(1)

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmányhoz (1) (a továbbiakban: a csatlakozási okmány) csatolt, a litvániai Ignalina Atomerőműről szóló 4. jegyzőkönyvvel (2) (a továbbiakban: a 4. jegyzőkönyv) összhangban Litvánia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2004. december 31-ig leállítja az Ignalina atomerőmű 1. blokkját és 2009. december 31-ig a 2. blokkját, továbbá hogy ezt követően pedig leszereli ezeket a blokkokat.

(2)

A csatlakozási okmányban vállalt kötelezettségeinek megfelelően és az Unió támogatásával Litvánia határidőre leállította a két blokkot és jelentős előrelépést tett azok leszerelése terén. Annak érdekében, hogy folytatódjon a sugárveszély szintjének csökkentése, további munkálatok elvégzésére van szükség. A rendelkezésre álló becslések alapján 2020 után e célból további pénzügyi forrásokra lesz szükség.

(3)

Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és tagállami jognak. Az Ignalina atomerőmű leszerelését a nukleáris biztonságra vonatkozó uniós joggal, nevezetesen a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvvel (3) és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó uniós joggal, nevezetesen a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvvel (4) összhangban kell megvalósítani. A 2011/70/Euratom irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alapján a kiégett fűtőelemek és a keletkező radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli.

(4)

A Szovjetuniótól örökölt két, egyenként 1 500 MW teljesítményű RBMK típusú reaktorral rendelkező Ignalina atomerőmű idő előtti leállítása és az azt követő leszerelése példa nélküli volt, és Litvánia számára rendkívüli pénzügyi terhet jelentett, amely nem áll arányban az ország méretével és gazdasági erejével. A 4. jegyzőkönyv leszögezi, hogy a Litvániának a leszerelési erőfeszítések elősegítésére és az Ignalina atomerőmű bezárásából és leszereléséből eredő következmények kezelésére nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak megszakítás nélkül folytatódnia kell és azt meg kell hosszabbítani 2006-ot követően is, a következő pénzügyi terv időszakára.

(5)

Ez a rendelet a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási program (a továbbiakban: a program) teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (5) 17. pontja értelmében.

(6)

A programot hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (6) meghatározott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(7)

A programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(8)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8), valamint a 2988/95/EK, Euratom (9), a 2185/96/Euratom, EK (10) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (11) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(9)

Ez a rendelet nem befolyásolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikke alapján lefolytatott, esetleges jövőbeli állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások eredményét.

(10)

Az e rendelet szerinti finanszírozásnak a leszerelés biztonsági célkitűzéseit végrehajtó tevékenységekre kell összpontosulnia.

(11)

A programnak magában kell foglalnia az ismeretek létrehozását és a tapasztalatok megosztását is. A program keretében a nukleáris leszerelési folyamattal kapcsolatban szerzett ismereteket, tapasztalatokat és leszűrt tanulságokat pedig a Bulgáriában, Szlovákiában és a Bizottságnak a Közös Kutatóközpont (JRC) telephelyein található nukleáris létesítményeiben folytatott leszerelési tevékenységekre vonatkozó más releváns uniós programokkal koordinálva és szinergiában terjeszteni kell az Unióban, mivel ezek az intézkedések biztosítják a legnagyobb uniós hozzáadott értéket, továbbá hozzájárulnak a munkavállalók és a lakosság biztonságához, valamint a környezet védelméhez. Az együttműködés hatókörét, folyamatát és gazdasági vonatkozásait a többéves munkaprogramban kell részletezni, és azokra a tagállamok közötti és/vagy a Bizottsággal kötött megállapodások is vonatkozhatnak.

(12)

A JRC-nek koordinált módon elő kell segítenie az ismeretek terjesztését a különböző uniós érdekelt felek között, például a következők révén: az Unióban végzett piacelemzések, valamint az ismeretek iránti uniós igények áttekintése és értékelése, az együttműködés lehetséges irányainak, az érdekelt feleknek és azoknak a területeknek a beazonosítása, ahol a program végrehajtása során létrehozott ismeretek a legnagyobb hozzáadott értéket nyújtanák, valamint az ismeretek megosztására szolgáló formátumok kidolgozása. A létrehozott ismeretek terjesztését a JRC-nek kell finanszíroznia. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy kezdeményezzék az ismeretek terjesztését célzó kapcsolatok és cserék kialakítását.

(13)

Az Ignalina atomerőmű leszerelését – a biztonság és a lehető legnagyobb hatékonyság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértelem igénybevételével kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a leszerelendő létesítmények jellegére és technológiai jellemzőire, tekintetbe véve ezáltal a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.

(14)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az e rendelet keretében elkülönített támogatás legnagyobb uniós hozzáadott értékét, Litvániának és a Bizottságnak gondoskodnia kell a leszerelési folyamat alakulásának hatékony nyomon követéséről és ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a végső felelősség Litvániát terheli. Ez magában foglalja a haladás és a teljesítmény hatékony mérését, valamint szükség esetén korrekciós intézkedések bevezetését. E célból létre kell hozni egy nyomonkövetési és tájékoztatási feladatokat ellátó bizottságot, amelynek társelnöki tisztét a Bizottság és Litvánia egy-egy képviselője látja el.

(15)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (13) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai.

(16)

Lehetővé kell tenni a programhoz elkülönített előirányzatok összegének és a programozási időszaknak az időközi értékelő jelentésben szereplő eredmények alapján történő felülvizsgálatát.

(17)

Az e rendelet keretében társfinanszírozott tevékenységeket az 1369/2013/EK tanácsi rendeletnek (14) megfelelően, Litvánia által benyújtott leszerelési tervben meghatározott határokon belül kell beazonosítani. Az említett terv meghatározza a program hatályát, valamint a leszerelés végállapotát és végső dátumát. Kiterjed továbbá a leszerelési tevékenységekre, az azokhoz kapcsolódó ütemtervre, a költségekre és a szükséges emberi erőforrásokra. Adott esetben Litvániának be kell nyújtania a terv frissített változatait a Bizottság részére azért, hogy ezeket a Bizottság figyelembe vehesse a munkaprogramok kidolgozása során.

(18)

A program szerinti tevékenységeket az Unió és Litvánia közös finanszírozásával kell lefolytatni. Az Unió által biztosított társfinanszírozás felső határértékét az elődprogramok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatnak megfelelően kell meghatározni. A hasonló uniós programoknál alkalmazott gyakorlatot és Litvánia gazdasági megerősödését figyelembe véve a program kezdetétől az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek végrehajtásának végéig az uniós társfinanszírozási arányt az elszámolható költségek 86 %-ában kell megállapítani. A fennmaradó finanszírozást Litvániának, valamint az Unió költségvetésétől eltérő forrásokból – így például nemzetközi pénzügyi szervezetek és más adományozók révén – kell biztosítani.

(19)

Az 1369/2013/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(20)

A Tanács kellően figyelembe vette „A litvániai, bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését támogató uniós programok: 2011 óta történt némi előrelépés, de még jelentős kihívások előtt állunk” című, 22/2016. sz. számvevőszéki különjelentést, az abban foglalt ajánlásokat és a Bizottság válaszát.

(21)

A Tanács nyugtázta a litvániai Ignalina atomerőmű nukleáris leszerelését segítő támogatási program (Ignalina-program) létrehozásáról, valamint az 1369/2013/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletjavaslatról szóló, 2019. január 17-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalást.

(22)

A program a 2011/70/Euratom irányelv alapján létrehozott, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló litván nemzeti program hatálya alá tartozik.

(23)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kell gyakorolni.

(24)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét célzó általános feltételrendszert is érintik.

(25)

Az uniós támogatás e rendeletben meghatározott végrehajtási módszereit és formáit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint,