(1)

2012. november 15-én az 1071/2012/EU rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára.

(2)

Az eljárás alapját a 2012. február 16-án közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítés (3) képezte, amely azt a 2012. január 3-án benyújtott panaszt követte, amelyet az Európai Unió temperöntvény csőszerelvények és -illesztések iparágának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: panaszos) nyújtott be azon gyártók nevében, amelyek gyártása a temperöntvény csőszerelvények és -illesztések (a továbbiakban: menetelt temperöntvény csőszerelvények) teljes uniós gyártásának több mint 50%-át teszi ki.

(3)

Az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésének megfelelően a dömping és a kár vizsgálata a 2011. január 1-jétől2011. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2008. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A felek kérelem esetén lehetőséget kaptak a meghallgatásra is.

(5)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és elemzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához.

(6)

Az egyik érdekelt fél kérelmezte, hogy az általa importált termék, annak bizonyos technikai sajátosságai miatt, ne képezze az érintett termék részét. Ezek ugyanis kúpos menetű temperöntvény szerelvények, míg a többi importált temperöntvény szerelvény hengeres menetű.

(7)

A vizsgálat során ugyanakkor megállapítást nyert, hogy e technikai sajátosságokon kívül a szóban forgó kúpos menetű szerelvények fizikai és technikai jellemzői megegyeznek a többi importált temperöntvény szerelvény jellemzőivel. Felhasználásukat tekintetve a vizsgálat továbbá bebizonyította, hogy a kúpos menetű szerelvényeket és a többi importált temperöntvény szerelvényt hasonló módon használják fel. Megállapítást nyert, hogy abban a tagállamban, ahol mindkét típust alkalmazzák, e típusok helyettesíthetők egymással. A kérelmet ezért elutasították.

(8)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy míg a menetes fehér temperöntvény szerelvények az Unió egész területén értékesíthetők, addig a menetes fekete temperöntvény szerelvényeket kizárólag az Egyesült Királyságban, az Ír Köztársaságban, Máltán és Cipruson lehet értékesíteni. Ezen álláspont szerint ebből az következik, hogy a menetes fekete, illetve fehér temperöntvény szerelvények az uniós piacon nem teljes mértékben versenyeznek.

(9)

A vizsgálat ugyanakkor rámutatott, hogy a menetes fekete temperöntvény szerelvények érintett országokból származó behozatalának nagyobb része a kontinentális európai országokba, így Németországba, Olaszországba, Lengyelországba és Spanyolországba irányul. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a fekete és a fehér menetes temperöntvény szerelvények az uniós piacon, és nem csupán néhány tagállamban versenyeznek teljes mértékben.

(10)

Az egyik importőr megismételte arra vonatkozó kérelmét, hogy a vágógyűrűs szerelvénytestek ne tartozzanak az érintett termék fogalommeghatározása alá. A szóban forgó importőr állítása szerint a vágógyűrűs szerelvénytesteket eltérő módon használják, és bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a vágógyűrűs szerelvénytestek menete könnyen megkülönböztethető a szabványos szerelvények menetétől, minthogy azok más ISO szabvány (4) szerint készülnek. A benyújtott bizonyítékok áttekintését követően megállapítást nyert, hogy a termékkört ennek megfelelően szűkíteni kell.

(11)

Két másik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a termékkörből ki kell zárni a temperöntvényből készült vezetékhálózati szerelvényeket, különösképpen a kerek, menetes, temperöntvény elágazó dobozokat, amelyek valamennyi elektromos szigetelőcső-, és vezetékhálózati szerelvényrendszer szerves részét képezik. Az érvek szerint a szóban forgó elágazó dobozok más célt szolgálnak (vagyis az eljárás során vizsgált szabványos szerelvényektől eltérően nem a gáz vagy a víz szivárgásmentes áramlását biztosítják, hanem elektromosvezeték-rendszerek védőburkolataként szolgálnak). Ezek a termékek továbbá könnyen megkülönböztethetők a többi szerelvénytől (mivel nem teljes mértékben gáz- és folyadékzáró, hanem könnyű fedéllel rendelkeznek, így az importot követő hálózatba építésük során könnyen hozzá lehet férni a vezetékekhez). A felsorakoztatott érvek alapos megfontolását követően megállapítást nyert, hogy a kerek, menetes, fedél nélküli temperöntvény elágazó dobozokat ki kell zárni a termékkörből.

(12)

A fentieket figyelembe véve indokolt módosítani a termékkörnek az ideiglenes rendeletben szereplő meghatározását. Tehát a végleges fogalommeghatározás szerint az érintett termék a következő: a jelenleg az ex 7307 19 10 KN-kód alá sorolt menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések, kivéve az ISO DIN-13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli, temperöntvény elágazó dobozok.

(13)

Az érintett, illetve a hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (17)–(21) és (23)–(28) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(14)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően nem érkezett észrevétel az uniós gyártókra, a KNK-beli exportáló gyártókra és a független importőrökre vonatkozó mintavétellel kapcsolatban. Következésképpen az ideiglenes rendelet (29)–(31) preambulumbekezdésében meghatározott megállapítások megerősítést nyernek.

(15)

A piacgazdasági elbánásra és az egyéni elbánásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (32)–(46) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(16)

Az analóg országra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (47)–(53) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítést nyernek.

(17)

Az egyik kínai exportáló gyártó a rendes értékre vonatkozóan azt kérte, hogy annak kiszámításához az analóg országbeli egyetlen együttműködő gyártó belföldi értékesítése szolgáljon alapul, még akkor is, ha az nem képvisel az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti reprezentatív mennyiséget. Analóg ország esetében a kérést el lehet fogadni. A rendes érték meghatározásához ennek megfelelően az analóg országbeli egyetlen együttműködő gyártónak a szokásos kereskedelemi forgalomban megvalósított belföldi értékesítését vették alapul.

(18)

Ugyanez a kínai exportáló gyártó azt állította, hogy a dömpingkülönbözet meghatározásakor az összes exportértékesítést figyelembe kell venni, és nem csupán az analóg országbeli gyártó belföldi piacon értékesített terméktípusaival közvetlenül összehasonlítható típusok értékesítését. Ezt a kérelmet elfogadták. A közvetlenül nem összehasonlítható terméktípusok esetében a rendes érték alapjául a megfeleltethető terméktípusokra vonatkozó rendes érték számtani átlaga szolgált, amelyet az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése a) pontjának megfelelően kiigazítottak a fizikai jellemzők között megmutatkozó különbségek piaci értékével.

(19)

A rendes értékre, az exportárra és az összehasonlítására vonatkozó egyéb észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (54), (59)–(61), valamint (64)–(67) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások megerősítést nyernek.

(20)

A mintába felvett vállalatok esetében az analóg ország minden egyes hasonló termékére megállapított rendes érték súlyozott átlagát – az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtaknak megfelelően – összehasonlították az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(21)

Ennek alapján a végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(22)

A mintában nem szereplő, együttműködő exportáló gyártók súlyozott átlagos dömpingkülönbözetét az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számították ki. Ennek megfelelően ezt a dömpingkülönbözetet a mintába felvett exportáló gyártók esetében megállapított különbözetek alapján határozták meg.

(23)

Ennek alapján a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok esetében 41,1 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg.

(24)

Az összes többi KNK-beli exportáló gyártó esetében a dömpingkülönbözeteket – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. Ennek érdekében először az együttműködés szintjét állapították meg, mégpedig az alábbi (51) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett Unióba irányuló export volumenének, illetve a kínai export volumenének összehasonlításával.

(25)

Mivel az együttműködés meghaladta az Unióba irányuló összes kínai export 50 %-át, és a gazdasági ágazat a KNK-beli exportáló gyártók nagy száma miatt tagoltnak tekinthető, az együttműködés szintje magasnak minősíthető. A maradvány dömpingkülönbözetet ezért a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező mintába felvett vállalatéval azonos szintben állapították meg.

(26)

Ennek alapján a végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(27)

A rendes értékre, az exportárra és az összehasonlítására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (75)–(87) és (91) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások Indonézia tekintetében megerősítést nyertek.

(28)

Mivel az együttműködés szintje magasnak minősült (az egyetlen együttműködő indonéz vállalat exportvolumene a vizsgálati időszak alatt meghaladta az Unióba irányuló összes indonéz export 80%-át), a dömpingkülönbözetet az összes többi indonéz exportáló gyártó esetében az együttműködő vállalat vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet szintjén határozták meg.

(29)

Ennek alapján az indonéz vállalatok esetében a végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(30)

Nem érkezett észrevétel, amely a Thaiföld esetében alkalmazott módszertan, illetve a tényleges dömpingre vonatkozóan végzett számítások bármilyen jellegű módosítását szükségessé tennék.

(31)

Thaiföld tekintetében tehát az ideiglenes rendelet (75)–(88) preambulumbekezdésének a rendes értékre, az exportárra és az összehasonlítására vonatkozó megállapításai megerősítést nyernek.

(32)

A dömpingszámítás felülvizsgálata, illetve finomítása következtében az egyik thaiföldi exportáló gyártóra vonatkozóan némileg alacsonyabb, 15,5 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg. A többi együttműködő exportáló gyártó esetében végleges megerősítést nyert az ideiglenesen megállapított dömpingkülönbözet.

(33)

Mivel az együttműködés szintje magasnak minősült (a két együttműködő thaiföldi vállalat exportvolumene a vizsgálati időszak alatt meghaladta az Unióba irányuló összes thaiföldi export 80%-át), az összes többi thaiföldi exportáló gyártó esetében a dömpingkülönbözetet a két együttműködő vállalat dömpingkülönbözete közül a magasabbik szintjén határozták meg.

(34)

Ennek alapján a thaiföldi vállalatok esetében a végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(35)

Az uniós gyártásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (94) preambulumbekezdése megerősítést nyer. Meg kell jegyezni, hogy a figyelembe vett időszak alatt még további három uniós gyártó foglalkozott hasonló termék előállításával, akik azonban 2008 és 2009 között felhagytak a termeléssel, illetve, hogy egy másik gyártó pedig a figyelembe vett időszak lejártával közel egy időben befejezte a gyártást.

(36)

Az érdekelt felek állítása szerint, mivel az uniós gyártók mindkét mintába felvett csoportja az érintett termék importőre is egyben, a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján nem tekinthetők az uniós gazdasági ágazat részének.

(37)

Ezzel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat mindkét gyártócsoportja valóban importálja az érintett terméket. Ugyanakkor meg kell jegyezni egyrészről, hogy a ténymegállapítás, mely szerint az uniós gyártó egyben az érintett termék importőre is, nem jelenti a szóban forgó uniós gyártónak az uniós ágazatból való automatikus kizárását, másrészről pedig, hogy a vállalatcsoportok össztermeléséhez és összértékesítéséhez képest ezek a behozatalok valamennyi uniós gyártó esetében elenyészőek voltak. Ennek megfelelően megerősítést nyert, hogy mindkét vállalatcsoport az uniós gazdasági ágazat részét képezi.

(38)

Ezen túlmenően az egyik érdekelt fél azt a kifogást emelte, hogy az egyik uniós gyártó nem tekinthető az uniós gazdasági ágazat részének, mivel véleménye szerint kapcsolatban áll az érintett termék egyik importőrével. Meg kell azonban jegyezni egyrészről, hogy a megállapítás, mely szerint az uniós gyártó kapcsolatban áll az érintett termék importőrével, nem jelenti a szóban forgó uniós gyártónak az uniós ágazatból való automatikus kizárását; másrészről pedig nem támasztották alá bizonyítékokkal, hogy az uniós gyártó és az importőr közötti kapcsolat – amennyiben ez a kapcsolat egyáltalán fennáll – megfelel az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdése által támasztott követelményeknek. Az állítólagosan kapcsolódó importőr által importált mennyiség ráadásul csupán kis hányadát teszi ki annak a mennyiségnek, amelyet az állítólagosan kapcsolódó uniós gyártó állított elő, illetve értékesített. Éppen ezért, még ha be is bizonyosodik, hogy az uniós gyártó és az importőr kapcsolatban állnak, az uniós gyártót az uniós gazdasági ágazat részének kell tekinteni.

(39)

Az uniós gazdasági ágazatnak az okozott kár értékeléséhez szükséges meghatározására vonatkozóan, az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatnak valamennyi olyan uniós gyártó részét képezi, akik a hasonló terméket a figyelembe vett időszak alatt gyártották (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(40)

Az egyik érdekelt fél azzal a ténnyel kapcsolatban tett észrevételt, mely szerint az uniós ágazat termelése a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt meghaladta az ágazat értékesítését. Ezzel párhuzamosan azonban a készletek csökkenéséről számoltak be, ami viszont valószínűtlen, hiszen amennyiben az előállított mennyiség meghaladja az értékesített mennyiséget, annak a készletek növekedésével kellett volna járnia.

(41)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy megállapítást nyert a tény, mely szerint míg a gyártásról és a készletekről helyes adatokat közöltek az ideiglenes szakaszban, addig az uniós gazdasági ágazat Unióban történt értékesítésére vonatkozó adatok valóban tartalmaztak hibát, mivel nem vették figyelembe a mintában nem szereplő uniós gyártók által értékesített volumen egy adott részét. A hibát javították, és ennek megfelelően felül kellett vizsgálni az uniós felhasználást, valamint a piaci részesedést az uniós piacon. Annak következtében, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdése is említi – a figyelembe vett időszak alatt három uniós gyártó zárta be üzemét, az uniós felhasználás tekintetében a felülvizsgálat jóval jelentősebb hatást gyakorolt a figyelembe vett időszak kezdeti szakaszára vonatkozóan.

(42)

Az uniós felhasználás 2008 és 2009 között jelentősen, 28 %-kal visszaesett, majd 7 százalékponttal emelkedett, a figyelembe vett időszak elején mért felhasználási szintnél 21 %-kal alacsonyabb szintre.

(43)

Az Indonéziából származó dömpingelt behozatal tekintetében véglegesen megerősítést nyert, hogy az a vizsgálati időszak alatt a hasonló termék Unióba irányuló összes behozatalának mindössze 2,5 %-át képviselte. Ebből adódóan e behozatalról megállapítható, hogy az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdése, illetve a Kereskedelmi Világszervezet dömpingellenes megállapodásának rendelkezései értelmében az uniós gazdasági ágazatnak nem okoz jelentős kárt.

(44)

A fentiekre tekintettel végleges döntés született arról, hogy ezeket az importokat nem kezelik együtt a Thaiföldről és a KNK-ból származó dömpingelt behozatallal.

(45)

A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó vizsgálat céljából végzett, az összevont KNK-beli és thaiföldi behozatalokról szóló értékeléssel kapcsolatban a thaiföldi érdekelt felek azt állították, hogy több érv felsorakoztatható az ellen, hogy a kínai importtal összevonva értékeljék a Thaiföldről származó behozatalokat.

(46)

Először is azt állították, hogy a kínai importhoz képest a Thaiföldről származó behozatalok jóval kisebb mennyiséget képviselnek, és a thaiföldi import mennyisége abszolút mértékben csökken. Mindezek ellenére a thaiföldi behozatalok mennyisége nem tekinthető elhanyagolhatónak, és éppen ezért elegendőnek bizonyul az összesítés elvégzéséhez. Ezenfelül meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy a thaiföldi behozatalok abszolút mértékben csökkennek (ahogy az az (51) preambulumbekezdés táblázatában is látható), a figyelembe vett időszak alatt 19 %-os piaci részesedésre tettek szert az (52) preambulumbekezdés táblázatában foglaltak szerint.

(47)

Az árakkal kapcsolatban megfogalmazott érv szerint a thaiföldi importot a kínai behozataloknál magasabb átlagos áron értékesítik. Jóllehet ez az állítás igaz, a Thaiföldről származó behozatalok így is jelentősen alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak. Ráadásul a thaiföldi és kínai behozatalok árai között megmutatkozó különbség a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan – a 2008. évi 698 EUR/tonna értékről a vizsgálati időszak alatt 472 EUR/tonnára – csökkent, ahogy az az ideiglenes rendelet (108) preambulumbekezdésének táblázatában is látható.

(48)

Egyéb kérelem és észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (98)–(105) preambulumbekezdésében foglaltak megerősítést nyernek.

(49)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében feltüntetett, a KNK-ból származó import volumenére megállapított adatok túl magasak, mivel a vonatkozó KN-kód nemcsak a menetes, hanem valamennyi temperöntvény szerelvényt magában foglalja.

(50)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy feltételezték a KN-kód alatt importált teljes mennyiségéről, hogy az nem kizárólag menetes szerelvényt tartalmaz. Az ideiglenes rendeletben feltüntetett volumeneket a nemzeti vámhatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján már csökkentették. A szóban forgó volumenek megfeleltek a panaszban szereplő adatokkal. Az érdekelt felek számára elegendő idő állt rendelkezésre, hogy ezzel kapcsolatban megtegyék észrevételeiket. E tekintetben azonban sem az ideiglenes rendelet kihirdetése előtt, sem pedig az abban meghatározott, az észrevételek megtételére kijelölt határidőn belül nem nyújtott be egyetlen érdekelt fél sem adatokat. A Kínai Kereskedelmi Kamara ugyan rendelkezésre bocsátott néhány számszerűsített információt a kínai import állítólag pontos mértékéről, de erre az eljárás igen késői szakaszában, az ideiglenes rendelet észrevételezésére megállapított határidő letelte után közel két hónappal – vagyis a vizsgálat megkezdését követően majdnem egy évvel – került sor, amikor első alkalommal nyilvánosságra hozták a nem korlátozott hozzáférésű panaszban szereplő importadatokat. Minthogy az információkat a határidő lejárta után nyújtották be, nincs mód azok objektív vizsgálat keretében történő ellenőrzésre anélkül, hogy indokolatlanul meg ne hosszabbítanák a vizsgálati időszak időtartamát az alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdésében megállapított 15 hónapos határidőn túlra. Az információk alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy jelentősen alábecsülték a kínai importvolument, mivel az adatok kizárólag az együttműködő vállalatok exportjának becslésén alapulnak, és így nem tekinthetők pontosnak. Az észrevételt ezek alapján elutasították.

(51)

Számos importőr szolgáltatott információt azonban olyan termékekre vonatkozó, a figyelembe vett időszak alatt megvalósult behozatalokról, amely termékek bár ugyanazon KN-kód alá tartoznak, nem képezik az érintett termék részét. Ezeket az adatokat figyelembe lehetett venni, és ennek megfelelően csökkentették az érintett országokból származó import volumenét.

(52)

Az uniós ágazat Unióban történt értékesítésre vonatkozóan a fenti (41) preambulumbekezdésben említettek miatt szintén felül kellett vizsgálni a két érintett országból származó dömpingelt behozatal piaci részesedését. A két érintett országból származó dömpingelt behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 15,6 százalékponttal, 33,1 %-ról 48,7 %-ra emelkedett. A piaci részesedés 2010 és a vizsgálati időszak között nőtt jelentős mértékben, akkor, amikor a kereslet is megélénkült.

(53)

Az egyik fél kérelmezte, hogy hozzák nyilvánosságra terméktípusonkénti bontásban az uniós gazdasági ágazat összesített értékesítési áraira vonatkozó adatokat. Minthogy azonban az ideiglenes rendelet (111) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az uniós gyártók mintájában mindössze két gyártócsoport szerepelt, a tényleges összesített adatok azok bizalmas jellege miatt nem hozhatók nyilvánosságra. Ez az indok a terméktípusonként összesített értékesítési árakra is vonatkozik.

(54)

Az érintett felek azt állították, hogy az érintett országokból származó behozatalok az uniós gyártók által értékesített termékek kereskedelmi szintjétől eltérő szinten jutnak az uniós piacra. Ez az állítás beigazolódott, valamint az is, hogy az uniós gazdasági ágazat, illetve az importőrök ügyfélköre között jellemzően nagy az átfedés. Az állítást ennek megfelelően elfogadták és a kereskedelmi szintek kiigazításával engedmény alkalmazására került sor.

(55)

Ennek következtében az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdésében szereplő alákínálási különbözeteket lefelé módosították. A megállapított alákínálási különbözetek azonban így is jellemzően magas – 25 %–45 % közötti – szinten maradtak, egy thaiföldi exportőr esetétől eltekintve, amelyre vonatkozóan 10 % körüli az alákínálási különbözet.

(56)

Egyéb kérelem és észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (108)–(109) preambulumbekezdésében foglaltak megerősítést nyernek.

(57)

Kérelmek és észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (111) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(58)

A termelésre, a termelési kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (112)–(114) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(59)

A készletekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (115) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(60)

Tekintettel a (41) preambulumbekezdésben említettekre, felül kellett vizsgálni az értékesítések volumenét, illetve a piaci részesedést. Az uniós piacon jelen lévő valamennyi uniós gyártó értékesítési volumene a csökkenő kereslet következtében jelentősen, 36 %-kal esett vissza 2008 és 2009 között. Jóllehet az Unión belüli kereslet 2009 után – a (42) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – hozzávetőleg 6 000 tonnával bővült, az uniós értékesítések a figyelembe vett időszak végéig 5 százalékponttal, vagyis 2 440 tonnával tovább csökkentek.

(61)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése folyamatosan, összesen 26 %-kal, vagyis 14,8 százalékponttal csökkent, míg a dömpingelt behozatal piaci részesedése ugyanezen időszakban 15,6 százalékponttal emelkedett, amint az az (52) preambulumbekezdésben is szerepelt már.

(62)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az Egyesült Királyság esetében a nem belföldi piaci szegmens eltérő piaci részesedésekről tanúskodna, minthogy az adott piaci szegmens tekintetében az uniós gazdasági ágazat nagyobb, míg a kínai behozatal alacsonyabb piacrészesedéssel rendelkezik.

(63)

Igencsak valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat egy meghatározott tagállam adott piaci szegmensén magasabb piacrészesedéssel bír. Valójában természetes is, hogy a különböző gazdasági szereplők nem azonos piaci részesedéssel rendelkeznek minden tagállam, minden egyes piaci szegmensében. A jelenlegi kárelemzés azonban az uniós piac egészére vonatkozik. Ebből a szempontból pedig a fent említettek alapján ténylegesen megerősítést nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése jelentős mértékben csökkent.

(64)

Egyéb állítások és észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (118)–(133) preambulumbekezdésében foglaltak, többek között, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte, megerősítést nyernek.

(65)

A (41) preambulumbekezdésben az uniós gazdasági ágazatnak az Unión belüli értékesítésével kapcsolatban említettek következtében szintén felül kellett vizsgálni az egyéb harmadik országok piaci részesedését. Az egyéb harmadik országokból a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt korlátozott mennyiségű import érkezett. A két érintett országon kívüli egyéb országokból érkező behozatal teljes piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 0,8 százalékponttal 9,0 %-ról 8,2 %-ra csökkent.

(66)

A vizsgálati időszakban a behozatal következő legnagyobb forrása Brazília, Indonézia és Törökország volt, mely országok 1,3 %–1,5 % közötti piaci részesedéssel rendelkeztek, és a figyelembe vett időszakban vagy megtartották, vagy veszítettek piaci részesedésükből.

(67)

Az alacsony volumen és a stabil tendencia alapján megállapítható, hogy az érintett országokon kívüli harmadik országokból származó behozatal nem járult hozzá azokhoz a károkhoz, amelyeket az uniós gazdasági ágazat szenvedett el a vizsgálati időszak alatt.

(68)

Az érdekelt felek érvelése szerint az uniós felhasználás kedvezőtlen alakulása annak tudható be, hogy új, nem temperöntvényből, hanem például rozsdamentes acélból, szénacélból és rézből gyártott helyettesítő termékek, illetve új csatlakozástechnikák jelentek meg. Mindennek következtében néhány uniós gyártó bővítette termékskáláját, amelyek immár néhány ilyen helyettesítő termékre is kiterjednek.

(69)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a helyettesítő hatások kérdésével az ideiglenes rendelet (146) preambulumbekezdése foglalkozik. A szóban forgó helyettesítő hatások kedvezőtlenül befolyásolták az uniós felhasználást, amely pedig hatással volt az uniós gyártók termelési, illetve értékesítési volumenére.

(70)

A zsugorodó uniós felhasználás káros hatását – ahogy arra már az ideiglenes rendelet is rámutatott – azonban tovább súlyosbította a folyamatosan növekvő dömpingelt behozatal, amely a szűkülő piacon 15,6 százalékpontos piaci részesedésnövekedésre tett szert. Ahogy az a (60) preambulumbekezdésben is szerepel, az Unión belüli kereslet 2009 és a vizsgálati időszak között hozzávetőleg 6 000 tonnával bővült, ezzel szemben viszont az uniós gazdasági ágazat értékesítése, jóllehet a piac egyre élénkült, a figyelembe vett időszak végéig 2 440 tonnával csökkent.

(71)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a dömpingelt behozatal és az uniós ágazatot ért kár közötti okozati kapcsolatot nem teszi semmissé az uniós felhasználás kedvezőtlen alakulása.

(72)

Az érdekelt felek érvelése szerint az uniós termelés kapacitásának, az ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdésében említett csökkenése annak következménye, hogy a gazdasági válság miatt 2008 és 2009 között három uniós gyártó hagyott fel a termeléssel. Éppen ezért, véleményük szerint az említett csökkenés nem az érintett országokból származó behozatalnak tulajdonítható.

(73)

Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy már az ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdése is a három uniós gyártó üzembezárását jelölte meg a termelési kapacitás csökkenésének fő okaként.

(74)

A három uniós gyártó üzembezárására azonban nem lehet pusztán a szűkölő kereslet következményeként tekinteni. A (42) preambulumbekezdésben említett zsugorodó uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt az érintett országokból származó behozatal folyamatosan nőtt, és 15,6 százalékponttal növelte piaci részesedését, ahogy az már az (52) preambulumbekezdésben is szerepelt. Egyértelmű tehát, hogy nem kizárólag a csökkenő kereslet járult hozzá a három uniós gyártó üzembezárásához, és ily módon az uniós ágazat termeléskapacitásának szűküléséhez. Az uniós termelési kapacitás csökkenése és a dömpingelt import növekvő piaci részesedése között továbbá egyértelmű összefüggés állapítható meg.

(75)

Az érdekelt felek meglátása szerint az uniós gyártók káráért maguk az uniós gyártók felelősek, minthogy jelentős mennyiséget importáltak állítólag az érintett termékből. A vizsgálat eredményei ezt az észrevételt nem támasztották alá. Mind az uniós gyártók, mind pedig az együttműködő exportőrök által benyújtott információk bizonyítják, hogy – amint az a (36) preambulumbekezdésben is szerepel – valamennyi mintába felvett uniós gyártócsoport esetében a szóban forgó behozatal elenyésző mennyiséget képviselt az össztermelésükhöz, illetve a saját gyártású termékek értékesítéséhez képest. Az uniós ágazat által importált érintett termékek jelentéktelen volumene alapján kijelenthető, hogy ezek a behozatalok nem járultak hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Ezért az észrevételt elutasították.

(76)

Az érdekelt felek azt állították, hogy a megállapítás, mely szerint az uniós gazdasági ágazat hanyatló tendenciát mutat, elsősorban arra vezethető vissza, hogy a figyelembe vett időszak kezdőéveként a 2008-as évet jelölték meg. Az uniós gazdasági ágazat számára a 2008-as év – az állítás szerint – kivételesen jó évnek számított. A panaszban szereplő információk azonban arra utalnak, hogy az uniós gazdasági ágazat szempontjából a 2007. év ugyanolyan, ha nem jobb évnek számított, mint a 2008-as. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az elszenvedett kárra vonatkozó megállapítás független attól, hogy a 2008-as évet alkalmazták kezdőidőpontként.

(77)

Figyelembe véve az eddigi megállapításokat, illetve egyéb kérelmek vagy észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (134)–(153) preambulumbekezdésében foglaltak megerősítést nyernek.

(78)

Összefoglalásként megerősíthető, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt, amely a jövedelmezőség, a gyártási volumen, a kapacitáskihasználtság, az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenésével jellemezhető, az érintett dömpingelt behozatal okozta. Valójában a szűkülő kereslet hatása korlátozott volt az uniós gazdasági ágazat kedvezőtlen alakulására a gyártási kapacitás, a gyártás és az értékesítés tekintetében.

(79)

Tekintettel a fenti elemzésre, amely az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló valamennyi ismert tényező hatását megfelelő módon megkülönböztette és elkülönítette a dömpingelt behozatal okozta káros hatásoktól, megerősítést nyer, hogy ezen egyéb tényezők nem mondanak ellent annak a ténynek, hogy a felmért kár a dömpingelt behozatalnak tudható be.

(80)

Észrevételek hiányában megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (154)–(164) preambulumbekezdése, beleértve azt a következtetést, mely szerint nem szól kényszerítő ok az érintett országokból származó dömpingelt behozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése ellen.

(81)

Tekintettel az alákínálás kiszámításakor a kereskedelmi szintnek az (54) és (55) preambulumbekezdésben foglalt módosítására, kiigazították a kár megszüntetéséhez szükséges szinteket. Egyéb konkrét észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (165)–(170) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(82)

A dömpingre, a kárra, az okozati összefüggésekre és az uniós érdekre vonatkozó következtetésekre tekintettel, valamint az alaprendelet 9. cikkével összhangban megállapítást nyer, hogy a Kínából és Thaiföldről származó érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, amelynek mértéke az alacsonyabb vám szabálya alapján a megállapított dömping-, illetve kárkülönbözetek közül a legalacsonyabb különbözetnek felel meg, és amely így egy kivételtől eltekintve minden esetben a dömpingkülönbözet.

(83)

A kínai és thaiföldi exportáló gyártók magas szintű együttműködése miatt a Bizottság mindkét ország esetében az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámtételt az adott ország mintába felvett vagy a vizsgálatban együttműködő vállalataira kiszabott legmagasabb vámtétel szintjén határozta meg. Az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt azokra a vállalatokra alkalmazzák, amelyek nem működtek együtt a vizsgálatban, illetve a vizsgálati időszak alatt az érintett terméket nem exportálták az Unióba.

(84)

Az e rendelet mellékletében felsorolt, a mintában nem szereplő együttműködő kínai vállalatok esetében a végleges vámtételt a mintába felvett vállalatokra meghatározott vámtételek súlyozott átlagának szintjén állapították meg.

(85)

A végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Kínai Népköztársaság

Thaiföld

(86)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyéni dömpingellenes vámtételeket a jelenlegi vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében tapasztalt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámokkal) ennélfogva kizárólag az érintett termék KNK-ból és Thaiföldről származó, és a vállalatok – ily módon az említett konkrét jogalanyok – által gyártott termékek behozatalára alkalmazandók. E vámtételek nem vonatkoznak az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – beleértve a felsoroltakkal kapcsolatban álló vállalatokat – által előállított importált érintett termékekre; azokra a „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételek alkalmazandók.

(87)

Az egyéni, adott vállalatra vonatkozó dömpingellenes vámtétel alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy eladási egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (5) kell intézni, mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint a belföldi és exporteladásokhoz kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a gyártási és eladási egységben bekövetkezett változással függnek össze. Adott esetben a rendelet az egyéni vámtételek előnyeiből részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosulni fog.

(88)

A KNK esetében az új exportőrök és a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében intézkedést kell hozni, hogy az utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott átlagos vámot az olyan új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján felülvizsgálatra lennének jogosultak, mivel az említett cikk nem alkalmazandó, ha mintavételhez folyamodtak.

(89)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Kínából és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését javasolták (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül ismertethessék észrevételeiket.

(90)

Tekintettel arra, hogy a végleges nyilvánosságra hozatalt követően nem hoztak fel olyan új érveket, amelyek az ügy elbírálásának eredményére hatással lettek volna, a fent részletezett megállapításokat a Bizottság nem módosította.

(91)

Egy együttműködő thaiföldi exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Az érintett terméknek ugyanakkor számos terméktípusa létezik (az exportáló gyártó több mint 900, az uniós piacra értékesített terméktípusról adott számot), amelyek árai között jelentős különbségek tapasztalhatók (a legnagyobb mennyiségben eladott típusok árai közötti eltérés eléri a 200 %-ot, a kisebb mennyiségben értékesített terméktípusok árai pedig a többi típus árának akár tízszerese is lehet), ami miatt igen nagy a keresztkompenzáció kockázata. Ezenkívül a terméktípusok még változhatnak a kivitelezést és a kidolgozást illetően. Emiatt megállapították, hogy a termék nem alkalmas arra, hogy esetében árra vonatkozó kötelezettségvállalást tegyenek. Az elmúlt évek általános bizottsági gyakorlata továbbá, hogy azokban az esetekben, amikor ilyen nagyszámú terméktípussal kell számolni, nem fogadnak el kötelezettségvállalást. Ezért a kötelezettségvállalásra vonatkozó ajánlatot a Bizottság elutasította.

(92)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékére, szükségesnek tekinthető, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen beszedjék. Azokban az esetekben, amikor a végleges vámok magasabbak, mint az ideiglenes vámok, csak az ideiglenes vámok formájában biztosított összegeket kell véglegesen beszedni, míg az ideiglenesen biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámokon kívüli részét el kell engedni.

(93)

Minthogy az ISO DIN-13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli, temperöntvény elágazó dobozok immár nem képezik a termékkör részét (lásd a (8) és (11) preambulumbekezdést), az ISO DIN-13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli, temperöntvény elágazó dobozok behozatalára ideiglenesen biztosított összegeket el kell engedni.

(94)

A fenti (43) preambulumbekezdésben foglaltak alapján az Indonéziából származó dömpingelt behozatal volumenéről megállapítható, hogy nem okoz jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Ennek következtében az álláspont az, hogy a védintézkedések szükségtelenek, és az eljárást Indonézia tekintetében meg kell szüntetni.

(95)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a megszüntetést javasolni kívánták, és semmilyen ellenvetés nem merült fel,