12.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/1

(1)

Az 1890/2005/EK tanácsi rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) kiszabott intézkedések lejárati felülvizsgálata nyomán a 2/2012/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács 24,7 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára a rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett vállalatokon kívüli összes vállalat vonatkozásában. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések” vagy „eredeti intézkedések”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerinti megindításához, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) úgy döntött, hogy saját kezdeményezésére vizsgálatot indít a Kínából származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek az esetleges kijátszására vonatkozóan, és hogy a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik a Malajziában, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken feladott szállítmányaira nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő, függetlenül attól, hogy az árut Malajziából, Thaiföldről vagy a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be vagy sem.

(3)

A vizsgálatot a Bizottság az 502/2012/EU bizottsági rendelettel (4) (a továbbiakban: vizsgálatot megindító rendelet) 2012. június 15-én kezdeményezte.

(4)

A Bizottság rendelkezésére álló prima facie bizonyítékok azt mutatták, hogy az eredeti vizsgálatot követően elrendelt intézkedések nyomán jelentős változás következett be a kereskedelem szerkezetében a Kínából, Malajziából, Thaiföldről vagy a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatalok tekintetében, ami az eredeti vizsgálat keretében elrendelt intézkedéseken kívüli egyéb okkal megfelelően nem volt indokolható. Ez a változás feltételezhetően a kínai eredetű, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik Unióba irányuló exportszállítmányainak Malajzián, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken keresztüli átrakodásából fakadt.

(5)

A bizonyíték rámutatott továbbá arra, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Bebizonyosodott, hogy a Malajziából, Thaiföldről vagy a Fülöp-szigetekről érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó, a nyersanyag-költségek növekedésével kiigazított áraknál alacsonyabb árakat alkalmaztak.

(6)

Végezetül bizonyíték támasztotta alá, hogy a Malajziában, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken feladott, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik – a nyersanyag-költségek növekedésével kiigazított – árai az eredeti vizsgálat során megállapított rendes értékhez képest dömpingelt árak voltak.

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette Kína, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek hatóságait, a szóban forgó országok exportáló gyártóit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazat szereplőit a vizsgálat megindításáról.

(8)

A Bizottság elküldte a mentesség iránti kérelem nyomtatványait az általa ismert malajziai, thaiföldi és fülöp-szigeteki gyártóknak/exportőröknek, illetve eljuttatta azokat az érintett országok Európai Unió melletti képviseleteihez. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert kínai gyártóknak/exportőröknek, illetve eljuttatta azokat Kína Európai Unió melletti képviseletéhez. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert uniós importőröknek is.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint arról, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényadatokra alapozzák.

(10)

Hét malajziai, hat thaiföldi és három fülöp-szigeteki gyártó/exportőr és adott esetben a hozzájuk kapcsolódó kínai vállalatok nyújtották be válaszaikat a mentességi nyomtatványokon. A Bizottság két malajziai, egy thaiföldi és egy fülöp-szigeteki vállalat beadványát formai okokból elutasította, mivel a szóban forgó vállalatokról vagy megállapítást nyert, hogy nem gyártói a vizsgált terméknek, vagy a mentességi kérelem benyújtását követően nem működtek együtt, vagy a mentességi kérelmet a vizsgálatnak egy nagyon késői szakaszában nyújtották be.

(11)

A kérdőíves megkeresésre a válaszokat két kínai exportőr és négy uniós importőr/importőrcsoport nyújtotta be.

(12)

A Bizottság a következő vállalatok telephelyein tett ellenőrző látogatásokat:

(13)

A referencia-időszak, azaz azon időszak, amelyre vonatkozóan a hozzáadottérték-teszteket és a dömpingelésre/áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokat elvégezték, a 2011. április 1-jétől2012. március 31-ig tartó 12 hónapos időszakot fedte le. A vizsgálati időszak, azaz azon időszak, amelyre vonatkozóan a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások és az intézkedések esetleges kijátszásának elemzését elvégezték, az eredeti intézkedések kiszabásának időpontjától a referencia-időszak végéig tartott.

(14)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy megváltozott-e a Kína, illetve az érintett három ország és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; a változás olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgálat tárgyát képező termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; továbbá, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során előzőleg megállapított rendes értékekhez viszonyítva, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

(15)

Az intézkedések esetleges kijátszása által érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 7318 12 10, a 7318 14 10, a 7318 15 30, a 7318 15 51, a 7318 15 61 és a 7318 15 70 KN-kód alá tartozó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik (a továbbiakban: érintett termék).

(16)

A vizsgált termék azonos az érintett termékkel, de Malajziában, Thaiföldön vagy a Fülöp-szigeteken feladott, függetlenül attól, hogy az árut Malajziából, Thaiföldről vagy a Fülöp-szigetekről származóként jelentik-e be vagy sem, jelenleg pedig ugyanazon KN-kódok alá tartozik, mint az érintett termék (a továbbiakban: a vizsgált termék).

(17)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a Kínából az Unióba exportált, és a Malajziából, Thaiföldről és a Fülöp-szigetekről az Unióba feladott, a fentiek szerint meghatározott, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanazon célra alkalmazzák őket, ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

(18)

A (10) preambulumbekezdésben említettek szerint a megkeresésre mindössze három fülöp-szigeteki vállalat (amelyek egyikéről a későbbiekben megállapítást nyert, hogy nem gyártója vagy exportőre a vizsgált terméknek) nyújtott be mentességi kérelmet. Ily módon az együttműködő vállalatok a vizsgált terméknek a referencia-időszakban a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló exportjából 10 %-ot képviseltek.

(19)

A kérdőíves megkeresésre két kínai gyártó/exportőr is benyújtotta válaszát, jóllehet a vizsgálati időszak alatt egyikük sem volt érintett a Fülöp-szigetekre irányuló exportban.

(20)

Tekintettel a fülöp-szigeteki és kínai vállalatok által mutatott viszonylag alacsony szintű együttműködésre, a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatalára és az érintett termék Kínából a Fülöp-szigetekre irányuló exportjára vonatkozó megállapításokat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló tényadatok alapján kellett levonni. Ebben az esetben a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló összimport mennyiségének meghatározásához az Eurostat adatait használták fel, a Kínából a Fülöp-szigetekre irányuló összkivitel mennyiségének meghatározásához pedig a kínai kiviteli statisztikákat használták fel.

(21)

A kínai kiviteli statisztikákkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Kína és a Fülöp-szigetek közötti kereskedelmi forgalomra vonatkozó statisztikák HS-kódok egészét, azaz az érintett terméknél és a vizsgált terméknél tágabb termékcsoportokat fednek le. Figyelembe véve azonban a korábbi nagyon egyértelmű tendenciát, az adatok mégis alkalmasak a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások megállapítására.

(22)

Végezetül még egy adatforrás, a fülöp-szigeteki hatóságok által közölt adatok is felhasználásra kerültek. Jóllehet ezek az adatok nem voltak teljes körűek és eléggé részletezettek ahhoz, hogy a vizsgálatot kizárólag ezekre lehetett volna alapozni, arra azonban alkalmasak voltak, hogy a kereskedelem szerkezetére vonatkozóan tett megállapításokat ellenőrizni lehessen velük.

(23)

A Kínából származó behozatalra vonatkozóan kiszabott eredeti intézkedések bevezetését követően a vizsgált terméknek a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatala hirtelen és számottevően megnőtt. A 2004–2005 közötti időszakban jellemző 100 tonna alatti minimális szintről a referencia-időszakban több mint 12 000 tonnára emelkedett.

(24)

Ugyanezen időszak alatt a Kínából a Fülöp-szigetekre irányuló kivitel a 2004-es 1 100 tonnáról a referencia-időszakra több mint 15 000 tonnára emelkedett.

(25)

A fenti adatok világosan mutatják, hogy a Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatal szintje 2004-ben és 2005-ben elhanyagolható volt. Ezzel szemben 2006-ban, a Kínára vonatkozó intézkedések bevezetését követően, a behozatal hirtelen megugrott, és mennyiségét tekintve részben kiváltotta a Kínából az uniós piacra irányuló kivitelt. Ezenkívül a hatályos intézkedések elrendelése óta a Kínából az Unióba irányuló behozatal jelentős mértékben (70 %-kal) csökkent. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a fülöp-szigeteki hatóságoktól kapott adatok megerősítik azt, hogy a Kínából származó behozatalnak csak kis hányada került kereskedelmi forgalomba fülöp-szigeteki vámterületen. A behozatal nagy részét a különleges gazdasági övezetekbe irányították.

(26)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs. A gyakorlat, eljárás vagy munka többek között az intézkedések által érintett termék harmadik országokon keresztül történő feladása is lehet.

(27)

Meg kell jegyezni, hogy a fülöp-szigeteki együttműködő vállalatok kivitele az Unióba irányuló teljes fülöp-szigeteki kivitel 10 %-át adta a referencia-időszak alatt. A fennmaradó kivitel feltételezhetően a vizsgálat során nem együttműködő vállatoktól származik, vagy teljes mértékben átrakodási gyakorlatból ered. Ez utóbbi következtetést támasztják alá a fülöp-szigeteki hatóságok által közölt információk és adatok és különösen az a tény, hogy i. az érintett termék Kínából származó behozatalának nagy részét különleges gazdasági övezetekbe irányították, így az nem lépett fülöp-szigeteki vámterületre, ii. a vizsgált termék valódi fülöp-szigeteki gyártóinak száma nagyon alacsony.

(28)

Így megerősítést nyert annak ténye, hogy a Kínából származó termékeket a Fülöp-szigeteken átrakodták.

(29)

A vizsgálat az átrakodásra semmi más elfogadható okot vagy gazdasági indokot nem talált, mint az érintett termékre vonatkozó hatályos rendelkezések megkerülésének szándékát. A vámon kívül nem volt kimutatható semmilyen más olyan intézkedés, amelyet az átrakodási költségek kompenzálásának lehetne tekinteni, különösen a Kínából származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemeknek és részeiknek a Fülöp-szigeteken keresztül történő szállítására vagy átrakodására vonatkozóan.

(30)

Annak megállapítására, hogy a vizsgált importált termékek mennyiségei és árai aláásták-e az érintett termékre elrendelt, hatályos intézkedések javító hatásait, az Eurostat adatait használták fel, mivel a nem együttműködő fülöp-szigeteki gyártók kiviteleinek mennyiségeire és áraira vonatkozóan ezek voltak a legjobb elérhető adatok. Az így megállapított árakat összehasonlították az eredeti vizsgálatban az uniós gyártók tekintetében megállapított kármegszüntetési szinttel. Tekintettel az eredeti vizsgálati időszak és a mostani vizsgálat referencia-időszaka közötti jelentős időbeli eltérésre, figyelembe kellett venni a termelési költségek alapvető összetevői tekintetében bekövetkezett lényegi változásokat. Ez a kárt nem okozó áraknak az alapvető nyersanyagok árának növekedése alapján történt kiigazítása, míg a gyártási és értékesítési költségek további összetevői tekintetében az uniós fogyasztói árindex változásának megfelelő kiigazítás formájában történt meg.

(31)

A Fülöp-szigetekről az Unióba irányuló behozatal mennyiségének növekedése – azaz a 2004-es 100 tonna alatti értékről a referencia-időszakban 12 000 tonnára való emelkedése – jelentősnek tekinthető.

(32)

A kiigazított kármegszüntetési szintnek az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása alapján kimutatható az áron aluli értékesítés.

(33)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai se a mennyiség, se az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

(34)

Végül az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során megállapított rendes érték vonatkozásában.

(35)

Az eredeti rendeletben a rendes értéket a Tajvanon jellemző árak alapján állapították meg, amely országot a vizsgálat során Kínához hasonló, megfelelő piacgazdasággal rendelkező országnak tekintették. Tekintettel azonban az eredeti vizsgálati időszak és a mostani vizsgálat referencia-időszaka közötti jelentős időbeli eltérésre, figyelembe kellett venni a termelési költségek alapvető összetevői tekintetében bekövetkezett lényegi változásokat. Ez a rendes értéknek az alapvető nyersanyagok árának növekedése alapján történt kiigazítása, míg a gyártási és értékesítési költségek további összetevői tekintetében a tajvani fogyasztói árindex változásának megfelelő kiigazítás formájában történt meg.

(36)

A fülöp-szigeteki exportárak meghatározása a rendelkezésre álló tényadatok, vagyis a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik referencia-időszak alatti, az Eurostat szerinti átlagos exportárai alapján történt. A rendelkezésre álló tényadatok használatára azért került sor, mert a vizsgált termék fülöp-szigeteki gyártói minimális szinten voltak hajlandók együttműködni. A számításhoz felhasznált átlagos exportárakat a két együttműködő fülöp-szigeteki exportőr áraival összehasonlítva úgy tűnt, hogy az átlagos exportárak összeegyeztethetők azokkal.

(37)

A rendes érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. A szállítási, biztosítási költségek különbségeit, valamint az exportértékesítés után Kínában felszámított nem visszatéríthető héából származó különbséget ennek megfelelően kiigazították. Mivel a fülöp-szigeteki és kínai gyártók csak korlátozott mértékben működtek együtt, a kiigazításokat a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényadatokra kellett alapozni. Ennek megfelelően a szállítási és biztosítási költségekhez kapcsolódó kiigazításokat a tonnánként szállítási és biztosítási költségekre vonatkozóan az eredeti vizsgálatban alkalmazott értékekkel végezték.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti rendeletben megállapított rendes érték kiigazított súlyozott átlagának és a jelenlegi vizsgálat referencia-időszaka során a Fülöp-szigetekre érvényes exportárak kapcsolódó súlyozott átlagának összehasonlításával számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(39)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

(40)

A fenti (10) preambulumbekezdésben említettek szerint hét malajziai vállalat küldte vissza a mentességi kérelmeket. E vállalatok egyike feltételezhetően nem volt a vizsgált termék gyártója, míg egy másik gyártó a nem teljes körű válaszát a vizsgálat egy késői szakaszában nyújtotta be, ami lehetetlenné tette a hiányzó információk pótlását és a közölt információk és adatok ellenőrzését. Ebből kifolyólag ezt a két mentességi kérelmet figyelmen kívül kellett hagyni. Mindazonáltal a fennmaradó öt együttműködő malajziai vállalat a vizsgált terméknek a referencia-időszakban az Unióba irányuló malajziai exportjából 93 %-ot képviselt.

(41)

A Kínából származó behozatalra vonatkozóan kiszabott eredeti intézkedések bevezetését követően a vizsgált terméknek Malajziából az Unióba irányuló behozatala folyamatosan nőtt. A 2004–2005 közötti időszakban jellemző évi 2 000 tonna alatti minimális szintről a referencia-időszakban több mint 13 000 tonnára emelkedett.

(42)

Ki kell hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az ellenőrző látogatásokat követően megerősítést nyert, hogy az Unióba irányuló malajziai export ezen növekedése a valódi malajziai gyártás ugyanezen időszakban bekövetkezett növekedésével magyarázható. Az együttműködő vállalatok – amelyekről megállapítást nyert, hogy az intézkedések kijátszásában nem érintett malajziai gyártók – az Unióba irányuló export 93 %-át adták. A vizsgálat kimutatta, hogy ezen vállalatok közül mindössze egy volt, amelyik átrakodta az érintett terméket, ez a tevékenység azonban forgalmának csak kis hányadát érintette és 2009-ben be is fejeződött. Az együttműködő vállalatok egyikéről sem állapították meg azt, hogy érintett lett volna olyan összeszerelési műveletekben, amelyek során kínai eredetű alkatrészeket vagy félkész termékeket használtak fel.

(43)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Malajziából származó import növekedése a hazai termelés növekedésével magyarázható. Következésképp a Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változást nem az intézkedések kijátszása eredményezte.

(44)

A fenti (10) preambulumbekezdésben említettek szerint hat thaiföldi vállalat küldte vissza a mentességi kérelmeket. Ezen vállalatok egyike nem működött együtt a további eljárásban, így a hiányzó információk és adatok pótlására, illetve helyszíni ellenőrzések lebonyolítására nem volt lehetőség. Ennek folytán a szóban forgó mentességi kérelem nem került figyelembevételre. Mindazonáltal a fennmaradó öt együttműködő thaiföldi vállalat a vizsgált terméknek a referencia időszakban az Unióba irányuló thaiföldi exportjából 67 %-ot képviselt.

(45)

A Kínából származó behozatalra vonatkozóan kiszabott eredeti intézkedések bevezetését követően a vizsgált terméknek Thaiföldről az Unióba irányuló behozatala az alábbi trendet követte:

(46)

A Thaiföldről az Unióba irányuló kivitel elemzésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy 2005 novembere óta – Kínához hasonlóan – Thaifölddel szemben is uniós antidömping intézkedések voltak érvényben (5). Ezek az intézkedések 2010 novemberében lejártak. Ezt követően meredek emelkedés figyelhető meg az Unióba irányuló thaiföldi export alakulásában: a 2010-es 367 tonnáról 2011-re több mint 5 500 tonnára, a referencia-időszakban pedig több mint 6 700 tonnára emelkedett a mennyiség.

(47)

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a vizsgált terméknek a referencia-időszakban Thaiföldről az Unióba irányuló kivitele az abszolút mennyiséget tekintve nem sokkal magasabb, mint a 2004-es, azaz a Kínával és Thaifölddel szembeni dömpingellenes intézkedések bevezetése előtti érték. A relatív (a teljes uniós behozatal százalékában mért) értékeket tekintve a thaiföldi behozatal még csökkent is: közel 12 %-os értékről 7 %-ra.

(48)

A vizsgálat nem talált kínai eredetű alkatrészek vagy félkész termékek felhasználásával történő átrakodásra vagy összeszerelésére utaló jeleket. Tekintettel arra a tényre, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetését megelőzően a thaiföldi kivitel kétséget kizáróan ténylegesen thaiföldi termeléshez kapcsolódott, nehéz lenne azt a következtetést levonni, hogy a jelenlegi – hasonló mennyiségű – kivitel eltérő származású lenne. Ki kell emelni továbbá, hogy az ebben a vizsgálatban együttműködő két legnagyobb thaiföldi gyártó a Thaifölddel szemben indított eredeti vizsgálatban is részt vett.

(49)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Thaiföldről származó import növekedése jórészt a hazai termelés növekedésével magyarázható. Következésképp a Thaiföld és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változást nem az intézkedések kijátszása eredményezte.

(50)

A fentiek figyelembevételével az a következtetés került levonásra, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínából származó, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották a Fülöp-szigeteken keresztüli átrakodással.

(51)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően az érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára, azaz ugyanezen terméknek a Fülöp-szigeteken feladott behozatalára, függetlenül attól, hogy az árut a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be vagy sem.

(52)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat során alacsony volt az együttműködési készség, a kiterjesztendő intézkedés megegyezik a 2/2012/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (2) bekezdésében a – kínai vállalatok esetében – „minden más vállalatra” meghatározott intézkedéssel, amely jelenleg az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti, nettó árra alkalmazandó 27,4 %-os végleges dömpingellenes vámot jelent.

(53)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése és 14. cikke (5) bekezdése alapján – amelyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – be kell szedni a Fülöp-szigeteken feladott, rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat.

(54)

Tekintettel a Malajziára és Thaiföldre vonatkozó megállapításokra, a dömpingellenes intézkedéseknek a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik Malajziában vagy Thaiföldön feladott importszállítmányaival történő esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálatot meg kell szüntetni, a rozsdamentes acélból készült egyes kötőelemek és részeik Malajziában vagy Thaiföldön feladott importszállítmányaira vonatkozóan az eredeti rendelet által bevezetett nyilvántartásba vételt ugyancsak meg kell szüntetni.

(55)

A (10) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően 16 malajziai, thaiföldi és fülöp-szigeteki vállalat nyújtott be mentesség iránti kérelmeket, amelyben az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban mentességet kértek az esetlegesen kiterjesztett intézkedések alól.

(56)

A malajziai és thaiföldi vállalatok mentességi kérelmeinek vizsgálatára nem került sor, mivel az intézkedések kiterjesztése e két országot nem érinti.

(57)

A mentesség iránti kérelmet benyújtó fülöp-szigeteki vállalatok egyikéről megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt nem volt gyártója vagy exportőre a vizsgált terméknek, tevékenységének jellegére vonatkozóan nem lehetett megállapításokat tenni. Ezért ebben a szakaszban e vállalat részére nem lehet mentességet biztosítani. Ha azonban a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések kiterjesztését követően kiderül, hogy teljesülnek az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésében és 13. cikke (4) bekezdésében előírt feltételek, a vállalat kérheti helyzete felülvizsgálatát.

(58)

Az ellenőrző látogatásokat követően megerősítést nyert, hogy a másik két vállalat valódi fülöp-szigeteki exportáló gyártó. Megállapítható tehát, hogy a szóban forgó gyártók nem folytattak az intézkedések kijátszására irányuló tevékenységet, következésképp e vállalatok részére mentesség biztosítható.

(59)

Megállapítást nyert, hogy ebben az esetben különleges intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy az ilyen mentesítések megfelelően alkalmazhatók legyenek. Ezen különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Az olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, a kiterjesztett dömpingellenes vám fizetendő.

(60)

A többi fülöp-szigeteki gyártót – amelyek nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgált terméket a vizsgálati időszakban, és amely gyártók az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani – mentességi nyomtatvány kitöltésére fogják felkérni annak érdekében, hogy a Bizottság elbírálhassa kérelmüket. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. Amennyiben az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, mentesség adható. Mentességre való jogosultság esetén a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti az e rendelettel kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok importszállítmányai tekintetében, amelyek nem játsszák ki a 2/2012/EK végrehajtási rendelet által kivetett dömpingellenes intézkedéseket.

(61)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A tájékoztatást követően észrevételek nem érkeztek,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 08/20

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax (32 2) 295 65 05