Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra (…) a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területének különös tevékenységeit támogató közösségi program létrehozásáról

COM(2009) 14 végleges – 2009/0001 (COD)

2009/C 228/13

2009. február 3-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Elnöksége 2009. február 24-én megbízta az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. március 24–25-én tartott, 452. plenáris ülésén (a 2009. március 24-i ülésnapon) Umberto BURANI-t nevezte ki főelőadóvá, majd 95 szavazattal 3 ellenében, 14 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Összefoglaló és következtetések

2.   Bevezetés

3.   Megjegyzések és észrevételek

3.1   Az EGSZB helyesli az Európai Bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy a Larosière-bizottság ajánlásaival összhangban egyre tökéletesebb eszközöket biztosítsanak a pénzügyi szektor ellenőrzésére. Ezenkívül megjegyzi, hogy semmi újdonság nincs sem a három támogatásban részesített jogi struktúra, sem pedig a pénzügyi hozzájárulásban részesülő kedvezményezett bizottságok küldetésében és feladataiban. A pénzügyi hozzájárulások tehát a jelenlegi helyzet javítására szolgálnak, ami a struktúrákkal való megelégedettségről árulkodik, egyben arról is, hogy e szervek tisztában vannak azzal, hogy javítani vagy bővíteni kell szolgáltatásaikat.

3.2   A pénzügyi tájékoztatás terén működő két szerv, az IASCF és az EFRAG, magas színvonalú nemzetközi számviteli standardokat dolgoz ki, amelyeket részben beépítettek a közösségi jogszabályokba. Az Európai Bizottság szerint ezek biztosítják, „hogy a befektetők, hitelezők és más érdekeltek kellő időben, megbízható és lényegi információhoz jussanak a társaságok pénzügyi helyzetéről”. A tények azonban cáfolják ezt az állítást: bármilyen reform életbe léptetése előtt a felelősöknek válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy a kudarc a számviteli standardok hiányosságainak vagy e standardok nem megfelelő alkalmazásának tulajdonítható-e.

3.2.1   A legérzékenyebb szektorban, az értékpapír-piacon, ahol a legnagyobb hiányosságok jelentkeztek, és ahol az IASCF és az EFRAG szabályai érvényesek, az Európai Bizottság egyértelműen hangsúlyozza, hogy a „végeredményben érdekelt felek indokolatlan befolyásával”, valamint „az érdekelt felektől származó önkéntes finanszírozással szembeni kitettséggel” szembeni függetlenség rendkívül fontos, és a támogatások egyik indoka. Ezt a témát a múltban már felvetette az ECOFIN-Tanács és az Európai Parlament, de most egy másik kérdés is felmerül: mivel ezeknek a szerveknek forrásokra van szükségük kényes feladatuk ellátásához, a „támogatás” elegendő-e függetlenségük biztosításához? Az EGSZB szerint ezt a kérdést alaposabban meg kellene vizsgálni.

3.3   Ugyanezek a megállapítások érvényesek a könyvvizsgálatra is a PIOB-nak nyújtott támogatással kapcsolatban. Ennek a szervnek a feladata az, hogy felügyelje az ISA-k (International Standards for Auditing) elfogadásához vezető folyamatot és az IFAC (International Standards for Auditing, Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség) egyéb közérdekű tevékenységeit. Az ISA-knak a közösségi jogba való lehetséges átvétele (2006/43/EK irányelv) miatt fontos a standardok semlegessége, továbbá az, hogy a PIOB vezető szerveinek tíz tagja közül kettőt az Európai Bizottság jelölt ki.

3.4   A „támogatások” témájával kapcsolatban az EGSZB végül egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a nemzetközi standardokért felelős szerveket megfelelő eszközökkel kell ellátni ahhoz, hogy biztosítani lehessen működőképességüket és függetlenségüket. Ez a kérdés többé-kevésbé explicit formában többször felmerül, ami félreérthetetlenül egy alapvető problémára utal: ezeket a szerveket a szektorok hozták létre, hogy maguknak a szektoroknak a számára szabályokat és standardokat dolgozzanak ki; ezek akkor is magánszektorbeli szervek maradnak, ha a szabályokat és standardokat belefoglalják az állami-közösségi jogszabályokba. Így nehéz ugyanazon a szerven belül különválasztani a közérdeket azoktól a tevékenységektől, amelyeket az e szervek felett törvényes ellenőrzést gyakorló szektorok számára végeznek.

3.5   A felügyeleti bizottságok részére nyújtott pénzügyi hozzájárulások célja elsősorban a nemzeti felügyeleti hatóságok személyzetének képzése és az információs technológiai projektek kezelése. Amint már elhangzott, ezek a bizottságok független, az Európai Bizottság által létrehozott tanácsadó testületek, amelyek a nemzeti hatóságokból állnak. A személyzet képzése (a Larosière-csoport 19. ajánlása) és a projektek kezelése kétségtelenül fontos, a tagállamok számára teljes mértékben hasznos feladat: az EGSZB nem érti, hogy ezeket a lépéseket a közösségi költségvetés helyett miért nem maguk a tagállamok finanszírozzák.

3.6   Javaslata végén az Európai Bizottság kijelenti, hogy a támogatások kedvezményezettjeinek kijelölésével kapcsolatban be kell vezetni egy rugalmassági kritériumot: a válság elleni küzdelemre szolgáló mechanizmusok részletesebb vizsgálata új szervek létrehozását vagy a jelenlegiek új feladatokkal történő megbízását teheti szükségessé, vagy egy már kiválasztott kedvezményezett mellett egy másikat is ki kellhet jelölni. Az EGSZB-nek nincs kifogása ez ellen, de felhívja a figyelmet arra, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben nem lenne helyes növelni a programban részt vevő szervek számát. Amennyire lehet, érdemesebb lenne a meglevő szervek funkcióit bővíteni.