(2)

Az EU tagállamaiban a kórházba szállított betegek becslések szerint 8-12 %-ánál jelentkeznek be nemkívánatos események az egészségügyi ellátás során.

(2)

Az EU tagállamaiban a kórházba szállított betegek becslések szerint 8-12 %-ánál jelentkeznek be nemkívánatos események az egészségügyi ellátás során , ez 6,7 és 15 millió fő közé eső számú, kórházban kezelt beteget érint, és több mint 37 millió olyan beteget, akik alapszintű egészségügyi ellátást vettek igénybe .

(2a)

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések a becslések szerint átlagosan minden huszadik beteget érintik, vagyis évente 4,1 millió beteget az Európai Unióban, és évente 37 000 beteg hal meg az ilyen fertőzések következményei miatt.

(3)

Az elégtelen betegbiztonság nem csak komoly egészségügyi problémát jelent, hanem jelentős gazdasági terhet is ró a már amúgy is szűkös költségvetésre. A nemkívánatos események nagy része megelőzhető lenne mind a kórházi szektorban, mind pedig az egészségügyi alapellátásban; túlnyomó részük ugyanis rendszer-jellegű tényezőknek tudható be .

(3)

Az elégtelen betegbiztonság nem csak komoly egészségügyi problémát jelent, hanem jelentős gazdasági terhet is ró a már amúgy is szűkös költségvetésre. A nemkívánatos események nagy része – ideértve a kórisme megállapítása tekintetében elkövetett tévedésekből és/vagy a helytelen kezelésekből fakadó következményeket is – megelőzhető mind a kórházi szektorban, mind pedig az egészségügyi alapellátásban; túlnyomó részük ugyanis a korlátozott pénzügyi eszközöknek és rendszer-jellegű tényezőknek tudható be.

(6a)

A megítélés szerint az egészségügyi ellátásokkal összefüggő nem kívánatos események között az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések könnyen elkerülhetők. A tagállamoknak eszközöket kell létrehozniuk annak érdekében, hogy 20 %-kal csökkenjen az Európai Unióban a nem kívánatos események által évente érintett személyek száma.

(7)

A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a hatékony és átfogó betegbiztonsági stratégiák kidolgozása és végrehajtása tekintetében a tagállamok eltérő szinten vannak. Ezért e kezdeményezés célja egy olyan keret felállítása, amely ösztönözheti az EU-ban a betegbiztonság terén tapasztalható legfontosabb problémák megoldására irányuló szakpolitikák kidolgozását és a tagállamokon belüli, illetve a tagállamok közötti intézkedések meghozatalát .

(7)

A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a hatékony és átfogó betegbiztonsági stratégiák kidolgozása és végrehajtása tekintetében a tagállamok eltérő szinten vannak. Ezért e kezdeményezés célja egy olyan keret felállítása, amely ösztönözheti az EU-ban a betegbiztonság terén tapasztalható legfontosabb problémák megoldására irányuló szakpolitikák kidolgozását és a tagállamokon belüli, illetve a tagállamok közötti intézkedések meghozatalát , többek között az egészségügyi intézmények és betegellátó központok emberi egészség tekintetében viselt felelőssége terén. Az EK-Szerződés 152. cikkének megfelelően azonban ügyelni kell arra, hogy ezen intézkedések ne sértsék a tagállamok nemzeti hatásköreit.

(8)

A betegbiztonsági folyamatba való bevonásukkal elérhető, hogy a betegek tájékozottak és tudatosabbak legyenek; tájékoztatni kell őket a különböző biztonsági szintekről és arról, hogyan kaphatnak hozzáférhető és átfogó információt panaszaikkal és a jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatban.

(8)

A betegbiztonsági folyamatba való bevonásukkal elérhető, hogy a betegek tájékozottak és tudatosabbak legyenek; tájékoztatni kell őket a különböző biztonsági szintekről és arról, hogyan kaphatnak hozzáférhető és átfogó információt panaszaikkal és a jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatban. A kártérítés módjáról és a kártérítési eljárásról való döntés azonban az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.

(10)

A hatékony és átlátható betegbiztonsági programok, struktúrák és szakpolitikák létrehozásához közösségi szinten összehasonlítható és csoportosított adatokat kell összegyűjteni, és a legjobb gyakorlatokat terjeszteni kell a tagállamok között. A kölcsönös tanulási folyamat megkönnyítése érdekében a tagállamok és az Európai Bizottság együttműködése révén közös betegbiztonsági terminológiát és mutatókat kell kidolgozni, figyelembe véve az érintett nemzetközi szervezetek munkáját is.

(10)

A hatékony és átlátható betegbiztonsági programok, struktúrák és szakpolitikák létrehozásához közösségi szinten összehasonlítható és csoportosított adatokat kell összegyűjteni, és a legjobb gyakorlatokat terjeszteni kell a tagállamok között. Ezeket az adatokat csak a betegbiztonság céljából, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések elleni küzdelemben szabad felhasználni. A kölcsönös tanulási folyamat megkönnyítése érdekében a tagállamok és az Európai Bizottság együttműködése révén közös betegbiztonsági terminológiát és mutatókat kell kidolgozni, figyelembe véve az érintett nemzetközi szervezetek munkáját is.

(11)

Az olyan információs és kommunikációs technológiai eszközök, mint az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek vagy az e-receptek – például a potenciális gyógyszerkölcsönhatások vagy gyógyszerallergiák rendszeres szűrésével – jelentősen hozzájárulhatnak a betegbiztonság javulásához .

(11)

Az olyan információs és kommunikációs technológiai eszközök, mint az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek vagy az e-receptek – például a potenciális gyógyszerkölcsönhatások vagy gyógyszerallergiák rendszeres szűrésével – jelentősen hozzájárulhatnak a betegbiztonság javulásához , amint azt a Bizottság 2008. július 2-i, az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek határokon átnyúló átjárhatóságáról szóló 2008/594/EK ajánlásában elismerte (1)

(12a)

Az idős emberek kórházi tartózkodásuk alatt könnyebben eshetnek fertőző betegségekbe; sajátságos csoportot alkotnak, ezért igényeik elemzésére volna szükség olyan fellépések foganatosítása érdekében, amelyek lehetővé teszik ezen igények kielégítését, és ezáltal felépülésüket, gyógyulásukat elősegítik.

(15)

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyfelől a felügyeleti hálózatok alapján érdemi összehasonlítást lehessen végezni az intézmények között, másfelől az egészségügyi ellátással összefüggő patogének epidemiológiáját felügyelni lehessen, valamint hogy értékelni és irányítani lehessen az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó szakpolitikákat. Ezért az egészségügyi intézmények szintjén, valamint regionális és nemzeti szinten felügyeleti rendszereket kell létrehozni vagy a meglévőket meg kell erősíteni.

(15)

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyfelől a felügyeleti hálózatok alapján érdemi összehasonlítást lehessen végezni az intézmények között, másfelől az egészségügyi ellátással összefüggő patogének epidemiológiáját felügyelni lehessen, valamint hogy értékelni és irányítani lehessen az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó szakpolitikákat. Ezért az egészségügyi intézmények szintjén, valamint regionális és nemzeti szinten felügyeleti rendszereket kell létrehozni vagy a meglévőket meg kell erősíteni. A regionális, nemzeti és európai szintű információgyűjtés javítása megkönnyíthetné a közvetlen összefüggések megállapítását a betegek biztonsága érdekében létrehozott politikák, rendszerek és struktúrák minősége, valamint az e területen elért eredmények között.

(15a)

Szükséges, hogy a tagállamok képesek legyenek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések által sújtott betegek számának csökkentésére. A különféle elképzelhető eszközök között szerepel, hogy több, a fertőzések ellenőrzése terén szakképzett nővért vagy szakápolót kell alkalmazni.

(15b)

A tagállamoknak és egészségügyi intézményeiknek ezen kívül meg kellene fontolniuk olyan kapcsolattartó személyek alkalmazását, akik a klinikai szinten szakképzett ápolók munkáját segítenék a sürgősségi ellátást nyújtó szolgálatoknál és a helyi létesítményekben;

(15c)

Az orvosi ellátás során bekövetkező nem kívánatos események csökkentése érdekében a tagállamokat ösztönözni kellene a fertőzések féken tartására szakosodott egészségügyi állomány felvételére irányuló helyi és nemzeti szintű célkitűzések megállapítására, tekintettel arra az ajánlásra, amely szerint 2015-ig minden 250 kórházi ágyra jusson egy ápoló.

(16a)

A Bizottságnak javaslatokat kellene előterjesztenie a hamisított gyógyszerek forgalmazásának, valamint a fecskendők által a betegeket és az egészségügyi dolgozókat ért sérülésekből fakadó károk megakadályozása érdekében.

1.

A tagállamoknak eszközöket kellene létrehozniuk annak érdekében, hogy 20 %-kal csökkenjen az Európai Unióban az egészségügyi ellátásokkal összefüggő nem kívánatos események által évente érintett személyek száma, ami a cél szerint az évi esetek számának 900 000-rel történő csökkentését jelenti 2015-ig.

a)

saját területükön kijelölik a betegbiztonságért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat;

a)

saját területükön az állami és közösségi igazgatás különböző szintjein kijelölik a betegbiztonságért felelős illetékes hatóságokat , valamint a közegészségügy javítása érdekében felügyelik és összehangolják az intézkedéseket ;

c)

támogatják még biztonságosabb rendszerek, folyamatok és eszközök kidolgozását, beleértve az információs és kommunikációs technológia alkalmazását;

c)

támogatják még biztonságosabb és könnyebben felhasználható rendszerek, folyamatok és eszközök kidolgozását, beleértve az információs és kommunikációs technológia alkalmazását;

ba)

tájékoztatva a betegeket a terápiás kockázatokról, és a jogorvoslati lehetőségeket megkönnyítő jogi mechanizmusokat léptetve életbe – akár a gyógyszergyárakkal szemben is – , az egészségkárosodás feltételezett esetében.

a)

megfelelő tájékoztatást nyújtanak a műhibák, a nemkívánatos események és a kvázi balesetek elterjedtségéről, típusairól és okairól;

a)

megfelelő tájékoztatást nyújtanak a műhibák, a nemkívánatos események és a kvázi balesetek elterjedtségéről, típusairól és okairól , valamint az ezekért felelős személyek személyazonosságáról ;

ba)

amelyek lehetővé teszik a különböző tagállamok egészségügyi hatóságai számára, hogy a hanyagság vagy szakmai hiba elkövetése tekintetében vétkesnek ítélt egészségügyi szakemberekre vonatkozó bizalmas információkat megosszák egymással;

ba)

megfelelő oktatásban és képzésben részesítve minden egészségügyi dolgozót, biztosítva ezáltal, hogy az egészségügyi műszereket és eszközöket helyesen és rendeltetésszerűen, valamint a használati utasításban foglalt előírásokat tiszteletben tartva használják, az egészség veszélyeztetésének– ideértve az anyagok nem szándékos újrafelhasználásából fakadó veszélyeket is – elkerülése és a nem kívánatos hatások megelőzése érdekében;

c)

uniós szinten összegyűjtik és megosztják egymással a betegbiztonsággal kapcsolatos adatokat és információkat (az eredmények típusa és a számadatok tekintetében)a kölcsönös tanulás megkönnyítése és a prioritások felállítása érdekében.

c)

uniós szinten összegyűjtik és megosztják egymással a betegbiztonsággal kapcsolatos adatokat és információkat (az eredmények típusa és a számadatok tekintetében) a kölcsönös tanulás megkönnyítése és a prioritások felállítása érdekében. Az adatgyűjtés mértékének és költségének, illetve az adatok felhasználásának egyensúlyban kell lennie a várható előnyökkel. Az adatokat csak annak érdekében gyűjthetik, hogy megvalósítsák az ellátás során fellépő fertőzések közös tanulás útján való csökkentésének célját.

ba)

az Európai Unióban mindenütt bátorítva az együttműködés, a tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása lehetőségeit a kórházak igazgatóságai, az orvosi közösségek és a betegek csoportjai között, a betegbiztonság terén tett helyi kezdeményezések tárgyában;

-a)

kockázatelemzési mechanizmusokat bocsátva rendelkezésre – ideértve a betegek diagnosztikai célzatú megvizsgálását a kórházba történő felvételüket megelőzően –, annak érdekében, hogy gyorsan azonosítani lehessen azokat az eseteket, amelyekben kiegészítő óvintézkedések meghozatala indokolt;

-aa)

megfelelő védelmet biztosítva az egészségügyi dolgozók számára az oltás, az utólagos kitettség megelőzésére irányuló intézkedések, a rutinszerű diagnosztikai vizsgálatok, a személyes védőfelszerelések rendelkezésre bocsátása és a vérátömlesztés során jelentkező fertőzésnek való kitettség kockázatát csökkentő orvosi technológiák alkalmazása révén;

ab)

hatékony megelőző és ellenőrző eszközöket bocsátva rendelkezésre a betegápolásra és a hosszú távú felépülésre szolgáló intézményekben;

b)

az egészségügyi intézmények szintjén megerősítik a fertőzések megelőzését és ellenőrzését ;

b)

az egészségügyi intézmények szintjén megerősítik a fertőzések megelőzését és ellenőrzését , továbbá garantálják a tisztaság és higiénia, illetve szükség esetén a csíramentesség legmagasabb szintjét:

(ba)

A kézhigiénia előmozdítása az egészségügyi dolgozók körében;

(bb)

Az orvosi és paramedikális személyzet körében és általuk terjesztett fertőzések megelőzésének javítása, amelynek érdekében végrehajtják a kötelező, megelőzésre irányuló politikákat, beleértve a személyzetre irányuló oltási kampányokat;

d)

tagállami szinten és az egészségügyi intézmények szintjén is megerősítik az egészségügyi dolgozók oktatását és képzését;

d)

tagállami szinten és az egészségügyi intézmények szintjén is megerősítik az egészségügyi dolgozók és a paramedikális személyzet oktatását és képzését , külön figyelmet fordítva a nozokomiális fertőzésekre és a vírusok antibiotikumokkal szembeni ellenállására ;

e)

javítják a betegeknek nyújtott tájékoztatást;

e)

javítják a betegeknek nyújtott tájékoztatást a szociális-egészségügyi hálózaton keresztül, valamint a sajtóban, a rádióban, a televízióban és az interneten megjelenő rendszeres tájékoztató kampányok révén ;

f)

támogatják a kutatásokat.

f)

támogatják a kutatásokat , többek között a nanotechnológiák és a nanoanyagok lehetséges orvosi alkalmazásai terén .

fa)

az Európai Járványügyi Megelőző és Ellenőrző Központot minden alkalommal értesíteni kell arról, ha az egészségügyi ellátásból fakadó, és jelentős számú beteget érintő fertőzés üti fel a fejét.

fb)

az antibiotikumoknak való ellenállást maguk után vonó gyakorlatok csökkentése érdekében a társadalom és az egészségügyi dolgozók érzékenységének fokozására irányuló kampányokat kell folytatni.

1a.

A Bizottságnak meg kell fontolnia, hogy hol lehet szigorítani a meglévő közösségi jogszabályokat a betegbiztonság érdekében, például annak biztosításával, hogy ha egészségügyi szakemberek határokat lépnek át Európán belül, akkor a szakmai felügyelet nem csak eredeti képzettségük, de az ellenük kezdeményezett bármely – lezárt vagy függőben levő – fegyelmi eljárás tekintetében is megosztja az információkat.

1b.

A WHO által 2002-ben elkészített, a nozokomiális fertőzések megelőzéséről szóló gyakorlati útmutató (2) alapján a Bizottság dolgozzon ki a nozokomiális fertőzések megelőzéséről szóló dokumentumot a betegek számára.

ba)

elfogadva és támogatva a számítástechnikai eszközök használatát, például az elektronikus formátumban rendelkezésre álló használati utasításokat, az orvosi eszközök felhasználói számára könnyebb megértést téve lehetővé;

ca)

megfelelő oktatásban és képzésben részesítve minden egészségügyi dolgozót, biztosítva ezáltal, hogy az egészségügyi műszereket és eszközöket helyesen és rendeltetésszerűen, valamint a használati utasításban foglalt előírásokat tiszteletben tartva használják, az egészség veszélyeztetésének elkerülése és a nem kívánatos hatások – ideértve az anyagok nem szándékos újrafelhasználásából fakadó veszélyeket is – megelőzése érdekében;

aa)

a kutatás ösztönzésével, többek között a nanotechnológiák és a nanoanyagok alkalmazása terén.

—

a fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedéseket beépítik a betegellátási tervekbe;

—

a fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedéseket beépítik a betegellátási tervekbe , beleértve a személyzetre irányuló oltási kampányokat ;