Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Finanszírozási struktúrák kis- és középvállalkozások számára a jelenlegi pénzügyi helyzet kontextusában (saját kezdeményezésű vélemény)

2011/C 48/07

Előadó: Anna Maria DARMANIN

2009. február 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Finanszírozási struktúrák kis- és középvállalkozások számára a jelenlegi pénzügyi helyzet kontextusában.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2010. július 8-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. szeptember 15–16-án tartott, 465. plenáris ülésén (a szeptember 16-i ülésnapon) 121 szavazattal 1 ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a kis- és középvállalkozások (kkv-k) rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket annak biztosítása által, hogy a versenyképességi és innovációs program garanciarendszere a jelenlegi finanszírozási időszakot követően is folytatódjon, a strukturális alapok a kkv-k számára közvetlenül elérhetők legyenek, és a finanszírozási prioritásokat egyértelműen kijelöljék. A szűkös saját források jelenlegi kontextusában a garanciaintézmények a bankpartnereik számára hasznos csillapító szerepet töltenek be a Bázel II megállapodás keretében. Ebben a kontextusban ösztönözni kellene a kölcsönös garanciaintézményeket.

1.2   Az EGSZB kereskedelmi platformok létrehozását javasolja a mikrovállalkozások és a kkv-k számára. A legtöbb elismert tőzsde túl sok jelentési kötelezettséget és időigényes eljárásokat ír elő a kkv-k jegyzése tekintetében. Ezen túlmenően rendszerint a költség szintje – úgy az alternatív, mint a másodlagos jegyzés esetében – is ellehetetlenítő tényező. Egy európai hálózat által koordinált, regionális miniplatformok létrehozása olyan új eszközt biztosítana, amelynek segítségével új tőkét lehetne előteremteni a kisvállalkozások számára. Ez ösztönözné a további kockázatitőke- és informális finanszírozást, valamint megkönnyítené a kis kockázatitőke-tulajdonosok számára a kisvállalkozások támogatását.

1.3   A kkv-k – és különösen a mikrovállalkozások – nehezebben jutnak finanszírozási forrásokhoz. A széles körű társadalom számára egyáltalán nem világos, hova tűnt el a bankok megmentésére fordított sok pénz. Lehet, hogy nem időszerű annak megkövetelése, hogy a bankok közzétegyék ezeket a számokat, az EGSZB azonban úgy véli, hogy helyénvalóbb lenne, ha a bankok a megmentésükre szánt pénzügyi források egy egyeztetett hányadát arra különítenék el (az e forrásokat igénybe vevő országokban), hogy hitellehetőségeket kínálnak fel a kis- és mikrovállalkozások, különösen pedig az innovatív vállalkozások számára.

1.4   Az EGSZB ösztönzi egy olyan keretrendszer kidolgozását, amely előmozdítja a részvételi és etikai alapon működő mikrofinanszírozási intézmények létrehozását. Ez a kockázat és a nyereség megosztásán, valamint a stabil finanszírozáson alapuló, a spekulációt elkerülő finanszírozási mód bizonyára gyümölcsöző lehet a kkv-k számára. Az Európai Bizottságnak komolyan meg kellene vizsgálnia az olyan lehetőségeket, mint a nyereség és veszteség megosztásán alapuló banki finanszírozás. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki zöld könyvet, amely alapul szolgálhat a nyereség és veszteség megosztásán alapuló banki finanszírozásról szóló európai szintű vitához. Az egyes országok – így az Egyesült Királyság, Franciaország, Luxemburg, Málta, Németország és Olaszország – által tett külön kezdeményezések pozitívak ugyan, de hátráltathatják a pénzügyi szolgáltatási ágazat további integrációját az Unión belül. Ezenkívül az egyedi, koordinálatlan kezdeményezések nem biztos, hogy a legkedvezőbb hatást váltják ki azoknak az eredményeknek a tekintetében, amelyeket egy ilyen típusú finanszírozás elérhet (például a kockázat- és nyereségmegosztást vagy a finanszírozás szociális megközelítését illetően). Az iszlám mikrofinanszírozás ösztönzése új vállalkozói tevékenységek létrejöttéhez is hozzájárulhatna, miközben bizonyos térségekben a szegénység elleni küzdelmet is elősegítené. Ebben az összefüggésben ki kell dolgozni egy, az alternatív finanszírozási módok megtervezését, vizsgálatát és ösztönzését célzó irányelvet, amelynek biztosítania kell, hogy ezek egyenlő esélyekkel rendelkezzenek a többi finanszírozási módhoz, például a hagyományos finanszírozáshoz viszonyítva.

1.5   Az EGSZB azt javasolja a tagállamoknak, hogy közvetlenül a kkv-knak folyósítsanak hiteleket, vagy pedig nyújtsanak teljes vagy részleges garanciákat a pénzintézeteknek, hogy a kkv-knak történő hitelnyújtásra ösztönözzék őket. A pénzügyi válság folyamán számos tagállam alkalmazta ezt a gyakorlatot, amelyről bebizonyosodott, hogy megkönnyíti a kkv-k finanszírozáshoz jutását.

1.6   Az EGSZB úgy véli, hogy az EBA-alapnak közvetlenül a kkv-kba vagy olyan specifikus területeket célzó részalapokon keresztül kellene befektetnie, mint a fiatal vállalkozók alapja, ami szintén ösztönözné a vállalkozói kultúrát. Ezenkívül az EBB forrásait olyan közvetítőknek kellene odaítélni, akik teljes mértékben támogatják a kkv-kat. Az EGSZB azt is javasolja, hogy a kockázatot osszák meg az EBB és a közvetítő bankok között annak érdekében, hogy ez utóbbiakat az EBB-források kkv-kra való fordítására ösztönözzék.

1.7   Az EGSZB a banki finanszírozás különféle típusait ajánlja, ideértve a részvételi, az innovatív és az etikai alapon működő finanszírozást. Az olyan típusú finanszírozás, amilyet a bangladesi Grameen Bank nyújt, csak igen korlátozottan alkalmazható a Bázel II megállapodás miatt. A pénzügyi intézmények nincsenek abban a helyzetben, hogy elsősorban a problémára és ne csak a megoldásra koncentráljanak: a hitelrendszernek a szociális háttér felmérésén és nem egy előre meghatározott banki eljáráson kell alapulnia. Ezért a Bázel II megállapodás gyors reformjára van szükség, illetve egy olyan megállapodásra, amely a finanszírozás hagyományos módjától eltérő finanszírozást is figyelembe veszi.

1.8   Az Unión belül egyre több informális befektetői hálózat jön létre. Sajnos azonban ezeket a hálózatokat a jelek szerint nem szabályozzák, és olyan jelentős visszaélésekre kerülhet sor, amelyek elriaszthatják a vállalkozókat e fontos növekedésfinanszírozási eszköz használatától. Ösztönözni kell az informális befektetői hálózatok és hasonló tevékenységek működését támogató jogi keret kidolgozását.

1.9   Az EGSZB adóügyi ösztönzőket sürget a tagállamokban az informális befektetők és hálózataik számára, ideértve a családi befektetőket, mint például a szülőket is. Számos fiatal vállalkozó a család pénzügyi eszközeire van utalva, mivel nem áll rendelkezésre számára más finanszírozási mód. Ezeket a befektetőket adókedvezmények révén jutalmazni és ösztönözni kellene.

2.   Bevezetés és háttér

2.1   Az EU tagállamai nagyszabású kihívással szembesültek: a vállalkozói kedv ösztönzésének és fokozásának szükségességével. A 2000. márciusi lisszaboni Európai Tanács ezt célkitűzésként jelölte meg a foglalkoztatás, a gazdasági reform és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. 2003. január 21-én az Európai Bizottság közzétette a „Vállalkozás Európában” című zöld könyvét. A dokumentum elsősorban azt tárgyalja, hogy kevés európai indít saját vállalkozást, és a jelenlegi vállalkozások nem növekednek folyamatosan.

2.2   A vállalkozói kedv javítása mind gazdasági, mind társadalmi szempontból fontos előnyökkel jár. A vállalkozói kedv nemcsak húzóerőként hat a munkahelyteremtés, az innováció, a versenyképesség és a növekedés terén, de hozzájárul az egyéni kiteljesedéshez és a társadalmi célkitűzések eléréséhez is. (1)

2.3   A vállalkozói kedv és az országok gazdasági teljesítménye közötti korreláció a vállalkozások fennmaradásának, az innovációnak, a munkahelyteremtésnek, a technológiai fejlődésnek, valamint a termelékenység és az export növekedésének tulajdonítható. Ennélfogva a vállalkozói kedv nemcsak az érintett egyénekre nézve jótékony hatású, hanem egészében tekintve a társadalomra is.

2.4   A Centre for Enterprise and Economic Development Research (Vállalkozás- és Gazdaságfejlesztési Kutatóközpont) által végzett felmérés során (az adminisztratív szabályozási követelmények mellett) az induló finanszírozás kérdése volt az egyik leggyakrabban említett probléma azok közül, amelyekkel a fiatal vállalkozók szembesülnek. Mindamellett a válaszadó szakosodott támogatószervezeteknek csak 40 %-a ítélte ezeket a problémákat jelentősebbnek az egyéb kisvállalkozásokra nehezedő pénzügyi kötelezettségeknél. Számos induló vállalkozás küzd nehézségekkel az induló hitel felvételéhez szükséges fedezet előteremtését illetően, noha ez a fiatal vállalkozóknak jelent nagyobb akadályt, hiszen ők korlátozottabb lehetőségekkel rendelkeznek az e célra felhasználható vagyoni eszközök összegyűjtése tekintetében. Ez a megkötés nyilvánvalóan ágazatról ágazatra és tevékenységről tevékenységre változó mértékben jelent gyakorlati akadályt.

2.5   A jelenlegi gazdasági válság nem kedvez a vállalkozói kedvnek, különösen ha tekintetbe vesszük, hogyan érinti a kkv-kat. Az EGSZB kimerítően foglalkozott a pénzügyi válság kialakulásával és következményeivel, valamint azzal a kritikus szereppel, amelyet a bankrendszer játszott ebben a folyamatban. Az igazság az, hogy a kkv-kat még mindig nagymértékben sújtja a válság, és továbbra is nehézségekkel küzdenek a finanszírozás előteremtése terén.

2.6   A jelenlegi körülmények között azonban – az irányadó hitelkamatok jelentős csökkentése ellenére – a bankhitel továbbra is rendkívül nehezen elérhető az alábbi tényezők miatt:

2.7   Ennélfogva a banktőke korlátozott: olyan meglévő ügyfeleknek juttatnak belőle, akiknek az elvesztését a bank nemigen engedheti meg magának, vagy jó minőségű, rögzített kamatozású eszközökre, például állampapírokra fordítják. Az országok egyre több hitelt vettek fel, hogy tőkét fecskendezhessenek gazdaságaikba, ezáltal megnőtt az államadósság-állomány; ennek eredményeképpen pedig kevesebb pénzeszköz áll rendelkezésre a vállalkozói és fogyasztói hitelezésre.

3.   A kkv-k természetének rövid, megfigyelő jellegű áttekintése a hivatalos statisztikákon túl

3.1   A kkv-k több szempontból is különlegesek. Az összes sajátosság felsorolása nem felelne meg a kkv-k dinamikájának. Ugyanakkor érdemes röviden megemlíteni néhány sajátosságot.

3.2   A kkv-k általában családi tulajdonban vannak, és többgenerációs vállalkozások, ahol a család egy fontos, de önmagában gyakran nem elegendő befektetési tényezőt jelent. A kkv-k jellemzően helyhez kötöttek, és ez kiszervezési módszerükre, valamint munkaerő-felvételük módjára is kihat (ez utóbbi gyakran igen megfontolt). A vállalkozás irányítása és tulajdonjoga gyakran egy kézben van, ezenkívül sokszor szoros a kapcsolat a tulajdonosok és a személyzet között (ez mindkét oldalról erősíti a lojalitást). A kkv-k rugalmasak, dinamikusak és gyorsan elfogadják az innovációt. A kkv-kat a kockázatok kerülése jellemzi pénzforgalmuk kezelését illetően, inkább tartalékait használják fel, mielőtt a hitelnyújtó intézetekhez fordulnának, és sok bürokráciával szembesülnek finanszírozási kérelmeik és hitelük folyósítása során.

3.3   Az a felfogás, miszerint a kkv-knak viszonylag kockázatos hitelt nyújtani, részben éppen e vállalkozások saját természetéből adódik: gyakran fiatal vállalkozásokról van szó, amelyek, ha tehetik, elkerülik a hosszadalmas és bürokratikus finanszírozási rendszereket, nem rendelkeznek megfelelő fedezettel, és nagyságukból eredően általában nem alkalmaznak kockázatkezelési eszközöket.

3.4   Érdemes megjegyezni, hogy a kkv-k problémái még erőteljesebben jelentkeznek a mikrovállalkozások esetében.

4.   Finanszírozási eszközök

4.1   Nyilvános jegyzés az elismert értéktőzsdéken – A tőzsdei bevezetés általában azoknak a már múlttal rendelkező cégeknek alkalmas, amelyek a hivatalos tőzsdei jegyzés útján kívánnak hosszú távú tőkéhez jutni törzsrészvények vagy adósság (kötvények) formájában. Erre rendszerint a terjeszkedési szakaszt megelőzően vagy akkor kerül sor, ha a vállalkozás tulajdonosai, illetve a kockázati befektetők kiszállási lehetőségeket keresnek. Léteznek másodlagos értékpapírpiacok is, amelyek általában nem megfelelőek a mikrovállalkozások számára, így „ez az út csak a kisvállalkozói ágazat nagyobb vállalkozásai számára lehet járható”. Noha az alternatív tőzsdéken jegyzett cégek általában kisebbek és kevesebb ráfordítással járnak, mint az elsődleges piacon jegyzettek, rájuk is ugyanazok a közzétételi követelmények vonatkoznak. A jegyzés költsége 500 000 eurónál kezdődik.

4.2   Új finanszírozási források, a nyereség és veszteség megosztásán alapuló banki finanszírozás – Európában elterjedőben van egy új jelenség, az úgynevezett részvételi és etikai alapú banki finanszírozás, más néven iszlám finanszírozás. Ennek működési módja igen érdekes, és a jelenlegi kontextusban valószínűleg megfelelő a kkv-k és szükségleteik számára. A rendszer többféle eszközt kínál, amelyek közül számos már nem jelent újdonságot az európai országok számára. Bizonyos jogi – és különösen adóügyi – szabályozások azonban hátráltatják e finanszírozási típus további előretörését. Sajnos számos uniós tagállam (így az Egyesült Királyság, Franciaország, Luxemburg, Málta, Németország és Olaszország) egyéni intézkedéseket tesz, noha ez magában hordozza annak kockázatát, hogy engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos problémák merülhetnek fel a belső piacon. Nem kizárt annak a lehetősége sem, hogy a részvételi alapon működő pénzügyi intézmények alternatív jogi eszközöket találnak az uniós piacra történő betöréshez. (2)

4.2.1   Ez a kockázat és a nyereség megosztásán, valamint a stabil finanszírozáson alapuló, a spekulációt és bizonyos befektetéstípusokat elkerülő finanszírozási mód bizonyára gyümölcsöző lehet a kkv-k számára.

4.2.2   Különösen új és előretörőben lévő szegmens az úgynevezett iszlám mikrofinanszírozás. A mikrofinanszírozás egy sor, olyan embereknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból áll, akik hagyományos értelemben nem minősülnek hitelképesnek, elsősorban mert nem rendelkeznek megfelelő garanciákkal, amelyek megvédenék a pénzügyi intézményt a veszteség kockázatával szemben.

4.2.3   A mikrofinanszírozás valódi forradalma abban áll, hogy olyanoknak ad esélyt, akiket nem engednek hozzáférni a pénzügyi piachoz, új perspektívákat nyit meg, és lehetőséget biztosít az embereknek, akik végül saját forrásaikból tudják megvalósítani saját projektjeiket és ötleteiket anélkül, hogy ehhez segélyt vagy támogatást kellene igénybe venniük, és függő helyzetbe kerülnének. A mikrofinanszírozás terén világszerte szerzett tapasztalatok mára minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a szegények is széles körű pénzügyi szolgáltatásokra tartanak igényt, hajlandók viselni ezek költségeit, és teljes mértékben hitelképesek. A mikrofinanszírozás célcsoportját az úgynevezett szegénységi küszöb szélén élő szegények képezik, akiknek van esélyük a tisztességes életminőség elérésére, és akikben van vállalkozói szellem, de nincsen hozzáférésük a formális finanszírozáshoz.

4.2.4   Néhány tanulmány már született a témával kapcsolatban, és egyelőre viszonylag szerény tapasztalattal rendelkezünk e téren, de a jelek szerint ez a finanszírozási típus hatalmas potenciállal rendelkezik egyrészt a szegénység, a pénzügyi és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem tekintetében, másrészt a pénzügyi intézmények ügyfélállományának bővítése és gazdagítása terén az iszlám kulturális szubsztrátummal rendelkező fejlődő országokban. Így bebizonyosodott, hogy a nyereség és veszteség megosztásán alapuló banki finanszírozás nemcsak a pénzügyi sikert tartja szem előtt, hanem a társadalmi előnyök maximalizálását is, olyan, „egészségesebb” pénzügyi intézmények létrehozása révén, amelyek helyi szinten is hatékony pénzügyi szolgáltatásokat tudnak nyújtani.

4.3   Állami és uniós finanszírozási rendszerek – Közvetítő szerveiken keresztül, különféle intézkedések (például adóügyi ösztönzők vagy finanszírozási programok, így az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Beruházási Alapból nyújtott támogatások) útján a kormányzatok is részt vettek a vállalkozások ösztönzésében.

4.3.1   Bizonyos indulótőke- és magvetőtőke-finanszírozással kapcsolatos kezdeményezések kihasználtsága nem feltétlenül érte el a kívánt szintet.

4.4   Az „üzleti angyalok”, más néven magánbefektetők vagy informális kockázati befektetők nem hagyományos finanszírozási forrásnak minősülnek, és elsősorban a magvető szakasztól a korai növekedési szakaszig nyújtanak törzstőkét a vállalkozásoknak.

5.   Új cselekvési keretterv, amely enyhítheti a befektetési és finanszírozási válságot és megkönnyítheti a kkv-k hitelhez jutását

5.1   A jelenlegi gazdasági körülmények között kritikus fontosságú a kisvállalkozói intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtása. Az EGSZB üdvözölte ezt az Európai Bizottság által kidolgozott intézkedéscsomagot, de most figyelmeztet arra, hogy a javasolt intézkedések végrehajtása kiemelt fontosságú.

5.1.1   Egy olyan időszakban, amikor a likviditás luxusnak számít a kkv-k körében, a késedelmes fizetésekről szóló irányelv módosítását sürgetjük, biztosítandó, hogy a kkv-knak időben fizessenek minden kereskedelmi tranzakcióért, tiszteletben tartva a 30 napos fizetési határidőt. A végrehajtásnak azonban a gyakorlatban ténylegesen megvalósíthatónak kell lennie, és azt a (mind a magán-, mind a közszférabeli) szállítóknak is be kell tartaniuk.

5.1.2   Minél hamarabb át kell ültetni azt az irányelvet is, amely csökkenti a héa mértékét a helyben nyújtott és munkaigényes (elsősorban kkv-k által nyújtott) szolgáltatások esetében. Úgy véljük, hogy egy ilyen irányelv – noha gerjesztett némi vitát – ösztönözné a kkv-k kereskedelmi gyakorlatait, mivel vonzóbbá tenné azokat a végfogyasztók számára.

5.2   Az Európai Kereskedelmi Kamara adatai szerint a kkv-k 30 %-a küzd likviditási problémákkal, negyedük azért, mert a bankok megtagadták tőlük a hitelt. Egy olyan időszakban, amikor a bankok intenzív ellenőrzés alatt állnak és rendkívül konzervatív módon viszonyulnak a finanszírozáshoz, a gazdaság számára ártalmas lesz, ha ez a konzervatív rendszer éppen a kkv-kat szemeli ki áldozatául.

5.2.1   Az EBB rendelkezésére álló pénzügyi eszközöknek a gazdaságélénkítési terv keretében való növelése révén az EU növelte a kkv-k rendelkezésére álló banki finanszírozást is. Azonban a kkv-k tapasztalata szerint a banki hitelekhez való hozzáférés még mindig nagyon nehézkes. Ezért habár úgy tűnik, hogy a pénzt a kkv-hitelekre fordították, ezek az összegek valójában nem jutnak el a kkv-khoz. Ezért lényeges, hogy az EBB pénzügyi eszközeinek kezelésére kijelölt közvetítő bankok teljes mértékben támogassák a kkv-kat. Ha egy közvetítő következetesen elmulasztja eljuttatni ezeket az összegeket a kkv-knak, akkor azt a közvetítőt az EBB-nek le kellene váltania. Végezetül annak ösztönzésére, hogy a közvetítő bankok tényleg kölcsönadják a szóban forgó EBB-pénzeket a kkv-knak, az ilyenfajta hitelnyújtás kockázatát meg kellene osztani az EBB és a közvetítő bankok között, hogy ne csak ez utóbbiak viseljék egyedül a kockázatot.

5.3   Különösen az induló vállalkozások számára lehet fontos kérdés a kockázati tőkéhez való hozzáférés. Európában a korai szakaszban nyújtott kockázati tőke piaca csak mintegy 2 milliárd eurót tesz ki évente, ami az egyesült államokbeli hasonló értéknek mindössze 25 %-a körül mozog. Csak minden ötvenedik kkv fordul kockázatitőke-társasághoz finanszírozásért. A kockázatitőke-finanszírozással kapcsolatban sok, könnyen elérhető információ áll rendelkezésre, ám a hagyományos kkv-k igen gyakran nem tudják, hogy ténylegesen hozzáférhetnének a kockázati alapokhoz. Ez összefügg azzal is, hogy az európai vállalkozók konzervatív módon viszonyulnak a kockázathoz, és a jelek szerint szívesebben vesznek igénybe banki szolgáltatásokat, mint kockázati tőkét.

5.4   A közbeszerzési pályázati eljárások fontos lehetőséget jelentenek a kkv-k számára, ám jelenleg éppen ők azok, akik ezen a szinten kevésbé versenyképesek, egyrészt a „komolyabb játékosok” tapasztalata, másrészt a banki garanciákkal kapcsolatos szigorú szabályozás és a pénzügyi forgalomról szóló beszámolási kötelezettségek miatt. A közbeszerzési pályázatok keretében kkv-barátabb kezdeményezéseket kellene bevezetni: például kevesebb, bankgaranciához kötött tőkét kellene előírni, előnyben kellene részesíteni a kkv-k pályázatait, és támogatni kellene a kkv-csoportosulásokat.

5.5   A bürokratikus terhek csökkentése elsődleges prioritás a kkv-k számára, amelyek aránytalan szabályozási és adminisztratív terhet viselnek a nagyobb vállalkozásokhoz képest. Bizonyított tény, hogy a nagyvállalkozások átlagosan 1 eurót költenek alkalmazottanként a szabályozással összefüggő feladatokra, míg ez a kisvállalkozások esetében akár a 10 eurót is elérheti. Az Európai Bizottság jó úton halad a bürokratikus terhek csökkentése irányában, azonban még igen messze vagyunk attól a küszöbtől, amely már érdemben segítené a kkv-kat.

5.6   A fenntartható verseny gazdaságunk jövőjének záloga. A fenntartható elveket követő és környezetbarát gazdaságban tevékenykedő kkv-k számára ezért meg kellene könnyíteni a finanszírozáshoz jutást.

5.7   Az új technológiák terén dolgozó kkv-knak bőséges és széles körű, jótékony hatású uniós finanszírozás áll rendelkezésre. Azonban a hagyományosabb termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtó kkv-kat – akár saját tevékenységi területükön belül is – ösztönözni kell az innovatívabb megközelítések alkalmazására. A finanszírozási eszközöket oly módon kell még inkább megerősíteni, hogy ezeket a széles körben elterjedt kkv-tevékenységeket is támogassák.

5.8   Az EGSZB elismeri, hogy a szövetségek, így például az AECM tagjai érdemi segítséget nyújtottak a válság során. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy továbbra is törekedjen kedvező körülmények biztosítására az ilyen szervezetek számára, hogy továbbra is támogathassák a kkv-kat a számukra biztosított finanszírozás ellenében nyújtandó garanciák tekintetében.

5.9   A versenyképességi és innovációs program fontos eszköz volt a kkv-k számára, ezért az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy 2013-on túl is tartsa fenn az e program keretében a kkv-knak biztosított garanciaeszközt.

(1)  Eurobarométer gyorsfelmérés, az EU (25 tagállam), az Egyesült Államok, Izland és Norvégia vállalkozásairól készült felmérés – elemző jelentés.

(2)  Lásd: Islamic Finance in a European Jurisdiction Workshops Report (Az „Iszlám finanszírozás az Európai Unió jogkörében” műhelysorozatról készült jelentés). Kiadta a Máltai Igazgatási Intézet, a Máltai Munkavállalói Szövetség és a Máltai Banki Alkalmazottak Szövetsége.