(1)

A szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló, 2006. december 12-i 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alapján az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók számára megállapított védelmi idő 50 év.

(2)

Az előadóművészek esetében ez az időtartam az előadáskor kezdődik, vagy ha az előadás rögzítését az előadás időpontjától számított 50 éven belül nyilvánosságra hozzák, vagy a nyilvánossághoz közvetítik, az első nyilvánosságra hozatalkor vagy – ha ez korábbi – az első nyilvánossághoz közvetítéskor kezdődik .

(3)

A hangfelvétel-előállítók esetében ez az időtartam a hangfelvétel rögzítésekor, vagy a rögzítést követő 50 éven belül a nyilvánosságra hozatal időpontjában, vagy ha nem hozzák nyilvánosságra, a rögzítést követő 50 éven belül a nyilvánossághoz közvetítés időpontjában kezdődik.

(4)

Az előadóművészek kreatív hozzájárulásának társadalmi fontosságát e kreatív és művészi hozzájárulásnak megfelelő szintű védelemmel kell ellátni.

(5)

Az előadóművészek általában fiatalon kezdik karrierjüket, és a felvételeken rögzített előadásokra vonatkozó, jelenleg érvényes 50 éves védelmi idő gyakran nem védi előadásaikat egész életük során. Ezért néhány előadóművész élete vége felé jövedelemkieséssel szembesül . Gyakran előfordul, hogy már nem marad joguk arra, hogy életük folyamán megakadályozzák vagy korlátozzák előadásaik kifogásolható felhasználását.

(6)

Az előadóművészeknek legalább a saját teljes életük során hozzá kell jutniuk azokhoz a bevételekhez, amelyek az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti többszörözés és a hozzáférhetővé tétel kizárólagos jogából, valamint az említett irányelv értelmében a magáncélú többszörözésért biztosított méltányos díjazásból, és a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) szerinti terjesztés és bérbeadás kizárólagos jogából származnak.

(7)

Az előadások rögzítésére és a hangfelvételekre vonatkozó védelmi időt ezért az adott eseménytől számított 70 évre meg kell hosszabbítani. ▐

(8)

Az előadás rögzítésével kapcsolatos jogok visszaszállnak az előadóra, ha a hangfelvétel-előállító tartózkodik attól, hogy - az előadók, hangfelvétel-előállítók és műsorszóró szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezmény értelmében - megfelelő mennyiségben kínálja eladásra a hangfelvétel másolatait, amelyek - a védelmi idő meghosszabbításának kivételével - közkincsnek számítanak, vagy tartózkodik attól, hogy az ilyen hangfelvételt a nyilvánosság számára elérhetővé tegye. E lehetőségnek a hangfelvétel-előállító számára az említett mindkét hasznosítási tevékenység elvégzésére hagyott ésszerű időtartam leteltével kell megnyílnia. A hangfelvétel-előállítónak a hangfelvétellel kapcsolatos jogai tehát elenyésznek egy olyan helyzet elkerülése érdekében, ahol e jogok egyidejűleg állnának fenn az előadónak az előadás rögzítésével kapcsolatos jogaival, miközben ez utóbbi jogok már nem kerülnek átruházásra vagy engedményezésre a hangfelvétel-előállítóra.

(9)

Az előadóművészeknek általában át kell ruházniuk vagy engedményezniük a többszörözésre, terjesztésre, bérletre és előadásaik rögzítésének hozzáférhetővé tételére vonatkozó kizárólagos jogukat a hangfelvétel-előállítóra, amikor szerződéses kapcsolatba lépnek egy hangfelvétel-előállítóval. Egyes előadóművészek cserébe jogdíjelőleget kapnak, és csak azután részesülhetnek díjfizetésben, ha a hangfelvétel-előállító számára megtérült a kezdeti előleg és megtörténtek a szerződésben meghatározott esetleges levonások. Más előadóművészek egyszeri díjfizetés ellenében ruházzák át vagy engedményezik kizárólagos jogaikat (nem ismétlődő díjazás). Ez különösen a háttérzenészekre igaz , akik ▐ nem jelennek meg a közreműködők listáján („nem megnevezett előadóművészek” ), de néha a közreműködők listáján szereplő előadóművészekre („megnevezett előadóművészek” ) is igaz .

(10)

Kísérő ▐intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy azok az előadóművészek, akik átruházták kizárólagos jogaikat a hangfelvétel-előállítókra, ténylegesen részesüljenek a védelmi idő meghosszabbításának előnyeiből. ▐

(11)

Egy első kísérő ▐ intézkedés keretében a hangfelvétel-előállítók kötelesek legalább évente egyszer a hangfelvételek terjesztésének, többszörözésének és hozzáférhetővé tételének kizárólagos jogaiból származó bevételek 20 %-ának megfelelő összegű tartalékot képezni . „Bevételnek” minősülnek a hangfelvétel-előállítók költségek levonása előtti jövedelmei.

▐

(12)

Ezeket a kifizetéseket kizárólag azon előadóművészek javára kell tartalékolni, akiknek előadásait hangfelvételen rögzítik és akik egyszeri díjfizetés ellenében a hangfelvétel-előállítóra ruházták vagy engedményezték jogaikat. Az e módon tartalékolt pénzösszegeket legalább évente egyszer, egyéni alapon szét kell osztani a nem megnevezett előadóművészek között. Ezt a szétosztást közös jogkezelőkre kell bízni , a nem szétosztható bevételekre vonatkozóan pedig a nemzeti szabályok alkalmazandók . Az e bevételek beszedése és kezelése okozta aránytalan teher elkerülése érdekében a tagállamok szabályozhatják, hogy milyen mértékben kötelesek a mikrovállalkozások hozzájárulni, ha az ilyen kifizetések ésszerűtlennek tűnnek az ilyen bevételek beszedésének és kezelésének költségeihez képest.

(13)

A ║ 2006/115/EK irányelv 5. cikke azonban már biztosítja az előadóművészek számára a méltányos díjazáshoz való elidegeníthetetlen jogot többek között a hangfelvételek bérletéért. Hasonlóképpen, a szerződéses gyakorlatban az előadóművészek általában nem ruházzák át vagy engedményezik a hangfelvétel-előállítókra a 2006/115/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti, a nyilvánossághoz történő közvetítés és sugárzás egyszeri méltányos díjára való jogukat, sem a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, a magáncélú többszörözésért biztosított méltányos díjazásra való jogukat. Ezért a hangfelvétel-előállítónál a hangfelvételek bérbeadásából, vagy a nyilvánossághoz történő közvetítés és sugárzás egyszeri méltányos díjából vagy a magáncélú többszörözésért kapott méltányos díjazásból keletkező bevételeket nem kell figyelembe venni a hangfelvétel-előállító által a kiegészítő díjazás kifizetéséhez biztosítandó teljes összeg kiszámításakor.

(14)

Annak érdekében, hogy helyreállítsák azon szerződések egyensúlyát, amelyekben az előadóművészek kizárólagos jogaikat a jogdíj alapján a hangfelvétel-előállítókra ruházzák át, egy második kísérő intézkedés kell legyen a „tiszta lap” azon előadóművészek számára, akik fent említett kizárólagos jogaikat jogdíjak vagy díjazás ellenében átengedték a hangfelvétel-előállítóknak. Annak érdekében, hogy az előadóművészek teljes mértékben kiaknázhassák a meghosszabbított védelmi időt, a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az előadók számára a meghosszabbított idő alatt a hangfelvétel-előállítók és az előadóművészek közötti megállapodások alapján kifizessék a jogdíjak vagy díjazás azon részét, amelyet nem terhel előlegfizetés vagy szerződésben meghatározott levonás.

(15)

A jogbiztonság érdekében rendelkezni kell arról, hogy amennyiben nincs egyértelmű utalás az ellenkezőjére a szerződésben , az előadás rögzítésére vonatkozó jogok szerződéses átruházása vagy engedményezése a meghosszabbított időtartamra is érvényben marad, ha erről azon időpont előtt állapodtak meg, ameddig a tagállamoknak el kell fogadniuk az ezen irányelvet végrehajtó intézkedéseket.

(16)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e szerződések egyes, ismétlődő díjazásokról rendelkező feltételeit az előadóművészek javára újra lehessen tárgyalni. A tagállamoknak eljárásokat kell biztosítaniuk arra az esetre, ha az újratárgyalás sikertelen lenne.

▐

(17)

Mivel a javasolt kísérő intézkedések céljait tagállami szinten nem lehet kellő mértékben megvalósítani, minthogy ezen a területen a nemzeti intézkedések vagy a verseny║ torzulásához vezetnének, vagy a hangfelvétel-előállítónak a közösségi jogszabályokban meghatározott kizárólagos jogai hatályát befolyásolnák, ezek a célok tehát közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

Ez az irányelv nem érinti a rendelkezéseivel összhangban álló nemzeti szabályokat és megállapodásokat, például a tagállamokban az előadóművészeket képviselő szervezetek és a hangfelvétel-előállítókat képviselő szervezetek között létrejövő kollektív szerződéseket.

(19)

Egyes tagállamokban a szöveggel rendelkező zeneműveknek az utoljára elhunyt szerző halálától számított, egységes védelmi időt adnak, míg más tagállamokban külön védelmi idő vonatkozik a zenére és a szövegre. A szöveggel rendelkező zeneműveket túlnyomórészt közösen szerzik. Egy opera például gyakran egy szövegíró és egy zeneszerzõ mûve . Sőt, az olyan zenei műfajok esetében, mint a jazz, rock és pop, a kreatív folyamatot gyakran együttműködés jellemzi.

(20)

Következésképpen, a szöveggel rendelkező zenei alkotások tekintetében, melyek szövegét és zenéjét együttes használatra szerezték, a védelmi idő harmonizálása nem teljes, és ez akadályozhatja az áruk és olyan szolgáltatások szabad mozgását, mint például a határokon átnyúló közös jogkezelési szolgáltatások. Az ilyen akadályok elhárítása érdekében minden, a tagállami átültetés határidejének időpontjában védelem alatt álló ilyen alkotást valamennyi tagállamban ugyanazon harmonizált védelmi idő illeti meg.

(21)

A 2006/116/EK irányelvet ezért megfelelően módosítani kell.

(22)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 34. pontjának értelmében a tagállamokat saját maguk és a Közösség érdekében olyan táblázatok készítésére ösztönzik, amelyek bemutatják ezen irányelv és az átültetési intézkedések közötti összefüggéseket, valamint arra, hogy hozzák azokat nyilvánosságra,

(1)

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7)   A szöveggel rendelkező zeneművek védelmi ideje a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a zenemű szövegének és zenéjének szerzője , amennyiben mindkettő kifejezetten az adott szöveges zeneműhöz készült .”

(2)

A 3. cikk a következőképpen módosul:

(3)

A 10. cikk a következő ║ bekezdésekkel egészül ki:

„5.   A 3. cikk (1) bekezdésétől a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjáig terjedő résznek a …/…/EK (6) irányelv által előírt változata ║ alkalmazandó ║ azon előadások rögzítésére és hangfelvételekre, amelyek tekintetében az előadóművész és a hangfelvétel-előállító ║ e rendelkezések értelmében még védelem alatt áll … (7)-án/én, és azon előadások rögzítésére és hangfelvételekre, amelyek ezen időpont után születnek.

6.     Az …/…/EK  (6) irányelv által beiktatott 1. cikk (7) bekezdése alkalmazandó az olyan szöveges zeneművekre, amelyeknek legalább zenéje vagy szövege … (7) -én/-án legalább egy tagállamban védelem alatt áll, és azokra a szöveges zeneművekre, amelyek ezen időpont után születnek.

Az első albekezdés nem érinti a … (7) előtt végzett felhasználási cselekményeket. A tagállamok elfogadják azokat a rendelkezéseket, amelyek különösen a harmadik személyek által szerzett jogok védelme érdekében szükségesek.

(4)

A szöveg a következő ║ cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A(z) …/…/EK  (8) irányelv átültetésével kapcsolatos átmeneti intézkedések

(1)   Amennyiben nincs egyértelmű szerződéses utalás az ellenkezőjére, a (z) … (9) előtt kötött, átruházási vagy engedményezési szerződés érvényesnek tekintendő azon időponton túl is, amikor a 3. cikk (1) bekezdésének a(z) …/…/EK (8) irányelv általi módosítását megelőző változata értelmében az ║ előadóművész ║ védelmi ideje lejár.

▐

(2)     A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy az előadóművészeket ismétlődő díjfizetésre jogosító, … (9) előtt kötött átruházási vagy engedményezési szerződéseket a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát, vagy - ilyen közzététel hiányában - a felvétel jogszerű nyilvánossághoz közvetítését követő 50. év elteltével módosítani lehessen.