16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 309/110

—

Korai kezdés a vállalkozói képzés és oktatás alapjainak lerakásával,

—

Kiegészítő vállalkozástani programok a nemzeti tanterven belül az általános iskolától a felsőoktatásig;

—

Pozitív és hatékony együttműködés az iskolák/egyetemek és a vállalkozások között;

—

A pedagógusok bevonása saját személyi fejlődésüket is elősegíti;

—

A vállalkozástan tantervének kidolgozásába be kellene vonni a munkáltatókat és a munkavállalókat is;

—

A civil társadalom jelentős bevonása a tanulási folyamatba;

—

Az iskolákban figyelembe kell venni a női vállalkozók jelentőségét a nők és férfiak közötti egyensúly elősegítése érdekében;

—

A vállalkozást a fogyatékkal élők körében is elő kell mozdítani;

—

Fontos a legjobb gyakorlatok cseréje, és az előrelépést az Európai Bizottság által évenként megszervezett értékelő konferenciákon lehetne figyelemmel kísérni;

—

Fontos a médiatevékenység, illetve a vállalkozásokról ezáltal közvetített kép;

—

Használható a „vállalkozói lépcső” a tagállamok sok lehetséges modelljének egyikeként;

—

Az egyablakos rendszer létrehozásának jelentősége a cégalapítás megkönnyítése érdekében;

—

A „Vállalkozás Európai Éve” elindítása az Európai Bizottság javaslatára;

—

A vállalkozói készségek az oktatásban és a képzésben szerepet játszhatnak az Európáról való tájékoztatásban, és abban, hogy az EU-t közelebb hozzuk a polgárokhoz;

1.1

2005 februárjában az Európai Bizottság új alapokra helyezte a lisszaboni stratégiát, amelynek keretében az Európai Unió erőfeszítései két fő feladatra összpontosulnak: határozottabb és tartósabb növekedés megvalósítása és több, jobb minőségű munkahely teremtése. Az új partnerség a növekedésért és a munkahelyteremtésért a vállalkozóbarátabb kultúra támogatásának és a kis- és középvállalkozásokat támogató környezet megteremtésének fontosságát emeli ki.

1.2

A vállalkozóbarátabb társadalmi légkör megteremtésének szükségessége olyan egységes szakpolitikán nyugszik, amely arra irányul, hogy ne csak a gondolkodásmód változzon, hanem javuljanak az európai polgárok készségei és elháruljanak a vállalkozásindítás, a vállalkozások átadása és növekedése előtt tornyosuló akadályok is.

1.3

A vállalkozás a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és az önmegvalósításhoz szükséges kulcskompetencia. Bár a közlemény elismeri, hogy a vállalkozói kompetencia élethosszig tartó tanulással sajátítható el, középpontjában az alapfoktól az egyetemig tartó oktatás áll, beleértve a középfokú szakiskolákat (szakmai alapképzés) és a felsőfokú műszaki oktatási intézményeket.

1.4

Az európai formális oktatás hagyományosan nem ösztönzi a vállalkozói szellemet és az önálló vállalkozással kapcsolatos ismereteket, és noha a vállalkozási ismeretek oktatásával kapcsolatban jelenleg is számos kezdeményezés van érvényben, ezek nem mindig illeszkednek egységes keretbe. Az Európai Bizottság tapasztalatokra és bevált gyakorlatokra épülő javaslatainak célja, hogy tovább rendszerezzék a vállalkozói ismeretek oktatásával kapcsolatos megközelítéseket, és megszilárdítsák azt a szerepet, amelyet az oktatás az európai társadalmak vállalkozóbarátabb kultúrájának megteremtésében tölt be. A legtöbb intézkedést nemzeti vagy helyi szinten kell meghozni.

1.5

A közlemény hivatkozási alapként szolgál a szakpolitikák kidolgozása terén megvalósult előrelépések elemzéséhez – elsősorban a lisszaboni jelentések révén, amelyeket a tagállamok a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások égisze alatt nyújtanak be.

2.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát. Ha elő kívánjuk segíteni az európai szociális modell sikeres fenntartásához és a lisszaboni stratégia sikeres végrehajtásához szükséges gazdasági növekedést, fontos a vállalkozói tevékenység fokozása. Európának több olyan vállalkozóra van szüksége, akik rendelkeznek a megfelelő szakismerettel ahhoz, hogy a piacon sikerrel vegyék fel a versenyt. Amint azt az Európai Bizottság helyesen megállapítja, a vállalkozástan oktatásának előnye nem csupán abban áll, hogy több vállalkozás indul, innovatív vállalkozások és új munkahelyek jönnek létre. A vállalkozói beállítottságot alapkészségként és karrierlehetőségként, illetve az önmegvalósítás alapvető részeként kell felfogni. Elősegíti a kreativitást, az innovációt és az önbizalmat, mivel fejleszti a kezdeményező szellemet, és segíti az egyént a kudarc feldolgozásának megtanulásában. A vállalkozói magatartás közvetítéséről van itt szó, nem egyszerűen annak megtanításáról, hogyan legyen valakiből vállalkozó. A vállalkozói kompetencia oktatása segíti az alkalmazottakat munkájuk során, és képessé teszi őket arra, hogy megragadják a lehetőségeket. A vállalkozás az egyénnek az ötletek megvalósítására irányuló képességét jelenti (1).

2.2

Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, mely szerint a gondolkodásmód és a magatartás változása alapvetően szükséges a vállalkozások arányának növeléséhez, és az erre való nevelést már korán el kell kezdeni. A vállalkozói gondolkodásmódot egész életen át tartó tanulási folyamatként kell elsajátítani, amely az általános iskolában veszi kezdetét (ahol a formális oktatásban elsajátított általános kulturális és egyéb ismereteken kívül bizonyos különleges vállalkozói készségeket is fejlesztenek, ösztönzik a kreativitást, és a proaktív hozzáállást, mely növeli a felfedező és a tanulási kedvet stb.). Ez az egyén különböző életszakaszaiban egyre nagyobb rugalmasságot biztosíthat, segítve a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakítását a nők és a férfiak számára egyaránt. Figyelembe kell venni a családok és a vállalkozáshoz való hozzáállásuk szerepét.

2.3

Az EGSZB üdvözli a tavaszi Európai Tanács következtetéseit (2) Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy általános pozitív vállalkozói klímát kell kialakítani, és felkéri a tagállamokat a vonatkozó intézkedések megerősítésére a vállalkozói oktatáson és képzésen keresztül is. A nemzeti reformprogramokban és az azokról szóló jelentésekben nyíltan említést kellene tenni azokról az intézkedésekről, amelyek célja a mindenféle típusú és méretű kkv-k számára az üzleti környezet javítása, illetve több ember – elsősorban nők és fiatalok – vállalkozásra ösztönzése.

2.4

Az EGSZB nagyra értékeli az egyablakos rendszer kialakítására tett javaslatot a gyors és egyszerű cégalapítás érdekében. Ez nagyon fontos kérdés az általános növekedés és a több munkahely megteremtése érdekében. Az EGSZB azonban már korábban is kifejtette, hogy a vállalkozások előtti akadályok – a létrehozás előtt és után is – sokkal nagyobbak, mint azt korábban gondolni lehetett. A gyors cégbejegyzésre helyezett túlságosan nagy hangsúly akaratlanul is lerövidítheti a vállalkozó által – az új üzleti vállalkozás elindítását megelőzően – fontos kutatásokra, tervezésre, kapacitásépítésre és mérlegelésre szánt szükséges időszakot (3). Ezzel kapcsolatban az EGSZB ismételten megjegyzi, hogy nemcsak a vállalkozások elindításával, hanem átadásával is foglalkozni kell itt.

2.5

A szabályozási, adó- és pénzügyi kérdésekkel – mely tényezők mind hatással vannak a vállalkozásokra – az EGSZB korábbi véleményei már foglalkoztak (4).

2.6

Jóllehet az EGSZB egyetért a közlemény javaslataival, illetve ajánlásaival, és támogatja azokat, a következő megjegyzéseket teszi.

3.1.1

A vállalkozói gondolkodásmód elsajátítása egész életen át tartó tanulási folyamattal érhető el, amelyet korai életkorban kell elkezdeni, és „vörös fonalként” kell végighúzódnia az egész oktatási rendszeren. Az alap-, közép- és felsőfokú oktatásnak egyaránt jobb alapokat kell biztosítania az olyan készségek és magatartás elsajátításához, melyek később fejlesztik az önállóságot és a vállalkozói gondolkodásmódot. A megalapozott és jó minőségű formális oktatás elősegíti, hogy a vállalkozói szakképzés eredményesebben működjön. Egy nemrégiben megjelent felmérés (5) azt mutatja, hogy a vállalkozói képzési programok alapvető szerepet játszanak a fiatalok arra való ösztönzésében, hogy az önálló vállalkozást karrierlehetőségnek tekintsék. Ezek a programok javították a fiatalok problémamegoldó képességét, fejlesztették önbizalmukat, és megtanították nekik az együttműködés és a csapatmunka értékét. A vállalkozástan oktatása az oktatásban való aktív részvételt, és nem a passzív befogadást feltételezi. A Lund University tanulmánya (6) azt mutatja, hogy a vállalkozói készségek elsősorban a munka során szerzett tapasztalattal és gyakorlattal, nem csupán a formális oktatással szerezhetők meg.

3.1.2

A vállalkozói gondolkodásmód kialakítása fontos mind az elméleti, mind a szakmai képzést nyújtó közép- és felsőfokú oktatásban, és további pozitív hatást fejthet ki az oktatás különböző formái iránti érdeklődés felkeltésében. Ezzel összefüggésben az EGSZB megjegyzi, hogy az üzleti kultúrának több típusa is létezik, amit figyelembe kell venni az oktatási programok kidolgozásakor.

3.1.3

Az egyik megoldás a konkrét, megfelelő időben kialakított kapcsolatok az iskolák, a vállalkozások, a kormány, a releváns hatóságok és a helyi közösség között. Az oktatásügyi vezetőknek és a vállalkozóknak együtt kellene működniük a lehető legjobb oktatás érdekében. A munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt láthatóvá kellene válniuk, és megfelelő szerepet kellene játszaniuk az oktatásban. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a vállalkozástan fontosságát egyértelművé kell tenni, és a tanterv részévé kell válnia. A végrehajtás érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni. A vállalkozás horizontális jellege miatt szoros együttműködésre van szükség az érintett minisztériumok (oktatási, ipari, gazdasági minisztérium) között az összehangolt megközelítés biztosítása érdekében.

3.1.4

Támogatni kellene a különböző nemzeti és helyi kezdeményezéseket és a bevált gyakorlatok cseréjét. A munka során ki kell kérni a szervezett civil társadalom (ideértve a szociális partnereket, családi szervezeteket stb.) véleményét.

3.1.5

Teljes támogatást kell adni a pedagógusoknak a folyamatban. Kellőképpen fel kell hívni figyelmüket a vállalkozástan oktatásának előnyeire, és be kell mutatni nekik, hogyan hajthatók végre ezek a programok az általános iskolától kezdődően. Az iskoláknak ezért nem csupán a szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokkal kell rendelkezniük, hanem elegendő önállósággal is ahhoz, hogy vállalt feladataikat végre tudják hajtani. A pedagógusoknak meg kell érteniük, hogy a tanulók átfogó oktatása magába kell, hogy foglalja az önállóság, a kíváncsiság, a kritikai megközelítés elemeit, ami ösztönözheti őket, és segítheti a vállalkozói gondolkodásmód kialakulását. Éppen ezért a pedagógusokat támogatni kell, és érezniük kell, hogy az oktatásnak ez a formája a személyes gazdagodás forrása is lehet.

3.1.6

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény nem foglalkozik túl sokat a probléma nőket érintő oldalával, holott a bevezetésben említi. A középiskolai minivállalatokban részt vevő lányok aránya ugyanannyi, mint a fiúké, sőt néhány országban még magasabb is. Ennek ellenére a férfiaknál nagyobb az esélye annak, hogy vállalkozást alapítanak vagy cégtulajdonosok lesznek, és a felmérések szerint (7) jobban bíznak vállalkozói ismereteikben. Ezt a jelenséget jobban át kellene gondolni, mivel az egész oktatási rendszert érinti.

3.1.7

A vállalkozásra ugyanakkora esélyt kellene biztosítani a fogyatékkal élőknek, mint az egészséges embereknek. A vállalkozói oktatásnak és képzésnek figyelembe kellene ezt vennie, és megfelelő támogatást kellene biztosítania az érintetteknek. Európában a folyamatba be kellene vonni a fogyatékkal élők illetékes szervezeteit nemzeti és helyi szinten egyaránt.

3.2.1

Az Európai Bizottság közleménye a legjobb gyakorlatok alapján összefoglalja, ami eddig történt. A hangsúlyt most arra kellene helyezni, hogyan lehet ezeket az eredményeket, javaslatokat és ajánlásokat a továbbiakban a gyakorlatban megvalósítani, illetve terjeszteni.

3.3.1

Az EGSZB tudatában van annak, hogy a tagállamokban vannak példák a későbbi vállalkozói tevékenységekhez szükséges készségek fejlesztésére irányuló tantárgyakkal és tevékenységekkel kiegészített tantervekre. A közleményben már említetteken kívül egy újabb példát szeretne hozni. A vállalkozói képzésben mind az állami hatóságok, mind a magánszereplők érintettek. Meg kellene vizsgálni az ilyen típusú projektek hatékonyságát, valamint hogy alkalmazhatóak-e szélesebb körben – példaként említhető a „vállalkozói lépcső”elnevezésű modell (8), amely különböző lépcsőfokokból áll az alapfokú oktatástól a kutatási szintig, és sikeres módszernek bizonyult a vállalkozástan oktatásának bevezetésére korai életkorban, és folytatására az oktatás további szakaszaiban:

3.3.2

Fontos a legjobb gyakorlatok fórumának létrehozása. A tagállamokban – az Európai Bizottság koordinálásával – tovább kellene fejleszteni a bevált gyakorlatok összegyűjtésére és cseréjére elindított kezdeményezéseket. Fontos részét képezik ennek a Kisvállalkozások Európai Chartájának keretén belül tartott évenkénti konferenciák. Az EGSZB várakozással tekint az Európai Bizottság által 2006 őszén szervezendő konferenciára, amely a vállalkozói készségek előmozdításáról szóló közlemény után a következő lépés lesz. Az EGSZB kéri, hogy az összes illetékes állami és magánszereplőt vonják be a konferenciába, és javasolja, hogy a különféle modelleket – például a „vállalkozói lépcsőt” – mutassák be mint esettanulmányt. Ezen a fórumon fontos, hogy megvitassák azokat a sikeres modelleket, amelyek már az általános iskolában segítik a jövőbeli vállalkozói képességekhez szükséges (mentális és személyiségbeli) feltételek kialakulását és továbbfejleszthetők oly módon, hogy megfeleljenek a tagállamok nemzeti kritériumainak és tanterveinek. Az EGSZB szerint évenként kellene ilyen értékelő konferenciákat tartani, hogy áttekintsék, mennyire sikerült az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtása.

3.3.3

Az Európai Bizottság a közleményben az Egyesült Államokkal végez összehasonlítást, ahol a vállalkozói tevékenységek nagyobb ösztönzést kapnak, mint Európában. Egy korábbi EGSZB-véleményben már elhangzott, hogy az Egyesült Államokhoz viszonyítva arányosan kevesebb európai indít önálló vállalkozást, és jelentősen több részesíti előnyben az alkalmazotti státuszt az egyéni vállalkozói formával szemben. Sok megfigyelő úgy véli, hogy az európai szociális modell az egyik fő oka annak, hogy több európai kíván inkább alkalmazott lenni. Át kellene gondolni: a) hogy ez az adat önmagában felhasználható-e a tagállamokban folyó EU-tevékenységnek a világ többi részében meglévő normákhoz viszonyított értékelésére, b) hogy milyen hatással jár, ha az alkalmazotti státuszt részesítik előnyben az önálló vállalkozással szemben, c) hogy vajon ez közvetlenül kapcsolódik-e az európai vállalkozói dinamizmus hiányához, d) hogy a megoldások elfogadhatóak-e az európai társadalom számára (9).

3.3.4

A vállalkozás fontos a társadalom egésze számára. A vállalkozói gondolkodásmód elősegítése és tudatosítása érdekében, valamint azért, hogy megértesse, hogy a vállalkozás mennyire fontos egy egész ország fejlődése szempontjából, az EGSZB javasolja, hogy 2009 legyen a „Vállalkozás Európai Éve”. Ezzel összefüggésben az EGSZB megjegyzi, hogy több ehhez kapcsolódó közösségi program időközi értékelésére 2010-ben kerül sor. Ki kell alakítani a közvélemény pozitív hozzáállását a vállalkozáshoz. Az ennek szentelt év arra is lehetőséget kínál majd, hogy megszilárdítsuk és megerősítsük a legjobb gyakorlatok már létező cseréjét. A „Vállalkozás Európai Éve” szerepet játszhat az Európáról való tájékoztatásban, és abban, hogy az EU-t közelebb hozzuk a polgárokhoz.

3.3.5

Amint az EGSZB azt már hangsúlyozta, a média kulcsszerepet játszik a vállalkozói szellem közvetítésében és az üzlet működésének megértetésében. Azonban hajlamosak vagyunk túl nagy hangsúlyt fektetni a nagyvállalatokra és a multinacionális cégekre. A kis- és mikrovállalkozások, a szakmák és szakszolgáltatások, valamint a hagyományos és kézműipari tevékenységek jobb hírbe hozása érdekében meg kellene határozni azokat a stratégiákat, amelyekkel hangsúlyosabbá tehető a vállalkozó szerepe (10).

3.4.1

Mivel az oktatás és képzés a tagállamok hatáskörébe tartozik, a nyomon követés és a végrehajtás különleges jelentőséggel bír. Az EGSZB megjegyzi, hogy a Kisvállalkozások Chartájának keretén belül kiadott értékelő jelentéseket a lisszaboni stratégia részeként összeállított általános jelentések váltják fel (A növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások, 15. iránymutatás). Az EGSZB azonban úgy ítéli meg, hogy ettől függetlenül szükség van nemzeti eredménymutatókra (scoreboard). Az Európai Bizottságnak meg kell határoznia a mennyiségi és minőségi célokat, hogy az előrelépés hatékonyan és hosszú távon értékelhető legyen, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét és az egyes országok sajátos helyzetét. Az „Oktatás a vállalkozásért” szakértői csoport zárójelentésének javaslatai érvényesek (11).

3.4.2

Az EGSZB megjegyzi, hogy számos közösségi képzési program hozzájárulhatna pénzügyileg a vállalkozó kedv fokozására tett erőfeszítésekhez: elsősorban az Erasmus és a Leonardo program, a strukturális alapok, különösen az Európai Szociális Alap és a jövőbeli Versenyképességi és Innovációs Program (CIP). Azonban úgy tűnik, hogy ezek a támogatási lehetőségek nincsenek megfelelően koordinálva. A vállalkozó kedv erősítéséhez szükség van egy koherens közösségi szintű stratégiára. Egyértelműen meg kell határozni a módszereket és a finanszírozást, illetve a szereplőket minden szinten tájékoztatni kell a közösségi finanszírozás különböző lehetőségeiről.

3.4.3

Az EGSZB nyomon kívánja követni a finn elnökség prioritást élvező intézkedését a vállalkozói potenciál felszabadítására, ahogyan arra az Európai Tanács is felszólított (12).