This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52009IP0136
The mandate of the International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia European Parliament recommendation to the Council of 12 March 2009 on the mandate of the International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia (2008/2290(INI))
A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék megbízatása Az Európai Parlament 2009. március 12-i ajánlása a Tanácshoz a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását végző nemzetközi törvényszék mandátumáról (2008/2290(INI))
A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék megbízatása Az Európai Parlament 2009. március 12-i ajánlása a Tanácshoz a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását végző nemzetközi törvényszék mandátumáról (2008/2290(INI))
HL C 87E., 2010.4.1, p. 153–157
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
1.4.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
CE 87/153 |
2009. március 12., csütörtök
A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék megbízatása
P6_TA(2009)0136
Az Európai Parlament 2009. március 12-i ajánlása a Tanácshoz a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását végző nemzetközi törvényszék mandátumáról (2008/2290(INI))
2010/C 87 E/30
Az Európai Parlament,
tekintettel az Annemie Neyts-Uyttebroeck és mások által az ALDE képviselőcsoport nevében a Tanácshoz intézett, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását végző nemzetközi büntetőtörvényszék („Törvényszék”) mandátumáról szóló ajánlásra irányuló javaslatára (B6-0417/2008), amely azokra a köztársaságokra vonatkozik, amelyek 1991. június 25-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területét alkották, azaz Bosznia és Hercegovinára, Horvátországra, Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Koszovóra és Szlovéniára,
tekintettel arra, hogy a Törvényszék az ENSZ Európában működő és európai ügyekkel foglalkozó bírósága, amelyet ideiglenes intézményként 1993-ban hoztak létre kifejezetten azzal a céllal, hogy kivizsgálja a volt Jugoszláviában 1991 óta a nemzetközi humanitárius jog ellen elkövetett jogsértések súlyos eseteit, és bíróság elé állítsa a felelősöket,
tekintettel arra, hogy abban az időben a volt Jugoszlávia belső igazságszolgáltatási rendszerei nem tudtak vagy nem akartak nyomozást indítani és vádat emelni a felelősök ellen,
tekintettel arra, hogy a Törvényszék 161 személy ellen emelt vádat, hogy 116 vádlott ellen zárult le az eljárás, hogy jelenleg számos vádlottal szemben folyik eljárás különböző szakaszokban a Törvényszék előtt, hogy mindössze 5 vádlott ügye van tárgyalás előtti szakaszban a bírósági tárgyalás megkezdésére várva, és hogy a vád alá helyezett személyek közül csak ketten, Ratko Mladić és Goran Hadžić vannak továbbra is szabadlábon (1),
tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa S/RES/1503 (2003) és S/RES/1534 (2004) számú határozataira, amelyek felhívták a Törvényszéket arra, hogy tegyen meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy 2010 végéig valamennyi munkáját befejezze („befejezési stratégia”),
tekintettel arra, hogy a befejezési stratégiában előirányzott időpontok céldátumok, és nem abszolút határidők,
tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa S/RES/1534. (2004) számú határozatának (6) bekezdése szerint a Törvényszék elnöke és főügyésze által a befejezési stratégia végrehajtása irányába tett előrelépésről benyújtott hathavi értékelésekre,
tekintettel a 2008. december 23-án konszenzussal elfogadott, a ruandai nemzetközi büntetőtörvényszék és a volt jugoszláviai nemzetközi büntetőtörvényszék személyzetének megtartására irányuló ösztönzőkre vonatkozó átfogó javaslatról szóló A/RES/63/256 számú ENSZ közgyűlési határozatra,
tekintettel az Európai Unió és tagállamai által a Törvényszék és munkája iránt tanúsított jelentős és következetes támogatásra,
tekintettel arra, hogy a Törvényszékkel való teljes együttműködés az EU nyugat-balkáni országokkal kapcsolatos politikájának meghatározó elemévé vált,
tekintettel a Szrebrenicáról szóló, 2009. január 15-i állásfoglalására (2),
tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 83. cikkének (5) bekezdésére,
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0112/2009),
A. |
mivel a Hágában található Törvényszék és az általa végzett munka kiérdemelte az EU és tagállamai teljes mértékű, folyamatos támogatását. |
B. |
mivel a Törvényszék precedensértékű ítéleteket hozott a népirtás, a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűncselekmények tekintetében, és mivel máris jelentős mértékben hozzájárult a nyugat-balkáni megbékélési folyamathoz, ezzel hozzájárulva a béke helyreállításához és fenntartásához a térségben, |
C. |
mivel a Törvényszékkel való teljes együttműködés egyike volt azoknak a szigorú feltételeknek, amelyeket az EU a régió országaival létrehozott szerződéses kapcsolat feltételéül szabott, |
D. |
mivel a Törvényszék világszerte hozzájárult a konfliktusok rendezésére és a konfliktusokat követő fejlesztésekre vonatkozó új normák megalapozásához, az esetleges jövőbeni ad hoc törvényszékek számára tanulságokkal szolgált és bizonyította, hogy az eredményes és átlátható nemzetközi igazságszolgáltatás lehetséges, és mivel széles körben elismerik a nemzetközi büntetőjog kialakításához való hozzájárulását, |
E. |
mivel a Törvényszék által kiadott vádindítványok, határozatok és ítéletek egy részét vitathatónak tekintették a Nyugat-Balkán különböző részein és a térségen kívül; mivel ezekből a reakciókból értékes tanulságok vonhatók le, amelyek a Törvényszék örökségének részét képezik, de mivel egyúttal kiemelik a fellebbviteli tanács, valamint a tájékoztatási program létrehozásának szükségességét; |
F. |
mivel a Törvényszék továbbra is sokrétű tájékoztató tevékenységet folytat – többek között a tárgyalások helyi média általi közvetítésének megkönnyítésével, helyben tartózkodó tisztviselőinek közvetlen tájékoztató tevékenységével és a háborús bűnökkel foglalkozó nemzeti igazságügyi intézményeknél végzett kapacitásépítési erőfeszítésekkel, valamint a legjobb gyakorlatok azonosítására irányuló számos projekttel kapcsolatosan –azzal a céllal, hogy az érintett országokat közelebbről megismertesse munkájával, |
G. |
az ENSZ Biztonsági Tanácsa S/RES/1503 (2003) és S/RES/1534 (2004) számú határozataira, amely felhívta a Törvényszéket és a Ruandában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló Törvényszéket arra, hogy 2004 végéig fejezzék be az összes nyomozást, 2008 végéig az összes elsőfokú bírósági tárgyalást és 2010-ig a teljes munkavégzést; mivel a Törvényszék jelezte, hogy nem fogja tudni befejezni az elsőfokú bírósági tárgyalásokat 2009 vége előtt, többek között a fellebbezések nagy száma miatt; mivel ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsának új határozatára van szükség a Törvényszék mandátumának meghosszabbítása céljából, |
H. |
mivel a Törvényszék kezdeményező szerepet vállalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által a fent említett határozatokban kidolgozott és „befejezési stratégia” néven ismertté vált terv kidolgozásában, amelynek célja, hogy biztosítsa küldetésének megfelelő időben és az érintett országok belső jogrendszerével összehangolt módon történő sikeres befejezését, |
I. |
mivel a terv a Törvényszék mandátumának befejezése vonatkozásában három szakaszból és céldátumból áll, és mivel a jelenlegi cél az összes eljárás (a tárgyalások és a fellebbezések) 2011-ig történő befejezése, kismértékű áthúzódással 2012-re; mivel ezen eredmények elérése érdekében a Törvényszék a joghatósága alá tartozó területeken elkövetett bűnökkel vádolt legmagasabb rangú személyekre összpontosít, és a közepes vagy alacsony rangú vádlottak ellen indított eljárásokat átadta az illetékes nemzeti igazságügyi hatóságoknak és a vádlottakkal szemben egyesített eljárásokat folytatott, ennek ellenére figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az ügyek egyesítése ne sértse a vádlott jogait; mivel a nemzeti ügyészségek és bíróságok maguk is indíthatnak és tárgyalhatnak ilyen ügyeket, és ezt meg is teszik, azonban néhány nemzeti ügyészség és bíróság nem képes vagy nem hajlandó a büntetőeljárásokat a méltányos eljárások nemzetközi előírásai és normái szerint lefolytatni és a nemzeti bíróságok hatáskörébe utalás néhány esetben a közvetlenül érintett áldozatok és tanúk körében ellenállást okozott, |
J. |
mivel a Törvényszék három Elsőfokú Tanácsa és a Fellebbviteli Tanács megőrizte teljes produktivitását, és többvádlottas ügyeket tárgyal; mivel az ügyek illetékes nemzeti bíróságok joghatóságába történő utalása jelentős hatással volt a Törvényszék általános munkamennyiségére, de mivel rajta kívül álló tényezők okoztak bizonyos késéseket és további, előre nem látható késések sem zárhatók ki; |
K. |
mivel azt a két fennmaradó személyt, Ratko Mladićot és Goran Hadžićot, akik ellen a vádiratot elfogadták, bíróság elé kell állítani, és mivel letartóztatásuk a Törvényszék Alapokmányának 29. cikke szerint az államok kötelező együttműködésétől függ, többek között a szökevények felkutatása, őrizetbe vétele és letartóztatása, valamint a például a belföldi levéltárakban található okiratok átadása terén, |
L. |
mivel a Törvényszék Alapokmányának 21. cikke minden terhelt számára biztosítja azt a jogot, hogy a tárgyaláson személyesen jelen lehessen, és mivel a Törvényszék még terjedelmes bizonyítékok birtokában sem folytathatná le az eljárást a vádlott távollétében, |
M. |
mivel a Törvényszék elkötelezettsége mandátumának gyors befejezésére elismert, de mivel a le nem zárt ügyek tárgyalását úgy kell lefolytatni, hogy ne kerüljenek irreális időzavarba, mivel az ilyen időzavar sértheti a vádlottak tisztességes tárgyaláshoz fűződő jogát, mivel nem lehet olyan egyszerűsítést alkalmazni, amely még inkább kockára teszi a Törvényszék előtt tanúskodó áldozatok és tanúk biztonságát és jólétét, és mivel a Törvényszéknek az ügyek lezárásával kapcsolatos stratégiájára előirányzott céldátum nem jelenthet büntetlenséget a két szökésben lévő személy számára, és nem eredményezhet indokolatlan időzavart a folyamatban lévő tárgyalásokon, |
1. |
a következő ajánlásokat címezi a Tanácsnak:
|
2. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását végző nemzetközi büntetőtörvényszék elnökének. |
(1) A Nemzetközi Törvényszék elnökének az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett levele, S/2008/729, 2008. november 24.
(2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0028.