási ügylet”: ügylet, amely alatt az egyrészről a szerencsejáték-szervező, másrészről az ügyfél és a fogadás és a tét regisztrálásának kedvezményezettje közötti üzleti kapcsolat valamennyi szakasza értendő az esetleges nyeremény kifizetéséig; [Mód. 61]

11.	a „csoport”: a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) (2) cikkének 12. pontjában meghatározott csoport;

11a.

„nem személyes”: szerződés kötése vagy ügylet végrehajtása a szerződő fél vagy a közvetítő és az ügyfél egyidejű fizikai jelenléte nélkül, kizárólag az internet, a távértékesítés vagy más elektronikus kommunikációs módot használva a szerződés megkötéséig, a szerződéskötés időpontját is beleértve. [Mód. 62]

4. cikk

(1)   A tagállamok a kockázatalapú megközelítéssel összhangban biztosítják, hogy ezen irányelv rendelkezéseit teljes mértékben vagy részben kiterjesztik a 2. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezett jogalanyoktól eltérő, olyan tevékenységeket folytató szakmákra és vállalkozáskategóriákra, amelyeknél különösen valószínű, hogy azokat pénzmosási célra vagy terrorizmus finanszírozására használják fel [Mód. 63].

(2)   Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy ezen irányelv rendelkezéseit a 2. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő szakmákra és vállalkozáskategóriákra is kiterjeszti, erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottságot.

5. cikk

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében a tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak , feltéve hogy ezek a rendelkezések teljes mértékben összhangban állnak az uniós joggal, különösen az uniós adatvédelmi szabályok és a Chartában rögzített alapvető jogok védelme tekintetében . Ezek a rendelkezések nem akadályozhatják indokolatlanul az ügyfeleket a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, és nem akadályozhatják a belső piac működését. [Mód. 64]

2. SZAKASZ

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

6. cikk

(1)   Az A Bizottság értékelést készít a belső piacra hatást gyakorló pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról, különös tekintettel a határokon átnyúló tevékenységekre. E célból a Bizottság konzultál a tagállamokkal, az európai felügyeleti hatóságokkal, együttes véleményt ad a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok által a belső piacra gyakorolt hatásról az európai adatvédelmi biztossal, a 29 . cikk szerinti munkacsoporttal, az Europollal és más érintett hatóságokkal.

Az első albekezdésben említett kockázatértékelésnek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a)	általában a pénzmosás mértéke és a belső piac nagyobb kockázatnak kitett területei;

b)	az egyes vonatkozó ágazatokkal kapcsolatos kockázatok, különös tekintettel a nem pénzügyi ágazatokra és a szerencsejáték-iparra;

c)	az illegális bevételek tisztára mosására használt legelterjedtebb bűnözői eszközök;

d)	az illetékes hatóságoknak címzett, a források hatékony rendelkezésre bocsátásáról szóló ajánlások;

e)	az euróbankjegyek szerepe a bűnözői tevékenységekben és a pénzmosásban.

A kockázatértékelés az illetékes nemzeti hatóságok által lefolytatandó kockázatértékelésekre vonatkozó minimumszabályokra irányuló javaslatokat is tartalmaz. Ezeket a minimumszabályokat a tagállamokkal együttműködve dolgozzák ki, és adott esetben nyilvános konzultációkon és az érdekelt felekkel tartott magánjellegű megbeszéléseken keresztül bevonják az ágazatot és az egyéb érdekelt feleket.

A véleményt A kockázatértékelést a Bizottságnak … (*1) -ig kell előterjesztenie , és félévente vagy – szükség esetén – gyakrabban kell frissíteni .

(2)   A Bizottság rendelkezésre bocsátja a véleményt kockázatértékelést , hogy támogassa a tagállamokat és a kötelezett jogalanyokat a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és enyhítése során , valamint hogy lehetővé tegye a többi érdekelt fél, köztük a nemzeti jogalkotók, az Európai Parlament, az Europol, a Pénzügyi Hírszerző Egységek Európai Tanácsa, az európai felügyeleti hatóságok számára, hogy jobban megértsék a kockázatokat . Az értékelés összefoglalását nyilvánosságra kell hozni. Az összefoglaló nem tartalmazhat bizalmas információkat.

(2a)     A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendszeres kockázatértékelések megállapításairól és az e megállapítások alapján tett intézkedésekről. [Mód. 65]

6a. cikk

(1)     Az EUMSZ-ben meghatározott jogsértési eljárások sérelme nélkül a Bizottság biztosítja, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatban a tagállamok által ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályokat ténylegesen átültessék, és hogy azok megfeleljenek az európai keretnek.

(2)     Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottságot munkájában adott esetben az Europol, a Pénzügyi Hírszerző Egységek Európai Tanácsa, az európai felügyeleti hatóságok és más illetékes európai hatóságok segítik.

(3)     A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatban elfogadott nemzeti jogszabályoknak az (1) bekezdésben meghatározott értékeléseit a Pénzügyi Akció Munkacsoport vagy a Moneyval által készített értékelések sérelme nélkül készítik el. [Mód. 66]

7. cikk

(1)   Valamennyi tagállam megfelelő lépéseket tesz azon pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, értékelése, értelmezése és enyhítése , valamint ezek kapcsán azon adatvédelmi aggályok tekintetében, amelyekkel szembekerül, és az értékelést naprakészen tartja.

(2)   Valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely koordinálja az (1) bekezdésben említett kockázatokra adott nemzeti válaszokat. A hatóság kilétéről értesíteni kell a Bizottságot, az európai felügyeleti hatóságokat, az Europolt, valamint a többi tagállamot.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti értékelések végrehajtásakor a tagállamok felhasználhatják felhasználják a 6. cikk (1) bekezdésében említett véleményt kockázatértékelést .

(4)   Valamennyi tagállam elvégzi az (1) bekezdésben említett értékelést, és:

a)

felhasználja az értékelés(eke)t a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak javítására, különösen azon területek meghatározása révén, ahol a kötelezett jogalanyoknak megerősített intézkedéseket kell alkalmazniuk, és adott esetben megállapítja, hogy milyen intézkedésekre van szükség;

aa)	adott esetben azonosítja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából elhanyagolható, csekély és nagyobb kockázatot hordozó ágazatokat vagy területeket;

b)	az értékelés(eke)t felhasználja arra, hogy hozzájáruljon a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló erőforrások elosztásához és rangsorolásához;

ba)	az értékelés(eke)t felhasználja annak biztosítására, hogy minden egyes ágazatban vagy területen a pénzmosási kockázatnak megfelelő szabályozás jöjjön létre;

c)	a megfelelő információkat kellő időben a kötelezett jogalanyok rendelkezésére bocsátja , hogy lehetővé tegye a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra vonatkozó saját értékeléseik végrehajtásához végrehajtását .

(5)   A tagállamok kockázatértékeléseik eredményeit a többi tagállam és a Bizottság, valamint – kérésre – az európai felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják. Az értékelés összefoglalását nyilvánosságra kell hozni. Az összefoglaló nem tartalmazhat bizalmas információkat. [Mód. 67]

8. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok megtegyék a megfelelő lépéseket pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázataik megállapításához és értékeléséhez, figyelembe véve többek között olyan kockázati tényezőket, mint az ügyfelek, országok vagy földrajzi területek, termékek, szolgáltatások, ügyletek és teljesítési csatornák. Ezeknek a lépéseknek arányosaknak kell lenniük a kötelezett jogalany jellegével és méretével.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékeléseket dokumentálni kell, naprakészen kell tartani és kérésre az illetékes hatóságok, valamint az önszabályozó testületek rendelkezésére kell bocsátani. [Mód. 68]

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok rendelkezzenek az uniós és tagállami szinten, valamint a kötelezett jogalanyok szintjén azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok enyhítésére és hatékony kezelésére irányuló politikákkal, ellenőrzésekkel és eljárásokkal. A politikáknak, ellenőrzéseknek és eljárásoknak arányosaknak kell lenniük a szóban forgó kötelezett jogalanyok jellegével és méretével és a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázattal, illetve tiszteletben kell tartaniuk az adatvédelmi szabályokat . [Mód. 69]

(4)   A (3) bekezdésben említett politikák és eljárások közé tartoznak legalább a következők:

a)

belső politikák, eljárások és ellenőrzések kialakítása, ideértve a kockázatkezelési gyakorlatok mintáját, az ügyfél-átvilágítást, bejelentést, nyilvántartást, belső ellenőrzést, megfeleléskezelést (többek között, amennyiben a vállalkozás mérete és jellege indokolja, a megfelelési tisztségviselő kinevezését vezetői szinten) és a munkavállalók átvilágítását . Ezek az intézkedések nem teszik lehetővé a kötelezett jogalanyok számára, hogy a szükségesnél több személyes adat megadását kérjék az ügyfelektől ; [Mód. 70]

b)	adott esetben – tekintettel a vállalkozás méretére és jellegére – független ellenőrzési funkció, amelynek célja az a) pontban említett belső intézkedések, eljárások és ellenőrzések tesztelése.

(5)   A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok kérjenek jóváhagyást a felső vezetéstől a bevezetett politikákra és eljárásokra vonatkozóan, és adott esetben nyomon követik és megerősítik a hozott intézkedéseket.

8a. cikk

(1)     Annak érdekében, hogy közös megközelítést és közös politikákat dolgozzanak ki az olyan nem együttműködő joghatóságokkal szemben, amelyeknek hiányosságai vannak a pénzmosás elleni küzdelem terén, a tagállamok rendszeresen jóváhagyják és elfogadják a FATF által közzétett országlistát.

(2)     A Bizottság uniós szinten koordinálja az olyan harmadik országok azonosítására irányuló előkészítő munkát, amelyeknek a pénzmosás elleni rendszereiben fennálló súlyos stratégiai hiányosságok jelentős kockázatoknak teszik ki az Unió pénzügyi rendszerét, figyelembe véve a III. melléklet 3. pontjában meghatározott kritériumokat.

(3)     A Bizottság felhatalmazást kap, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben meghatározott országok listájának létrehozása céljából.

(4)     A Bizottság a III. melléklet 3. pontjában meghatározott kritériumok alapján rendszeresen nyomon követi az e cikk (2) bekezdésében meghatározott országok helyzetének alakulását, és adott esetben felülvizsgálja az e cikk (3) bekezdésében említett listát. [Mód. 71]

II. FEJEZET

ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

A tagállamok megtiltják a hitelintézeteik és pénzügyi intézményeik számára, hogy olyan nem névre szóló számlákat vezessenek vagy nem névre szóló takarékbetétkönyveket nyissanak , illetve olyan nem névre szóló fizetési kártyákat bocsássanak ki, amelyek nem felelnek meg a 10a . cikkben meghatározott követelményeknek . A tagállamok minden esetben előírják, hogy a meglévő, nem névre szóló számlák , nem névre szóló takarékbetétkönyvek vagy takarékbetétkönyvek nem névre szóló fizetési kártyák tulajdonosait és kedvezményezettjeit – a lehető leghamarabb, és minden esetben még a számlák vagy takarékbetétkönyvek bármilyen módon történő felhasználását megelőzően – ügyfél-átvilágításnak vessék alá. [Mód. 72]

10. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok a következő esetekben ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak:

a)	üzleti kapcsolat létesítésekor;

b)	legalább 15 000 euró összegű alkalmi ügylet teljesítésekor attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor;

c)	árukkal kereskedő természetes vagy jogi személyek esetében legalább 7 500 euró összegű alkalmi ügylet készpénzben történő teljesítésekor attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor;

d)	szerencsejáték-szolgáltatások nyújtói kaszinók esetében, amennyiben legalább 2 000 EUR összegű alkalmi ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor;

da)	online szerencsejáték esetében, az üzleti kapcsolat létesítésekor;

db)	egyéb szerencsejáték-szervezők esetében, amennyiben legalább 2 000 EUR összegű nyereményt fizetnek ki; [Mód. 73]

e)	pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanújának esetében, tekintet nélkül bármilyen eltérésre, kivételre vagy küszöbértékre;

f)	ha kétség merül fel a korábban szerzett ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban;

fa)	amikor társaságot alapítanak. [Mód. 74]

10a. cikk

(1)     A tagállamok – amennyiben bizonyítottan alacsony a kockázat – mentesíthetik a kötelezett jogalanyokat az ügyfél-átvilágítás alól a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (31) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz tekintetében, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)	a fizetési eszköz nem tölthető fel újra;

b)	az elektronikusan tárolt maximális összeg nem haladja meg a 250 EUR-t; a tagállamok a kizárólag abban az egy adott tagállamban használható fizetési eszközök esetében 500 EUR-ra emelhetik ezt a limitet;

c)	a fizetési eszközt kizárólag áruk vagy szolgáltatások vásárlására használják;

d)	a fizetési eszköz nem finanszírozható elektronikus pénzzel;

e)	a készpénzvisszaváltás és készpénzfelvétel tilos, kivéve, ha a birtokos személyazonosságát megállapítják és ellenőrzik, valamint helyénvaló és megfelelő készpénz-visszaváltási és készpénzfelvételi politikákat és eljárásokat és nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket érvényesítenek.

(2)     A tagállamok biztosítják, hogy a 250 EUR feletti elektronikus pénz pénzbeli értékének visszaváltása előtt mindig alkalmazzák az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(3)     Ez a cikk nem akadályozza meg, hogy amennyiben az e cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a tagállamok lehetővé tegyék a kötelezett jogalanyok számára, hogy az irányelv 13. cikkének megfelelően egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak az elektronikus pénz tekintetében. [Mód. 75]

11. cikk

(1)   Az ügyfél-átvilágítási intézkedések a következőket foglalják magukban:

a)	az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján;

b)

a  29. cikk szerinti nyilvántartásban felsorolt tényleges tulajdonos azonosítása, és azonosításán kívül ésszerű intézkedések meghozatala személyazonosságának személyazonosságuk olyan ellenőrzése céljából, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy személy biztos legyen abban, hogy ki a tényleges tulajdonos, ideértve a jogi személyek, vagyonkezelő társaságok , alapítványok, kölcsönös biztosítók, holdingtársaságok és minden egyéb hasonló, meglévő vagy jövőbeni társulás jellegű jogi megállapodások vonatkozásában ésszerű intézkedések az összes szükséges intézkedés meghozatalát az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértése céljából;

c)	értékelés és – adott esetben – információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről;

d)

az üzleti kapcsolat folyamatos nyomon követése, ideértve a kapcsolat fennállása folyamán teljesített vállalt ügyletek elemzését annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtott ügyletek összhangban legyenek az intézménynek vagy a személynek az ügyfélről, az üzleti és kockázati profilról szerzett ismereteivel, ideértve, ahol szükséges, a pénzeszközök forrását is, valamint annak biztosítása, hogy a dokumentumok, adatok és információk naprakészek legyenek. [Mód. 76]

(1a)     Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett intézkedések végrehajtásakor a kötelezett jogalanyoktól megkövetelik annak ellenőrzését is, hogy az ügyfél nevében eljárni szándékozó személy ilyen meghatalmazással rendelkezzen, és előírják számukra e személy személyazonosságának megállapítását és ellenőrzését. [Mód. 77]

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok az (1) bekezdésben megállapított ügyfél-átvilágítási követelmények mindegyikét alkalmazzák, de ezeknek az intézkedéseknek a mértékét meghatározhatják kockázatérzékenység alapján.

(3)   A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelésekor vegyék figyelembe legalább az I. mellékletben meghatározott változókat.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok bizonyítani tudják az illetékes hatóságok vagy az önszabályozó testületek felé, hogy az intézkedések az általuk azonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra tekintettel megfelelők.

(5)   Életbiztosítási vagy egyéb, befektetésekhez kapcsolódó biztosítási vállalkozások esetében a tagállamok biztosítják, hogy a pénzügyi intézmények az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra vonatkozóan előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett hajtsák végre a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az életbiztosítási és egyéb, befektetésekhez kapcsolódó biztosítási kötvények kedvezményezettjei tekintetében, amint a kedvezményezettet azonosítják vagy kijelölik:

a)	olyan kedvezményezettek esetében, amelyek konkrétan megnevezett természetes vagy jogi személyek, illetve társulás jellegű jogi megállapodások, a személy neve;

b)

jellemzők vagy csoport alapján, illetve egyéb módon kijelölt kedvezményezettek esetén elegendő információ megszerzése a szóban forgó kedvezményezettekről annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény meggyőződjön arról, hogy a kifizetés időpontjában meg tudja állapítani a kedvezményezett személyazonosságát.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett mindkét esetben a kedvezményezettek személyazonosságára vonatkozó adatellenőrzésnek a kifizetéssel egyidejűleg kell megtörténnie. Amennyiben az életbiztosítást vagy az egyéb, befektetésekhez kapcsolódó biztosítást részben vagy egészben harmadik félre ruházzák át, az a pénzügyi intézmény, amelynek tudomása van az átruházásról, a természetes vagy jogi személyre, illetve jogi megállapodásra történő átruházás időpontjában azonosítja a tényleges tulajdonost, aki saját hasznára megkapja az átruházott kötvény értékét.

12. cikk

(1)   A tagállamok előírják, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatellenőrzésnek az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügylet végrehajtása előtt kell megtörténnie.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően, a tagállamok engedélyezhetik, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának adatellenőrzése az üzleti kapcsolat létrehozása során vagy a 2. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek hatálya alá tartozó jogalanyok esetében az ügylet végrehajtása során, de az esetleges nyeremény kifizetésekor mindenképpen történjen meg, amennyiben ez a szokásos üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély kockázata áll fenn. Ebben az esetben ezen eljárásokat az első kapcsolatfelvételt követően a lehető leghamarabb végre kell hajtani. [Mód. 78]

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, a tagállamok lehetővé tehetik a bankszámlanyitást, feltéve, hogy megfelelő biztonsági előírások biztosítják, hogy sem az ügyfél, sem a nevében eljáró személy nem végezhet műveleteket az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseinek maradéktalan teljesítéséig.

(4)   A tagállamok előírják, hogy olyan esetekben, amikor az érintett intézmény vagy személy nem tud megfelelni valamely ügyfél esetében a 11. cikk (1) bekezdése a)–c) pontjának, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan nem hajthat végre az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül műveleteket, nem létesíthet vele üzleti kapcsolatot, nem hajthat végre számára tranzakciókat, és mérlegeli az üzleti kapcsolat megszüntetését, és az ügyféllel kapcsolatban a 32. cikknek megfelelően gyanús ügyletről szóló bejelentést készít a FIU részére.

A tagállamok nem alkalmazzák az előző albekezdést közjegyzőkre, egyéb független jogi hivatás képviselőire, könyvvizsgálókra, külső könyvelőkre és adótanácsadókra, azonban a mentesség szigorúan csak akkor alkalmazható, ha ügyfeleik jogi helyzetének megállapítását végzik, illetve amikor bírósági eljárásokban, illetve azokkal kapcsolatosan ügyfeleik védelmét vagy képviseletét látják el, beleértve az eljárás kezdeményezésére vagy annak elkerülésére vonatkozó tanácsadást is.

(5)   A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok ne csak valamennyi új ügyfél esetében alkalmazzanak ügyfél-átvilágítási eljárást, hanem kockázatérzékenységi alapon megfelelő időszakokban a meglévő ügyfelek esetében is, többek között akkor is, ha az ügyfél releváns körülményei változnak.

2. SZAKASZ

EGYSZERŰSÍTETT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS

13. cikk

(1)   Amennyiben valamely tagállam vagy kötelezett jogalany alacsony kockázatú területeket azonosít, a tagállam lehetővé teheti a kötelezett jogalanyok számára, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak.

(2)   Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását megelőzően a kötelezett jogalanyok meggyőződnek arról, hogy az ügyfélkapcsolat vagy az ügylet kockázatának szintje alacsony.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok végrehajtsák az ügylet ügyletek vagy az üzleti kapcsolat kapcsolatok kellő ellenőrzését, hogy fel tudják tárni a szokatlan vagy gyanús ügyleteket. [Mód. 79]

14. cikk

A tagállamok és a kötelezett jogalanyok az ügyféltípushoz, országhoz vagy földrajzi területhez, valamint meghatározott termékekhez, szolgáltatásokhoz, ügyletekhez vagy teljesítési csatornákhoz kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelésekor figyelembe veszik legalább a potenciálisan alacsony kockázattal járó , ügyfelekhez és termékekhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy teljesítési csatornához kapcsolódó helyzetekre vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott tényezőket. [Mód. 80]

15. cikk

Az európai felügyeleti hatóságok …-ig (*2) az illetékes hatóságoknak és a 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában említett kötelezett jogalanyoknak címzett iránymutatást bocsát ki az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a figyelembe veendő kockázati tényezőkről és/vagy az azokban a helyzetekben meghozandó intézkedésekről, amikor egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedések indokoltak. Külön figyelmet kell fordítani a vállalkozás jellegére és méretére, és amennyiben megfelelő és arányos, különös intézkedéseket kell meghatározni. [Mód. 81]

3. SZAKASZ

FOKOZOTT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS

16. cikk

(1)   Az irányelv 17–23. cikkében meghatározott esetekben és egyéb, a tagállamok vagy a kötelezett jogalanyok által magasabb kockázatot jelentőnek tekintett esetekben a tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak a szóban forgó kockázatok megfelelő kezelése és enyhítése céljából.

(2)   A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy – a lehetőségekhez mérten – vizsgálják meg valamennyi olyan bonyolult vagy szokatlanul nagy ügylet és szokatlan ügylettípus hátterét és célját, amelynek nincs látható gazdasági vagy nyilvánvalóan jogszerű célja , illetve amelyik a 3 . cikk (4) bekezdésének f) pontja értelmében vett adóbűncselekménynek minősül. Mindenekelőtt meg kell erősíteniük az üzleti kapcsolat nyomon követésének mértékét és jellegét annak meghatározásához, hogy a szóban forgó ügyletek vagy tevékenységek szokatlannak vagy gyanúsnak tűnnek-e. Amennyiben valamely kötelezett jogalany ilyen szokatlan vagy gyanús ügyletet vagy tevékenységet azonosít, késedelem nélkül tájékoztatja valamennyi olyan tagállam pénzügyi hírszerző egységét, amely érintett lehet. [Mód. 82]

(3)   A tagállamok és a kötelezett jogalanyok a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelésekor figyelembe veszik legalább a potenciálisan nagy nagyobb kockázattal járó , ügyfelekhez és termékekhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy teljesítési csatornához kapcsolódó helyzetekre vonatkozóan a III. mellékletben meghatározott tényezőket. [Mód. 83]

(4)   Az európai felügyeleti hatóságok …-ig (*3) az illetékes hatóságoknak és a 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában említett kötelezett jogalanyoknak címzett iránymutatást bocsát ki az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a figyelembe veendő kockázati tényezőkről és/vagy az azokban a helyzetekben meghozandó intézkedésekről, amikor fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések indokoltak. [Mód. 84]

17. cikk

Harmadik országokbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelező banki kapcsolatok esetében a tagállamok a 11. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a hitelintézeteik számára előírják, hogy:

a)	gyűjtsenek elegendő információt a levelezett intézménytől ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék a levelezett üzleti tevékenységének jellegét, és nyilvánosan rendelkezésre álló információkból megállapítsák az intézmény hírnevét és a felügyelet minőségét;

b)	mérjék fel a levelezett intézménynek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni ellenőrző eszközeit;

c)	szerezzék meg a felső vezetés jóváhagyását az új levelezőbanki kapcsolat létesítése előtt;

d)	dokumentálják minden egyes intézmény felelősségi körét;

e)

a továbbításos számlák tekintetében győződjenek meg arról, hogy a levelezett hitelintézet igazolta a levelező számláihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfelek személyazonosságát, és végrehajtotta folyamatos átvilágításukat, valamint győződjenek meg arról is, hogy a levelezett intézmény kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.

18. cikk

A külföldi politikai közszereplőkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok tekintetében a tagállamok a 11. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a kötelezett jogalanyok számára előírják, hogy:

a)	rendelkezzenek megfelelő kockázatalapú eljárásokkal annak megállapításához, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa politikai közszereplő-e;

b)	szerezzék meg a felső vezetés jóváhagyását az ilyen ügyfelekkel való üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy folytatásához;

c)	tegyenek megfelelő intézkedéseket az üzleti kapcsolat vagy az ügylet tárgyát képező vagyon és pénzeszközök forrásának megállapítása érdekében;

d)	kísérjék folyamatosan fokozott figyelemmel az üzleti kapcsolatot.

19. cikk

A belföldi politikai közszereplőkkel vagy valamely nemzetközi szervezet megbízásából fontos közfeladatot ellátó személlyel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok tekintetében a tagállamok a 11. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a kötelezett jogalanyok számára előírják, hogy:

a)	rendelkezzenek megfelelő kockázatalapú eljárásokkal annak megállapításához, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa politikai közszereplő-e;

b)	amennyiben a szóban forgó személlyel folytatott üzleti kapcsolat nagy kockázatot jelent, alkalmazzák a 18. cikk b), c) és d) pontjában említett intézkedéseket.

19a. cikk

A Bizottság a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben elkészíti a belföldi politikai közszereplők és azon tagállami lakosok listáját, akik valamely nemzetközi szervezet megbízásából fontos közfeladatot látnak vagy láttak el. A listát hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok és a kötelezett jogalanyok számára.

A Bizottság értesíti az érintettet a listára való felvételről és az onnan való törlésről.

Az e cikkben előírt követelmények nem mentesítik a kötelezett jogalanyokat ügyfél-átvilágítási kötelezettségeik alól, és a kötelezett jogalanyok e kötelezettségek teljesítésének elégséges módjaként nem hagyatkozhatnak kizárólag ezekre az információkra.

A tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak megakadályozása érdekében, hogy a nemzetközi és belföldi politikai közszereplőkre és a nemzetközi szervezetekben vezető tisztséget betöltő vagy betöltött személyekre vonatkozó információkkal üzleti célból kereskedjenek. [Mód. 85]

20. cikk

A kötelezett jogalanyok a kockázatokon alapuló megközelítéssel összhangban ésszerű intézkedéseket tesznek annak megállapítására, hogy az életbiztosítási kötvény vagy más, befektetéshez kapcsolódó biztosítási kötvény kedvezményezettje és/vagy – amennyiben szükséges – a kedvezményezett tényleges tulajdonosa politikai közszereplő-e. Az említett intézkedéseket legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a kötvény egészben vagy részben történő átruházásakor kell megtenni. Nagyobb kockázat megállapítása esetén a tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy a szokásos ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása mellett: [Mód. 86]

a)	a kötvény hozamának kifizetése előtt tájékoztassák a felső vezetést;

b)	végezzenek megerősített vizsgálatot a kötvénytulajdonossal folytatott teljes üzleti kapcsolatra vonatkozóan.

21. cikk

A 18., 19. és 20. cikkben említett intézkedéseket – a 19a. cikk kivételével – a politikai közszereplők közvetlen hozzátartozóira és a politikai közszereplőkkel közeli kapcsolatban álló azokra a személyekre is alkalmazni kell , akik a nemzetközi vagy belföldi politikai közszereplőkkel bizonyíthatóan közeli kapcsolatban állnak . [Mód. 87]

22. cikk

Amennyiben a 18., 19. és 20. cikkben említett személy nemzetközi és belföldi politikai közszereplői megbízása vagy nemzetközi szervezetekben vezető tisztségre vonatkozó megbízása megszűnik, a kötelezett jogalanyok számára elő kell írni, hogy vegyék figyelembe az említett személlyel összefüggésben továbbra is felmerülő kockázatokat, és alkalmazzanak megfelelő, valamint kockázatérzékeny intézkedéseket mindaddig, amíg a személy már nem minősül kockázatot jelentőnek. Ennek az időszaknak legalább 18 12 hónapnak kell lennie. [Mód. 88]

23. cikk

(1)   A tagállamok megtiltják a hitelintézeteknek, hogy fiktív bankkal létesítsenek vagy tartsanak fenn levelezőbanki kapcsolatot, és előírják, hogy a hitelintézetek hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy nem kezdeményeznek vagy folytatnak levelező banki kapcsolatot olyan bankkal, amelyről tudják, hogy megengedi számláinak valamely fiktív bank általi használatát.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában „fiktív bank”: hitelintézet vagy azzal megegyező tevékenységeket folytató intézmény, amelyet olyan joghatóság alatt jegyeztek be, amelyben nem rendelkezik érdemi ügyvitelt és vezetést magában foglaló fizikai jelenléttel, továbbá az intézmény nincs kapcsolatban egy szabályozott pénzügyi csoporttal sem.

4. SZAKASZ

HARMADIK FELEK ÁLTALI TELJESÍTÉS

24. cikk

A tagállamok engedélyezhetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy harmadik félre hagyatkozzanak a 11. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában megállapított követelmények teljesítése tekintetében. Az e követelmények teljesítésére vonatkozó végső felelősséget azonban továbbra is a harmadik félre hagyatkozó kötelezett jogalany viseli. Emellett a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen harmadik felek az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért felelősségre vonhatóak legyenek. [Mód. 89]

25. cikk

(1)   E szakasz alkalmazásában „harmadik fél”minden,

a)	a 2. cikkben felsorolt kötelezett jogalany; vagy

b)

valamely tagállamban vagy harmadik országban található egyéb intézmény vagy személy, aki az ezen irányelvben megállapítottakkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és az ezen irányelv előírásainak betartásával összefüggő felügyeletére a VI. fejezet 2. szakaszával összhangban kerül so.

(2)   A tagállamok Bizottság figyelembe veszik veszi a földrajzi kockázatok tekintetében rendelkezésre álló információt annak megállapításakor, hogy valamely harmadik ország teljesíti-e az (1) bekezdésben előírt feltételeket, és tájékoztatják egymást, a Bizottságot tájékoztatja a tagállamokat , a kötelezett jogalanyokat , valamint az európai felügyeleti hatóságokat az ezen irányelv alkalmazásának megfelelő mértékben és az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban azokról az esetekről, amikor úgy ítélik ítéli meg, hogy a harmadik ország teljesíti ezeket a feltételeket.

(2a)     A Bizottság elkészíti azoknak a joghatóságoknak a listáját, amelyek az ezen irányelv rendelkezéseivel és más kapcsolódó uniós szabályokkal és rendeletekkel egyenértékű pénzmosás elleni intézkedésekkel rendelkeznek.

(2b)     A tagállamoktól a (2) bekezdésben említettek szerint kapott információknak megfelelően rendszeren felülvizsgálják és frissítik a (2a) bekezdésben említett listát. [Mód. 90]

26. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok a 11. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában megállapított követelményekre vonatkozó, szükséges információkat megszerezzék attól a harmadik féltől, amelyre hagyatkoznak.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy azok a kötelezett jogalanyok, amelyekhez az ügyfél tartozik, megtegyék a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítási és ellenőrzési adatainak, valamint a személyazonosságára vonatkozó egyéb releváns dokumentációnak a vonatkozó másolatait a harmadik fél – kérésre – haladéktalanul továbbítja.

27. cikk

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy a következő feltételek teljesülése esetén a székhely szerinti illetékes hatóság (csoportra vonatkozó politikák és ellenőrzések esetén) és a fogadó állam szerinti illetékes hatóság (fióktelepek és leányvállalatok esetén) úgy tekintheti, hogy valamely kötelezett jogalany a csoportra vonatkozó programja révén alkalmazza a 25. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikkben előírt intézkedéseket:

a)	a kötelezett jogalany olyan harmadik fél által biztosított információra támaszkodik, amely ugyanannak a csoportnak a tagja;

b)	az említett csoport ezen irányelvnek vagy egyenértékű szabályoknak megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, nyilvántartásra vonatkozó szabályokat és pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás elleni programot alkalmaz;

c)	a b) pontban felsorolt követelmények hatékony tényleges végrehajtását valamely székhely szerinti illetékes hatóság a fogadó állam illetékes hatóságaival együttműködve csoportszinten felügyeli. [Mód. 91]

(1a)     Az európai felügyeleti hatóságok …  (*4) -ig a koherens és hatékony csoportszintű felügyelet biztosítása érdekében iránymutatásokat bocsát a valamely csoporthoz tartozó jogalanyok részére a felügyeleti rendszernek az illetékes hatóság általi, az érintett tagállamokban történő végrehajtásáról. [Mód. 92]

28. cikk

Ez a szakasz nem vonatkozik a kiszervezéses vagy meghatalmazotti jogviszonyokra, amelyek esetében szerződéses megállapodás alapján a kiszervezett szolgáltatás nyújtóját vagy a meghatalmazottat a kötelezett jogalany részének kell tekinteni.

III. FEJEZET

A TÉNYLEGES TULAJDONLÁSRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

29. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a területükön létrehozott vagy bejegyzett vagy a törvényeik hatálya alá tartozó vállalatok vagy egyéb, jogi személyiséggel rendelkező jogalanyok, köztük vagyonkezelő társaságok vagy az azokhoz hasonló felépítéssel vagy funkcióval rendelkező jogalanyok , alapítványok, holdingtársaságok és minden egyéb, a felépítésük vagy funkciójuk szempontjából hasonló, meglévő vagy jövőbeni, társulás jellegű jogi megállapodások a létrehozás vagy bármilyen változás pillanatában magukról és tényleges tulajdonosaikról megfelelő, pontos , időszerű és időszerű frissített információkat szerezzenek , tartsanak és tartsanak fenn tényleges tulajdonosaikról továbbítsanak valamely központi nyilvános nyilvántartás, kereskedelmi nyilvántartás vagy cégjegyzék részére .

(1a)     A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vállalat és a tényleges tulajdonos egyértelmű azonosításához szükséges minimumadatokat, nevezetesen a jogalany nevét, számát, jogi formáját és státuszát, az alapítást bizonyító okiratot, a bejegyzett székhely (valamint ha különbözik a bejegyzett székhelytől, az üzleti tevékenység fő helye) címét, az alapvető szabályozási hatásköröket (például azokat, amelyek szerepelnek az alapító okiratban és az alapszabályban), az igazgatók jegyzékét (állampolgársággal és születési dátummal), valamint a részvényesekre/tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat, többek között a nevüket, születési dátumukat, nemzetiségüket vagy a bejegyzésük szerinti joghatóságot, kapcsolattartási adataikat, a birtokolt részvények számát és a részvények kategóriáit (beleértve a kapcsolódó szavazati jogok jellegét), valamint adott esetben tulajdoni részesedésük vagy ellenőrzésük arányát.

Az e cikkben előírt követelmények nem mentesítik a kötelezett jogalanyokat ügyfél-átvilágítási kötelezettségeik alól, és a kötelezett jogalanyok e kötelezettségek teljesítésének elégséges módjaként nem hagyatkozhatnak kizárólag ezekre az információkra.

(1b)     A vagyonkezelő társaságok és a hasonló struktúrával vagy funkcióval rendelkező, egyéb típusú, meglévő vagy jövőbeni jogalanyok és társulás jellegű jogi megállapodások tekintetében ezek az információk tartalmazzák többek között a célvagyon alapítójának, kezelő(i)nek, (adott esetben) az ellenőrnek, a kedvezményezetteknek vagy a kedvezményezettek csoportjának, valamint a vagyonkezelő társaság fölött tényleges ellenőrzést gyakorló más természetes személynek a személyazonosságát. A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonkezelők közöljék a kötelezett jogalanyokkal státuszukat, amennyiben vagyonkezelőként üzleti kapcsolatot létesítenek vagy a 10. cikk b)–d) pontjában megállapított küszöbértéket meghaladó alkalmi ügyletet hajtanak végre. A vezetett információknak magukban kell foglalniuk az összes magánszemély születési dátumát és állampolgárságát. Az alapító okirat és a szándéklevél közzététele során a tagállamok a kockázatalapú megközelítést alkalmazzák, és a személyes adatok védelmét tiszteletben tartva adott esetben gondoskodnak arról, hogy az információt az illetékes hatóságok, különösen a pénzügyi hírszerző egységek, valamint a kötelezett jogalanyok rendelkezésére bocsássák.

(2)    Az (1), (1a) és (1b) bekezdésben említett információkat kellő időben hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok, különösen a pénzügyi hírszerző egységek, illetve az összes tagállam kötelezett jogalanyai számára.  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett információhoz az illetékes hatóságok és a kötelezett jogalanyok megfelelő időben hozzáférjenek nyilvántartásokhoz az információhoz hozzáférni kívánó személy előzetes, egyszerű online regisztráció révén történő azonosítását követően hozzáférést biztosítanak . Az információkat nyílt és biztonságos adatformátumban az interneten keresztül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, betartva az adatvédelmi szabályokat, különösen az adatalanyoknak a személyes adatokhoz való hozzáférésére, illetve a helytelen adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó jogának hatékony védelme tekintetében. Az információk megszerzéséért felszámított díj nem haladhatja meg annak adminisztrációs költségeit. A közzétett információkban bekövetkező bármilyen változást késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belül egyértelműen fel kell tüntetni a nyilvántartásban.

Az e cikk (1) bekezdésben említett cégjegyzékeket az európai platformon, a portálon, valamint a tagállamok által a 2012/17/EU irányelvvel összhangban létrehozott opcionális hozzáférési pontokon keresztül össze kell kapcsolni. A tagállamok a Bizottság támogatásával az európai platformon keresztül biztosítják nyilvántartásaiknak a nyilvántartások hálózati rendszerén belüli átjárhatóságát.

( 2a)     A Bizottság a tagállamokkal együttműködve gyorsan, konstruktívan és eredményesen együttműködést igyekszik kialakítani a harmadik országokkal annak ösztönzése érdekében, hogy azok a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tartalmazó, egyenértékű központi nyilvántartásokat hozzanak létre, illetve hogy az országukra vonatkozó, e cikk (1) és (1a) bekezdésében említett információkat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.

Kiemelten kell foglalkozni azokkal a harmadik országokkal, amelyek területén jelentős számú társaság vagy jogalany – köztük vagyonkezelő társaságok, alapítványok, holdingtársaságok és minden egyéb, a felépítése vagy funkciója szempontjából hasonló szervezet – van bejegyezve, illetve amelyek az Unióban székhellyel rendelkező társaságok vagy jogalanyok a 3. cikk (5) bekezdése szerinti tényleges tulajdonlását jelző részvények birtokában vannak.

(2b)     A tagállamok meghatározzák az e cikk szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó, a természetes és jogi személyekre kiszabható hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy e szankciókat alkalmazzák. E cikk alkalmazásában a tagállamok a bemutatóra szóló részvényeken és bemutatóra szóló részvényutalványokon alapuló visszaélés megelőzése céljából hatékony visszaélés elleni intézkedéseket állapítanak meg.

(2c)     A Bizottság …-ig  (*5) jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk szerinti követelmények alkalmazásáról és működési módjáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. [Mód. 93]

30. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a törvényeik hatálya alá tartozó kifejezett vagyonkezelő társaság vagyonkezelői megfelelő, pontos és időszerű információt szerezzenek és tartsanak fenn a tényleges tulajdonlásra vonatkozóan a vagyonkezelő társaság tekintetében. Ezek az információk tartalmazzák többek között a célvagyon alapítójának, a vagyonkezelő(k)nek, (adott esetben) az ellenőrnek, a kedvezményezetteknek vagy a kedvezményezettek csoportjának, valamint a vagyonkezelő társaság fölött tényleges ellenőrzést gyakorló más természetes személynek a személyazonosságát.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonkezelők közöljék a kötelezett jogalanyokkal státuszukat, amennyiben vagyonkezelőként üzleti kapcsolatot létesítenek vagy a 10. cikk b)–d) pontjában megállapított küszöbértéket meghaladó alkalmi ügyletet hajtanak végre.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információkhoz az illetékes hatóságok és a kötelezett jogalanyok megfelelő időben hozzáférhessenek.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonkezelőéhez hasonló struktúrával és funkcióval rendelkező, egyéb típusú jogalanyokra és jogi megállapodásokra az (1)–(3) bekezdésben megállapítottaknak megfelelő intézkedések legyenek alkalmazandók. [Mód. 94]

IV. FEJEZET

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

1. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

31. cikk

(1)   A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás érdekében minden tagállam pénzügyi hírszerző egységet (FIU) hoz létre.

(1a)     A 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a), b) és d) alpontjában említett személyek tájékoztatják a FIU-t és/vagy az érintett szakma megfelelő, a 33. cikk (1) bekezdésében említett önszabályozó testületét, ha azt feltételezik, illetve alapos gyanúval rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy szolgáltatásaikkal bűnözői tevékenység és agresszív adókijátszás céljából visszaélnek. [Mód. 95]

(2)   A tagállamok írásban közlik a Bizottsággal a FIU-k elnevezését és címét.

(3)   A FIU függetlenül működő és önálló központi országos egységként jön létre. A FIU feladata a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentések, valamint az esetleges pénzmosással, a kapcsolódó alapbűncselekményekkel vagy a terrorizmus esetleges finanszírozásával kapcsolatos más információk átvétele és elemzése.  A FIU feladata az olyan információk átvétele (és a megengedett mértékben az információkérés), elemzése, és az elemzései eredményeinek a valamennyi illetékes hatóságokkal hatósággal való közlése, valamint az olyan információk felfedése, amelyek pénzmosással amikor megalapozott a pénzmosás, a kapcsolódó alapbűncselekmények vagy kapcsolódó alapbűncselekményekkel, illetve terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban, vagy amelyeket nemzeti jogszabály, illetve rendelet ír elő. a terrorizmus finanszírozásának gyanúja . A FIU-nak képesnek kell lennie a további szükséges információknak a kötelezett jogalanyoktól való, a fenti célok érdekében történő megszerzésére. Feladatainak ellátása érdekében a FIU-t megfelelő pénzügyi, technikai és emberi forrásokkal kell ellátni. A tagállamok biztosítják, hogy a FIU-t ne érjék indokolatlan beavatkozások. [Mód. 96]

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a FIU megfelelő időben, közvetlenül vagy közvetve hozzáférhessen azokhoz a pénzügyi, igazgatási és bűnüldöző hatósági információkhoz, amelyekre feladatainak megfelelő ellátásához szüksége van. Emellett a FIU-knak reagálniuk kell tagállamuk bűnüldöző hatóságainak információkéréseire, kivéve, ha ténybeli okok alapján feltételezhető, hogy a szóban forgó információ átadása hátrányos hatással járna folyamatban levő nyomozás vagy elemzések szempontjából, vagy – kivételes körülmények esetén – ha az információk felfedése aránytalanul hátrányosan érintené valamely természetes vagy jogi személy jogos érdekeit, illetve az információkérés célja szempontjából lényegtelen. Ha a FIU-hoz ilyen kérés érkezik, a FIU-nak kell döntenie arról, hogy elemzést végez vagy megküldi az információkat a kérést benyújtó bűnüldözési hatóságnak. A tagállamok előírják a bűnüldöző hatóságok számára, hogy adjanak visszajelzést a FIU-nak az általa közölt információk felhasználására vonatkozóan. [Mód. 97]

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a FIU felhatalmazást kapjon sürgős intézkedések közvetlen vagy közvetett végrehajtására, ha fennáll a gyanú, hogy valamely ügylet pénzmosáshoz vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódik, és felfüggessze az ügyletet, illetve megtagadja a tervezett ügylet jóváhagyását annak érdekében, hogy a gyanú megerősítéséhez elemezni lehessen az ügyletet.

(6)   A FIU elemző funkciója egyrészt operatív elemzésből áll, amely egyedi esetekre és konkrét célokra összpontosít, másrészt stratégiai elemzésből, amely a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási trendekkel és módszerekkel foglalkozik.

32. cikk

(1)   A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok, és amennyiben alkalmazható, igazgatóik és munkavállalóik számára, hogy teljes mértékben működjenek együtt a következők révén:

a)

saját kezdeményezésükre a FIU haladéktalan tájékoztatása, ha az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy személy tudomására jut, vagy feltételezi, illetve alapos gyanúval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy pénzeszközök bűnözői cselekmény jövedelméből származnak vagy terrorizmus finanszírozásához kapcsolódnak, és ilyen esetben azonnali válaszadás a FIU további információt igénylő kérésére;

b)	kérésére a FIU haladéktalan ellátása minden szükséges információval a vonatkozó jogszabályok által megállapított eljárásoknak megfelelően.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett információt annak a tagállamnak a pénzügyi hírszerző egységéhez kell továbbítani, amelynek a területén az információt továbbító intézmény vagy személy található , illetve annak a tagállamnak a pénzügyi hírszerző egységéhez, amelyben a kötelezett jogalany székhelye található . Az információt a 8. cikk (4) bekezdésével összhangban kijelölt személy(ek) továbbítja (továbbítják). [Mód. 98]

33. cikk

(1)   A 32. cikk (1) bekezdésétől eltérően, a 2. cikk (1) bekezdésének 3.a), b), d) és e ) pontjában említett személyek , továbbá a 4. cikkben említett szakmák és vállalkozáskategóriák esetében a tagállamok kijelölhetik az érintett szakmának egy megfelelő önszabályozó testületét, mint a 32. cikk (1) bekezdésében említett információkról tájékoztatandó hatóságot.

A tagállamok minden körülmények között biztosítják a szakmai titoktartás, a titkosság és a magánélet védelméhez szükséges eszközöket és lehetőségeket. [Mód. 99]

A (2) bekezdés sérelme nélkül, a kijelölt önszabályozó testület az első albekezdésben említett esetekben haladéktalanul és szűrés nélkül továbbítja az információkat a FIU-nak.

(2)   A tagállamok nem alkalmazzák a 32. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeket a közjegyzőkre, független jogi hivatások képviselőire, könyvvizsgálókra, külső könyvelőkre és adótanácsadókra, a mentesség azonban szigorúan csak azokra az információkra vonatkozik, amelyeket azok valamely ügyfelüktől kapnak, vagy valamely ügyfelükről szereznek be az ügyfelük jogi helyzetének megállapításakor vagy az ügyfélnek a bírósági eljárásban vagy azzal kapcsolatban történő védelme vagy képviseletének ellátása során, ideértve az eljárások indítására vagy azok elkerülésére vonatkozó tanácsadást, attól függetlenül, hogy az ilyen információ kézhezvételére vagy megszerzésére ezen eljárások előtt, alatt vagy után kerül sor.

34. cikk

(1)   A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy mindaddig ne hajtsák végre az olyan ügyleteket, amelyekkel összefüggésben tudják vagy feltételezik, hogy pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatosak, amíg végre nem hajtják a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések elvégzését.

A nemzeti joggal összhangban utasítás adható arra, hogy ne hajtsák végre az ügyletet.

(2)   Arra utaló gyanú esetén, hogy az ilyen ügylet tárgya pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása, és ha az ügylet ilyen módon való megakadályozása lehetetlen, vagy az akadályozhatná a feltételezett pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása kedvezményezettjeinek felderítését, akkor a kötelezett jogalanyok azt követően haladéktalanul értesítik a FIU-t.

35. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy ha a kötelezett jogalanyoknál a 45. cikkben említett illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések során vagy bármilyen más módon az említett hatóságok olyan tényeket tárnak fel, amelyek pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban, akkor azonnal tájékoztatják a FIU-t.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a törvény vagy rendelet által a részvény- és devizapiacok, valamint a származtatott pénzügyi eszközök piacának ellenőrzésére felhatalmazott felügyeletek tájékoztassák a FIU-t, ha olyan tényeket tárnak fel, amelyek pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban.

36. cikk

Ha a kötelezett jogalany, illetve annak alkalmazottja vagy igazgatója jóhiszeműen a 32. és a 33. cikkel összhangban információkat fed fel, az nem eredményezi egy szerződés vagy bármilyen törvényi, jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezés által az adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, és nem vonja maga után a kötelezett jogalanynak, illetve az igazgatójának vagy alkalmazottainak semmilyen felelősségét.

37. cikk

A tagállamok meghoznak minden megfelelő intézkedést biztosítják, hogy azon magánszemélyek – ideértve a kötelezett jogalany azon alkalmazottainak fenyegetés vagy ellenséges fellépés veszélyétől való védelme érdekében alkalmazottait és képviselőit – , akik akár belső eljárásokban, akár a FIU-nak pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúját jelentik be , megfelelő védelemben részesüljenek a fenyegetés vagy az ellenséges fellépés, a kedvezőtlen elbánás vagy hátrányos következmények, és különösen a munkáltató kedvezőtlen vagy megkülönböztető jellegű intézkedései ellen . A tagállamok az ilyen személyeknek ingyenes jogi segítségnyújtást garantálnak, és biztonságos kommunikációs csatornát biztosítnak számukra a pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban felmerült gyanúik jelentéséhez. E csatornák biztosítják, hogy az információt bejelentő személy kiléte csak az európai felügyeleti hatóság és a FIU számára legyen ismert. A tagállamok gondoskodnak megfelelő tanúvédelmi programok kialakításáról. [Mód. 100]

2. SZAKASZ

INFORMÁCIÓ FELFEDÉSÉNEK TILALMA

38. cikk

(1)   A kötelezett jogalanyok, valamint igazgatóik és alkalmazottaik nem tájékoztathatják sem az érintett ügyfelet, sem egyéb harmadik felet arról, hogy a 32. és a 33. cikkel összhangban adatokat továbbítottak, illetve arról, hogy pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos nyomozás folyik, vagy arra kerülhet sor.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információknak a tagállamok illetékes hatóságai – ideértve az önszabályozó testületeket és az adatvédelmi hatóságokat is – részére, vagy bűnüldözés céljából történő felfedésére. [Mód. 101]

(3)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem akadályozza az információk felfedését a tagállamok vagy olyan harmadik országok intézményei között, ahol ezen irányelvvel egyenértékű követelmények alkalmazandók, feltéve, hogy ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett tilalom nem akadályozza az információk felfedését a 2. cikk (1) bekezdése 3.a) és b) pontjában említett tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli személyek között, ahol ezen irányelvvel egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket, akár alkalmazottként, akár más módon, ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.

Az első albekezdés alkalmazásában hálózatnak kell tekinteni azt az átfogóbb szervezetet, amelyhez a személy tartozik, és amelynek közös tulajdonosai és közös vezetése van, illetve egységes előírásai és módszerei vannak, valamint közös megfelelés-ellenőrzéssel rendelkezik. [Mód. 102]

(5)   A 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában, valamint 3. a) és b) pontjában említett jogalanyok vagy személyek esetében az e cikk (1) bekezdése szerinti tilalom nem akadályozza az információk felfedését az érintett intézmények vagy személyek között azokban az esetekben, amelyek ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak, amelyben két vagy több intézmény vagy személy vesz részt, amennyiben azok valamely tagállamban vagy olyan harmadik országban találhatók, ahol ezen irányelvvel egyenértékű követelmények alkalmazandók, és ha azok ugyanazon szakmához tartoznak, valamint ha a szakmai titoktartásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások hatálya alá tartoznak.

(5a)     E cikk alkalmazásában a harmadik országok ezen irányelvben meghatározottakkal egyenértékű követelményeinek tartalmazniuk kell adatvédelemre vonatkozó szabályokat is. [Mód. 103]

(6)   Ha valamely, a 2. cikk (1) bekezdése 3. a) és b) pontjában említett személy megkísérli meggyőzni az ügyfelet arról, hogy hagyjon fel valamely jogellenes tevékenységgel, ez nem eredményezi az információ (1) bekezdés szerinti felfedését.

V. FEJEZET

ADATVÉDELEM, NYILVÁNTARTÁS ÉS STATISZTIKAI ADATOK [Mód. 104]

39. cikk

(1)    A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy a nemzeti jognak megfelelően őrizzék meg az alábbi dokumentumokat és információkat bármilyen esetleges pénzmosásnak vagy terrorizmusfinanszírozásnak a FIU vagy más illetékes hatóság általi megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás során történő felhasználás céljából:

a)

ügyfél-átvilágítás esetében az előírt bizonyítékok másolata vagy kivonatai az ügyfelükkel való üzleti kapcsolat lezárását vagy az alkalmi ügylet dátumát követő öt évig. Az említett megőrzési időszak leteltét követően a személyes adatokat törölni kell, hacsak a nemzeti jog másként nem rendelkezik, amelynek előírásai meghatározzák, hogy a kötelezett jogalanyoknak mely körülmények között lehet vagy kell tovább megőrizniük az adatokat. A tagállamok csak akkor tehetik lehetővé vagy írhatják elő az adatok további megőrzését, ha arra a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából szükség van , és ha az adatmegőrzési időszak hosszabbítása eseti alapon indokolt . A maximális megőrzési időszak az üzleti kapcsolat lezárását követően nem haladhatja meg a tíz évet legfeljebb további öt évvel hosszabbítható meg ;

b)

üzleti kapcsolatok és ügyletek esetében az alátámasztásul szolgáló, eredeti iratokból vagy az alkalmazandó vonatkozó nemzeti jog értelmében a bírósági eljárásokban elfogadható másolatokból álló bizonyíték és adatok az ügyletek végrehajtását vagy az üzleti kapcsolat megszűnését követő ötéves időszakon át, attól függően, hogy melyik következik be hamarabb. Az említett megőrzési időszak leteltét követően a személyes adatokat törölni kell, hacsak a nemzeti jog másként nem rendelkezik, amelynek előírásai meghatározzák, hogy a kötelezett jogalanyoknak mely körülmények között lehet vagy kell tovább megőrizniük az adatokat. A tagállamok csak akkor tehetik lehetővé vagy írhatják elő az adatok további megőrzését, ha arra a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából szükség van , és ha az adatmegőrzési időszak hosszabbítása eseti alapon indokolt . A maximális megőrzési időszak az ügylet végrehajtását vagy az üzleti kapcsolat lezárását követően – attól függően, melyikre kerül sor hamarabb – nem haladhatja meg a tíz évet legfeljebb további öt évvel hosszabbítható meg .

(2)     A megőrzött személyes adatok nem használhatók fel a megőrzés céljától eltérő célra, és semmilyen esetben nem használhatók fel kereskedelmi célokra [Mód. 105]

39a. cikk

(1)     A személyes adatoknak a tagállamok által az ezen irányelv keretében való feldolgozása vonatkozásában a 95/46/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. A személyes adatoknak az európai felügyeleti hatóságok által történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EK rendelet rendelkezései alkalmazandók. Az információknak a pénzmosás elleni küzdelem érdekében történő gyűjtése, feldolgozása és továbbítása e jogi aktusok alapján közérdeknek minősül.

(2)     A személyes adatok ezen irányelv alapján kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése céljából dolgozhatók fel. A kötelezett jogalanyok az üzleti kapcsolat létrehozását megelőzően tájékoztatják az új ügyfeleket a személyes adatok pénzmosás megelőzése céljára történő lehetséges felhasználásáról. Az érzékeny adatok kategóriáinak feldolgozását a 95/46/EK irányelvvel összhangban kell végezni.

(3)     Az ezen irányelv alapján összegyűjtött adatok kereskedelmi célból történő feldolgozása tilos.

(4)     Az érintett személynek, akinek egy kötelezett jogalany vagy illetékes hatóság megtagadta az adatai feldolgozásával kapcsolatos információk közlését, jogában áll, hogy saját adatvédelmi hatóságán keresztül kérje a személyes adataiba való betekintést, azok ellenőrzését, kijavítását vagy törlését, továbbá jogában áll bírósági eljárást kezdeményezni.

(5)     Az érintett személynek a gyanús ügyletekről szóló bejelentésekben szereplő információkhoz való hozzáférését meg kell tiltani. Az e bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az adatvédelmi hatóságok részére történő felfedésre.

(6)     A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok és az illetékes hatóságok számára, hogy a 95/46/EK irányelvvel összhangban hivatalból vagy az érintett személy panasza alapján ismerjék el és tartsák tiszteletben az adatvédelmi hatóságok tényleges hatásköreit a személyes adatok feldolgozásának biztonságossága és az adatok pontossága vonatkozásában. [Mód. 106]

40. cikk

(-1)     A tagállamoknak rendelkezniük kell olyan nemzeti és központosított mechanizmusokkal, amelyek segítségével képesek megfelelő időben meghatározni, hogy léteznek-e olyan természetes vagy jogi személyek, akik a területükön található pénzügyi intézmények bankszámlái felett rendelkeznek vagy ellenőrzési jogot gyakorolnak.

(-1a)     A tagállamoknak rendelkeznek olyan mechanizmusokkal is, amelyek lehetővé teszik, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére álljon olyan mechanizmus, amely révén a tulajdonos előzetes értesítése nélkül is azonosítani tudják az árukat.

(1)    A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy rendelkezzenek olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek teljes mértékben és gyorsan – biztonságos csatornákon keresztül, a megkeresések teljes titkosságát biztosító módon – reagálni a FIU-tól vagy a nemzeti jogukkal összhangban más hatóságoktól érkező megkeresésekre arra vonatkozóan, hogy tartanak-e, vagy az előző öt év során tartottak-e fenn üzleti kapcsolatot meghatározott természetes vagy jogi személyekkel, valamint e kapcsolat jellegére vonatkozóan. [Mód. 107]

40a. cikk

Az információknak a pénzmosás elleni küzdelem érdekében történő gyűjtése, feldolgozása és továbbítása a 95/46/EK irányelv értelmében közérdeknek minősül. [Mód. 108]

41. cikk

(1)   A tagállamok – a 7. cikk szerinti nemzeti kockázatértékelés elkészítése céljából – biztosítják, hogy a rendszerek hatékonyságával összefüggő kérdésekre vonatkozó átfogó statisztika révén ellenőrizni tudják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló rendszereik hatékonyságát.

(2)   Az (1) bekezdésben említett statisztikák közé tartoznak a következők:

a)	az irányelv hatálya alá tartozó ágazatok méretére és jelentőségére vonatkozó adatok, többek között a jogalanyok és személyek száma és az egyes ágazatok gazdasági jelentősége;

b)

a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tagállami rendszer bejelentési, nyomozati és igazságügyi szakaszaira vonatkozó adatok, többek között a FIU-nak bejelentett gyanús ügyletek száma, az ilyen bejelentésekre adott visszajelzések, és éves szinten a vizsgált esetek száma, a vádemeléssel érintett személyek száma, a pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bűncselekmények miatt elítélt személyek száma és a befagyasztott, lefoglalt vagy elkobzott vagyon euróban kifejezett értéke.

ba)	a további vizsgálatokat eredményező bejelentések számának és százalékos arányának meghatározására szolgáló adatok, amelyekről a kötelezett intézmények részére éves jelentés készül, részletezve az általuk benyújtott bejelentések hasznosságát és nyomon követését; [Mód. 109]

bb)	a FIU által benyújtott, a FIU-hoz beérkezett, a FIU által elutasított és a FIU által egészben vagy részben megválaszolt határokon átnyúló információkérések számára vonatkozó adatok. [Mód. 110]

(3)   A tagállamok biztosítják statisztikai jelentéseik összevont áttekintésének közzétételét és a (2) bekezdésben említett statisztikákat eljuttatják a Bizottságnak.

VI. FEJEZET

POLITIKÁK, ELJÁRÁSOK ÉS FELÜGYELET

1. SZAKASZ

BELSŐ ELJÁRÁSOK, KÉPZÉS ÉS VISSZAJELZÉS

42. cikk

(1)   A tagállamok a valamely csoporthoz tartozó kötelezett jogalanyok számára előírják, hogy csoportszintű politikákat és eljárásokat hajtsanak végre, többek között adatvédelmipolitikát, valamint az információk csoporton belüli – a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem célját szolgáló – megosztására vonatkozó politikát és eljárásokat. Az említett politikákat és eljárásokat hatékonyan kell végrehajtani a tagállamokban és harmadik országokban található fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kötelezett jogalanyoknak olyan harmadik országban van fióktelepük vagy többségi tulajdonú leányvállalatuk, amelyekben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó minimumkövetelmények a tagállam által előírtakhoz képest kevésbé szigorúak, a harmadik országban található fióktelep vagy többségi tulajdonú leányvállalat a tagállami előírásokat hajtja végre, többek között az adatvédelemre vonatkozóan, amennyiben a harmadik ország törvényei és rendeletei azt lehetővé teszik.

(3)   A tagállamok, valamint az európai felügyeleti hatóságok tájékoztatják egymást azokról az esetekről, ahol egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben előírt intézkedések alkalmazását és a megoldáshoz összehangolt intézkedésre van szükség.

(4)   A tagállamok előírják, hogy azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazását egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé, a kötelezett jogalanyok kiegészítő intézkedéseket tegyenek, hogy hatékonyan kezeljék a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának kockázatát, és tájékoztassák a székhelyük szerinti felügyeleteket. Amennyiben a kiegészítő intézkedések nem elegendőek, a székhely szerinti ország illetékes hatóságai mérlegelik további felügyeleti intézkedések végrehajtását, többek között adott esetben felszólítják a pénzügyi csoportot, hogy a fogadó országban fejezze be működését.

(5)   Az európai felügyeleti hatóságok szabályozási technikaistandard-tervezeteket dolgoz ki, amelyekben pontosan meghatározza az e cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő intézkedések típusait és a 2. cikk (1) bekezdése 1. és 2. pontja szerinti kötelezett jogalanyok által végrehajtandó minimális intézkedéseket, amennyiben a harmadik ország joga nem teszi lehetővé az e cikk (1) és a (2) bekezdésében előírt intézkedések alkalmazását.

Az európai felügyeleti hatóságok az említett szabályozási technikaistandard-tervezeteket … (*6) -ig benyújtja a Bizottsághoz. [Mód. 111]

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap az (5) bekezdésben említett szabályozási technikaistandard-tervezeteknek az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(7)   A tagállamok biztosítják, hogy legyen lehetőség az információ csoporton belüli megosztására, feltéve, hogy az nem érinti a FIU vagy más illetékes hatóság által a nemzeti jognak megfelelően bármilyen lehetséges pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási ügyben folytatott nyomozást vagy azzal kapcsolatos elemzést.

(8)   A tagállamok előírhatják a területükön letelepedett, a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése szerinti olyan elektronikuspénz-kibocsátók és a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (9) bekezdése szerinti olyan pénzforgalmi szolgáltatók számára, amelyeknek a központi irodája másik tagállamban vagy az Unión kívül van, hogy jelöljenek ki központi kapcsolattartó pontot a területükön a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére.

(9)   Az európai felügyeleti hatóságok szabályozási technikaistandard-tervezeteket dolgoz ki azokra a kritériumokra vonatkozóan, amelyek alapján meghatározható, hogy mely helyzetben indokolt a (8) bekezdés szerinti központi kapcsolattartó pont kijelölése és annak milyen feladatokat kell ellátnia.

Az európai felügyeleti hatóságok e szabályozási technikaistandard-tervezeteket … (*7) -ig benyújtja a Bizottsághoz.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap a (9) bekezdésben említett szabályozási technikaistandard-tervezeteknek az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

43. cikk

(1)   A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok kockázataikkal, jellegükkel és méretükkel arányos intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy érintett alkalmazottaik ismerjék az irányelvnek megfelelően elfogadott előírásokat, többek között a vonatkozó adatvédelmi követelményeket.

Ezek az intézkedések magukban foglalják az érintett alkalmazottaik részvételét a folyamatos speciális képzési programokban, amelyek segítséget jelentenek számukra az olyan műveletek felismerésében, amelyek pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával lehetnek kapcsolatban, és útmutatást nyújtanak az ilyen esetekben követendő eljárásra.

Ha a 2. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában felsorolt bármelyik kategóriába tartozó természetes személy szakmai tevékenységét egy jogi személy alkalmazottjaként végzi, akkor az ebben a szakaszban foglalt kötelezettségek inkább arra a jogi személyre, mint a természetes személyre vonatkoznak.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok hozzáféréssel rendelkezzenek a a pénzmosás, valamint a terrorizmusfinanszírozás elkövetőinek módszereire és a gyanús ügyletek felismerését lehetővé tevő jelzésekre vonatkozó naprakész információkhoz.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy – ha megvalósítható – időben visszajelzést adjanak a kötelezett jogalanyoknak a feltételezett pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó bejelentések hatékonyságáról és nyomon követéséről. [Mód. 112]

(3a)     A tagállamok előírják, hogy a kötelezett jogalanyok kijelöljék az irányító testület azon tagját (tagjait), aki(k) felelős(ek) az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések végrehajtásáért. [Mód. 113]

2. SZAKASZ

FELÜGYELET

44. cikk

(1)   A tagállamok előírják, hogy a pénzváltást végző irodákat, a vagyonkezelői és vállalati szolgáltatást nyújtókat nyilvántartásba kell venni, vagy működésüket engedélyhez kell kötni, illetve a szerencsejáték-szervezőknek engedéllyel kell rendelkezniük.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jogalanyok esetében a tagállamok előírják az illetékes hatóságok számára annak biztosítását, hogy azok a személyek, akik az ilyen jogalanyok vállalkozását ténylegesen irányítják, vagy irányítani fogják, vagy az ilyen jogalanyok tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelő személyek legyenek.

(3)   A 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a), b), d) és e) alpontjában említett kötelezett jogalanyok tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok és önszabályozó szervek megtegyék a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az említett területekkel kapcsolatban elítélt bűnözők vagy társaik az érintett kötelezett jogalanyokban jelentős vagy ellenőrző részesedéssel rendelkezzenek, illetve jelentős vagy ellenőrző részesedés tényleges tulajdonosai legyenek, vagy azokban vezetői feladatokat lássanak el. [Mód. 114]

45. cikk

(1)   A tagállamok előírják az illetékes hatóságoknak, hogy kísérjék hatékonyan figyelemmel az irányelv követelményeinek való megfelelést és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés biztosítására.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek többek között a megfelelés nyomon követése és az ellenőrzések végrehajtása szempontjából fontos adatszolgáltatásra vonatkozó hatáskörrel, valamint azt, hogy feladataik ellátásához megfelelő pénzügyi, humán és műszaki erőforrás álljon rendelkezésükre. A tagállamok biztosítják, hogy a hatóságok személyzete megfeleljen a magas szakmai színvonal fenntartására vonatkozó előírásoknak, többek között a titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó szabályoknak, és megfelelően pártatlanok, valamint képzettek legyenek.

(3)   A hitelintézetek és pénzügyi intézmények, valamint a szerencsejáték-szervezők esetében az illetékes hatóságok megerősített felügyeleti jogkörrel rendelkeznek, nevezetesen a helyszíni vizsgálatok végzésének lehetőségével. A hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyeletéért felelős illetékes hatóságok nyomon követik az ezeknek nyújtott jogi tanácsadás megfelelőségét, hogy csökkenték a jogi és szabályozási arbitrázst az agresszív adótervezés és adóelkerülés esetében. [Mód. 115]

(4)   A tagállamok biztosítják előírják , hogy azok a kötelezett jogalanyok, amelyek más tagállamokban fióktelepeket vagy leányvállalatokat működtetnek, tiszteletben tartsák e tagállamok irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseit. [Mód. 116]

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben a fióktelep vagy leányvállalat található, együttműködjenek azon tagállam illetékes hatóságaival, amelyben a kötelezett jogalany központi irodája található, biztosítandó ezen irányelv előírásainak hatékony felügyeletét.

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy azok a kockázatérzékeny felügyeleti megközelítés alkalmazásakor az illetékes hatóságok, amelyek kockázatérzékeny felügyeleti megközelítést alkalmaznak: [Mód. 117]

a)	egyértelműen tudatában legyenek az országukban felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak;

b)	a helyszínen és azon kívül hozzáférjenek valamennyi, a kötelezett jogalanyok ügyfeleivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő konkrét belföldi és nemzetközi kockázatokra vonatkozó információhoz; valamint

c)	a helyszíni és külső felügyelet gyakoriságát és intenzitását a kötelezett jogalanyok kockázati profiljához és az országban felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokhoz igazítsák.

(7)   A kötelezett jogalanyok pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati profiljának, többek között a meg nem felelés kockázatának értékelését időszakosan és akkor is felül kell vizsgálni, ha a kötelezett jogalany vezetésében és működésében jelentős esemény vagy változás következik be.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok figyelembe vegyék a kötelezett jogalanyok rendelkezésére álló mérlegelési jogkört és megfelelően ellenőrizzék az ebbe a mérlegelési jogkörbe tartozó kockázatértékeléseket, valamint politikáik, belső ellenőrzéseik és eljárásaik megfelelőségét és végrehajtását.

(9)   A 2. cikk (1) bekezdése 3. a), b) és d) pontjában felsorolt kötelezett jogalanyok esetében a tagállamok lehetővé tehetik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat önszabályozó testületek végezzék, feltéve, hogy azok eleget tesznek e cikk (2) bekezdésének.

(10)   Az európai felügyeleti hatóságok … (*8) -ig az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatást bocsát ki az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően azon tényezőkre vonatkozóan, amelyeket a kockázatérzékenységi alapon végzett felügyelet esetén kell alkalmazni Külön figyelmet kell fordítani a vállalkozás méretére és jellegére, és ha szükséges és arányos, különös intézkedéseket kell meghatározni.

3. SZAKASZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS

I. ALSZAKASZ

NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS

46. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben részt vevő döntéshozók, FIU-k, bűnüldöző hatóságok, felügyeletek , adatvédelmi hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatékony mechanizmussal rendelkezzenek, amely lehetővé teszi számukra, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre irányuló politikáik és tevékenységük kidolgozása és végrehajtása terén együttműködjenek, és azt összehangolják. [Mód. 118]

II. ALSZAKASZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOKKAL

47. cikk

Az illetékes hatóságok az adtavédelmi szabályok sérelme nélkül ellátják az európai felügyeleti hatóságokat az ezen irányelv szerinti feladataik végrehajtásához szükséges releváns információkkal. [Mód. 119]

III. ALSZAKASZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS A BIZOTTSÁG ÉS A FIU-K KÖZÖTT

48. cikk

A Bizottság támogatást ad a koordináció megkönnyítéséhez, beleértve a tagállami FIU-k közötti információcserét az Unión belül. Rendszeresen találkozókat szervez a tagállami FIU-k képviselőiből álló uniós FIU-k platformja számára, és – adott esetben – az uniós FIU-k platformja és az EBH, az EBFH vagy az EÉPH között. Az uniós FIU-k platformja létrehozásának célja a FIU-k és a jelentéstevő szervezetek számára releváns végrehajtási kérdésekkel kapcsolatos iránymutatás kialakítása, a FIU-k – különösen a nemzetközi együttműködéssel és a közös elemzéssel kapcsolatos – tevékenységének megkönnyítése, a belső piacon megmutatkozó tendenciákra és kockázattényezőkre vonatkozó információk megosztása, továbbá annak biztosítása, hogy a FIU-k részt vegyenek a FIU.net rendszer irányításában. [Mód. 120]

49. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy pénzügyi hírszerző egységeik egymással és a harmadik országok pénzügyi hírszerző egységeivel az uniós adatvédelmi szabályok sérelme nélkül a lehető legnagyobb mértékben együttműködjenek, függetlenül attól, hogy közigazgatási, bűnüldöző, igazságügyi vagy többféle feladatot ellátó hatóságok. [Mód. 121]

50. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a FIU-k a többi tagállam és a harmadik országok pénzügyi hírszerző egységeivel  – saját kezdeményezésre automatikusan vagy kérésre – kicserélik az olyan információkat, amelyek az információk feldolgozása vagy elemzése, illetve a FIU-nak a pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi műveletekre, valamint a részt vevő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó vizsgálata során fontosak lehetnek. Az erre vonatkozó kérés tartalmazza a releváns tényeket, háttér-infomációt, a kérés indokát és azt, hogy a kért információt milyen módon használják fel. [Mód. 122]

(2)   A tagállamok biztosítják, annak előírását, hogy a kérést átvevő FIU a számára belföldön rendelkezésre álló hatáskörét teljes mértékben felhasználja az információ megszerzésére és elemzésére, amikor választ ad egy másik uniós FIU (1) bekezdés szerinti információkérésére. A kérést átvevő FIU megfelelő időben választ ad, és mind az információt kérő FIU, mind az információt biztosító FIU lehetőség szerint biztonságos digitális módszert használ az információcseréhez. [Mód. 123]

Különösen ha tagállami FIU kíván további információkat szerezni az ő területén működő másik tagállambeli kötelezett jogalanytól, akkor a kérést azon tagállam FIU-jához kell intézni, amelynek területén a kötelezett jogalany található. E FIU a kéréseket és válaszokat haladéktalanul és szűrés nélkül továbbítja. [Mód. 124]

(3)   A FIU megtagadhatja az olyan információk felfedését, amelyek a megkeresett tagállamban folyó nyomozást akadályozhatják, vagy kivételes körülmények esetén, ha az információk felfedése aránytalanul hátrányosan érintené valamely természetes vagy jogi személy, vagy az érintett tagállam jogos érdekeit, illetve a cél szempontjából lényegtelen. Az elutasítást megfelelően indokolni kell az információt kérő FIU számára.

51. cikk

A 49. és az 50. cikknek megfelelően kapott információt és dokumentumokat a FIU feladatainak az irányelv szerinti végrehajtására kell felhasználni. A 49. és az 50. cikk szerinti információk és dokumentumok továbbítása során a továbbító FIU korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti a szóban forgó információ felhasználását. Az információt fogadó FIU minden ilyen korlátozásnak és feltételnek eleget tesz. Ez nem befolyásolja a FIU által a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, feltárása és az azzal kapcsolatos nyomozás terén végzendő feladatokhoz kapcsolódó nyomozás vagy büntetőeljárás során történő felhasználást.

52. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a FIU-k minden szükséges intézkedést megtegyenek, beleértve a biztonsági intézkedéseket is, annak biztosítására, hogy a 49. és az 50. cikknek megfelelően továbbított információkhoz más hatóságok, szervezetek vagy hivatalok ne férhessenek hozzá, kivéve, ha az információt nyújtó FIU ahhoz előzetesen hozzájárul.

53. cikk

(1)   A tagállamok ösztönzik előírják , hogy pénzügyi hírszerző egységeik egymás között a FIU-k közötti kommunikáció védett csatornáit vegyék igénybe, és használják a FIU.net decentralizált számítógépes hálózatot. [Mód. 125]

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy pénzügyi hírszerző egységeik – az ebben az irányelvben meghatározott feladataik teljesítése érdekében – működjenek együtt egymás között, és mandátumukon belül az Europollal kifinomult technológiák alkalmazása érdekében. Ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy a FIU-k a személyes adatok teljes védelmének biztosítása mellett anonim módon összevessék adataikat más FIU-kal annak érdekében, hogy felkutassák a FIU-k vizsgálatainak más tagállamokban található alanyait és azonosítsák jövedelmüket és pénzeszközeiket. [Mód. 126]

54. cikk

A tagállamok biztosítják arra ösztönzik pénzügyi hírszerző egységeiket , hogy pénzügyi hírszerző egységeik együttműködnek működjenek együtt az Europollal az olyan elvégzett elemzések folyamatban lévő ügyek elemzései tekintetében, amelyeknek legalább két tagállamot érintő, határon átnyúló dimenziójuk van. [Mód. 127]

54a. cikk

A Bizottságnak fokoznia kell az adóparadicsomokra gyakorolt nyomást, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében javítsák együttműködésüket és az információcserét [Mód. 128]

4. SZAKASZ

SZANKCIÓK

55. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett jogalanyok az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért felelősségre vonhatóak legyenek. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. [Mód. 129]

(2)   A tagállamok büntető szankciók kiszabásához való jogának sérelme nélkül, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő közigazgatási intézkedéseket tehessenek és közigazgatási szankciókat vethessenek ki, amennyiben a kötelezett jogalanyok megsértik az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott nemzeti rendelkezéseket, és biztosítsák azok alkalmazását. Az intézkedéseknek és szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kötelezettségek jogi személyre vonatkoznak, szankciók legyenek alkalmazhatók a vezető testület tagjaira vagy bármely más egyénre, aki a nemzeti előírások szerint felelős a kötelezettség megszegéséért.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek minden olyan vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. Az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási intézkedések vagy szankciók elérjék a kívánt hatást, és több országra kiterjedő esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.

56. cikk

(1)   Ez a cikk alkalmazandó legalább azokban a helyzetekben, amikor a kötelezett jogalanyok rendszeresen megsértik a következő cikkekben meghatározott követelményeket:

a)	9–23. cikk (ügyfél-átvilágítás)

b)	32., 33. és 34. cikk (gyanús ügyletek bejelentése);

c)	39. cikk (nyilvántartás); valamint

d)	42. és 43. cikk (belső ellenőrzések).

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben az alkalmazható közigazgatási intézkedések és szankciók magukban foglalják legalább a következőket:

a)	nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét , és ha eseti értékelés alapján az szükséges és arányos ; [Mód. 130]

b)	végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c)	olyan kötelezett jogalany esetén, amely engedélyezés hatálya alá tartozik, az engedély visszavonása;

d)	a kötelezett jogalany vezető testülete valamely – felelősnek tartott – tagjának átmeneti eltiltása funkciójának az intézményekben történő gyakorlásától;

e)	jogi személy esetén közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig;

f)	természetes személy esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb 5 000 000 EUR összegben, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, ennek az összegnek a nemzeti pénznemben kifejezett értéke … (*9) -án/én;

g)	közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az azáltal elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.

Az első albekezdés e) pontja alkalmazásában, ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált leányvállalat beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétel. [Mód. 131]

57. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabott szankciókat vagy intézkedéseket haladéktalanul közzétegyék, ha eseti értékelés alapján az szükséges és arányos, beleértve a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyek személyazonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok anonim módon teszik tehetik közzé a szankciókat. [Mód. 132]

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden lényeges körülményt figyelembe vegyenek, többek között:

a)	a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)	a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)	a felelős természetes vagy jogi személynek a szóban forgó személy teljes árbevételében vagy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi ereje;

d)	a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentősége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)	harmadik feleknek a jogsértés által okozott vesztesége, amennyiben meghatározható;

f)	a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje;

g)	a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértések.

(3)   Az európai felügyeleti hatóságok …  (*10) -ig az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatást bocsát ki az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a 2. cikk (1) bekezdése 1. és 2. pontjában felsorolt kötelezett jogalanyokra alkalmazandó közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és a közigazgatási pénzbírságok mértékéről annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsák ezek következetes alkalmazását és visszatartó hatását . [Mód. 133]

(4)   Jogi személyek esetén a tagállamok biztosítják, hogy ezek legalább az 56. cikk (1) bekezdésében foglalt azon szabálysértésekért felelősségre vonhatók legyenek, amelyeket az ő javukra egy olyan személy követett el, aki vagy maga, vagy a jogi személy egy szervének részeként járt el, és a jogi személyben vezető tisztséget tölt be a következők szerint:

a)	a jogi személy képviseletének joga;

b)	a jogi személy nevében történő döntéshozatal jogköre; vagy

c)	a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának jogköre.

(5)   Az e cikk (4) bekezdésében említett esetek mellett a tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, ha a (4) bekezdésben foglalt személyek egyike általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya az 56. cikk (1) bekezdésében említett jogsértéseknek egy neki alárendelt személy általi, a jogi személy javára történő elkövetését tette lehetővé.

58. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hozzanak létre annak ösztönzése érdekében, hogy az illetékes hatóságok értesüljenek az ezt az irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértéséről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)	a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)	az intézményen belüli jogsértést bejelentő intézményi alkalmazottak megfelelő védelme;

ba)	megfelelő védelem a bejelentett személy számára; [Mód. 134]

c)	a személyes adatok védelme mind a jogsértést jelentő személy, mind a jogsértésért feltételezetten felelős természetes személy esetében, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően.

(3)   A tagállamok előírják a kötelezett jogalanyok számára, hogy legyenek megfelelő eljárásaik, amelyekkel az alkalmazottaik egy meghatározott független és anonim csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a jogsértéseket.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. cikk

… (*11) -ig a Bizottság jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról, és azt benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

A Bizottság …  (*12) -ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a súlyos adóbűncselekményekre és szankciókra vonatkozó tagállami rendelkezésekről, az adóbűncselekmények határokon átnyúló jelentőségéről és az összehangolt uniós megközelítés lehetséges szükségességéről, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. [Mód. 135]

60. cikk

A 2005/60/EK és a 2006/70/EK irányelv … (*13) -án/én kezdődő hatállyal hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

61. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb … (*13) -ig megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

62. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

63. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 166., 2013.6.12., 2. o.

(2)  HL C 271., 2013.9.19., 31. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja.

(4)  A Tanács 1991. június 10-i 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 166., 1991.6.28., 77. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 4-i 2001/97/EK irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 91/308/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 344., 2001.12.28., 76. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

(7)  A Bizottság 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK irányelve a politikai közszereplők fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról (HL L 214., 2006.8.4., 29. o.).

(8)   Források: „Az adóparadicsomok és a fejlesztés. Állapot, elemzések és intézkedések.”, NOU (hivatalos norvég jelentések), 2009.

(9)   Az Európai Parlament és a Tanács 2012/17/EU irányelve (2012. június 13.) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról (HL L 156., 2012.6.16., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(14)   Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.).

(15)   A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(16)  A Tanács 2000. október 17-i 2000/642/IB határozata a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről (HL L 271., 2000.10.24., 4. o.).

(17)   A Tanács 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22.o.).

(18)   HL C 32., 2014.2.4., 9. o.

(19)  A Tanács 2008. november 28-i 2008/919/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról (HL L 330., 2008.12.9., 21. o.).

(20)  A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(23)  Az Európai Parlament és Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacáról, valamint a2002/92/EK és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről (HL L 9., 2003.1.15., 3. o.).

(27)  A Tanács 1998. december 21-i 98/733/IB együttes fellépése az Európai Unió tagállamaiban a bűnszervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról (HL L 351., 1998.12.29., 1. o.).

(28)  HL C 316., 1995.11.27., 49. o.

(29)   Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU rendelete a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről és a 73/239/EGK, a 79/267/EGKC, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelv, valamint a Directives 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(*1)  Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal .

(31)   Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(*2)  Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal .

(*3)  Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal .

(*4)   Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal.

(*5)   Ezen irányelv hatálybalépését követően 3 évvel.

(*6)  Ezen irányelv hatálybalépését követően két évvel 18 hónappal .

(*7)  Ezen irányelv hatálybalépését követően két évvel.

(*8)  Ezen irányelv hatálybalépését követően 2 évvel.

(*9)  Ezen irányelv hatálybalépésének napja.

(*10)  Ezen irányelv hatálybalépését követően 12 hónappal .

(*11)  Ezen irányelv hatálybalépését követően négy évvel.

(*12)   Ezen irányelv hatálybalépését követően egy évvel.

(*13)  Ezen irányelv hatálybalépését követően két évvel.