Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről

(COM(2009) 611 végleges – 2009/0170 (COD))

2011/C 21/11

Főelőadó: Jacek KRAWCZYK

2009. november 20-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 80. cikkének (2) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről

COM(2009) 611 végleges – 2009/0170 (COD).

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöksége 2009. december 15-én megbízta a „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. május 27-én tartott 463. plenáris ülésén az eljárási szabályzat 59. cikk (1) bekezdésének megfelelően főelőadót jelölt ki Jacek KRAWCZYK személyében, továbbá 157 szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   A polgári légi közlekedésben bekövetkezett balesetek kivizsgálásának és az események jelentésének jelenlegi közösségi rendszere hatékonyság tekintetében elmarad az optimálistól. Nem veszi figyelembe az egységes légiközlekedési piac létrehozása felé tett jelentős előrelépéseket, melyek közt nagy szerepe volt az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) létrehozásának.

1.2   Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, és úgy véli, hogy az jó irányban indult el ahhoz, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyeket a balesetek kivizsgálásának jelenlegi szétaprózódottsága okoz az EU-ban.

1.3   Az Európai Bizottság javaslata célul tűzi ki az önkéntes együttműködés előmozdítását a polgári légiközlekedés-biztonsági vizsgálatokat végző hatóságok európai hálózatán keresztül. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a polgári légiközlekedési balesetek kivizsgálásával foglalkozó európai ügynökség létrehozatala jelenleg még túl korai volna.

1.4   Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy a balesetek és repülőesemények kivizsgálásának egyetlen célja a további balesetek és események megelőzése kell hogy legyen, nem pedig a bűnbakkeresés és a megbélyegzés. Ezért az EGSZB elengedhetetlennek tartja a 15. cikk megfogalmazásának további javítását, hogy az teljesen összhangban legyen az ICAO-egyezmény 13. mellékletében foglalt rendelkezésekkel.

1.5   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a repülésbiztonság szempontjából kiemelten fontos egy valóban független vizsgálati eljárás, amelyet sem az érintett felek, sem pedig a nagyközönség, a politika, a média vagy a bíróságok nem befolyásolhatnak.

1.6   Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy fontos a „biztonság kultúrájának” kialakítása és az, hogy minden tagállam gondoskodjon arról, hogy büntetőjogi rendszere a méltányosságon alapuljon („just culture”). Uniós szinten határozottabb lépéseket kell tenni azt biztosítandó, hogy minden tagállam ennek megfelelően alakítsa át büntetőjogi rendszerét.

1.7   Az EGSZB különösen fontosnak tartja, hogy más érdekeltekkel együttműködésben kidolgozzák e just culture uniós chartáját.

1.8   Az EGSZB szerint kiemelten fontos garantálni, hogy a balesetek kivizsgálása valamennyi érintett féltől – az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget is ideértve – teljes függetlenségben folyjon. Ezért több biztosítékot kell beépíteni a jogszabályokba a vizsgálatot végző szervek vezető szerepének megerősítése érdekében.

1.9   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az utaslista kellő időben való hozzáférhetősége nagyon fontos az áldozatok hozzátartozói számára, ugyanakkor véleménye szerint ugyanilyen fontos, hogy ez a lista helyes legyen.

2.   Bevezetés

2.1   A repülés az egyik legbiztonságosabb közlekedési forma. A statisztikák szerint – bár az egységes légiközlekedési piac 1992-es létrehozása óta jelentősen megnőtt a légi forgalom – az Európai Uniónak sikerült fokoznia a légi közlekedés biztonságát, és így az uniós légitársaságok ma a világ legbiztonságosabbjai közé tartoznak.

2.2   Ennek ellenére nem kényelmesedhetünk el, hanem folyamatos erőfeszítéseket kell tennünk a repülésbiztonság javítására. Akármilyen biztonságos is az Unió légiközlekedési ágazata, a balesetek és a súlyos repülőesemények soha nem zárhatók ki. Ezért alapvető, hogy minden balesetet és eseményt független vizsgálatnak vessenek alá. A balesetek körülményeinek elemzése ugyanis olyan ajánlások megfogalmazásához vezethet, amelyeknek köszönhetően a jövőben meg lehet előzni az ilyen balesetek megismétlődését.

2.3   A polgári légi közlekedésben bekövetkezett balesetek vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény rögzíti, amelynek valamennyi tagállam részes fele. Az ICAO Chicagói Egyezményének 13. mellékletében részletes előírások és ajánlott gyakorlatok találhatók.

2.4   Felismerve a balesetek és repülőesemények vizsgálatának jelentőségét, az Európai Közösség már 1980-ban irányelvet fogadott el a tagállamok repülőbalesetekkel kapcsolatos jövőbeni együttműködéséről és kölcsönös segítségnyújtásáról (a 80/1266/EGK irányelv). (1) A 94/56/EK irányelv (2) később az 1980-as irányelv helyébe lépett. Ezenkívül 2003-ban elfogadták a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről szóló 2003/42/EK irányelvet. (3)

2.5   A polgári légi közlekedésben bekövetkezett balesetek kivizsgálásának és az események jelentésének a Közösségben jelenleg működő rendszere szétaprózódottsága miatt hatékonyság tekintetében elmarad az optimálistól. Nem veszi kellően figyelembe az egységes légiközlekedési piac létrehozása felé megtett jelentős előrelépést, amely – különösen az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozása révén – jelentősen hozzájárult az uniós repülésbiztonság megerősödéséhez. Ezért az Európai Bizottság 2009. október 29-én javaslatot fogadott el egy a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre, amely hatályon kívül helyezné a jelenlegi idevonatkozó jogszabályokat.

3.   Az Európai Bizottság javaslata

3.1   Az Európai Bizottság javaslata célul tűzi ki az önkéntes együttműködés előmozdítását, így a rendeletjavaslat értelmében a meglévő informális együttműködésből kialakítják a polgári légiközlekedés-biztonsági vizsgálatokat végző hatóságok európai hálózatát (a továbbiakban: a hálózat). A hálózat nem rendelkezik majd jogi személyiséggel, megbízatása pedig tanácsadói és koordinációs feladatokra korlátozódik.

3.2   Emellett a javaslat számos, jogszabályban rögzített kötelezettséggel egészíti ki az önkéntes együttműködést, mint például:

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, és úgy véli, hogy az jó irányban indult el ahhoz, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyeket a balesetek kivizsgálásának jelenlegi szétaprózódottsága okoz az EU-ban. Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a javaslat eredményeit nyomon kell követni, figyelembe véve, hogy egyes kisebb tagállamok nem rendelkeznek a balesetek kivizsgálásához szükséges szakértelemmel és/vagy erőforrásokkal. Az EGSZB ezért arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy határozza meg a balesetek kivizsgálását végző testületekben és a vizsgálatvezetőktől elvárt szakképesítések minimumszintjével kapcsolatos kritériumokat, és ösztönözze a tagállamokat ezek betartására.

4.2   Az EGSZB különösen üdvözli az Európai Bizottságnak a szubszidiaritáson és az arányosságon alapuló, pragmatikus megközelítését. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a polgári légiközlekedési balesetek kivizsgálásával foglalkozó európai ügynökség létrehozatala jelenleg még túl korai volna, bár hosszabb távon nem zárható ki. Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a hálózat nyitva álljon azok előtt az EU-val szomszédos harmadik országok előtt, amelyek szorosan együttműködnek az Unióval, különös tekintettel az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) tagállamaira.

4.3   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a repülésbiztonság szempontjából kiemelten fontos egy valóban független vizsgálati eljárás, amelyet sem az érintett felek, sem pedig a nagyközönség, a politika, a média vagy a bíróságok nem befolyásolhatnak.

4.4   Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy a balesetek és repülőesemények kivizsgálásának egyetlen célja a további balesetek és események megelőzése kell hogy legyen, nem pedig a bűnbakkeresés és a megbélyegzés. Ezért az EGSZB alapvetőnek tartja a 15. cikk megfogalmazásának további javítását, hogy az teljesen összhangban legyen az ICAO-egyezmény 13. mellékletében foglalt rendelkezésekkel. Mindenekelőtt az a javaslat, hogy a balesetek kivizsgálásán kívüli egyéb célokra több jogot adjanak a bíróságoknak és a közérdekű szerveknek, kontraproduktív volna, és hátráltatná a balesetek és az események önkéntes bejelentését. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a vizsgálatok mindenféle bírósági eljárástól teljesen függetlenül folyjanak. Ha nem így történne, az kedvezőtlen hatást gyakorolhatna a biztonsággal kapcsolatos információk gyűjtésére, és így az uniós repülésbiztonság romlásához vezethetne. Rámutat, hogy ez nem érinti az áldozatok ahhoz való jogát, hogy a baleset kivizsgálásától független eljárás révén kártérítésért folyamodjanak. Az EGSZB hangsúlyozza a biztonsággal kapcsolatos érzékeny adatok, valamint a biztonsági eseményeket bejelentő alkalmazottak védelmének fontosságát is.

4.4.1   Az EGSZB elismeri a légközlekedési szervezetek 2010. április 26-i, a légi balesetek kivizsgálásáról szóló uniós rendeletről szóló nyilatkozatának fontosságát, amely komoly aggályokat vet fel az Európai Bizottság (2010. március 11-i ülésén a Közlekedési Tanács által is támogatott) javaslatával kapcsolatban, nevezetesen az igazságszolgáltatási eljárásnak a biztonsági vizsgálattal szembeni elsőbbségét illetően. Az aláíró szervezetek szerint ez komolyan hátráltatná a vizsgálatvezetőket abban, hogy bizalmas módon megszerezzék a balesetekhez vezető tényezők azonosításához szükséges információkat, és így megfelelően alátámasztott biztonsági ajánlásokat fogalmazhassanak meg, amelyek szükségesek a repülésbiztonság javításához és a jövőbeli balesetek megelőzéséhez. Következésképpen ez nem szolgálja az európai légi utasok érdekeit.

4.5   Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy fontos a „biztonság kultúrájának” kialakítása és az, hogy minden tagállam gondoskodjon arról, hogy büntetőjogi rendszere a méltányosságon alapuljon. A repülésbiztonság érdekében elengedhetetlen, hogy a balesetek kivizsgálásának eredményeit a további balesetek megelőzésére, ne pedig a nem szándékosan elkövetett hibák büntetésére használják fel, mivel ez utóbbi hátráltatná a balesetek megfelelő kivizsgálását. Az EGSZB úgy véli, hogy a rendeletnek olyan keretet kellene biztosítania, amelyben a balesetekben érintett összes fél megoszthatja egymással a tapasztalatait, és szabadon, bizalommal szólalhat meg. A jogbiztonság, azaz egy olyan határozott jogszabályi keret, amely egyértelműen lefekteti, hogy a biztonsággal kapcsolatos információk milyen esetben használhatók fel a baleset kivizsgálásán kívüli célokra, szükséges a nyílt, bizalmon alapuló kommunikációhoz. Az effajta biztonság nélkül az érintettek félnének részt venni a vizsgálatban. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy uniós szinten határozottabb lépéseket kell tenni azt biztosítandó, hogy minden tagállam úgy alakítsa át büntetőjogi rendszerét, hogy az a méltányosságon alapuljon. Különösen fontosnak tartja, hogy kidolgozzák a just culture uniós chartáját, és üdvözli az európai polgári repülési szociális partnerek által 2009. március 31-én elfogadott „Just Culture Chartát”.

4.6   Az EGSZB megítélése szerint az utaslista kellő időben való hozzáférhetősége fontos az áldozatok hozzátartozói számára, ugyanakkor véleménye szerint ugyanilyen fontos, hogy ez a lista helyes legyen. Az EGSZB ezért úgy érzi, hogy a lista rendelkezésre bocsátására kiszabott egyórás határidő fenntartható, amennyiben kivételt állapítanak meg néhány olyan esetre, amikor ez technikailag megvalósíthatatlan volna – különösen a harmadik országokból induló, nagy távolságon közlekedő járatok esetében. A légitársaságok egy órán belül könnyűszerrel előteremtenek egy ellenőrizetlen utaslistát. Alapvető azonban, hogy a lista ellenőrzött legyen, főként a nem uniós országból induló, nagy távolságon közlekedő járatok esetében. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá a magánélet és az adatvédelem fontosságát. Úgy véli, hogy azok az utaslisták, amelyeket a légitársaságok az utasfelvételi és foglalási rendszer alapján tudnak adni, minden bizonnyal megfelelnek a célnak.

4.7   Az EGSZB szerint kiemelten fontos garantálni, hogy a baleset kivizsgálása valamennyi érintett féltől – köztük az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségtől – teljes függetlenségben folyjon. Ezért több biztosítékot kell beépíteni a jogszabályokba a vizsgálatot végző szervek vezető szerepének megerősítése érdekében. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség a többi érintett féllel (légitársaság, gyártó stb.) együtt (tanácsadóként) részt vehetne ugyan a nyomozásban, nem engedhető azonban meg, hogy befolyásolja a vizsgálat lefolytatását vagy kimenetelét. Az EGSZB különösen arra szeretne rámutatni, hogy nem szabadna engedni, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség akkreditált balesetkivizsgálóként járjon el, mivel – tekintve, hogy biztonságügyi szabályozói szerepet tölt be – ez összeférhetetlenséget jelentene, és így nem volna összhangban az ICAO 13. mellékletének szellemével. Az EGSZB ugyanakkor azt is hangsúlyozni szeretné, hogy a vizsgálati ajánlásokat szükség esetén, és ha a sürgős biztonsági kérdések kezeléséhez annak szüksége van rá, el kell küldeni az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek.

4.8   Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy hozzák létre a balesetkivizsgálási ajánlások központi adatbázisát, amely az ajánlások folyományait is tartalmazza. Az EGSZB ugyanakkor – az Egyesült Államok mintáját követve, ahol a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) felülvizsgálja a Közlekedésbiztonsági Tanács (NTSB) által kidolgozott ajánlásokat – alapvetőnek tartja, hogy még mielőtt megalkotnának egy szabályt, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség alaposan értékelje, hogy az ajánlások biztonsági szempontból milyen hozzáadott értéket jelentenek, és milyen szabályozási hatásuk lehet.

4.8.1   Az EGSZB sürgeti, hogy az EU tegyen további lépéseket a repülőeseményekről szóló jelentések megfelelő, részletes elemzésének és annak biztosítása érdekében, hogy javuljon az e területen rendelkezésre álló erőforrások európai szintű összevonása.

4.9   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a biztonság érdekében minden uniós (és nem uniós) országnak pontosan értenie kell a vizsgálati jelentés tartalmát (19. cikk). Gyakran előfordul, hogy az országos polgári nyomozó hatóságok csak a saját hivatalos nyelvükön adnak ki jelentést, még akkor is, ha külföldi érintettek is vannak. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a vizsgálati jelentéseket legalább angolra fordítsák le.

4.10   Az EGSZB megjegyzi, hogy a biztonság mindig is elsőbbséget élvez más követelményekkel, például a szellemi tulajdon védelmével szemben. Ettől függetlenül több biztosítékra van szükség a szellemi tulajdon védelme érdekében (15. cikk). A kereskedelmi szempontból érzékeny információkat csak a hatóságokkal kellene közölni, és meg kellene akadályozni, hogy azok a konkurencia kezébe jussanak. Sem az eredeti gyártóknak (OEM) nem szabad kiadni a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokkal (STC) vagy egyéb változtatásokkal vagy javításokkal kapcsolatos összes információt, sem pedig fordítva (mivel ezek például a tervező szervezet kereskedelmi szempontból jelentős szellemi tulajdonát is tartalmazhatják, amelynek pedig semmi köze a szóban forgó balesethez/eseményhez).

(1)  HL L 375., 1980.12.31., 32. o.

(2)  HL L 319., 1994.12.12., 14. o.

(3)  HL L 167., 2003.7.4., 23. o.