(1)

Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírja, hogy a fogyasztási cikkeknek biztonságosaknak kell lenniük, valamint hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak fel kell lépniük a veszélyes termékek ellen, és ennek érdekében információcserét kell folytatniuk az Uniós Gyors Tájékoztatási Rendszeren (RAPEX) keresztül.

(2)

A 2001/95/EK irányelvet felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni az új technológiákkal és az online értékesítéssel kapcsolatos fejlemények fényében, biztosítandó az uniós harmonizációs jogszabályok és a szabványosítási jogszabályok terén bekövetkezett fejleményekkel való összhangot, a termékbiztonsággal kapcsolatos visszahívások jobb működését, valamint egy egyértelműbb keretet az élelmiszernek látszó termékek számára, amelyek eddig a 87/357/EGK tanácsi irányelv (4) hatálya alá tartoztak. Az egyértelműség érdekében a 2001/95/EK, valamint a 87/357/EGK irányelvet e rendeletnek hatályon kívül kell helyeznie és azok helyébe kell lépnie.

(3)

A megfelelő jogi eszköz a rendelet, mivel világos és részletes szabályokat ír elő, amelyek nem adnak teret arra, hogy a tagállamok a jogszabályt egymástól eltérően ültessék át. Az irányelv helyett a rendelet, mint jogalkotási aktus választása lehetővé teszi az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó piacfelügyeleti jogszabályi kerettel való összhang biztosítására irányuló célkitűzés jobb megvalósítását is, amely területen az alkalmazandó jogi aktus szintén egy rendelet volt, nevezetesen az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5). Végül pedig ez a választás a termékbiztonsági szabályok Unió-szerte történő következetes alkalmazása révén tovább csökkenti a szabályozási terhet.

(4)

E rendelet célja, hogy hozzájáruljon az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikkében említett célok eléréséhez. Különösen a fogyasztók egészségének és biztonságának, valamint a fogyasztóknak szánt termékek tekintetében a belső piac működésének biztosítására kell törekednie.

(5)

Ennek a rendeletnek a fogyasztóknak és azok biztonságának védelmére kell irányulnia, amely az uniós jogi keret egyik alapelve, és amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban a Charta) is rögzít. A veszélyes termékek jelentősen hátrányos következményekkel járhatnak a fogyasztók és az állampolgárok számára. Minden fogyasztónak joga van a biztonságos termékekhez, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat, például a gyermekeket, időseket és a fogyatékkal élőket is. A fogyasztóknak elegendő eszközzel kell rendelkezniük e jog érvényesítéséhez, a tagállamoknak pedig megfelelő eszközökkel és intézkedésekkel kell rendelkezniük e rendelet betartatására.

(6)

Az adott termékeket vagy termékkategóriákat szabályozó ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok kidolgozása ellenére gyakorlatilag lehetetlen minden létező vagy később kifejlesztésre kerülő fogyasztási cikkre kiterjedő uniós jogot alkotni. Ezért szükség van egy széles körű, horizontális jellegű jogszabályi keretre a hiányosságok pótlása és a meglévő vagy készülő ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályokban foglalt rendelkezések kiegészítése, valamint az adott jogszabályok révén más módon nem biztosított fogyasztóvédelem biztosítása érdekében, különös tekintettel a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelmére, amint azt az EUMSZ 114. és 169. cikke előírja.

(7)

Ugyanakkor az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek esetében egyértelműen meg kell határozni e rendelet különböző részeinek alkalmazási körét az egymással átfedésben lévő rendelkezések elkerülése és az egyértelmű jogi keret biztosítása érdekében.

(8)

Míg e rendelet egyes rendelkezései, például a gazdasági szereplők legtöbb kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, nem alkalmazhatók az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre, e rendelet bizonyos egyéb rendelkezései kiegészítik az uniós harmonizációs jogszabályokat, és ezért ezekre a termékekre is alkalmazandók. Különösen az általános termékbiztonsági követelményt és a kapcsolódó rendelkezéseket indokolt alkalmazni az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó fogyasztási cikkekre abban az esetben, ha az adott uniós harmonizációs jogszabályok hatálya nem terjed ki bizonyos típusú kockázatokra. E rendeletnek az online piactereket üzemeltető szolgáltatók kötelezettségeire, a gazdasági szereplők balesetek esetén fennálló kötelezettségeire, a fogyasztók tájékoztatáshoz és jogorvoslathoz való jogára, valamint a termékek biztonsági okokból történő visszahívására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre, amennyiben nincsenek az ilyen uniós harmonizációs jogszabályokban ugyanilyen célkitűzéssel bíró, egyedi rendelkezések. Hasonlóképpen a RAPEX-et már használják az uniós harmonizációs jogszabályok alkalmazásában, az (EU) 2019/1020 rendelet 20. cikkében említettek szerint, ezért az e rendeletben szereplő Safety Gate-et és annak működését szabályozó rendelkezések alkalmazandók az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekre.

(9)

A kizárólag professzionális felhasználásra tervezett, de később a fogyasztói piacra került termékeknek e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, mivel észszerűen előrelátható feltételek mellett használva veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét és biztonságát.

(10)

A gyógyszereket forgalomba hozatal előtti értékelésnek kell alávetni, amely egy speciális kockázat-haszon elemzést is magában foglal. E termékeket ennélfogva ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(11)

Az élelmiszerekre, takarmányokra és a kapcsolódó területekre vonatkozó uniós jog létrehoz egy sajátos rendszert, amely biztosítja a hatókörébe tartozó termékek biztonságát. Az élelmiszer- és takarmánytermékek külön jogi kerettel rendelkeznek, amelyet különösen a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) hozott létre. Ezen túlmenően az élelmiszer- és takarmánytermékeket az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) is szabályozza, biztosítva a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére irányuló hatósági ellenőrzések harmonizált megközelítését. Ezért az élelmiszer- és takarmánytermékeket ki kell zárni e rendelet hatálya alól, kivéve azokat az anyagokat és tárgyakat, amelyek rendeltetésszerűen élelmiszerekkel kerülnek kapcsolatba, feltéve, hogy az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) vagy más, csak élelmiszerekkel kapcsolatos vegyi és biológiai kockázatokkal foglalkozó élelmiszer-specifikus jogszabályok által nem szabályozott kockázatokról van szó.

(12)

Az élő növényekre külön jogi keret vonatkozik, amelyről elsősorban az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) rendelkezik, amely a fogyasztók biztonságának garantálása érdekében figyelembe veszi e termékek sajátosságait.

(13)

Az állati melléktermékek olyan állati eredetű anyagok, amelyeket az emberek nem fogyasztanak. E termékek, például a takarmánytermékek külön jogi kerettel rendelkeznek, amelyről elsősorban a 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) rendelkezik.

(14)

A növényvédő szerekre, más néven peszticidekre, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alapján nemzeti szinten egyedi engedélyezési rendelkezések vonatkoznak, ezért azokat is ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(15)

Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 2. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett légi járművek a tagállamok szabályozási felügyelete alatt maradnak, tekintettel a polgári repülés biztonságára jelentett korlátozott kockázatukra. E légi járműveket ennélfogva ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(16)

Az e rendeletben megállapított követelményeket alkalmazni kell a használt termékekre, valamint a megjavított, felújított vagy újrahasznosított termékekre is, amelyek valamely kereskedelmi tevékenység során újra bekerülnek az ellátási láncba, kivéve azokat a termékeket, amelyek esetében a fogyasztó észszerűen nem várhatja el, hogy azok megfeleljenek a legkorszerűbb biztonsági előírásoknak, mint például kifejezetten javításra vagy felújításra szorulóként bemutatott termékek, vagy amelyeket történelmi jelentőségű, gyűjtők által keresett tárgyként hoznak forgalomba.

(17)

A szolgáltatások nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá. Ugyanakkor a fogyasztók egészsége és biztonsága védelmének érdekében e rendelet hatálya alá tartoznak azok a termékek, amelyeket szolgáltatásnyújtás keretében szállítanak vagy tesznek elérhetővé a fogyasztók számára, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek a fogyasztók egy szolgáltatás nyújtása során közvetlenül ki vannak téve. Nem tartoznak azonban e rendelet hatálya alá a fogyasztók által közlekedésre és utazásra használt, közlekedési szolgáltatással összefüggésben közvetlenül a szolgáltatást nyújtó által működtetett berendezések, mivel azokat a nyújtott szolgáltatás biztonságával összefüggésben kell kezelni.

(18)

A régiségek, mint például a műalkotások vagy a gyűjteménydarabok olyan különleges termékkategóriák, amelyektől nem várható el, hogy megfeleljenek az e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek, ezért azokat ki kell zárni a rendelet hatálya alól. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy más termékeket tévesen az említett kategóriákba tartozónak lehessen tekinteni, szükséges figyelembe venni, hogy a műalkotások kizárólag művészeti célokra készült termékek, hogy a gyűjteménydarabok gyűjtésük és megőrzésük igazolásához megfelelő mértékben ritkák és történelmi vagy tudományos jelentőségűek, és hogy a régiségek, amennyiben nem műalkotások, gyűjteménydarabok vagy mindkettő, rendkívül régiek. Annak értékelésekor, hogy egy termék régiségnek, tehát például műalkotásnak vagy gyűjteménydarabnak minősül-e, figyelembe lehet venni a 2006/112/EK tanácsi irányelv (13) IX. mellékletét.

(19)

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya.

(20)

A távértékesítésnek, beleértve az online értékesítést is, ezen rendelet hatálya alá kell tartoznia. Az online értékesítés folyamatosan és kitartóan növekszik, új üzleti modelleket, a termékbiztonsággal kapcsolatos új kihívásokat és olyan új szereplőket hozva létre a piacon, mint például az online piactereket üzemeltető szolgáltatók.

(21)

Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termékek esetében a terméket akkor kell úgy tekinteni, hogy forgalmazzák, ha az ajánlat uniós fogyasztókat céloz meg. A nemzetközi magánjogra vonatkozó alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban eseti elemzést kell végezni annak megállapítására, hogy az ajánlat uniós fogyasztókat céloz meg. Az értékesítésre kínálás akkor tekinthető úgy, hogy uniós fogyasztókat céloz meg, ha az érintett gazdasági szereplő bármely eszközzel valamelyik tagállamba irányítja tevékenységeit. Az eseti elemzéseknél figyelembe kell venni az olyan releváns tényezőket, mint a földrajzi területek, ahová a kézbesítés lehetséges, az ajánlathoz vagy rendeléshez használt nyelvek, a fizetőeszközök, a tagállam pénznemének használata vagy a tagállamok egyikében bejegyzett doménnév használata. Online értékesítés esetén annak puszta ténye, hogy a gazdasági szereplők vagy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók interfésze elérhető abban a tagállamban, ahol a fogyasztó letelepedett vagy lakóhellyel rendelkezik, nem elegendő.

(22)

Az e rendeletben megállapított általános biztonsági követelmény értelmében a gazdasági szereplőket kötelezni kell arra, hogy csak biztonságos termékeket hozzanak forgalomba. Ezt a magas szintű biztonságot elsősorban a termék tervezése és jellemzői révén kell elérni, figyelembe véve a termék rendeltetésszerű és előrelátható használatát és használati feltételeit. A fennmaradó kockázatokat, ha vannak ilyenek, bizonyos biztosítékokkal, például figyelmeztetésekkel és utasításokkal kell enyhíteni.

(23)

A termék biztonságosságát a termék valamennyi lényeges szempontjának figyelembevételével kell értékelni, különös tekintettel a termék jellemzőire, például fizikai, mechanikai és kémiai jellemzőire, kiszerelésére, és megjelenésére, valamint azon sajátos szükségletekre és kockázatokra, amelyeket a termék képvisel a terméket valószínűleg használó bizonyos fogyasztói csoportok, különösen a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek számára. Ezek a kockázatok környezeti kockázatot is magukban foglalhatnak, amennyiben kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve. Az értékelés során figyelembe kell venni a digitálisan összekapcsolt termékek által jelentett egészségügyi kockázatokat, ideértve a mentális egészséget érintő kockázatokat is, különösen a kiszolgáltatott fogyasztók, például a gyermekek esetében. Ezért a gyermekekre valószínűsíthetően hatást gyakorló, digitálisan összekapcsolt termékek biztonságának értékelése során a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk forgalmazott termékek – a gyermekek érdekeit szem előtt tartva – tervezésüknél fogva megfeleljenek a legmagasabb szintű beépített biztonsági, védelmi és adatvédelmi előírásoknak. Továbbá ha konkrét információkra van szükség ahhoz, hogy a termékeket emberek egy bizonyos csoportja számára biztonságossá tegyék, a termékek biztonságosságának értékelésénél figyelembe kell venni ezen információk meglétét és hozzáférhetőségét is. Valamennyi termék biztonságosságát annak a figyelembevételével kell értékelni, hogy a terméknek annak teljes élettartama alatt biztonságosnak kell lennie.

(24)

A más árucikkekhez kapcsolódó vagy olyan nem beépített árucikkek, amelyek befolyásolják más árucikkek működését, kockázatot jelenthetnek a termék biztonságára nézve. Ezt a szempontot potenciális kockázatként kellő mértékben figyelembe kell venni. Egy adott elemnek a külső elemekkel való kapcsolata és kölcsönös viszonya nem veszélyeztetheti annak biztonságát.

(25)

Az új technológiák a fogyasztók egészségét és biztonságát érintő új kockázatokat idézhetnek elő, vagy megváltoztatják a meglévő kockázatok bekövetkeztének módját, mint például egy külső beavatkozás, amely a termék feltörését eredményezi vagy megváltoztatja annak jellemzőit. Az új technológiák jelentősen módosíthatják az eredeti terméket – például szoftverfrissítések révén –, amelyet ezt követően új kockázatértékelésnek kell alávetni, ha ez a jelentős módosítás hatással lenne a termék biztonságára.

(26)

Konkrét kiberbiztonsági kockázatok, amelyek hatással vannak a fogyasztók, valamint a protokollok és tanúsítványok biztonságára, ágazati jogszabályokkal kezelhetők. Biztosítani kell azonban, hogy azokban az esetekben, amikor az ágazati jogszabályok nem alkalmazandók, az érintett gazdasági szereplők és nemzeti hatóságok a termékek tervezése, illetve értékelése során figyelembe vegyék az új technológiákhoz kapcsolódó kockázatokat annak biztosítása érdekében, hogy a termékek módosításai ne veszélyeztessék azok biztonságát.

(27)

A jelen rendeletben meghatározott általános biztonsági követelmény hatékony és egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében fontos bizonyos termékekre és veszélyekre vonatkozó európai szabványok alkalmazása. Az európai szabványoknak, amelyekre vonatkozóan a 2001/95/EK irányelvvel összhangban hivatkozásokat tettek közzé, továbbra is biztosítaniuk kell az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés vélelmét. A Bizottság által a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően kiadott szabványosítási kérelmeket az e rendelettel összhangban kiadott szabványosítási kérelmeknek kell tekinteni. Abban az esetben, ha ugyanaz a szabvány különböző kockázatokra vagy kockázati kategóriákra terjed ki, a termék a szabvány adott kockázatra vagy kockázati kategóriára vonatkozó részének való megfelelősége magát a terméket is a biztonságosság vélelmével ruházza fel az adott kockázat vagy kockázati kategória tekintetében.

(28)

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy szükség van egy olyan európai szabványra, amely biztosítja bizonyos termékeknek a jelen rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelését, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) szerint fel kell kérnie egy vagy több európai szabványügyi szervezetet arra, hogy kidolgozzon vagy megnevezzen egy olyan szabványt, amely biztosítja, hogy az annak megfelelő termékek biztonságosnak vélelmezhetők.

(29)

A termékek eltérő kockázatokat jelenthetnek a különböző nemek számára, és a szabványosítási intézkedések során ezt figyelembe kell venni a biztonság tekintetében jelentkező eltérések, vagyis a nemek közötti, biztonsági szempontú különbségek elkerülése érdekében. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szabványokról szóló nyilatkozata számos olyan intézkedést ismertet, amelyeket a nemzeti szabványügyi testületeknek és a szabványokat kidolgozó szervezeteknek be kell építeniük a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szabványokkal és szabványkidolgozással kapcsolatos, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervükbe, hogy nemi szempontból kiegyensúlyozott, reprezentatív és inkluzív szabványok szülessenek.

(30)

Az 1025/2012/EU rendelet kiigazításával egyidejűleg az e rendeletben előírt szakbizottság segítségével külön eljárást kell bevezetni a különleges biztonsági követelmények elfogadására.

(31)

Európai szabványok hiányában a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam egészségügyi és biztonsági követelményeket megállapító nemzeti jogszabályainak meg kell felelniük az uniós jognak, különösen az EUMSZ 34. és 36. cikkének.

(32)

Az ellátási láncban betöltött szerepük függvényében a gazdasági szereplők számára arányos kötelezettségeket kell előírni a termékek biztonságára vonatkozóan, a fogyasztók egészsége és biztonsága védelmének magas szintje érdekében, biztosítva mindeközben a belső piac hatékony működését. Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan termékeket forgalmazzanak, amelyek biztonságosak és megfelelnek ennek a rendeletnek. A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell megosztani aszerint, hogy az egyes gazdasági szereplők milyen szerepet töltenek be az ellátási és az értékesítési folyamatban. Például annak ellenőrzése tekintetében, hogy a gyártó és adott esetben az importőr eleget tett-e kötelezettségeinek, a forgalmazót csak tényszerű ellenőrzések elvégzésére kell kötelezni, az általuk szolgáltatott információk értékelésére nem. A termék és a gazdasági szereplők azonosítására vonatkozó információkat, valamint a használati utasítást és a biztonsági információkat a gazdasági szereplők digitális formában, elektronikus megoldások, például QR vagy adatmátrixkód segítségével is megadhatják.

(33)

A gyártóknak műszaki dokumentációt is össze kell állítaniuk az általuk forgalomba hozott termékekről, és a dokumentációban meg kell adni a termékeik biztonságosságát bizonyító szükséges információkat. A műszaki dokumentációnak a gyártó által elvégzett belső kockázatelemzésen kell alapulnia. A műszaki dokumentációban feltüntetendő információk mennyiségének arányosaknak kell lenniük a termék összetettségével és a gyártó által azonosított lehetséges kockázatokkal. A gyártóknak meg kell adniuk különösen a termék általános leírását és a termék biztonságosságának értékeléséhez szükséges elemeket. Összetett termékek vagy lehetséges veszélyt jelentő termékek esetében a nyújtandó tájékoztatáshoz szükség lehet a termék részletesebb leírására. Ilyen esetekben a kockázatok elemzését és a kockázatok csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében elfogadott technikai eszközöket is bele kell foglalni. Ha a termék megfelel az európai szabványoknak vagy az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés érdekében alkalmazott egyéb elemeknek, a vonatkozó európai szabványok vagy az egyéb elemek felsorolását is fel kell tüntetni.

(34)

Minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki/amely saját neve vagy védjegye alatt terméket hoz forgalomba, vagy egy terméket úgy módosít jelentős mértékben, hogy az érintheti az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és az ilyen gazdasági szereplőnek vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(35)

Egy termék fizikai vagy digitális eszközökkel történő módosítása olyan következményekkel járhat a termék jellegére és jellemzőire nézve, amelyeket a termék kezdeti kockázatértékelése során nem láttak előre, és amelyek veszélyeztethetik a termék biztonságosságát. Az ilyen módosítást ezért lényegi módosításnak kell tekinteni, és amennyiben azt nem a fogyasztó vagy a nevében eljáró személy végzi, annak ahhoz kell vezetnie, hogy a termék egy másik gyártótól származó új terméknek minősül. Az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében a lényegi módosítást végző személyt gyártónak kell tekinteni és azt ugyanazok a kötelezettségek terhelik. Ez a követelmény csak a termék módosított része tekintetében alkalmazandó, feltéve, hogy a módosítás nem érinti a teljes terméket. A szükségtelen és aránytalan teher elkerülése érdekében a lényegi módosítást végző személy nem köteles a termék módosítás által nem érintett szempontjai tekintetében megismételni a vizsgálatokat és új dokumentációt készíteni. A lényegi módosítást végző személy feladata bizonyítani, hogy a módosítás nincs hatással a teljes termékre.

(36)

A gazdasági szereplőknek maguknak kell bevezetniük azokat a belső megfelelőségi eljárásokat, amelyek révén a gazdasági szereplők belsőleg biztosítják a kötelezettségeik hatékony és gyors teljesítését, valamint veszélyes termékek esetén az időben történő reagálás feltételének teljesülését.

(37)

A veszélyes termékek forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében kötelezővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy termelési vagy forgalmazási tevékenységeikbe olyan belső folyamatokat foglaljanak bele, amelyek biztosítják az e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelést. Ezeket a belső folyamatokat maguknak a gazdasági szereplőknek kell meghatározniuk az ellátási láncban betöltött szerepük és az érintett termékek típusa alapján, és alapulhatnak például szervezeti eljárásokon, iránymutatásokon, szabványokon vagy ad hoc vezető kinevezésén. Az ilyen belső folyamatok kialakításának és formátumának továbbra is az érintett gazdasági szereplők kizárólagos felelősségi körébe kell tartoznia.

(38)

Alapvető fontosságú, hogy valamennyi gazdasági szereplő és online piactereket üzemeltető szolgáltató együttműködjön a piacfelügyeleti hatóságokkal a piacon forgalmazott érintett termékekkel kapcsolatos kockázatok kiküszöbölése vagy csökkentése érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok által hozzájuk intézett kéréseket azonban az ellátási láncban betöltött szerepükhöz és jogi kötelezettségeikhez kell igazítani.

(39)

Az Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők által online csatornákon keresztül végrehajtott közvetlen értékesítés akadályozza a piacfelügyeleti hatóságok munkáját az Unióban található veszélyes termékek kezelése során, mivel sok esetben ezek a gazdasági szereplők sem rendelkeznek sem székhellyel, sem pedig jogi képviselővel az Unióban. Ezért biztosítani kell, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő hatáskörrel és eszközökkel rendelkezzenek a veszélyes termékek online értékesítésének hatékony kezelésére. E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget ki kell terjeszteni az uniós harmonizációs jogszabályok hatályán kívül eső termékekre is, annak biztosítása érdekében, hogy legyen egy olyan, az Unióban letelepedett felelős gazdasági szereplő, amelyet az ilyen termékekkel kapcsolatos feladatokkal megbíznak, így a piacfelügyeleti hatóságoknak tárgyalópartnere lesz, és adott esetben valamely termékkel kapcsolatos lehetséges kockázatok tekintetében konkrét feladatokat kellő időben elvégez annak biztosítása érdekében, hogy a termék biztonságos legyen. E konkrét feladatok közé kell tartoznia a műszaki dokumentációnak, a termékre és a gyártóra vonatkozó információknak, az utasításoknak és a biztonsági információknak való megfelelés rendszeres ellenőrzésének.

(40)

Az ellátási lánc egészében végrehajtott ellenőrzések megkönnyítése érdekében a terméken fel kell tüntetni az Unióban letelepedett és az e rendelet alkalmazási körébe tartozó termékekért felelős gazdasági szereplő elérhetőségeit.

(41)

Annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) és mikrovállalkozásoknak minősülő gazdasági szereplők képesek legyenek megbirkózni az e rendelet által előírt új kötelezettségekkel, a Bizottságnak az adminisztratív terhek egyszerűsítésének és korlátozásának szükségességét figyelembe véve gyakorlati iránymutatásokkal és személyre szabott útmutatással kell szolgálnia, például közvetlen csatornát kell biztosítania számukra, amelyen keresztül szakértőkhöz fordulhatnak a kérdéseikkel.

(42)

A termékazonosítás és a gyártóra és más érintett gazdasági szereplőkre vonatkozó információk biztosítása a teljes ellátási láncban elősegíti a gazdasági szereplők azonosítását és adott esetben a veszélyes termékek elleni hatékony és arányos korrekciós intézkedések meghozatalát, például a célzott visszahívásokat. A termékek azonosítása és a gyártóra és más érintett gazdasági szereplőkre vonatkozó információ rendelkezésre bocsátása így biztosítja, hogy a fogyasztók, köztük a fogyatékossággal élő személyek és a piacfelügyeleti hatóságok pontos információkhoz jussanak a veszélyes termékekről, ami növeli a piacba vetett bizalmat és elkerüli a kereskedelem szükségtelen megzavarását. Ezért a termékeken fel kell tüntetni azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik az azonosításukat, illetve a gyártó és adott esetben az importőr és más érintett gazdasági szereplők azonosítását. Az ilyen követelményeket szigorítani lehet bizonyos terméktípusok esetében, amelyek valószínűsíthetően súlyos kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára, mégpedig egy olyan adatgyűjtési és -tárolási rendszerrel, amely a termék azonosítása mellett lehetővé teszi az alkotóelemek vagy az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők azonosítását. Ez nem sértheti a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15) meghatározott, a termékek lényeges tulajdonságaihoz kapcsolódó tájékoztatási követelményeket a tájékoztatási eszköz jellege és a termékek természete által indokolt megfelelő mértékben. Valamely képet fényképnek, illusztrációnak vagy más piktográfiai elemnek kell tekinteni, amely könnyen lehetővé teszi a termék vagy potenciális termék azonosítását.

(43)

Annak biztosítása, hogy a gyártók bejelentsék az általuk forgalmazott termék okozta baleseteket, javítja a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álló információkat, és lehetővé teszi a potenciálisan veszélyes termékkategóriák jobb azonosítását. A gazdasági szereplők hibás termékekért viselt termékfelelősségére vonatkozó szabályokat különös uniós jog állapítja meg, és az ilyen értesítés és adatgyűjtés ezért nem tekinthető a hibás termékért viselt felelősség elismerésének vagy a vonatkozó uniós vagy nemzeti jog szerinti felelősség megerősítésének.

(44)

Annak érdekében, hogy észlelni lehessen a korai szakaszban felmerülő új kockázatokat és a termékbiztonsághoz kapcsolódó egyéb piaci tendenciákat, valamennyi érdekelt felet – beleértve a fogyasztói és üzleti szervezeteket is – arra kell ösztönözni, hogy jelezzék a piacfelügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak az e rendelet megsértésének felderítéséhez és kivizsgálásához rendelkezésükre álló információkat.

(45)

mivel lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy nagyobb számú fogyasztót érjenek el, az online piactereket üzemeltető szolgáltatók döntő szerepet játszanak az ellátási láncban, és így a termékbiztonsági rendszerben is.

(46)

Az online értékesítéshez kapcsolódó új, összetett üzleti modellek keretében ugyanaz a jogalany többféle szolgáltatást nyújthat. Az adott termékhez nyújtott szolgáltatások jellegétől függően ugyanaz a jogalany az e rendelet szerinti üzleti modellek különböző kategóriáiba tartozhat. Ha egy jogalany csak online közvetítő szolgáltatásokat nyújt egy adott termékhez, akkor csak az adott termék online piacterét biztosító szolgáltatónak kell minősülnie. Abban az esetben, ha ugyanaz a jogalany egy adott termék értékesítéséhez online piactéri szolgáltatásokat is nyújt, és e rendelet értelmében gazdasági szereplőként is eljár, érintett gazdasági szereplőnek is kell minősülnie. Ilyen esetben tehát az érintett jogalanynak teljesítenie kellene az adott gazdasági szereplőre alkalmazandó kötelezettségeket. Ha például az online piacteret üzemeltető szolgáltató is forgalmaz egy terméket, akkor a forgalmazott termék értékesítése tekintetében forgalmazónak kell minősülnie. Hasonlóképpen, ha a szóban forgó jogalany saját márkájú termékeit értékesíti, gyártóként jár el, és így meg kellene felelnie a gyártókra alkalmazandó követelményeknek. Emellett egyes szervezetek akkor minősülhetnek logisztikai szolgáltatónak, ha logisztikai szolgáltatásokat kínálnak. Az ilyen eseteket ezért eseti alapon kell értékelni.

(47)

Tekintettel arra, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók jelentős közvetítő szerepet játszanak a kereskedők és a fogyasztók között a termékek értékesítése során, ezen gazdasági szereplőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a veszélyes termékek online értékesítésének kezelésében. A 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) meghatározza az elektronikus kereskedelem általános kereteit, és bizonyos kötelezettségeket állapít meg az online platformokra vonatkozóan. Az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) szabályozza az online közvetítő szolgáltatók felelősségét és elszámoltathatóságát az illegális tartalmak, többek között a veszélyes termék tekintetében. E rendelet a fogyasztóvédelemről és termékbiztonságról szóló uniós jogszabályokban lefektetett szabályok sérelme nélkül alkalmazandó. Ennek megfelelően, az említett rendelet által biztosított horizontális jogi keretre építve, az említett rendelet 2. cikke (4) bekezdésének f) pontjával összhangban sajátos követelményeket kell bevezetni, amelyek elengedhetetlenek a veszélyes termékek online értékesítésének hatékony kezelése érdekében. Amennyiben e rendelet meghatározza azokat a termékbiztonsági követelményeket, amelyeket az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak teljesíteniük kell az (EU) 2022/2065 rendelet bizonyos rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében, e követelmények nem érinthetik az (EU) 2022/2065 rendelet alkalmazását, amely továbbra is alkalmazandó az említett, online piactereket üzemeltető szolgáltatókra.

(48)

Az első alkalommal 2018-ban aláírt termékbiztonsági vállalás, amelyhez azóta több, online piactereket üzemeltető szolgáltató csatlakozott, számos önkéntes, termékbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségvállalást ír elő. A termékbiztonsági vállalás bebizonyította, hogy teljesíti a célt, amelyre azt létrehozták, vagyis fokozza a fogyasztók online értékesített veszélyes termékekkel szembeni védelmét. A fogyasztók védelmének életük, egészségük és biztonságuk károsodásának elkerülése révén történő megerősítése érdekében, valamint a belső piacon a tisztességes verseny biztosítása érdekében a Bizottság arra ösztönzi az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat, hogy vállalják ezeket az önkéntes kötelezettségvállalásokat, hogy megakadályozzák a már visszavont veszélyes termékek jegyzékeinek újbóli megjelenését. A technológiák és a digitális folyamatok használata, valamint a riasztási rendszerek – különösen a Safety Gate portál – fejlesztése lehetővé teheti a bejelentett veszélyes termékek automatikus azonosítását és közlését, valamint a Safety Gate portálon végzett automatizált szúrópróbaszerű ellenőrzéseket.

(49)

Az online piactereket üzemeltető szolgáltóknak kellő körültekintéssel kell eljárniuk az online interfészeikben tárolt és a termékbiztonságot érintő tartalmakkal kapcsolatban, az e rendeletben meghatározott különös kötelezettségekkel összhangban. Ennek megfelelően e rendeletnek kellő gondossági kötelezettségeket kell előírnia az online piactereket üzemeltető minden szolgáltatóra vonatkozóan az online interfészeiken tárolt és a termékbiztonságot érintő tartalmakkal kapcsolatban.

(50)

Ezenkívül a hatékony piacfelügyelet érdekében az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak regisztrálniuk kell magukat a Safety Gate portálon, és ott meg kell jelölniük az egyedüli kapcsolattartó pontjukra vonatkozó információkat a termékbiztonsággal kapcsolatos információk közlésének megkönnyítése érdekében. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a regisztráció egyszerű és felhasználóbarát legyen. Az e rendelet szerinti egyedüli kapcsolattartó pont megegyezhet az (EU) 2022/2065 rendelet 11. cikke szerinti kapcsolattartó ponttal, amennyiben ez nem veszélyezteti a termékbiztonsággal kapcsolatos kérdések gyors és specifikus kezelésének célkitűzését.

(51)

Az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak egyetlen kapcsolattartó pontot kell kijelölniük a fogyasztók számára. Ennek az egyetlen kapcsolattartó pontnak egyablakos ügyintézési pontként kell szolgálnia a termékbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos fogyasztói kommunikációhoz, amelyet azután át lehet irányítani az online piac megfelelő szolgáltatási egységéhez. Ez nem akadályozhatja meg konkrét szolgáltatásokkal foglalkozó további kapcsolattartó pontoknak a fogyasztók számára történő rendelkezésre bocsátását. Az e rendelet szerinti egyedüli kapcsolattartó pont megegyezhet az (EU) 2022/2065 rendelet 12. cikke szerinti kapcsolattartó ponttal.

(52)

Annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni az e rendeletből eredő kötelezettségeiknek, különösen a hatóságok utasításainak időben történő és hatékonyan történő teljesítése tekintetében, a más harmadik felek értesítéseinek feldolgozása és a piacfelügyeleti hatóságokkal – erre vonatkozó felszólítás esetén – a korrekciós intézkedések keretében történő együttműködés érdekében az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak rendelkezniük kell a termékbiztonsági kérdések kezelésére szolgáló belső mechanizmussal.

(53)

Az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy – amennyiben valamely súlyos kockázat kiküszöbölésére más hatékony eszköz nem áll rendelkezésükre – megköveteljék egy adott termékekre utaló tartalom eltávolítását egy online interfészről vagy egy figyelmeztetés kifejezett megjelenítését a végfelhasználók számára az online interfészhez való hozzáféréskor. Az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkének (4) bekezdése által a piacfelügyeleti hatóságokra ruházott hatásköröket e rendelet alkalmazásában szintén rá kell ruházni a piacfelügyeleti hatóságokra. Az e rendelet szerinti hatékony piacfelügyelet és a veszélyes termékek uniós piacon való jelenlétének elkerülése érdekében e hatáskörökkel minden szükséges és arányos esetben élni kell, a súlyosnál kisebb kockázatot jelentő termékek esetében is. Alapvető fontosságú, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók sürgősen teljesítsék az ilyen utasításokat. Ezért e rendeletnek kötelező erejű határidőket kell bevezetnie e tekintetben. Ezeket a hatásköröket az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkének megfelelően kell gyakorolni.

(54)

Az olyan végzéseknek, amelyek azt is előírják az online piacteret üzemeltető szolgáltató számára, hogy távolítsa el online interfészéről a végzésben meghatározott veszélyes termékre vonatkozó ajánlatra utaló valamennyi azonos tartalmat, azonosítaniuk kell azokat az elemeket, amelyek meghatározzák és lehetővé teszik az online piacteret üzemeltető szolgáltató számára, hogy a kereskedők által megjelenített információk alapján eltávolítsa az azonos ajánlatokat, amennyiben az az online piacteret üzemeltető szolgáltató nem köteles az adott tartalom független értékelésére.

(55)

Abban az esetben, ha a Safety Gate biztonsági riasztórendszerből származó információk nem tartalmaznak pontos egységes forrás-helymeghatározót (URL), és szükség esetén olyan további információkat, amelyek lehetővé teszik a veszélyes termékre vonatkozó ajánlatra utaló tartalom azonosítását, az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak ez esetben is figyelembe kell venniük a továbbított információkat, például a termékazonosítókat – ha rendelkezésre állnak ilyenek – és egyéb nyomonkövethetőségi információkat az online piactereket üzemeltető szolgáltatók által saját kezdeményezésre elfogadott olyan intézkedések keretében, amelyek célja adott esetben az online interfészükön kínált veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatok felderítése, azonosítása, eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés letiltása. Mindazonáltal a Safety Gate portált korszerűsíteni és frissíteni kell annak érdekében, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók könnyebben észlelhessék a nem biztonságos termékeket, és e célból lehetővé kell tenni a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlat tartalmának online interfészekről való eltávolítására vonatkozó, e rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtását egy olyan értesítési rendszer segítségével, amelynek kialakítására és kifejlesztésére a Safety Gate portálon belül kerül sor.

(56)

Az e rendeletben az online piactereket üzemeltető szolgáltatók számára előírt kötelezettségek nem jelenthetnek az általuk továbbított vagy tárolt információk nyomon követésére, sem pedig az illegális tevékenységre, például a veszélyes termékek internetes értékesítésére utaló tények vagy körülmények aktív felkutatására vonatkozó általános kötelezettséget. Mindazonáltal annak érdekében, hogy a 2000/31/EK irányelv és az (EU) 2022/2065 rendelet alapján mentesüljenek a tárhelyszolgáltatásokra vonatkozó felelősség alól, az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak haladéktalanul el kell távolítaniuk az online interfészeikről a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatra utaló tartalmakat, amint ténylegesen tudomást szereznek a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatra utaló tartalomról, vagy kártérítési igény esetén értésükre jut a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatra utaló tartalom, különösen azokban az esetekben, amikor az online piacteret üzemeltető szolgáltató olyan tényekről vagy körülményekről értesült, amelyek alapján a gondos gazdasági szereplőnek azonosítania kellett volna a szóban forgó jogellenességet. Az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak az e rendeletben megállapított további határidőkön belül fel kell dolgozniuk a veszélyes termékekre vonatkozó ajánlatra utaló tartalmakkal kapcsolatosan az (EU) 2022/2065 rendelet 16. cikke alapján kapott értesítéseket. Emellett az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy a Safety Gate portálon keresztül ellenőrizzék a termékeket, mielőtt azokat elhelyeznék a felületükön.

(57)

Az (EU) 2022/2065 rendelet 22. cikkének alkalmazásában, valamint az online értékesített termékek biztonsága tekintetében a digitális szolgáltatási koordinátornak azok kérésére megbízható bejelentőként különösen figyelembe kell vennie a fogyasztói szervezeteket és a fogyasztói érdekeket képviselő szövetségeket és más érintett érdekelt feleket, feltéve, hogy az említett cikkben meghatározott feltételek teljesülnek.

(58)

A termékek nyomonkövethetősége alapvető feltétele a veszélyes termékek hatékony piacfelügyeletének és a korrekciós intézkedéseknek. A fogyasztókat egyaránt védeni kell a veszélyes termékekkel szemben az offline és az online értékesítési csatornákban, ideértve az online piactereken történő termékvásárlásokat is. Az (EU) 2022/2065 rendeletnek a kereskedők nyomonkövethetőségére vonatkozó rendelkezéseire építve az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak nem szabad engedélyezniük egy adott termékekre vonatkozó ajánlat szerepeltetését platformjaikon, hacsak a kereskedő nem adta meg a termékbiztonsággal és a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos, az e rendeletben részletezett összes információt. Ezeket az információkat a terméket ismertető oldalon kell megjeleníteni, hogy a fogyasztóknak online és offline is azonos információk álljanak rendelkezésére. Az online piactereket üzemeltető szolgáltatók azonban nem felelősek maguk az információk teljességének, helyességének és pontosságának ellenőrzéséért, mivel a termékek nyomonkövethetőségének biztosítása továbbra is a megfelelő kereskedő kötelezettsége.

(59)

Fontos továbbá, hogy a termékbiztonság terén az online piactereket üzemeltető szolgáltatók szorosan együttműködjenek a piacfelügyeleti hatóságokkal, a kereskedőkkel, valamint az érintett gazdasági szereplőkkel. Az (EU) 2019/1020 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatókat, hogy működjenek együtt a piacfelügyeleti hatóságokkal az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek tekintetében. Ezt a kötelezettséget ezért valamennyi fogyasztási cikkre ki kell terjeszteni. Például a piacfelügyeleti hatóságok folyamatosan fejlesztik az online piacfelügyelethez az online értékesített veszélyes termékek azonosítása érdekében használt technológiai eszközeiket. Ahhoz, hogy ezek az eszközök működőképesek legyenek, az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak hozzáférést kell biztosítaniuk az interfészeikhez. Ezenkívül a termékbiztonság érdekében a piacfelügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók vagy az online értékesítők által bevezetett technikai akadályok esetén indokolt kérésre lekérjék az adatokat egy online interfészről. Az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak együtt kell működniük a termékvisszahívások és a balesetek bejelentése terén is.

(60)

Az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó és az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározott termékek piacfelügyelete jogi keretének és az e rendelet hatálya alá tartozó termékek piacfelügyelete jogi keretének a lehető legegységesebbnek kell lennie. Ezért a piacfelügyeleti tevékenységek, kötelezettségek, hatáskörök, intézkedések és a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés tekintetében össze kell hangolni a rendelkezések e két csoportját. Ebből a célból az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikke, 11. cikkének (1)–(7) bekezdése, 12–15. cikke és 16. cikkének (1)–(5) bekezdése az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazandó.

(61)

A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) (az Uniós Vámkódex) értelmében a harmadik országokból származó, az uniós piacon történő forgalmazásra vagy az Unió vámterületén belüli magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt termékeket a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá kell vonni. Ezen eljárás célja az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése, beleértve az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek érvényesítését is, annak érdekében, hogy ezeket az árukat az Unióban előállított bármely termékhez hasonlóan forgalmazni lehessen az uniós piacon. Ami a fogyasztók biztonságát illeti, a fenti termékeknek meg kell felelniük e rendeletnek és különösen az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek.

(62)

Az (EU) 2019/1020 rendelet uniós piacra belépő termékekkel kapcsolatos ellenőrzések szabályait megállapító VII. fejezete már jelenleg is közvetlenül alkalmazandó az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre. Az ellenőrzésekért felelős hatóságoknak a 952/2013/EU rendelet 46. és 47. cikkében említett kockázatelemzés, a végrehajtási jogszabályok és a megfelelő iránymutatások alapján kell végezniük azokat. Ezért e rendelet semmilyen módon nem módosítja az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetét, valamint azt, hogy az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok hogyan alakítják ki szervezetüket, és hogyan végzik tevékenységeiket.

(63)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságaik által e rendelet alapján hozott intézkedések ellen a Charta 47. cikkével összhangban hatékony bírósági jogorvoslattal lehessen élni.

(64)

A nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a termékbiztonságra összpontosító hagyományos piacfelügyeleti tevékenységeket kiegészítsék olyanokkal, amelyek a gazdasági szereplők által a termékbiztonság garantálása érdekében kialakított belső megfelelőségi eljárásokra összpontosítanak. A piacfelügyeleti hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megköveteljék a gyártótól, hogy jelezze, mely más – ugyanazon eljárással előállított, vagy ugyanazokat a kockázatosnak vélt összetevőket tartalmazó, vagy ugyanazon gyártási tétel részét képező – termékeket érinti az adott kockázat.

(65)

A tagállamoknak is biztosítaniuk kell, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő szakértelemmel és erőforrásokkal rendelkezzenek valamennyi végrehajtási feladatuk ellátásához.

(66)

Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatosan a tagállamok és a Bizottság között zajló információcserét olyan kimeneti mutatók alapján kell megvalósítani, amelyek lehetővé teszik az uniós termékbiztonsági jogszabály hatékonyságának mérését.

(67)

A veszélyes termékek kapcsán hatékony, gyors és pontos információcserének kell zajlania az ilyen termékekkel kapcsolatos megfelelő intézkedések meghozatalának biztosítása és ezzel a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében.

(68)

Korszerűsíteni kell a RAPEX-et annak lehetővé tétele érdekében, hogy az egész Unióban hatékonyabb korrekciós intézkedéseket hozzanak az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek kockázata túlterjed egyetlen tagállam területén. A jobb áttekinthetőség és a fogyasztók figyelmének hatékonyabb felkeltése érdekében helyénvaló azonban a rövidített elnevezést RAPEX-ről Safety Gate rendszerre változtatni. A Safety Gate rendszer három elemből áll: az első a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekre vonatkozó biztonsági riasztórendszer, amelynek keretében a nemzeti hatóságok és a Bizottság információt cserélhetnek ezekről a termékekről (Safety Gate biztonsági riasztórendszer); a második egy internetes portál, amely tájékoztatja a nyilvánosságot, és lehetővé teszi számukra a panaszok benyújtását (Safety Gate portál); a harmadik pedig egy olyan internetes portál, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy eleget tegyenek azon kötelezettségüknek, hogy tájékoztassák a hatóságokat és a fogyasztókat a veszélyes termékekről és balesetekről (Safety Business Gateway). A Safety Gate rendszer különböző elemei között interfészeknek kell lenniük. A Safety Gate biztonsági riasztórendszer az a belső rendszer, amelyen keresztül a hatóságok és a Bizottság információt cserélnek a veszélyes termékekre vonatkozó intézkedésekről, és amely bizalmas információkat tartalmazhat. A nyilvánosság veszélyes termékekről való tájékoztatása érdekében a Safety Gate portálon közzé kell tenni a riasztások kivonatát. A Safety Business Gateway egy internetes portál, amelyen keresztül a vállalkozások tájékoztatják a tagállamok piacfelügyeleti hatóságait a veszélyes termékekről és a balesetekről. A Bizottságnak műszaki megoldást kell kidolgoznia annak biztosítására, hogy a vállalkozások által a Safety Business Gateway-ben a fogyasztók figyelmeztetésére szolgáló információk indokolatlan késedelem nélkül rögzítve legyenek a fogyasztók számára a Safety Gate portálon. Emellett a Bizottságnak interoperábilis interfészt kell kifejlesztenie, hogy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók könnyen, gyorsan és megbízhatóan összekapcsolhassák interfészeiket a Safety Gate portállal.

(69)

A tagállamoknak a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül be kell jelenteniük azokat a kötelező és önkéntes korrekciós intézkedéseket, amelyek segítségével megakadályozzák vagy korlátozzák egy termék esetleges forgalmazását, illetve sajátos feltételeket szabnak annak, a fogyasztók egészségét és biztonságát, illetve a (EU) 2019/1020 rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében, a végfelhasználók egyéb releváns közérdekét is fenyegető valamely súlyos veszély miatt.

(70)

Az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikke értelmében a tagállami hatóságoknak az említett cikkben hivatkozott információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell bejelenteniük az említett rendelet hatálya alá tartozó, súlyos kockázatnál kisebb kockázatot jelentő termékekkel szemben elfogadott intézkedéseket, míg az e rendelet hatálya alá tartozó, kevésbé súlyos kockázatot jelentő termékekkel szemben elfogadott korrekciós intézkedéseket is bejelenthetik a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül. A tagállamoknak és a Bizottságnak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenniük a termékek által a fogyasztók egészségére és biztonságára jelentett kockázatokra vonatkozó információkat. A fogyasztók és a vállalkozások számára kedvező, hogy a súlyos kockázatot jelentő termékekkel szemben hozott korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos minden információ megtalálható a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben, lehetővé téve a veszélyes termékekre vonatkozó releváns információknak a Safety Gate portálon keresztül történő nyilvánosságra hozatalát. Fontos biztosítani, hogy ezek az információk a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) rendelkezésre álljanak, és megfogalmazásuk világos és érthető legyen. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül jelentsék be a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztető termékekkel kapcsolatos összes korrekciós intézkedést.

(71)

Abban az esetben, ha az információkat az (EU) 2019/1020 rendelet szerinti információs és kommunikációs rendszerben kell bejelenteni, lehetőség van az ilyen értesítéseknek közvetlenül a Safety Gate biztonsági riasztórendszerben történő benyújtására, vagy az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében előírt piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszeren belüli létrehozására. E célból a Bizottságnak fenn kell tartania és tovább kell fejlesztenie azt az interfészt, amelyet az információs és kommunikációs rendszer és a Safety Gate biztonsági riasztórendszer közötti információtovábbítás céljából hoztak létre, a kettős adatbevitel elkerülése és az ilyen információtovábbítás megkönnyítése érdekében.

(72)

A Bizottságnak fenn kell tartania és tovább kell fejlesztenie a Safety Business Gateway internetes portált, lehetővé téve a gazdasági szereplők számára, hogy eleget tegyenek a piacfelügyeleti hatóságoknak és a fogyasztóknak az általuk forgalmazott veszélyes termékekről történő tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeiknek. Lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok közötti gyors és hatékony információcserét, és elő kell segítenie a fogyasztóknak a gazdasági szereplők általi tájékoztatását.

(73)

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor valamely súlyos kockázat uniós szintű kezelésére van szükség, amikor a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni az érintett tagállam által hozott intézkedések vagy az uniós jog alapján végrehajtott bármely más eljárás révén. Különösen ilyen helyzet állhat fenn az újonnan felmerülő kockázatok vagy a kiszolgáltatott fogyasztókat érintő kockázatok tekintetében. Ezért a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére vagy a tagállamok kérésére intézkedéseket fogadhasson el. Ezeket az intézkedéseket a helyzet súlyosságához és sürgősségéhez kell igazítani. Szükség van továbbá egy megfelelő mechanizmus előírására, amely segítségével a Bizottság azonnal alkalmazható ideiglenes intézkedéseket fogadhat el.

(74)

Egy adott terméket érintő kockázatnak és annak szintjének meghatározása a releváns szereplők által elvégzett kockázatértékelésen alapul. A tagállamok a fenti kockázatértékelés elvégzése során különböző eredményekre juthatnak egy adott kockázat fennállását vagy annak szintjét illetően. Ez veszélyeztetheti a belső piac megfelelő működését és az egyenlő versenyfeltételeket mind a fogyasztók, mind pedig a gazdasági szereplők számára. Ezért létre kell hozni egy mechanizmust, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy véleményt nyilvánítson a vitatott kérdésről.

(75)

A Bizottságnak rendszeres időközönként jelentést kell készítenie a mechanizmus 29. cikk szerinti alkalmazásáról, amelyet be kell nyújtania a termékbiztonságért felelős tagállami hatóságok e rendeletben előírt európai hálózatához (a továbbiakban: a fogyasztóbiztonsági hálózat). A jelentésben meg kell határoznia, hogy a tagállamok a kockázatértékelés kapcsán milyen főbb kritériumokat használnak, és azok milyen hatással vannak a belső piacra és a fogyasztóvédelem egységes szintjére, hogy ezáltal a tagállamok és a Bizottság harmonizálhassák a kockázatértékelési módszereket és kritériumokat.

(76)

A fogyasztóbiztonsági hálózat fokozza a termékbiztonság végrehajtásával kapcsolatos együttműködést a tagállamok között. Különösen megkönnyíti az információcserét, a közös piacfelügyeleti tevékenységek megszervezését, valamint a szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréjét. Hozzá kell járulnia továbbá a termékbiztonságra vonatkozó adatgyűjtési módszerek harmonizálásához, valamint a regionális, ágazati, nemzeti és európai termékbiztonsági információs rendszerek közötti interoperabilitás növeléséhez. A fogyasztóbiztonsági hálózatot megfelelően képviselni kell az (EU) 2019/1020 rendeletben előírt uniós termékmegfelelőségi hálózat koordinációs és együttműködési tevékenységei során és az előbbinek részt kell vennie ezekben a tevékenységekben, amikor a mindkét rendelet alkalmazási körébe tartozó tevékenységek összehangolására van szükség a hatékonyságuk biztosítása érdekében.

(77)

A piacfelügyeleti jogi keret koherenciájának megőrzése érdekében és egyúttal a fogyasztóbiztonsági hálózat és – a tagállamok jogalkalmazó hatóságai és a Bizottság közötti, az (EU) 2019/1020 rendeletben előírt strukturált koordinációt és együttműködést célzó – uniós termékmegfelelőségi hálózat közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében szükséges, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 11., 12., 13. és 21. cikkében említett tevékenységekben a fogyasztóbiztonsági hálózat társuljon az uniós termékmegfelelőségi hálózathoz.

(78)

A piacfelügyeleti hatóságoknak közös tevékenységeket kell folytatniuk más hatóságokkal, illetve a gazdasági szereplőket vagy a fogyasztókat képviselő szervezetekkel a termékek biztonságának előmozdítása és a veszélyes termékek – többek között az online értékesítésre kínált ilyen termékek – azonosítása céljából. Ennek során a piacfelügyeleti hatóságoknak és adott esetben a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a termékek és gyártók megválasztása, valamint a végrehajtott tevékenységek ne idézzenek elő olyan helyzeteket, amely torzíthatja a versenyt, vagy befolyásolhatja a tárgyilagosságot, a függetlenséget és a felek pártatlanságát. A piacfelügyeleti hatóságoknak a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozniuk a közös tevékenységekről szóló megállapodásokat, feltéve, hogy a közzététel nem veszélyezteti az elvégzendő tevékenységek hatékonyságát.

(79)

A Bizottságnak rendszeresen közös tevékenységet kell szerveznie, amelynek keretében a piacfelügyeleti hatóságoknak személyazonosságuk felfedése nélkül online vagy offline beszerzett termékeket kell ellenőrizniük, különösen a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren belül leggyakrabban bejelentett termékeket.

(80)

Az egyidejű, koordinált ellenőrzési műveletek („összehangolt ellenőrzések”) olyan konkrét végrehajtási intézkedések, amelyek tovább javíthatják a termékbiztonságot, ezért azokat az e rendelet online és offline megsértésének felderítése érdekében végre kell hajtani. Így különösen összehangolt ellenőrzéseket lefolytatni, ha a piaci tendenciák, a fogyasztói panaszok vagy más jelzések arra utalnak, hogy bizonyos termékekről vagy termékkategóriákról gyakran nyer megállapítást, hogy azok súlyos kockázatot jelentenek.

(81)

Általános szabályként biztosítani kell a hatóságok számára rendelkezésre álló, termékbiztonságra vonatkozó információkhoz történő nyilvános hozzáférést. Ugyanakkor, a termékbiztonságra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása során alkalmazni kell a Szerződés 339. cikkében említett titoktartási kötelezettséget, mégpedig oly módon, hogy a piacfelügyeleti tevékenységek és a védelmi intézkedések hatékonysága biztosított legyen.

(82)

A panaszok fontosak ahhoz, hogy felhívják a nemzeti hatóságok figyelmét a veszélyes termékekkel kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési tevékenységek biztonságára és hatékonyságára. A tagállamoknak ezért lehetőséget kell biztosítaniuk a fogyasztók és más érdekelt felek, például a fogyasztói szervezetek és a gazdasági szereplők számára, hogy ilyen panaszokat nyújtsanak be.

(83)

A Safety Gate portál, amely a Safety Gate biztonsági riasztórendszer nyilvános interfésze, lehetővé teszi a közvélemény – többek között a fogyasztók, a gazdasági szereplők és az online piactereket üzemeltető szolgáltatók – tájékoztatását az uniós piacon jelen lévő veszélyes termékekkel szemben hozott korrekciós intézkedésekről. A Safety Gate portál egy külön része lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy tájékoztassák a Bizottságot a piacon fellelt olyan termékekről, amelyek kockázatot jelentenek a fogyasztók egészségére és biztonságára. Adott esetben a Bizottságnak megfelelő nyomon követést kell biztosítania, különösen azáltal, hogy továbbítja ezeket az információkat az érintett nemzeti hatóságoknak. A Safety Gate adatbázisának és weboldalának könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a fogyatékossággal élők számára.

(84)

A fogyasztóktól és más érdekelt felektől kapott információk pontosságának ellenőrzését követően a Bizottságnak gondoskodnia kell a megfelelő nyomon követésről. A Bizottságnak különösen továbbítania kell az információkat az érintett tagállamoknak annak érdekében, hogy az illetékes piacfelügyeleti hatóság szükség szerint megfelelően eljárhasson. Fontos, hogy a fogyasztók és más érdekelt felek megfelelő tájékoztatást kapjanak a Bizottság intézkedéseiről.

(85)

Ha a fogyasztóknak már értékesített termék veszélyesnek bizonyul, akkor az uniós fogyasztók védelme érdekében szükség lehet annak visszahívásra. Előfordulhat, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy egy visszahívott termék birtokában vannak. A visszahívás hatékonyságának növelése érdekében ezért fontos, hogy jobban elérjük az érintett fogyasztókat. A közvetlen kapcsolat a leghatékonyabb módszer a fogyasztók visszahívásokkal kapcsolatos tudatosságának növelésére és a cselekvés ösztönzésére. Egyúttal ez az összes fogyasztói csoport által előnyben részesített kommunikációs csatorna. A fogyasztók biztonságának biztosítása érdekében fontos, hogy gyors és megbízható módon tájékoztassák őket. A gazdasági szereplőknek – és adott esetben az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak – ezért fel kell használniuk a rendelkezésükre álló ügyféladatokat, hogy tájékoztassák a fogyasztókat az általuk megvásárolt termékekhez kapcsolódó visszahívásokról és biztonsági figyelmeztetésekről. Ezért szükséges előírni egy jogi kötelezettséget, amely kötelezi a gazdasági szereplőket és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat, hogy a már rendelkezésükre álló minden ügyféladatot használjanak fel a fogyasztók visszahívásokról és biztonsági figyelmeztetésekről történő tájékoztatására. Ebben a tekintetben a gazdasági szereplőknek és az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy belefoglalják a meglévő ügyfélhűség-programokba és a terméknyilvántartási rendszerekbe az ügyfelek közvetlen megkeresésének lehetőségét az őket érintő visszahívások vagy biztonsági figyelmeztetések esetén, és e programokon, illetve rendszereken keresztül az adott termék megvásárlását követően felkérik az ügyfeleket, hogy önkéntes alapon közöljenek a gyártóval néhány információt, például a nevüket, elérhetőségüket, a termék modelljét vagy sorozatszámát. Önmagában az, hogy a visszahívások a fogyasztókat célozzák meg, nem akadályozhatja meg a gazdasági szereplőket és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat abban, hogy valamennyi fogyasztót tájékoztassák a termékvisszahívási értesítésről, és hogy jogorvoslatot kínáljanak más végfelhasználóknak. A gazdasági szereplőket és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat ösztönözni kell ilyen intézkedések meghozatalára, különösen a fogyasztókként fellépő mikro- és kisvállalkozások esetében.

(86)

A fogyasztókat ösztönözni kell arra, hogy regisztrálják a termékeket annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjanak a visszahívásokról és a biztonsági figyelmeztetésekről. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározása érdekében, hogy bizonyos termékek vagy termékkategóriák esetében a fogyasztók számára mindig biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy regisztrálják az általuk vásárolt terméket annak érdekében, hogy közvetlen értesítést kapjanak az adott termékkel kapcsolatos visszahívásról vagy biztonsági figyelmeztetésről. Az e követelmény hatálya alá tartozó konkrét termékek vagy termékkategóriák meghatározásakor kellő figyelmet kell fordítani a szóban forgó termékek vagy termékkategóriák életciklusára, valamint a termékek által jelentett kockázatokra, a visszahívások gyakoriságára és a termékek felhasználóinak kategóriájára, különösen a kiszolgáltatott fogyasztókra.

(87)

A fogyasztók harmada továbbra is használja a veszélyes termékeket, annak ellenére, hogy látja a visszahívási értesítést, főleg azért, mert a visszahívási értesítések bonyolultan vannak megfogalmazva, vagy minimalizálják a kérdéses kockázatot. A visszahívási értesítésnek ezért egyértelműnek és átláthatónak kell lennie, és világosan ismertetnie kell a kérdéses kockázatot, elkerülve minden olyan kifejezést, fordulatot vagy egyéb elemet, amelyek miatt a fogyasztók a kockázatot a ténylegesnél kisebbnek ítélhetik meg. A fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szükség esetén további információkat szerezzenek egy ingyenesen hívható telefonszámon vagy más interaktív eszközön keresztül.

(88)

A fogyasztók visszahívásokra való reagálásának ösztönzése érdekében az is fontos, hogy a fogyasztóktól elvárt intézkedések a lehető legegyszerűbbek, továbbá a felajánlott jogorvoslatok hatékonyak, költségmentesek és kellő időben elérhetők legyenek. Az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) biztosítja a fogyasztók számára a szerződéses jogorvoslati lehetőségeket a fizikai árukat érintő olyan teljesítési hiba kapcsán, amely azok szállításakor már fennállt és a tagállamok által az említett irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban megállapított szavatossági időn belül vált felismerhetővé. Az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 14. cikke a digitális tartalom hordozására használt fizikai adathordozók, például DVD-k, CD-k, USB-kulcsok és memóriakártyák tekintetében is alkalmazandó. Azok a helyzetek azonban, amikor a veszélyes termékeket visszahívják a piacról, különös szabályokat tesznek indokolttá, amelyeket a szerződéses jogorvoslatok sérelme nélkül kell alkalmazni, mivel céljuk eltérő. Míg a szerződéses jogorvoslatok azt a célt szolgálják, hogy orvosolják az áru szerződésszerűségének hiányát, a visszahívás esetén igénybe vehető jogorvoslatok egyaránt szolgálják a veszélyes termékek piacról való kivonását és a fogyasztó számára a megfelelő jogorvoslatot. Következésképpen jelentős különbségek vannak a lehetséges jogorvoslatok két csoportja között: először is, a termék e rendelet szerinti visszahívása esetén nem lehet időben korlátozni a jogorvoslatok gyakorolhatóságát; másodszor, a fogyasztónak jogosultnak kell lennie arra, hogy az érintett gazdasági szereplőtől, és ne feltétlenül a kereskedőtől igényeljen jogorvoslatot. Ezenkívül visszahívás esetén a fogyasztónak nem kötelezhető annak bizonyítására, hogy a termék veszélyes.

(89)

Tekintettel a veszélyes termék visszahívása esetén biztosított jogorvoslatok és az áruk teljesítési hibája esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok eltérő céljaira, a fogyasztóknak az adott helyzetnek megfelelő rendszert kell igénybe venniük. Ha például a fogyasztó olyan visszahívási értesítést kap, amely tartalmazza a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek leírását, a fogyasztónak a visszahívási értesítésben foglalt utasítások szerint kell eljárnia. Mindazonáltal nem szabad megfosztani őt attól a lehetőségtől, hogy jogorvoslatot kérjen az eladótól azon az alapon, hogy a veszélyes áru nem felel meg a szerződésnek.

(90)

Miután a fogyasztó a visszahívást követően jogorvoslatban részesült, a fogyasztó nem lehet jogosult jogorvoslatra az áru szerződésszerűségének hiánya miatt azzal összefüggő okból, hogy a termék veszélyes volt, mivel a teljesítés hibája már nem áll fenn. Ehhez hasonlóan abban az esetben, ha a fogyasztó az őt az (EU) 2019/770 irányelv vagy az (EU) 2019/771 irányelv alapján megillető jogorvoslattal kapcsolatos jogokra hivatkozik, a fogyasztó e rendelet alapján ugyanazon biztonsági kérdés tekintetében nem jogosult jogorvoslatra. Ha azonban ugyanarra az árura vonatkozóan a szerződésszerűség egyéb követelményei nem teljesülnek, az eladó továbbra is felel az áru szerződésszerűségének ilyen hiányáért, még akkor is, ha a veszélyes termék visszahívását követően a fogyasztó jogorvoslatban részesült.

(91)

A termékvisszahívást kezdeményező gazdasági szereplőknek a javítás, a csere vagy a visszahívott termék értékének megfelelő visszatérítés közül legalább két lehetőséget kell felkínálniuk a fogyasztók számára, kivéve, ha ez lehetetlen vagy aránytalan. A választás lehetőségének a fogyasztók számára való felkínálása javíthatja a termékvisszahívás hatékonyságát. Emellett a visszahívások hatékonyságának növelése érdekében bátorítani kell olyan ösztönzők, mint például a kedvezmények vagy utalványok használatát, amelyek a fogyasztókat a termékvisszahívásban való részvételre ösztönzik. A termék javítása csak akkor tekinthető lehetséges jogorvoslatnak, ha garantálható a megjavított termék biztonságossága. A visszatérítés összegének meg kell egyeznie legalább a fogyasztó által fizetett árral, a nemzeti jogszabályokban előírt további kártérítés sérelme nélkül. Amennyiben a kifizetett árról nem áll rendelkezésre bizonyíték, a visszahívott termék értékének megfelelő visszatérítését továbbra is biztosítani kell. A digitális tartalom fizikai adathordozójának az (EU) 2019/770 irányelv 2. cikkének 1. pontja szerinti visszahívása esetén a visszatérítésnek az említett irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint ki kell terjednie a fogyasztó által a szerződés alapján kifizetett teljes összegekre. Semmilyen jogorvoslat nem sértheti a fogyasztóknak azt a jogát, hogy a nemzeti jog szerint kártérítésben részesüljenek.

(92)

Ha a termékvisszahívásra biztonsági okból kerül sor, a felkínált jogorvoslatok nem róhatnak túlzott terhet a fogyasztókra, és nem tehetik ki őket kockázatnak. Ha a korrekciós intézkedés a visszahívott termék ártalmatlanítását is magában foglalja, az ártalmatlanítást az uniós és nemzeti szinten meghatározott környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzések kellő figyelembevételével kell végrehajtani. Ezenkívül a fogyasztók általi javítás csak akkor vehető figyelembe lehetséges jogorvoslatként, ha azt a fogyasztó könnyen és biztonságosan el tudja végezni – például egy akkumulátor cseréje vagy egy gyermekruházat túl hosszú húzózsinórjainak levágása révén – amennyiben a visszahívási értesítés erről rendelkezik. Emellett a fogyasztó általi javítás nem sértheti a fogyasztóknak az (EU) 2019/770 és az (EU) 2019/771 irányelv szerinti jogait. Ilyen helyzetekben ezért a gazdasági szereplők nem kötelezhetik a fogyasztókat a veszélyes termék javítására.

(93)

E rendeletnek arra is ösztönöznie kell a gazdasági szereplőket és az online piactereket üzemeltető szolgáltatókat, hogy önkéntes egyetértési megállapodásokat kössenek az illetékes hatóságokkal, a Bizottsággal vagy a fogyasztókat vagy gazdasági szereplőket képviselő szervezetekkel annak érdekében, hogy az uniós jogban meghatározott jogi kötelezettségeken túlmutató, termékbiztonsággal kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat tegyenek.

(94)

A fogyasztókat fel kell jogosítani arra, hogy az e rendelet alapján a gazdasági szereplőkre vagy az online piactereket üzemeltető szolgáltatókra rótt kötelezettségekkel kapcsolatos jogaikat az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (21) összhangban képviseleti keresetek útján érvényesítsék. E célból e rendeletnek elő kell írnia, hogy az (EU) 2020/1828 irányelvet alkalmazni kell azokra a képviseleti keresetekre, amelyek e rendelet megsértésének a fogyasztók kollektív érdekeit hátrányosan vagy potenciálisan hátrányosan érintő eseteire vonatkoznak. Az említett irányelv I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamoknak kell gondoskodniuk arról, hogy az említett módosítás az említett irányelvvel összhangban elfogadott átültető intézkedéseikben is megjelenjen, habár az erre vonatkozó tagállami átültető intézkedések elfogadása nem feltétele annak, hogy az említett irányelv alkalmazandó legyen az említett képviseleti keresetekre. Az említett irányelvnek e rendelet alkalmazása kezdőnapjától kell alkalmazandónak lennie azokra a képviseleti keresetekre, amelyeket az e rendelet rendelkezéseinek a fogyasztók kollektív érdekeit hátrányosan vagy potenciálisan hátrányosan érintő, a gazdasági szereplők vagy az online piactereket üzemeltető szolgáltatók általi megsértése miatt indítanak. Az említett időpontig a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy az említett irányelv I. mellékletének 8. pontjával összhangban támaszkodhassanak az (EU) 2020/1828 irányelv alkalmazhatóságára.

(95)

Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy az Unió és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek között létrejött megállapodások, vagy a Bizottság és harmadik országok hatóságai vagy nemzetközi szervezetek között létrejött megállapodások keretében együttműködjön és termékbiztonsággal kapcsolatos információkat cseréljen harmadik országok szabályozó hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel, többek között a veszélyes termékek forgalomba hozatalának megakadályozása céljából. Az ilyen együttműködésnek és információcserének tiszteletben kell tartania az Unió titoktartási és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait. Személyes adatokat csak olyan mértékben lehet továbbítani, amennyiben az említett információcsere a fogyasztók egészségének vagy biztonságának védelme céljából szükséges.

(96)

A fogyasztási cikkek biztonságosságára, valamint a megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekre vonatkozó, a Bizottság és harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek közötti rendszeres információcserének a kölcsönösségen kell alapulnia, ami kölcsönösen előnyös, egyenértékű, de nem feltétlenül azonos információcserét foglal magában. Az uniós piacra szánt árukat előállító harmadik országgal folytatott információcsere állhat abból, hogy a Bizottság a Safety Gate biztonsági riasztórendszerből származó válogatott, az adott harmadik országból származó termékekre vonatkozó információkat küld el. Cserébe ez a harmadik ország esetleg tájékoztatást küldhet a kapott értesítések alapján hozott nyomonkövetési intézkedésekről. Az ilyen együttműködés hozzájárulhat a veszélyes termékeknek a forrásnál történő megállítására és az uniós piacra jutásának megakadályozására irányuló célkitűzéshez.

(97)

Annak érdekében, hogy a szankciók jelentős visszatartó hatást gyakoroljanak a gazdasági szereplőkre és adott esetben az online piactereket üzemeltető szolgáltatókra, és ezáltal megakadályozzák a veszélyes termékek forgalomba hozatalát, a szankciókat úgy kell kialakítani, hogy megfelelően figyelembe vegyék az adott jogsértés típusát, a gazdasági szereplő vagy az online piacteret üzemeltető szolgáltató számára esetlegesen jelentett előnyt, és a fogyasztó által elszenvedett sérelem típusát és súlyosságát. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(98)

A szankciók kiszabásakor kellő figyelmet kell fordítani az adott jogsértés jellegére, súlyosságára és időtartamára. A kiszabott szankcióknak arányosnak kell lenniük, és meg kell felelniük az uniós és a nemzeti jognak – többek között az alkalmazandó eljárási biztosítékoknak és a Chartában foglalt elveknek.

(99)

A fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fogyasztók egészségére és a biztonságára potenciálisan súlyos kockázatot jelentő termékek azonosítására és nyomonkövethetőségére vonatkozóan, valamint a Safety Gate biztonsági riasztórendszer működésére vonatkozóan, különösen a Safety Gate biztonsági riasztórendszeren keresztül közölt intézkedésekkel kapcsolatos információcsere módozatainak és eljárásainak, valamint a kockázat szintjének értékelésére vonatkozó kritériumoknak az elfogadása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (22) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(100)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a konkrét biztonsági intézkedések elfogadása, azon kimeneti mutatók meghatározása, amelyek alapján a tagállamoknak adatokat kell közölniük e rendelet végrehajtásáról; az egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontok feladatainak és szerepének meghatározása; a súlyos kockázatot jelentő termékekkel szembeni uniós fellépéssel kapcsolatos intézkedések meghozatala; a fogyasztók által a Safety Gate portálon keresztül végrehajtott információküldés módozatainak elfogadása; a Safety Gate portál interoperábilis interfésze kivitelezésének meghatározása; a termékek termékbiztonsági visszahívási célú regisztrációjára vonatkozó követelmények meghatározása és a visszahívási értesítés mintájának elfogadása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) megfelelően kell gyakorolni.

(101)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben a fogyasztók egészségével és biztonságával kapcsolatos, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(102)

A Bizottságnak értékelnie kell az e rendeletben megállapított szankciók végrehajtását azok hatékonysága és elrettentő hatása tekintetében, és adott esetben jogalkotási javaslatot kell elfogadnia az érvényesítésükkel kapcsolatban.

(103)

Az 1025/2012/EU rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe vegyék e rendelet sajátosságait és különösen annak szükségességét, hogy az európai szabványügyi szervezethez intézett kérelem benyújtása előtt meg kell határozni az e rendelet szerinti különleges biztonsági követelményeket.

(104)

Ellentmondásos a 87/357/EGK irányelv értelmezése, amelynek hatálya kiterjed azokra a fogyasztási cikkekre, amelyek ugyan nem élelmiszerek, de hasonlítanak az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthetők azokkal, így egyes fogyasztók, különösen a gyermekek, a szájukba vehetik, szopogathatják vagy lenyelhetik őket, aminek nyomán például fulladás, mérgezés, illetve az emésztőtraktus átfúródása vagy elzáródása következhet be. Ezenkívül az említett irányelvet egy olyan időszakban fogadták el, amikor a fogyasztási cikkek biztonságosságára vonatkozó jogi keret hatálya még nagyon korlátozott volt. Ezért a 87/357/EGK irányelvet hatályon kívül kell helyezni és e rendelettel kell felváltani, különösen e rendelet azon rendelkezéseivel, amelyek biztosítják, hogy – kockázatértékelést követően – azokat a termékeket, amelyek szájba vételük, szopogatásuk vagy lenyelésük esetén során károsak lehetnek, és amelyek formájuk, szaguk, színük, megjelenésük, csomagolásuk, címkézésük, térfogatuk, méretük vagy egyéb jellemzőik miatt valószínűleg összetéveszthetők az élelmiszerekkel, veszélyesnek kelljen tekinteni. Értékelésük során a piacfelügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük többek között, hogy – amint azt az Európai Unió Bírósága megállapította – nem szükséges objektív és alátámasztott adatokkal bizonyítani azt, hogy az élelmiszernek látszó termékek szájba vétele, szopogatása vagy lenyelése olyan veszélyekkel járhat, mint a fulladás, mérgezés, az emésztőtraktus átfúródása vagy elzáródása. Mindazonáltal az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon kell megvizsgálniuk, hogy az ilyen termékek veszélyesek-e, és meg kell indokolniuk az említett értékelést.

(105)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és az online piactereket üzemeltető szolgáltatóknak elegendő idejük legyen alkalmazkodni e rendelet követelményeihez, beleértve a tájékoztatási követelményeket is, e rendelet hatálybalépését követően elegendő átmeneti időszakot kell biztosítani, amelynek során a 2001/95/EK irányelv hatálya alá tartozó, az említett irányelvnek megfelelő termékek továbbra is forgalomba hozhatók. A tagállamok ezért nem akadályozhatják az ilyen termékek forgalmazását, az értékesítésre való felkínálást is beleértve.

(106)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen az egységes piac működésének javítását a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása mellett – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel a tagállamok illetékes hatóságai közötti fokozott együttműködés és a koherens fellépés, valamint egy olyan mechanizmus szükségességére, amely lehetővé teszi a veszélyes termékekkel kapcsolatos információk gyors és hatékony cseréjét az Unióban, a probléma uniós szintű jellege miatt az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(107)

Ha e rendelet alkalmazása céljából személyes adatok kezelésére van szükség, azt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós joggal összhangban kell elvégezni. A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelése az (EU) 2016/679 (24) és az (EU) 2018/1725 (25) rendelet, valamint adott esetben a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) hatálya alá tartozik. Amikor a fogyasztók a Safety Gate portál biztonsági riasztórendszerben bejelentést tesznek egy termékről, csak azok a személyes adatok kerülhetnek tárolásra, amelyek szükségesek a veszélyes termék bejelentéséhez, és legfeljebb az ilyen adatok rögzítését követő öt éves időtartamra. A gyártóknak és az importőröknek csak addig kell vezetniük a fogyasztói panaszok nyilvántartását, amíg ez e rendelet alkalmazásában szükséges. A gyártóknak és az importőröknek, ha ezek természetes személyek, nyilvánosságra kell hozniuk a nevüket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztó a terméket a nyomonkövethetőség céljából azonosítani tudja.

(108)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal,