Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32021R0025

A Bizottság (EU) 2021/25 rendelete (2021. január 13.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 39 nemzetközi számviteli standard, továbbá az IFRS 4, az IFRS 7, az IFRS 9 és az IFRS 16 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2021/16

HL L 11., 2021.1.14, p. 7–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 15/10/2023; közvetve hatályon kívül helyezte: 32023R1803

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/25/oj

2021.1.14.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 11/7

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/25 RENDELETE

(2021. január 13.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 39 nemzetközi számviteli standard, továbbá az IFRS 4, az IFRS 7, az IFRS 9 és az IFRS 16 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Pénzügyi Stabilitási Tanács 2014. július 22-én közzétette „A fő referencia-kamatlábak reformja” című jelentését, amely ajánlásokat fogalmazott meg a bankközi piacokon alapuló referencia-kamatlábak és egyéb potenciális referencia-kamatlábak megerősítésére, valamint alternatív, csaknem kockázatmentes referencia-kamatlábak kidolgozására vonatkozóan.

(3)

Az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) közös keretet vezetett be a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexek Unión belüli pontosságának és integritásának biztosítása érdekében.

(4)

Az (EU) 2020/34 bizottsági rendelet (4) átmeneti és szűk hatókörű kivételeket engedélyez az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standard, valamint az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok nemzetközi pénzügyi beszámolási standard fedezeti elszámolásra vonatkozó követelményei alól annak érdekében, hogy kezelje a referencia-kamatláb reformjának pénzügyi beszámolási következményeit a meglévő referencia-kamatláb felváltása előtti időszakban.

(5)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület 2020. augusztus 27-én közzétette „A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz – Az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4 és az IFRS 16 standard módosításai” című dokumentumot annak érdekében, hogy kezelje a meglévő referencia-kamatlábak alternatív referencia-kamatlábakkal való felváltásának pénzügyi beszámolási következményeit.

(6)

Az említett módosítások által előírt egyedi elszámolási módszer révén a pénzügyi eszközökben vagy lízingszerződésekben a referencia-kamatláb felváltása miatt bekövetkező értékváltozások időben eloszlanak, vagyis a referencia-kamatláb felváltása nem gyakorol hirtelen hatást az eredményre, és nem okozza a fedezeti kapcsolatok szükségtelen megszakítását.

(7)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés, az IFRS 4 Biztosítási szerződések, az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek, az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és az IFRS 16 Lízingek standard módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított elfogadási kritériumoknak.

(8)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

a)

az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

b)

az IFRS 4 Biztosítási szerződések nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

c)

az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

d)

az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

e)

az IFRS 16 Lízingek standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1. cikkben említett módosításokat a vállalkozásoknak legkésőbb a 2021. január 1-jén vagy az azt követően kezdődő első pénzügyi évük kezdetétől kell alkalmazniuk.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2020/34 rendelete (2020. január 15.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 39 nemzetközi számviteli standard, továbbá az IFRS 7 és az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról (HL L 12., 2020.1.16., 5. o.).

MELLÉKLET

A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz

Az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4, továbbá az IFRS 16 standard módosításai

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard módosításai

A standard kiegészül az 5.4.5–5.4.9., a 6.8.13., a 6.9.1–6.9.13., a 7.1.9. és a 7.2.43–7.2.46. bekezdéssel. A standard a 6.9.1. bekezdés előtt egy új címmel, az 5.4.5., 6.9.7., 6.9.9., 6.9.11. és 7.2.43. bekezdés előtt pedig új alcímekkel egészül ki.

5.4.   AZ AMORTIZÁLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉK ÉRTÉKELÉSE

...

A szerződéses cash flow-k meghatározására szolgáló alap változása a referencia-kamatláb reformja miatt

5.4.5.

 A gazdálkodó egységnek akkor és csak akkor kell alkalmaznia az 5.4.6–5.4.9. bekezdést a pénzügyi eszközre vagy pénzügyi kötelezettségre, ha a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség szerződéses cash flow-i meghatározásának alapja a referencia-kamatláb reformja miatt változik. E célból a „referencia-kamatláb reformja” kifejezés a referencia-kamatláb piaci szintű reformját jelenti a 6.8.2. bekezdésben leírtak szerint.

5.4.6.

 A pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség szerződéses cash flow-i meghatározásának alapja változhat:

a)

a pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítésekor meghatározott szerződéses feltételek módosításával (például úgy módosítják a szerződéses feltételeket, hogy a hivatkozott referencia-kamatlábat alternatív referencia-kamatlábbal váltják fel);

b)

oly módon, amelyet a pénzügyi instrumentum kezdeti megjelenítésekor a szerződéses feltételek nem vettek figyelembe – vagy nem fontoltak meg –, a szerződéses feltételek módosítása nélkül (például a referencia-kamatláb kiszámításának módja a szerződéses feltételek módosítása nélkül változik); és/vagy

c)

egy meglévő szerződéses feltétel aktiválása miatt (például egy meglévő pótrendelkezés életbe lép).

5.4.7.

 Gyakorlati megoldásként a gazdálkodó egységnek a B5.4.5. bekezdést kell alkalmaznia a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség szerződéses cash flow-i meghatározása alapjában történő olyan változás elszámolására, amely a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges. Ez a gyakorlati megoldás csak az ilyen változásokra alkalmazható és csak akkor, ha a változás a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges (lásd még az 5.4.9. bekezdést). E célból a szerződéses cash flow-k meghatározása alapjának változása akkor és csak akkor szükséges a referencia-kamatláb reformja miatt, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)

a változás a referencia-kamatláb reformjának közvetlen következményeként szükséges; valamint

b)

a szerződéses cash flow-k meghatározásának új alapja gazdaságilag egyenértékű a korábbi alappal (azaz a változást közvetlenül megelőző alappal).

5.4.8.

 A szerződéses cash flow-k meghatározására szolgáló új, de a korábbival (a változást közvetlenül megelőzővel) gazdaságilag egyenértékű alap például a következő változtatások miatt lehet indokolt:

a)

a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség szerződéses cash flow-inak meghatározásához használt meglévő referencia-kamatláb felváltása egy alternatív referencia-kamatlábbal – vagy a referencia-kamatláb reformjának a referencia-kamatláb kiszámításához használt módszer megváltoztatása révén történő végrehajtása – a meglévő és az alternatív referencia-kamatláb alapjának különbségét kiegyenlítő fix felár hozzáadása mellett;

b)

az újramegállapítási időszak, az újramegállapítási időpontok vagy a kuponfizetési időpontok között eltelt napok számának változtatása a referencia-kamatláb reformjának végrehajtása érdekében; valamint

c)

a pénzügyi eszközre vagy pénzügyi kötelezettségre vonatkozó szerződéses feltételek kiegészítése egy pótrendelkezéssel, amely lehetővé teszi az a) és b) pontban leírt változtatások végrehajtását.

5.4.9.

 Ha a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség tekintetében a szerződéses cash flow-k meghatározása alapjának a referencia-kamatláb reformja miatti változásán felül is történnek változások, a gazdálkodó egységnek először az 5.4.7. bekezdés szerinti gyakorlati megoldást kell alkalmaznia a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változásokra. A gazdálkodó egységnek ezt követően az e standard szerint alkalmazandó követelményeket kell alkalmaznia minden olyan további változásra, amelyre a gyakorlati megoldás nem vonatkozik. Ha a további változás nem eredményezi a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kivezetését, a gazdálkodó egységnek az 5.4.3. bekezdést vagy adott esetben a B5.4.6. bekezdést kell alkalmaznia a további változás elszámolásához. Ha a további változás a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kivezetését eredményezi, a gazdálkodó egységnek a kivezetésre vonatkozó követelményeket kell alkalmaznia.

...

6.8.   IDEIGLENES KIVÉTELEK BIZONYOS FEDEZETI ELSZÁMOLÁSI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA ALÓL

Az alkalmazás befejezése

...

6.8.13.

 A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 6.8.7. és a 6.8.8. bekezdés alkalmazását a következő események közül a korábbinak a bekövetkeztekor:

a)

ha a nem szerződésben meghatározott kockázati komponensben a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változtatásokra kerül sor a 6.9.1. bekezdés alkalmazásával; vagy

b)

ha megszűnik a fedezeti kapcsolat, amelyben a nem szerződésben meghatározott kockázati komponenst megjelölték.

6.9.   A REFERENCIA-KAMATLÁB REFORMJÁBÓL ADÓDÓ TOVÁBBI IDEIGLENES KIVÉTELEK

6.9.1.

 Ha a 6.8.4–6.8.8. bekezdés követelményei már nem alkalmazandók a fedezeti kapcsolatra (lásd a 6.8.9–6.8.13. bekezdést), a gazdálkodó egységnek módosítania kell a fedezeti kapcsolat korábban dokumentált formális megjelölését a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges – vagyis az 5.4.6–5.4.8. bekezdés követelményeinek megfelelő – változások tükrözése érdekében. Ebben az összefüggésben a fedezeti megjelölést csak az alábbi változtatások közül egy vagy több változtatás végrehajtása céljából kell módosítani:

a)

(szerződéses vagy nem szerződésben meghatározott) alternatív referencia-kamatláb fedezett kockázatként való megjelölése;

b)

a fedezett tétel leírásának módosítása, beleértve a fedezett cash flow vagy valós érték megjelölt részének leírását; vagy

c)

a fedezeti instrumentum leírásának módosítása.

6.9.2.

 A gazdálkodó egységnek akkor is alkalmaznia kell a 6.9.1. bekezdés c) pontjában foglalt követelményt, ha az alábbi három feltétel teljesül:

a)

a gazdálkodó egység a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változtatást a fedezeti instrumentum szerződéses cash flow-inak meghatározására szolgáló alap megváltoztatásától eltérő (az 5.4.6. bekezdésben leírtak szerinti) megközelítés alkalmazásával hajtja végre;

b)

az eredeti fedezeti instrumentumot nem vezetik ki; valamint

c)

a választott megközelítés gazdaságilag egyenértékű az eredeti fedezeti instrumentum szerződéses cash flow-inak meghatározására szolgáló alap megváltoztatásával (az 5.4.7. és az 5.4.8. bekezdésben leírtak szerint).

6.9.3.

 A 6.8.4–6.8.8. bekezdésben foglalt követelmények alkalmazása különböző időpontokban szűnhet meg. Ezért a 6.9.1. bekezdés alkalmazásakor előfordulhat, hogy a gazdálkodó egységnek különböző időpontokban kell módosítania fedezeti kapcsolatainak formális megjelölését, vagy egynél többször kell módosítania a fedezeti kapcsolat formális megjelölését. Akkor, és csak akkor, amikor ilyen változtatás történik a fedezeti megjelölésben, a gazdálkodó egységnek értelemszerűen alkalmaznia kell a 6.9.7–6.9.12. bekezdést. A gazdálkodó egységnek a 6.5.8. bekezdést (valósérték-fedezeti ügylet esetén) vagy a 6.5.11. bekezdést (cash flow-fedezeti ügylet esetén) is alkalmaznia kell a fedezett tétel vagy a fedezeti instrumentum valós értékében bekövetkezett változások elszámolására.

6.9.4.

 A gazdálkodó egységnek azon beszámolási időszak végéig kell módosítania a 6.9.1. bekezdésben előírtak szerint a fedezeti kapcsolatot, amely során megtörténik a fedezett kockázat, fedezett tétel vagy fedezeti instrumentum referenciakamatláb-reform miatt szükséges változtatása. A kétségek elkerülése érdekében a fedezeti kapcsolat formális megjelölésének ilyen módosítása nem minősül sem a fedezeti kapcsolat megszüntetésének, sem új fedezeti kapcsolat megjelölésének.

6.9.5.

 Ha a fedezeti kapcsolatban megjelölt pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség tekintetében (az 5.4.6–5.4.8. bekezdés szerint), illetve a fedezeti kapcsolat megjelölése tekintetében (a 6.9.1. bekezdés szerint) a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változásokon felül is történik változtatás, a gazdálkodó egységnek először az e standard szerint alkalmazandó követelményeket kell alkalmaznia annak meghatározásához, hogy a további változtatások a fedezeti elszámolás megszüntetését eredményezik-e. Ha a további változtatások nem eredményezik a fedezeti elszámolás megszüntetését, a gazdálkodó egységnek a 6.9.1. bekezdésben meghatározottak szerint módosítania kell a fedezeti kapcsolat formális megjelölését.

6.9.6.

 A 6.9.7–6.9.13. bekezdés csak a bennük meghatározott követelmények tekintetében rendelkezik kivételekről. A gazdálkodó egységnek az ebben a standardban foglalt összes többi fedezeti elszámolási követelményt, beleértve a 6.4.1. bekezdésben foglalt minősítési kritériumokat, alkalmaznia kell a referencia-kamatláb reformja által közvetlenül érintett fedezeti kapcsolatokra.

A minősített fedezeti kapcsolatok elszámolása

Cash flow-fedezeti ügyletek

6.9.7.

 A 6.5.11. bekezdés alkalmazásában abban az időpontban, amikor a gazdálkodó egység a fedezett tétel leírását a 6.9.1. bekezdés b) pontjában előírtak szerint módosítja, a cash flow-fedezeti tartalékban felhalmozott összeget azon alternatív referencia-kamatlábon alapulónak kell tekinteni, amely alapján a fedezett jövőbeli cash flow-kat meghatározzák.

6.9.8.

 Megszüntetett fedezeti kapcsolat esetében, ha a fedezett jövőbeli cash flow-k alapjául szolgáló referencia-kamatlábat a referencia-kamatláb reformjának megfelelően megváltoztatják, a 6.5.12. bekezdés alkalmazása céljából annak meghatározásához, hogy a fedezett jövőbeli cash flow-k várhatóan bekövetkeznek-e, az adott fedezeti kapcsolatra képzett cash flow-fedezeti tartalékban felhalmozott összeget azon alternatív referencia-kamatlábon alapulónak kell tekinteni, amelyen a fedezett jövőbeli cash flow-k alapulnak majd.

Tételcsoportok

6.9.9.

 Ha a gazdálkodó egység a valósérték- vagy cash flow-fedezeti ügyletben fedezett tételként megjelölt tételcsoportokra alkalmazza a 6.9.1. bekezdést, a gazdálkodó egységnek a fedezett tételeket alcsoportokba kell sorolnia a fedezett referencia-kamatláb alapján, és minden egyes alcsoport esetében a referencia-kamatlábat kell fedezett kockázatként megjelölnie. Például egy olyan fedezeti kapcsolat esetében, ahol a tételcsoportot a referencia-kamatláb reformja alá tartozó referencia-kamatláb változásaival szemben fedezik, előfordulhat, hogy a csoport bizonyos tételeinek fedezett cash flow-i vagy valós értéke hamarabb fognak az alternatív referencia-kamatlábon alapulni, mint a csoport többi tételeiéi. Ebben a példában a 6.9.1. bekezdést alkalmazva a gazdálkodó egység az alternatív referencia-kamatlábat jelölné meg fedezett kockázatként a fedezett tételek vonatkozó alcsoportja tekintetében. A gazdálkodó egység a fedezett tételek másik alcsoportja tekintetében mindaddig továbbra is a meglévő referencia-kamatlábat jelölné meg fedezett kockázatként, amíg a szóban forgó tételek fedezett cash flow-i vagy valós értéke nem az alternatív referencia-kamatlábon alapulnak, vagy amíg a szóban forgó tételek le nem járnak és fel nem váltják őket az alternatív referencia-kamatlábon alapuló fedezett tételekkel.

6.9.10.

 A gazdálkodó egységnek külön kell értékelnie azt, hogy az egyes alcsoportok teljesítik-e a fedezett tételnek való alkalmasság 6.6.1. bekezdésben foglalt követelményeit. Ha valamely alcsoport nem teljesíti a 6.6.1. bekezdés követelményeit, a gazdálkodó egységnek a fedezeti kapcsolat teljes egésze tekintetében a jövőre nézve meg kell szüntetnie a fedezeti elszámolást. A gazdálkodó egységnek a 6.5.8. és a 6.5.11. bekezdés követelményeit is alkalmaznia kell a fedezeti kapcsolat teljes egészéhez kapcsolódó hatékonysághiány elszámolása érdekében.

Kockázati komponensek megjelölése

6.9.11.

 Amennyiben a nem szerződésben meghatározott kockázati komponensként megjelölt alternatív referencia-kamatláb a megjelölés időpontjában nem elkülönülten azonosítható (lásd a 6.3.7. bekezdés a) pontját és a B6.3.8. bekezdést), úgy az erre vonatkozó követelmény akkor és csak akkor tekinthető az említett időpontban teljesítettnek, ha a gazdálkodó egység észszerűen azt várja, hogy az alternatív referencia-kamatláb 24 hónapon belül elkülönülten azonosíthatóvá válik. A 24 hónapos időszak minden egyes alternatív referencia-kamatlábra külön vonatkozik és attól az időponttól kezdődik, amikor a gazdálkodó egység az alternatív referencia-kamatlábat első alkalommal jelöli meg nem szerződésben meghatározott kockázati komponensként (vagyis a 24 hónapos időszak kamatlábanként alkalmazandó).

6.9.12.

 Ha ezt követően a gazdálkodó egység észszerűen azt várja, hogy az alternatív referencia-kamatláb nem lesz elkülönülten azonosítható az attól az időponttól számított 24 hónapon belül, amikor a gazdálkodó egység első alkalommal jelölte meg nem szerződésben meghatározott kockázati komponensként, a gazdálkodó egységnek be kell fejeznie a 6.9.11. bekezdésben foglalt követelmény adott alternatív referencia-kamatlábra való alkalmazását, és a jövőre nézve meg kell szüntetnie a fedezeti elszámolást az újraértékelés időpontjától kezdve minden olyan fedezeti kapcsolat tekintetében, amelyben az alternatív referencia-kamatlábat nem szerződésben meghatározott kockázati komponensként megjelölte.

6.9.13.

 A 6.9.1. bekezdésben meghatározott fedezeti kapcsolatokon felül a gazdálkodó egységnek a 6.9.11. és a 6.9.12. bekezdésben foglalt követelményeket azon új fedezeti kapcsolatokra is alkalmaznia kell, amelyekben alternatív referencia-kamatlábat jelölnek meg nem szerződésben meghatározott kockázati komponensként (lásd a 6.3.7. bekezdés a) pontját és a B6.3.8. bekezdést), ha a referencia-kamatláb reformja miatt az adott kockázati komponens nem elkülönülten azonosítható a megjelölésének időpontjában.

7.1.   HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

...

7.1.9.

 A 2020 augusztusában kibocsátott A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz – amely az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4 és az IFRS 16 standardot módosította – a standardot kiegészítette az 5.4.5–5.4.9. bekezdéssel, a 6.8.13. bekezdéssel, a 6.9. szakasszal és a 7.2.43–7.2.46. bekezdéssel. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység e módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

7.2.   ÁTTÉRÉS

...

Áttérés A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz tekintetében

7.2.43.

 A gazdálkodó egységnek A referencia-kamatláb reformja – 2. szakaszt visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standardnak megfelelően, a 7.2.44–7.2.46. bekezdésben foglaltak kivételével.

7.2.44.

 A gazdálkodó egység új fedezeti kapcsolatot (például a 6.9.13. bekezdésben leírtaknak megfelelően) csak a jövőre nézve jelölhet meg (vagyis a gazdálkodó egység korábbi időszakok tekintetében nem jelölhet meg új fedezeti elszámolási kapcsolatot). Mindazonáltal a gazdálkodó egység akkor és csak akkor visszaállíthatja a megszüntetett fedezeti kapcsolatot, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a gazdálkodó egység kizárólag a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változtatások miatt szüntette meg a fedezeti kapcsolatot, és a gazdálkodó egységnek nem kellett volna megszüntetnie ezt a fedezeti kapcsolatot, ha ezeket a módosításokat abban az időben alkalmazták volna; valamint

b)

azon beszámolási időszak kezdetén, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza ezeket a módosításokat (e módosítások első alkalmazásának időpontja), a megszüntetett fedezeti kapcsolat megfelel a fedezeti elszámolásra vonatkozó minősítési kritériumoknak (e módosítások figyelembevétele után).

7.2.45.

 Ha a gazdálkodó egység a 7.2.44. bekezdés alkalmazása során visszaállít egy megszüntetett fedezeti kapcsolatot, a gazdálkodó egységnek a 6.9.11. és 6.9.12. bekezdésben foglalt, az alternatív referencia-kamatláb nem szerződésben meghatározott kockázati komponensként való első megjelölésének időpontjára való hivatkozásokat az e módosítások első alkalmazásának időpontjára való hivatkozásokként kell értelmeznie (vagyis a nem szerződésben meghatározott kockázati komponensként megjelölt alternatív referencia-kamatlábra vonatkozó 24 hónapos időszak e módosítások első alkalmazásának időpontjától kezdődik).

7.2.46.

 A gazdálkodó egység nem köteles újramegállapítani korábbi időszakokat e módosítások alkalmazásának tükrözése érdekében. A gazdálkodó egység akkor és csak akkor állapíthatja meg újra a korábbi időszakokat, ha ez az utólag ismertté vált tények felhasználása nélkül lehetséges. Ha a gazdálkodó egység nem állapítja meg újra a korábbi időszakokat, akkor a korábbi könyv szerinti érték és az e módosítások első alkalmazásának időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak kezdetén fennálló könyv szerinti érték közötti esetleges különbséget meg kell jelenítenie az e módosítások első alkalmazásának időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak nyitó felhalmozott eredményében (vagy a saját tőke más megfelelő komponensében).

Az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standard módosítása

A 102M. bekezdés módosul.

A standard kiegészül a 102O–102Z3. és a 108H–108K. bekezdéssel. A standard a 102P. bekezdés előtt egy új címmel, a 102P., 102V., 102Y. és 102Z1. bekezdés előtt pedig új alcímekkel egészül ki.

Ideiglenes kivételek bizonyos fedezeti elszámolási követelmények alkalmazása alól

...

Az alkalmazás befejezése

102M.

 A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 102G. bekezdés alkalmazását a fedezeti kapcsolatra a következő események közül a korábbinak a bekövetkeztekor:

a)

ha a fedezett kockázat tekintetében vagy a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum referencia-kamatlábon alapuló cash flow-inak ütemezése és összege tekintetében már nem áll fenn a referencia-kamatláb reformjából adódó bizonytalanság; valamint

b)

ha megszűnik az a fedezeti kapcsolat, amelyre a kivétel vonatkozik.

...

102O.

 A gazdálkodó egységnek a jövőre nézve be kell fejeznie a 102H. és a 102I. bekezdés alkalmazását a következő események közül a korábbinak a bekövetkeztekor:

a)

ha a nem szerződésben meghatározott kockázati részben a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változtatásokra kerül sor a 102P. bekezdés alkalmazásával; vagy

b)

ha megszűnik a fedezeti kapcsolat, amelyben a nem szerződésben meghatározott kockázati részt megjelölték.

A referencia-kamatláb reformjából adódó további ideiglenes kivételek

Fedezeti elszámolások

102P.

 Ha a 102D–102I. bekezdés követelményei már nem alkalmazandók a fedezeti kapcsolatra (lásd a 102J–102O. bekezdést), a gazdálkodó egységnek módosítania kell a fedezeti kapcsolat korábban dokumentált formális megjelölését a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges – vagyis az IFRS 9 standard 5.4.6–5.4.8. bekezdése követelményeinek megfelelő – változások tükrözése érdekében. Ebben az összefüggésben a fedezeti megjelölést csak az alábbi változtatások közül egy vagy több változtatás végrehajtása céljából kell módosítani:

a)

(szerződéses vagy nem szerződésben meghatározott) alternatív referencia-kamatláb fedezett kockázatként való megjelölése;

b)

a fedezett tétel leírásának módosítása, beleértve a fedezett cash flow vagy valós érték megjelölt részének leírását;

c)

a fedezeti instrumentum leírásának módosítása; vagy

d)

az arra vonatkozó leírás módosítása, hogy a gazdálkodó egység hogyan értékeli a fedezeti hatékonyságot.

102Q.

 A gazdálkodó egységnek akkor is alkalmaznia kell a 102P. bekezdés c) pontjában foglalt követelményt, ha az alábbi három feltétel teljesül:

a)

a gazdálkodó egység a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változtatást a fedezeti instrumentum szerződéses cash flow-inak meghatározására szolgáló alap megváltoztatásától eltérő (az IFRS 9 standard 5.4.6. bekezdésében leírtak szerinti) megközelítés alkalmazásával hajtja végre;

b)

az eredeti fedezeti instrumentumot nem vezetik ki; valamint

c)

a választott megközelítés gazdaságilag egyenértékű az eredeti fedezeti instrumentum szerződéses cash flow-inak meghatározására szolgáló alap megváltoztatásával (az IFRS 9 standard 5.4.7. és 5.4.8. bekezdésében leírtak szerint).

102R.

 A102D–102I. bekezdésben foglalt követelmények alkalmazása különböző időpontokban szűnhet meg. Ezért a 102P. bekezdés alkalmazásakor előfordulhat, hogy a gazdálkodó egységnek különböző időpontokban kell módosítania fedezeti kapcsolatainak formális megjelölését, vagy egynél többször kell módosítania a fedezeti kapcsolat formális megjelölését. Akkor, és csak akkor, amikor ilyen változtatás történik a fedezeti megjelölésben, a gazdálkodó egységnek értelemszerűen alkalmaznia kell a 102V–102Z2. bekezdést. A gazdálkodó egységnek a 89. bekezdést (valósérték-fedezeti ügylet esetén) vagy a 96. bekezdést (cash flow-fedezeti ügylet esetén) is alkalmaznia kell a fedezett tétel vagy a fedezeti instrumentum valós értékében bekövetkezett változások elszámolására.

102S.

 A gazdálkodó egységnek azon beszámolási időszak végéig kell módosítania a 102P. bekezdésben előírtak szerint a fedezeti kapcsolatot, amely során megtörténik a fedezett kockázat, fedezett tétel vagy fedezeti instrumentum referenciakamatláb-reform miatt szükséges változtatása. A kétségek elkerülése érdekében a fedezeti kapcsolat formális megjelölésének ilyen módosítása nem minősül sem a fedezeti kapcsolat megszüntetésének, sem új fedezeti kapcsolat megjelölésének.

102T.

 Ha a fedezeti kapcsolatban megjelölt pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség tekintetében (az IFRS 9 standard 5.4.6–5.4.8. bekezdése szerint), illetve a fedezeti kapcsolat megjelölése tekintetében (a 102P. bekezdés szerint) a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változásokon felül is történik változtatás, a gazdálkodó egységnek először az e standard szerint alkalmazandó követelményeket kell alkalmaznia annak meghatározásához, hogy a további változtatások a fedezeti elszámolás megszüntetését eredményezik-e. Ha a további változtatások nem eredményezik a fedezeti elszámolás megszüntetését, a gazdálkodó egységnek a 102P. bekezdésben meghatározottak szerint módosítania kell a fedezeti kapcsolat formális megjelölését.

102U.

 A 102V–102Z3. bekezdések csak a bennük meghatározott követelmények tekintetében rendelkeznek kivételekről. A gazdálkodó egységnek az ebben a standardban foglalt összes többi fedezeti elszámolási követelményt, beleértve a 88. bekezdésben foglalt minősítési kritériumokat, alkalmaznia kell a referencia-kamatláb reformja által közvetlenül érintett fedezeti kapcsolatokra.

A minősített fedezeti kapcsolatok elszámolása

Visszamenőleges hatékonyságértékelés

102V.

 A fedezeti kapcsolat visszamenőleges hatékonyságának a 88. bekezdés e) pontja alkalmazásával történő halmozott értékelése céljából, és csak ebből a célból, a gazdálkodó egység dönthet úgy, hogy nullában állapítja meg újra a fedezett tétel és fedezeti instrumentum halmozott valósérték-változásait, amikor a 102M. bekezdésben előírtak szerint befejezi a 102G. bekezdés alkalmazását. E döntést minden egyes fedezeti kapcsolat tekintetében külön kell meghozni (vagyis egyedi fedezeti kapcsolatonként).

Cash flow-fedezeti ügyletek

102W.

 A 97. bekezdés alkalmazásában abban az időpontban, amikor a gazdálkodó egység a fedezett tétel leírását a 102P. bekezdés b) pontjában előírtak szerint módosítja, az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített halmozott nyereséget vagy veszteséget azon alternatív referencia-kamatlábon alapulónak kell tekinteni, amely alapján a fedezett jövőbeli cash flow-kat meghatározzák.

102X.

 Megszüntetett fedezeti kapcsolat esetében, ha a fedezett jövőbeli cash flow-k alapjául szolgáló referencia-kamatlábat a referencia-kamatláb reformjának megfelelően megváltoztatják, a 101. bekezdés c) pontjának alkalmazása céljából annak meghatározásakor, hogy a fedezett jövőbeli cash flow-k várhatóan bekövetkeznek-e, az adott fedezeti kapcsolatra képzett egyéb átfogó jövedelemben felhalmozott összeget azon alternatív referencia-kamatlábon alapulónak kell tekinteni, amelyen a fedezett jövőbeli cash flow-k alapulnak majd.

Tételcsoportok

102Y.

 Ha a gazdálkodó egység a valósérték- vagy cash flow-fedezeti ügyletben fedezett tételként megjelölt tételcsoportokra alkalmazza a 102P. bekezdést, a gazdálkodó egységnek a fedezett tételeket alcsoportokba kell sorolnia a fedezett referencia-kamatláb alapján, és minden egyes alcsoport esetében a referencia-kamatlábat kell fedezett kockázatként megjelölnie. Például egy olyan fedezeti kapcsolat esetében, ahol a tételcsoportot a referencia-kamatláb reformja alá tartozó referencia-kamatláb változásaival szemben fedezik, előfordulhat, hogy a csoport bizonyos tételeinek fedezett cash flow-i vagy valós értéke hamarabb fognak az alternatív referencia-kamatlábon alapulni, mint a csoport többi tételeiéi. Ebben a példában a 102P. bekezdést alkalmazva a gazdálkodó egység az alternatív referencia-kamatlábat jelölné meg fedezett kockázatként a fedezett tételek vonatkozó alcsoportja tekintetében. A gazdálkodó egység a fedezett tételek másik alcsoportja tekintetében mindaddig továbbra is a meglévő referencia-kamatlábat jelölné meg fedezett kockázatként, amíg a szóban forgó tételek fedezett cash flow-i vagy valós értéke nem az alternatív referencia-kamatlábon alapulnak, vagy amíg a szóban forgó tételek le nem járnak és fel nem váltják őket az alternatív referencia-kamatlábon alapuló fedezett tételekkel.

102Z.

 A gazdálkodó egységnek külön kell értékelnie azt, hogy az egyes alcsoportok teljesítik-e a fedezett tételnek való alkalmasság 78. és 83. bekezdésben foglalt követelményeit. Ha valamely alcsoport nem teljesíti a 78. és a 83. bekezdés követelményeit, a gazdálkodó egységnek a fedezeti kapcsolat teljes egésze tekintetében a jövőre nézve meg kell szüntetnie a fedezeti elszámolást. A gazdálkodó egységnek a 89. vagy a 96. bekezdés követelményeit is alkalmaznia kell a fedezeti kapcsolat teljes egészéhez kapcsolódó hatékonysághiány elszámolása érdekében.

Pénzügyi tételek fedezett tételként való megjelölése

102Z1.

 Amennyiben a nem szerződésben meghatározott kockázati részként megjelölt alternatív referencia-kamatláb a megjelölés időpontjában nem elkülönülten azonosítható (lásd a 81. bekezdést és az AG99F. bekezdést), úgy az erre vonatkozó követelmény akkor és csak akkor tekinthető az említett időpontban teljesítettnek, ha a gazdálkodó egység észszerűen azt várja, hogy az alternatív referencia-kamatláb 24 hónapon belül elkülönülten azonosíthatóvá válik. A 24 hónapos időszak minden egyes alternatív referencia-kamatlábra külön vonatkozik és attól az időponttól kezdődik, amikor a gazdálkodó egység az alternatív referencia-kamatlábat első alkalommal jelöli meg nem szerződésben meghatározott kockázati részként (vagyis a 24 hónapos időszak kamatlábanként alkalmazandó).

102Z2.

 Ha ezt követően a gazdálkodó egység észszerűen azt várja, hogy az alternatív referencia-kamatláb nem lesz elkülönülten azonosítható az attól az időponttól számított 24 hónapon belül, amikor a gazdálkodó egység első alkalommal jelölte meg nem szerződésben meghatározott kockázati részként, a gazdálkodó egységnek be kell fejeznie a 102Z1. bekezdésben foglalt követelmény adott alternatív referencia-kamatlábra való alkalmazását, és a jövőre nézve meg kell szüntetnie a fedezeti elszámolást az újraértékelés időpontjától kezdve minden olyan fedezeti kapcsolat tekintetében, amelyben az alternatív referencia-kamatlábat nem szerződésben meghatározott kockázati részként jelölte meg.

102Z3.

 A 102P. bekezdésben meghatározott fedezeti kapcsolatokon felül a gazdálkodó egységnek a 102Z1. és a 102Z2. bekezdésben foglalt követelményeket azon új fedezeti kapcsolatokra is alkalmaznia kell, amelyekben alternatív referencia-kamatlábat jelölnek meg nem szerződésben meghatározott kockázati részként (lásd a 81. bekezdést és az AG99F. bekezdést), ha a referencia-kamatláb reformja miatt az adott kockázati rész nem elkülönülten azonosítható a megjelölésének időpontjában.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

...

108H.

 A 2020 augusztusában kibocsátott A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz – amely az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4 és az IFRS 16 standardot módosította – a standardot kiegészítette a 102O–102Z3. bekezdéssel és a 108I–108K. bekezdéssel, és módosította a 102M. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység e módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standardnak megfelelően, a 108I–108K. bekezdésben foglaltak kivételével.

108I.

 A gazdálkodó egység új fedezeti kapcsolatot (például a 102Z3. bekezdésben leírtaknak megfelelően) csak a jövőre nézve jelölhet meg (vagyis a gazdálkodó egység korábbi időszakok tekintetében nem jelölhet meg új fedezeti elszámolási kapcsolatot). Mindazonáltal a gazdálkodó egység akkor és csak akkor visszaállíthatja a megszüntetett fedezeti kapcsolatot, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a gazdálkodó egység kizárólag a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges változtatások miatt szüntette meg a fedezeti kapcsolatot, és a gazdálkodó egységnek nem kellett volna megszüntetnie ezt a fedezeti kapcsolatot, ha ezeket a módosításokat abban az időben alkalmazták volna; valamint

b)

azon beszámolási időszak kezdetén, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza ezeket a módosításokat (e módosítások első alkalmazásának időpontja), a megszüntetett fedezeti kapcsolat megfelel a fedezeti elszámolásra vonatkozó minősítési kritériumoknak (e módosítások figyelembevétele után).

108J.

 Ha a gazdálkodó egység a 108I. bekezdés alkalmazása során visszaállít egy megszüntetett fedezeti kapcsolatot, a gazdálkodó egységnek a 102Z1. és 102Z2. bekezdésben foglalt, az alternatív referencia-kamatláb nem szerződésben meghatározott kockázati részként való első megjelölésének időpontjára való hivatkozásokat az e módosítások első alkalmazásának időpontjára való hivatkozásokként kell értelmeznie (vagyis a nem szerződésben meghatározott kockázati részként megjelölt alternatív referencia-kamatlábra vonatkozó 24 hónapos időszak e módosítások első alkalmazásának időpontjától kezdődik).

108K.

 A gazdálkodó egység nem köteles újramegállapítani korábbi időszakokat e módosítások alkalmazásának tükrözése érdekében. A gazdálkodó egység akkor és csak akkor állapíthatja meg újra a korábbi időszakokat, ha ez az utólag ismertté vált tények felhasználása nélkül lehetséges. Ha a gazdálkodó egység nem állapítja meg újra a korábbi időszakokat, akkor a korábbi könyv szerinti érték és az e módosítások első alkalmazásának időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak kezdetén fennálló könyv szerinti érték közötti esetleges különbséget meg kell jelenítenie az e módosítások első alkalmazásának időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak nyitó felhalmozott eredményében (vagy a saját tőke más megfelelő komponensében).

Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard módosításai

A standard kiegészül a 24I–24J. és a 44GG-44HH. bekezdéssel, valamint a 24I. bekezdés előtt egy alcímmel.

Egyéb közzétételek

...

A referencia-kamatláb reformjához kapcsolódó további közzétételek

24I.

 Annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói megérthessék a referencia-kamatláb reformjának a gazdálkodó egység pénzügyi instrumentumaira és kockázatkezelési stratégiájára gyakorolt hatását, a gazdálkodó egységnek információkat kell közzétennie a következőkről:

a)

a referencia-kamatláb reformja miatt a pénzügyi instrumentumokból eredő azon kockázatok jellege és mértéke, amelyeknek a gazdálkodó egység ki van téve, és a gazdálkodó egység hogyan kezeli ezeket a kockázatokat; valamint

b)

a gazdálkodó egység által az alternatív referencia-kamatlábakra való áttérés megvalósítása terén elért haladás, és a gazdálkodó egység hogyan kezeli az áttérést.

24J.

 A 24I. bekezdésben foglalt célok eléréséhez a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a következőket:

a)

a gazdálkodó egység hogyan kezeli az alternatív referencia-kamatlábakra való áttérést, az általa elért haladás a beszámoló fordulónapján, valamint az áttérés miatt a pénzügyi instrumentumokból eredő azon kockázatok, amelyeknek ki van téve;

b)

a referencia-kamatláb reformja által érintett jelentős referencia-kamatlábak szerinti bontásban kvantitatív információk azokról a pénzügyi instrumentumokról, amelyek a beszámolási időszak végéig még nem tértek át egy alternatív referencia-kamatlábra, külön feltüntetve a következőket:

i.

nem származékos pénzügyi eszközök;

ii.

nem származékos pénzügyi kötelezettségek; valamint

iii.

származékos termékek; valamint

c)

ha a 24J. bekezdés a) pontjában azonosított kockázatok a gazdálkodó egység kockázatkezelési stratégiájában változást eredményeztek (lásd a 22A. bekezdést), e változások leírása.

...

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

...

44GG.

 A 2020 augusztusában kibocsátott A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz – amely az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4 és az IFRS 16 standardot módosította – a standardot kiegészítette a 24I–24J. és a 44HH. bekezdéssel. A gazdálkodó egységnek akkor kell alkalmaznia ezeket a módosításokat, amikor alkalmazza az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 4 vagy az IFRS 16 standard módosításait.

44HH.

 A gazdálkodó egységnek abban a beszámolási időszakban, amelyben először alkalmazza A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz című módosításokat, nem kell közzétennie azokat az információkat, amelyeket egyébként az IAS 8 standard 28. bekezdésének f) pontja előírna.

Az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard módosításai

A standard kiegészül a 20R–20S. és az 50–51. bekezdéssel. A standard a 20R. bekezdés előtt kiegészül egy alcímmel.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

...

A szerződéses cash flow-k meghatározása alapjának változásai a referencia-kamatláb reformja miatt

20R.

 Az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel élő biztosítónak akkor és csak akkor kell alkalmaznia az IFRS 9 standard 5.4.6–5.4.9. bekezdését a pénzügyi eszközre vagy pénzügyi kötelezettségre, ha a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség szerződéses cash flow-i meghatározásának alapja a referencia-kamatláb reformja miatt változik. E célból a „referencia-kamatláb reformja” kifejezés a referencia-kamatláb piaci szintű reformját jelenti az IAS 39 standard 102B. bekezdésében leírtak szerint.

20S.

 Az IFRS 9 standard módosításai 5.4.6–5.4.9. bekezdésének alkalmazásában az IFRS 9 standard B5.4.5. bekezdésére való hivatkozásokat az IAS 39 standard AG7. bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni. Az IFRS 9 standard 5.4.3. és B5.4.6. bekezdésére való hivatkozásokat az IAS 39 standard AG8. bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni.

...

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

...

50.

 A 2020 augusztusában kibocsátott A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz – amely az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4 és az IFRS 16 standardot módosította – a standardot kiegészítette a 20R–20S. és az 51. bekezdéssel. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység e módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standardnak megfelelően, az 51. bekezdésben foglaltak kivételével.

51.

 A gazdálkodó egység nem köteles újramegállapítani korábbi időszakokat e módosítások alkalmazásának tükrözése érdekében. A gazdálkodó egység akkor és csak akkor állapíthatja meg újra a korábbi időszakokat, ha ez az utólag ismertté vált tények felhasználása nélkül lehetséges. Ha a gazdálkodó egység nem állapítja meg újra a korábbi időszakokat, akkor a korábbi könyv szerinti érték és az e módosítások első alkalmazásának időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak kezdetén fennálló könyv szerinti érték közötti esetleges különbséget meg kell jelenítenie az e módosítások első alkalmazásának időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak nyitó felhalmozott eredményében (vagy a saját tőke más megfelelő komponensében).

Az IFRS 16 Lízingek standard módosításai

A standard kiegészül a 104–106., valamint a C1B. és a C20C–C20D. bekezdéssel. A standard a 104. bekezdés előtt kiegészül egy címmel, valamint a C20C. bekezdés előtt egy alcímmel.

A REFERENCIA-KAMATLÁB REFORMJÁBÓL ADÓDÓ IDEIGLENES KIVÉTEL

104.

 A lízingbevevőnek a 105–106. bekezdést kell alkalmaznia minden olyan lízingmódosításra, amely a referencia-kamatláb reformja következtében megváltoztatja a jövőbeli lízingdíjak meghatározásának az alapját (lásd az IFRS 9 standard 5.4.6. és 5.4.8. bekezdését). E bekezdések csak az említett lízingmódosításokra vonatkoznak. E célból a „referencia-kamatláb reformja” kifejezés a referencia-kamatláb piaci szintű reformját jelenti az IFRS 9 standard 6.8.2. bekezdésében leírtak szerint.

105.

 Gyakorlati megoldásként a lízingbevevőnek a 42. bekezdést kell alkalmaznia a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges lízingmódosítás elszámolására. Ez a gyakorlati megoldás csak az ilyen módosításokra alkalmazható. E célból a lízingmódosítás akkor és csak akkor szükséges a referencia-kamatláb reformja miatt, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)

a módosítás a referencia-kamatláb reformjának közvetlen következményeként szükséges; valamint

b)

a lízingdíjak meghatározásának új alapja gazdaságilag egyenértékű a korábbi alappal (azaz a módosítást közvetlenül megelőző alappal).

106.

 Mindazonáltal ha a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges lízingmódosításokon felül is sor kerül lízingmódosításokra, a lízingbevevőnek az e standard szerint alkalmazandó követelményeket kell alkalmaznia az egy időben végrehajtott valamennyi lízingmódosítás elszámolására, beleértve a referencia-kamatláb reformja miatt szükséges módosításokat is.

...

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

...

C1B.

 A 2020 augusztusában kibocsátott A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz – amely az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4 és az IFRS 16 standardot módosította – a standardot kiegészítette a 104–106. és a C20C–C20D. bekezdéssel. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység e módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

ÁTTÉRÉS

...

A referencia-kamatláb reformja – 2. szakasz

C20C.

 A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standardnak megfelelően, a C20D. bekezdésben foglaltak kivételével.

C20D.

 A gazdálkodó egység nem köteles újramegállapítani korábbi időszakokat e módosítások alkalmazásának tükrözése érdekében. A gazdálkodó egység akkor és csak akkor állapíthatja meg újra a korábbi időszakokat, ha ez az utólag ismertté vált tények felhasználása nélkül lehetséges. Ha a gazdálkodó egység nem állapítja meg újra a korábbi időszakokat, akkor a korábbi könyv szerinti érték és az e módosítások első alkalmazásának időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak kezdetén fennálló könyv szerinti érték közötti esetleges különbséget meg kell jelenítenie az e módosítások első alkalmazásának időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak nyitó felhalmozott eredményében (vagy a saját tőke más megfelelő komponensében).
Top