42000Y0413(01)

A Tanács határozata

(2000. március 27.)

az Europol igazgatójának a harmadik államokkal és nem európai uniós szervekkel kötendő megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról

(2000/C 106/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) [1] 42. cikkének (2) bekezdésére, 10. cikkének (4) bekezdésére és 18. cikkére,

tekintettel az Europol által harmadik államokkal és nem európai uniós szervekkel fenntartott külső kapcsolatokra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. november 3-i tanácsi jogi aktusra [2], és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a harmadik felektől származó információk Europol által átvételére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. november 3-i tanácsi jogi aktusra [3], és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a személyes adatoknak az Europol által harmadik államok és harmadik szervek részére történő továbbítására vonatkozó szabályok elfogadásáról szóló, 1999. március 12-i tanácsi jogi aktusra [4], és különösen annak 2. és 3. cikkére,

mivel:

(1) A bűnözés szervezett formái elleni küzdelem hatékonysága az Europol és harmadik államok és szervek közötti megfelelő kapcsolatok útján tovább javítható.

(2) Ez a határozat felhatalmazza az Europol igazgatóját arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a harmadik államok és a nem európai uniós szervek első csoportjával, amelyeket a operatív követelményeknek, valamint az Europol útján a bűnözés szervezett formái elleni eredményes küzdelemre irányuló igénynek megfelelően választottak ki.

(3) Ez a határozat nem zárja ki, hogy a Tanács újabb határozatával további harmadik államokkal és nem európai uniós szervekkel egészítse ki ezt a listát.

(4) A Tanácsnak az Europol-egyezmény 42. cikkével kapcsolatosan tett nyilatkozata szerint az Europolnak elsődlegesen azon államok illetékes hatóságaival kell a kapcsolatokat kiépítenie, amelyekkel az Európai Közösségek és tagállamaik strukturált párbeszédet alakítottak ki.

(5) Az Europol igazgatója csak azt követően kezdhet tárgyalásokat a személyes adatok továbbításáról, ha a Tanács kellően meggyőződött arról, hogy a tárgyalások megkezdésének – figyelembe véve az érintett harmadik államokban, illetve a nem európai uniós szerveknél az adatvédelem terén irányadó jogszabályokat és közigazgatási gyakorlatot – nincsenek akadályai.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) Az Europol igazgatója az e határozatban előírt feltételek szerint felhatalmazást kap arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a 2. cikkben említett harmadik államokkal és nem európai uniós szervekkel.

(2) Amennyiben személyes adatok cseréjét tervezik, a tárgyalásra kerülő megállapodásoknak rendelkezniük kell az adatoknak az Europol által történő átvételére, a továbbítandó adatok típusára és az adatok továbbításának vagy felhasználásának céljára vonatkozólag, biztosítva az Europol-egyezmény minden idevágó rendelkezésének és azok végrehajtási rendeletének a teljes körű betartását.

(3) Amennyiben titoktartási kötelezettség alá tartozó információk cseréjét tervezik, a megállapodásoknak, az Europol-egyezmény 18. cikke (6) bekezdésének megfelelően, rendelkezniük kell a titoktartásról is.

(4) A megállapodások tartalmazhatnak rendelkezéseket harmadik országok és harmadik szervek összekötő tisztviselőinek kiküldéséről az Europolhoz, és szükség esetén az Europol összekötő tisztviselőinek a kiküldéséről is.

(5) Ha azonban olyan megállapodás a cél, amely személyes adatoknak az Europoltól harmadik országokhoz és nem európai uniós szervekhez történő továbbítását irányozza elő, az Europol igazgatója csak azt követően kezdheti meg a tárgyalásokat, hogy a Tanács – az Europol igazgatótanácsának hozzá benyújtott jelentése alapján egyhangúlag eljárva – úgy határoz, hogy e tárgyalások megkezdésének nincs akadálya. E jelentések kapcsán az igazgatótanács konzultál a közös ellenőrző hatósággal. A Tanács a tárgyalások megkezdéséről szóló határozatának meghozatala során figyelembe veszi a személyes adatoknak az Europol részéről harmadik államokhoz és harmadik szervekhez történő továbbítására irányadó szabályzat 2. cikkének (2) bekezdését és 3. cikkének (3) bekezdését.

2. cikk

(1) Az Europolnál rendelkezésre álló humán és pénzügyi forrásoktól függően az alábbi harmadik államokkal és nem európai uniós szervekkel kezdenek tárgyalásokat:

Harmadik államok (ábécérendben):

- Amerikai Egyesült Államok

- Bolívia

- Bulgária

- Ciprus

- Cseh Köztársaság

- Észtország

- Izland

- Kanada

- Kolumbia

- Lengyelország

- Lettország

- Litvánia

- Magyarország

- Málta

- Marokkó

- Norvégia

- Orosz Föderáció

- Peru

- Románia

- Svájc

- Szlovákia

- Szlovénia

- Törökország.

Nem európai uniós szervek (ábécérendben):

- ICPO-Interpol

- UNDCP (az Egyesült Nemzetek Kábítószer-ellenőrző Programja)

- Vámügyi Világszervezet.

(2) Arról, hogy a tárgyalásokat milyen sorrendben kezdjék meg, az igazgatótanács – álláspontjának az e határozat 3. cikkének (2) bekezdése alapján történő mérlegelése során – határoz, figyelembe véve a Tanácsnak az Europol-egyezmény 42. cikkére vonatkozó nyilatkozatát.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül az Europol az e határozatban tervezett tárgyalásokat akkor kezdi meg, amint az igazgatótanács kellően meggyőződött arról, hogy azokat megfelelően előkészítették. Az igazgatótanács az Europol igazgatójának további, általa szükségesnek tekintett utasításokat adhat a tárgyalásokra vonatkozóan.

(2) A tárgyalások helyzetéről az igazgatótanácsot folyamatosan tájékoztatni kell. Az igazgatótanácshoz félévente jelentést kell benyújtani az előrehaladásról, első alkalommal 2001. január 1-je előtt.

4. cikk

(1) Ezt a határozatot a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni.

(2) Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2000. március 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. Gomes

[1] HL C 316., 1995.11.27., 2. o.

[2] HL C 26., 1999.1.30., 19. o.

[3] HL C 26., 1999.1.30., 17. o.

[4] HL C 88., 1999.3.30., 1. o.

--------------------------------------------------