Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről

COM(2008) 640 végleges – 2008/0194 (COD)

2009/C 228/11

2008. október 30-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2009. március 11-én elfogadta véleményét. (Előadó: Umberto BURANI.)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. március 24–25-én tartott 452. plenáris ülésén (a március 24-i ülésnapon) 178 szavazattal 3 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

2.   Bevezetés

3.   Általános megjegyzések

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Az 1. cikk (3) bekezdésének értelmében a rendelet nem vonatkozik a pénzforgalmi szolgáltatók saját számlára teljesített fizetéseire; ezt a kizárást a más pénzforgalmi szolgáltatók számlája javára teljesített szolgáltatásokra is ki kellene terjeszteni. Az Európai Bizottság arról biztosít, hogy a rendelkezéseket ily módon kell értelmezni; erre való tekintettel az EGSZB világosabb megfogalmazást javasol és megállapítja, hogy valóban ellentmondást jelentene, ha a szakmabeliek közötti közvetlen szolgáltatásnyújtás szabadságát nem terjesztenék ki azokra a szakmabeliekre is, akik szintén szakmabelinek minősülő közvetítőket vesznek igénybe.

4.2   A2. cikk (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a rendelet kizárólag az elektronikus fizetési eszközökre vonatkozik: következésképpen a papíralapú fizetési eszközök, mint a csekkek és a váltók, nem tartoznak a hatálya alá. Az EGSZB egyetértésének ad hangot, megjegyzi azonban, hogy a különböző országokban az ezekre a fizetési eszközökre kivetett – napjainkban már megszűnőben lévő – díjak közötti különbségek túl jelentősek ahhoz, hogy költségelemként indokoltak lennének. Elképzelhető, hogy ezek a díjak bizonyos országokban nem csupán a költségek fedezése miatt ilyen magasak, hanem visszatartó erőt is jelentenek azokkal szemben, akik az elektronikus fizetési eszközök korszakában még a papíralapú fizetési eszközöket vennék igénybe. Az EGSZB e tekintetben egyetértésének ad hangot.

4.2.1   A 2. cikkben egyébként egy új bekezdés révén tisztázni kellene az (1) bekezdésben említett „elektronikus fizetési művelet” fogalmát. A vegyes technikák költségét figyelembe véve és összhangban a bevett gyakorlattal, ennek az új bekezdésnek kifejezetten meg kellene állapítania, hogy az elektronikus fizetési művelet nem terjedhet ki a papíralapú eljárásokra.

4.3   Az 1. cikk (2) bekezdése egy újítást vezet be: a rendelet a legfeljebb 50 000 EUR értékű, határokon átnyúló fizetésekre vonatkozik, ideértve valamennyi elektronikus fizetési eszközt, a beszedéseket is. Az utolsóként említett eszköznek a kapcsán az EGSZB bizonyos fenntartások kifejtését tartja indokoltnak.

4.3.1   A SEPA beszedési rendszere az egyes nemzeti rendszerekhez képest eltérő, emellett összetettebb és bonyolultabb. A nemzetközi beszedés árának a nemzeti szinthez való igazítása annak az elvnek az objektív torzulásával járhat, mely szerint egy termék vagy egy szolgáltatás nem értékesíthető az önköltségnél alacsonyabb áron. Emellett a hitelintézetek promóciós megfontolásból gyakran kedvezményes feltételekkel ajánlják ügyfeleiknek a – vállalatok és nem az egyéni fogyasztók által igénybe vett – beszedést: a belföldi műveletek feltételeit a költségek fedezésének elve alapján minimális haszonkulccsal számolják ki, ez a eljárás azonban nem alkalmazható a költségesebb nemzetközi műveletekre. Az EGSZB azt javasolja, hogy a beszedéseket ideiglenesen zárják ki a rendelet alkalmazási köréből, fenntartva a visszahelyezés lehetőségét, amennyiben független szakvélemény alapján kizárható az árak és a verseny torzulásának bármilyen veszélye.

4.3.2   Az átláthatóság alapvető elvét tiszteletben tartva az Európai Bizottságnak mindenképpen nyilvánosságra kell hoznia tanulmányát, különösképpen ami a nemzeti és nemzetközi költségeket illeti, világosan utalva információinak forrására, valamint ezek begyűjtésének és feldolgozásának módszertanára. Ezeknek az információknak a hiányában mindenfajta állásfoglalás prekoncepciózusnak és kiegyensúlyozatlannak tűnhet.

4.3.3   Az EGSZB arra a tényre is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy az új rendeletnek 2009. november 1-jén hatályba kellene lépnie: ez a határidő meglehetősen közelinek tűnik a közép- és hosszú távú gazdasági tervek kidolgozása szempontjából. E tekintetben alapvető jelentőséggel bír a multilaterális bankközi díjra (MIF) vonatkozó jogbiztonság.

4.4   A3. cikk a hatályban lévő rendelet által lefektetett elvet erősíti meg: a határon átnyúló fizetésekért felszámolt költségeknek meg kell egyezniük a pénzforgalmi szolgáltató által a belföldi, megfelelő műveletekért elszámolt költségekkel. Úgy tűnik, hogy a 2001-ben meghatározott rendelkezést kielégítő módon alkalmazták, de az idevágó vizsgálatok számos országban komoly eltéréseket állapíthatnának meg az euróban és a más pénznemben teljesített fizetésekre kivetett díjak között. Ez az eurózónán kívül lakhellyel rendelkező polgárok érdekeit sértő diszkrimináció.

4.5   Az 5. cikk egy jelentős újítást vezet be: 2010. január 1-jétől a legfeljebb 50 000 EUR értékű műveletekkel kapcsolatban, 2012. január 1-jétől pedig teljesen eltörlik az adatszolgáltatási kötelezettségeket. A fizetési mérleg egyenlegének nyilvántartásához szükséges adatok gyűjtését szolgáló ezen eljárás nehézségek és költségek forrása volt. A tagállamok más eszközök révén gyűjthetik majd az adatokat. Az EGSZB teljes mértékben egyetért ezzel a rendelkezéssel.

4.6   A 6. cikk értelmében a tagállamok kijelölik az e rendelet tiszteletben tartásáért felelős hatóságokat: ez egy már korábban létező előírás, amelyet úgy tűnik, hogy megfelelő módon figyelembe vettek. Nagyobb jelentőséggel bír a 7. cikkben ismertetett szabályozás, amely a panasztételi és a peren kívüli jogorvoslati eljárások kötelezettségének bevezetését tervezi a tagállamokban, a közvélemény megfelelő módon történő tájékoztatása mellett. Ezeket a feladatokat új, e célból létrehozott vagy már működő szervekhez lehetne rendelni. Az EGSZB egyetért ezekkel az intézkedésekkel, de csak az ilyen struktúrákkal még nem rendelkező országok vonatkozásában. Figyelmeztet olyan új struktúrák létrejöttének veszélyére, amelyeknek a feladatai a már létező szervek feladatainak megkettőzéséhez vezetnének. Megjegyzi, hogy kevésbé ismert ezeknek a szerveknek a működése, és elsősorban a kezelt ügyek számára, természetére és kimenetelére vonatkozóan kevés a rendelkezésre álló információ. A kimerítő és átlátható információk hiánya károsan befolyásolja a hiányosságok jellegét és valós mértékét feltáró, komoly vizsgálat lefolytatását.

4.7   A 10. cikk értelmében a tagállamoknak „hatékony, arányos és visszatartó erejű” szankciókat kell bevezetniük azokkal szemben, akik nem tartják tiszteletben a rendelet által megállapított kötelezettségeket, az elfogadott intézkedésekről pedig az Európai Bizottságot is tájékoztatniuk kell. Az előző ponthoz hasonlóan ebben az esetben is megfelelő módon tájékoztatni kellene az érdekelteket, ha másért nem is, de annak érzékeltetése céljából, hogy az egyes tagállamok fontosnak tartják a rendelet tiszteletben tartását.

4.8   A 11. cikk az euróövezeten kívüli tagállamok számára teszi lehetővé, hogy e rendelet alkalmazását kiterjesszék saját pénznemükre. Csatlakozásuk megszüntethetné azokat a kellemetlenségeket és diszkriminatív intézkedéseket, amelyekre az EGSZB a 4.6 pontban hívja fel a figyelmet. Úgy tűnik azonban, hogy a különböző tagállamok meglehetősen visszafogottan, illetve egyáltalán nem érdeklődnek e lehetőség iránt. Az EGSZB nem kíván megjegyzést fűzni e jelenséghez, felkéri azonban az Európai Bizottságot, hogy komolyan gondolkodjon el bizonyos megoldások feltételezett népszerűségén.

4.9   A tervek szerint a rendelet 2009. november 1-jén lép hatályba, az Európai Bizottság pedig legkésőbb 2010. december 31-ig az IBAN és BIC kódok működéséről, valamint legkésőbb 2015. december 31-ig a rendelet alkalmazásáról jelentést készít. Ezzel összefüggésben az EGSZB nem kíván megjegyzést tenni, csupán megerősíti a 4.6 és 4.7 pontban megfogalmazott, az érdekelt felek teljesebb tájékoztatására vonatkozó kérését.