7.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 199/25

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. és 184. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére, amely a férfiak és nők közötti egyenlőség minden területen történő érvényesítésére vonatkozik,

—

tekintettel a Bizottság „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című közleményére (COM(2009)0567),

—

tekintettel az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló, 2007. október 23-i 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozatra (2),

—

tekintettel a Szociális Védelmi Bizottság „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című véleményére,

—

tekintettel a Tanács „A méltányosság és az egészség szerepe a politikák mindegyikében: szolidaritás az egészségügyben” című, 2010. június 8-i következtetéseire,

—

tekintettel a Szociális Védelmi Bizottságnak és az Európai Bizottságnak a gazdasági válság és a szakpolitikai válaszlépések társadalmi hatására vonatkozó második együttes értékeléséről szóló jelentésre,

—

tekintettel a Tanács következtetéseire a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben (3),

—

tekintettel a fiatalok egészségéről és jólétéről szóló, 2008. november 20-i tanácsi állásfoglalásra,

—

tekintettel az egészségre ható társadalmi tényezőkkel foglalkozó bizottság zárójelentésére (WHO, 2008.),

—

tekintettel a Régiók Bizottsága „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című véleményére (4),

—

tekintettel „Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzéséről: a túlsúly, az elhízottság és a krónikus betegségek megelőzésének európai dimenziójáról” című, 2007. február 1-jei állásfoglalására (5), valamint a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről szóló fehér könyvről szóló, 2008. szeptember 25-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel az „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008–2013” című fehér könyvről szóló, 2008. október 9-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0032/2011),

A.

mivel az egyetemesség, a minőségi ellátáshoz való hozzáférés, a méltányosság és a szolidaritás az uniós tagállamok egészségügyi rendszereit megalapozó közös értékek és elvek,

B.

mivel a népesség öregedésével összefüggésben az EU fontos kihívással szembesül – nevezetesen az uniós tagállamokon belül és között létező széles és egyre növekvő, a fizikai és mentális egészség területén megmutatkozó egyenlőtlenségek –, mialatt az emberek átlagosan hosszabb ideig és egészségesebben élnek, mint a korábbi generációk,

C.

mivel összehasonlítva a születéskor várható élettartamot a legalacsonyabb és a legmagasabb szintű társadalmi-gazdasági csoportok között, az eltérés férfiak esetében eléri a 10 évet, nők esetében pedig a hat évet,

D.

mivel a várható élettartam nemi dimenziója is olyan fontos kérdés, amellyel foglalkozni kell az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek összefüggésében,

E.

mivel a genetikai meghatározottság mellett az egészséget elsősorban az emberek életmódja, egészségügyi ellátáshoz – beleértve az egészségügyi tájékoztatáshoz és oktatáshoz – való hozzáférése, a betegségmegelőzéshez, valamint a rövid és tartós betegségek kezeléséhez való hozzáférése befolyásolja; mivel az alacsonyabb társadalmi-gazdasági szintű csoportok esetében nagyobb a valószínűsége a helytelen táplálkozásnak, a dohányzásnak és az alkoholfüggőségnek, melyek mind jelentősen hozzájárulnak számos betegséghez és egészségi állapothoz, ideértve a szív- és érrendszeri megbetegedéseket és különböző típusú rákbetegségeket,

F.

mivel valamennyi tagállamban egészségügyi egyenlőtlenségeket tapasztaltak a magasabb és alacsonyabb iskolai végzettségű, foglalkozási kategóriájú és jövedelmű emberek között,

G.

mivel bizonyíték van arra, hogy az alultápláltságnak nemi dimenziója van, mely szerint a nőket nagyobb arányban sújtja az alultápláltság, és ez az egyenlőtlenség a társadalmi-gazdasági létrán lefelé haladva fokozódik,

H.

mivel az orvosbiológiai kutatásokban tapasztalható nemi és életkorbeli egyenlőtlenségek, valamint a nők alulreprezentáltsága a klinikai vizsgálatokban aláássák a betegellátást,

I.

mivel az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek összehasonlító mérése az első alapvető lépés a hatékony fellépés irányába,

J.

mivel a halálozási arány általában magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségű, foglalkozási kategóriájú és jövedelmű csoportokhoz tartozók között, valamint lényeges egyenlőtlenségeket tapasztaltak a fogyatékosság legjellemzőbb formáinak és a legjellemzőbb krónikus nem fertőző betegségek, szájbetegségek és mentális betegségek gyakoriságában,

K.

mivel a nők – különösen a fiatal nők – körében rohamosan terjed a dohányzás, amely a jövőben pusztító következményekkel jár az egészségükre nézve; és mivel a nők esetében a dohányzást számos más hátrány is súlyosbítja,

L.

mivel a Bizottság szerint valamennyi uniós tagállamban szociális gradiens figyelhető meg az egészségi állapotban (a Bizottság 2010. október 20-i, „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című közleménye); és mivel az Egészségügyi Világszervezet a szociális gradienst a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés közötti kapcsolatként határozza meg,

M.

mivel számos projekt és tanulmány megerősítette, hogy a túlsúly és az elhízás kialakulását társadalmi-gazdasági környezethez kapcsolódó korai egyenlőtlenségek jellemzik, és hogy a túlsúly és az elhízás legnagyobb arányban az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportoknál fordul elő; mivel ez a helyzet még nagyobb egészségügyi és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekhez vezethet az elhízáshoz kapcsolódó betegségek megnövekedett kockázata miatt,

N.

mivel a hosszú távon az emberek egészségi állapotának általános javulásához vezető társadalmi-gazdasági és környezeti fejlődés ellenére bizonyos tényezők, például a higiénia, az élet- és munkakörülmények, az alultápláltság, az iskolázottság, a jövedelem, az alkoholfogyasztás és a dohányzás még mindig közvetlenül kihat az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekre,

O.

mivel az éghajlatváltozás a szélsőséges időjárási események – például hőhullámok és áradások – növekvő gyakorisága, a fertőző betegségek terjedésének változó mintája és az ibolyántúli sugárzásnak való kitettség fokozódása miatt potenciális egészségügyi hatásokkal járhat; mivel az uniós tagállamok nem egyformán vannak felkészülve e kihívások kezelésére,

P.

mivel az egészségben mutatkozó egyenlőtlenségek nem csak gazdasági, környezeti és életmódhoz kapcsolódó tényezők, hanem az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez kapcsolódó problémák eredményei is,

Q.

mivel az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémákhoz kapcsolódnak, melyek oka lehet mind gazdasági jellegű (nem a jelentősebb kezelések tekintetében, amely kezeléseket a tagállamok megfelelően látják el, hanem inkább az olyan mindennapos kezelések tekintetében mint a fogászati és szemészeti ellátás), mind pedig az egészségügyi erőforrásoknak az EU egyes területein való rossz elosztásának eredménye,

R.

mivel az EU egyes területein az egészségügyi szakemberek hiánya és az a tény, hogy könnyen átköltözhetnek az EU más részeibe, valós problémát jelent, és mivel ennek eredményeként jelentős egyenlőtlenségek alakulnak ki az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a betegek biztonsága tekintetében,

S.

mivel a távoli területeken és szigeteken élő emberek továbbra is csak korlátozottan férnek hozzá azonnali és minőségi egészségügyi ellátáshoz,

T.

mivel a krónikus betegségben szenvedő vagy krónikus állapotú páciensek olyan külön csoportot alkotnak, amely egyenlőtlen bánásmódban részesülnek a diagnózishoz és ellátáshoz, valamint a szociális és egyéb támogatást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, továbbá hátrányos helyzetben vannak például az anyagi terhek, a foglalkozatáshoz való gyenge hozzáférés, a hátrányos társadalmi megkülönböztetés és a megbélyegzés tekintetében,

U.

mivel a nők elleni erőszak valamennyi országban és valamennyi társadalmi osztályon belül széles körben elterjedt jelenség, és drámai hatást gyakorol a nők és gyermekek fizikai és érzelmi egészségére,

V.

mivel a meddőség az Egészségügyi Világszervezet által is elismert betegség, melynek különleges hatása van a nők egészségére, és mivel az Egyesült Királyság nemzeti tudatossági felmérése kimutatta, hogy a meddőségben szenvedő nők 94 %-a valamilyen fajta depresszióban is szenved,

W.

mivel nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók a tagállamok között a termékenységi kezeléshez való hozzáférés tekintetében,

X.

mivel az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerint az EU 27 tagállamában 2010 szeptemberében a munkanélküliség elérte a 9,6 %-ot, és mivel az Európai Unió Tanácsának szociális védelemmel foglalkozó bizottsága 2010. május 20-i véleményében aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági és pénzügyi válság negatív hatással lehet az emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésére és a tagállamok egészségügyi költségvetésére,

Y.

mivel a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság számos uniós tagállamban súlyos hatással lehet az egészségügyre, mind az ellátási, mind a keresleti oldalon,

Z.

mivel a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság miatt bevezetett korlátozások az Unió előtt álló jövőbeli demográfiai kihívások következményeivel együtt komolyan alááshatja a tagállamok egészségügyi ellátó rendszereinek pénzügyi és szervezeti stabilitását, gátolva ezzel területükön az ellátáshoz való egyenlő hozzáférést,

AA.

mivel a szegénység és egyéb sebezhetőségek – mint például a gyermekkor vagy az időskor, a fogyatékosság vagy a kisebbséghez való tartozás – összeadódása tovább növeli az egészségügyi egyenlőtlenségek kockázatát, valamint fordítva, a betegség szegénységhez és/vagy társadalmi kirekesztéshez vezethet,

AB.

mivel a gyermekkor az egészség és a jólét számos aspektusa tekintetében – az elhízástól, a szívbetegségtől és a mentális egészségtől az iskolázottságig, a szakmai előmenetelig, a gazdasági helyzetig és az életminőségig – az egész életen át kihat,

AC.

mivel az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek jelentős gazdasági hatást gyakorolnak az EU-ra és a tagállamokra; mivel az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekhez kapcsolódó veszteségek a becslések szerint a GDP nagyjából 1,4 %-ára rúgnak,

AD.

mivel az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés számos uniós országban nem csak a gyakorlatban, de jogilag sem biztosított az okmányokkal nem rendelkező migráns személyek számára,

AE.

mivel még mindig előfordul, hogy egyes tagállamokban különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek (például a fogyatékossággal élők) egészségügyi intézményekbe való egyenlő bejutása elé akadályok gördülnek, ami korlátozza az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket,

AF.

mivel öregedő népességük miatt a tagállamoknak megoldást kell találniuk a függőségi problémákra és az idősek ellátása és kezelése iránti egyre növekvő igényre; mivel ennélfogva változtatni kell az egészségügyi ellátás szervezésének megközelítésén; és mivel az idősek egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréséhez kapcsolódó egyenlőtlenségek növekednek,

1.

üdvözli a Bizottság „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című közleményében tett kulcsjavaslatokat: 1) egyenlőbb egészségi állapot biztosítása mint az általános társadalmi és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos céljaink része, 2) az adat- és tudásbázis javítása (ideértve a mérést, a nyomon követést, az értékelést és a jelentéstételt), 3) kötelezettségek vállalása a társadalmon belül az egészség terén mutatkozó különbségek csökkentése érdekében, 4) a kiszolgáltatott csoportok igényeinek kielégítése, valamint 5) az uniós politikáknak az egészség terén mutatkozó különbségek csökkentéséhez való hozzájárulásának fokozása;

2.

hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat az alapjogokkal összhangban nyújtsák; kiemeli, hogy fenn kell tartani és javítani kell az egészségügyi ellátó rendszerekhez való egyetemes hozzáférést és a megfizethető egészségügyi ellátást;

3.

kiemeli a betegségmegelőzéshez, az egészség javításához, az elsődleges ellátáshoz és a szakellátáshoz való hozzáférés javításának, valamint a különböző társadalmi és életkorú csoportok közötti egyenlőtlenségek csökkentésének fontosságát, valamint hangsúlyozza, hogy e célkitűzések a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátásra fordított közkiadások optimalizálása és a kiszolgáltatott csoportokat célzó programok révén valósíthatók meg;

4.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek kezelésére irányuló erőfeszítéseiket, melyek végül lehetővé teszik az egészségügyi ellátás terén mutatkozó egyes egyenlőtlenségek csökkentését; továbbá felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás egyetemes értékei alapján a figyelmet a kiszolgáltatott csoportok – ideértve a hátrányos helyzetű migráns csoportok és az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek, a gyermekeket és tizenéveseket, a fogyatékkal élők – szükségleteire összpontosítsák, különös figyelmet szentelve a mentális betegségeknek, a krónikus betegséggel vagy állapottal diagnosztizált betegeknek, az idősebbeknek, a szegénységben élőknek, az alkoholistáknak és a kábítószer-függőségben szenvedőknek;

5.

felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a legkiszolgáltatottabb csoportok – ideértve az okmányokkal nem rendelkező migránsok – számára az egészségügyi ellátáshoz való jogosultságot és méltányos hozzáférést; felszólítja a tagállamokat, hogy az egészségügyi ellátás nemzeti jogszabályaikban meghatározott alapelemeinek közös elvein alapuló meghatározás alapján értékeljék az illegális bevándorlók egészségügyi ellátása támogatásának kivitelezhetőségét;

6.

felszólítja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a bevándorló nők különleges egészségvédelmi szükségleteit, különös tekintettel az egészségügyi rendszerek által kötelezően biztosított megfelelő nyelvi közvetítői szolgálatokra; ezeknek a rendszereknek olyan képzési kezdeményezéseket kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik az orvosok és egyéb szakemberek számára, hogy a sokféleség és az eltérő földrajzi régiókból érkező emberek jellemzőinek felismerésén és tiszteletén alapuló interkulturális megközelítést alkalmazzanak; prioritásként kell kezelni a női nemi szerv megcsonkítása elleni küzdelemre irányuló fellépéseket és tájékoztatási kampányokat és az elkövetők szigorú büntetését;

7.

felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy mihamarabb találjanak megoldást az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés leküzdésére különösen azokban a tagállamokban, ahol nem hajtották végre a 2000/43/EK tanácsi irányelvet, és ahol az etnikai kisebbségi csoportból származó nők számára nem, vagy csak csekély mértékben biztosított a szociális védelem és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés;

8.

felszólítja a tagállamokat, hogy a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve biztosítsák a magas minőségű jogi tanácsadáshoz és tájékoztatáshoz való hozzáférést, hogy a hétköznapi emberek – köztük az úti okmánnyal nem rendelkező migránsok – tisztában legyenek egyéni jogaikkal;

9.

hangsúlyozza, hogy a gazdasági és pénzügyi válság és a tagállamok által hozott takarékossági intézkedések – különösen az ellátási oldalon – a közegészségügy, az egészségjavítás, a betegségmegelőzés és a hosszú távú ellátási szolgáltatások finanszírozási szintjének csökkenéséhez vezethet a költségvetési megszorítások és az alacsonyabb adóbevételek eredményeként, mialatt az egészségügyi és a hosszú távú ellátási szolgáltatások iránti kereslet a teljes lakosság egészségi állapotának romlásához hozzájáruló tényezők összeadódása miatt megnövekedhet;

10.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek jelentős terhet rónak a tagállamokra és egészségügyi rendszereikre, továbbá hogy a belső piac eredményes működése, valamint a megelőzésre irányuló erős és lehetőleg összehangolt állami politikák javulást hozhatnak e területen is;

11.

hangsúlyozza, hogy az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek elleni intézkedések kulcsfontosságú szempontjainak kell tekinteni a szociális és gazdasági tényezők (túlsúlyosság, dohányzás stb.) elleni lépéseket, a betegellátási és gyógyszerköltségek megtérítésének lehetetlensége, a nem megfelelő megelőzés és az orvosi demográfia széttöredezettsége által veszélyeztetett egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést és az eredményes diagnózist, továbbá hogy a gyógyszeres kezelések elérhetőségét és megfizethetőségét az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kulcskérdéseként kell kezelni; ezért felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az átláthatósági irányelv (89/105/EGK) megfelelő végrehajtását, valamint kéri, hogy megfelelően vegyék figyelembe a gyógyszeripari ágazat vizsgálatáról szóló 2008-as bizottsági közlemény következtetéseit;

12.

hangsúlyozza, hogy az egészségügy nem általános értelemben vett áru vagy szolgáltatás, és nem is szabad annak tekinteni;

13.

felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy értékeljék és hajtsák végre az egészségügyi kiadások hatékonyságának javítására irányuló új intézkedéseket a társadalomra és az egyénre nehezedő hosszabb távú költségek és terhek elkerülése érdekében, különösen a megelőző egészségügyi ellátásba történő befektetések révén, és alakítsák át egészségügyi rendszereiket a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz – különösen az alapszintű orvosi ellátáshoz – való méltányos és megkülönböztetéstől mentes hozzáférésnek az EU teljes területén történő biztosítása érdekében, és ösztönzi a Bizottságot, hogy tanulmányozza a meglévő európai források felhasználását az egészségügyi infrastruktúrába, a kutatásba és a képzésbe történő beruházások, valamint a betegségek megelőzésének és a megelőzés hatékonysága növelésének előmozdítása érdekében;

14.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy egészségügyi szakpolitikáik és programjaik tartalmazzák az idősebb betegek egészségügyi ellátásokhoz és kezelésekhez való, másokkal azonos szintű hozzáférését, és hogy 2012-ben, az aktív időskor és a generációk közötti szolidaritás évében kezeljék prioritásként az idősek egészségügyi ellátáshoz és kezelésekhez való megfelelő hozzáférését; felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék azokat a kezdeményezéseket, amelyek az idős betegek társadalmi elszigetelődését kívánják enyhíteni, mivel ez fontos szerepet játszik a betegek egészségében hosszú távon; hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak megfelelő hosszú távú stratégia révén fel kell készülniük az öregedő európai lakosság okozta társadalmi és gazdasági hatásokra, hogy biztosítható legyen az egészségügyi rendszerek pénzügyi és szervezeti fenntarthatósága és a betegek számára nyújtott szolgáltatások folyamatossága és megkülönböztetésmentessége;

15.

felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a válság egészségügyi és társadalmi hatásainak alapos, nemzeti, regionális és helyi szintű nyomon követésére való képességüket;

16.

kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az egészségügyi oktatással, az egészséges életmód népszerűsítésével, a megelőzéssel, a korai felismeréssel és a megfelelő kezeléssel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtését, különösen az alkoholfogyasztással, a dohányzással, a táplálkozással, az elhízással és a kábítószerekkel kapcsolatosan; felszólítja a tagállamokat, hogy különösen a hátrányosabb helyzetű térségekben mozdítsák elő a testmozgást, a helyes táplálkozást és a gyermekeket célzó, „egészséges iskolák” programokat, illetve az egészségesebb életvitel és a megfelelő életmódbeli magatartásminták ösztönzése érdekében erősítsék meg az egyéni, szociális és egészségügyi oktatást;

17.

ösztönzi a tagállamokat, hogy az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozó elvet követve valósítsanak meg beruházásokat a szociális, oktatási, környezetvédelmi és egészségügyi infrastruktúrákban, és hangolják össze a végzettségekkel, képzésekkel és az egészségügyi dolgozók mobilitásával kapcsolatos intézkedéseket, ezáltal mind uniós, mind nemzeti szinten biztosítva az egészségügyi infrastruktúra és munkaerő megfelelő kapacitását és fenntarthatóságát;

18.

hangsúlyozza, hogy az egészség terén az Unióban mutatkozó egyenlőtlenségek felszámolása nem lehetséges az európai egészségügyi munkaerő-tervezésre vonatkozó közös és átfogó stratégia nélkül, ideértve a forrásgazdálkodásra, az oktatásra és képzésre, a minőségi és biztonsági minimumszabályokra és a szakmai bejegyzésre vonatkozó összehangolt politikákat is;

19.

kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak tájékoztatást mindenki számára elérhető formában és érthető nyelven az egészséggel, az egészséges életmóddal, az egészségüggyel, a megelőzés lehetőségeivel, a betegségek korai felismerésével és a megfelelő kezelésekkel kapcsolatban, kiaknázva az új információs és kommunikációs technológiákat, különös tekintettel az online egészségügyi szolgáltatásokra;

20.

felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a távorvosláshoz kapcsolódó technológiák bevezetését, mivel ezek jelentősen csökkenthetik az egészségügyi ellátás bizonyos fajtáihoz való hozzáférés terén mutatkozó földrajzi különbségeket, különös tekintettel elsősorban a határ menti régiók szakellátására;

21.

felhívja a tagállamokat, hogy támogassák azon állami politikákat, melyek célja a csecsemők, a gyermekek és a tizenévesek egészséges életkörülményeinek biztosítása, beleértve a fogantatás előtti ellátást, az anyák ellátását és a szülők és különösen az állapotos és szoptató nők támogatását célzó fellépéseket, hogy az összes újszülött számára biztosított legyen az egészséges életkezdés és elkerülhető legyen a további egészségügyi egyenlőtlenségek kialakulása, ezáltal elismerve a gyermek korai fejlődésébe történő befektetés, valamint az életpálya-megközelítés fontosságát;

22.

felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy valamennyi gyermek és terhes nő jogállásától függetlenül legyen jogosult a nemzeti jogszabályokban meghatározott szociális védelemre, és ténylegesen részesüljön is abban;

23.

emlékeztet az EU-nak az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye értelmében vállalt kötelezettségére, amely szerint biztosítja a fogyatékkal élő személyeknek az elérhető legmagasabb szintű egészséghez való jogát a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés nélkül; meggyőződése, hogy e kötelezettség teljesítése érdekében alapvető fontossággal bír, hogy az összes vonatkozó egészségügyi mutató magában foglalja a fogyatékosságot is;

24.

felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a nők egészségügyi állapotát és az öregedést (idősebb nők) is tekintsék a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséhez kapcsolódó tényezőnek, valamint hogy egészségügyi szakpolitikáik, programjaik és kutatásaik során alkalmazzanak a nemek közötti esélyegyenlőséget figyelembe vevő költségvetés-tervezést a kialakítástól a megtervezésen át a hatásvizsgálatig; felhívja az uniós támogatást élvező kutatási keretprogramokat és a közfinanszírozási ügynökségeket, hogy politikáikban biztosítsák a nemek vonatkozásában végzett hatásvizsgálatot, és tegyék lehetővé a nemek és az életkor szerinti adatok gyűjtését és elemzését, hogy azonosítani lehessen a férfiak és a nők közötti, egészséghez kapcsolódó alapvető különbségeket annak érdekében, hogy a politikákat megfelelően módosíthassák és a nők és férfiak várható élettartama közötti különbség okait feltáró járványügyi eszközöket vezethessenek be és hasonlíthassanak össze;

25.

úgy véli, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nők számára a fogamzásgátló módszerekhez való könnyű hozzáférést és a biztonságos abortuszhoz való jogot;

26.

felszólítja a Bizottságot, hogy a termékenységi kezeléshez való hozzáférés egyenlőbbé tétele érdekében nyújtsanak példát a tagállamok számára a jó és a legjobb gyakorlatokra;

27.

sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a nők jogaira, különösen a nők kényszersterilizációjának és a női nemi szerv megcsonkításának megelőzése, tiltása és törvény általi üldözése révén;

28.

felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a férfiak által a nőkkel szemben elkövetett erőszak összes formáját kezeljék közegészségügyi kérdésként;

29.

felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy tegyék meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a mesterséges reprodukciós technológiákhoz való hozzáférés tekintetében megszüntessék a nők családi állapotonés szexuális irányultságon, illetve etnikai vagy kulturális származáson alapuló megkülönböztetését;

30.

felszólítja a tagállamokat, hogy az Egészségügyi Világszervezet példáját követve, kezeljék az elhízást krónikus betegségként annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak az elhízást megelőző programokhoz, valamint az elhízásban szenvedők és orvosi kezelésre szorulók számára igazoltan pozitív orvosi eredménnyel járó kezelésekhez, valamint hogy megelőzzék a jövőbeni megbetegedéseket;

31.

felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a WHO dohányzásellenőrzési keretegyezményében is javasoltak szerint érvényesítsék a nemek közötti egyenlőséget a dohányzás ellenőrzése során, és folytassanak a fiatal lányokat és nőket célzó dohányzásellenes kampányokat;

32.

felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék és támogassák az elsősorban nőket érintő betegségek orvosi és gyógyszerészeti, az életük valamennyi szakaszára és nem csak a reproduktív évekre összpontosító kutatását;

33.

felszólítja a tagállamokat, hogy oldják meg az egészségügyi ellátáshoz – például a fogászat és a szemészet tekintetében – való egyenlőtlen hozzáférés problémáját, amely a mindennapi életre is hatást gyakorol;

34.

javasolja az Európai Unió és a tagállamok számára, hogy alkalmazzanak következetes szakpolitikákat és támogató intézkedéseket azon nők számára, akik nem dolgoznak, vagy olyan ágazatban töltenek be állást, ahol nem rendelkeznek személyre szóló egészségbiztosítással, és keressenek módot az ilyen nők biztosítására;

35.

nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy az optimális megfizethetőség biztosítása és a gyógyszerekhez való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenség csökkentése érdekében a tagállamok illetékes hatóságaival folytatott együttműködés keretében mozdítsa elő a gyógyszerárak kialakítása és visszatérítése tekintetében bevált gyakorlatokat, ideértve a gyógyszerárak differenciálására irányuló működőképes modelleket is;

36.

emlékeztet arra, hogy a megfelelő nyelvi és vitarendezési szabályokkal felszerelt európai szabadalom elfogadása döntő fontosságú az európai gazdaság fellendítése szempontjából;

37.

megjegyzi, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által a termékbiztonsággal és reklámozással kapcsolatosan már elvégzett munka is hozzájárult az egészség terén az EU-ban mutatkozó egyenlőtlenségek bizonyos vonatkozásainak kezeléséhez, és ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy szigorú ellenőrzés alá kell vonni a gyógyszergyártó cégek által a betegek és különösen a legsérülékenyebb és a legkevésbé tájékozott csoportok számára közvetített információkat, valamint hatékony és független farmakovigilanciai rendszerre van szükség;

38.

kéri a tagállamokat, hogy egészségügyi rendszereiket igazítsák a leghátrányosabb helyzetben lévők szükségleteihez az egészségügyi szakemberek által felszámolt díjak megállapítási módszereinek kidolgozása révén, ami minden beteg számára biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést;

39.

sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy a tagállamokat a betegek által viselt költségek visszatérítésére bátorítsa, továbbá sürgősen lépjen fel annak érdekében is, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket bizonyos állapotok vagy betegségek – például a menopauza utáni csontritkulás és az Alzheimer-kór – kezeléséhez való hozzáférés tekintetében, amely kezelések költségei egyes tagállamokban nem téríthetők vissza;

40.

hangsúlyozza, hogy a nemzeti kormányokon kívül több országban is fontos szerepet töltenek be a regionális hatóságok a közegészségügyben, az egészség javításában, a betegségek megelőzésében és az egészségügyi szolgáltatások nyújtása terén, így az ő tevőleges részvételükre is szükség van; kiemeli, hogy a regionális és helyi önkormányzatoknak és más érdekelt feleknek szintén nagymértékben hozzá kell járulniuk a problémák megoldásához, beleértve a munkahelyeken és az iskolákban; különösen az egészségügyi oktatással, az egészséges életmód népszerűsítésével, a betegségek hatékony megelőzésével, korai felismerésével és diagnózisával kapcsolatban;

41.

felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a helyi ellátást előtérbe helyező szakmai megközelítést és nyújtsanak helyi vagy regionális szinten elérhető, integrált egészségügyi ellátást, ezáltal lehetővé téve, hogy a betegek saját helyi és szociális környezetükben jobb ellátásban részesüljenek;

42.

arra ösztönzi az összes tagállamot, hogy értékeljék újra az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségeket leginkáb befolyásoló tényezőkre, például a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a táplálkozásra, a gyógyszerellátásra, illetve a közegészségügyre és az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó politikáikat;

43.

bátorítja a tagállamokat, hogy az infrastruktúra és a személyi állomány költségeinek megosztása érdekében alakítsanak ki partnerségeket a határ menti övezetekben, csökkentve egyúttal az egészség terén az egyenlőtlenségeket, különösen a csúcstechnológiát képviselő felszerelésekhez való hozzáférés tekintetében;

44.

kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a gyógyszerek és az orvosi eszközök hatékonyságára vonatkozó nemzeti és regionális értékelések alapján hozott döntések hatásait, ideértve a betegek hozzáférését, az új termékekben alkalmazott innovációt és az orvosi gyakorlatokat, amelyek az egészség terén biztosítandó egyenlőség fő elemei közé tartoznak;

45.

úgy véli, hogy a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv végrehajtását követően hatásvizsgálatokat kell végezni annak érdekében, hogy az irányelvnek az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek leküzdése terén tapasztalt hatékonyságát a lehető legpontosabban fel lehessen mérni, és az irányelv által biztosítani lehessen a közegészség-védelem fenntartását és a betegbiztonság megfelelő szintű megóvását, különös tekintettel az orvosi ellátás emberi és anyagi erőforrásainak földrajzi megoszlására;

46.

megjegyzi, hogy a magas színvonalú és hatékony, határokon átnyúló egészségügyi ellátás a nyilvánosság, a betegek, a szabályozók és az egészségügyi szolgáltatók számára nyújtott tájékoztatás nagyobb átláthatóságát igényli számos kérdésben, például a betegek jogai, a jogorvoslathoz való hozzáférés és az egészségügyben dolgozó szakemberekre vonatkozó szabályok tekintetében;

47.

sajnálja, hogy a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelvhez nem kapcsolódik jogalkotási javaslat az egészségügyi szakemberek mobilitására vonatkozóan, tekintetbe véve az EU-n belüli agyelszívás kockázatát, amely bizonyos tagállamokban veszélyesen megnövelné a földrajzilag tapasztalható egyenlőtlenségeket, és kéri a Bizottságot, hogy orvosolja ezt a mulasztást, lehetőleg a szakmai képesítésekről szóló 2005/36/EK irányelv következő felülvizsgálatának keretében;

48.

sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a szakmai képesítésekről szóló irányelvet (2005/36/EK); az orvosi képesítések összetettségére való tekintettel bátorítja a Bizottságot, hogy az irányelv értékelése és felülvizsgálata során számoljon fel néhány, a betegeket potenciálisan hátrányos és a beteg biztonságos kezeléshez való jogát veszélyeztető szabályozási hiányosságot; felkéri a Bizottságot, hogy tegye további megfontolások tárgyává, hogy kötelező legyen-e az illetékes hatóság bejegyzése a belső piaci információcsere-rendszerbe (IMI), és bővíteni kell-e azt a kört, amelyen belül az illetékes hatóságok proaktívan megoszthatják az egészségügyi szakemberek fegyelmi ügyeire vonatkozó információkat, megfelelő riasztási rendszert hozva létre;

49.

sürgeti a Bizottságot, hogy a szakmai képesítésekre vonatkozó, a közeljövőben előterjesztendő jogalkotási javaslatában lépjen előre a képesítések tagállamokban való elismerésére vonatkozó megerősített mechanizmus felé;

50.

rámutat, hogy az innováció megerősítése gyakran a kezeléshez való hozzáférés növekedéséhez vezet, ami különösen érvényes az elszigetelt vagy vidéki közösségek esetében;

51.

kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve ösztönözze a távorvosláshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését, mivel ezek mind regionális, mind helyi szinten csökkentik az egészségügyi ellátás terén tapasztalható földrajzi különbségeket;

52.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégián belül fektessenek nagyobb hangsúlyt annak elismerésére, hogy a fizikai és mentális egészség és jólét kulcsfontosságúak a kirekesztés legyőzésében, valamint hogy az Európa 2020 stratégia nyomon követési eljárásaiban alkalmazzanak olyan összehasonlító mutatókat, melyek tükrözik a különböző társadalmi-gazdasági státuszokat és a közegészségügy állapotát, továbbá vegyék figyelembe az életkoron alapuló megkülönböztetést különösen az idősebb emberek szükségleteit jobban kielégítő kezelésekre irányuló klinikai vizsgálatok tekintetében;

53.

úgy véli, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak támogatniuk kell az olyan civil társadalmi és női szervezeteket, amelyek előmozdítják a nők emberi jogait, többek között a nők szexuális és reprodukciós jogait, valamint egészséges élethez és munkához való jogát annak biztosítása érdekében, hogy a nők az európai és nemzeti egészségügyi politikával kapcsolatos ügyekben elmondhassák a véleményüket;

54.

minden tagállamot arra ösztönöz, hogy építsen kapacitásokat és mozdítsa elő a több ágazatban is jelen lévő, összes érintett közötti nemzetközi tudásmegosztást és együttműködést az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentését célzó szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása tekintetében;

55.

felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák és hajtsák végre a helyi, regionális és nemzeti szintű politikai döntéshozatal átfogó megközelítését, ezáltal törekedve az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozó megközelítés megvalósítására;

56.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki közös mutatókat az egészség terén mutatkozó, életkor, nem, társadalmi-gazdasági státusz, földrajzi hely szerinti egyenlőtlenségek, valamint az alkoholizmus és a kábítószer-függőséggel összefüggő kockázatok nyomon követésére, valamint dolgozzák ki a tagállamokban kialakult egészségügyi helyzet felmérésének módszertanát, a javítást igénylő területek és bevált gyakorlatok kijelölése és fontosság, illetve hasznosság szerinti osztályozása céljából;

57.

hangsúlyozza, hogy az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek okai az életkörülmények, a nemekhez kapcsolódó társadalmi magatartásminták, a faji hovatartozás, a képzettségi szint, a foglalkoztatás miatti társadalmi különbségekben, továbbá nemcsak a jövedelmek, hanem az orvosi ellátás, a betegségmegelőzés és egészségjavító szolgáltatások egyenlőtlen eloszlásában keresendők;

58.

hangsúlyozza, hogy az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek hátterében a hátrányos helyzetű (szegényebb) társadalmi rétegek tagjait fenyegető egészségügyi kockázatok állnak, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy e kockázatokat tovább súlyosbítja a szegénység és a kiszolgáltatottságot erősítő más tényezők összhatása;

59.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy jelenlegi kezdeményezései, például a Partnerség az egészséges és aktív időskorért és a Szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni uniós platform, valamint a gyermek korai fejlődésére vonatkozó jövőbeli kezdeményezések, az oktatásra, képzésre és foglalkoztatásra vonatkozó ifjúsági politikák teljes mértékben kezeljék és integrálják az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek megszüntetésének és az egészségügyi és mentálhigiénés szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javításának feladatát;

60.

szorgalmazza az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek elleni küzdelemben kiemelkedő szerepet játszó uniós ügynökségek közötti együttműködés javítását, különös tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség közötti együttműködésre;

61.

felszólítja a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a nyitott koordinációs módszer hatékonyabb alkalmazásában, hogy támogassák az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekhez hozzájáruló tényezők kezelésére irányuló projekteket;

62.

felhívja a Bizottságot olyan módszerek kifejlesztésére, melyekkel az európai szintű érintett felek arra ösztönözhetők, hogy befogadják, és a közegészségügyben elterjesszék a bevált gyakorlatokat;

63.

felhívja a figyelmet arra, hogy az egészséget meghatározó különböző tényezők között kiemelt jelentőséggel bír a változatos, jó minőségű étrend, és e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy aknázza ki jobban a közös agrárpolitika keretében létrehozott hatékony programokat (ingyenes iskolatej és gyümölcsosztás az iskolákban, valamint élelmiszer a leginkább rászorulóknak);

64.

felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre különleges szociális, egészségügyi és tanácsadói szolgáltatásokat, külön telefonos segélyszolgálattal a nők, a párok és a családok számára, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a családon belüli erőszakot és a területen működő más szervekkel együttműködve megfelelő szakmai segítséget és támogatást nyújtsanak azoknak, akiknek erre szükségük van;

65.

felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a tagállamokat az EU kohéziós politikája és a strukturális alapok jobb kiaknázásában olyan projektek támogatása érdekében, amelyek hozzájárulnak az egészségi állapotot hátrányosan befolyásoló társadalmi tényezők kezeléséhez és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentéséhez; arra is felhívja a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a PROGRESS program hatékonyabb kiaknázásában;

66.

sürgeti a tagállamokat, hogy állítsák le az egészségügyi szolgáltatások állami költségvetésének csökkentését, mivel ezek döntő fontosságúak a nők és férfiak egészségének magas szintű védelmében.

67.

felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi belső és külső uniós politika kidolgozása során központi elemként kezelje az egészséget befolyásoló gazdasági és környezeti tényezőkön és az egyenlőségi és egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozómegközelítést, különösen a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása és kiváltképpen az anyák egészsége érdekében;

68.

sürgeti az összes tagállamot, hogy ismerjék el az egészség jelentős társadalmi szerepét, valamint hogy a társadalmi, közösségi és egyéni haladás mérésekor ne csupán a GDP-alapú megközelítést alkalmazzák;

69.

felhívja a Tanácsot, hogy az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételének elve alapján a fogyasztóvédelmi politikára, a foglalkoztatásra, a lakhatásra, a szociális politikára, a környezetvédelemre, a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre, az oktatásra, az élet- és munkakörülményekre és a kutatásra vonatkozó politikai területeken végrehajtott fellépések révén mozdítsa elő az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek megszüntetését, ami – tekintettel az egészség társadalmi tényezőire, valamint az életmódhoz kapcsolódó olyan kockázatokra, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a táplálkozás – valamennyi tagállam politikai prioritása,

70.

felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a jelenlegi és jövőbeli közegészségügyi cselekvési tervek keretében finanszírozott, az egészséget kedvezőtlenül befolyásoló társadalmi tényezők kezelését célzó fellépéseket;

71.

felhívja a Bizottságot, hogy vázoljon fel iránymutatásokat az egészségügyi egyenlőtlenségek Unión belüli (tagállamok közötti és tagállamokon belüli) nyomon követését célzó mechanizmusoknak a rendszeresebb és összehasonlíthatóbb információk, valamint a rendszeres ellenőrzés és elemzés révén történő, az egészségügyi egyenlőtlenségekről rendelkezésre álló adatokat kiegészítő adatgyűjtés javítása útján történő javítására vonatkozóan;

72.

felkéri a Bizottságot, hogy mérlegelje egy olyan tanácsi ajánlásra vagy más megfelelő közösségi kezdeményezésre irányuló javaslat kidolgozását, amelynek célja, hogy az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében ösztönözze és támogassa a tagállamokat integrált nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozásában;

73.

felhívja a Bizottságot, hogy az elért haladásról szóló jelentésében értékelje az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tett intézkedések eredményességét, valamint az egészséget befolyásoló társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre irányuló szakpolitikai intézkedéseknek köszönhető egészségjavulást;

74.

kéri a Bizottságot, az uniós szintű politikai döntéshozatalban az egészségügyi szempontok valamennyi szakpolitikai területen történő figyelembevételére vonatkozó megközelítést alkalmazza, valamint biztosítsa az egészségügyben érvényesülő egyenlőség terén várható eredményeket is figyelembe vevő, hatékony hatásvizsgálatok lefolytatását;

75.

véleménye szerint a nyitott, versenyképes és megfelelően működő piacok ösztönözhetik az egészségügy terén megvalósuló innovációt, beruházásokat és kutatásokat, valamint elismeri, hogy ezt az állami kutatások erőteljes pénzügyi támogatásának kell kísérnie fenntartható és hatékony egészségügyi modellek létrehozása, illetve az új technológiák és e területen való alkalmazásuk (pl. a távorvoslás), valamint az egészségügyi technológia általános értékelő módszertana támogatása érdekében, amelyek mindenki – köztük a gyengébb szociális és gazdasági háttérrel rendelkezők – hasznára lehetnek, figyelembe véve egyúttal a népesség öregedését is;

76.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a nyilvános tájékoztató és tudatosságnövelő programokat, valamint ösztönözzék a civil társadalommal, a szociális partnerekkel és a nem kormányzati szervezetekkel az egészségügyi és orvosi szolgáltatások tekintetében folyó párbeszédet;

77.

szükségesnek tartja az egészségügyi szakpolitikák kialakításában, valamint az egészségügyi programok tervezésében és az egészségügyi ellátások nyújtásában részt vevő nők számának növelését;

78.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.