1.   

EMLÉKEZTET az európai oktatási térséggel kapcsolatos – ezen állásfoglalás mellékletében foglalt – szakpolitikai háttérre;

2.   

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy az európai oktatási térség csak a tagállamok határozott politikai kötelezettségvállalása mellett valósulhat meg 2025-re, és HANGSÚLYOZZA, hogy – saját hatáskörükön belül és adott esetben az érintett nemzeti és európai szintű érdekelt felek bevonásával – mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság részéről további erőfeszítésekre van szükség az európai oktatási térség megvalósításához szükséges lépések megtételéhez;

3.   

NYUGTÁZZA az európai oktatási térség megvalósítása terén elért eredményekről szóló bizottsági közleményt (1);

4.   

KIEMELI, hogy az oktatás és képzés minden kontextusban, szinten és formában alapvető fontosságú egyfelől ahhoz, hogy az Európai Unióban és tagállamaiban biztosított legyen a társadalmi kohézió, a versenyképesség és a fenntartható növekedés, másfelől pedig ahhoz, hogy az Európai Uniót és tagállamait fel lehessen készíteni a zöld és digitális átállásra és annak során támogatást lehessen nyújtani számukra. HANGSÚLYOZZA, hogy különösen egy olyan időszakban, amikor a polgárok számára alapvető fontosságú a személyes kiteljesedés és jóllét megvalósítása, a változó világ kihívásaihoz való alkalmazkodás, valamint az aktív és felelős polgári szerepvállalásban való fokozottabb részvétel, milyen fontos mindenki – úgy a felnőttek, mint a gyermekek – számára a magas színvonalú, inkluzív és méltányos oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás;

5.   

HANGSÚLYOZZA, hogy az európai oktatási térséget az egész életen át tartó tanulás megközelítésének kell alátámasztania, amely inkluzív és holisztikus módon foglalja magában az oktatási és képzési rendszereket, továbbá kiterjed az oktatásra, a képzésre és a tanulásra minden – formális, nem formális vagy informális – kontextusban, szinten és formában, a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve egészen az iskolai oktatásig és a szakképzésig, valamint a felsőoktatásig és a felnőttképzésig;

6.   

ISMÉTELTEN HANGSÚLYOZZA, hogy fokozni kell az oktatásra és képzésre vonatkozó uniós kezdeményezések, valamint a kapcsolódó szakpolitikai területek és ágazatok – különösen a foglalkoztatás, a szociálpolitika, a kutatás, az innováció, a környezetvédelem, az ifjúságpolitika, valamint a kulturális és kreatív ágazatok – közötti ágazatközi együttműködést, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben kell tartani az egyes szakpolitikai területek Szerződésekben meghatározott jogalapját. HANGSÚLYOZZA, hogy koordinálni kell és össze kell hangolni az oktatás és képzés területét érintő valamennyi uniós kezdeményezést, mégpedig különösen azokat, amelyek a készségekkel és kompetenciákkal kapcsolatosak;

7.   

MEGJEGYZI, hogy az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés alapvető fontosságú a társadalmi kohézió és az Európai Unió jól működő gazdasági környezete szempontjából az Unió hosszú távú versenyképességének és a zöld és digitális átállás sikerének biztosítása, valamint a társadalmi, regionális és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. TUDATÁBAN VAN ennélfogva annak, hogy az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés – többek között a stratégiai kereten belül – jelentős mértékben hozzájárul az európai szemeszter releváns összetevőihez;

8.   

HANGSÚLYOZZA, hogy elő kell mozdítani az európai oktatási térség, az európai felsőoktatási térség és az Európai Kutatási Térség közötti szinergiákat, ugyanakkor el kell kerülni az erőforrások, struktúrák és eszközök közötti átfedéseket, valamint teljes mértékben ki kell aknázni az európai egyetemek szövetségeiben rejlő lehetőségeket valamennyi küldetésük teljesítése során, többek között fenntarthatóságuk támogatása, valamint kutatási és innovációs dimenziójuk további erősítése révén, összhangban a hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről szóló, 2022. április 5-i tanácsi ajánlással (2);

9.   

TUDATÁBAN VAN, hogy vannak, akik megkérdőjelezik Európa alapvető és demokratikus értékeit, és hogy Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított agressziója a geopolitikai helyzet megváltozásához vezetett. EGYETÉRT azzal, hogy az oktatás és képzés területét érintő közös erőfeszítések és transznacionális együttműködés nemcsak elősegíti és erősíti az Unió és a tagállamok reagálását az agresszió következtében felmerült szükségletekre, hanem hozzájárul kulcsfontosságú oktatási értékeink és alapelveink, például a befogadás, a méltányosság, a tudományos élet szabadsága és az intézményi autonómia, valamint közös értékeink és az Unión belüli egységünk megerősítéséhez is;

10.   

HANGSÚLYOZZA, hogy a tanulási és oktatási mobilitás fennmaradó akadályainak azonosítása és felszámolása kulcsfontosságú az európai oktatási térség teljes körű megvalósításához, valamint a reziliens, biztonságos, fenntartható és virágzó Európa megteremtéséhez. A transznacionális együttműködés erősíti az európai oktatás és képzés inkluzivitását, méltányosságát, kiválóságát, sokszínűségét, vonzerejét és globális versenyképességét. EGYETÉRT ezért azzal, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az oktatásban és képzésben megvalósuljon az automatikus kölcsönös elismerés. EGYETÉRT továbbá azzal is, hogy elő kell mozdítani a tanulók és a tanárok mobilitásának, valamint az európai és Európán kívüli intézmények közötti együttműködésnek a lehetőségeit;

11.   

NYUGTÁZZA, hogy 2017 óta előrelépés történt az európai oktatási térség létrehozása felé, és hogy az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerében (2021–2030) meghatározott stratégiai prioritások megvalósítása érdekében Unió-szerte intézkedések széles körét hajtották végre. A különböző kezdeményezések, együttműködés és közös alkotás révén az európai oktatási térség fokozatosan elnyeri formáját;

12.   

EGYETÉRT azzal, hogy az első ciklusból még hátralévő, 2025-ig tartó időszakban kulcsfontosságú lesz egyrészt a nemzeti és európai szintű végrehajtásra való összpontosítás a stratégiai keret összefüggésében, az egyes szintek saját hatásköreivel összhangban, másrészt – az adminisztratív terhek kellő figyelembevételével – a meglévő struktúrákon belüli megbízható nyomon követés;

13.   

HANGSÚLYOZZA, hogy az oktatás és képzés terén – többek között az európai oktatási térség megvalósítása érdekében – folytatott munka és folyamatos európai együttműködés alapját az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerében (2021–2030) meghatározott öt stratégiai prioritás képezi. EGYETÉRT azzal, hogy ennek az öt stratégiai prioritásnak kell majd a folyamatban lévő félidős felülvizsgálati folyamat és az Európai Bizottság által 2025-ben közzéteendő, az európai oktatási térségről szóló teljes jelentés középpontjában állnia, és mélyrehatóbb elemzésnek kell alávetni többek között az alábbiakban felsorolt konkrét területeket is;

14.   

15.   

ÁTGONDOLJA a stratégiai keretet, és fontolóra veszi a kiemelt területek felülvizsgálatát, valamint egyéb szükséges kiigazítások elvégzését a 2030-ig tartó második ciklusra;

16.   

HANGSÚLYOZZA, hogy az európai oktatási térség megvalósításához kulcsfontosságú a nyitott koordinációs módszer sikeres alkalmazása, amely az egymástól való tanulásra, a bevált gyakorlatok megosztására, valamint az olyan közös referenciaeszközök használatára és – adott esetben – fejlesztésére épül, mint a DigComp és a GreenComp;

17.   

TUDATÁBAN VAN annak, hogy a minőségi oktatásba és képzésbe való befektetésre irányuló tanulási laboratórium hasznos, önkéntes alapon alkalmazott eszköz lehet a tagállamok számára a stratégiai prioritások megvalósításához a hatékony beruházások és szakpolitikai beavatkozások legjobb gyakorlataira irányuló kutatás és az ilyen példák biztosítása révén, és egyszersmind előmozdíthatja a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt;

18.   

TUDATÁBAN VAN annak, hogy az irányítás reformja és az uniós szintű megerősített együttműködés segítheti a tagállamokat a felmerülő kihívások kezelésében és az európai oktatási térség megvalósítása érdekében folytatott szorosabb együttműködésben. NYUGTÁZZA továbbá az oktatással és képzéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport megerősítése terén a csoport szerepének újradefiniálásával és a koordinációs testület létrehozásával elért eredményeket. NYUGTÁZZA, hogy az új irányítási struktúra hatékonynak és hasznosnak bizonyult az olyan válságok során, mint a Covid19 és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja;

19.   

EGYETÉRT ugyanakkor azzal, hogy további erőfeszítésekre van szükség az eredmények hatékonyabb terjesztése, valamint a stratégiai keret munkacsoportjai, a főigazgatói formációk és az oktatással és képzéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport közötti információ- és tudásmegosztás lehetővé tétele érdekében, mert így lehet biztosítani a technikai és a politikai szint közötti szinergiákat, valamint azt, hogy az európai együttműködés a lehető legtöbb előnnyel járjon;

20.   

HANGSÚLYOZZA, hogy megerősített és célirányos párbeszédre van szükség az Oktatási Bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság, valamint – adott esetben és amennyiben helyénvaló – az európai szemeszter folyamatában részt vevő egyéb felek között;

21.   

FELKÉRI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák az európai oktatási térség közös megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket, adott esetben más nemzeti és európai szintű érdekelt felekkel – többek között az oktatási és képzési szolgáltatókkal és intézményekkel, a kutatókkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal – együttműködve. EGYETÉRT azzal, hogy e tekintetben a magas szintű munkacsoportnak további megbeszéléseket kell folytatnia az elért eredményekről, a még fennálló kihívásokról és a jövőbeli fejleményekről, valamint 2025-ben meg kell vizsgálnia az európai oktatási térségről szóló zárójelentést. FELSZÓLÍTJA továbbá a magas szintű munkacsoport koordinációs testületét, hogy koordinálja egy 18 hónapos időtartamra szóló oktatási és képzési szakpolitikai menetrend kidolgozását, az oktatással és képzéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport általi jóváhagyás, majd a Tanácsnak való továbbítás céljából;

22.   

FELKÉRI a Bizottságot, hogy fontolja meg egy a tanárok európai évére vonatkozó javaslat kellő időben történő előkészítését és előterjesztését;

23.   

SÜRGETI a Bizottságot, hogy amikor az előmozdítja a 2023. évi félidős felülvizsgálat folyamatát, illetve az európai oktatási térségről szóló teljes jelentés 2025-ig történő elkészítését, munkájának alapjaként továbbra is a tanácsi iránymutatásokra, valamint az európai oktatási térségről szóló korábbi tanácsi következtetésekre és állásfoglalásokra építsen, ideértve azt az előkészítő munkát is, amely potenciálisan az uniós szintű céloknak a Tanács által történő felülvizsgálatát eredményezheti a 2030-ig tartó második ciklus tekintetében;

24.   

FELKÉRI a Bizottságot, hogy az oktatási mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoport szakértői véleménye alapján folytassa a lehetséges mutatókra vagy uniós szintű célértékekre vonatkozó javaslatok kidolgozását a befogadás és a méltányosság, a tanári hivatás, valamint a fenntarthatóságot szolgáló tanulás területén, és erről számoljon be a Tanácsnak;

25.   

ELVÁRJA, hogy a Bizottság a Tanáccsal szoros együttműködésben tegyen további erőfeszítéseket a Tanács által elfogadott, és az oktatás és képzés minden kontextusára, szintjére és formájára kiterjedő stratégiai prioritásokkal összhangban.