Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016D1989

A Tanács (EU) 2016/1989 végrehajtási határozata (2016. november 11.) a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó ajánlás megállapításáról

HL L 306., 2016.11.15, p. 13–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2016/1989/oj

15.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/13


A TANÁCS (EU) 2016/1989 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. november 11.)

a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó ajánlás megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban a Tanács 2016. május 12-én végrehajtási határozatot fogadott el a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzésekről szóló ajánlás megállapításáról.

(2)

A Tanács öt schengeni államnak (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) azt javasolta, hogy a végrehajtási határozat elfogadásának napjától számított legfeljebb hat hónapos időtartamra tartsanak fenn arányos ideiglenes határellenőrzést, hogy kezeljék a görögországi külső határellenőrzésben mutatkozó hiányosságokból, valamint a Görögországba érkező és onnan más schengeni államokba tartó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazásából fakadó, ezen államokban a közrendet, illetve a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyeket.

(3)

2016. szeptember 28-án a Bizottság közzétette a végrehajtási határozat végrehajtásáról szóló jelentését. A jelentésben megállapította, hogy az Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia által végzett belső határellenőrzés arányos és összhangban áll a tanácsi ajánlással. A Bizottság emellett a rendelkezésre álló információk és az érintett államoktól kapott jelentések alapján azt is megállapította, hogy a jelentéstétel időpontjában nem találta szükségesnek a végrehajtási határozat módosítására irányuló javaslat előterjesztését.

(4)

Az érintett schengeni államok 2016. október 18-án, illetve 21-én benyújtották a Bizottságnak a tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló második jelentésüket. Az ebben foglalt információk az első jelentésben szereplő adatokhoz hasonló tendenciát mutatnak (csökkent azon személyek száma, akik esetében megtagadták a beléptetést, és a benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma is mérséklődött), amiből a helyzet fokozatos stabilizálódására lehet következtetni.

(5)

Mindazonáltal – bár az Európai Unióba érkező irreguláris migránsok és menedékkérők száma lényegesen visszaesett – Görögországban és a Görögországot elhagyó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazása által leginkább érintett tagállamokban még mindig jelentős számú irreguláris migráns tartózkodik. A korábban megfigyelt tendenciákat figyelembe véve megalapozottan feltételezhető, hogy ezek a személyek megpróbálnak majd szabálytalanul továbbutazni más tagállamokba, amint megszűnik az ezt jelenleg megakadályozó határellenőrzés.

(6)

A migrációs válság kezdete óta benyújtott, illetve a továbbra is folyamatosan érkező, menedékjog iránti kérelmek összesített száma jelentős terhet ró valamennyi uniós tagállam közigazgatására és állami szolgálataira, különös tekintettel a végrehajtási határozat által érintett schengeni államokra.

(7)

A belső határellenőrzést nem lehet más fontos tényezőktől függetleníteni. „A schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv” című közleményében (2) a Bizottság meghatározta a teljes körűen működő schengeni térséghez való visszatérés érdekében végrehajtandó különféle szakpolitikai intézkedéseket.

(8)

Az ütemterv konkrétan előirányozta az Európai Határ- és Parti Őrség elfogadását és megvalósítását. Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) a Bizottság vonatkozó javaslatának előterjesztését követően kilenc hónapon belül, 2016. október 6-án hatályba lépett, ami jól példázza valamennyi érintett szereplő elkötelezettségét. A várakozások szerint a gyorsreagálású állományok (mind a humánerőforrás, mind a technikai felszerelés tekintetében) 2016. december 7-re, a gyorsreagálású visszaküldési állományok pedig 2017. január 7-re létrejönnek és megkezdik működésüket.

(9)

A schengeni rendszerhez való visszatérést célzó ütemterv fontos elemként határozta meg az EU–Törökország nyilatkozat sikeres végrehajtását is. Jóllehet a nyilatkozat végrehajtása – a harmadik eredményjelentésben (4) foglaltak szerint – eredményesen halad, változatlanul gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat működése szilárd alapokon nyugodjon. Emellett továbbra is folyamatosan szükség van a nyugat-balkáni útvonallal foglalkozó vezetői találkozón elfogadott nyilatkozatban előirányzott együttműködésre.

(10)

Következésképpen, bár a schengeni rendszer helyreállítását célzó ütemtervben azonosított területeken számottevő előrelépések történtek és a helyzet fokozatosan stabilizálódik, több időre van szükség az intézkedések teljes körű végrehajtásához és a megfelelő eredmények megszilárdításához.

(11)

A közrendet vagy a belső biztonságot súlyosan fenyegető, illetve a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények tehát továbbra is fennállnak.

(12)

A jelenlegi görögországi instabil helyzetre és a Görögországot elhagyó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazása által leginkább érintett tagállamokban még mindig érzékelhető nyomásra való tekintettel indokoltnak tűnik, hogy a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyek kezelésének végső eszközeként jelenleg ideiglenes belső határellenőrzést végző schengeni államok – nevezetesen Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és a társult ország Norvégia – számára engedélyezzék ezen ellenőrzés arányos meghosszabbítását, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban.

(13)

A jelenleg rendelkezésre álló tényadatok alapján a meghosszabbítás nem haladhatja meg az ezen végrehajtási határozat elfogadásának időpontjától számított három hónapot.

(14)

Azoknak a tagállamoknak, amelyek e végrehajtási határozat nyomán fenn kívánják tartani a belső határellenőrzést, erről értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

(15)

Az érintett tagállamoknak, mielőtt határozatot hoznak az ellenőrzésről, meg kell vizsgálniuk, hogy az azonosított veszélyt el lehetne-e hatékonyan hárítani a határellenőrzéstől eltérő, más intézkedésekkel. Az érintett tagállamoknak az értesítésben ismertetniük kell e vizsgálat eredményét és a határellenőrzés fenntartása mellett szóló érveket.

(16)

Az Európai Tanács migrációról szóló, 2016. október 20-i következtetéseiben foglaltak szerint a schengeni rendszer helyreállításának folyamata magában foglalja az ideiglenes belső határellenőrzés aktuális igények függvényében történő kiigazítását is. E végrehajtási határozat értelmében a határellenőrzést kizárólag a szükséges mértékben, az ellenőrzés intenzitását a feltétlenül szükséges minimumra korlátozva kell végezni. Például, ha egy adott időszakban a beáramlás mértéke elhanyagolható, lehetséges, hogy bizonyos határszakaszokon nincs is szükség ellenőrzésre. Annak érdekében, hogy a lakosságnak az érintett belső határokon való átkelése a lehető legkisebb mértékben akadályozódjon, kizárólag célzott, kockázatelemzésen és hírszerzési adatokon alapú ellenőrzés végezhető. Emellett a releváns határszakaszokon végzett ellenőrzés szükségességét rendszeresen, az összes érintett tagállammal együttműködve meg kell vizsgálni és újra kell értékelni, a határellenőrzés fokozatos csökkentése érdekében.

(17)

E végrehajtási határozat végrehajtása során minden hónap végén el kell juttatni a Bizottságnak a végrehajtott ellenőrzések eredményeit tartalmazó teljes körű jelentést, adott esetben az ellenőrzés további szükségességére vonatkozó értékeléssel együtt. A jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött személyek összesített számát, az ellenőrzés nyomán megtagadott beléptetések összesített számát, az ellenőrzés nyomán kiadott kiutasítási határozatok összesített számát, valamint a belső határellenőrzési pontokon benyújtott, menedékjog iránti kérelmek összesített számát.

(18)

A Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság szorosan nyomon kívánja követni e végrehajtási határozat alkalmazását,

AJÁNLJA, HOGY:

1.

Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia e végrehajtási határozat elfogadásának napjától kezdődően legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbítsa az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:

Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon,

Németország a német–osztrák szárazföldi határon,

Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon,

Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon,

Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben.

2.

Az említett ellenőrzések meghosszabbítását megelőzően az érintett tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk a releváns tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett az érintett tagállamoknak a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezéseivel összhangban biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény, és kizárólag a belső határ azon szakaszain, ahol az ellenőrzés szükségesnek és arányosnak minősül. Az érintett tagállamoknak minderről megfelelően értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

3.

A határellenőrzést célzottan, kockázatelemzésre és hírszerzési információkra alapozva kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét pedig szigorúan a súlyos veszély kezeléséhez és a közrend, illetve a belső biztonság védelméhez szükséges mértékűre kell korlátozni. Az e végrehajtási határozat nyomán belső határellenőrzést végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk az ellenőrzés szükségességét, gyakoriságát, helyét és idejét, az ellenőrzés intenzitását a szóban forgó veszély mértékéhez kell igazítaniuk és az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük, valamint havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

Kelt Brüsszelben, 2016. november 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. ŽIGA


(1)  HL L 77., 2016.3.23., 1. o.

(2)  COM(2016) 120 final.

(3)  HL L 251., 2016.9.16., 1. o.

(4)  Harmadik eredményjelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról (COM(2016) 634).


Top